Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező alapszak Egészségturizmus szervező szakirány A fizioterápia szerepe és alkalmazása az egészségturizmusban Konzulens Lebenszkyné Szabó Tünde Készítette Gyüker Magdolna 2016
Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Az egészségturizmus... 5 2.1 Az egészség fogalma... 5 2.2 A betegség fogalma... 5 2.3 A turizmus fogalma... 5 2.4 Az egészségturizmus bemutatása... 6 2.5 Gyógyturizmus meghatározása... 8 2.6 Wellness-turizmus... 9 III. Fizioterápia... 11 3.1 A fizioterápia fogalma... 11 3.2 Természeti energiák alkalmazása... 11 3.3 A fizioterápia felosztása és ágai... 12 3.3.1. Bevitt energia szerinti felosztás... 12 3.3.2 A bevitt energiára kialakuló válasz szerinti felosztás... 14 3.4 Elektroterápia... 15 3.4.1 Az elektroterápia kialakulása... 15 3.4.2 Kisfrekvenciás kezelések... 17 3.4.3 Középfrekvenciás kezelés... 22 3.4.4 Nagyfrekvenciás kezelések... 23 3.5 Mechanoterápia... 25 3.6 Termoterápia... 26 3.6.1 Lokális meleg kezelések... 26 3.6.2 Egész testre kiható meleg kezelések... 27 3.6.3 Lokális hideg kezelések... 27 3.6.4 Teljes testre kiható hideg kezelések... 28 2
3.7 Fototerápia... 28 3.7.1 Infravörös sugárzással történő kezelés... 28 3.7.2 Látható fénnyel történő kezelés... 28 3.7.3 Ultraibolya sugárzással történő kezelés... 28 3.8 Hidroterápia... 29 3.9 Balneoterápia... 32 3.9.1 A gyógyvizek fajtái... 33 3.9.2 Fürdőreakció és fürdőfáradtság... 35 3.9.3 Iszapkezelések... 35 IV. A Barlangfürdő bemutatása... 37 4.1 Szolgáltatások... 37 4.2 A Barlangfürdő elemzése... 38 4.3 A Barlangfürdő SWOT analízise... 39 V. Anyag és módszer... 41 VI. Eredmények... 42 VII. Összefoglalás... 45 VIII. Irodalomjegyzék... 46 IX. Mellékletek... 47 3
I. Bevezetés A modern, rohanó világban az emberek számára egyre fontosabb szerepet játszik egészségük fenntartása, javítása, így lehetséges, hogy napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata az egészségturizmus. A gyógy-, és rekreációs szolgáltatások területén pedig egyre inkább prioritást élveznek a természetes gyógymódok. Ezért választottam ezt a két egymáshoz közel álló területet a szakdolgozatomhoz. Az egészségturizmuson belül a legelterjedtebb ág a gyógyturizmus, mely már régóta jelen van a Magyarországi turizmusban. Azonban a gyógyturizmus mellett újabb ágazatok bontakoznak ki, mint a wellness, spa, és medical wellness turizmus. Dolgozatom elején a témámhoz kapcsolódó szakirodalom kerül bemutatásra, melynek keretében ismertetem a turizmus kialakulását, egészségturizmus fogalmát, jellemzőjét valamint a fizioterápia fogalmát és fajtáit. Az elméleti és leíró rész után írásba foglalom a kvantitatív kutatásom célját és hipotéziseket állítok az egészségturizmusra vonatkozóan. Ezután beszámolok a kutatási módszeremről és ismertetem a kérdőívet, valamint annak eredményeit. Levonom a következtetéseket és az eredmények ismeretében igazolom vagy cáfolom korábbi hipotéziseimet. Kutatásom során vizsgálom, hogy melyik a legfőbb küldő ország, hogy jellemző-e a szezonalitás a látogatottság szempontjából, hogy milyen céllal érkeznek a vendégek, illetve milyen kezeléseket vesznek igénybe a Barlangfürdő Aquaterápián. Ezek után levonom a következtetéseket, és az eredmények ismeretében igazolom vagy cáfolom hipotéziseimet. A vonatkozó szakirodalom vizsgálatát követően 3 hipotézist állítottam fel, amelyek a következők: Feltételezem, hogy a legfőbb küldő ország Szlovákia. Feltételezem, hogy az év bármelyik szakában jelentős az idegenforgalmi látogatottság, így nem jellemző a szezonalitás. Feltételezem, hogy a vendégek gyógyászati céllal keresik fel a fürdőt. Végül összefoglalással zárok. Mellékletként csatolom, a kérdőívemet angol és magyar nyelven. 4
II. Az egészségturizmus 2.1 Az egészség fogalma A köztudatban az egészség a betegség hiányát jelenti. Teljes értékű egészségen - a betegségi tünetek, panaszok hiányán kívül - a különböző szervek, szervrendszerek, az egész szervezet zavartalan működését, testilelki harmóniáját kell értenünk. A tágabb értelemben vett egészség: tartalék energiát, ellenálló képességet és alkalmazkodó képességet is jelent. A magyar értelmező szótár szerint az egészség: az életműködések zavartalansága, ill. a szervek betegség nélküli állapota. Az Egészségügyi Világszervezet már 1948-ban úgy határozta meg az egészség fogalmát, hogy az: a teljes fizikális, mentális és szociális jólét állapota, nem pedig pusztán a betegségek és bántalmak hiánya. Az eltelt évtizedekben azonban ez a meghatározás is jelentős módosításra szorult. Szakemberek irreálisnak, idealisztikusnak tartották, másrészt e definíciót túlságosan merevnek, statikusnak értékelték. Ezért javasolták e fogalom kibővítését emocionális, társadalmi, lelki, magatartásbeli, környezeti és biológiai szempontokkal. 2.2 A betegség fogalma A betegség a testi vagy lelki, vagy szellemi egészségünk hiányának, az egyensúly megbomlásának az állapota. A betegségek kialakulásában szerepet játszanak az egészségünket veszélyeztető kockázati tényezők, a rizikófaktorok, amelyek általában nem önmagukban hatnak és egymás hatását megsokszorozzák. 2.3 A turizmus fogalma A World Tourism Organisation (Turisztikai Világszervezet) meghatározása szerint A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden 5
szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. 1 A modern turizmus kialakulásához több központi feltétel létrejötte volt szükséges: A szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció a kereslet oldalán, továbbá a turisztikai kínálat fejlődése és a közlekedés hatékonyabbá válása a kínálat oldalán. A turizmusra kihatással van az adott terület gazdasági, társadalmi, kulturális környezete, - hiszen az egyik legjelentősebb turisztikai motiváció más népek kultúrájának megismerése - a politikai, természeti és a technológiai környezet. A turizmus láthatatlan exportnak is tekinthető, hiszen a turisztikai termék egy komplex szolgáltatáscsomag, amely lényegében megfoghatatlan és szállíthatatlan, vagyis itt a fogyasztó utazik a termékhez. 2.4 Az egészségturizmus bemutatása A turizmus világviszonylatban az egyik leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdasági jelentősége megmutatkozik abban, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek csaknem 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmus jelentőségét és sajátosságát az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdaság élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. Az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkezik, amely elősegítheti az elmaradott térségek gazdasági felzárkózását a természeti és kulturális értékek megőrzését, hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Olyan rohanó világban élünk ahol nap, mint nap meg kell felelnünk a környezetünk által diktált elvárásoknak. Ez a felgyorsult életvitel jobban igénybe veszi szervezetünket. A stressz, fáradékonyság, szellemi és fizikai kimerültség, rendszertelen táplálkozás, mozgáshiány, immáron szerves részei életünknek. Észrevétlenül viszont súlyosabb következményekhez, betegségekhez vezethetnek. 1 Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, KIT Képzőművészeti Kiadó Budapest, 1994., 37. oldal 6
Világszerte egyre többen ismerik fel az egészséges életmód fontosságát, a betegségmegelőzés jelentőségét. Előtérbe kerülnek a természetes gyógymódok. Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és általános terjedése következtében világszerte az egészségturizmus, a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógyturizmus, valamint a betegség megelőzésére, az egészséges életmódra és az egészség fenntartására, mint élményre támaszkodó wellness-turizmus gyors növekedése figyelhető meg. Az egészségturizmus összefoglalóan tartalmazza az egészséggel kapcsolatos utazási típusokat, ahol az utazók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása vagyis gyógyulás, rehabilitáció -, másrészt a betegségek megelőzése. Az egészségturizmus pontos meghatározásáról azonban a mai napig nem teljes az egyetértés a szakmai körökben. Az egészségturizmus egy speciális termék, hiszen egyszerre minősíthető klasszikus turisztikai terméknek, mivel saját akaratból igénybe vehető, másfelől viszont szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, ugyanis orvosi előírásra is igénybe lehet venni az egészségturisztikai szolgáltatásokat. Az egészségturizmus két legfontosabb része a már jól ismert gyógyturizmus (betegeknek ill. konkrét betegségek megelőzésére, döntően kúraszerűen) és a wellness-turizmus (egészségeseknek, relaxáció és rekreáció, általános állapot és közérzet javítására). Általánosan ide sorolják még a fittness-turizmust (amely a wellnessnél aktívabb, sportosabb tevékenységek, hasonló céllal, így a wellness részének is tekinthető), a selfnesst (egészséges én kép kialakítása), a soulnesst (szellemi-lelki regenerálódás), a medical wellnesst (wellness szolgáltatások igénybe vétele orvosi felügyelettel). Az egészségturizmussal kapcsolatban számos, más turisztikai termékekhez képest kedvezőbb tulajdonságokat lehet megállapítani: relatíve hosszú tartózkodási idő a gyógyturizmusban a kúra-alapú szolgáltatások miatt a vendégek tartózkodási ideje jellemzően hosszabb, mint más termékek esetén, 7
magasabb fajlagos költés a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élőmunka-igénye miatt, a fajlagos költés az átlagos költés feletti (különösen igaz ez a wellness-turizmusra), jelentős forrásszükséglet mind az infrastruktúra specializáltsága, mind pedig a turizmus átlagánál képzettebb szakszemélyzet miatt, kisebb szezonalitás az egészségturizmus szolgáltatásai általában időjárásfüggetlenek, ezért főként nem-nyári időszakban jellemző, hogy a látogatók gyógyhelyeket keresnek fel. 2.5 Gyógyturizmus meghatározása A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. 2 Gyógy-turizmus alatt azt értjük, ha a turizmusban részt vevő személy szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy fenntartása érdekében természeti gyógy-tényezővel rendelkező helyen, orvosi irányítással, ellenőrzéssel, rendszeres gyógyászati kezelésben részesül. A gyógy-turizmus az igénybe vett gyógytényező alapján lehet gyógyvízre épülő vagy klimatikus. Gyógyvízre épülő gyógy-turizmus célhelye a gyógyfürdő. A gyógyfürdők általában a mozgásszervi megbetegedések gyógyítását szolgálják. Ezen kívül gyomor-, és szívbetegségek gyógyítása céljából is felkeresnek gyógyfürdőket. A gyógyforrásokat nemcsak fürdés céljából, hanem egyes gyógyhatások esetén- ivókúra céljára is felhasználják. Klimatikus gyógy-turizmus napjainkban légzőszervi megbetegedések, továbbá idegkimerülésben szenvedők gyógyítására szolgál. A klimatikus gyógyhelyek különösen a tbc-s megbetegedések gyógyításában játszottak fontos szerepet, napjainkban ennek jelentősége sajnos a betegség újbóli terjedésének következtében ismét növekszik. A klimatikus gyógyhelyeken létesített 2 KPMG Consulting: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, 2002 8
rekreációs központban az ideg- fáradtságban szenvedőket kezelik. A klimatikus gyógy-turizmus másik formája a speciális mikroklímával rendelkező barlangok gyógyulás céljára való felhasználása, amelyeket elsősorban légzőszervi megbetegedésben szenvedők veszik igénybe. 2.6 Wellness-turizmus A wellness fogalma Dr. Halbert L. Dunn: Az egészség egy speciális állapota, mely egy általános jóérzetből magas szintű jó közérzetből-áll. J. W. Travis: A wellness létállapot, attitűd és folyamat, amely nem egy statikus állapot, amely elérése után soha többé nem kell vele foglalkozni. A wellness folyamatnak ugyanúgy vannak fokozatai, mint a betegségeknek. D. B. Ardell: A wellness az egészség azon állapota, amikor a test, az értelem és a lélek harmóniában van. Kulcselemei az önfelelősség, a fitness/szépségápolás, az egészséges étrend/diéta, a relaxáció (stresszlevezetés szükségessége)/meditáció, a szellemi tevékenység/tanulás és a környezeti érzékenység szociális kapcsolatok előtérbe helyezése. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég: A wellness lényege az egészség megőrzése: a mentális, fizikai és biológiai egészség összhangjának megteremtése; a hangsúly a megelőzésen van, a részvétel önkéntes a kezeléseken. A Magyar Wellness Társaság: A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni. A wellness sokféle definíciójában, számos közös jellemző felfedezhető: az életvitel kulcsfontossága, az egészség tudatos megtartása, lehetőségek kiaknázása a minőségibb élet elérésének céljából. A wellness átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség együttesének megteremtését célozza; és inkább összefügg az életstílus megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával, esetleg megelőzésével. Mivel az egészségtudatos ember leginkább életformájával, azaz az egészséges táplálkozással, 9
