AQUILA 1995. VOL.: 102 (171-177) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN Gyurácz József & Bánhidi Péter Abstract Gyurácz, J. & P. Bánhidi (1995): Seasonal changes in the species and structure of a bird community in the Csörnöc Valley, Hungary, in spring. Aquila, 102, p. 00-00 Species content, divérsity and consistency of bird communities in the breeding and migrating seasons were studied and compared. No significant difference zvas found betzoeen the biodiversity of birds (t=1.47, d.f-227, P>0,05) in the nesting (Hs=1.2475) and migration periods (Hs=1.294). Tlxe levél of consistency zvas J=0.78 for the nesting period and J=0.74for the migration period. Species exchange between the tzvo periods zvas 26%. River Warbler (Locustella fluviatilis), Marsh Warbler (Acrocephalus palustris), Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus) and Red-backed Shrike (Lanius collurio) were dominant in the breeding period but the area zvas not significant in terms of a Staging ground and energy source in the migration period for these species. Key ivords: biodiversity, bird communities, Hungary Bevezetés A madárközösségek faji összetétele, szerkezete alkalmas az élőhelyek ökológiai minősítésére (Harris 1983; MacArthur & MacArthur 1961). Az élőhely vegetációszerkezete (Erdeien, 1984; Fodor et al. 1991; Moskát et al. 1988), a növénytársulások faji összetétele (Anderson et al. 1983; Moller 1984, Rice et al. 1984), azok szukcessziós stádiuma (Moskát & Székely 1986) mind hatással van a madárközösségek szerveződésére. A madárközösségek szerkezetében időbeli változások is megfigyelhetők (Hogstad, 1993; Lafkó & Csörgő 1986). Jelen tanulmányunkban a Csörnöc-patak völgyében, a költési és vonulási időszakra jellemző madárközösségek faji összetételét, diverzitását, kiegyenlítettségét elemeztük a két időszak közti fajcsere mértékének figyelembevételével. Vizsgálati terület Vizsgálatainkat Szarvaskend község határában, a Csörnöc-patak és a Vasi-hegyhát között elterülő ártéren végeztük. A terület növényzetére a nagymértékű mozaikosság jellemző. A hosszúkás kiterjedésű patak menti társulás (nád - Phragmites communis, fehér fűz - Salix alba, óriás arany- 171
Gyurácz, ]. & Bánliidi, P. vessző - Solidngo gigantca), a fákkal, bokrokkal tarkított láprét (mézgás éger - Alnus glutinosa, bokorfüzek - Salix spp., sás - Carex spp., óriás aranyvessző, réti füzény - Lythrum salicaria, réti legyezőfű - Filipendula ulmaria) és a láprétig lehúzódó akácos (fehér akác - Robinia pseudoacacia, fekete bodza - Sambucus nigra) alkotta a terület legsajátosabb élőhelyeit. Módszer Az adatgyűjtést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Chernél István Vas Megyei Csoportjának természetkutató táboraiban végeztük. 1992-ben a tábor a költési időszakban, július 6-tól 19-ig, 1993-ban a vonulási időszakban, augusztus 14-től 22-ig működött. A madarakat mindkét évben, ugyanannyi (11 db), ugyanazon a helyeken felállított 12 m hosszú, 2 m magas függönyhálóval fogtuk. Csak a szalakóta- (Coraciiformes), harkály - (Piciformes) és énekesmadár-alkatúak (Passeriformes) rendjébe tartozó fajokat vizsgáltuk. A fajok dominanciaértéke mellett Shannon-Weaver-képlettel kiszámoltuk a költési és a vonulási időszakban jellemző madárközösség diverzitását: H s = - 2 Pi l n Pi ahol a pj az i-edik faj gyakorisága a mintában. A diverzitásértékeket tesztjével hasonlítottuk össze. A diverzitás ismeretében a következő képlettel számoltuk a madárközösségek kiegyenlítettségét: J = H s /lns ahol S = a fajszám. Az alábbi formula (Sasvári, 1984.) segítségével megállapítottuk a költési és a vonulási időszak közötti fajcsere mértékét: I+E T = 100-c +c ahol I a vizsgált időközben megtelepedett új fajok száma, E az eltávozott fajok száma, Sl az összes faj száma az összehasonlítási időszak első évében, S2 pedig az összes faj száma az összehasonlítási időköz második (utolsó) évében. Eredmények A dominanciaértékek alapján a költési időszak öt legdominánsabb madárfaja a barátposzáta (Sylvia atricapilla) 23%, az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) 15%, a tövisszúró gébics (Lanius collurio) 9%, a nádirigó (A. arundinaceus) 5,5% és a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) 5,1% volt. A vonulási időszakban a barátposzáta (Sylvia atricapilla) 34%, a citromsármány (Emberiza citrinella) 15%, a vörösbegy (Erithacus rubecula) 6%, a barátcinege (Parus palustris), a fekete rigó (Turdus merula) és a jégmadár (Alcedo atthis) 4-4% dominanciája mutatta az öt legmagasabb érté- 172
