Az aranysakál Magyarországon: két évtized tudományos tényei és legfontosabb tanulságai Heltai Miklós, Csányi Sándor, Szabó László, Tóth Tamás, Daria Bezgacheva, Ács Kornél, Lanszki József Fénykép: Lanszki József Bevezetés I. Őshonos ragadozó, korábbi bizonytalan elterjedéssel és alacsony sűrűségű állományokkal. Kipusztulás: 1942. Kóborló példányok újbóli megjelenése: a nyolcvanas évek eleje. Szaporodó állományok: kilencvenes évek közepére. Bevezetés II. Elterjedési és táplálkozási vizsgálatok 1997-től az FVM, az OTKA, a TÉT Alap, a MÖB, a Bolyai Ösztöndíj és az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával Célok: a visszatelepülő faj megismerése és megismertetése; a történelmi elterjedés meghatározása; állományhelyzet vizsgálata; terjedési útvonalak meghatározása; a várható elterjedési terület becslése; vadgazdálkodási hatások vizsgálata. Anyag és módszer A hozzáférhető és a domináns táplálékforrások tanulmányozása kisemlős csapdázás(2001-2004) Táplálék vizsgálatok (róka - sakál) ürülék és gyomor gyűjtés és elemzés (1997 - ) A terjedés irányának és az elterjedési terület meghatározása Az elmúlt 200 év sakál előfordulási adatainak összegyűjtése és értékelése (2004-2008) kérdőíves felmérések (1997-2006) teríték adatok (1997 - ) akusztikus állománybecslés (2004 - ) bizonyító példányok gyűjtése (2000 - ) Post mortem vizsgálatok (2000 - ) testméret adatok (róka - sakál) szaporodásbiológiai adatok parazitológiai vizsgálatok genetikai vizsgálatok Felismerés 1
Amit tudunk az elterjedésről Az aranysakál évszázadok óta jelen van a Kárpát-medence területén. A XIX. és a XX. században jelenléte rendszertelennek és ritkának tekinthető. A XX. század végén terjedésnek indul: eljut Észtországig, Olaszországig, Svájcig ; a legtöbb helyen a megjelenés és megtelepedés után jelentős állománynövekedését is tapasztalnak. Az aranysakál elterjedése 1800 és 1920 között - aranysakál - valószínűleg aranysakál - kérdéses adat Debrő (1882) Béllye (1891) Tamás TÓTH, László KRECSÁK, Eleonóra SZŰCS, Miklós HELTAI and György HUSZÁR 2009. Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): 357-363. Az aranysakál elterjedése 1920 és 1945 között - aranysakál - valószínűleg aranysakál - kérdéses adat Az aranysakál elterjedése 1945 és 1995 között - aranysakál - valószínűleg aranysakál - kérdéses adat Tyukod (1937) Derecse (1942) Tamás TÓTH, László KRECSÁK, Eleonóra SZŰCS, Miklós HELTAI and György HUSZÁR 2009. Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): 357-363. Tamás TÓTH, László KRECSÁK, Eleonóra SZŰCS, Miklós HELTAI and György HUSZÁR 2009. Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): 357-363. Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) 2
Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) Az aranysakál szerbiai elterjedése Az aranysakál európai elterjedése és a terjedés lehetséges irányai Fotó: Lanszki József 1970-es évek 1990-es évek Napjainkban Janosch Arnold, Anna Humer, Miklós Heltai, Dumitru Murariu, Nikolai Spassov, Klaus Hackländer 2012. Current status and distribution of golden jackals (Canis aureus L., 1758) in Europe. Mammal Review 42: (1) pp. 1-11. (2012). Növekvő elterjedési terület és egyre gyakoribb alkalmi előfordulások Eredményeink szerint a Balti országokba is természetes módon jutott el Trouwborst et al., 2015 Robert Rutkowski, Miha Krofel, Giorgos Giannatos, Duško Ćirović, Peep Männil, Anatoliy M Volokh, József Lanszki, Miklós Heltai, László Szabó, Ovidiu C Banea, Eduard Yavruyan, Vahram Hayrapetyan, Natia Kopaliani, Anastasia Miliou, George A Tryfonopoulos, Petros Lymberakis, Aleksandra Penezić, Giedrė Pakeltytė, Ewa Suchecka, Wiesław Bogdanowicz. 2015. A European Concern? Genetic Structure and Expansion of Golden Jackals (Canis aureus) in Europe and the Caucasus PLOS ONE &:(November 5) 3
2016-ban is újabb megfigyelések/elejtések Hollandiában, Svájcban, Baltikumban (forrás: Golden Jackal informal study group in Europe, http://goldenjackalaround.blogspot.hu/2016/03/jackals-in-netherlandscrispus-ngo.html Amit nem tudunk az elterjedésről Mi az oka az elmúlt 20 évben tapasztalt jelentős állományváltozásnak? Klíma változás? - magas, hosszantartó hótakaró hiánya; Balkáni háborúk? - táplálékforrás-török róka; Új élőhelyekhez való alkalmazkodás? - nádi farkas; Üldözés elmaradása? - mérgezés, csapóvas; Farkas hiánya? versenytárs hiánya; Akusztikus felmérés Stabil állományok de extrém fluktuáció. Folyamatos elterjedés helyett, foltszerű elterjedés. Minden élőhelytípusban, de a nyílt, intenzíven művelt mezőgazdasági területeket kerüli. A folyó völgyek zöldfolyosót jelentenek Fénykép: Lanszki József Szabó, L., Heltai, M. és Lanszki, J. 2006. River Tiscia as a green corridor in the spread of golden jackal in HungaryVadbiológia, 12: 47-54. Bizonyítópéldányok a vizsgálati időszakban Bizonyító példányok (2000-2009) No. Év/hó/nap Település UTM kód Módszer Név 1. 2004.09 Borsodivánka DT 78 Fénykép Mezei János 2. 2005.02.10 Gelej DT 89 Fénykép Mezei János 3. 2004.12 Karcag DT 93 Fénykép Domján Sándor 4. 2004.03 Abádszalók DT 65 Talált tetem Lázár Pál Új szaporodó párok Forrás populáció Zöld folyosó L., Szabó, M. Heltai, and J. Lanszki 2008. Factors that influence the Golden jackal s (Canis aureus L. 1758) spreading in Hungary. 92nd Annual Meeting of the German Society of Mammalogy. Mammalian Biology. Special Issue Vol. 73: 41 p. 4
Bizonyítópéldányok a felmérés utáni időszakban Sorszám Dátum Legközelebbi település Megjegyzés 1. 2006.02.01 Túrkeve teríték 2. 2008.04.08 Hortobágy teríték 3. 2008.06.06 Battonya teríték, 1 éves, hím 4. 2009.06.22 Békéscsaba teríték, kifejlett hím, 16 kg 5. 2009.09.24 Kondoros teríték, subadult hím, 9,7kg 6. 2009.09.24 Kondoros teríték, subadult hím, 8,1kg 7. 2009.09.24 Kondoros teríték, subadult nőstény 7,3kg 8. 2009.10.01 Kondoros teríték, hím, 9kg 9. 2009.10.05 Dévaványa teríték 1 subadulthím (és további három sakált is megfigyeltek ugyanakkor) 10. 2010.12.20 Szerep teríték, felnőtt nőstény, 14 kg 11. 2011.01.15 Szarvas teríték, felnőtt nőstény, 10,2 kg 12. 