rendszeres testmozgással járulhat hozzá elsősorban egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A wellnesst sokan a fitnesz szinonimájának tartják helytelenül mivel a wellness szélesebb körben kiterjed. Míg a fitnesz csupán az edzettséget, erőnlétet és egészséges reformtáplálkozást foglal magában, addig a wellness teljes egészként szemléli az egyént, a test karbantartása mellett ugyanolyan hangsúlyt fektet a spirituális, intellektuális, emocionális és szociális harmóniára. Fontos eleme a testi és lelki egyensúly megteremtése. 10
III. Fizioterápia 3.1 A fizioterápia fogalma Az elnevezés a görög fűzosz természet szóból ered, jelentése, a természet energiáit felhasználó gyógykezelés. A legősibb terápiás módszer, az ember megjelenésével egyidős, hiszen tapasztalati úton már az ősember is felhasználta a gyógyuláshoz. Felhasználták a napot, a vizet, kémiai-, és hőhatásokat, valamint különböző növényeket fogyasztottak nyersen vagy főzetként. Eleinte megfigyeléssel próbáltak gyógyítani, és nem az okot, hanem a tüneteket kezelték. Ezt a terápiás módot később felváltotta az oki terápia. Fokozatosan alakultak ki a különböző kezelési módszerek, mint a kémiai szerekkel való gyógyítás, melyből később a gyógyszeres kezelések lettek, valamint a sebészeti beavatkozások, ezen kívül a fizioterápia és pszichoterápia. Az elmúlt században a fizioterápia fejlődése elhanyagolható volt a többi gyógymódhoz képest, bár az elmúlt évtizedben erőteljesebb fellendülés volt megfigyelhető. A fizioterápia a gyógyításhoz felhasználja a természet energiáit: kémiai energiák, gyógyvizek, gyógyföldek, fizikai és mechanikai energiák, mágnesességet, természetes sugárzásokat, napfényt, hőenergiákat, melyeket később megpróbált mesterségesen is előállítani. Ennek hatására jött létre az elektroterápia, fototerápia és elektromágneses kezelések. 3.2 Természeti energiák alkalmazása Kémiai energiák Hőenergia Mechanikai energiák Elektromos energia Atomenergia Mágneses energia Kémiai energiák 11
Természetes formában megtalálható a gyógyvizekben és gyógyföldekben. Mesterséges előállítás esetén különböző kémiai szerekkel gyógyszeroldatokkal tudjuk bevinni szervezetünkbe mechanikai energia segítségével pl. inhaláció. Hőenergia Természetben megtalálható (napfény, termálvíz), de mesterségesen is előállítható. Mechanikai energiák Ide tartoznak a passzív és aktív mozgások, valamint a különféle masszázsok és az ultrahang is. Elektromos energia A fizioterápiában csak a mesterségesen előállított formában alkalmazzuk, mivel természetes formája a villám. Atomenergia Az atomok bomlása folyamán felszabaduló sugárzás és hő formájában fordul elő a természetben. A fizioterápiában a fotonok, radioaktív gyógyvizek-, és gyógyföldek sugárzását alkalmazzuk. Mágneses terápia Fizioterápiában csak mesterségesen előállítva alkalmazzuk. 3.3 A fizioterápia felosztása és ágai A fizioterápiában kétféle felosztás ismert: a magyar és a német. Míg a magyar felosztásnál a bevitt energia szerint történik a csoportosítás, addig a német felosztásnál a bevitt energiára kialakuló élettani hatások alapján van az osztályozás. Természetesen mindkét esetben felfedezhetünk átfedéseket. Mindkét esetben főleg mesterségesen előállított energiát használnak a kezelésekhez. 3.3.1. Bevitt energia szerinti felosztás 1. Elektroterápia Ide tartoznak a kis-, közép-, és nagyfrekvenciás valamint elektromágneses kezelések. A frekvencia értéke szerint három csoportra lehet bontani a kezeléseket. 12
1. ábra Frekvencia érték szerinti elosztás Kezelés Frekvenciaérték Kisfrekvenciás kezelés 0-1000 Hz-ig Középfrekvenciás kezelés 1000 100.000 Hz-ig Nagyfrekvenciás kezelés 100.0 feletti értékek Forrás: Saját szerkesztés 2. Foto-, és Helioterápia A helioterápia a napfénnyel történő kezelést jelenti, míg a fototerápiához az ultraibolya sugárzás, infravörös sugárzás, lézerkezelés és látható fény tartozik. 2. ábra Ultraibolya sugárzás, infravörös sugárzás, lézerkezelés és látható fény tartományai Ultraibolya sugárzás 200-400 nanométer Látható fény 400-760 nanométer Infravörös sugárzás 760-30.000 nanométer Kis teljesítményű lézer mw nagyságrendbe tartoznak Közepes teljesítményű lézer 1-20 W tartomány Nagy teljesítményű lézer 20-100 teljesítmény Forrás: Saját szerkesztés 3. Termoterápia Meleg és hideg hőterápiát is alkalmaznak. Ide sorolhatóak a különböző hőfokú száraz borogatásokat és pakolásokat, a szauna, valamint az egész testre kiható hőlégkamra és gőzkamra. A 0 C alatti kezeléseket kryoterápiának nevezi a szakirodalom. 4. Hidroterápia A hidroterápia a víz fizikai hatásait, legfőképpen a vízhőmérséklet adta stimulációkat valamint a víz felhajtó erejét használja ki. Ide tartoznak a nedves borogatások, leöntések, pakolások, ezen kívül még a mechanikai hatásokkal társított kezelések is, mint a súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs és a víz alatti torna. 5. Mechanoterápia Ebbe a csoportba sorolhatóak az aktív és passzív mozgások, így a torna, masszázs, az eltérő extenziós kezelések és az ultrahang kezelés is. Az eddig felsorolt ötféle kezelést fizikoterápiának nevezi a szakirodalom, mivel a gyógykezeléseknél legfőképpen fizikai energiákat alkalmaznak. 13
