2018. április XVIII. évfolyam 4. szám Tartalom Külkereskedelmi ügyletek költségkalkulációja Adósarok: Kompenzációs felár Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő
E-Controlling Több mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen várjuk. Honlapunkról www.szamvitelszaklap.hu a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2018. április 4. Külkereskedelmi ügyletek költségkalkulációja A külkereskedelmi szerződés azon feltételét, amely a költség- és kockázatmegosztás szabályozza, fuvarparitásnak nevezzük. A fuvarparitás szabályozására számos széles körben ismert és alkalmazott szerződési kikötést alakított ki a kereskedői gyakorlat. Jelen cikk a legfőbb jogokat és kötelezettségek, illetve ezzel kapcsolatos kalkulációt mutatja be. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a gyakorlatban kialakult és meghonosodott kikötéseket összegyűjtötte, értelmezte és ajánlásjelleggel közzétette. Ez az INCOTERMS. Az első, 1936-os kiadását többször módosították, kiegészítették, legutóbb 2010-ben. Ekkor nemcsak a korábbiak ismételt kiegészítését, részleges átértelmezését végezték el, hanem teljes szabályainak az alkalmazást és áttekintést megkönnyítő új szerkezetbe, rendszerbe foglalását is. Az INCOTERMS kikötése a szerződésben számos kérdés egyértelmű megválaszolását könnyíti meg. Az INCOTERMS: szabályozza a szerződő felek (eladó és vevő) kötelezettségeit. Az eladó fő kötelezettsége az árut mindazon okmányok kíséretében leszállítani. A vevő fő kötelezettsége az árut átvenni és a vételárat megfizetni; meghatározza, hogy az eladó mely ponton teljesíti kötelezettségeit, mikor mondható ki, hogy az eladó leszállította az árut a vevőnek; megosztja az áru elveszésének vagy megsérülésének kockázatát a szerződő felek között. A kockázat a teljesítési helyen száll át az eladóról a vevőre. A vevő az árunak kockázatviselése alatt bekövetkezett elveszése vagy kárai esetén nem követelheti annak pótlását és köteles a vételár megfizetésére; szabályozza, hogy a szerződő felek közül kinek a feladata bizonyos tevékenységek ellátása, a fuvarozás megszervezése, különböző formalitások intézése; felosztja az előbbi tevékenységhez kapcsolódó költségek viselését. 2
A szabályozás módszere bizonyos pontok kijelölése a költség- és kockázatviselést illetően. A szerződő felek kötelezettségeit 10-10 számozott cím alá csoportosítja az INCOTERMS 2010. I. Az eladó kötelezettségei: 1. Gondoskodás az áruról és a kereskedelmi számláról a szerződés előírásainak megfelelően, 2. Hatósági engedélyek és egyéb hivatalos formalitások, 3. Fuvarozási és biztosítási szerződés, 4. Szállítás, 5. Kockázatátszállás, 6. Költségmegosztás, 7. Értesítés a vevőnek, 8. A szállítás bizonyítása, fuvarokmányok vagy ezekkel egyenértékű elektronikai üzenetek, 9. Minőségi és mennyiségi ellenőrzések, csomagolás, jelölések, 10. Egyéb kötelezettségek. II. A vevő kötelezettségei: 1. Az ellenérték megfizetése, 2. Hatósági engedélyek és egyéb hivatalos formalitások, 3. Fuvarozási szerződés, 4. Az áru átvétele, 5. Kockázatmegosztás, 6. Költségmegosztás, 7. Értesítés az eladónak, 8. Az áru átvételének igazolása, 9. Az áru szállítás előtti ellenőrzése, 10. Egyéb kötelezettségek. A klauzulák rendszere Az INCOTERMS 2000 klauzuláinak fő csoportosítási szempontja az egy- és kétpontos jelleg, illetve a fokozatosság voltak: az eladó kötelezettségei egyre súlyosabbá váltak. Ezzel ellentétben az INCOTERMS 2010 a szállítási módok szerint tagolódik. A klauzulák egy része minden szállítási módra szárazföldi, légi és vízi, valamint a multimodális szállítási módra is kiterjed. Ezek különösen konténeres szállítás esetén alkalmazhatóak. A klauzulák másik csoportja kizárólag vízi szállítás esetén alkalmazható. Néhány fogalmat célszerű rendezni: Teljesítés helye: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Egypontos klauzulák (E, F, D csoport): a költség és a kockázat ugyanazon a földrajzi ponton száll át. Kétpontos klauzulák (C csoport): a költség és a kockázat eltérő földrajzi ponton száll át. Az INCOTERMS nem jogszabály, az INCOTERMS klauzulái, mint standard szerződési feltételek, csak a rájuk való hivatkozással válnak a szerződés részévé. Az INCOTERMS szabad kezet ad a szerződő feleknek, hogy valamely feltételét kikötve ahhoz kiegészítést fűzzenek. Azokban a kérdésekben pedig, amelyeknél az INCOTERMS egyértelműen nem szabályozza, a döntést a kereskedelmi vagy kikötői szokásra bízza. 3
