Sportiskolai Általános Iskola 1 Hon-és népismeret 5. évf. H E L Y I T A N T E R V HON- ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ MARGIT AZ ÉRDI BATTHYÁNY SPORTISKOLAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANÁRA ÉRD, 2013. Felülvizsgálva: 2014. 10. 31. Felülvizsgálva: 2015. 10. 31. - A 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL; - A 2012. ÉVI CXXIV. TÖRVÉNY, A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ALAPJÁN 1
Sportiskolai Általános Iskola 2 Hon-és népismeret 5. évf. BEVEZETŐ A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig. CÉLOK ÉS FELADATOK A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzésének kialakítása, értékének tudatosítása. A megszerzett ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése. A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi értékek megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, a közösség sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról szemléletes kép kialakítása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás felismertetése. A különböző régi és új mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. 2
Sportiskolai Általános Iskola 3 Hon-és népismeret 5. évf. A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a rendelkezésre álló természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás fontosságának belátása. A közösen végzett munka előnyeinek, közösségerősítő hatásának felismertetése. A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése. A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek bemutatásával. A saját közösség megismerése által az identitástudat, a kötődések erősítése. A földrajzi környezet, a történeti és a gazdasági tényezők hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül. KULCSKOMPETENCIÁK ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK KULCSKOMPETENCIÁK - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos, technikai és technológiai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia (személyközi, személyes) - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulturális kompetencia - A hatékony, önálló tanulás a tanulás tanítása - Kognitív kompetencia - Tudásszerző kompetencia - Gondolkodási kompetencia - Narratív kompetencia - Kommunikatív kompetencia KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés hon és népismeret - Állampolgárságra, demokráciára nevelés európai azonosságtudat egyetemes kultúra - Önismereti és társas kapcsolati kultúra fejlesztése énkép, önismeret - A családi életre nevelés felkészülés a felnőttlét szerepeire - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság környezettudatosságra nevelés - Pályaorientáció 3
Sportiskolai Általános Iskola 4 Hon-és népismeret 5. évf. - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása ALKALMAZOTT MÓDSZEREK - Ismeretek közlése - Alkotó előadások - Megbeszélés - Elemzés - Véleménycsere, vita - Gyűjtőmunka - Élethelyzetek, szituációk - Magyarázat - Elbeszélés - Tesztek - Leírás értelmezése - Kérdezés (kérdve kifejtő módszer) - Szemléltetés - Kiselőadások - Projekt módszer TANESZKÖZÖK ISKOLAI FELSZERELÉS: - epidiaszkóp; - kép- és hanganyag a tananyaghoz kapcsolódóan (videófilmek; CD-k, DVD-k) - modellezéshez használható anyagok; - művészettörténeti lexikonok; - népi kismesterségek oktatásához szükséges anyagok (pl.: rafia, fonalak, viasz, gyapjú ); - színes reprodukciók; - számítógép; - projektor; - tablók; - televízió; videó, DVD, magnó - tökéletesen elsötétíthető terem; - Magyarország térképek, - néprajzi térképek. A TANULÓ EGYÉNI TANESZKÖZEI: - füzet; - színesceruza készlet; - tankönyv; - tanulói atlasz (földrajzi atlasz). 4
Sportiskolai Általános Iskola 5 Hon-és népismeret 5. évf. TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, AJÁNLOTT KÖNYVEK AZ ÓRÁK ANYAGÁHOZ: - Hofer Fél: Magyar népművészet Corvina, Budapest 1994. - Kovács Károly: Népművészet I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - Lengyel Györgyi: Népi batik Magyar Nők Országos Tanácsa, Budapest 1972. - Művészettörténeti ABC (szerkesztő: Molnár Németh Voit) Terra Kiadás, Budapest 1961. - Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv Móra Könyvkiadó, Budapest 1990. - Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv Móra Könyvkiadó, Budapest 1990. - David Fontana: A szimbólumok titkos világa TERICUM - Szórakaténusz Játékmúzeum kiadványai Kecskemét - Képzőművészeti lexikonok, albumok - Vidák István és Nagy Mari könyvei - Kaskötés, kosárfonás. Budapest: NPI, 1979. 