G 1 ( ) Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány cm, állományalkotó

Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány () 60-220 cm, állományalkotó G 1 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita

Pteridium aquilinum közönséges saspáfrány G 1

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Angol név: Japanese knotweed, német név: Japan-Knöterich Morfológiai jellemzés: 100-300 cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, 10-30 cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Japán óriáskeserűfű (Fallopia japonica) Szahalini óriáskeserűfű (Fallopia sachalinenis) Cseh óriáskeserűfű (Fallopia x bohemica) Az óriáskeserűfüvek levélalakja a hajtás alsó részén

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként A hibridet 1983-ban írták le Csehországban Elvadulásáról 1920-as évekből ismertek hazai adatok Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Termőhelyigény, élőhely Japán óriáskeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Cseh óriáskeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Életciklus, életmenet Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt. A virágok rovarmegporzásúak Visszaszerző képességük jó Biotikus interakciók Allelopátiásak Erős kompetíciós képességűek: a talajt is kihúzzák más fajok alól Monodomináns állományt képeznek Hajtásait a háziállatok legelik, gyöktörzse mérgező

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény Fogyasztható (dohány, saláta, spárga, püré, lekvár) Vadtáplálék, horgászcsali Levélkivonata lisztharmat és szürkepenész ellen hatásos Nehézfémeket megkötésére alkalmas Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát

Óriáskeserűfű fajok Fallopia spp. Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat Kezelése Kiásás kevés egyed esetén Kora nyári legeltetés (juh, kecske, szarvasmarha) Rendszeres kaszálás (kéthetente) Vegyszeres védekezés

Japáni meg szahalini fűnek sorsa keserű, de csak ottan, hazájokban, honnét egykor disszidált; majd mindkettő itt Ejrópában egymásra meg rátalált. Megszülték hát bohém korcsuk, ki Faló s piáért kiált, örömittan terjeszti a magas, kóros állományt. Balogh Lajos

Solidago canadensis kanadai aranyvessző G 1 Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: 20-250 cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat

Solidago gigantea magas aranyvessző G 1 Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute 20-250 cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat

kanadai aranyvessző Származásuk, elterjedésük: Észak-Amerika Európába 18. században kerültek, dísznövényként Első kivadulásuk: 19. sz. közepe Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 Első adata a Dunától keletre: 1902 Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúliés Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül

A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

A magas aranyvessző hazai előfordulása

A kanadai aranyvessző hazai előfordulása

kanadai aranyvessző Életciklus, életmenet A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt Virágzás: július október A tarackok között tápanyagkicserélődés van Termőhelyigény Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken Kanadai aranyvessző: lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

magas aranyvessző Biotikus interakciók allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű Az árnyékolást rosszul tűrik Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma

magas aranyvessző Kezelés Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás

-Felhasználás: népi gyógyászatban belsőleg köszvény, reuma ellen, vértisztítóként; külsőleg száj- és garatüreg gyulladásnál, rosszul gyógyuló sebek borogatására használják. Gyógytermékekben (teakeverékek, kivonatok, stb.) a húgyutak átöblítésére alkalmazzák hólyagés vesegyulladás, vesekő ellen. Szív- és veseelégtelenségből adódó ödémáknál tilos használni! Használják még magas vérnyomás, prosztatamegnagyobbodás, krónikus ekcémák, skrofulózis (nyaki nyirokcsomók gümőkórja) esetén.

Solidago canadensis kanadai aranyvessző G 1

Solidago gigantea magas aranyvessző G 1

Urtica dioica nagy csalán G 1 30-150 cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható

Urtica dioica nagy csalán G 1

-Farmakológiai hatás: levele vitamin- és ásványianyag-forrás, enyhén antibiotikus, gyökere csökenti a vérszérum koleszterinszintjét és a prosztatatúltengés okozta panaszokat. -Felhasználás: vizelethajtó, vértisztító teák része; reuma, köszvény kezelésére használják, főzeléknek fogyasztható. Biotermesztésben kivonatát gombás betegségek és rovarok elleni védekezésnél használják. A gyökérdrogot a dülmirigy gyulladásaiban és jóindulatú hámdaganataiban, túltengésében jó eredménnyel alkalmazzák.

Vicia cracca kaszanyűg bükköny 30-150 cm, elfekvő vagy kapaszkodó G 1 szárnyasan összetett, 10-12 pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) üde nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri

Vicia cracca kaszanyűg bükköny G 1

Vicia cracca kaszanyűg büköny G 1

G 2 gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

Lathyrus tuberosus mogyorós lednek 30-100 cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs G 2 június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti

Lathyrus tuberosus mogyorós lednek G 2

G 3 szaporítógyökeresek Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Népi név: vaddohány, selyemfű, angol név: common milkweed, német név: Syrische Seidenpflanzen Morfológia: 80-150 cm, szőrös szárú, tejnedvet tartalmazó, szaporítógyökeres évelő keresztben átellenes, elliptikus, 10-25 cm hosszú, molyhos fonákú dús, húsvörös - rózsaszín (fehéres) levélhónalji bogernyő, virágzási idő: június-augusztus, 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Származás, elterjedés: Észak-Amerika keleti síkságai Európába 1629-ben került Spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki Első hazai adata: 1736, Dunántúl Intenzív termesztése: 1870-1950 Terjedését elősegítő tényezők: Felhagyott állományok Úthálózat és vasút fejlődése Talajművelés, bolygatás Versenytársak kiirtása

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Termőhelyigény Száraz nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken Élőhely, előfordulás: Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Életciklus, életmenet: Csírázás: április - május, Magas csírázási százalék Hosszú magtúlélés Virágzás: június - augusztus Megporzói: méhek, lepkék poszméhek, legyek, bogarak Termésérés: aug. - szept. A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Biotikus interakciók: Gyökérkivonata gátló hatású sok gabona- és gyomnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák gazdanövénye Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget Gerincesek nem vagy alig legelik

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Gazdasági jelentőség: Mézelő Termése a virágkötészetben használható Homeopátiás szerekben használják Szántóföldi gyomként egyre jelentősebb A selyemkóró borítása az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Természetvédelmi jelentőség: Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától, méhcsapda

Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca Kezelése: Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép

Cirsium arvense mezei aszat G 3 50-100 cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, 15-20 mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van

Cirsium arvense mezei aszat G 3

Convolvulus arvensis apró szulák G 3 1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, országszerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja

Convolvulus arvensis apró szulák G 3

Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G 3 15-50 cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező

Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G 3

G 4 hagymások és hagymagumósok Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

Ornithogalum umbellatum ernyős sárma G 4 10-30 cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon.

Ornithogalum umbellatum ernyős sárma

Ornithogalum umbellatum ernyős sárma G 4