Az INCOTERMS 2010 tizenhárom záradékot, klauzulát tartalmaz. 1. EXW Gyárból 2. FCA Költségmentesen fuvarozónak átadva 3. FAS Költségmentesen a hajó oldalához (Megnevezett behajózási kikötő) 4. FOB Költségmentesen hajóba rakva 5. CFR Költség és fuvardíj 6. CIF Költség, biztosítás és fuvardíj 7. CPT Fuvardíj fizetve...ig 8. CIP Fuvardíj és biztosítás fizetve...ig 9. DDP Leszállítva, vám megfizetésével 10. DAT Leszállítva a paritás után megnevezett terminálra 11. DAP Leszállítva a paritás után megnevezett helyre Az INCOTERMS 2010 a tizenegy klauzulát négy kategóriába rendezi az egyes kategóriákon belül a klauzulák hasonló természetűek hol van a teljesítési hely, az eladónak vagy a vevőnek kell-e gondoskodnia a fuvarozási szerződés megkötéséről, kit terhel a fuvarozás költsége és ki meddig, illetve honnan viseli az áru elveszésének vagy megsérülésének kockázatát. A négy kategória a következő: Az E klauzula: EXW, amelynél az eladó a saját területén teljesít. Az F klauzulák: FCA, FAS és FOB, amelyeknél az eladó azzal teljesíti a szerződést, hogy az árut a vevő által megnevezett fuvarozónak átadja, akivel a vevőnek kell szerződni saját költségére. A C klauzulák: CFR, CIF, CPT és CIP, amelyeknél az eladó azzal teljesít, hogy gondoskodik a fuvarozóról és a fuvarozási szerződés megkötéséről, az árut a fuvarozónak átadja, a megnevezett rendeltetési helyig viseli a fuvarozás költségét, a kárveszély azonban az árufuvarozónak való átadása után már a vevőt terheli. A D klauzulák: DAT, DAP és a DDP, amelyeknél az eladó feladata saját költségére és kockázatára az árut a megnevezett rendeltetési helyre eljuttatni. EXW (Ex Works) A Gyárból Bármely fuvarozás esetén alkalmazható szokvány. Az eladó számára ez a fuvarparitás jár a legkevesebb kötelezettségvállalással. Az eladó egyetlen kötelezettsége e kikötés értelmében, hogy az árut saját területén rendelkezésre bocsássa, továbbá a vevő kérésére, illetve költségre és kockázatára gondoskodhat az áru szállítóeszközre való felrakásáról, az exporthoz szükséges okmányok beszerzéséről. Általánosan a vevő szervezi meg az áru fuvarozását és visel minden költséget és kockázatot (egypontos, multimodális klauzula), amint az árut az eladó telephelyén átvette. FCA (Free Carrier) Költségmentesen fuvarozónak átadva Az előzőhöz hasonlóan bármely fuvarozás esetén alkalmazható paritás. Az eladó az árunak a vevő által megnevezett fuvarozónak (vízi, légi, közúti, vasúti vagy ezek kombinációja) a vevő rendelkezései szerinti átadásával teljesíti a szerződést. Az eladó a vevő által megadott helyig viseli, onnan pedig a vevőt terhelik 4
a költségek és kockázatok (ez is egypontos, multimodális klauzula). Az eladó köteles beszerezni az exportengedélyt, a hatósági felhatalmazást, és köteles eleget tenni az exporthoz szükséges vámkezelési előírásoknak. A vevő köteles értesíteni az értékesítőt a fuvarozó nevéről, a szállítás módjáról, az áruátadás napjáról és helyéről. Az értesítés elmulasztása miatt bekövetkezett többletköltséget a vevőnek kell finanszírozni. Az eladó köteles értesíteni a vevőt az áru átadásáról, továbbá a saját költségén az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okmányokat elküldeni. FAS (Free Alongside Ship) Költségmentesen a hajó oldalához A tengeri fuvarozás során az eladó akkor teljesít, amikor az árut a behajózási kikötőben a hajó oldala mellé helyezte, tiszta fuvarokmánnyal igazolta. Az eladó hajó oldaláig viseli minden költséget (pl. berakodás költségei) és kockázatot (egypontos, tengeri klauzula). A vevő feladata a hajótérfoglalás, a hajó