(FDB1501 /L) NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ I.: Tantárgy leírás: A társadalomföldrajz ismeretanyagát, s az egész Földön érvényes folyamatait, azok törvényszerűségeit tekinti át: demográfiai folyamatok és jelenségek a Földön, azok regionális különbségei és hatásai. 1. hét: A földrajz tárgya, tagolódása, a társadalmi földrajz fejlődése 2. hét: A népességföldrajz tárgya, feladatai 3. hét: Természet és társadalom 4. hét: Az emberiség eredete és elterjedése 5. hét: A világ népességének alakulása 6. hét: A Föld és az emberiség 7. hét: A Föld népességének területi eloszlása 8. hét: Az urbanizálódás történelmi folyamata 9. hét: A népesség struktúrája 10. hét: A népesség társadalmi-foglalkozási összetétele 11. hét: Humán erőforrás 12. hét: A népesség nyelvi, etnikai összetétele 13. hét: A népesség vallási összetétele 14. hét: A népesség mozgásai Kötelező irodalom: Becsei József 2007: Népességföldrajz, Ipszilon Kft., Békéscsaba A tárgy kollokviummal zárul (szóbeli vizsga). A kollokvium előfeltétele az alapfogalmak ismerete, amelyek számonkérése szócédulák alapján történik.
(FDO1211) ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ I. (NÉPESSÉGFÖLDRAJZ): Tantárgy leírás: A társadalomföldrajz ismeretanyagát, s az egész Földön érvényes folyamatait, azok törvényszerűségeit tekinti át: demográfiai folyamatok és jelenségek a Földön, azok regionális különbségei és hatásai. 1. hét: A földrajz tárgya, tagolódása, a társadalmi földrajz fejlődése 2. hét: A népességföldrajz tárgya, feladatai 3. hét: Természet és társadalom 4. hét: Az emberiség eredete és elterjedése 5. hét: A világ népességének alakulása 6. hét: A Föld és az emberiség 7. hét: A Föld népességének területi eloszlása 8. hét: Az urbanizálódás történelmi folyamata 9. hét: A népesség struktúrája 10. hét: A népesség társadalmi-foglalkozási összetétele 11. hét: Humán erőforrás 12. hét: A népesség nyelvi, etnikai összetétele 13. hét: A népesség vallási összetétele 14. hét: A népesség mozgásai Kötelező irodalom: Becsei József 2007: Népességföldrajz, Ipszilon Kft., Békéscsaba A tárgy kollokviummal zárul (szóbeli vizsga). A kollokvium előfeltétele az alapfogalmak ismerete, amelyek számonkérése szócédulák alapján történik.
(FDB1506 /L) POLITIKAI FÖLDRAJZ ÉS SZOCIÁLGEOGRÁFIA II.: Tantárgy leírás: A Politikai- és szociálgeográfia I. elméleti alapjaira építve az előadás témája a regionális politikai földrajz. Célja, hogy a hallgatók megismerjék az egyes európai nagyrégiók, valamint a többi kontinens politikai földrajzi viszonyait, problémáit, képesek legyenek értelmezni a világpolitikában és a világgazdaságban különböző szinteken végbemenő földrajzi folyamatokat. 1. hét: Szociálgeográfiai iskolák 2. hét: Szociálgeográfiai irányzatok 3. hét: A szociálgeográfiai tér 4. hét: A szociálgeográfiai csoportok 5. hét: Innováció, Partzsch funkciókatalógusa 6. hét: Közösségben élni alapfunkció 7. hét: Lakni, mint alapfunkció 8. hét: Munka, mint alapfunkció 9. hét: Ellátás, mint szolgáltatás alapfunkció 10. hét: Oktatás, mint alapfunkció 11. hét: Képzés, művelődés, mint alapfunkciók 12. hét: Közlekedés, mint alapfunkció 13. hét: Kommunikáció, mint alapfunkció 14. hét: Szabadidő eltöltése alapfunkció Kötelező irodalom: Bernek Ágnes (szerk.) (2002):A globális világpolitikai földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó
(FDO1444 /BFD1118 L) A KÁRPÁT-MEDENCE RÉGIÓI: Tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy a tágabb Kelet-közép-európai térség fejlődési modelljébe ágyazva a Kárpátmedence régióinak adottságaival, múltjával, jelenével és fejlődési lehetőségeivel megismertesse a hallgatókat. 1. hét: A régió fogalma, jellemzői, a régiókutatás dilemmái 2. hét: A Kárpát-medence természetföldrajzi régiói 3. hét: A Kárpát-medence mai régiói /MTA RKK/ 4. hét: Beluszky Pál modernizációs régiói 5. hét: A Kárpát-medence társadalomföldrajzi-történeti régiói 6. hét: Budapest és szűkebb vidéke 7. hét: A Nagyalföld 8. hét: A Kisalföld 9. hét: A Dunántúl 10. hét: A Felföld (Felvidék) 11. hét: Északkelet-Magyarország (Kárpátalja) 12. hét: Temesköz (Bánság v. Bánát) 13. hét: Erdély 14. hét: Partium 15. hét: Horvát-Szlavónország Kötelező irodalom: Horváth Gy. (szerk.) (2007-2008-2009): A Kárpát-medence régiói (szerk.: Horváth Gy.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs, 273 p. Illés I. (2002): Közép és Délkelet Európa az ezredfordulón: Átalakulás, Integráció, Régiók Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2009): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs Kókai S. (2010): A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza, 421 p