A madárközössegek faji összetételének... ket (1. táblázat, 1. ábra). Költési időszakban befogott, vonulási időszakban hiányzó fajok: nyaktekercs (Jynx torquilla), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydaetyla), őszapó (Acgithalos caudatus), széncinege (Parus major), függőcinege (Remiz pendulinus), házi rozsdafarkú (Phocnicurus ochruros), fülemüle (Luscinia megarhynehos), berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), barázdabillegető (Motacilla alba), erdei pinty (Fringilla coclcbs), nádi sármány (Emberiza schoeniclus). Vonulási időszakban befogott, költési időszakban hiányzó fajok: szajkó (Garrulus glandarius), hegyi fakusz (Certhia familiáris), kerti geze (Hippolais icterina), sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix), kormos légykapó (Ficedula 35-n 30-H 25 20-15 10-fl 1 2 3 4 5 1 6 7 8 9 10 Fajok/Species költési időszak vonulási időszak breeding season migration period 1. Sylvia atricapilla 2. Acrocephalus palustris 3. Lanius collurio 4. Acrocephalus arundinaceus 5. Locustella fluviatilis 6. Emberiza citrinella 7. Erithacus rubecula 8. Parus palustris 9. Turdus merula 10. Alccdo atthis Figure 1. The dominancy values ofthe most common bird species in the breeding and migration periods 1. ábra. A leggyakoribb fajok dominanciaértékei a költési és vonulási időszakban 173
Gyurácz, /. & Bánhidi, P. hypoleuca), tengelic (Carduelis carduelis), kenderike (Carduelis cannabina). A két időszak közti fajcsere mértéke 26 százalékos. Költési időszakban a madárközösség fajdiverzitása nagyobb (Hs = 1,2475), mint a vonulási időszakban (Hs = 1,1294), de a különbség nem szignifikáns (t = 1,47, N = 195,34, P>0,05). A kiegyenlítettség értéke csak kis mértékben különbözik, költési időszakban J = 0,78, vonulási időszakban J = 0,7374 (1. táblázat). 1. táblázat. A gyűrűzött madárfajok egyedszáma (N) és dominanciája (%) Table 1. Number of individuals (N) and dominancy values (%) of ringed bird species Faj/Species 1992. költési időszak 1993. vonulási időszak 1992 breeding season 1993 breeding season N % N % Alcedo atthis 6 2 9 4 Jynx torquilla 3 1 - - Picus canus 1 0,3 1 0,4 Dendrocopos major 1 0,3 2 0,9 Dendrocopos minor 1 0,3 2 0,9 Hirundo rustica 2 0,6 1 0,4 Anthus triviális 2 0,6 1 0,4 Motacilla alba 1 0,3 - - Lanius collurio 27 9 5 2 Locustella fluviatilis 16 5,1 - - Locustella naevia 6 2 1 0,5 Acrocephalus schoenobaenus 4 1,3 1 0,4 Acrocephalus palustris 46 15 3 1 Acrocephalus scirpaccus 3 1 2 0,9 Acrocephalus arundinaceus 17 5,5 - - Hippolais icterina - - 2 0,9 Sylvia nisoria 9 3 8 3,5 Sylvia borin 1 0,3 5 2,2 Sylvia atricapilla 71 23 78 34 Sylvia communis 2 0,6 3 1,3 Sylvia cur ruca 1 0,3 1 0,4 Phylloscopus trochilus 2 0,6 1 0,4 Phylloscopus collybita 7 2 6 3 Phylloscopus sibilatrix 2 0,9 Ficcdula hypoleuca - - 3 1,3 Saxicola torquata 3 1 3 1,3 Phocnicurus ochruros 1 0,3 - - Erithacus rubecula 14 4,5 14 6 174
A madárközössegek faji összetételének... Faj/Species 1992. költési időszak 1993. vonulási időszak 1992 breeding season 1993 breeding season N % N % Luscinia mégarhynehos 2 0,6 Turdus merula 15 4,8 9 4 Turdus philomelos 12 3,9 2 1 Aegithalos caudatus 3 1 - - Parus palustris 5 1,6 9 4 Parus major 2 0,6 - - Remiz pendulinus 3 1 2 0,9 Sitta europaea 2 0,6 2 0,9 Certhia familiáris - - 1 0,4 Certhia brachi/dach/la 1 0,3 - - Emberiza citrinella 10 3,2 34 15 Emberiza schoeniclus 4 1,3 - - Fringilla coelebs 2 0,6 - - Carduelis chloris 1 0,3 5 2,2 Carduelis carduelis - - 3 3 Carduelis cannabina - - 2 0,9 Coccothraustes coccothraustes 3 1 2 0,9 Garrulus glandarius - - 2 0,9 Összesen - Total 312 100 227 100 Diverzitás (H8) - Diversity 1,2475 1,2936 Kiegyenlítettség (J) - Level of consistency 0,78 0,7374 Összefoglalás és értékelés A vizsgált élőhely madárközösségének fajdiverzitása és kiegyenlítettsége nem mutat lényeges szezonális változást, ami a viszonylag nagyarányú fajcserével magyarázható. így a madárközösség szerkezetében a faji összetétel jelentősen átalakult, de a fajok száma és egyedi eloszlása nem változott lényegesen a költési és a vonulási időszak között. A madárközösség domináns költő madárfajainak, mint például a berki tücsökmadár, énekes nádiposzáta, nádirigó, tövisszúró gébics helyi populációi a vonulási időszakban már nincsenek jelen a területen. Az énekes nádiposzátánál bizonyított (Csörgő et al. 1991), hogy a faj vegetáció iránti preferenciája a vonulási időszakban sem kisebb, mint a költési időszakban. Ennek ellenére a Csörnöc-patak völgyének vizsgált szakasza nem jelentős pihenő- és táplálkozóhely az őszi vonulási időszakban az énekes 175