nevéről, a rakodóhelyről és a hajóhoz fuvarozás időpontjáról az eladót értesítse. Az eladó kötelessége értesíteni és okmányokkal alátámasztani azt, hogy az árut a megjelölt kikötőben átadta. FOB (Free On Board) Költségmentesen hajófedélzetre A leggyakrabban alkalmazott egypontos, tengeri fuvarparitás. Az eladó köteles a megnevezett behajózási kikötőben az árut saját költségére és kockázatára a hajóba rakni és ezt tiszta fuvarokmánnyal igazolni. A költség- és kockázatviselés az eladóról a vevőre száll, ha a rakomány áthalad a hajó korlátja felett. Az eladó köteles beszerezni az exporthoz szükséges okmányokat, illetve értesíteni a vevőt az áruleszállításról. A vevő köteles a hajótérről gondoskodni, a hajó nevéről, és a hajóra szállítás időpontjáról az eladót értesíteni, továbbá az áru hajóba rakása után minden költséget és kockázatot viselni. CFR (Cost And Freight) Költség és fuvardíj Az előzőekhez hasonlóan szintén tengeri fuvarozásnál alkalmazott szokványról van szó. E kétpontos klauzulánál az eladó gondoskodik az árunak a rendeltetési kikötőbe való elfuvarozásához szükséges fuvarozási szerződés megkötéséről, e kikötőig visel minden költséget, a kirakás költsége nem terheli. A kockázatot az eladó csak addig viseli, amíg az áru a behajózási kikötőben át nem haladt a hajó korlátján. Tiszta fuvarokmányt (hajóraklevél) a vevő rendelkezésére bocsátani. A hajóraklevél (Bill of Lading, B/L) egy sajátságos értékpapír, ami megtestesíti az áru feletti rendelkezési jogot. Mivel B/L értékpapír, emiatt mindegyik példánynak eredetinek kell lennie. Az árura vonatkozó biztosítás megkötése a vevő feladata. CIF (Cost, Insurance And Freight) Költség, biztosítás, fuvardíj A tengeri fuvarozás során kerül alkalmazásra, a CFR feltételeivel azonos (tehát kétpontos klauzula), az eladó köteles az áru elvesztésének és károsodásának kockázatára a vevő javára tengeri szállítmánybiztosítást kötni, a biztosítási díjat fizetni. A biztosításnak a legkisebb kockázati körre kell szólnia az áru 10%- kal növelt CIF árának megfelelő biztosítási összeggel. Az eladónak nemcsak a szállítási okmányokat, hanem a biztosítási kötvényt is át kell adni a vevőnek. CPT (Carriage Paid To) Fuvardíj, szállítás fizetve ig (megnevezett rendeltetési hely) Bármely fuvarozásban alkalmazható szokvány (kétpontos multimodális klauzula). Az eladónak a vasúti fuvarlevél, hajóraklevél vagy közúti fuvarlevél kitöltésekor gondoskodni kell az áru rendeltetési helyének 5
meghatározásáról. Az eladó a rendeltetési helyig vállalja az elfuvarozást, és addig visel minden költséget, ezzel szemben a kockázatot csak addig viseli, míg az árut az első fuvarozónak át nem adta. Szállítás a kikötőbe A teherautó rakománya Exportvámáru nyilatkozat Teherautó kirakodása az export kikötőben Szállítás az import kikötőbe Berakodási díjak az export kikötőben Kirakodása az export kikötőben A behozatali kikötőbe rakodó tehergépkocsi Szállítás a rendeltetési helyre Biztosítás Import vámkezelés EXW Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő FCA Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő FAS Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő FOB Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő CFR Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő CIF Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő DAT Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő Vevő Vevő CPT Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő Vevő DAP Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő CIP Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Vevő Vevő DDP Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Eladó Import adók CIP (Carriage And Insurance Paid To) Fuvardíj, szállítás és biztosítás fizetve ig (megnevezett rendeltetési hely) CPT feltétel (kétpontos, multimodális klauzula) azonos azzal a kiegészítéssel, hogy az eladó köteles az árut a fuvarozás alatt bekövetkező elvesztés és károsodás kockázatára a vevő javára biztosítani, a biztosítási díjat fi