79 p. ill. - Játékok vízparti növényekből. Budapest: Móra, 1980. 132 p. - Nemezsátrak, nemezszőnyegek. Szerk. Ökrösné Bartha Júlia. Szolnok: Damjanich János Múzeum, 1988. 20 p. ill. - Nemezjátékok a nagyvilágból Noé bárkáján. Nemzetközi Nemezjáték Kiállítás: Kecskemét, 1995. február 19 - április 9., 1996. március 17 - december 31 / a kiállítást rend., a katalógust összeáll. Nagy Mari és Vidák István. Kecskemét: Szórakaténusz, 1996. [24] p. ill., részben színes - Nemezjátékok.; rajz. Burka Beáta. [Kecskemét]: Szórakaténusz, 1996. 16 p. ill. (1997-ben, 1998-ban újból kiadták, 1998-as bőv. kiad. 32 p.). - Nemezkészítés gyerekekkel; rajz Burka Beáta és Vidák István. Kecskemét: Szórakaténusz, 1998. 70 p. ill. - Szövés, fonás gyerekekkel; rajz. Burka Beáta. Kecskemét: Szórakaténusz, 1998. 46 p. - A megregulázott rendetlenség: nemez egypercesek. Kecskemét: magánkiadás, 1999. 37 p. ill. - Elfelejtett ősök árnyai: tanulmányok, 1972-1998.; [közread. a] Petőfi Sándor Művelődési Központ. Gödöllő, 1999. 87 p. ill. (Újból közreadta a Püski Kiadó 2001-ben) - Fűben, fában játék; [a színes felvételeket Nagy Mari, a rajzokat Burka Beáta és Vidák István kész.] Budapest: Planétás, 1999. 131 p., XVI t. ill., részben színes - Türkmen nemezkészítés: a hagyományokról;... rajz Burka Beáta, ifj. Lefor Gyula, Lovas Ádám. Kecskemét: Nagy M. Vidák I., 2000. 41 p. ill. 5
Sportiskolai Általános Iskola 6 Hon-és népismeret 5. évf. - Nagy Mari Vidák István: Nemezkészítés Planétás Kiadó 1997. - Nagy Mari Vidák István: Türkmen nemezkészítés Duna-Tisza-közi Népművészeti Egyesület, Kecskemét - Nagy Mari Vidák István: Elfelejtett ősök árnyai Tanulmányok 1972-1996.; Gödöllő-Kecskemét KÖVETELMÉNYEK - A tanulók ismerjék meg lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. - A tanulási folyamat során alakuljon ki az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. - Legyen az évfolyam végén egy általános képük a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. - A megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. - Fedezzék fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét és a közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. - Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsák el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. - Ismerjék meh a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. - Váljon világossá a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel. - Legyen elképzelésük arról, hogy hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A TANÓRAI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE: - Egyénileg, személyhez szólóan, az óra menetébe beépítve (pl.: korrekció során a pedagógus). - Egyénileg és frontálisan az óra végén a tanulók a saját maguk és társaik munkáját, míg a pedagógus az osztály munkáját összességében. - Egyénileg, csoportosan, illetve frontálisan is értékeljük a kiselőadásokat, egyéni, de a témához kapcsolódó gyűjteményeket, alkotásokat, amiket a tanulók készítenek. AZ ÉRTÉKELÉS BEJEGYZÉSEI évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén 5. osztályzat osztályzat osztályzat Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) 6
Sportiskolai Általános Iskola 7 Hon-és népismeret 5. évf. Kitűnő (5D) érdemjegy: A tanuló a minimális követelményeket jól elsajátította, önálló alkotásokat készít saját fantáziája, kutatásai, búvárkodásai segítségével. Összefüggéseket jól átlátja, önálló véleménnyel rendelkezik a tanult témakörökről. Néprajzi, helytörténeti versenyeken vesz rész, ott eredményesen szerepel. Jeles (5) érdemjegy: A minimális követelményeket jól elsajátította, önálló alkotásokat hoz létre saját fantáziája, kutatásai, búvárkodásai segítségével. A tanult összefüggéseket jól átlátja, önálló véleménnyel rendelkezik a tanult témakörökről. Jó (4) érdemjegy: A minimális követelményeket jól elsajátította, de nem minden esetben képes önálló alkotásokat létrehozni. Hibázik a tanult összefüggések esetében, hibásan használ néhány tanult fogalmat. Közepes (3) érdemjegy: A tanuló a minimális követelményeket elsajátította, de teljesítménye csak kevéssé haladja meg a minimum szintet. Elégséges (2) érdemjegy: A tanuló a minimális követelményeket elsajátította, de teljesítménye nem haladja meg a minimum szintet. Elégtelen (1) érdemjegy: A tanuló az előírt minimális követelményeket nem teljesítette az adott idő alatt. - Az értékelés mindig az életkori sajátosságoknak, az egyén önmagához mért fejlődésének figyelembevételével történik, mindig ösztönző céllal. - Természetesen a feladatlapok sem nélkülözhetők az évfolyam ismeretanyagának felmérésére. AZ ÉRTÉKELÉS BEJEGYZÉSEIT KÜLÖNBÖZŐ SZÍNNEL JELÖLJÜK: Kék színnel: Tanórai munka, szóbeli felelések. Zöld színnel: A füzet rendje. Önálló búvárkodások beszámolói, gyűjtemények bemutatása a témákhoz kapcsolódva, kiállításra szánt, de nem tanórai alkotások. Piros színnel: Beszámolók az órai anyagból a tanult témakörökből feladatlapok, fogalmazások, vázlatok, segítségével). 7
