MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA 2017.

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA 2017. 1

Tartalmjegyzék A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 6 1. Előszó... 6 2. Hatály... 6 B) ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 7 3. A tervlapkra vnatkzó általáns követelmények... 7 4. Rajzpecsét... 7 B.1) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK... 8 Részletes tartalmjegyzék a B.1) fejezethez... 8 5. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 10 6. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 14 7. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOS-SÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI-ALAPSZOLGÁLTATÁSOK... 16 8. ÉPÍTÉSI ILLETVE LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 18 9. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 24 B.2) ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVEK... 30 Részletes tartalmjegyzék a B.2) fejezethez... 30 10. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 33 11. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 43 12. ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI-ALAPSZOLGÁLTATÁSOK... 47 13. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓK TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 55 2

14. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 59 B.3) ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVEZÉSI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK... 61 Részletes tartalmjegyzék a B.3) fejezethez... 61 15. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TARTÓSZERKEZETI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 65 16. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÜLETGÉPÉSZETI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 72 17. ÉPÍTÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 79 18. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TŰZVÉDELMI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 87 19. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ GEOTECHNIKAI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 102 C) ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 106 Részletes tartalmjegyzék a C) fejezethez... 106 C.1) HIDAK TARTÓSZERKEZETI TERVDOKUMENTÁCIÓINAK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 119 20. Az egyes tervfkzatkra, azn belül tervfáziskra vnatkzó követelmények ismertetése... 119 C.2) VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK, ÉPÍTMÉNYEK, LÉTESÍTMÉNYEK... 142 21. Tervezési munka tervfajtái... 142 22. Kivitelezési terv tartalmi és frmai követelményei... 144 C.3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK TERVDOKUMENTÁCIÓINAK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 154 23. Általáns meghatárzás... 154 24. Magasépítési létesítményekkel kapcslats földalatti műtárgy... 154 25. Vnalas műtárgy részeként épülő földalatti szerkezet... 156 C.4) KÖZELEKDÉS-ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 160 26. Közúti-, vasúti-, vízi- és légi közlekedés az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló Krm. rendelet hatálya alá tartzó közlekedés-építési terveinek tartalmi munkarészei... 160 3

27. Közúti-, vasúti-, vízi- és légi közlekedés az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló krm. rendelet hatálya alá nem tartzó közlekedés-építési terveinek tartalmi munkarészei... 172 C.5) ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI ÉPÍTMÉNYEK, HÁLÓZATOK... 217 28. Az egyes tervrészek kötelező, vagy javaslt tartalma:... 218 29. Tervrajzk, Rajzs dkumentációk... 227 30. Jelkulcsk és alkalmazásuk... 236 31. Épületen, építményen és intézményen belüli infkmmunikációs hálózatk tervei... 236 32. Hírközlési és infrmatikai alkalmazás nymvnalas vezeték-nélküli megldásainak tervei... 241 33. Antennák és antennatartó szerkezetek tervei... 246 C.6) BÁNYÁSZATI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TERVEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 248 34. A vázlatterv... 248 35. Az engedélyezési terv... 248 36. Az ajánlati (tender) terv... 259 37. A kivitelezési terv... 259 C.7) GEODÉZIA... 261 38. Vnatkzó szakterületi jgszabályk... 261 39. Segédlet... 261 40. Gedéziai dkumentációk szempntjából a megrendelő:... 261 41. Az építésügy területén gedéziai dkumentációt készítő, minőségtanúsító:... 261 42. Megrendelőnek átadandó dkumentációk... 261 43. Kötelező adatszlgáltatás állami szervek részére... 264 C.8) ORVOS-TECHNOLÓGIA... 265 44. Orvstechnlógiai tervszintek:... 265 C.9) USZODATECHNOLÓGIAI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 275 45. Uszdatechnlógiai építési engedélyezési terv... 275 46. Uszdatechnlógiai gépészeti ajánlatadási (tender) terv... 276 47. Uszdatechnlógiai gépészeti kivitelezési terv... 278 4

C.10) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓK KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS TÁJVÉDELMI MUNKARÉSZEINEK KÖVETELMÉNYEI... 279 48. Az építési engedélyezést esetlegesen megelőző környezetvédelmi, természetvédelmi vizsgálatk, engedélyek... 279 49. Tartalmi és frmai követelmények... 279 C.11) ANYAGMOZGATÓ ÉPÍTŐGÉPEK ÉS FELVONÓK... 284 50. Anyagmzgatógépek... 284 51. Építőgépek... 287 52. Felvnók és mzgólépcsők, valamint mzgójárdák... 288 53. ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK... 293 D) MELLÉKLETEK... 294 1. MELLÉKLET A szabályzatban hivatkztt jgszabályk listája... 295 2. MELLÉKLET Fgalm meghatárzásk... 297 3. MELLÉKLET Tartószerkezeti munkarészek... 298 4. MELLÉKLET Épületvillamssági munkarészek... 304 5. MELLÉKLET Tűzvédelmi munkarészek... 305 6. MELLÉKLET Getechnikai munkarészek... 331 5

A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Előszó A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) jelen szabályzata az Engedélyezési és Kivitelezési tervek tartalmi követelményeit tartalmazza, valamint külön szlgáltatásként kitér a kapcslódó egyéb tervezési fázisk tartalmi követelményeire. A Szabályzat kivitelezési tervekkel kapcslats frmai és tartalmi követelményekre vnatkzó rendelkezéseit a MMK Küldöttgyűlése az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX.15.) Krm. rendelet 1. sz. mellékletében rögzített felhatalmazás alapján állapíttta meg. A kötelező és a külön szlgáltatásként megfgalmaztt tervfázisk a tervezői munka egymásra épülését mutatják. A kivitelezési tervfázissal lezáródó tervezési fázisk csak együtt képesek biztsítani a megfelelő beruházói döntések meghzatalát, a szakszerű, a beruházói elképzeléseknek és flyamats költségkntrllnak megfelelő megvalósítást. A szabályzatban meghatárztt tervtartalmi követelmények egyes szakági teljesíthetősége csak a Magyar Építész Kamara (MÉK) által kidlgztt építészeti és az egyes szakági tervtartalmi követelmények tartalmi összhangjának megléte esetén lehetséges. 2. Hatály A Szabályzat hatálya kiterjed valamennyi engedélyezési és jóváhagyási, valamint egyéb, a szabályzatban nevesített tervvel szembeni frmai és tartalmi követelményekre, tvábbá minden építési kivitelezési tervvel szembeni frmai és tartalmi követelményre. Az e szabályzatban fglaltakat az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdkumentáció tartalmi követelményeire a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara által elfgadtt szabályzatban fglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. A Jelen Szabályzatban fglalt követelmények csak a szabályzat elfgadását követően megkezdett tervezési tevékenység esetén alkalmazandók, a szabályzatnak a hatályba lépést megelőzően megkezdett tervezési tevékenységekre nézve nincs visszamenőleges hatálya. A Jelen Szabályzat B.3) fejezetét képező és a külön szlgáltatásk körébe tartzó tervfázisk, tartalmi előírásk a MMK ajánlásai, melyeknek kötelező erejük nincs, a felek szabadn állapdnak meg a szerződésben ezek alkalmazásáról. Aznban a külön szlgáltatásk fejezetben fglalt megelőző tervfáziskhz szükséges tervezési tevékenységekre (a dkumentáció kidlgzásától eltekintve) az engedélyezési és/vagy kivitelezési tervdkumentáció kidlgzásáhz szükség van. 6

B) ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3. A tervlapkra vnatkzó általáns követelmények Valamennyi tervet lyan mélységben, részletességgel kell kidlgzni, hgy a tervek alapján funkciójában, megjelenésében, alapvető gemetriájában és működésében egyértelműen csak egy biznys végleges létesítmény legyen megvalósítható. A tervlapk tartalmazzák az építmény, létesítmény bármely anyagú és funkciójú elemének, szerkezetének, az adtt tervezési fázishz igazdóan meghatárztt alakját, méretét, kapcslatait, anyag teljesítmény tulajdnság és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technlógiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve íráss meghatárzással. A tervlapkat a hatálys előírásk szerint PDF/A frmátumban kell dkumentálni. A tervek léptékének megválasztását elsősrban a tervezett méretarányban kinymtattt tervek lvashatósága, megérthetősége szabja meg. A terveken az alkalmaztt méretarányt fel kell tüntetni. Mivel a számítógépi rajzk tetszőleges léptékben nymtathatók ki, ezért a tervezett léptéknek megfelelő tervlap méretét célszerű feltüntetni. Valamennyi tervlapn az anyagjelöléseket egyértelműen feltüntető jelmagyarázatt kell elhelyezni. A tervlapkra vnatkzó részletes, speciális előíráskat a szakági fejezetek tartalmazzák. 4. Rajzpecsét Minden hagymánys módn (papír alapú), vagy a digitálisan készült munkarészen (tervlapn) kötelezően rajzpecsétet kell feltüntetni. A rajzpecsétnek legalább az alábbi adatkat kell megjelenítenie: A) az építmény létesítési helye cím, helyrajzi szám feltüntetésével; B) az építtető megnevezése, címe; C) a tervdkumentációt készítő intézmény neve, címe, telefn és internet elérhetőségei, ha van a tervlap készítőjétől eltérő generál tervező, akkr külön mezőben feltüntetendő a megnevezése, címe, telefn és internet elérhetőségei; D) a tervfajta megnevezése (tanulmány, engedélyezési, versenykiírási, kivitelezési, gyártmány, megvalósulási stb.); E) a terven szereplő munkarész megnevezése, a tervlap srszáma, a készítés dátuma; F) a tervlap, munkarész, vagy digitális állmány méretaránya; G) a munkarész készítőinek neve és kamarai jgsultsági száma, helykihagyással az aláíráshz, külön megjelölve a felelős tervezőt (felelős tervező, tervező munkatárs, szerkesztette, ellenőrizte); H) a munkarész/állmány munkaszáma (amennyiben szükséges); módsítás esetén a módsítás indexjele, a módsítás leírása és dátuma, lehetőleg a rajzpecsét felett táblázatban jelölve. 7