6. Klímaterápia Az éghajlat és a meteorológiai tényezők biológiai hatásainak összessége. A klíma azon meteorológiai jelenségek összességének fogalma, melyek a Föld légkörének egy adott helyre vonatkozó átlagos állapotáért felelősek, tehát a klímaterápia valamely földrajzi terület éghajlatát használja fel a gyógyításban. A klímaterápia speciális formája a barlangterápia (speleoterápia). Ilyenkor hideg vagy meleg barlangok klímahatását alkalmazzák a kezeléseknél. 7. Balneoterápia Ide tartoznak a gyógyvízzel, vagy mesterséges, kémiai anyagokkal készített fürdőkezelések, ivókúrák és iszappakolások. 8. Inhalációs kezelések Az aeroion és aeroszol terápia, ahol a szervezetbe a légutakon keresztül jutnak be a kezelésnél használatos anyagok. Az aeroion kezelésnél ezek a negatív ionok, melyek jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Az aeroszol terápiánál pedig gyógyvizet vagy porlasztott gyógyszeroldatot juttatnak a légutakba. 3.3.2 A bevitt energiára kialakuló válasz szerinti felosztás Ez a német struktúra, mely szintén a bevitt energia szerint csoportosít, mégis eltér a magyar felosztástól, kevesebb alcsoportot tartalmaz. elektroterápia: kis- és középfrekvenciás kezelés mechanoterápia: gyógytorna masszázs ultrahang trakció termoterápia: hydroterápia iszapkezelés kryoterápia infravörös 14
fénykezelés nagyfrekvenciás kezelés fototerápia: helioterápia(természetes napfénykezelés) ultraviola lézer bioptron balneoterápia: fürdőkúra ivókúra klímaterápia inhalációs kezelések 3. ábra Fizioterápia csoportosítása 3.4 Elektroterápia Forrás: Saját szerkesztés 3.4.1 Az elektroterápia kialakulása Az elektromosságot még csak nem is ismerték, de már képesek voltak elektroterápiás kezeléseket kivitelezni. A római birodalomban Claudius császár 15
uralkodása alatt, a medencébe bénult gyermekek mellé elektromos halakat engedtek, és ezek áramütésétől várták az izomtónus oldódását, javulását. A kezelésekhez háromféle halfajt, elektromos harcsát, zsibbasztó ráját és elektromos angolnát használtak. Ezeknek a halaknak az elektromos szerve sült ki, mikor védekezni próbáltak a vélt, vagy valós támadóval szemben. Az elektromos halak 6-8 kisülésből álló elektromos ütést mérnek áldozatukra, amelyek igen sűrűn, 0.01mpnyi időközökben érik egymást. Az elektromos szerv a kisülés után kimerül és feltöltődése akár két, három napot is igénybe vehet. A halak elektromos szervei megfelelő feszültséggel és intenzitással rendelkeznek, de hamar rájöttek, hogy az elektromos ütéseik nem egyformák. Az áramhatás feszültsége, intenzitása, frekvenciája különböző. Ez inspirálta a kezelőket arra, hogy az egyes megbetegedéseknek megfelelően különböző halakat válasszanak ki. Így a bénulásoknál az elektromos ráját részesítették előnyben, míg a fejfájásnál, lelki megbetegedéseknél a harcsát használták. Scribonius Largo római orvos vezette be ezt az eljárást. Az elektroterápia tudatos alkalmazását a XVIII. századtól számítják. Ez természetesen megegyezik az elektromosság felfedezésével. 1720-ban Gray fedezi fel az emberi testnek azon tulajdonságát, hogy vezeti az elektromos áramot. Galvani 1792-ben vette észre, hogy a frissen leölt, preparált béka teste, valahányszor a közelében elhelyezett elektromos készülék szikrát ad, rángatózik. A rángás akkor is bekövetkezett, ha a béka izmait, vagy idegeit kétféle fémmel megérintette. Volta kimutatta, hogy két fém érintkezésekor az egyiken pozitív, a másikon negatív töltés jön létre. Feltételezte, hogy a két fémben az elektromosság kettéválik. Ez a szétválás addig tart, míg a két fém között az érintkezés fennáll. Felfedezte azt is, hogy a jól vezető fémek feszültségi sorrendbe állíthatók. 1799-ben Volta megállapította, hogy Galvani kísérletes izomrángásai mesterséges elektromossággal létrehozhatók. Az 1800-as években ismerték fel, hogy az elektromos áram energiáját miként lehet tudatosan gyógykezelésre alkalmazni. 1891-1892-ben Tesla és d Arsonval kimutatják a nagyfrekvenciás áram hőhatását. Az 1900-as évek elején kifejlesztették a hidrogalván kezelést, úgy, hogy a vízbe merülő elektródokkal a kádfürdő illetve végtagfürdő vizébe vezették a galvánáramot. 1934-ben Kowarshik tervezte meg a rövidhullám kezelés lokális 16
eljárását. Ezután 1948-ban, az USA-ban megépítették az első ilyen mikrohullámú készüléket. Az iontoforézis elvét Deutsch Rezső, magyar kutatóorvos fedezte fel. Majd megtörtént az úgynevezett szelektív-ingeráram bevezetése, mely új lehetőségeket nyitott a kezelések korszerűsítésében. 1972-ben kezdett elterjedni a TENS elektroanalgesia. A fejlődés az utóbbi évtizedekben gyorsult fel, mivel az orvostudomány ugrásszerű fejlődésnek indult. Ennek hatására a fizikoterápiában is folyamatosan egyre korszerűbb eszközök, berendezések jelennek meg. 3.4.2 Kisfrekvenciás kezelések A kisfrekvenciás kezeléseket két csoportra osztjuk: Galvánárammal végzett kezelések Ingeráram-kezelések Ezek a készülékek általában egy generátorkörből, és egy kezelőkörből épülnek fel. A hálózati áramot a generátorkör alakítja át a kezeléshez megfelelő áramformává, és a belőle kilépő kábeleken, elektródákon és köztianyagon keresztül jut az áram a kezelendő testrészbe. A fentiek alapján, a kábelekből, elektródákból és köztianyagból álló részt nevezzük kezelőkörnek. Az elektroterápiás kezeléseknél fontos alapszabály, hogy az áramerősséget fokozatosan emeljük vagy csökkentjük. Galvánkezelések Galvánáram következtében megváltozik az idegek vezetése, ezt a hatást használjuk a kezeléseknél. Felszálló kezelés esetén a motoros ideg ingerküszöbe csökken, az ideg ingerelhetősége növekszik. A galvánáram fájdalomcsillapító hatása a szimpatikus tónuscsökkenés révén nyilvánul meg. A galvánáram hatására hyperaemia alakul ki, melynek következtében a szövetek ischaemiája okozta fájdalom csökken, javul a helyi anyagcsere, a gyulladás okozta szöveti nedvek felszívódása gyorsul. A galvánáram hatására az izomtónus normalizálódik. A kezelés időtartama 30 perc. 17
Indikációk: tendinitis, tendovaginitis bursitis, epicondylitis gerinc- és egyéb ízületek gyulladása Sudeck-syndroma csonttörések bénulások neuralgia neuritis myalgia Kontraindikációk: pacemaker protézis, fémbeültetés malignus tumor osteomyelitis sérült, vagy gyulladt bőr, lázas, fertőző megbetegedések Különleges galvánkezelések: Kowarschik-féle kezelés: Különleges galvánkezelés. Nagy felületű elektródákkal történik a kezelés, típusos indikációk esetén. (pl.: brachialgia, femoralgia, cervicobrachialgia, lumboischialgia). Kezelési idő: 15-20 perc. Riesz-féle kalciumstasis: Kalciumhiány esetén alkalmazott speciális galvánkezelés. A kezelés megkezdése előtt vénába vagy izomba kalcium injekciót kap a beteg. Kezelési idő: 20 perc. Bourgignon-féle kezelés: Szintén különleges galvánkezelés pl. migrén esetén. Kezelési idő: 3-5 perc. Bergonier-féle kezelés: Pl. arcidegzsába esetén. Kezelési idő: 15 perc 18