2012.06.26 Mezőszemere teríték, vemhes nőstény (5 kölyökkel) Sorszám Település Év Megfigyelés típusa 1. Hortobágy 2007 teríték, kifejlett egyed 2. Kömörő 2009 teríték, kifejlett hím 3. Kömörő 2009 teríték, 1 kifejlett nőstény és 1 subadult egyed 4. Újszentmargita 2009 fénykép, kifejlett egyed 5. Nádudvar 2009 megfigyelés, kifejlett egyed 6. Hortobágy 2009 megfigyelés, kifejlett egyed 7. Karcag 2009 teríték, subadult egyed 8. Karcag 2010 spontán sakál üvöltés 9. Újtikos 2011 spontán sakál üvöltés 10. Karcag 2011 teríték, 2 kifejlett egyed 11. Polgár 2011 teríték, 1 subadult egyed 12. Karcag 2012 teríték, 4 kifejlett egyed 13. Berettyóújfalu 2012 teríték, 2 kifejlett egyed, 3 subadult egyed 14. Hajdúsámson 2012 akusztikus felmérés, 1 családi 15. Hortobágy 2013 megfigyelés, kifejlett egyed 16. Nagyhegyes 2013 teríték, 4 subadult egyed 17. Nagyhegyes 2013 teríték, 2 kifejlett egyed 18. Hortobágy 2013 fellelt tetem, 2 subadult egyed 19. Túrkeve 2013 akusztikus felmérés, 2 családi 20. Csudaballa 2013 akusztikus felmérés, 1 családi 21. Prémtanya 2014 megfigyelés, kifejlett egyed 22. Elep 2015 fellelt tetem, kifejlett nőstény 23. Hajdúsámson 2015 akusztikus felmérés, 1 családi 24. Nagyhegyes 2015 akusztikus felmérés, 2 családi 25. Nagyhegyes 2015 akusztikus felmérés, 2 családi Amit tudunk - a táplálkozásról Magyaro. (Ormánság): 1. Kisemős 2. Vaddisznó 3-4.Növény, háziállat dög Magyaro. (Somogy): 1. Kisemlős 2. Vaddisznó dög Bulgária: 1. Háziállat 2. Nagyvad Görögország: Háziállat maradvány (kecske, kutya), madár, kisemlős, gt, gyümölcs Izrael (Golán-fennsík): 1. Kisemlős 2. Háziállat dög (nyúl, növény, sz.marha) Izrael: Háziállat dög Izrael (Negev sivatag, Holt-tenger melléke): 1. Háziállat dög 2. Kávéházi hulladék (gyümölcs, rovar,tojás, emlős, madár) Kazahsztán: 1. Kisemlős 2. Egyéb emlős Azerbajdzsán: Nyúl, fácán, vízimadár, tojás Üzbegisztán: 1. Kis- és közepes emlős 2. Háziállat 3. Gerinctelen 4. Madár, hal, kétéltű, hüllő Canis anthus Tanzánia (Serengeti): 1. Kis- és közepes emlős 2. Gerictelenek 3. Növények Tanzánia (Ngorongoro): (nagyvad dög, madár) Kisemlős, rovar, gyümölcs, dög, gazella, hiéna pr.maradvány, Banglades: 1. Dög 2. Növény (bogár, rák, hal, béka, emberi m.) India (Rajasthan): 1. Kisemlősök 2. Növények 3. Madarak (gt., dög, hüllő, nyúl) Elterjedés India (Tamil Nadu): Gyümölcsök (V-XI) Szaúd-Arábia: zöldség, gyümölcs, madár, kisemlős, dög Amit nem tudunk a táplálkozásról Az alkalmazkodás, táplálékváltás gyakorisága és gyorsasága de generalista és opportunista. Az egyes főbb táplálékforrások hazai élőhelyektől függő fontossága -kiszámíthatóság. Vadászati stratégiája: magányosan, párban, csoportosan? - nehéz megfigyelhetőség. Hatás a potenciális prédafajokra táplálkozásvizsgálat vs. hatásvizsgálat. Kaszkád hatás? közepes vs. nagyragadozó? Terítékadatok Országos Vadgazdálkodási Adattár Év / Megye Őz Vaddisznó Változás Baranya 2007 3375 Baranya 2013 3686 +16,5% Baranya 2014 3934 Baranya 2007 9 392 Baranya 2013 9909 +10,3% Baranya 2014 10363 Somogy 2007 4275 Somogy 2013 4263 +1,9% Somogy 2014 4360 Somogy 2007 12887 Somogy 2013 12540-2,2% Somogy 2014 12611 Az őz terítékének változása az aranysakál központi előfordulási területein Év Baranya Bács-Kiskun Somogy 1995 2303 2903 2669 2007 3375 8247 4275 2014 3934 9585 4360 5