Sportiskolai Általános Iskola 8 Hon-és népismeret 5. évf. ÓRASZÁMOK Heti óraszám: Éves óraszám: 1 óra/hét 36 óra/év 8
Sportiskolai Általános Iskola 9 Hon-és népismeret 5. évf. 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az én világom I. A 19 20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Órakeret 2 óra Alsó tagozatos olvasmányok a családról. A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzésének kialakulása, értékének tudatosítása. A megszerzett ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Családunk története, családfa. Szomszédság, rokonság. Rokoni viszonyok, elnevezések. Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban. Nagyszüleink, dédszüleink világának erkölcsi normái. A harmonikusan működő családi minták. Kulcsfogalmak/ fogalmak Családfa készítése a rokoni viszonyok, elnevezések alkalmazásával. Családi történetek gyűjtése, mesélése a nagyszülők, dédszülők gyermekkorából, életmódjuk jellemző elemeinek kiemelése (gazdálkodó életmód ipari munka). A megismert családi történetek megosztása az önkéntesség betartásával az osztályközösséggel. A hagyományos paraszti vagy városi családmodell működésében az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás meghatározó szerepének felismerése. A felmenő családtagok, rokonsághoz tartozó személyek életének időbeni behatárolása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: Család, otthon. Egyén és közösség. Technika, életvitel és gyakorlat: A családi élet színtere, a családi otthon; különböző lakókörnyezetek jellemzői. Rokonsági és generációs kapcsolatok a családban. Családfa, rokonsági fok (felmenő ág: apa/anya, nagyapa/nagyanya, dédapa/dédanya, lemenő ág: gyermek, unoka, dédunoka, oldalág: testvér/báty, öcs, nővér, húg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni (ángy), házassági rokonság (műrokonság). 9
Sportiskolai Általános Iskola 10 Hon-és népismeret 5. évf. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az én világom II. A 19 20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Az én világom. Családismeret, családtörténet. Órakeret 2 óra A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi értékek megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, a közösség sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról szemléletes kép kialakítása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az én városom, falum. A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai. A település társadalmi rétegződése (etnikum, felekezet, foglalkozás, életkor, vagyoni helyzet). A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények. Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek. A régió hon- és népismereti, néprajzi jellemzői, néphagyományai. A helyi hagyományok megismerése, feldolgozása különböző tevékenységekkel. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megbecsüléséhez vezető egyéni és közösségi tevékenységek elsajátítása (pl. a közvetlen környezet értékeinek feltárása, az emlékhelyek gondozása.) A lakóhely nevezetes épületeinek, a régió jeles szülötteinek történelmi korszakokhoz kötése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Falvak és városok. Szegények és gazdagok világa. Technika, életvitel és gyakorlat: lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet). Természetismeret: Személyes tér. A földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Kulcsfogalmak/ fogalmak Erkölcstan: Szegények és gazdagok. A vallás funkciói. Vallási közösségek és vallási intézmények. Helytörténet, természeti környezet, neves személy, helyi hagyomány, település, régió. 10