(TVF2311) EGÉSZSÉG ÉS ÖKOTURIZMUS: Tantárgy leírása: A hallgatók megismerik az egészségturizmus és ökoturizmus helyét és szerepét a turizmus rendszerében, valamint e kettő kapcsolódási pontjait. Az egészségturisztikai szolgáltatások iránt megnyilvánuló keresletet és a keresletet meghatározó tényezőket és a célpiaci marketing eszközeit az egészségturizmus területén. Az imázs fogalma és jelentősége meghatározó az egészségturizmus és az ökoturizmus területén a brand célja, jelentősége és eszközei az tartalom szerves részei. A hallgatók megismerik a gyakorlati stratégia-mix kiválasztását a helyzetfelméréstől a marketing stratégián és marketing tervkészítésen keresztül a végrehajtásig, ellenőrzésig és a visszacsatolásig. 1. hét: Az egészség fogalomrendszere és története 2. hét: A gyógyturizmus fogalomrendszere és története 3. hét: A természeti adottságok egészségturisztikai szerepe 4. hét: Magyarország termálvizeinek turisztikai hasznosítása 5. hét: Az ökoturizmus (érzékeny helyek) 6. hét: Nemzetközi ökoturizmus 7. hét: Az ökoturizmus kínálata 8. hét: Hortobágyi Nemzeti Park 9. hét: Aggtelekitől az Őrségi Nemzeti Parkig 10. hét: A Hazai Egészségturizmus SWOT- analízise és jövőképe 11. hét: Bioturisztikai gazdaságok az ökoturizmusban: Biofarm 12. hét: Bioturisztikai gazdaságok az ökoturizmusban: Bioépítészet 13. hét: Falusi turizmus, mint értékőrző turisztikai formák 14. hét: Ökoturizmus, mint értékőrző turisztikai formák Kötelező irodalom: Michalkó G.( 2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon Boros-Modok (2008): Egészségturizmus-jegyzet Vajda R.- Vadas V. (1990): Magyarország gyógy idegenforgalma I-II. Dávid L. (szerk) (1999): Az ökoturizmus fejlesztésének elméleti alapjai és stratégiája. László P. (1998): Ökoturizmus
(FDB2601 /FDO1329) A VILÁGGAZDASÁG FEJLŐDÉSE ÉS MŰKÖDÉSI ZAVARAI: Tantárgy leírása: A világgazdaság centrum-periféria fejlődési elmélete alapján, valamint a globalizációs évszázad új kihívásaira adott sajátos válaszok segítségével a történelmi fejlődés eltéréseit is figyelembe véve vizsgáljuk a centrum országok, a félperifériák és a differenciálódó fejlődő régiók (harmadik és negyedik világ) sokoldalú kapcsolatrendszerét, a helyi társadalmi-gazdasági sajátosságok érzékeltetésével, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű perifériák sajátos alkalmazkodását, társadalmi-gazdasági berendezkedését. 1. hét: A modern világgazdaság fejlődési szakaszai és sajátosságai. 2. hét: A regulációs elmélet. 3. hét: A fordizmus 4. hét: Keynesizmus, valamint ezek válsága. 5. hét: A posztfordizmus 6. hét: A neoliberalizmus. 7. hét: A fejlett országok fejlődési pályái 8. hét: A fejlődő országok fejlődési pályái 9. hét: A halmozottan hátrányos helyzetű perifériák sajátos alkalmazkodásai, 10. hét: társadalmi-gazdasági berendezkedései 11. hét: Kontinentális blokkok 12. hét: Transznacionális vállalatok 13. hét: A 2008-2009-es gazdasági világválság 14. hét: Globális problémák, Megatrendek Kötelező irodalom: Haggett P. (2006):Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p. Berend T. Iván Ránki Gy. (1987): Európa gazdasága a XIX. századba (1780-1914). Gondolat Kiadó, Bp. Huntington, S. P. (1999):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó, Budapest, 646 p