Hidrogalván kezelések A hidrogalván kezelés, az elektroterápia és a hidroterápia kombinációja. Két részre lehet osztani: teljes elektromos fürdő részleges elektromos fürdő (ennek legismertebb formája a négyrekeszes galvánfürdő) Elektromos kádfürdő: Indifferens kb. 34-35 fokos fürdővízben történő galvánáramos kezelés. Kezelési idő 10 perc. Nagyon fontos, hogy a beteg a kezelés alatt ne nyúljon ki a kádból, ne álljon fel! A kezelés befejezése után legalább 15 perces pihenőt ajánlatos tartani. Ha a beteg teljes elektromos fürdőt kapott, csak 2-3 óra után kaphat más kezelést. Kezelési gyakoriság: 3x/hét. Fájdalomcsillapító hatású, értágító, anyagcsere-fokozó és gyulladáscsökkentő hatása van. Négyrekeszes galvánfürdő: A kezelés során a beteg a kezeket és/ vagy lábakat kádacskákban helyezi el, majd a fizioterápiás asszisztens lassan elektromos áramot vezet a vízbe. Kezelési idő 10 perc. Kezelés alatt tilos ékszert viselni és a végtagokat kiemelni a kádból az áramhatás alatt! Fájdalomcsillapító, keringésfokozó hatást érhetünk el vele. Iontoforézis Iontoforézisnél a galvánáram segítségével gyógyszeroldatot, gyógyhatású készítményt juttatunk a bőrön keresztül a szervezetbe. Az ionok mindig az ellentétes töltés felé vándorolnak. A negatív töltésű ionokat anionoknak, a pozitív töltésű ionokat kationoknak nevezzük. Az ionok transcutan szervezetbe jutása három tényezőtől függ: az áram intenzitásától az ionok mozgási sebességétől az áramhatás időtartamától A kezelés bármilyen elektroterápiás készülékkel kivitelezhető, amelyik képes galvánáramot, vagy váltható polaritású ingeráramot vagy polaritással rendelkező középfrekvenciás áramot kibocsátani. A kezelésnél lapelektródákat alkalmazunk és 19
a kezeléseket mindig leszálló áramirányban végezzük. Ha a gyógyszeroldat a negatív póluson kell bevinni, akkor ez kerül a kezelendő területre, és ettől proximalisan helyezzük el az anódot. A kezelés időtartama 5-20 percig változhat. A leszálló kezelés fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, mely kivitelezésekor a kezelendő területre helyezzük az anódot, ettől distalisan pedig a katódot. A felszálló kezelés stimuláló hatású,distalisan helyezzük el az anódot, és proximalisan a katódot. A legtöbb gyógyszer kation töltésű, ezért az anódról vihetők be. A kationok általában fémek, fémsók, alkáliföldfémek, alkaloidok. Az anionok a savgyökök és a halogének. Iontoforézis alkalmával, az esetek túlnyomó többségében 1-3%-os oldatokat használunk. Anódról bevihető anyagok Hisztamin Dionin Procain Lidocain Aconitin cink-klorid és szulfát calcium-cloratum Phenylbutason magnezium-klorid és szulfát acetil-kolin ephedrinum hydrochloricum B1 vitamin Tolazolin Hyase Ketazon Vincristin Di-Adreson Alpha-chymotrypsin 20
Katódról bevihető anyagok Natrium salicylicum Sulfur Ichtyol kalium sulfurikum és jodatum natrium jodatum Hydrocortison Voltaren kenőcs Az iontoforézis előnye, hogy kevesebb gyógyszer szükséges a kívánt hatás eléréséhez, a gyógyszerhatás helyi, bőrön keresztül juttatható be a gyógyhatású készítmény, úgy, hogy a bőr nem sérül és olyan gyógyszerek is bevihetők, amelyek más módon nem juttathatók be a szervezetbe. Az iontoforézis hátránya, hogy nem tudjuk, mennyi hatóanyagot viszünk be a szervezetbe. A leggyakrabban a mozgásszervi megbetegedéseknél alkalmazzuk az iontoforézist. A szelektív ingeráram A szelektív ingeráram kezelés a degenerálódott (idegellátásától megfosztott), vagy ép beidegzésű, de sorvadt izomcsoport kezelésére alkalmas. A szelektív elnevezés arra utal, hogy a kezelés alakalmával, a kiválasztott izomcsoportot kontrakcióba hozzuk ingeráram segítségével úgy, hogy közben az egészséges izomrostokat nem ingereljük. Ebben az esetben az áramhatás szaggatott. A kezelés célja a további izomsorvadás megakadályozása, valamint az izom anyagcseréjének biztosítása. Az elektromos ingerlés motoros hatása függ az áram intenzitásától, az áram időtartamától (impulzusidő), az áram formájától. A kezelés időtartama 8-10 perc, felszálló kezelést végzünk, naponta többször is ismételhető. 21
TENS TENS a Transkutane Elektrische Nerven-Stimulation rövidítése. Kis intenzitású, és rövid idejű elektromos impulzusok felhasználása a fájdalom csökkentésére. Egy biztonságos, mellékhatás nélküli módszer. A TENS kezelés hatékonyságát a fájdalom kezelésében klinikai tapasztalatok igazolják. A TENS egy a bőrön keresztül történő idegi ingerlést jelent. A fájdalomingereket az agyba az idegvégződések az idegpályákon keresztül juttatják el, bonyolult áttételeken keresztül. A gerincvelő hátsó szarvában lévő vastag idegrostok jól ingerelhetők a bőrön keresztül. Ezek az idegrostok fogadják a perifériákról érkező fájdalomingereket, és megszűrve az ingert az agyba továbbítják. A külső ingerlés hatására ezek az idegrostok egy telítettségi állapotba kerülnek, tehát nem tudják fogadni a perifériákról érkező fájdalomingereket. Mintegy bezárják előttük a kaput, s így az agyba nem továbbítanak fájdalomingert. Ezáltal megszűnik a fájdalomérzet. Akut és krónikus esetekben is jól alkalmazható. Könnyen kezelhető készülék, a beteg saját tulajdonában lévő készülékét otthonában naponta többször is használhatja. 3.4.3 Középfrekvenciás kezelés Interferencia kezelés Az interferencia kezelés középfrekvenciás kezelés. Két középfrekvenciás áram kereszteződésekor jön létre az interferenciaáram. Kettő, vagy négy elektróda alkalmazásával hozhatjuk létre. Ez a klasszikus Nemec féle interferencia. Létrehozhatunk kétpólusú amplitúdómodulált középfrekvenciás kezelést is, melynek során a két áramkör a készüléken belül egymásra van modulálva, melynek következtében amplitúdóváltozás jön létre. Egy áramkörrel történik a kezelés, a mélyen kialakuló hatás a két elektród közötti területen jön létre. Az áram amplitúdójának és frekvenciájának folyamatos változtatásával el lehet érni, hogy az idegi depolarizáció ne alakuljon ki (kitolódik a hozzászokás). Izomstimuláló, görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatású elektromos kezelés. Bármely testtájon alkalmazható. Történhet lap és vákuumelektródákkal. 22
