2017. május III. évfolyam 5. szám Közpénz gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat Tartalom AKTUÁLIS n A belső kontrollrendszer változásai A HÓNAP TÉMÁJA n Saját termelésű készletek az önkormányzatoknál Az aktuális lapszám szerzői: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A www.kozpenz-gazdalkodas.hu weboldalról a laphoz kapcsolódó szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2017. április 25.
AKTUÁLIS A belső kontrollrendszer változásai Szerző: Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A 187/2016. (VII. 13.) kormányrendelet tavaly elfogadásra került, és 2016. október 1-jétől összehangolta Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) kormányrendelet (Intr.) és A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (Bkr.) rendelkezéseit. Új fogalmak Integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését. Szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér. A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) integrált kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. Elkészült három módszertani útmutató, amelyek alapvető célja, hogy a Bkr. és az Intr. hatálya alá tartozó szervek számára egyértelmű segítséget nyújtsanak a kormányrendeletekből adódó feladataik végrehajtásához. A belső kontrollrendszer öt elemének rövid jellemzése 1. Kontrollkörnyezet A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben világos a szervezeti struktúra, a folyamatok átláthatóak, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak, ismertek és elfogadottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforrás-kezelés, biztosított a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése. A költségvetési szerv vezetőjének feladatai és felelőssége a jogszabály alapján a következők: A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források átlátható, szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, kijelöli a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatért általános felelősséget viselő vezető beosztású személyt (a továbbiakban: folyamatgazdát). A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 2
A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét. 2. Kockázatkezelési rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles integrált kockázatkezelési rendszert működtetni. Fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében rejlő és szervezeti célokkal összefüggő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. A költségvetési szerv vezetőjének az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására szervezeti felelőst kell kijelölnie. 3. Kontrolltevékenység A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez, és erősítik a szervezet integritását. 4. Információs és kommunikációs rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. 5. Monitoring rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat. A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, kijelöli a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatért általános felelősséget viselő vezető beosztású személyt (a továbbiakban: folyamatgazdát). A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjének tartalma: a bejelentett kockázatok és események előzetes értékelésének módszertana, a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk összegyűjtésének módja, az érintettek meghallgatásának eljárási szabályai, a vonatkozó dokumentumok átvizsgálásának szabályai, a szervezeti integritást sértő események elhárításához szükséges intézkedések, az alkalmazható jogkövetkezmények, a bejelentő szervezeten belüli védelmére, illetve elismerésére, valamint a vizsgálat eredményéről való tájékoztatására vonatkozó szabályok, a szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzésére kialakított eljárási szabályok. Az integrált kockázatkezelési rendszer magában foglalja a jogszabályban előírt kockázatkezelési kötelezettségeket, amelynek működtetése során figyelembe kell venni az ágazati útmutatókat is. A költségvetési szerv vezetője az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására szervezeti felelőst jelöl ki. Belső ellenőr szervezeti felelősnek nem jelölhető ki. Ha a költségvetési szerv integritás-tanácsadót foglalkoztat, akkor az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat az integritás-tanácsadó látja el. A folyamatgazdáknak együtt kell működniük az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására kijelölt szervezeti felelőssel. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését, különösen az alábbiak vonatkozásában: a döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), a döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, 3
a döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, valamint a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A belső kontrollrendszer kialakításáról és működtetéséről az éves költségvetési beszámoló részeként a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatot kell tennie a Bkr. mellékletében foglaltak szerint. A jogszabály módosítása alapján a nyilatkozat a következő: A) Alulírott..., a... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően... évben/időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről, olyan szervezeti kultúra kialakításáról, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt, valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáról, az alapító okiratban megjelölt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, a rendelkezésre álló előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról, a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az intézményi számviteli rendről, olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget: Kontrollkörnyezet: Integrált kockázatkezelési rendszer: Kontrolltevékenységek: Információs és kommunikációs rendszer: Nyomon követési rendszer (monitoring): Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbkép zési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében: igen/nem Kelt:... B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni: Kelt:... 4
A gyakorlati alkalmazás megvalósítását három megjelent útmutató segíti. Ezek a következők: I. Módszertani útmutató a kontrollkörnyezet és az integrált kockázatkezelési rendszer kialakításához II. Módszertani útmutató az integritási és korrupciós kockázatok felmérésének, valamint az intézkedési terv és az integritásjelentés elkészítésének támogatására III. Módszertani útmutató a szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására Az útmutatók elérhetősége itt található. Módszertani útmutató I. A belső kontrollrendszer mint folyamatrendszer a szervezet céljainak elérésében segíti a vezetést, annak kialakítása, működtetése és fejlesztése a költségvetési szerv vezetőjének a felelőssége. A belső kontrollrendszer elemei a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs és kom munikációs rendszer, valamint a nyomon követési (monitoring) rendszer, melynek folyamatos működtetése és fejlesztése a vezetés feladata. Új fogalmak bevezetése, egységesítése a szabályozás miatt. Szervezeti kultúra: szervezetben megjelenő értékek, attitűdök, szokások, vélekedések, hiedelmek összefüggő rendszere. Kontrollkörnyezet: ez adja meg az egész szervezet működésének a kereteit, fekteti le a szervezeti kultúra alapkövét. Az integrált kockázatkezelési rendszer és a folyamatgazdák Folyamatgazdák A folyamatgazda felelősségébe az tartozik, hogy a folyamatleírások és ellenőrzési nyomvonalak naprakészek és pontosak legyenek, illetve a folyamatot megfelelően ismerje ahhoz, hogy azonosítani tudja a bennük rejlő kockázatokat, és szükség esetén a kockázatok kezelésére javaslatot tegyen. Ha egy adott folyamatban több szervezeti egység is részt vesz, akkor a folyamatgazda az ő bevonásukkal készíti el a folyamatleírást, az ellenőrzési nyomvonalat, illetve azonosítja a kockázatokat, és tesz javaslatot a kezelésükre. A folyamatgazda a folyamat kialakításáért, dokumentálásáért és fejlesztéséért felel, ezt jelenti a folyamatért való általános felelősség, de nem veszi át a folyamatban résztvevőktől a felelősséget a folyamatban betöltött szerepük vonatkozásában. Belsőkontroll-koordinátor, belsőkontroll-felelős a belsőkontroll-koordinátor vagy belsőkontrollfelelős nem veszi át az egész belső kontroll rendszerének kialakításáért és működtetéséért való felelősséget, annak működtetésében vállal szerepet, az egyes szervezeti egységekben eltérő feladatkörrel és felhatalmazással rendelkezhet, ha az adott szervezet rendelkezik integritás tanácsadóval, akkor a feladatra őt kell kijelölni. Folyamatleírások, ellenőrzési nyomvonal A folyamatokban bekövetkezett változások miatt fontos a karbantartás: SZMSZ, Ügyrend, szervezeti ábra, folyamatleírás, ellenőrzési nyomvonal. Belső szabályzatok kialakítása, felelősségi és feladatkörök meghatározása A szervezet vezetésének kötelezettsége, hogy elkészítsék azokat az egymással és a jogszabályokkal is összhangban álló belső szabályzatokat, amelyek meghatározzák munkatársaik számára a szabályszerű, gazdagságos, eredményes és hatékony munkavégzés követelményeit. A Bkr. alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét. A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje a következőket tartalmazza: a bejelentett kockázatok és események előzetes értékelésének módszertanát, a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk összegyűjtésének módját, az érintettek meghallgatásának eljárási szabá lyait, 5