Gyurácz, }. & Bánhidi, P. nádiposzáta számára. Ezt állapíthatjuk meg a berki tücsökmadár, a nádirigó és a tövisszúró gébics esetében is. A barátposzáta számára a vizsgált élőhely költési és vonulási időszakban is jelentős fészkelő- és táplálkozóterület. Az énekes nádiposzátánál bizonyítottakkal ellentétben a legtöbb faj élőhely-diverzitása kisebb fészkelési időszakban, mint máskor. Elsősorban a nem vonulók és az állandó fajok megváltoztatják élőhelyüket a különböző évszakokban (Blicke, 1972). Költési időszakban a fészkelőhelyek mennyisége és a speciális táplálékszükséglet korlátozza a fajok előfordulását. A fiókák kirepülése utáni időszakban ezek a korlátozó tényezők megszűnnek. Ezek és a populáció megnövekedett denzitása együtt a fajok élőhelyeinek megváltozásához vezethet (Lafkó & Csörgő 1986). Ezzel magyarázhatjuk a fekete rigó, vörösbegy, citromsármány nagyobb arányú dominanciáját, valamint például a sisegő füzike, kormos légykapó, tengelic megjelenését a vonulási időszakban. Köszönetnyilvánítás Köszönjük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjainak a táborokban végzett lelkes munkájukat. Irodalom - References Anderson, B. W.-Olnnart, R. D. & Rice, J. (1983): Avian and vegetation community structure and their seasonal relationships in the lower Colorado river Valley. Condor 85, 392-405. Blicke, G. (1984): Seasonal changes in habitat use of resident Passerines. Ardea 72. p. 95-99. Csörgő, T.-Kertész, M. & Éva, G. (1991): Két nádiposzátafaj fészkelési territóriumon kívüli előfordulásának összehasonlítása. II. Magyar Ökológus Kongresszus, Keszthely. Poszterek összefoglalói, p. 32. Erdelen, M. (1984): Bird communities and vegetation structure: Correlations and comparisons of simple and diversity indices. Oecologia (Berlia) 61, p. 277-284. Fodor, F.-Csörgő, T.-Vanicsek, L. & Ludvig, É. (1990): Madárközösségek összehasonlító elemzése az Ócsai Tájvédelmi Körzetben. MME III. tudományos ülése, Szombathely. Kivonatok összefoglalója 2. Harris, H. J.-Milligen, M. S. & Fewless, G. A. (1983): Diversity: Quantification and Ecological Evolution in Freshwater Marshes. Biological Conservation 27, p. 99-110. Hogstad, O. (1993): Structure and dynamics of a passerine bird community in a spruce-dominated boreal forest. A 12-year study. Ann. Zool. Fennici 30, p. 43-54.^ Ludvig, É. & Csörgő, T. (1986): Madárközösségek szezonális diverzitásváltozásai különböző növénytársulásokban. MME II. Tudományos Ülése, Szeged, p. 127-136. 176
A madárközössegek faji összetételének.. MacArthur. R. H. & MacArthur, }. W. (1961): On birds species diversity. Ecology Vol. 42. (3), p. 594-598. Moller, A. P. (1984): Community structure of birds in agricultural areas in summer and winter in Denmark Holarctic. Ecology 7, p. 413-418. Moskát, Cs. & Székely, T. (1986): Bükkerdei madárközösségek szukcessziója. MME II. Tudományos Ülése, Szeged, p. 137-148. Moskát, Cs.-Hraskó, G. & Waliczky, Z. (1988): Species composition and structure of avian communities in the Pilis Montains, North Hungary, in: Török, J. (ed.). Ornithological Researches in the Pilis Biosphere Reserve. Hungárián Ornithological Society, p. 12-20. Rice, /. R.-Anderson, B. W. & Ohmart, R. D. (1984): Comparison of the importance of different habitat attributes to avian community Organization, J. Wildl. Manage. 48/3), p. 895-911. Sasvári, L. (1986): Madárökológia I. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 31. Auther's addresses: Dr. Gyurácz József Bánhidi Péter Berzseny Dániel Tanárképző Főiskola, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Állattani Tanszék Felügyelőség Szombathely, Károlyi G. tér 4. Szombathely, Vörösmarty M. u. 2. H-9701 H-9701 177