Vákuumos interferencia: az áram jótékony hatását enyhe vákuummal kiegészítve mikromasszázs hatást és fokozott izomellazulást lehet elérni. Kezelési idő: 10 perc. 3.4.4 Nagyfrekvenciás kezelések Azokat a kezeléseket, melyek a 100000Hz feletti frekvenciájú áramot alkalmaznak gyógyításhoz, nagyfrekvenciás kezeléseknek nevezzük. Ezeket az áramokat először Tesla alkalmazta. Formái: darsonvalizáció diaterma rövidhullámú kezelés mikrohullámú kezelés deciméter hullámú kezelés Az első két fajtát nem alkalmazzuk az orvosi gyakorlatban. A nagyfrekvenciás kezelések alkalmával, a beteg bőre nem érintkezik az elektródával. Nincs áramérzet, de van hőérzet (hideg, langyos, meleg, elviselhető meleg). Zsírszövet, idegszövet, izom, csont, a szövetek felmelegedési sorrendje. Rövidhullám kezelés A kezelés során a kezelendő testrész nem kerül közvetlen érintkezésbe a készülékkel. A kezelés hullámhossza 30-1 méter között van, melyhez 10-300MHz frekvenciaérték tartozik. A kezelés során 1-2 cm-re a van a sugárzó a bőrfelülettől. Ilyenkor a hatása felületesebb. Ha 3-4 cm-re helyezzük a kezelendő felülettől, akkor mélyebb hatást érhetünk el. A kezelés időtartama 10-20 perc. Fokozza a keringést, folyadékgyülemek felszívódását, a helyi anyagcserét, fájdalomcsillapító, izomspazmusoldó, gyulladáscsökkentő hatással bír. Az általános ellenjavallatok mellett pacemaker, hőérzészavar, visszérgyulladás, súlyos érszűkület, szívritmuszavar, osteomyelitis esetén kifejezetten tilos, fémlemez-csavar a tudomány mai állása szerint a kezelendő testrészben nem okoz kezelési komplikációt (protézis esetén viszont kerülendő ez a kezelésfajta). 23
Mikrohullámú kezelés Ezt a kezelést a 12,5 cm hullámhossz és az ehhez tartozó 2400MHz frekvenciaérték jellemzi. Előállítása magnetroncsővel történik. Fontos a kezelőhelyiség megfelelő leárnyékolása, speciális védőeszközök szükségesek, mivel egyes szövetek, mint a szemlencse, a here, a növekedési porc különösen érzékenyek a mikrohullámra. Kerek hosszanti és vápa sugárzót használnak, illetve használhatnak különleges sugárzókat (pl. testüregsugárzó). Deciméter-hullámú kezelés 69cm hullámhossz és 433MHz frekvencia jellemzi. Előállítása elektroncsővel történik. Kerek, hosszanti vagy vápasugárzót használható a kezeléshez. Mágnesterápia A mágnesterápia a mágneses tér energiáját használja fel a gyógyításhoz. A szervezetre gyakorolt hatás alapján megkülönböztethetünk háromféle, a gyenge a közepes és az erős mágneses teret. Mágneses erőteret elektromos áram, és tekercsek segítségével hozzák létre. Az elektromágneses térrel való kezelés felhasználható a gyógyászatban is, mely alkalmazott terápiának két fajtája van: 1. Magnetostimuláció statikus mágneses tér kezelés. Ennél a kezelésfajtánál 100 mt (mili Tesla) alatti erőtereket alkalmazunk. 2. Elektromágneses erőtér kezelés pulzáló mágneses tér kezelés. A kezelések alkalmával 100 mt feletti erőtérrel kezelünk. Az erőtér intenzitása és frekvenciája 50-100Hz. A mágnesterápia összességében fájdalomcsillapító, fokozza a folyadékgyülemek felszívódását, segíti a kalcium csontba való beépülését, hormonszintet befolyásolja, megváltoztatja a membránok áteresztő képességét. 24
3.5 Mechanoterápia Gyógytorna A fizioterápiás kezelések közül a gyógytornának van a legnagyobb szerepe. Fontosságát az is mutatja, hogy más kezeléssel nem helyettesíthető. A gyógytorna, mint a mechanoterápia egyik ága, a mozgást, mint terápiás ingert használja fel a meglévő funkciókárosodás elhárítására, valamint ezek lehetséges megelőzésére. Itt szeretném kiemelni a prevenció fontosságát, melyben a gyógytornának is nagy szerepe van. A különböző mozgásformák és lehetőségeik kimeríthetetlen tárházának valamelyikét rendszeresen alkalmazva ugyanis nagymértékben csökkenthetők, esetleg megelőzhetőek a mozgásszervi problémák kialakulásai. A mozgásterápia tágabb értelemben minden olyan célzottan adagolható, pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító és helyreállító hatást gyakorolhatunk az egész szervezetre, és egyes szervek működésére egyaránt. A mozgásterápia szűkebb értelemben azonos a gyógytornával, mely pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyag, s ez adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. A gyógytornát két nagy csoportja oszthatjuk: a passzív (fektetés, mozgatás,) és az aktív gyakorlatokra. Masszázskezelések A masszázs az egyik legősibb gyógymódok közé tartozik. Meghatározása szerint a test felszínén végzett olyan beavatkozás, amely módszeresen rendezett és adagolt erejű fogásokból áll, kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger, melyre a kialakuló szervezeti válaszreakció a fizikális gyógyhatás. Ezt a kezelést a klasszikus svéd masszázs alapfogásaival végezzük. A masszázs formái: orvosi gyógymasszázs diagnosztikus masszázs frissítő masszázs sportmasszázs reflexzóna masszázs: 25
kötőszöveti masszázs szegment masszázs perioszteális (csonthártya) masszázs Ultrahang terápia Az ultrahang terápiánál a sugár útjában levő összes sejt elkezd rezegni, így a szövetben mikro masszázs alakul ki. Ennek következtében a mechanikai energia hőenergiává alakul át, majd a szövetek mélyen felmelegszik, ami izomlazító, fájdalomcsillapító és értágító hatást fejt ki. Fontos tudni, hogy a molekuláris rezgés, nemcsak az ultrahangsugár útjában jön létre, hanem a testnedvek vezetése miatt, a kezelt felülettől távolabb eső helyeken is. 3.6 Termoterápia A termoterápiába a hideg és a meleg kezelések tartoznak. Amennyiben a szerveztet az indifferens hőfoknál ami a levegő esetében 20-22 C, víz esetében pedig 34-35 C melegebb hatás éri, akkor a szervezet hő leadásával válaszol, ha pedig hidegebb hatás éri, akkor hőtermelés indul meg. Számos kedvező biológiai hatása révén kiemelt szerepet játszik, hiszen a hőkezelés a fizioterápia legerősebb ingerei közé sorolható. Mind a meleg mind a hideg kezelésekkel elérhető a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatás, így alapszabályként kell elfogadni, hogy a mozgásszervi fájdalmak esetében az akut fájdalmat hideggel, míg a krónikus fájdalmakat meleggel lehet csillapítani. 3.6.1 Lokális meleg kezelések Meleg borogatás esetén 40 C vízbe mártott ruhával, vagy meleg vízzel töltött palackkal fedjük be a kezelendő testrészt. Fölé száraz ruhát helyezünk. Paraffin pakolásnál a szilárd paraffint vízfürdőben felolvasztjuk, és 0,5-1 cm vastagon, ecsettel a kezelendő felületre kenjük. Megszilárdulás után száraz ruhával borítjuk be. A parafin lassan adja le a hőt, ezért magasabb hőfok is elviselhető a kezelés alatt. 26