Sportiskolai Általános Iskola 11 Hon-és népismeret 5. évf. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek Órakeret 5 óra Családtörténet, településtörténet. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás felismertetése. A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A ház történeti fejlődése. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház. A házak külső jellegzetességei: falazat, tetőszerkezet, tetőformák. A konyha, az ételkészítés és eszközei. Kenyérsütés, gabonaételek, burgonyaételek, vajkészítés, hurkatöltés. Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei. Fazekasmesterség. Sarkos és párhuzamos elrendezésű szobák. Munkasarok szentsarok. Tároló bútorok, ülőbútorok, asztal, ágy. Bútorművesség. Munkamegosztás a családon belül. Férfi és női munkák, a gyerekek feladatai. Napi, heti és éves munkarend. Gyermekjátékok, a belenevelődés folyamata. Az iskola régen és ma. A felnőttek életét utánzó játékok, eszközös, ügyességi játékok, sportjellegű játékok. Kulcsfogalmak / fogalmak Az életmód és a háztípusok történeti változásainak megismerése képi és egyéb információk alapján, mindezek összefüggésének felismerése. A természeti körülmények, a rendelkezésre álló építési anyagok és a különböző háztípusok kialakulása közötti összefüggések felfedezése. A konyhai cserépedények funkció szerinti rendszerezése; a legfontosabb ételek alapanyagainak, elkészítési módjának, eszközkészletének megfeleltetése. A berendezési tárgyak funkcióváltozásainak nyomon követése konkrét példák alapján. Az évszázaddal korábbi idők családon belüli, korosztályok és nemek szerinti munkamegosztásának összehasonlítása a mai korral. Népi játékok élményszerű elsajátítása. Az oktatás körülményeinek, módjának időben történt változásairól ismeretek szerzése képi és rövid szöveges információforrások alapján. Természetismeret: Településtípusok (tanya, falu, város), jellemző képük, a hozzájuk kötődő tevékenységek. Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességei, népművészete. Technika, életvitel és gyakorlat: A családi gazdálkodás, takarékosság. Családi munkamegosztás. Ételkészítési folyamatok. Testnevelés és sport: gyermekjátékok, népi játékok. Ének-zene: népi gyermekdalok, népi gyermekjátékok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gyermekek nevelése és oktatása régen. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet, tetőformák, konyhai cserépedény, munkasarok, szentsarok, munkamegosztás, belenevelődés, utánzó játék, eszközös játék, sportjellegű játék. 11
Sportiskolai Általános Iskola 12 Hon-és népismeret 5. évf. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel) A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. Órakeret 6 óra A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a rendelkezésre álló természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás fontosságának belátása. A közösen végzett munka előnyeinek, közösségerősítő hatásának felismertetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hétköznapok rendje. A gazdálkodó ember legfontosabb munkái. Gabonamunkák: szántás, vetés, aratás. A gabonamunkákhoz kapcsolódó szokások. Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- és a kezestartás. A pásztorok ünnepei. Kendermunkák. Fonóbeli munkák és játékok. Hétköznapi és ünnepi viselet. Hétköznapi vászonruhák, a női és a férfi viselet darabjai. Gyermekviselet. Néprajzi tájak eltérő ünnepi viselete. Táplálkozás. Hagyományos paraszti ételek. Napi és heti étrend. Téli és nyári étrend. Kulcsfogalmak/ fogalmak Az állattartási módokban a honfoglalás előtti életmód elemeinek, illetve az életmódváltással bekövetkező változások következményeinek felismerése képi és szöveges, illetve egyéb (pl. tárgyi) források feldolgozása, rendszerezése alapján. A hétköznapi vászonviselet elemeinek összehasonlítása a gyerekek ruházatával képek alapján. A hasonlóságok és a különbségek megfogalmazása. A jellegzetes táji ünnepi viseletek megismerése során a magyar népviseletek sokszínűségének felfedezése. A közösséghez tartozás külső kifejezésformájának észrevétele. Az egykori és a mai megjelenési formák jelentéstartalmának feltárása konkrét példák alapján. Az önellátó életvitel meghatározó elemeiben a természettel kialakított harmonikus kapcsolat előnyeinek észrevétele. A hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek és a gyerekek étkezési szokásainak összevetése. A szembetűnő különbségek és a tovább élő táplálkozási szokások megfogalmazása, tapasztalatok megosztása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Nők és férfiak életmódja. Öltözködés, divat. Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok tulajdonságai, anyagok feldolgozása. Erkölcstan: szokások, normák szerepe, jelentősége. Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, fonó, ing, gatya, pendely, szoknya, kötény, ünnepi viselet, böjtös nap, téli étrend, nyári étrend. 12