B.1) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK Részletes tartalmjegyzék a B.1) fejezethez B.1) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK... 8 Részletes tartalmjegyzék a B.1) fejezethez... 8 5. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 10 5.1. Hatály... 10 5.2. Általáns elvárásk... 10 5.3. Aláírólap... 11 5.4. Tervezői nyilatkzat... 11 5.5. A tartószerkezet műszaki leírása az engedélyezési tervhez... 11 5.6. Erőtani számításk ellenőrzésre alkalmas felépítéssel (csak szükség esetén elkészítendő munkarész)... 12 5.7. A tartószerkezetek tűzvédelmi és krrózióvédelmi megldásai... 13 5.8. Tartószerkezeti tervdkumentáció... 13 6. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 14 6.1. Bevezetés, előszó... 14 6.2. A kmplex energetikai épületgépészeti kncepció... 14 6.3. Az építési engedélyezési terv épületgépészeti tervfejezete tartalma... 14 6.3.1. Épületgépészeti műszaki leírás tartalma... 15 6.3.2. Épületenergetikai méretezés... 15 6.3.3. Jegyzőkönyvek, nyilatkzatk... 15 6.3.4. Az engedélyezési tervdkumentáció tartalmazza a szükséges szakhatósági és szlgáltatói egyeztetések dkumentumait, a közműszlgáltatók és szakhatóságk nyilatkzatait... 15 6.3.5. Engedélyezési terv rajzi dkumentációja... 15 7. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOS-SÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI-ALAPSZOLGÁLTATÁSOK... 16 7.1. Műszaki leírás... 16 7.1.1. Teljesítményigény, energiaellátás, elsztó hálózat... 16 7.1.2. Világítás, erőátvitel, vezérlés... 17 7.1.3. Védelmek, létesítési előírásk... 17 7.1.4. Gyengeáramú rendszerek... 17 7.1.5. Épületfelügyelet, épületautmatika rendszerek... 17 8. ÉPÍTÉSI ILLETVE LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 18 8.1. Építési engedélyezési tervdkumentációk építésügyi tűzvédelmi munkarészének tartalmi és frmai követelményei... 18 8.1.1. Hatály... 18 8

8.1.2. Tervkészítés célja... 18 8.1.3. Tervezési feladat... 18 8.1.4. Építési engedélyezési tervek építésügyi tűzvédelmi munkarésze... 20 8.2. Beépített tűzjelző berendezés hatósági engedélyezési tervdkumentáció tartalmi és frmai követelményei... 21 8.2.1. Hatály... 21 8.2.2. Tervkészítés célja... 21 8.2.3. Tervezési feladat beépített tűzjelző berendezéseknél... 21 8.2.4. Tűzjelző berendezés terveinek tartalmi követelményei... 22 8.3. Beépített tűzltó berendezés létesítési engedélyezési tervdkumentáció tartalmi és frmai követelményei... 22 8.3.1. Hatály... 22 8.3.2. Tervkészítés célja... 22 8.3.3. Tervezési feladat beépített tűzltó berendezéseknél... 22 8.3.4. Tűzltó berendezés terveinek tartalmi követelményei... 23 9. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 24 9.1. Általáns szempntk getechnikai kategóriák... 24 9.1.1. 1. getechnikai kategória... 24 9.1.2. 2. getechnikai kategória... 25 9.1.3. 3. getechnikai kategória... 26 9.2. A getechnikai dkumentációk általáns tartalmi követelményei... 26 9.2.1. Talajvizsgálati jelentés... 27 9.2.2. Getechnikai terv (tervezési beszámló, tervfejezet)... 27 9.3. Az építési engedélyezési tervdkumentáció tartalma... 28 9.3.1. Getechnikai tervdkumentáció 1. getechnikai kategória esetén... 28 9.3.2. Getechnikai tervdkumentáció 2. getechnikai kategória esetén... 29 9.3.3. Getechnikai tervdkumentáció 3. getechnikai kategória esetén... 29 9

5. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI A fgalmak meghatárzásait, és az építési engedélyezési, illetve kivitelezési tervfáziskhz kapcslódó egyéb szlgáltatásk, különszlgáltatásk ajánltt követelményeit a2-3. mellékletek, az elkészítendő dkumentációrészek tartalmi ajánlásainak összefglalását a 3. melléklet tartalmazza. 5.1. Hatály Ezt a szabályzatt az építési hatósági eljáráshz kötött építési tevékenységgel kapcslats új épületek/építmények tartószerkezetének, és a meglévő épületek/építmények tartószerkezeti bntásának, módsításának, átalakításának, bővítésének, a megváltztt állapt vagy hatás miatti megerősítésének tervezése srán kell alkalmazni. Tartószerkezetnek nevezzük az egymással összekapcslt teherhrdó szerkezeti elemek együttes statikai rendszerét, amely az épületek és mérnöki létesítmények álléknysága szempntjából meghatárzó jellegűek. Az építési hatósági eljáráshz kötött építési tevékenységek kötelező jellegére vnatkzóan az érvényes hatálys jgszabályi rendelkezések adnak utasítást, mellyel részben (a szakmai tudással nem rendelkező) tulajdnsi, építtetői felelősségbe rendelik a tartószerkezeti dkumentációk szükségességének megítélését. Az építési tevékenység megkezdése előtt, az építési hatósági eljáráshz nem kötött építési tevékenység esetén, mindenképpen tartószerkezeti szakvéleményben kell tisztázni a tartószerkezetek esetleges érintettségét és az építéshez szükséges tartószerkezeti tervdkumentáció műszaki szükségszerűségét és tartalmát. 5.2. Általáns elvárásk Az engedélyezési tervdkumentáció statikai munkarésze az engedélyezési döntés megalapzásáhz szükséges kidlgzttsággal tartalmazza az építmény megvalósításáhz szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatk ismertetését, így különösen a tervezési prgramból és a technlógiai igényekből adódó terhek, hatásk és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmaztt szabványkat. Az engedélyezési tervdkumentáció tartószerkezeti munkarésze, különszlgáltatáskban meghatárztt megelőző munkarészekre, és/vagy az alábbi adatszlgáltatáskra épülően dlgzható ki: talajvizsgálati jelentés, és getechnikai tervezési beszámló; hidrlógiai szakvélemény, szükség szerint; gedéziai adatk és felmérési eredmények; szmszéds épületekre vnatkzó tartószerkezeti állaptrögzítő szakvélemény; meglévő, megmaradó épületek adatai, a tartószerkezet állaptát rögzítő szakvélemény; meglévő-bntandó épületekre vnatkzó bntási tervdkumentáció; 10

meglévő-átalakítandó épület esetén tartalmazza a szükséges tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását; feltételezések a tervezés srán amennyiben a tervezési adatk nem teljesek. A fenti adatszlgáltatáskat a megbízó szlgáltatja. A tervező ismerteti az építményre vnatkzó infrmációkat, köztük jgszabályi előírás esetén az építménybe betervezett építési termékekre vnatkzó elvárt műszaki teljesítmények meghatárzását. 5.3. Aláírólap Az építészeti-műszaki dkumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti: aláírólap csatlásával; saját elektrnikus aznsítás útján történő benyújtással, az aznsításra visszavezetett dkumentumhitelesítés szabályai szerint; elektrnikus aláírással. 5.4. Tervezői nyilatkzat A tervezői nyilatkzatban meg kell adni a tervezés srán figyelembe vett előíráskat, szabványk egységes betartásának alkalmazását, a szabványtól való eltérés szükségességét, és az alkalmaztt számítási eljáráskat. 5.5. A tartószerkezet műszaki leírása az engedélyezési tervhez A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmazza (a csak szükség esetén elkészítendő munkarészek "O"- val jelölve): az engedélyezési döntés megalapzásáhz szükséges kidlgzttsággal az építmény megvalósításáhz szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatk ismertetését, így különösen a tervezési prgramból és a technlógiai igényekből adódó terhek, hatásk és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmaztt szabványkat, tvábbá tartalmaz: hivatkzást a talajvizsgálati jelentésre és getechnikai tervezési beszámlóra (szerzője, kelte, száma); hivatkzást a hidrgelógiai szakvéleményre (ha szükséges) (szerzője, kelte, száma); (O) hivatkzás a gedéziai adatkra, felmérési eredményekre, a tervezett épület/építmény terephez való csatlakzásának rövid megadásával; (O) hivatkzást a szmszéds épületek tartószerkezeti állaptrögzítő szakvéleményére (itt a tartószerkezeti szempntból lényeges megállapításkat kell bemutatni); (O) a meglévő, megmaradó épületek adatait; (O) 11

a tervezés srán alkalmaztt feltételezéseket (az adatszlgáltatás ritkán teljes, például biznys vizsgálatkat nem lehet a tervezés idején elvégezni, nem lehetett adatkat beszerezni, stb. ezért rögzíteni kell, hgy a tervek milyen feltételezésekkel készültek); (O) krlátzáskat, ha a dkumentáció felhasználása, érvényessége, tartalma valamilyen szempntból krlátzva van, ezeket célszerű rögzíteni (például nem tartalmaz biznys munkákat, mert más készíti, a megbízás nem terjed ki valamire, ami általában ide tartzik, stb.); a felhasznált szabványk, műszaki előírásk listáját; az elvégzett erőtani számításk alapján ismerteti a számításba vett terheket, az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmaztt fesztávkat, a fő teherhrdó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagk, gyártmányk minőségi és teljesítmény-követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságt biztsító technlógiai leíráskra; meglévő épület esetén hivatkzást az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményekre, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírására; (O) hivatkzást a meglévő, megmaradó, átalakítandó épület, épületrész tartószerkezeti szakvéleményére; szakvélemény benyújtása szükséges (jgsult szakértő által készített): meglévő építmény esetén az idővel váltzó (rmló) jellemzőjű anyagból készült (pl. fa, salakbetn, bauxitbetn), vagy 50 évnél idősebb tartószerkezetekről; minden meglévő épület/építmény esetén, amennyiben az átalakítás a meglévő tartószerkezeteket érő hatásk megváltzásával jár, az érintett függőleges és vízszintes teherhrdó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhrdó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vnatkzó, az elemek beaznsítását is biztsító tartószerkezeti megldáskról; műemlék épületeknél; az építési tevékenységhez szükséges tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentáció szükségességére vnatkzó tartószerkezeti állásfglalás. 5.6. Erőtani számításk ellenőrzésre alkalmas felépítéssel (csak szükség esetén elkészítendő munkarész) Az erőtani számítást minden esetben el kell készíteni, de dkumentálni csak külön hatósági, vagy megrendelői igény esetén kell. Az erőtani számítás ismerteti a számításba vett terheket, az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmaztt fesztávkat, a fő teherhrdó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagk, gyártmányk minőségi és teljesítménykövetelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságt biztsító technlógiai leíráskra. A számítási dkumentáció a fenti tervezési kiindulási adatk mellett tartalmazza a számítási módszert, az szerkezetek igénybevételeit, alakváltzásait, valamint a fő teherhrdó szerkezetek megfelelőségének igazlását. 12