a vonatkozó dokumentumok átvizsgálásának szabályait, a szervezeti integritást sértő események elhárításához szükséges intézkedéseket, az alkalmazható jogkövetkezményeket, a bejelentő szervezeten belüli védelmére, illetve elismerésére, valamint a vizsgálat eredményéről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat és a szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzésére kialakított eljárási szabályokat. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szervezetirányítási rendszert, belső szabályozást, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források átlátható, szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Kockázati tűréshatár megállapítása A kockázati tűréshatár (toleranciaszint) a kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, ami felett a szervezet legfelső vezetése mindenképpen válaszintézkedést kíván tenni a felmerülő kockázatokra. A kockázati tűréshatár meghatározását befolyásolják adott szervezeten belül: a szervezeti kultúra, az erőforrások rendelkezésre állása, a technikai lehetőségek. A kockázati tűréshatár többféle lehet a gyakorlatban: szervezeti szintű kockázati tűréshatár, delegált kockázati tűréshatár, projekt kockázati tűréshatár. A folyamatazonosítás módszertana A költségvetési szervek folyamatait pontosan meghatározott funkcióval, céllal és eredményelvárással rendelkező, egymáshoz is kapcsolódó folyamatok rendszereként kell felfogni, modellezni, leírni és irányítani. A folyamat lépései: 1. a szervezeti stratégia és célrendszer ismeretében össze kell állítani a szervezeti tevékenységek halmazából azok célja és funkciója alapján meghatározható folyamatok listáját; 2. a szervezeti funkciókat alá kell bontani a főfolyamatokkal és részfolyamatokkal, összekapcsolva a szervezeti célokkal (folyamattérkép); 3. kulcsfolyamatok azonosítása tehát azon folyamatoké, amelyek eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezeti célok elérését; 4. a folyamatban résztvevő szervezeti egységek beazonosítása, a folyamatok alapos tanulmányozása alapján a folyamatgazdák kijelölése; 5. részletes folyamatleírások és ellenőrzési nyomvonalak elkészítése. A folyamatleírás tartalma a főfolyamat megnevezése; a főfolyamat célja, inputjai és elvárt outputjai; a főfolyamatnak és a részfolyamatoknak a szervezeti célkitűzésekkel való kapcsolata; a folyamatgazda megnevezése; a folyamatban résztvevő szervezeti egységek; a folyamatot szabályozó jogszabályok és belső szabályzatok; a folyamatot támogató informatikai rendszerek; a főfolyamathoz tartozó részfolyamatok; a részfolyamatok lépései és kapcsolódási pontjai folyamatábrával szemléltetett módon. Ellenőrzési nyomvonal Az ellenőrzési nyomvonalak kidolgozásában résztvevőknek ismerniük és érteniük kell: a folyamatok célját; saját feladataikat és azok kapcsolódási pontjait mások tevékenységéhez; saját és mások munkájával kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségüket és annak értelmét, hasznosságát; felelősségük jellegét, tartalmát, mértékét és határait; a velük együttműködési kapcsolatban álló munkatársak feladatait, ellenőrzési kötelezettségét és felelősségét. Integrált kockázatkezelési rendszer A Bkr. a költségvetési szerv vezetőjének feladatává teszi az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását és működtetését. 6
A költségvetési szerv vezetőjének úgy kell kialakítania a kockázatkezelés gyakorlatát, hogy az alapvetően a kockázatok által közvetlenül érintett vezetők és beosztottak által közösen felülvizsgált tapasztalataira épüljön. A kockázatkezelés egy állandóan változó folyamat, mivel a kockázatok megjelenési formája, tartalma, hatása is állandó változáson, módosuláson megy keresztül. A vezetésnek gondoskodnia kell egy olyan nyilvántartási rendszer kialakításáról, amely alkalmas a kockázatok változásainak, a kezelés során tett intézkedések következményeinek folyamatos nyomon követésére, továbbá a kockázatkezelési tevékenységek tervezésére, rangsorolására, ütemezésére. Az Integrált Kockázatkezelési Szabályzat/Eljárásrend tartalmazza: a kockázatkezelés folyamatában résztvevők a költségvetési szerve vezetőjének, a kockázatkezelési bizottság/munkacsoportnak és a szervezet más munkatársainak feladatait és hatáskörét; a kockázatkezelési bizottság/munkacsoport tagjainak felsorolását; az integrált kockázatkezelési folyamat egyes lépéseit, az egyes lépések belső ütemezését és felelőseit (kockázatok értékelése legkésőbb az adott év szeptember 30-ig, az integrált kockázatkezelési intézkedési terv adott év október 31-ig elkészüljön); a szervezetre adaptált kockázatelemzési módszertant (a kockázatkezelés folyamatának sajátosságából adódik, hogy az alkalmazott értékelési kritériumok évente változhatnak és függnek az azonosított kockázatoktól így ezek kialakításának csak a szempontjait kell meghatározni); a kockázatkezelési folyamatban alkalmazott mintadokumentumokat. Módszertani útmutató II. Kötelezően elkészítendő 1. az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérése, 2. az ezeknek a felmért kockázatoknak a kezelésére készített intézkedési terv, 3. az intézkedési terv végrehajtását és eredményeit összefoglaló integritásjelentés. Feladatok és határidők Tárgyévet megelőző december 31-ig: az integritási és korrupciós kockázatok felmérése [Intr. 3. (1) bekezdés]; az intézkedési terv elkészítése [Intr. 3. (1) bekezdés]; tárgyév január 15-ig: az intézményi munkaterv megküldése az államigazgatási szervet irányító vagy felügyelő miniszternek [Stratr. 