zetni. A biztosításnak a legkisebb kockázati körre és a vételár 10%-kal növelt összegére kell fedezetet nyújtania. DAT (Delivered at Terminal) Leszállítva a paritás után megnevezett terminálra A DAT esetében az eladó akkor teljesíti a kötelezettségét, amikor a meghatározott terminálon, kikötőben vagy célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodott árut. A terminál lehet pl. rakpart, raktár, konténerudvar, közúti, vasúti stb. A termináli kiszállításig az eladó visel minden kockázatot. DAT alkalmazása esetén az eladó intézi az esetleges exportengedélyezést, de nem kell vesződnie az importengedélyek beszerzésével, az import vámügyintézéssel és persze hogy a vámot sem ő fizeti! DAP (Delivered at Place) Leszállítva a paritás után megnevezett helyre A DAP esetén pedig az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodható árut. A megjelölt helyre történő kiszállítás összes kockázatát az eladó viseli. A INCOTERMS 2000-ben szereplő DAF, DES és DDU paritásokat helyettesíti egypontos, multimodális klauzula. DDP (Delivered Duty Paid) Leszállítva vám megfizetésével Az előzőekhez hasonlóan bármelyik fuvarozás esetében alkalmazható fuvarparitás, ahol az eladót terheli a fuvarozás megszervezése, valamennyi költség és kockázat az importáló országban a megnevezett helyig, beleértve az importáló országban az áru vám elé állítását és az importvám, valamint az importtal összefüggő adók megfizetését. 6
Azokat a záradékokat, amelyekben a költség- és kockázatmegosztás helye megegyezik, szokás, egypontos klauzuláknak nevezni. A költségviselés a kockázatviselés különböző helyeken száll át az eladóról a vevőre, az a kétpontos klauzula. Az INCOTERMS 2010-es revíziójának oka az a szándék volt, hogy olyan feltételeket dolgozzanak ki, amelyek alkalmazhatóak egyrészt az elektronikus adatátvitel-módszerek egyre terjedő gyakorlatában, másrészt az újszerű fuvarozási technikák igénybevétele esetén. Az INCOTERMS használata kapcsán már említettük, lehetőség van arra, hogy a szerződő felek valamely záradékot bizonyos kiegészítéssel alkalmazzanak. A kiegészítések alkalmazásával az eladó költségviselése bizonyos költségfajtákkal kibővül, anélkül azonban, hogy kockázatviselése megváltoznék. A FOB kiegészítései: fi (bérmentve be,) fo (bérmentve ki), fio (bérmentve be és ki). E kikötések a hajóba berakás, hajóból kirakás, illetve mindkettő költségét érintik, és megfizetésüket az eladóra hárítják. A hajóbérleti formában való fuvarozás esetében fordulnak elő, ugyanis a bérleti díjak a hajóba való be-, ill. a hajóból való kirakás költségét nem tartalmazzák. S (az áru elrendezése a hajótérben). T (az áru elrendezése, elegyengetése a hajótérben). E kikötések értelmében, az áru hajótérben való elrendezésének költsége az eladót terheli. A CFR és a CIF kiegészítései: landed (partra rakás fizetve a rendeltetési kikötőben), W (háborús kockázat) az eladónak a fuvarozási kockázatok mellett a háborús koc kázatokra is kell biztosítási szerződést kötnie a fi, fo, fio a már ismertetett tartalommal. Példa: Egy vállalkozás külföldi piacokra termel. A termék exportálása során különböző költségek merülnek fel. Következő adatok állnak rendelkezésre: Megnevezés a termék termelői ára csomagolási költség mérlegelés díja minőségvizsgálati díj kiviteli okmányok beszerzése a termék gépkocsira rakása szállítás a feladási pályaudvarig belföldi fuvardíj fuvardíj az indulási kikötőig kikötői kezelési költség (indulási kikötőben) 1 db-ra vetített költségek Megnevezés 1 db-ra vetített költségek 10 000 Ft kikötői ügynök jutaléka 1 % 50 Ft (FAS érték után) 50 Ft hajóra rakás indulási kikötőben 1 USD 50 Ft tengeri fuvarozás költsége 50 USD 60 Ft biztosítási díj (a tengeri útszakaszra) 10 USD 30 Ft kirakodás az érkezési kikötőben 5 USD 90 Ft importvám 10% 160 Ft fuvardíj a kikötőtől a rendeltetési 4 USD helyig 5 USD 3 USD A számításoknál alkalmazandó árfolyam: 1 USD = 260 Ft 7