5.7. A tartószerkezetek tűzvédelmi és krrózióvédelmi megldásai Az építész-, és tűzvédelmi tervezővel közösen meghatárztt követelményrendszer alapján a teherhrdó szerkezetek tűzteherre történő megfelelőségének ismertetése, a műszaki leírás egy fejezeteként. 5.8. Tartószerkezeti tervdkumentáció Amennyiben a tartószerkezetek mérete, kialakítása egyértelműen nem aznsítható be az építészeti műszaki dkumentációból, szükség szerint tartószerkezeti terv mellékelendő. Az engedélyezési tervdkumentáció (építészeti rajzi dkumentáció és tartószerkezeti munkarész) kidlgzttságának lyannak kell lennie, hgy abból a tartószerkezeti rendszer és ennek egyes elemeinek gemetriája, anyaga, kialakítása megismerhető legyen. Amennyiben a tartószerkezet egyértelmű bemutatásáhz szükséges, tartószerkezeti tervdkumentáció készítendő. Ennek alkalmasnak kell lennie az egyes szerkezeti szintek befglaló méretének, a szerkezeti rendszer, a fő szerkezeti elemek keresztmetszeti, vastagsági és szelvényméretének bemutatására. Javaslt szerkezeti szintenként elrendezési tervek dkumentálása, szükség szerint metszetek ábrázlásával, a szerkezet megértéséhez szükséges léptékben és feliratzással. 13

6. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 6.1. Bevezetés, előszó Az energiatudats tervezés igénye, a Nemzeti Energetikai Stratégia újszerű gndlkdásának megalapzása, MMK részéről való támgatása és végrehajtása új követelményt, szemléletváltást igényel a mérnöktársadalm, a mérnöki tervezés részéről. A tervezés előkészítő szakaszában lyan új igények vizsgálati módszerek, számításk merültek fel, amelyek az eddigi tervezési módszert (gyakrlatt) módsítják. Az előkészítő tervezési szakasz jelentős hangsúlyt, tartalmi kiemelést kap. A Nemzeti Energia Stratégiáhz való szrs kapcslódás szükségessé tesz egy lyan épületgépészeti átfgó tervet, amely a teljes tervezési flyamatt az előkészítéstől az üzembe helyezésig, a lényegi tartalm váltzatlanul hagyása mellett végigkíséri. Ez azt jelenti, hgy a kmplex rendszer működési elvének meghatárzásával, megbízói jóváhagyással a teljes tervezett és megvalósult rendszert ún. frgatókönyvként be kell vezetni. Az épületgépészeti tervezésben kiemelt szerepet kap az energetikai rendszerterv (kapcslási terv, épületgépészeti szabályzási terv=ert), mint a teljes tervezési flyamat szerkezeti váza, vezérvnala. Ezzel biztsítható az egyes tervezési fázisk közvetlen kapcslódása, átmenete, mely egyben kmplex adatszlgáltatási fő irányterv a társ-szakági munkakapcslatk tekintetében. 6.2. A kmplex energetikai épületgépészeti kncepció A rendszer környezetbe való illesztéséhez szükséges engedélyeztetések előkészítése. Előkészítő kmplex tervezési feladat: generáltervező által indíttt kmplex feladatmeghatárzás vázlatterv alapján, előzetes energiaellátási vizsgálat előkészítése. Szakági kmplex egyeztetés, feladat véglegesítése. Megbízóval egyeztetett és általa jóváhagytt kncepció véglegesítése, mint az engedélyezési tervezés alapja. Itt derül ki a jóváhagyási dkumentáció szükségessége, amely a tvábbiakban a 16. fejezet különszlgáltatásaként jelenik meg a teljes tervezési flyamatban. 6.3. Az építési engedélyezési terv épületgépészeti tervfejezete tartalma Az építési engedélyezési terv alapszlgáltatásként elkészítendő épületgépészeti tervfejezete tartalmazza az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló Krm. rendelet [1] alapján elkészített műszaki leírást, épületenergetikai méretezést, a megújuló energia hasznsítás lehetőségének vizsgálatát. A tervdkumentáció összeállításának alapjául az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakrlási tevékenységekről szóló Krm. rendelet [2] meghatárztt tervezési prgram, és a tvábbiakban leírt flyamat szlgál. A tervdkumentációban fel kell tüntetni a tervezett műszaki tartalm megvalósításáhz szükséges egyéb leflytatandó engedélyezési eljáráskat. 14

A kialakíttt és elfgadtt épületgépészeti kncepció alapján kmplex engedélyezési tervdkumentáció tartalmazza a szükséges szakhatósági és szlgáltatói egyeztetéseket, ennek dkumentumait. 6.3.1. Épületgépészeti műszaki leírás tartalma Részletesen bemutatja az építmény épületgépészeti berendezései általáns kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatkkal, kmfrt igényszinttel. A leírás ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztnságs használathz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megldását, a közműigényeket, az érintett közműszlgáltatókkal történt egyeztetésre vnatkzó infrmációk birtkában. Tartalmazza az épület hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kckázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, friss levegő igényét, a hőhasznsítás megldását. Tartalmazza a tervezés srán alkalmaztt legfntsabb vnatkzó szabványk, jgszabályk felsrlását. 6.3.2. Épületenergetikai méretezés Az épületek energetikai jellemzőinek meghatárzásárólszóló TNM rendeletnek [3] megfelelő tartalmú épületenergetikai méretezés elkészítése, dkumentálása. 6.3.3. Jegyzőkönyvek, nyilatkzatk 6.3.4. Az engedélyezési tervdkumentáció tartalmazza a szükséges szakhatósági és szlgáltatói egyeztetések dkumentumait, a közműszlgáltatók és szakhatóságk nyilatkzatait 6.3.5. Engedélyezési terv rajzi dkumentációja Rajzi dkumentum külön szlgáltatásként akkr készül, ha külön jgszabály, az engedélyező hatóság vagy a közműszlgáltató előírja. A kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt, vagy különszlgáltatásként készítendő tervfázisk ajánltt tartalma a különszlgáltatáskkal kapcslats 15. fejezetben található. 15

7. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOS- SÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI- ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Az építési engedélyezési terv alapszlgáltatásként elkészítendő épületvillamssági része, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló Krm. rendelet [1] alapján elkészített épületvillamssági műszaki leírás. Ennek a tvábbiakban leírt tartalma e jgszabállyal együtt kezelendő. A tervdkumentáció összeállításának alapjául az építésüggyel összefüggő szakmagyakrlási tevékenységekről szóló Krm. rendeletben [2] meghatárztt tervezési prgram és az alábbiakban leírt flyamat szlgál. A tervdkumentációban fel kell tüntetni a tervezett műszaki tartalm megvalósításáhz szükséges egyéb leflytatandó engedélyezési eljáráskat (például: a villamsenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljáráskról szóló Krm. rendelet [4] alapján készülő engedélyezési eljárásk). A tervdkumentáció készítése srán a villams szakági műleírást összeállító villams tervező: fglalkzik az építmények, és szabad terek közép- és kisfeszültségű- felhasználói (fgyasztói) tulajdnú rendszereivel, a felhasználói (fgyasztói) ldaltól a közcélú hálózati csatlakzási pntig; knzultál és egyeztet a társtervezőkkel (építész, tartószerkezeti tervező, épületgépész tervező, tűzvédelmi tervező, stb.) a szakágak kölcsönös összefüggései vnatkzásában, különös tekintettel: a villams készülékek, berendezések elhelyezésére, hely- és teljesítményigényére, működtetésére; a villams vezetékek fő nymvnalainak kialakítására; a nymvnalak épületszerkezeti vnatkzásaira (pl. áttörések); a villams hálózatról történő lekapcslásra; szükség szerint a tűzjelzésre, valamint a hő- és füstelvezetésre is kiterjedően; fglalkzik az erősáramú, valamint az ún. gyengeáramú: infkmmunikációs, audivizuális, műsrvételi és zártláncú TV, beépített tűzjelző, beléptető, kameramegfigyelő, elektrnikus vagynvédelmi, tájékztató, épületgépészeti autmatika, épületfelügyeleti rendszerekkel és az egyéb villams épülettechnikai rendszerekkel, valamint ezek funkcióival; egyeztet a villams energia ellátás módjáról a megrendelővel és a területileg illetékes hálózati engedélyessel, az egyeztetések eredményeit dkumentálja. 7.1. Műszaki leírás Az épületvillamssági munkarész műszaki leírást tartalmaz, mely ismerteti a következőket: 7.1.1. Teljesítményigény, energiaellátás, elsztó hálózat a) Az épület villams teljesítményigénynek meghatárzása a különböző fgyasztói csprtknak megfelelő bntásban. 16

b) A villams (üzemi és tartalék) energiaellátás megldása, a megújuló energiafrrásk alkalmazásának, a villams energiával való ésszerű gazdálkdásnak lehetőségei, a villams hálózatra csatlakzás módja. c) Az elsztóhálózatk elvi kialakítása az elsztó berendezések telepítési helye. 7.1.2. Világítás, erőátvitel, vezérlés a) Az üzemi és tartalékvilágítás, szükség esetén térvilágítás, díszvilágítás megldása és minőségi jellemzői. b) Az erőátviteli berendezések. c) A gépek, készülékek és berendezések vezérlésével és szabályzásával kapcslats elvi megldásk. 7.1.3. Védelmek, létesítési előírásk a) Áramütés elleni védelem, villámvédelmi és túlfeszültség-védelem elvi megldásai. b) Az épület villams berendezéseinek létesítési, védettségi előírásai, a szerelésmódk és lehetőségek. c) Új építésnél, illetve meglévő épület rendeltetésváltása esetén tervezői nyilatkzat a nrma szerinti villám- és túlfeszültség-védelem létesítéséről és a kckázatkezelési számítás elvégzésének szükségességéről. d) Az érvényes jgszabály által megkövetelt minimális villám- és túlfeszültség-védelmi intézkedések felsrlása, illetve annak rögzítése, ha az épületre jgszabály szerint nem kötelező villámvédelmi rendszer kiépítése. e) Meglévő építmény bővítésekr, átalakításakr tervezői nyilatkzat a meglévő nem nrma szerinti villám- és túlfeszültség-védelem alkalmazhatóságáról, az áttervezés esetleges szükségességéről. Lehetőség szerint a meglévő villámvédelemről kivitelezési tervek, ill. felülvizsgálati jegyzőkönyvek becsatlása mellékletként. 7.1.4. Gyengeáramú rendszerek Az épület ún. gyengeáramú (infkmmunikációs, audivizuális, műsrvételi és zártláncú TV, beépített tűzjelző, beléptető, kamera-megfigyelő, elektrnikus vagynvédelmi, tájékztató, stb.) rendszerei, rövid ismertetése építtetői igény szinten vagy tervezési prgram szerint. 7.1.5. Épületfelügyelet, épületautmatika rendszerek Épületgépészeti autmatika, valamint épületfelügyeleti rendszer, és az egyéb villams épülettechnikai rendszerek. Rövid ismertetése építtetői igény szinten vagy tervezési prgram szerint. 17