32. (1) bekezdés a) pont]; tárgyév február 15-ig: a szervet irányító vagy felügyelő miniszter elfogadja az intézményi munkatervet [Stratr. 32. (1) bekezdés b) pont]; a miniszter elfogadását követően az intézményi munkaterv megismertetése a szerv munkatársaival [Stratr. 32. (1) bekezdés c) pont]; tárgyév február 28-ig: vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről [Bkr. 11. (2) bekezdés, Áhsz. 32. (1) bekezdés]; tárgyév március 15-ig: az NVSZ közzéteszi az államigazgatási szervek integritásjelentéseit [NVSZ Statútum 13/A. cd) alpont]; tárgyévet követő év február 15-ig: integritásjelentés megküldése a belügyminiszternek és a Miniszterelnökséget vezető miniszternek [Intr. 3. (2) bekezdés]. Az integritásfejlesztési ciklus dokumentumai és az azokkal lényeges kapcsolatban álló dokumentumok a következőek: 1. az integrált kockázatelemzési folyamat során készült integrált kockázati leltár, 2. az integrált kockázatelemzési folyamat során készült integrált kockázatkezelési intézkedési terv, 3. az integritási és korrupciós kockázatok felmérése, 4. az integritási és korrupciós kockázatok kezelését szolgáló intézkedési terv, 5. az integritásjelentés, 6. az intézményi munkaterv, 7. a vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszerről. 7
Az Infotv. 3. 5. pontja alapján a fent felsorolt valamennyi dokumentum közérdekű adatnak minősül. Módszertani útmutató III. Panasz: Olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más így különösen bírósági, közigazgatási eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. [Az európai támogatás esetében a 272/2014 (XI. 05.) kormányrendelet szerinti kifogás a megfelelője, erre azonban külön eljárásrend vonatkozik.] Közérdekű bejelentés: Olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. Integritás: Az államigazgatási szerv szabályszerű, a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése. Szabálytalanság: Az Áht. és a Bkr. korábbi szövegének rendelkezései szerint a szabálytalanságok kezelésére a hivatali szervnél szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrendet kell kialakítani. Az eljárásrend általános célja, hogy a különböző jogszabályokban, a szervezet belső szabályzataiban meghatározott előírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések meghozatala és végrehajtása egységes elvek, előírások alapján történjen, valamint megelőzze a szabálytalanság kialakulását. Szabálysértés: A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és a törvény által büntetni rendelt. Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. EU támogatáshoz kapcsolódóan szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában foglaltak, az EMVA forrás esetén a KAP rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, továbbá nemzeti jogszabály, a támogatási szerződés, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdésében meghatározott finanszírozási megállapodás vagy a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítő között kötött szerződés, illetve a végső kedvezményezett javára kiadott kezességvállalási nyilatkozat alapján a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, EU támogatáshoz kapcsolódó csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint Az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) 7 bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti fogalom, valamint a a továbbiakban: Btk. 396. -a szerinti költségvetési csalás. Bűncselekmény: A bűncselekmény a hatályos büntető törvénykönyv szerint az a szándékos, vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Szándékosság: Olyan magatartás, melynek következményeit tanúsítója kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Egyenes szándék (dolus directus) az, amelyet a magatartás következményeinek kívánása jellemez. Eshetőleges szándék (dolus eventualis) az, amelyet a magatartás következményeibe való belenyugvás jellemez. Gondatlanság: Olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, 8