Sportiskolai Általános Iskola 13 Hon-és népismeret 5. évf. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak Órakeret 12 óra Az alsó tagozaton (ének-zene, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret órák), valamint a különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. A jeles napok, ünnepi szokások fogalma, szerepe, általános jellemzői. Előkészületek (advent, nagyböjt), munkatilalmak, jellegzetes ételek, népviselet, köszöntő és színjátékszerű szokások. Karácsonyi ünnepkör. Advent, az adventhez tartozó jeles napok, szokások (pl. Miklós és Luca napja, Ádám- Éva napja, karácsonyi kántálás, betlehemezés). Karácsony napjától vízkeresztig, pl. névnapköszöntés, regölés, aprószentek napi vesszőzés, szilveszteri, újévi szokások, újévi köszöntők, vízkereszt, háromkirályjárás. Farsang, farsangi szokások. Farsangi ételek, bálok, szokások. Farsangi köszöntők és maszkos alakoskodások. A jeles napok, ünnepi szokások jelentőségének, közösséget megtartó szerepének, valamint az ünnepi előkészületek fontosságának felismerése a paraszti élet rendjében a konkrét szokások, ünnepek tevékenységeinek megismerése, elsajátítása során különböző (néprajzi) forrásanyagok segítségével, pl. eredeti hangzóanyag meghallgatása, filmek, fotók, ábrák megtekintése a különböző népszokásokról. Az ünnepi szokások jellemzőinek megkülönböztetése a hétköznapok rendjétől. A legfontosabb állandó és változó időpontú ünnepek felismerése. A különböző jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz kapcsolódó néprajzi és pedagógiai szempontok alapján kiválasztott köszöntő és színjátékszerű szokások élményszerű, hagyományhű módon történő Erkölcstan: vallási népszokások. Dráma és tánc: ismerkedés a táncillemmel, a naptári ünnepekhez kapcsolódó (helyi) népszokásokkal. Ének-zene: a magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmből. (Pl. Jókai Mór Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob pünkösdikirályválasztás.) 13
Sportiskolai Általános Iskola 14 Hon-és népismeret 5. évf. Iskolába toborzó szokások: Balázs- és Gergely-járás. Nagyböjt és a húsvéti ünnepkör jeles napjai és szokásai. Nagyböjti játékok, virágvasárnapi kiszehajtás és villőzés, a nagyhét jeles napjai. Húsvéti szokások, pl. húsvétvasárnapi zöldágjárás, húsvéti locsolkodás, hímestojás készítés, fehérvasárnapi komatálküldés. Májusfaállítás, pünkösd, pünkösdi szokások. Pünkösdikirály-választás, pünkösdölés, pünkösdikirálynéjárás. A nyári napforduló ünnepe. Szent Iván napi szokások, énekek. Gazdasági ünnepek, társas munkák. Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, fonó, fonóbeli játékok, tollfosztó, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek). Az emberi élet fordulói. A gyermek születése hiedelmek és szokások. Keresztelő. Gyermekkor, leány-, legényélet. A lakodalom néhány jellegzetessége. Kulcsfogalmak/ fogalmak elsajátítása, eljátszása. A szokás kellékeinek elkészítése. A kalendáriumi szokásokhoz kapcsolódó tevékenységek végzése: termés- (pl. lucabúza ültetés), férj- (pl. András napi böjtölés), időjárásjóslás (pl. hagymakalendárium); jeles napok, ünnepi szokások tárgyai (pl. hímestojás készítése). Régi fényképek gyűjtése, rajzok készítése kalendáriumi szokásokról, társas munkákról, közösségi alkalmakról. Szóbeli, írásbeli élménybeszámolók hagyományos és új (helyi) közösségi, ünnepi alkalmakról. Annak felismerése, hogyan igyekezett a hagyományos faluközösségben harmonikus kapcsolat kialakítására az ember a természettel, a faluközösség tagjaival; hogyan igazította a gazdasági munkákat az évszakok váltakozásához. A természetismeret, az időjárási megfigyelések, a népi időjárás jóslások szerepének felismerése a gazdasági évben. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások néhány jellegzetességének összehasonlítása a mai korral, pl. olvasmányok, olvasmányrészletek segítségével. Annak tudatosulása, hogyan segítette a hagyományos faluközösség az egyént az emberi élet fordulóinál. Egy-egy megismert népszokás tájegységhez, etnikai csoporthoz történő kötése. Ünnep, jeles nap, böjt, advent, karácsonyi ünnepkör, karácsonyi kántálás, betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi vesszőzés, újévi köszöntők, háromkirályjárás, farsangi köszöntők, iskolába toborzó szokások, böjti játékok, kiszehajtás, villőzés, húsvét, zöldágjárás, komatálküldés, májusfaállítás, pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, nyári és 14