3.6.2 Egész testre kiható meleg kezelések Hőlégkamra kezelés alatt 60-80 C hőmérsékletet biztosítunk. Meleg száraz kezelésfajta. Gőzkamra kezelés alatt 60-80 C os a hőmérsékletet és 60-70%-os páratartalmat biztosítunk. A pára megakadályozza a verejtékezést, tehát ez a kezelés intenzívebb terhelést jelent a szervezetnek. Szauna kezelésnél 80-100 C és változó páratartalom jellemző. A kezelés 2-3 magasságban végezhető. Fontos a fokozatosság betartása. A legerősebb ingerkezelés, így kiemelten lényeges, hogy a páciens jó cardialis állapotú legyen. A kezelés után fokozatos hűtés szükséges. 3.6.3 Lokális hideg kezelések Hideg borogatások esetén 14-16 C-os vízbe mártott ruhát helyezünk 5-10 percre a kezelendő testrészre. A kryoterápia csoportjába a 0 C alatti kezelések tartoznak. Rövid hatású hidegkezelések: jeges bedörzsölés klóretillel való hűtés A kezelés rövid ideig, de erős fájdalomcsillapítást hoz létre. A Long term kryoterápia fajtái: Folyékony nitrogénnel történő kezelés, ahol a kezelés hatását a gyorsan párolgó nitrogén biztosítja. Kryogél kezelésnél -14 C-ra hűtött kryogélt helyezünk 5 percre a kezelendő felületre, majd ezt 5 perc múlva megismételjük. A kezelés 20 C hőmérsékletcsökkenést eredményez a kezelt területen, mely 1-1,5 óráig tart. Hideg levegő befújással való kezelésnél -24 és -36 C közötti levegőbefújást alkalmazunk a kezelendő területen. A kezelés időtartama 3-5 perc, de a hatása 3 óra múlva is érzékelhető. 27
3.6.4 Teljes testre kiható hideg kezelések Hideg kamrás kezelés, ahol a -160 C-ra hűtött levegőn tölt a beteg 1-3 percet, jól felöltözve. A kezelés hatására akár 2-3 órás fájdalommentesség is előfordulhat. Leginkább rheumatoid arthritis (RA) kezelésénél alkalmazzák, de igen drága eljárás. 3.7 Fototerápia A fototerápia a napfény hatásos komponenseinek mesterségesen előállított hullámait használja kezelésre. A fénynek hullámhossza és frekvenciája van. A napfény hullámhossza 30000-200nm. Az infravörös: 30000-760nm. Látható fény: 760-400nm, melyből 760nm-640nm a vörös fény, 640nm-540nm sárga fény, 540nm-490nm zöld fény, 490nm-420nm kék fény, 420nm-400nm lila fény. Az ultraibolya: 400-200nm. 3.7.1 Infravörös sugárzással történő kezelés Gyógyításra a 760-2200 nm-ig terjedő sugárzást alkalmazzák. Behatolási mélysége 0,5-1cm. Asztali, fali és állványos sugárzókkal hajtható végre a kezelés. A kezelési időtartama 15-60 percig terjedhet. A dozírozás a kezelési idővel és távolsággal befolyásolható. Hatásai között szerepel az endogén hőképződés, bőrerythema, vasodilatatio. 3.7.2 Látható fénnyel történő kezelés A kék fényt az újszülöttek sárgaságának kezelésénél alkalmazzák. A poláris fényt, azaz Evolite-kezelést a felületes bőrsérülések, decubitusok, fekélyek gyógyítására használják. 3.7.3 Ultraibolya sugárzással történő kezelés Három féle Ultraibolya sugárzást különböztetünk meg: 28
UV A: 400-315nm UV B: 315-280nm UB C: 280-200nm Gyógyításra az UV A és az UV B sugárzást használjuk. Az UV C sugárzást baktériumölő képessége miatt fertőtlenítésre alkalmazzuk. Az UV A sugárzás hatására pigmentáció jön létre, melyet erythema kialakulása nem előz meg. A pigmentáció vöröses barna, és a besugárzás után 1-2 órával jelentkezik. Régebben kvarclámpákkal, manapság neoncső-szerű sugárzókat alkalmaznak a kezeléshez. A sugárzók lehetnek asztali, állványos, mennyezeti sugárzók és napágyak. Hatásai közé tartozik a vérképzés serkentése, fokozza egyes hormonok termelődését valamint antidepresszáns hatással is bír. PUVA-kezelést a bőrgyógyászatban alkalmaznak a psoriasis kezelésére. A kezelés előtt 1 órával a beteg fotoszenzibilizáló gyógyszert kap, mely a DNS-hez kötődik. Utána UVA sugárzással kezelik a beteget. Az UV B sugárzás pigmentációt eredményez, melyet megelőz erythema kialakulása. A pigmentáció a kezelés után 24 órával jelenik meg, mely fakó barna színű. A nem megfelelően alkalmazott fototerápiás kezelés hatására fototoxikus hatások alakulhatnak ki. 3.8 Hidroterápia A hidroterápia a vízzel történő kezelés. Már Hippokratész is ismerte a víz gyógyító hatásait és leírásaiban különböző betegségek kezelésére javasolta. A rómaiak is alkalmazták már a vízzel történő kezeléseket. A reneszánsz idején sorban épülnek a gyógyfürdők, melyekben fürdőkúrákat végeznek. Priessnitz fürdőket, leöntéseket, borogatásokat alkalmazott kúraszerűen, melyekkel megalapozta a modern hidroterápiát. Sebastian Kneip gyógymódjában a hideg vizes kezeléseket, a hideg vízben és a hóban járatást alkalmazta. Magyarországon a római, majd a török megszállásból maradtak fenn emlékek. Hazánk hidrogeológiai helyzete egyedülálló Európában. A vízgyógyászati 29