(FDO1331 /L) POLITIKAI FÖLDRAJZ ÉS SZOCIÁLGEOGRÁFIA: Tantárgy leírása: Megismertetni a hallgatókkal az egyaránt a társadalomföldrajz részdiszciplínáját jelentő, a tér és a társadalom kapcsolatát csoportspecifikusan, a társadalmi alapfunkciók közvetítésével vizsgáló szociálgeográfia, valamint a politikai jelenségek földrajzi módszerekkel történő elemzését és földrajzi értelmezését végző politikai földrajz elméleti alapjait, fő vizsgálati területeit. 1. hét: A szociálgeográfia elméleti alapjai (fogalma, tudomány-rendszertani helye, rokontudományai, tudománytörténete, főbb irányzatai, módszertani kérdései) 2. hét: A társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere 3. hét: A politikai földrajz és a geopolitika definiálása, tudomány-rendszertani helye, rokontudományai, tudománytörténete 4. hét: Az állam politikai földrajzi vizsgálata 5. hét: A határok kérdése 6. hét: Az államok magterülete, a fővárosok 7. hét: A világpolitika (hegemón) ciklusai 8. hét: A globalizáció politikai földrajzi oldala, a transznacionális vállalatok szerepe 9. hét: A nemzetközi politikai szervezetek a globális világban 10. hét: A választási földrajz 11. hét: A választási földrajz rendszermodellje. 12. hét: A magyar parlamenti választások földrajzi jellemzői (1990-1998). 13. hét: Imperializmus, gyarmatosítás, dekolonizáció: Gyarmatbirodalmak létrejötte, felbomlása, utóélete. 14. hét: Nemzetközi kereskedelem. Gazdasági integráció. Globális kormányközi szervezetek. Regionális és szubregionális szervezetek. Land-locked ( szárazföldbe zárt ) államok. Kötelező irodalom: Berényi I. 1997: A Szociálgeográfia Értelmezése. Elte Eötvös Kiadó, Budapest, 135 P. Bernek Á. (Szerk.) 2003: A Globális Világ Politikai Földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 435 P. Hajdú Z. 2001: A Politikai Földrajz Alapjai. - In: Tóth J. (Szerk.): Általános Társadalomföldrajz Ii. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, Pp. 21-42. Mező F. 2000: A Politikai Földrajz Alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 382 P.
(FDB1706 L) SZAKMAI GYAKORLAT (2 hét): Tantárgyleírás: A KKK követelményeknek megfelelően a földrajz alapszakos hallgatók ismerjék meg a külső szakmai helyen alkalmazott geográfiai módszereket, eljárásokat, alkalmazásokat, összefüggő két hetes gyakorlat keretében. Helyszínek: A geográfiai szakterületek munkaerő piaci helyszínei: térinformatikai, földmérési, környezetvédelmi cégek, természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint munkanélküli, statisztikai és közigazgatási hivatalok, hatóságok. Az adott gyakorlóhelyen végzett terepi munka jegyzőkönyvben rögzített, a mentor aláírásával igazolt bemutatása. A gyakorlat helyszíni értékelése és a jegyzőkönyv értékelése. (FDB2521 /L) SZAKMAI GYAKORLAT I.: Tantárgyleírás: A szakmai gyakorlat célja hogy a hallgatók a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is alkalmazhassák. Helyszínek: A szakmai gyakorlat során a hallgatók részt vesznek az egyes területfejlesztésben érintett szereplők munkájában, a megszerzett elméleti ismereteket a gyakorlatban valós szituációkban alkalmazzák. Az adott gyakorlóhelyen végzett terepi munka jegyzőkönyvben rögzített, a mentor aláírásával igazolt bemutatása. A gyakorlat helyszíni értékelése és a jegyzőkönyv értékelése. Ajánlott irodalom: Beluszky P.-Kovács Z.-Olessák D. (2001): A terület-és településfejlesztés kézikönyve. Ceba kiadó, Váckisújfalu, p.423. Pap N. (2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Lomart Kiadó, Pécs, 184 p. Süli-Zakar I. (2010): A terület és településfejlesztés alapjai II. Dialog Campus, Budapest-Pécs, p.511.
(FDB2522 L) SZAKMAI GYAKORLAT: Tantárgyleírás: A szakmai gyakorlat célja hogy a hallgatók a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is alkalmazhassák. Helyszínek: A szakmai gyakorlat során a hallgatók részt vesznek az egyes területfejlesztésben érintett szereplők munkájában, a megszerzett elméleti ismereteket a gyakorlatban valós szituációkban alkalmazzák. Az adott gyakorlóhelyen végzett terepi munka jegyzőkönyvben rögzített, a mentor aláírásával igazolt bemutatása. A gyakorlat helyszíni értékelése és a jegyzőkönyv értékelése. Ajánlott irodalom: Beluszky P.-Kovács Z.-Olessák D. (2001): A terület-és településfejlesztés kézikönyve. Ceba kiadó, Váckisújfalu, p.423. Pap N. (2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Lomart Kiadó, Pécs, 184 p. Süli-Zakar I. (2010): A terület és településfejlesztés alapjai II. Dialog Campus, Budapest-Pécs, p.511.