Sportiskolai Általános Iskola 15 Hon-és népismeret 5. évf. téli napforduló, társasmunka, kaláka, aratás, szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztó, vásár, pásztorünnep, keresztelő, leány-, legényélet, lakodalom. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A magyar nyelvterület néprajzi tájai, tájegységei, etnikai csoportjai, a határainkon túl élő magyarok. Dunántúl; Észak- Magyarország; Alföld; valamint a nagytájakhoz tartozó határon túli tájak (pl. Burgenland, Muravidék, Zoboralja, Mátyusföld, Bácska, Bánát, Kárpátalja) Erdély és Moldva. Jellegzetes hon- és népismereti, néprajzi jellemzőik. Példák az anyagi kultúra és a folklór köréből. Magyarországon élő nemzeti kisebbségek. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség Hon- és népismeret előző témái. 15 Órakeret 5 + 4 * óra A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek bemutatásával. A saját közösség megismerése által az identitástudat, a kötődések erősítése. A földrajzi környezet, a történeti és a gazdasági tényezők hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A határon túli magyarok lakta Természetismeret: A területek, illetve a magyar Kárpát-medence és nyelvterület nagy néprajzi tájanak hazánk nagytájai. azonosítása térképen. A népi kultúra értékei, A magyar nyelvterületen élő népszokások. etnikai csoportok (pl. palóc, A kulturális élet matyó, kun, székely) földrajzi alapjai megnevezése. (nyelvek, vallások). A Magyarországon élő nemzeti A magyarsághoz kisebbségek (pl. német, szlovák, kötődő világörökségi szerb, horvát, szlovén, román, helyszínek. roma) megnevezése. A magyarság által A természeti adottságok, éghajlati lakott, országhatáron viszonyok életmódra, népi túli területek, tájak építészetre gyakorolt hatásának közös és egyedi felismerése. földrajzi vonásai. Képek gyűjtése a megismert Nemzeti parkok, tájakra jellemző viseletekről, népi tájvédelmi körzetek. építészetről, népművészetről, hagyományokról. Vizuális kultúra: Tájékozódás a nagy tájegységek lakóhelyhez közeli területéhez köthető néprajzi tájegység világörökségekről, magyar építészeti szellemi kulturális örökségekről, jellegzetességei, nemzeti parkokról. viselete és kézműves tevékenységei. Szülőföld. A természeti környezet A tanuló saját szülőföldjének megismerése meglévő Természetismeret: Személyes tér. A
Sportiskolai Általános Iskola 16 Hon-és népismeret 5. évf. meghatározó szerepe, hatása a gazdálkodásra, a településszerkezetre, az építkezés módjára. A táj jellegzetes népviselete, kézműipari tevékenysége. Népszokások, népdalok, a népköltészet fennmaradt alkotásai (mesék, mondák). Kulcsfogalmak/ fogalmak helytörténeti irodalom feldolgozásával, gyűjtésekkel. A kistáj beillesztése a korábban megismert megfelelő nagytájba. (Nagyvárosok iskoláinak tanulói választhatják a városhoz közeli táj feldolgozását.) Helyi kutatások igénybevétele a történeti múlt feltárásához. Önálló gyűjtőtevékenység alkalmazása az ismeretszerzés folyamatában. A természeti környezet befolyásoló hatásának felismerése a mesterséges környezet kialakításában. Megismert helyi népszokások, népdalok, mesék, mondák közösség előtti bemutatása. földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességei, viselete és kézműves tevékenységei. Magyar nyelv és irodalom: népdalok, népmesék, mondák. Etnikai csoport, nemzeti kisebbség, néprajzi táj, határainkon túl élő magyarok, a nemzeti összetartozás napja. A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. * Az éves órakeret 10 %-a Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. c. témakör feldolgozásához kapcsolva elmélyítésre, gyakorlásra. 16
Sportiskolai Általános Iskola 17 Hon-és népismeret 5. évf. Hon és népismeret 5. évfolyam (általános tantervű, köznevelési típusú sportiskolai) SNI - A tanulók ismerjék meg lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) - A tanulási folyamat során alakuljon ki az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) - Legyen az évfolyam végén egy általános képük a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) - A megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) - Fedezzék fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét és a közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, többszöri bemutatás, ) - Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsák el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, közös tanulások, ) - Ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) - Váljon világossá a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) - Legyen elképzelésük arról, hogy hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, ) 17