Feladat: Határozza meg a különböző fuvarparitások esetén kalkulálandó exportárat a rendelkezésre álló információk alapján! Megoldás: a termék termelői ára csomagolási költség mérlegelés díja minőségvizsgálati díj EXW EXW kiviteli okmányok beszerzése a termék gépkocsira rakása szállítás a feladási pályaudvarig FCA FCA belföldi fuvardíj DAF (magyar/ határ) DAF (magyar/ határ) fuvardíj az indulási kikötőig FAS FAS kikötői kezelési költség (indulási kikötőben) kikötői ügynök jutaléka (FAS érték után) hajóra rakás indulási kikötőben FOB FOB tengeri fuvarozás költsége CFR CFR biztosítási díj (a tengeri útszakaszra) CIF CIF kirakodás az érkezési kikötőben importvám fuvardíj a kikötőtől a rendeltetési helyig DAP DAP importvám DDU 10 000 Ft 50 Ft 50 Ft 50 Ft 10 150 Ft 10 150 Ft 60 Ft 30 Ft 90 Ft 10 330 Ft 10 330 Ft 160 Ft 10 490 Ft 10 490 Ft 5 USD 260 Ft/USD = 1 300 Ft 11 790 Ft 11 790 Ft 3 USD 260 Ft/USD = 780 Ft 11 790 0,01 = 1 179 Ft 1 USD 260 Ft/USD = 260 Ft 14 009 Ft 14 009 Ft 50 USD 260 Ft/USD = 13 000 Ft 27 009 Ft 27 009 Ft 10 USD 260 Ft/USD = 2 600 Ft 29 609 Ft 29 609 Ft 5 USD 260 Ft/USD = 1 300 Ft 0,1 30 909 = 3 091 Ft 4 USD 260 Ft/USD = 1 040 Ft 35 040 Ft 34 665 Ft 0,01 30 909 = 3 091 Ft 31 949 Ft 8
Adósarok: Kompenzációs felár Az áfa-tv. szerint mezőgazdasági tevékenységet végző áfaalany függetlenül attól, hogy magánszemély, társaság, szövetkezet vagy egyéb szervezet e tevékenysége tekintetében különös adózási mód szerint (kompenzációs rendszerben) adózik, ha az áfa-tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelel (vagyis különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül) és különleges jogállását nem változtatta meg (vagyis a kompenzációs rendszer alkalmazásáról nem mondott le). Az áfa-tv. alkalmazásában az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Mezőgazdasági tevékenység az áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve, hogy a termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi és a termék beszerzője olyan belföldi vagy külföldi áfaalany (illetve másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra (ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult. Mezőgazdasági tevékenység meghatározott szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítja) és a szolgáltatás igénybe vevője olyan belföldi vagy külföldi áfaalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra (ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult. Az adózó akkor minősül különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat, mikrovállalkozás, önálló vállalkozás, nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával. Meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az olyan adóalany minősül: akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó adót is tartalmazó éves bevétele (időarányosan) nem haladja meg a 8 millió forintot, illetve az olyan adóalany, akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó adót is tartalmazó éves bevétele (időarányosan) meghaladja ugyan a 8 millió forintot, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó kompenzációs felárat is tartalmazó éves bevétele (időarányosan) több mint az egyéb tevékenységéből származó adót is tartalmazó (időarányos) éves bevétele. 9
Az adóalanynak a mezőgazdasági tevékenység megkezdésekor az ésszerűen várható bevételeket, a későbbiekben a tárgyévet megelőző év tényadatait kell figyelembe vennie a feltétel fennállásának vizsgálatakor. Az olyan adóalany, aki a tárgyév évközi adatai alapján nem felel meg a feltételnek, nem köteles év közben megváltoztatni a különleges jogállását, amennyiben azonban a tárgyév végén összesített tárgyévi adatok alapján sem tekinthető meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, akkor a következő naptári évben nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert. A kompenzációs felár mértéke a meghatározott szolgáltatások (pl. talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés, öntöző, illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása) esetén 7 százalék. Az áfa-tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában meghatározott termékek (pl. burgonya; étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók; szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; fűszernövények; gabonafélék; különféle magvak; ipari és gyógynövények; mákgubó, takarmánynövények; feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, szőlőtörköly) esetében 12 százalék. Az áfa-tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott termékek (pl. ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes méz) esetében 7 százalék. Ha az adóalany a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nyilvántartásba vett (és kompenzációs felárra nem jogosult) adóalany felé teljesíti, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve, hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany által kiállított felvásárlási okirattal. A felvásárlási okiratnak az áfa-tv. előírásai alapján a következőket kell kötelezően tartalmaznia: a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét, az okirat sorszámát, a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó (a különleges jogállású adóalany) nevét, címét és adószámát, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő (vagyis a felvásárló) nevét, címét és adószámát, az értékesített termék megnevezését, és annak megjelölésére legalább az áfa-tv.-ben alkalmazott vámtarifaszámot, az értékesített termék mennyiségét, a nyújtott szolgáltatás megnevezését, és amennyiben az természetes mértékegységben kifejezhető, akkor a mennyiségét is, a teljesítés időpontját, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem az okirat kibocsátásának napján teljesül, a kompenzációs felár alapját, a kompenzációs felár nélküli egységárat, továbbá az alkalmazott árengedményt (ha azt az egységár nem tartalmazza), a kompenzációs felár mértékét, a kompenzációs felárat, a különleges jogállású adóalany és a tőle terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany aláírását. A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettséget kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője teljesítheti; az ügyletről gyűjtő bizonylat, illetve egyszerűsített adattartalmú bizonylat nem bocsátható ki. A felvásárlói okiraton a kötelező adattartalmon kívüli, bármely adat szerepeltethető (így pl. a kifizetésre vonatkozó adat is). 10
A felvásárlási okirat a felvásárló adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele. A felvásárló a kompenzációs felárat levonható adóként csak a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor számolhatja el. A különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a különleges jogállásáról bármikor (akár a tevékenység megkezdésekor, akár azt követően, tárgyév közben is) lemondhat. A különleges jogállásról való lemondás esetén nem elégséges a kompenzációs rendszer helyett alkalmazni kívánt adózási módot megjelölni az adóhatósághoz benyújtandó bejelentő/változás bejelentő lapon, azt is meg kell jelölni, hogy ennek az adózási módnak az alkalmazására a kompenzációs rendszer helyett kerül sor. Ha a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany a különleges jogállásáról lemondott, a lemondásának évét követő második naptári év végéig nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert. Kompenzációs felárra nem jogosító ügyletek A különleges jogállású (kompenzációs rendszert alkalmazó) adóalany nem jogosult kompenzációs felárra az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után, amelynél a beszerző nem áfaalany, vagy olyan belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, aki/amely különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el (kompenzációs rendszert alkalmaz), vagy olyan külföldi adóalany, aki/amely saját államának joga szerint mezőgazdasági termelőre vonatkozó különös adózási módot (kompenzációs rendszert) alkalmaz. A fentieknek megfelelő beszerző felé az áfa-tv. előírásai szerint belföldön teljesített ügylettel összefüggésben az ügylet tartalmától, jellemzőitől függetlenül nem