8. ÉPÍTÉSI ILLETVE LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 8.1. Építési engedélyezési tervdkumentációk építésügyi tűzvédelmi munkarészének tartalmi és frmai követelményei 8.1.1. Hatály Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló Krm. rendelet [1], az utak építésének, frgalmba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló Krm. rendelet [5] valamint az egyes sajáts ipari építményekre vnatkzó építésügyi hatósági eljárásk szabályairól szóló Krm. rendelet [6] előírásait alapul véve a rendeletekben meghatárztt építmények építési engedélyezési eljárásáhz készített tervdkumentáció részeként kötelező tűzvédelmi munkarészt készíteni. A fentiektől eltérő építmények tervezése esetén a hatálys jgszabályk szerint nem kötelező tűzvédelmi tervdkumentációt készíteni. Ugyanakkr a Megrendelő és a tűzvédelmi tervező megállapdása alapján - különösen akkr, ha az adtt építmény megvalósításáhz a hatálys rendeletektől eltérő, vagy eseti hatósági jóváhagyást igénylő műszaki megldásra van szükség, vagy a megvalósításáhz az építményekre vnatkzó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dkumentációt kell készíteni, vagy ha az építmény részben, vagy egészben alápincézett, vagy bármely egyéb lényeges körülményre tekintettel javaslt már az építési engedélyezési tervdkumentáció részeként tűzvédelmi tervet készíteni. 8.1.2. Tervkészítés célja Az engedélyezési tervek készítésének célja, az építmény tűzvédelmi kncepciójának kialakítása, valamint az, hgy az engedélyező hatóságkat és az építtetőt kellő infrmációval lássa el annak érdekében, hgy megállapíthassa, a tervezett épület, építmény, megfelel a tervezett használat biztnságának és a vnatkzó jgszabályi követelményeknek. 8.1.3. Tervezési feladat A tűzvédelmi tervező feladata, hgy az építtetővel és a tervezésben érintett építész és szakági tervezőkkel, szakértőkkel való egyeztetések srán meghatárzza a tervezett beruházás meglevő építményekre, környezetre gyakrlt tűzvédelmi hatását, tvábbá kialakuljn az építmény tervezett tűzvédelmi rendszere. A tűzvédelmi tervfejezet feladata, hgy az eljárásban érintett hatóság, az építtető, valamint a többi szaktervező részére bemutassa az építmény tűzvédelmi kncepcióját, beleértve az építmény átfgó tűzvédelmi kategrizálását, a kapcslódó és a szmszéds építményekkel való tűzvédelmi kapcslatát, meghatárzva legalább az elsőrendű szerkezeti elemek tűzvédelmi követelményeit, a beépített tűzvédelmi berendezések elvárt lényeges paramétereit és funkcinális működési elvét, a menekülés illetve mentés, valamint a tűzltói beavatkzás feltételeinek javaslt (lehetséges) elvi megldási módjait. 18

Az épületeket, építményeket az életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdnsi értékvédelmi célkkal összhangban úgy kell megtervezni, hgy a tűz esetén az építmény álléknysága, integritása és hőszigetelő képessége egy előírt, de a tervezés srán meghatárztt krlátztt időtartamra biztsítsa a bentlévők biztnságs menekülését, az önállóan menekülni nem képes személyek átmeneti tartózkdási helyének védelmét, mentésük lehetőségét és a tűzltói beavatkzást, tvábbá, hgy a tűz más építményt, ingatlant vagy tulajdnt a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessen. Egy bekövetkező tűzeset az épületek, építmények csak egy meghatárztt területére terjedhessen ki, a bekövetkezett kár az értékvédelmi célkkal összhangban a lehető legkisebb legyen. Ennek érdekében az építmények tűzbiztnsága kialakításáhz meg kell valósítani, hgy: a) tűz esetén a szmszéds építményeket gyulladás, a tűz átterjedésének lehetősége ne veszélyeztesse; b) a tűzltóegységek az építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék; c) a tűzltó gépjárművek hatékny tűzltási és mentési működése biztsíttt legyen; d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára; e) az építményszerkezetek teherhrdó képességüket,integritásukat és hőszigetelő képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák; f) a tűzvédelmi célú építményszerkezetek, anyagk, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatéknyan reagáljanak; g) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátlják, nehezítsék vagy irányítsák; h) az általuk kztt tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázk mennyisége a lehető legkisebb legyen; i) a benntartózkdó személyeket tűz esetén gyrsan és figyelemfelkeltő módn, indklt esetben több szakaszban tájékztathassák, riaszthassák; j) a benntartózkdó és önálló menekülésre képes személyek az előírt nrmaidőn belül biztnságs térbe vagy átmeneti védett térbe távzhassanak; k) a mzgásukban, cselekvőképességükben akadályztt vagy egyéb fgyatékkal élő személyek segítséggel történő menekülése, átmeneti védett térbe való jutása, mentése az ilyen rendeltetésű és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztsítva legyen; l) a kialakítás a kiürítési útvnalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztnsági jelek alkalmazása, megvilágítás, akadályk felldása, hő- és füstmentesség, átbcsátóképesség); m) a benntartózkdó állatkat el lehessen távlítani; n) a felszabaduló hő és füst a védett terekbe ne juthassn be, illetve a lehető leghatéknyabb módn eltávzhassn a szabadba; ) a felszabaduló hő ne csökkentse kárs mértékben a teherhrdó szerkezetek álléknyságát; 19

p) az erre szlgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatéknyan és üzembiztsan működjenek; q) a benntartózkdók menekülési útvnalára a fejlődő hő és füst ne, vagy csak lyan mértékben juthassn be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávlság, menekülési út felismerése, mérgező gázk hiánya), a menekülési útvnalra előírt egyéb feltételekkel közösen; r) a tűzltóságnak legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékny használatára, a füst- és tűzterjedés beflyáslására; s) a tűzltás elősegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljn a megfelelő füstszegény levegőréteg; t) a tűzltóság tűzesetről történő értesítésének lehetősége meglegyen; a jgszabályban előírt valamint építtető által meghatárztt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés, késedelem nélküli és megfelelő részletezettségű tvábbítását, az összevnt, vagy a tűzltóság ügyeletére történő tűzátjelzést; u) indklt esetben az építménybe való, kárkzás nélküli bejutást; v) az építmény jellegének megfelelő a jgszabálykban, szabványkban, hatósági kötelezésekben előírt ltóanyag-ellátást, annak gyrs és hatékny igénybevételét; w) a tűzvédelmi villams leválasztás lehetőségét a tűzltásban részt vevők életének védelme érdekében; x) a kárhelyi rádiófrgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését; y) a mentésben közreműködők a veszélyfrráskat felismerhessék, számukra az épületen belüli gyrs és biztnságs közlekedést, irányfelismerést utánvilágító vagy világító menekülési útvnaljelző biztnsági jelek alkalmazásával; z) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azk utánvilágító vagy világító biztnsági jelekkel történő megjelölésével. 8.1.4. Építési engedélyezési tervek építésügyi tűzvédelmi munkarésze A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben fglalt követelmények megtartásával az adtt tervfajta készítési céljának megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tartalmi követelményeket az építési tervdkumentáció tárgyát képező épületre, építményre értelemszerűen kell adaptálni. A tervkészítés céljának vagy a tervezett építési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve megrendelői igény esetén a tervek tartalma bővíthető. Az építési engedélyezési tervek tűzvédelmi dkumentációja: címlapból; műszaki leírásból; műszaki leírási mellékletekből; tervrajzkból áll, melyeket az 5. számú mellékletben fglaltak alapján az építési engedélyezési eljárás szabályait meghatárzó hatálys jgszabályk figyelembevételével kell összeállítani. 20

Az 5. számú mellékletbe fglalt és a tervezés tárgyát képező építményre értelmezhető tervezési feladatkat a tervezői alapszlgáltatás keretén belül kell elvégezni. A tervező és a megbízója közötti eseti megállapdás alapján az alapszlgáltatásn felüli tvábbi feladatk ellátása is indklt lehet. Ilyen feladatk lehetnek a 18.1. fejezetben felsrlt munkarészek. E feladatk külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásért járó díjazásn felüli díjért végezhetők el. 8.2. Beépített tűzjelző berendezés hatósági engedélyezési tervdkumentáció tartalmi és frmai követelményei 8.2.1. Hatály A beépített tűzjelző berendezések jgszabályi vagy hatósági kötelezés alapján való létesítésénél engedélyezési, tvábbá kivitelezési és megvalósulási tervdkumentációt kell készíteni. A létesítési engedélyezési terv és a kivitelezési terv készülhet közösen is. Létesítési engedélyeztetéshez legalább a létesítési engedélyezési tervdkumentációt, vagy amennyiben ez együtt készül el a kivitelezési tervdkumentációval létesítési engedélyezési és kivitelezési tervdkumentációt kell benyújtani a hatóságnak. A használatbavételi engedélyezéshez kivitelezési tervdkumentációt, vagy ha ennek tartalmától a kivitelezés srán eltértek, akkr megvalósulási tervdkumentációt kell benyújtani a hatóságnak. Eltérő, nem kötelezés alapján létesülő berendezések esetében a létesítéshez legalább kivitelezési tervdkumentációt és szükség esetén amennyiben kivitelezési tervdkumentációtól el kellett térni, megvalósulási tervdkumentációt is kell készíteni. 8.2.2. Tervkészítés célja A létesítési engedélyezési tervek készítésének célja, hgy meghatárzza a létesítéssel összefüggő követelményeket, a részegységek beépítéséhez szükséges műszaki paramétereket, teljesítményjellemzőket, valamint az engedélyező hatóságkat és az építtetőt kellő infrmációval lássa el annak érdekében, hgy megállapíthassa, hgy a tervezett tűzjelző berendezés megfelel-e a tervezett használat biztnságának és a vnatkzó jgszabályi követelményeknek. Megvalósulási terv készítésének célja az elkészült berendezés pnts dkumentálása az üzembe helyezési- és az átadás-átvételi vagy kötelezően létesülő rendszerek esetén a használatbavételi eljárás leflytatásáhz, a későbbi üzembentartói, fejlesztési feladatk megalapzásáhz. 8.2.3. Tervezési feladat beépített tűzjelző berendezéseknél Beépített tűzjelző berendezés tervezése, kivitelezése srán biztsítani kell, hgy: a) a beépített tűzjelző berendezést csak lyan célra szabad létesíteni, amelyre való alkalmassága a vnatkzó műszaki követelményből, minősítésekből következik; b) a tűz krai szakaszában jelezzen; c) a jelzést megbízhatóan tvábbítsa, és késedelem nélkül egyértelmű figyelemfelhívó tűzriasztás frmájában jelenítse meg; d) legyen érzéketlen mindazkra a behatáskra, amelyekre nem szabad jeleznie; 21

e) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz terjedését gátló, valamint a tűz ltását biztsító berendezések, eszközök vezérlését; f) aznnal és egyértelműen jelezze a berendezés meghibásdását, működési zavarát. 8.2.4. Tűzjelző berendezés terveinek tartalmi követelményei A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben, műszaki előíráskban fglalt követelmények megtartásával az adtt tervfajta készítési céljának megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tervkészítés céljának vagy a tervezett létesítési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve megrendelői igényre külön megállapdás esetén a tervek tartalma bővíthető. A tűzjelző berendezések létesítésével kapcslats hatósági engedélyezési tervdkumentációkat az 5. számú mellékletben fglaltak alapján kell összeállítani. A külön megállapdás alapján készített tvábbi tervfajtákat a 18.2. fejezetben fglalt ajánlás figyelembevételével kell elkészíteni. 8.3. Beépített tűzltó berendezés létesítési engedélyezési tervdkumentáció tartalmi és frmai követelményei 8.3.1. Hatály A beépített tűzltó berendezések jgszabályi vagy hatósági kötelezés alapján való létesítésénél engedélyezési és kivitelezési tervdkumentációt is kell készíteni. Eltérő esetekben a létesítéshez legalább kivitelezési tervdkumentációt kell készíteni. 8.3.2. Tervkészítés célja Az építési és létesítési engedélyezési tervek készítésének célja az engedélyező hatóságkat és az építtetőt kellő infrmációval lássa el annak érdekében, hgy megállapíthassa, a tervezett tűzltó berendezés, megfelel a tervezett használat biztnságának és a vnatkzó jgszabályi követelményeknek. 8.3.3. Tervezési feladat beépített tűzltó berendezéseknél Beépített tűzltó berendezés tervezése, kivitelezése srán biztsítani kell, hgy: a) a beépített tűzltó berendezést csak lyan célra szabad létesíteni, amelyre való alkalmassága a vnatkzó műszaki követelményből, minősítésekből következik; b) a tűz krai szakaszában vagy a többi beépített tűzvédelmi berendezéssel való összehanglás megtervezett időrendjében avatkzzn be; c) a beavatkzás srán a védett térben tartózkdók életét, testi épségét ne veszélyeztesse; d) egészségre veszélyes ltóanyag használata esetén a védett térben tartózkdókat a meneküléshez szüksége idő figyelembevételével figyelmeztesse a beavatkzás megkezdése előtt; 22

e) a keletkező tüzet ltsa el, vagy legalább hatéknyan lassítsa terjedését, védje a tűz környezetét; f) legyen védve mindazn a behatásktól, amelyekre nem szabad működésbe lépnie; g) aznnal és egyértelműen jelezze a berendezés működésbe lépését, meghatárzó elemeinek meghibásdását, működési zavarát. 8.3.4. Tűzltó berendezés terveinek tartalmi követelményei A tűzltó berendezések létesítésével kapcslats építési, létesítési engedélyezési és kivitelezési tervdkumentációkat az 5. számú mellékletben fglaltak alapján kell összeállítani. A külön megállapdás alapján készített tvábbi tervfajtákat az 18.3. fejezetben fglalt ajánlás figyelembevételével kell elkészíteni. 23

9. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 9.1. Általáns szempntk getechnikai kategóriák A getechnikai tervezés tartalmát a tervezési feladat egyszerűségéhez, vagy összetettségéhez igazdóan kell kialakítani, ehhez a feladat nehézségét getechnikai kategóriába srlással kell minősíteni. Megállapításakr figyelembe kell venni a talaj- és talajvízvisznykat, a természeti és épített környezetet, a getechnikai szerkezet jellegét, az alkalmazandó getechnikai megldáskat és az esetleges kársdásk következményeit. Az MSZ EN 1997-1:2006 szabvány a getechnikai tervezési követelmények meghatárzásáhz 3 getechnikai kategóriát különböztet meg a későbbiekben részletezettek szerint. A getechnikai tevékenységek részletes szabályzását a MMK Getechnikai tagzata által kiadtt A getechnikai tevékenységek szabályai az Eurcde-k szerinti tervezésben című dkumentum tartalmazza (www.getechnikaitagzat.hu). Az adtt tervezés getechnikai kategóriába srlása a tartószerkezeti és a getechnikai tervező közös feladata. A besrlást segítheti a Magyar Mérnöki Kamara Getechnikai Tagzata által kidlgztt pntzáss rendszer, mely a Segédlet az új, EC7 alapú getechnikai dkumentációk tartalmi követelményeit betartó munkarészekhez, a mérnöki és vizsgálati ráfrdításk összeállításáhz, tervfázisnként című kiadványban található (www.getechnikaitagizat.hu). A feladat getechnikai kategóriáját a tervezés menete srán időről-időre felül kell vizsgálni, és szükség esetén módsítani kell azt. 9.1.1. 1. getechnikai kategória Az egyszerű, kevés kckázattal járó feladatk srlhatók ide, ha egyidejűleg fennáll, hgy 10% alatti a terephajlás; a helyszín nem ár- vagy belvizes területre esik; nem kedvezőtlen a talajkörnyezet; a talajkörnyezet egyszerű módszerekkel feltárható; a getechnikai szerkezetek az aznsító és állaptminősítő jellemzők alapján felvett talajparaméterekkel (is) rutinszerű, szabványkban megadtt számításkkal méretezhetők; jól ismert, régóta alkalmaztt tartószerkezeteket terveznek; speciális mélyépítési technlógiák nem szükségesek; az építmény és az építés, illetve a természeti és épített környezet kölcsönhatása veszélytelen; a műszaki felügyelet és megfigyelés szemrevételezéssel valósítható meg. Ide srlható építmények: 1-2 emeletes épületek felszín alatti szerkezetei; szkványs terhelésű, süllyedésre és süllyedéskülönbségre nem érzékeny építmények; 24

2 m-nél nem mélyebb munkagödrök; 2 m-nél nem magasabb támszerkezetek; szkványs, 2 m-nél kisebb átmérőjű közművek és kisműtárgyaik; sík- és dmbvidéki külterületi és belterületi utak és vasutak; felszíni vízelvezetés kb. 1 km 2 vízgyűjtő területig; 2 m-nél alacsnyabb töltések, illetve 2 m-nél nem mélyebb bevágásk. 9.1.2. 2. getechnikai kategória Az átlags nehézségű, szkáss kckázatú feladatk srlandók ide, ha 25% alatti a terephajlás és nem csúszásveszélyes a terület; nem mlásveszélyes (alábányásztt, pincés, karszts) a terület; nem épül élővízben vagy erősen áramló felszín alatti vízben szerkezet; nem különlegesen kedvezőtlen és nem speciális a talajkörnyezet; a talajkörnyezet a szkáss módszerekkel megismerhető; a talajparamétereket rutinszerű labr- vagy terepi vizsgálattal lehet meghatárzni; nem terveznek különleges és/vagy újszerű tartószerkezeteket; speciális mélyépítési technlógiákat is alkalmaznak; a műszaki felügyelet és megfigyelés szkványs mérési eljáráskat is kíván; az építmény és építés, valamint a természeti és épített környezet kölcsönhatásának veszélyességét vizsgálni kell; új feladatként az 1. kategóriába tartzó építmény átalakítását vagy kárhelyreállítását kell tervezni. Ide srlhatók a következők: 10 szintnél nem magasabb épületek; szkványs terhelésű, süllyedésre és süllyedéskülönbségre érzékeny építmények; cölöp- és más mélyalapk (egyenként) 3 MN terhelésig; 6 m-nél nem mélyebb munkagödrök beépített területen; felszíni vízelvezetés 1 km 2 feletti vízgyűjtő terület esetén; 300 m 2 -nél kisebb munkagödör víztelenítése 1 m-nél kisebb vízszintcsökkenéssel; 10 m-nél nem magasabb töltések, illetve 15 m-nél nem mélyebb bevágásk; 6 m-nél nem magasabb támszerkezetek; 10 m-nél nem nagybb fesztávú hidak, áthidalásk; 10 m 2 -nél kisebb haszns keresztmetszetű föld alatti műtárgyak; hegyvidéki utak, vasutak; tereprendezések, hulladéktárlók földmunkája. 25

9.1.3. 3. getechnikai kategória Különleges szakértelmet kívánó, nagy kckázatú feladatk srlandók ide, ha a következő feltételek valamelyike teljesül: 25% feletti a terephajlás és/vagy csúszásveszélyes a terület; mlásveszélyes (alábányásztt, pincés, karszts) a terület; élővízben vagy erősen áramló felszín alatti vízben épülnek szerkezetek; különlegesen kedvezőtlen és/vagy speciális a talajkörnyezet; speciális labr- és/vagy terepi vizsgálatk szükségesek a talajkörnyezet jellemzésére; különleges és/vagy újszerű tartószerkezeteket terveznek; újszerű speciális mélyépítési technlógiákat alkalmaznak; speciális szakértelmet kívánó getechnikai számításk szükségesek a tervezéshez; az új építmény, ill. az építési munka, valamint a természetes és/vagy az épített környezet kölcsönhatásának veszélyességét külön intézkedésekkel kell elhárítani; a getechnikai műszaki felügyelet és megfigyelés speciális méréseket kíván; új feladatként a 2. vagy 3. kategóriába srlandó építmény átalakítását vagy kársdás utáni helyreállítását kell tervezni. Ide srlhatók a következők: 10 szintnél magasabb épületek és magas súlypntú (trnyszerű) szerkezetek; különleges terhelésű, süllyedésre és süllyedéskülönbségre érzékeny építmények; cölöp- és más mélyalapk egyenként 3 MN terhelés felett; 6 m-nél mélyebb munkagödrök beépített területen; 10 m-nél magasabb töltések, illetve 15 m-nél mélyebb bevágásk; 6 m-nél magasabb támszerkezetek; 10 m-nél nagybb fesztávú hidak, áthidalásk; 10 m 2 -nél nagybb haszns keresztmetszetű föld alatti műtárgyak; talajszilárdításk, talajerősítések; földművek felszín alatti víztelenítése; 300 m 2 -nél nagybb munkagödör víztelenítése 1 m-nél nagybb vízszintcsökkenéssel; kikötők, partfalak, vízépítési nagyműtárgyak. 9.2. A getechnikai dkumentációk általáns tartalmi követelményei A getechnikai dkumentáció a tervfázistól és a getechnikai kategóriától függően két részből állhat: talajvizsgálati jelentés és getechnikai terv. Ezek minimálisan elvárható tartalma az alábbiak szerint fglalható össze. 26