de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést. Etikai vétség: Valamely etikai kódex például a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe vagy a Magyar Rendvédelmi Kar Hivatásetikai Kódexe által szankcionált cselekmény. Fegyelmi vétség: A fegyelmi vétség a foglalkoztatási jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése. A magatartást akkor kell vétkesnek tekinteni, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A vétkességnek két fajtáját ismerjük: a szándékos és a gondatlan kötelezettségszegést. A HÓNAP TÉMÁJA Saját termelésű készletek az önkormányzatoknál Szerző: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr A készletek és azon belül a saját termelésű készletek fogalmát A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) határozza meg. A 28. (2) bekezdés b pontja szerint készleteknek nevezzük a tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközöket, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás, valamely fázisában vannak (ilyenek a befejezetlen termelés, illetve a félkész termékek), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (ezek a késztermékek). A saját termelésű készletek közé tartoznak a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a késztermékek is. A Start-munkaprogram növénytermesztési programjában résztvevő államháztartás szervezetei által, a program keretén belül előállított terményeket a saját termelésű készletek között kell nyilvántartaniuk [Sztv. 3. (6) bekezdés 6. pontja]. Az önkormányzatok a saját előállítású készletekről részletező nyilvántartást kötelesek vezetni menynyiségben és értékben (a kettős könyvvitelen kívül), azaz a termények nyilvántartását a főkönyvön kívül, az analitikában is nyilván kell tartani. A főkönyvben csak értékbeli nyilvántartás van, azonban az analitikában mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani a terményeket. A készletek nyilvántartását a 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet szabályozza. A nyilvántartás tartalmazza legalább: a készletek azonosításához szükséges adatokat, a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit, a bizonylattal alátámasztott készletmozgások megnevezését, dátumát, mennyiségét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat, a befejezetlen termelés, félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét és a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. A számviteli politika keretében kell szabályozni a megtermelt termények értékelési szabályait, leltározási és leltárkészítési szabályait, valamint értékesítésük tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatban önköltségük kiszámításának módját. A termények esetében, függetlenül attól, hogy saját felhasználás vagy értékesítés céljára termesztik őket, az önköltséget az önköltség-számítási rend szerint kell megállapítani. Az önköltségszámítási rendre vonatkozó belső szabályzatnak minimálisan tartalmaznia kell az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, valamint az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát. Az Sztv. által meghatározott saját készletek körébe a késztermékeken kívül a befejezetlen termelés 9
is beletartozik. A terményekre, mint saját előállí tású készletekre is értelmezhető a befejezetlen termelés fogalma, értékelésükre és nyilvántartásukra hasonló előírások vonatkoznak, mint a kész terményekre. A befejezetlen termelést a mérlegben előállítási költségen kell értékelni, a mérlegértékét egy időpontban, általában az év végén kell megállapítani a mérleg készítéséhez. A közmunkaprogram keretében előállított és értékesítésre szánt termények elszámolása is saját termelésű készletnek minősülnek. Az Áhsz. 14. sz. melléklet X. pontja szerint a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. A saját termelésű készletek könyvviteli elszámolása Felmerült költségek elszámolása Pénzügyi számvitel szerint T 51,56 - K 1-4 Funkcionális osztályozás szerint T 6-7 - K 591 A készletként történő aktiválás tényleges vagy norma szerinti előállítási értéken történik. Pénzügyi számvitel: állományba vétel készletként T 232, 2312 - K 571 funkcionális osztályozás szerint T 591 - K 6-7 Év végén befejezetlen termelés nyilvántartásba vétele pénzügyi számvitel szerint: befejezetlen közvetlen költség aktiválása T 2311 - K 571 funkcionális osztályozás szerint T 571 - K 6-7 A fenti könyvelési lépésekhez a költségvetési számvitelben nem keletkezik könyvelés. A termények értékesítésekor a bevételi előirányzatokat az általános szabályok szerint kell elszámolni a költségvetési számvitelben. Az értékesítés bevételét is az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelben. A készletet ki kell vezetni a pénzügyi számvitelben: T 571 - K 232, 2312. A saját intézménynek nem értékesíthető haszonnal a termény, mert a termelést államháztartási támogatásból finanszírozzák. Államháztartási támogatás