2017. 08. 10. Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság 2015-2016) Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság 2015-2016) Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság 2015-2016) Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság 2015-2016) Néhány érdekesebb, még nem publikált eredmény Felnőtt, vemhes szuka, 2012 február (Fotó: Horváth Zoltán) 6
A mért testtömeg24,8 kg Sillero-Zubiriet al., 2004 kg Min - Max Kanok átlagos tömege 8.8 7.6-9.8 Nőstények átlagos tömege 7.3 6.5-7.8 Heltai (ed) 2010 Kanok átlagos tömege 11.7 8,7-13,8 Nőstények átlagos tömege 10.2 9,0-12,0 Valószínűleg hibrid Koponya méretek Description Mért adat (mm) Irodalmi adat (Hell és Bleho 1989) (mm) A koponya hossza 176 129.3-144.5-155,1 A koponya szélessége 95 69,5-75.7 to 82.7 Hosszúság-szélesség index 1.88 1.91 Mt DNS Cytb, KJ789955, C. lupus familiaris 434 bp (n=12) 423 bp - PCR Cytb, AF028138, Canis aureus 332 bp (n=10) 385 bp - PCR A vizsgált egyed 434 bp (n=1) - Szaporodásbiológiai adatok Placenta heg számlálás Róka Sakál x: 4,9 x: 5,4 Nőstények szaporodási aránya 67 % 31 % n = 438 n = 29 Izgalmas, érdekes faj Érdekfeszítő, feladatot adó. Terjeszkedés korlátai? Könnyű táplálékforrások követése. Zsiger-, tetemeltakarító. Folyamatosan változó. Kutatások szükségessége. Szabó, L., Heltai, M.. and Lanszki, J. 2008. Factors that influence the Golden jackal s (Canis aureus L. 1758) spreading in Hungary. 92nd Annual Meeting of the German Society of Mammalogy. Mammalian Biology. Special Issue Vol. 73: 41 p. Az ellentétek és a problémák lehetséges okai Ismerethiány; Egyedi megfigyelésekből általános következtetések; Érzelmek és hitek dominálnak a tények helyett; Könnyebb érzelmekre alapozva sakál apokalipszist vizionálni, mint dolgozni; És+ A befektetett munka és a tudományosan igazolt eredmények hazai semmibevétele Kutatás programok 1997-óta folyamatosan Dr. Heltai Miklós (SZIE) és Dr. LanszkiJózsef (KE) vezetésével. Publikálási aktivitás (forrás MTMT, keresési feltétel címsorban aranysakál, vagy golden jackal) 63 magyar nyelvű publikáció 86%-a; 48 angol nyelvű publikáció 93,7%-a. 7
A befektetett munka és a tudományosan igazolt eredmények hazai semmibevétele 12 éve leírtuk, hogy a terjedés inváziószerű és azt is, hogy mi várható, hogyan kell felkészülni; 10 éve leírtuk, hogy az elsődleges táplálékforrások csökkenése esetén a sakál csülkös vadra vált; 3 éve leírtuk, hogy a szociális struktúrában élő kutyaféle ragadozók erőteljes irtása akár az okozott kár növekedését is okozhatja; 2éve elmondtuk és leírtuk, hogy a kinthagyott, éves szinten ezer tonna számra menő zsiger jelentős táplálékforrás lehet; Mit kellett volna még? Megoldás? Vadbiológia vadgazdálkodás vadászat Mindenki a maga helyén, a másik tudását, ismeretét pontosan megértve, elfogadva és alkalmazva. Köszönjük a figyelmet! 8