9.2.1. Talajvizsgálati jelentés A talajvizsgálati jelentés a getechnikai feltárásk, terepi és labratóriumi vizsgálatk eredményeit ismerteti, értékeli. A talajvizsgálatk mennyiségét és minőségét az építmény kiterjedése és a talajadttságk előzetes ismerete alapján, a getechnikai kategóriát figyelembe véve a getechnikai szlgáltatásra vállalkzó getechnikus mérnöknek kell megállapítania. A feltárásk mértékére vnatkzóan az MMK Getechnikai Tagzat által kiadtt Útmutató a getechnikai vizsgálatk szükséges mértékének megállapításáhz az EC-7 elveinek és előírásainak figyelembevételével c. dkumentum nyújt támpntt (www.getechnikaitagzat.hu) A Talajvizsgálati jelentés infrmációkat bemutató fejezete legalább a következőket tartalmazza: a getechnikai vizsgálat célját és tárgyát; a tervezendő építmény rövid leírását; az építmény getechnikai kategóriáját; helyszíni adttságkat; a térség gelógiai adttságait; 2-3. getechnikai kategória esetén a szeizmicitási jellemzőket; a feltárás és a mintavétel módszereit, időpntját; feltárásk helyszínrajzát; a terepi és labratóriumi munka eredményeit (fúrásszelvények, sznda diagramk); a felszín alatti vízszintekre, valamint a talajvíz getechnikai szempntból fnts jellemzőire vnatkzó adatkat, ismereteket. A Talajvizsgálati jelentés értékelő része legalább az alábbiakból álljn: a terepi, feltárási és a labratóriumi munka értékelése; a tvábbiakban még elvégzendő terepi vagy labratóriumi munkákra vnatkzó javaslat a többletmunka indklásával, céljával és prgramjával együtt; a felszín alatti víz mélységének, mértékadó szintjeinek és getechnikai szempntból fnts jellemzőinek megállapítása; a talajkörnyezet szelvényeinek bemutatása a különböző frmációk megkülönböztetésével, valamennyi képződmény részletes leírása; valamennyi réteg getechnikai adatainak lyan csprtsítása, amely lehetőséget ad a talajkörnyezet tervezési paramétereinek kiválasztására. 9.2.2. Getechnikai terv (tervezési beszámló, tervfejezet) A getechnikai tervben a tervező mindenkr egyértelműen ismertesse: az építés helyéről s a tervezett építményről kaptt és felhasznált kiindulási adatkat és frrásukat; 27

a többi szerkezethez való kapcslódást, s az ezekről esetlegesen flytattt egyeztetéseket; a felhasznált getechnikai dkumentációkat; az alkalmaztt getechnikai megldáskkal kapcslatban esetlegesen leflytattt egyeztetéseket. A getechnikai terv minimális tartalma: a feladat vázlása, a terv céljának, funkciójának ismertetése; építési helyszín és környezetének bemutatása; a talajkörnyezet és a felszín alatti vizek összefglaló jellemzése a krábbi getechnikai szlgáltatásk felhasználásával; a tervezett építmény leírása, beleértve a szerkezeti megldást, a méreteket és a terhelő hatáskat; az építmény getechnikai kategóriája; a tervezés talajkörnyezeti mdellje, beleértve a talajjellemzők és a talajvízadatk tervezési értékeit, a tervezési követelmények, az elkerülendő határállaptk és az elfgadható kckázatk ismertetése; a tervezés módszereinek bemutatása és a számításk részletei; getechnikai szerkezetek rajzai az anyagminőségekkel; az alkalmaztt szabványk, előírásk, illetve szakirdalm jegyzéke. 9.3. Az építési engedélyezési tervdkumentáció tartalma 9.3.1. Getechnikai tervdkumentáció 1. getechnikai kategória esetén Önálló getechnikai munkarész készítése nem feltétlenül szükséges. A getechnikai dkumentáció elhagyható, ha az építész vagy tartószerkezeti tervező nyilatkzatban rögzíti ennek megengedhetőségét, tvábbá ismerteti azkat a getechnikai infrmációkat (pl. a tartószerkezeti műszaki leírás getechnikai tervfejezetében), amelyek a tervek alapjául szlgáltak. Szükség esetén a tervezett létesítmény getechnikai adttságait lyan egyszerű talajvizsgálatkn alapuló Talajvizsgálati jelentésben kell ismertetni, mely alapján egyszerűsített getechnikai számításkkal, vagy tapasztalatkra támaszkdva a tervezett építmények és építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet kölcsönhatásai megítélhetőek, tvábbá a szükséges getechnikai szerkezetek és tevékenységek megtervezhetőek. A Talajvizsgálati jelentésen kívül szükség esetén Getechnikai tervfejezet készítendő (akár a tartószerkezeti műszaki leírás részeként), amelynek tartalmaznia kell a talajkörnyezet számításba vett jellemzőit, a tervezett megldásk anyagait, méreteit. 28

9.3.2. Getechnikai tervdkumentáció 2. getechnikai kategória esetén A tervezett létesítmény getechnikai adttságait lyan részletességű Talajvizsgálati jelentésben kell ismertetni, hgy annak alapján a tervezett építmények és építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet kölcsönhatásai megítélhetők legyenek, az építmény tartószerkezeteit, tvábbá a szükséges getechnikai szerkezeteket és tevékenységeket meg lehessen tervezni. A jelentéshez általában lyan talajvizsgálatkat célszerű végezni, melyek lehetőséget adnak a talajk aznsítása és állaptuk megítélése mellett a teherbírásuk értékelésére is. A Talajvizsgálati jelentésen kívül Getechnikai engedélyezési tervben (tervezési beszámlóban), vagy tervfejezetben kell ismertetni az építmények alapzási és más lyan szerkezeteit (pl. földmegtámasztó szerkezetek), amelyeket a getechnikai hatásk nagyban beflyáslnak, illetve azkat a tevékenységeket (pl. munkagödör kiemelés, földmunkák, talajjavítás), amelyek esetében a getechnikai kérdések a meghatárzóak. A dkumentációnak tartalmaznia kell a talajkörnyezet számításba vett jellemzőit, a tervezett megldásk szerkezetét, méreteit, anyagait, az azk alkalmasságát igazló számításkat. 9.3.3. Getechnikai tervdkumentáció 3. getechnikai kategória esetén A tervezett létesítmény getechnikai adttságait lyan részletességű Talajvizsgálati jelentésben kell ismertetni, hgy annak alapján a tervezett építmények és építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet kölcsönhatásai megítélhetők legyenek, az építmény tartószerkezeteit, tvábbá a szükséges getechnikai szerkezeteket és tevékenységeket meg lehessen tervezni. Elvárható a talajk mechanikai tulajdnságainak meghatárzására irányuló speciális helyszíni és labratóriumi vizsgálatk készítése. A Talajvizsgálati jelentésen kívül Getechnikai engedélyezési tervet is kell készíteni és abban kell ismertetni az építmények alapzási és más lyan szerkezeteit (pl. földmegtámasztó szerkezetek), melyeket a getechnikai hatásk nagyban beflyáslnak, illetve azkat a tevékenységeket (pl. munkagödör kiemelés, földmunkák, talajjavítás), amelyek esetében a getechnikai kérdések a meghatárzóak. A dkumentációnak részletesen tartalmaznia kell az alapul vett számítási mdellt, a számításk srán felvett talajfizikai paramétereket, a tervezett megldásk szerkezetét, anyagait, méreteit, az azk alkalmasságát igazló getechnikai számításkat. 29

B.2) ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVEK Részletes tartalmjegyzék a B.2) fejezethez B.2) ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVEK... 30 Részletes tartalmjegyzék a B.2) fejezethez... 30 10. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 33 10.1. Hatály... 33 10.2. Általáns elvárásk... 34 10.3. Tartalmjegyzék... 35 10.4. Aláírólap... 35 10.5. Tervezői nyilatkzat... 35 10.6. Műszaki leírás a kivitelezési tervekhez... 35 10.7. Erőtani számítás a kivitelezési tervekhez... 36 10.8. Tervek általáns tartalmi követelményei... 36 10.9. Tervek... 36 10.9.1. Tervjegyzék... 36 10.9.2. Alapzási terv / tervsrzat / tervdkumentáció... 37 10.9.3. Mnlit vasbetn szerkezetek... 38 10.9.3.1. Átnézeti, elrendezési tervek:... 38 10.9.3.2. Zsaluzási tervek:... 39 10.9.3.3. Vasalási tervek:... 39 10.9.3.4. Részlettervek:... 39 10.9.4. Egyéb anyagú és építésű szerkezetek... 40 10.9.4.1. Acél-, fa-, öszvérszerkezet:... 40 10.9.4.2. Előregyárttt vasbetnszerkezet:... 40 10.9.4.3. Teherhrdó téglafalakkal kialakíttt szerkezet:... 41 10.9.5. Fedélszékterv... 41 10.10. Tervlapk frmai előírásai... 41 11. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 43 11.1. Általáns követelmények... 43 11.2. Az épületgépészeti kivitelezési tervdkumentáció részei... 43 11.2.1. Aláíró lap - Címlap... 43 11.2.2. Tartalmjegyzék és tervjegyzék... 44 11.2.3. Műszaki leírás, a későbbiekben részletezett tartalmmal... 44 11.2.4. Tervezői nyilatkzat... 44 11.2.5. Tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi tervfejezet... 44 11.2.6. Szabványk, jgszabályk... 44 11.2.7. Árazatlan költségvetés kiírás... 44 11.2.8. Tervrajzk... 44 11.3. Kivitelezési tervdkumentáció tartalma... 44 30