nem használható fel vállalkozási tevékenységre. A saját intézménynek önköltségi áron kell adni a terményeket, az árat önköltségszámítással kell alátámasztani. Ebből következik, hogy a közmunkaprogram keretében végzett mezőgazdasági termelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Előfordul olyan eset, amikor a közfoglalkoztatottnak terményt juttatnak. Szja tv. 1. számú mellékletének 8.40. pontja adómentességet biztosít a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak juttatott, a külön törvényben meghatározott természetbeni ellátások tekintetében. Ebbe a körbe azonban csak a Közfoglalkoztatási tv. 3. - ának (1) bekezdésében foglalt természetbeni ellátások tartoznak, a közfoglalkoztatott részére adott terményjuttatás viszont nem. A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Közfoglalkoztatási tv. 4. -a alapján a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni. Ha az önkormányzat mint munkáltató a közfoglalkoztatottnak terményt juttat, akkor az az Szja tv. 70. -ának (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, de csak akkor, ha a munkáltató azt belső szabályzat alapján adja több munkavállalónak, azaz minden dolgozónak tudomása van róla, és azonos feltételekkel adják. A dolgozók részére ez a juttatás a közfoglalkoztatotti béren felül juttatható. Amennyiben a termény nem értékesíthető, úgy önköltségi áron az értékvesztéssel csökkentett, ismert piaci áron értékesíthető külsősök felé a termény, és ezen az áron kell átadni a konyhának is. A költségnyilvántartás és az önköltségszámítás alapja a költségek elemzésének, a költségekkel való gazdálkodásnak. Az önköltség alakulásának vizsgálatát, illetve az Önköltség-számítási szabályzat elkészítését A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. (5) bekezdése kötelezővé teszi bizonyos vállalkozási nagyságrenden túl. A szervezeti nagyságrendet a Szt. 9. (1), (2) bekezdései írják elő. Az önköltség a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének (egy db, liter, kg, tonna, m 2, m 3, óra stb.) előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett összege. 10
Az önköltségszámítás olyan műszaki gazdasági tevékenység, amellyel a termelési folyamat megkezdése előtt, a termelés folyamata alatt, a termelési folyamat befejezése után megállapítható a termék, vagy a szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges önköltsége. Tehát az önköltségszámítás a termék vagy a szolgáltatás tervezett és tényleges önköltségének meghatározása. Az Önköltség-számítási szabályzatban az alábbiakat javaslom szabályozni: az önköltségszámítás tárgyát (a kalkulációs egység kijelölését), a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalmát, az önköltségszámítás módszerét, ehhez kapcsolódóan a költséghelyek csoportosítását, a költséghelyeken felmerült költségek elszámolásának menetét, felosztásának módszerét, a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét, az önköltségszámítás készítésének időpontját vagy időpontjait, a kalkulációs időszakot, az önköltségszámítás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját, az önköltség-számítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének megjelölését. Az önköltség-számítási szabályzatban a növénytermelés jellemzőinek megfelelő kalkulációs sémát kell kialakítani. A mezőgazdasági termények, termékek, állati termékek ajánlott, összevont (általános) kalkulációs sémája a következő: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások értéke 3. Közvetlen bérköltség 4. Személyi jellegű egyéb kifizetések 5. Bérjárulékok 6. Értékcsökkenési leírás 7. Egyéb közvetlen költségek a. fenntartó üzemek költségei b. segédüzemi költségek c. főágazati általános költségek d. különféle egyéb költségek 8. Le: növénytermelés káreseményei miatt elszámolt összeg 9. Összes közvetlen költség (1+2+3+4+5+6+7 8) 10. Le: Melléktermék értéke 11. Főtermék közvetlen költsége (9-10) 12. Szervezeti (gazdasági) általános költségek Főtermék teljes költsége (11+12) A növénytermelés és kertészet előállítási közvetlen költségein belül elkülönítetten kell kimutatni: a folyó évi növénytermelés és a kertészet költségeit, a következő év(ek) növénytermelésének költségeit, az ültetvénytelepítés és ápolás költségeit. A folyó évi termelés és kertészet költségei között azokat a költségeket kell kimutatni, amelyek a tárgyévben betakarított termények, termékek előállításával összefüggésben merültek fel. Folyó évi növénytermelés és kertészeti tevékenység költségének minősül: a mezei leltár nyitóértékéből a tárgyévet terhelő rész, a tárgyévben felmerült költségek a terménnyel, termékkel kapcsolatos utolsó munkaműveletig bezárólag, a tárgyévet terhelő, de csak a következő évben felmerülő költségek (passzív időbeli elhatárolás). A folyó évi