kezelések az 1800-as évek végétől váltak egyre ismertebbé. 1892-ben alakult meg a Magyar Balneológiai Egyesület, majd a Balneológiai Kutató Intézet is. A hidroterápia során a víz fizikai tulajdonságait használjuk fel a terápiához. Ilyen fizikai tulajdonságok a víz mechanikai és hőhatásai. Mechanikai hatások: a víz felhajtóereje a hidrosztatikai nyomás a hidrodinamikai hatás Hőhatások: hideg víz: 28 C alatti hűvös víz: 28-31 C indifferens hőfokú víz: 34-35 C, hőmérséklete egyezik a köpenyhőmérséklettel meleg víz: 36-39 C forró víz: 40 C feletti hőmérsékletű Zuhanykezelések Egyik fajtája a Skót-zuhany kezelés, ahol a zuhanyfülkében, számos zuhanyfejből, változtatható nyomással és hőmérséklettel jövő vízzel történik a kezelés. Általában hideg és meleg zuhany váltakozó alkalmazását jelenti. Frissítő és keringésjavító hatása van. Kneipp-kúra A manapság is gyakran alkalmazott Kneipp-kúra Sebastian Kneipp német plébánosról kapta a nevét, aki komplex hidroterápiás kezelési rendszert dolgozott ki. Ez hideg fürdőből, leöntésekből és zuhanyzásokból áll. Speciális módszer a Kneipp-taposó, mely esetben a beteg vízben, kavicsokon jár. Váltott hőfokú fürdő A fürdőket feloszthatjuk egész, fél- és részfürdőkre. Végtagfürdőknél a kezeléshez két különböző hőfokú vízre van szükség, az egyik hideg (14 16 C) a másik meleg 30
(36 38 C). A beteg a vígtagjait először (kb. 1 perc időtartamra) a meleg vízbe, majd 10 másodpercre a hideg vízbe helyezi. Ezt az eljárást átlagosan 10-szer kell megismételni. A kezelés a meleg vízzel kezdődik és ezzel is fejeződik be. A melegre értágulat, a hidegre érszűkület alakul ki. Borogatások Hideg vagy állott vizes borogatást alkalmazhatunk, általában 10 20 percig, napjában többször. A textíliát 15 25 C-os vízzel nedvesítjük meg, és száraz textillel fedjük le. Alkalmazási területei a gyulladt ízület, vagy ideggyulladás esetén az egész végtag. Egyik ismert formája a Priessnitz-féle borogatás, melyet lázcsillapításra használunk. Az eljárás fizikai hűtésen és felmelegítésen alapul. Egy lepedőt kb. 15 Cos vízzel megnedvesítünk, és ezt tekerjük a mellkasra, majd meleg lepedőt csavarunk a test köré. Pakolások A pakolás abban különbözik a borogatástól, hogy nagyobb testfelületre alkalmazzuk. Lehet törzs- és végtagpakolás, száraz vagy nedves. Párakötés A kezelendő testrészre langyos, nedves ruhát, erre melegvizes ruhát, majd műanyag-fóliát csavarunk, végül a száraz fedőkötéssel lefedjük. Gyulladáscsökkentő, izomlazító hatású. Leöntések Lehetnek hideg vagy meleg leöntések. Ingerhatásúak. Súlyfürdő kezelés A kezelés kidolgozása a hévízi Dr. Moll Károly nevéhez főződik. Ennél a víz alatti trakciós kezelésnél a mechanoterápia és a hidroterápia hatásai érvényesülnek. A kezelést speciális medencében végezzük, ami 34-35 C os vizet tartalmaz. A 31
függesztő szerkezet a medence szélére van rögzítve. A medence falához erősítve két hónaljtámasz is található. A kezelés célja a gerinc, csípő vagy térdízület trakciója. A beteg felfüggesztése három módon lehetséges: nyaki felfüggesztés (egy pontos) hónaljtámaszos alátámasztás (két pontos) az előzők kombinációja (három pontos) Mesterséges szénsavas fürdők A mesterséges szénsavas fürdőnek három formája ismert: szénsavas fürdő szénsavgáz fürdő szénsav - hó kezelés 3.9 Balneoterápia A balneoterápiának nevezzük a gyógyvízzel történő kezelést. Ez történhet külsőleg, vagy belsőleg, ivókúra formájában. Hazánkban a gyógyvízkezelésnek nagy tradíciói vannak, mivel országunk gyógyvizekben gazdag, ugyanis hidrogeológiai helyzetünk egyedülálló egész Európában. Termálvíz vagy hévíz a neve azoknak a természetes felszín alatti forrásból származó vizeknek, melyeknek kifolyáskor mért hőmérséklete meghaladja a 30ºC-ot. Ásványvíznek nevezzük azt a kút vagy forrásvizet, melynek 1000mg/ liternél magasabb az ásványi anyag tartalma. Gyógyvizek olyan felszín alatti vizeket nevezünk, melyeknek bizonyítottan valamilyen gyógyhatása van. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának feladata, hogy egy önkormányzat vagy fürdő kérésére elvégezze a minősítő teszteket. A gyógyvízminősítéshez először a vizet, kémiai elemzések alapján, ásványvízzé kell minősíteni. Ezután következhet a gyógyhatás vizsgálata úgynevezett kettősvak kísérlettel. A kísérlet során 10 beteget a kiszemelt termálvízben, míg ellenpróbaként 10 másikat csapvízben fürdetnek, miközben a kísérletben résztvevő személyek 32
egyike sem tudja, hogy ő melyik csoportba tartozik. Az eredmények ismeretében tesz a hivatal javaslatot a gyógyvízzé minősítésre. 3.9.1 A gyógyvizek fajtái A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják: Egyszerű hévizek: Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén. Ilyen források: Rómaifürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy Egyszerű szénsavas vizek: Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 1 g-nál több szabad szén-dioxid található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják. Ilyen források: Répcelak, Mihályi. Alkalikus vizek: Főképpen nátrium-, és hidrokarbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb a bükkszéki Salvus gyógyvíz. Ilyen források: Balf, Bükkszék, Szolnok, és még több helyen is. Földes, meszes vizek: Főbb alkotórészei a kalcium, magnézium-, és hidrokarbonátionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják. Ilyen források: Budapesten a Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak például: Csopak, Kékkút. Kloridos vagy konyhasós vizek: nátrium- és kloridionokat tartalmaz. Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat. Ilyen források találhatóak: Cserkeszőlő, Eger, Hajdúszoboszló, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak, mint például Nyíregyháza-sóstó. 33
Keserűvizek: Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumot, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert. Ilyenek a Hunyadi János -, az Igmándi -, vagy a tiszajenői Mira keserűvíz. Vasas vizek: A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény. Forrásai: A parádi Clariss- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize. Kénes vizek: Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége. Kénes források: Budapesten az Imre, a Lukács és a Rudas fürdő egyes forrásai, valamint kénes termálvize van Harkány, Erdőbénye és Mezőkövesd több fúrt kútjainak. Jódos brómos vizek: Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni Jodaqua palackozva kerül forgalomba, de források találhatóak: Debrecen, és Hajdúszoboszló. Radioaktív vizek: Rádiumiont, rádiumemanáciogázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés, és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. Ide tartoznak a Rudas, az Imre, a Gellértfürdő forrásai, Eger, Miskolctapolca Barlangfürdő, és a Hévízi-tó. 34