11.3.1. Adatszlgáltatás, egyeztetés... 44 11.3.2. Épületgépészeti műszaki leírás... 44 11.3.3. Tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakági tervfejezet... 45 11.3.4. Költségvetés kiírás... 45 11.3.5. Épületgépészeti kivitelezési tervrajzk... 45 12. ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI-ALAPSZOLGÁLTATÁSOK... 47 12.1. Általáns követelmények... 47 12.2. Az épületvillamssági kisfeszültségű erősáramú, gyengeáramú és épületautmatikai rendszerek kivitelezési tervdkumentációjának közös kötelező tartalma (az egyes rendszerekre vnatkzó specifikus tartalmakat lásd a 12.5., 12.6. fejezetekben)... 47 12.2.1. Aláíró lap - Címlap... 48 12.2.2. Tartalmjegyzék és tervjegyzék... 48 12.2.3. Műszaki leírás, a későbbiekben részletezett tartalmmal.... 48 12.2.4. Tervezői jgi nyilatkzat... 48 12.2.5. Tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakági tervfejezet... 48 12.2.6. A tervezés srán alkalmaztt legfntsabb vnatkzó szabványk, jgszabályk felsrlása... 48 12.2.7. Szükség esetén kivitelezési, üzembe helyezési, üzemeltetési és karbantartási utasításk... 48 12.2.8. Árazatlan költségvetés kiírás... 48 12.2.9. Rajzs tervlapk... 48 12.3. Az épületvillamssági kisfeszültségű erősáramú rendszerek kivitelezési tervdkumentáció specifikus részeinek kötelező tartalma... 48 12.3.1. Műszaki leírás... 48 12.3.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk... 49 12.3.3. Villámvédelem... 50 12.4. Az épületvillamssági középfeszültségű rendszerek kivitelezési tervdkumentációja specifikus részeinek kötelező tartalma... 51 12.4.1. Műszaki leírás... 51 12.4.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk... 51 12.5. Az épületvillamssági gyengeáramú rendszerek kivitelezési tervdkumentációi specifikus részeinek kötelező tartalma az alábbi rendszerekre... 51 12.5.1. Műszaki leírás... 52 12.5.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk... 52 12.6. Épületgépészeti autmatika és épületfelügyeleti rendszer kivitelezési tervdkumentációjának specifikus részeinek kötelező tartalma... 53 12.6.1. Aláíró lap - Címlap... 53 12.6.2. Tartalmjegyzék... 53 12.6.3. Műszaki leírás... 53 12.6.4. Árazatlan tételes költségvetés kiírás... 54 12.6.5. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk... 54 13. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓK TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 55 13.1. Építési műszaki kivitelezési tervdkumentációk építésügyi tűzvédelmi munkarészének tartalmi és frmai követelményei... 55 13.1.1. Hatály... 55 13.1.2. Tervkészítés célja... 55 31

13.1.3. Tervezési feladat... 56 13.1.4. Kivitelezési tervek építésügyi tűzvédelmi munkarésze... 56 13.2. Tűzjelző berendezések kivitelezési tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei... 57 13.2.1. Hatály... 57 13.2.2. Tervkészítés célja... 57 13.2.3. Tervezési feladat beépített tűzjelző berendezéseknél... 57 13.2.4. Tűzjelző berendezés terveinek tartalmi követelményei... 57 13.3. Tűzltó berendezések kivitelezési tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei... 58 13.3.1. Hatály... 58 13.3.2. Tervkészítés célja... 58 13.3.3. Tervezési feladat beépített tűzltó berendezéseknél... 58 13.3.4. Tűzltó berendezés terveinek tartalmi követelményei... 58 14. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 59 14.1. Getechnikai kategória és a getechnikai dkumentumk általáns tartalmi követelményei... 59 14.1.1. Getechnikai tervdkumentáció 1. getechnikai kategória esetén... 59 14.1.2. Getechnikai tervdkumentáció 2. getechnikai kategória esetén... 59 14.1.3. Getechnikai tervdkumentáció 3. getechnikai kategória esetén... 60 32

10. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTÓSZERKEZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 10.1. Hatály Ezt a szabályzatt az új épületek/építmények tartószerkezetének, és a meglévő épületek/építmények tartószerkezeti bntásának, módsításának, átalakításának, bővítésének, a megváltztt állapt vagy hatás miatti megerősítésének tervezése srán kell alkalmazni. Tartószerkezetnek nevezzük az egymással összekapcslt teherhrdó szerkezeti elemek együttes statikai rendszerét, amely az épületek és mérnöki létesítmények álléknysága szempntjából meghatárzó jellegűek. Az MMK Tartószerkezeti Tagzatának álláspntja szerint, műszakilag és gazdaságsságilag megfelelő tartószerkezetű épület/építmény megvalósítására csak tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentáció alapján kerülhet sr. A tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentáció alapján végezhető építési tevékenységekre vnatkzóan az érvényes hatálys jgszabályi rendelkezések adnak utasítást, mellyel részben (a szakmai tudással nem rendelkező) tulajdnsi, építtetői felelősségbe rendelik a tartószerkezeti dkumentációk szükségességének megítélést. A hatósági eljáráshz kötött építési tevékenység esetén a hatósági eljárás részeként kidlgztt tervdkumentáció statikai munkarésze rendelkezik a tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentáció szükségességéről. Az építési tevékenység megkezdése előtt, a hatósági eljáráshz és tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentációhz nem kötött építési tevékenység esetén, mindenképpen tartószerkezeti szakvéleményben kell tisztázni a tartószerkezetek esetleges érintettségét és az építéshez szükséges tartószerkezeti tervdkumentáció műszaki szükségszerűségét és tartalmát. Az MMK Tartószerkezeti Tagzatának szakmai álláspntja szerint tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentáció alapján végezhető az építési tevékenység az alábbi esetekben: a tartószerkezet fesztávlsága 5,40 m, vagy azt meghaladja; az épület/építmény tartószerkezete vagy annak elemei mnlit vasbetnból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy szlpköznél kisebb előregyárttt födémszerkezethez csatlakzó vasbetn kszrút; az épület/építmény tartószerkezete egyéb anyagú és technlógiájú (egy. vb., acél, fa, alumínium, műanyag), egyedi kialakítású szerkezet; az épület/építmény tartószerkezete 1,50 m-t meghaladó kinyúlású knzlszerkezet, vagy felmenő szerkezettel terhelt knzlszerkezet tartalmaz; az épület/építmény a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, beleértve a beépített tetőteret is; az épület/építmény pinceszintjének padlóvnala a csatlakzó terepszinthez képest 1,50 m-nél mélyebben van; az épület/építmény részlegesen alápincézett; 33

az épület/építmény zártsrúan csatlakzik valamely szmszéds épülethez/ építményhez; az épület falszerkezeteinek, pilléreinek, egyéb függőleges szerkezeteinek megtámasztatlan magassága meghaladja a 3,00 m-t (a födémszerkezethez nem csatlakzó kszrú nem jelent megtámasztást); a haszns terhelések szempntjából az épület/építmény helyiségeinek használati sztálya nem A ; amennyiben az építés helyszíne nyilvántartttan csúszásveszélyes, vagy aláüregelődés veszélyes területre esik; ha az építési terület lejtése a 15 -t meghaladja; az 1,50 m-nél magasabb, vagy meglévő épülethez/építményhez csatlakzó földmegtámasztó szerkezetek építése; minden meglévő épületet/építményt érintő építési tevékenység, mely tartószerkezeti átalakítással, a meglévő tartószerkezeteket érő hatásk megváltzásával jár; megfelelőségi igazlással rendelkező tartószerkezetek (pl. típus csarnkszerkezet), használati eszközök (pl. játszótéri eszköz), műtárgyak, termékek adptációja (tartószerkezet bemutatása, alapzásának, fgadószerkezetének tervezése); az építmény bntása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfgata meghaladja az 500 m 3 -t, valamint hmlkzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bntás mélysége meghaladja az 1,5 métert, vagy 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezetet érint, vagy ha a bntás zártsrú, vagy ikres beépítésben történik. 10.2. Általáns elvárásk A tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentációt lyan mélységben, részletességgel kell kidlgzni, hgy a tervek alapján funkciójában, megjelenésében, alapvető gemetriájában és szerkezeti működésében egyértelműen csak egy biznys végleges létesítmény legyen megvalósítható. A kivitelezési terv a tartószerkezet megépítésére szlgáló terv. A tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentáció készítése a felelős tervező irányításával kell, hgy flyjék, aki a tervezésben résztvevők, (getechnikai tervező, az egyes szerkezeti részeket tervező tartószerkezeti társtervezők, műhely- és gyártmánytervek, technlógiai tervek stb. készítői) munkájának összhangját megteremti, őrzi és felügyeli. A tartószerkezetek tervei tartalmazzák az építmény bármely anyagú és funkciójú teherhrdó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) a hatálys szabványk előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módn) meghatárztt alakját, méretét, kapcslatait, anyag és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technlógiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő rajzi, illetve íráss meghatárzással. Az adtt anyag vagy szerkezet jelölésére vnatkzó hatálys szabvány hiányában, egyedileg meghatárztt, egyértelmű jelkulcst kell alkalmazni. A kivitelezési tervnek a gyártók, szerelők, építők számára a gyártmányterv, a technlógiai terv, a segédszerkezetek terveinek elkészítéséhez, illetve a megvalósításhz szükséges, és elégséges minden közvetlen infrmációt, utasítást tartalmazni kell, tvábbá hatósági eljáráshz kötött 34

építési tevékenység esetén tanúsítania kell a hatósági eljárás műszaki dkumentációjában részletezett követelmények teljesítését. A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dkumentáció elkészítése srán az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatárzza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatárzásnak a termék kereskedelmi frgalmból való beszerzéséhez elegendő infrmációt kell tartalmaznia. 10.3. Tartalmjegyzék Felsrlja az építmény tartószerkezeti kivitelezési tervdkumentációjában átadtt dkumentumkat. 10.4. Aláírólap Az építészeti-műszaki dkumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti: aláírólap csatlásával; saját elektrnikus aznsítás útján történő benyújtással, az aznsításra visszavezetett dkumentumhitelesítés szabályai szerint; elektrnikus aláírással. A dkumentáció tartalma együtt és dkumentumrészenként is hitelesíthető. 10.5. Tervezői nyilatkzat A tervezői nyilatkzatban meg kell adni a tervezés srán figyelembe vett előíráskat, szabványk egységes betartásának alkalmazását, a szabványtól való eltérés szükségességét, és az alkalmaztt számítási eljáráskat. E mellett nyilatkzni kell a megelőző munkarészekben (alapvetően a hatósági eljárási dkumentáció) kidlgztt tartószerkezeti műszaki megldásktól való eltérésekkel kapcslatban. 10.6. Műszaki leírás a kivitelezési tervekhez A műszaki leírás a kivitelezési tervdkumentáció szükséges eleme, melynek célja: A tervezési alapadatk és kiinduló paraméterek rögzítése. A felhasznált társ-szakági dkumentumk megadása. A szerkezeti kialakítás szöveges ismertetése, különös tekintettel az építmény megértését, megépítését segítő részekre. A felhasznált építőanyagk és termékek definiálása, teljesítményének megadása. Az építéstechnlógiára vnatkzó tervezői előírásk, követelmények meghatárzása (nem a technlógiai terveket helyettesítendő). A krábbi tervfázisktól való esetleges eltérések megadása. 35