illeti meg kompenzációs felár az adóalanyt, ugyanakkor az ügylet után a választott adózási módjától függően áfafizetési kötelezettség terhelheti, továbbá számla- illetve nyugtadási kötelezettsége van. A különleges jogállású adóalany a beszerző személyétől függetlenül nem jogosult kompenzációs felárra az olyan termékének az értékesítése után sem, amely termék nem szerepel az áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében, illetve amely termék szerepel ugyan az áfa-tv. 1. sz. melléklet I. részében, de annak előállítását, feldolgozását nem az adóalany végezte. A különleges jogállású adóalany a beszerző személyétől függetlenül nem jogosult kompenzációs felárra, továbbá az olyan szolgáltatásnyújtása után, amely nem szerepel az áfa-tv. 7. sz. melléklet II. részében, illetve amely szolgáltatásnyújtás szerepel ugyan az áfa-tv. 7. sz. melléklet II. részében, azonban annak nyújtásához az adóalany nem hasznosította a saját vállalkozása tárgyi eszközét. Az olyan adóalanynak, aki lemondott a különleges jogállásáról, nincs olyan ügylete, amely után kompenzációs felárra lenne jogosult. Az előzőkre, valamint az szja-tv. szerinti őstermelői tevékenység és az áfa-tv. szerinti mezőgazdasági tevékenység fogalmának eltéréseire tekintettel, minden őstermelőnek lehet olyan ügylete, amelyben nem érvényesíthet kompenzációs felárat. Valamennyi olyan őstermelőnek, aki nem kizárólag kompenzációs felárra nem jogosító ügyletet teljesít, célszerű megfontolnia, hogy a kompenzációs felárra nem jogosító ügyletek tekintetében milyen áfa adózási módot alkalmaz. 11
1. példa Egy termelő 500 db szarvasmarhát értékesít 2500 Ft/db áron. Nettó ár: 500 2500 = 1 250 000 Ft Kompenzációs felár: 1 000 000 0,07 = 87 500 Ft Bruttó ár: 1 250 000 + 87 500 = 1 337 500 Ft 2. példa Egy termelő 100 t búzát értékesít 40 000 Ft/t áron. Nettó ár: 100 40 000 = 4 000 000 Ft Kompenzációs felár: 4 000 000 0,12 = 480 000 Ft Bruttó ár: 4 000 000 + 480 000 = 4 480 000 Ft 3. példa Egy termelő 5 lovat értékesít 400 000 Ft/db áron, emellett 10 t árpát 40 000 Ft/t áron. Nettó ár: Ló: 5 400 000 = 2 000 000 Ft Árpa: 10 40 000 = 400 000 Ft Összesen: 2 000 000 + 400 000 = 2 400 000 Ft Kompenzációs felár Ló: 2 000 000 0,07 = 140 000 Ft Árpa: 400 000 0,12 = 48 000 Ft Összesen: 140 000 + 48 000 = 188 000 Ft A termelő (2 400 000 + 188 000) = 2 588 000 Ft-t kap. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott vála szok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Controlling Szakmai folyóirat XVIII. évfolyam 4. szám 2018. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Rok Podgornik, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Hoppál Előd HU ISSN 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Tördelés: B TEX 2000 Bt. Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12
A hatékony vállalatvezetés alapja, hogy a vezetés képes-e összhangot terem teni a szervezet stratégiája, struktúrája, valamint belső és külső környezete között. Képzésünk kialakításánál célunk volt egy olyan online tananyag létrehozása, amelynek mind az 5 modulja abban segíti a cégvezetők munkáját, hogy átfogó képet kapjanak a legfontosabb controlling területekről. A CONTROLLING ALAPJAI 5 leckés online tanfolyam 2018. május 8-tól (heti 1 db lecke) A leckék szerzője: Dr. Szűcs Tamás adózási és számviteli szakértő, a Pécsi Tudományegyetem Vállalati Gazdaságtan és Számvitel Tanszékének előadója Miért ajánljuk? A tanfolyamon szerzett tudással megalapozott stratégiai döntésekkel támogathatja cége fejlődését. Képzésünk segítségével megtudhatja, hogyan mérhető a marketing eszközök sikeressége és hogyan számszerűsíthetőek az emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek. Ön dönti el, mikor foglalkozik a leckék feldolgozásával. A képzés elvégzésével névre szóló tanúsítványt adunk Önnek. Jelentkezzen képzésünkre, hogy cége fejlődését minél megalapozottan tudja támogatni! További információ és jelentkezés: (1) 273 2090 forum-media@forum-media.hu www.forumakademia.hu