növénytermelés és kertészet költségei a tárgyévben betakarításra kerülő termény, termék összes költségét tartalmazzák, függetlenül attól, hogy azok melyik évben merültek fel. Egy adott terményre, termékre vonatkozóan az elszámolt költségek magukban foglalják az előállítással kapcsolatos első munkaművelettől (például talaj-előkészítés, ásás, szántás) a végleges tároló helyre (közvetlen értékesítés esetén az átvevőhelyre) történő beszállításig az összes felmerült közvetlen költségnek minősülő költséget. A befejezetlen növénytermelés költségeit mezei leltárral kell megállapítani. A mezei leltár azokat a ráfordításokat jelenti, amelyek a következő év vagy évek növénytermelése érdekében merülnek fel. Ezeket a ráfordításokat év végén készletre kell venni, és mint befejezetlen termelést a 231-re. A Befejezetlen termelés számlán belül a Mezei leltár alábontott 11
számlán kell nyilvántartani a folyó évi és a következő évi növénytermelési költségek elhatárolása és az egyes befejezetlen termékek, termények közvetlen költségeinek pontos megállapítása érdekében. Befejezetlen növénytermelés költségeként kell elszámolni azokat a költségeket, amelyek a következő év növénytermelési és kertészeti termékek, termények előállítása érdekében merültek fel, és teljes egészében felosztásra kerülnek a következő évben, illetve azokat, amelyek több évre hatnak, és az érintett évek között kerülnek felosztásra. A befejezetlen növénytermelés költségei között célszerű továbbá elszámolni az istállótrágya szállítási és kezelési költségeit is, amennyiben ezeknek a költségeknek az elkülönítése lehetséges. Ide tartoznak az elszámolás évében termelt növények azon munkáinak költségei, amelyek elvégzése a következő év hozamait szolgálja (kukoricaszár beszántása; gyümölcsösökben, szőlőben végzett betakarítás utáni talajmunkák, őszi metszés, ápolás költségei, őszi műtrágyázás költségei; melegágyak következő évre történő előkészítésének költségei; a szabadföldi zöldségtermelés érdekében végzett őszi talajmunkák költségei stb.), valamint a hajtatóházakban megkezdett termelés költségei. A mezei leltár folyó évi növénytermelés terhére történő elszámolása évnyitást követő rendező tételként történik. Az elszámolás évét követő évben folytatódó munkák aktivált költségeit vissza kell vezetni. A növénytermesztés hozamainak elszámolása fő-, illetve melléktermékek szerint történik. Gabonafélék esetében pl. főtermék a szem, melléktermék az ocsú, szalma, szár, csutka. Minden megtermelt és készletre vehető terményről, termékről bizonylatot kell kiállítani. A termőre fordulásig felmerült költségeket évente aktivált saját teljesítményként kell elszámolni az 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlán. Tenyészállatok esetében kétféle nyilvántartásról beszélhetünk: az állatok kezelési, gondozási helyén vezetett nyilvántartásokról, valamint az állatok analitikus nyilvántartásáról. A tenyészállatok kezelési, gondozási helyén történő nyilvántartás céljára megfelel az Állatnyilvántartási könyv, amely az állatok darabszámát mutatja naprakészen. Ennek a nyilvántartásnak alapvető célja az, hogy az állatgondozókat el tudjuk számoltatni a mindenkori állatállományról. A gyakorlatban, sok esetben az Állatnyilvántartási könyv helyett saját szerkesztésű nyilvántartást, illetve az analitikus állat nyilvántartási lapokat alkalmazzák. Olyan egyedi nyilvántartást kell kialakítani, amely állategyedenként tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek általában a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartási lapján megtalálhatók. Csoportos nyilvántartás vezetését csak az úgynevezett kisállatok körébe tartozó állatok például baromfifélék esetében érdemes készíteni. Általános forgalmi adózás szempontjából a következőket kell figyelembe venni: abban az esetben, ha az értékesítés üzletben történik, akkor szükséges pénztárgép. Ha a terményeket piacon értékesítik magánszemélyeknek, akik azt készpénzzel kiegyenlítik, akkor adható kézi nyugta. Ha az értékesítés adóalanyoknak történik, akkor számlát vagy készpénzes fizetés esetén egyszerűsített számlát kell kiállítani az értékesítésről. Áfajogilag, ha a megtermelt növényeket értékesítik, akkor a termelési költségek áfája levonásba helyezhető, az értékesítés áfáját pedig fizetendő áfaként kell bevallani. A növénytermesztés miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján FELIR azonosítót kell igényelniük, és teljesíteni kell a 2008. évi XLVI. törvényben foglalt bevallási kötelezettséget. Közpénz-gazdálkodási tanácsadó III. évfolyam, ötödik szám, 2017. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya HU ISSN 2416-1527 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu/kozpenz-gazdalkodas Tördelés és grafika: B-TEX 2000 Bt. 12