Szükség szerint a műszaki leírás rajzs kiegészítéseket tartalmazhat a szerkezeti kialakítással kapcslatban. 10.7. Erőtani számítás a kivitelezési tervekhez A kivitelezési tervdkumentáció kötelező tartalmi eleme a dkumentált erőtani számítás. Az erőtani számításnak tartalmaznia kell a tervezés srán figyelembevett terheket és hatáskat, a felhasznált anyagkat és azknak a számítás szempntjából releváns jellemzőit. Be kell mutatni a tervezéshez használt számítási megldást és a figyelembe vett feltevéseket. A kivitelezési tervdkumentáció elkészíthetőségéhez, minden szerkezeti elem megfelelőségét erőtani számítással kell igazlni. A dkumentált erőtani számítás érthetőségének és kezelhetőségének érdekében, a dkumentációban javasltan csak a szerkezeti rendszer és a főbb szerkezeti elemek megfelelőségét célszerű bemutatni. A számítást úgy kell dkumentálni, hgy mind a kiinduló paraméterek és felvetések, mind az erőtani igazlás módja és eredményei követhetőek legyenek. Jelezni kell, ha a vnatkzó szabványktól való eltérésre vlt szükség és ilyen esetben az alkalmaztt igazlási eljárást meg kell adni. 10.8. Tervek általáns tartalmi követelményei A terveknek tartalmazniuk kell az építmény teherhrdó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének ideértve az alapzási szerkezeteket is az erőtani számítás srán meghatárztt, minden, a kivitelezés tekintetében fnts paraméterét. Nem kell külön tartószerkezeti tervet készíteni lyan teherhrdó szerkezetekről, vagy szerkezeti részekről, elemekről, melyek egyértelmű megvalósításáhz szükséges összes adatt az építészeti terv, vagy a műszaki leírás, vagy a költségvetés tartalmazza. Ha az építmény teherhrdó szerkezete valamely más terv szerinti, vagy már meglévő alapra, illetve épületrészre kerül, akkr a tartószerkezeti terveken a csatlakzást is kellő részletességgel ábrázlni kell. A tervlapkn fel kell tüntetni a méretarányt. Ha a rajzn több ábra van, eltérő méretarányban, a pecsétben legalább a fő ábra léptékét meg kell adni. A méretarány megválasztásánál az a fő szempnt, hgy a rajz lvasható legyen. 10.9. Tervek 10.9.1. Tervjegyzék A tervjegyzék felsrlásszerűen tartalmazza a tervdkumentáció tervlapjait. A felsrlásban kötelezően meg kell adni a tervek tervszámát és megnevezését. A tervszámzást célszerűen úgy kell meghatárzni, hgy az hivatkzzn a tartószerkezeti szakág megkülönböztetésére, az épület/építmény érintett részegységére (dilatáció/épületrész), a tervfajtára, a szerkezeti szintekre, a szerkezet típusára, a módsítás srszámára. 36

A tervek megnevezését úgy kell megadni, hgy egyértelműen meghatárzza az épület/építmény érintett részegységét (dilatáció/épületrész), a szerkezeti szinteket, a szerkezet típusát, a tervfajtát. A digitális állmány megnevezésében a tervszámt és tervmegnevezést a fentieknek megfelelően alkalmazni kell. Módsíttt tervek, tervdkumentációk kiadása esetén minden esetben ki kell adni egy érvényes tervjegyzéket, melyben az érvényét vesztett tervek már nem szerepelnek. 10.9.2. Alapzási terv / tervsrzat / tervdkumentáció Az alapzási tervdkumentáció az épület/építmény felszerkezetéről átadódó terhek és hatásk altalajra történő átadását biztsító alapzási szerkezeteket (mély, vagy síkalapzás) határzza meg. E mellett a tervdkumentációnak rendelkeznie kell a terepszint alatti szintek megépítéséhez szükséges, és a csatlakzó épületek/építmények álléknyságát az építés srán és azt követően biztsító kiegészítő szerkezetekkel, műszaki megldáskkal (munkatér-határlás, alapzás megerősítés, víztelenítés) kapcslatban. Az alapzási tervdkumentáció az alábbi tartalmmal készül: az alapzási szerkezetek átnézeti elrendezési terve; Az épület/építmény alaprajzi kiterjedésének megfelelően, a szerkezeti megldás egészét bemutató átnézeti elrendezési terv készítése válhat szükségessé, az alkalmaztt műszaki megldás és a fő gemetriai méretek bemutatásáhz, a megértéshez szükséges léptékben kótázással és feliratzással. az alapzási szerkezetek elrendezési, zsaluzási terve; Az alapzási szerkezetek elrendezési (mélyalapzás, pnt és sávalapk) zsaluzási (alaplemez) tervét az épület alaprajzi kiterjedésének megfelelően egyben, vagy részegységenként (épületrész, dilatációs egység) kell kidlgzni. A terven fel kell tüntetni az alapzási szerkezetek alaprajzi elhelyezkedését, méreteit, a tervezett szintkótáit, a szintugráskat, az alapzás alsó és felső síkján. Fel kell tüntetni a getechnikai jelentés és a getechnikai tervezési beszámló számát, keltét, a talaj megnevezését, a jellemző, számításba vett talajfizikai jellemzők karakterisztikus értékét, a mértékadó talajvíz szintjét. Fel kell tüntetni a ±0.00 szint abszlút magasságát (az rszágs hálózatba illeszkedően). Megjegyzést tartalmaz az alkalmaztt anyagminőségre, környezeti sztályra, betnfedésre, teljes tervdkumentáció egyben történő kiadása esetén hivatkzást a csatlakzó tervekre. Hivatkzást tartalmaz az épület villámvédelmi és földelési rendszerének elhelyezésére. Meg kell adni az alapzási szerkezetekbe elhelyezendő szerelvényeket. Fel kell tüntetni az alapzásról induló tartószerkezetek kntúrját, a szükséges tüskézések, az egyes alapzási szerkezetek és részletrajzk megnevezését. A szerkezeti kialakítás megértéséhez megfelelő számú metszet felvétele szükséges. Meg kell adni a szerkezeti elemekben kialakítandó áttöréseket. A kapcslódó szakági vezetékek, elemekkel, szerelvényekkel kapcslatban 37

a szakági tervezőknek önálló tervet kell kiadnia, melyre való hivatkzást a terven fel kell tüntetni. az alapzási szerkezetek vasalási terve A vasalási terveken kell megadni az egyes alapzási szerkezetekben alkalmaztt vasalást, az megérthetőségnek és szerelési ütemezésnek megfelelő kidlgzttsággal, feliratzással, kótázással. A vasalási tervek a zsaluzási tervek felhasználásával, jellemzően azk léptékében megadják valamennyi, a szerkezeti elemekbe szerelendő betnacél, feszítőbetét illetve merev acélbetét átmérőjét, hajlítási alakját, szelvényét, pzícióját. Felületszerkezetek esetén egyértelműen megadja az egyes iránykban a beszerelendő acélbetétek srrendjét. Feltünteti a betnzás előtt elhelyezendő gyártmányk típusát, helyét, elhelyezési módját (átszúródási, hőhíd, illetve hanghíd megszakító szerelvények, bebetnzandó fgadóelemek). az alapzási szerkezetek részlettervei Szükség esetén az alapzási szerkezetek kialakításával kapcslatban részletrajzk (szerelvények, tüskézések, süllyesztékek, szigetelési megldásk) kiadására lehet szükség. Ezeket a műszaki megldásk megismeréséhez szükséges léptékben kidlgzttságban kell elkészíteni. műszaki leírás A műszaki leírás készülhet a tartószerkezeti tervdkumentációhz kapcslódó fejezetként, vagy önálló dkumentumként, a műszaki leírás fejezetben megadtt részletezettséggel. A kiegészítő szerkezetek (munkatér-határlás, alapzás megerősítés, víztelenítés) kialakítását, műszaki megldását a szakmai gyakrlatban a speciális mélyépítő szakkivitelezők technlógiai tervei határzzák meg. Ennek megfelelően a kivitelezési tervek kidlgzttságát a tervezési szerződés határzza meg. A kivitelezési tervdkumentációt célszerűen lyan mértékben kell kidlgzni, hgy a szakkivitelező, technlógiai tervező a kivitelezési tervdkumentáció alapján az ajánlattételhez, technlógiai tervezéshez megfelelő adatszlgáltatással rendelkezzen. A dkumentációnak tartalmaznia kell a javaslt műszaki megldást, gemetriai és terhelési adatszlgáltatást, a tervezési kiindulási adatkat, paramétereket. 10.9.3. Mnlit vasbetn szerkezetek A mnlit vasbetn szerkezetek kivitelezése a mérnöki gyakrlat és a knvenciók szerint átnézeti, elrendezési, zsaluzási, vasalási és részlettervekből lehetséges. Az ábrázlás és a kidlgzás módja szerkezettípustól függően váltzhat, az alábbiakban a lényegi tartalmi elemek meghatárzása lvasható. Ez szükség szerint kiegészítendő / kiegészíthető az aktuális feladat függvényében. 10.9.3.1. Átnézeti, elrendezési tervek: Az épület/építmény alaprajzi kiterjedésének megfelelően az egyes szerkezeti szintekre vnatkzó a szerkezeti megldás egészét bemutató átnézeti elrendezési terv készítése válhat 38

szükségessé, az alkalmaztt műszaki megldás és a fő gemetriai méretek bemutatásáhz, a megértéshez szükséges léptékben kótázással és feliratzással. 10.9.3.2. Zsaluzási tervek: Zsaluzási terv készül minden önálló szerkezeti szinthez kapcslódó vízszintes teherhrdó szerkezetekről (födémek), melyeken a függőleges teherhrdó szerkezetek helyzete, alaprajzi gemetriai kialakítása is megadásra kerül. Szükség szerint az egyes függőleges, és szerkezeti szinteket áthidaló ferde síkú szerkezetekről (merevítő magk, lépcsők, rámpák, kprsófödém) is zsaluzási terv készül. A zsaluzási/kntúr tervek kialakítását funkciójának betöltésére, a zsaluzási méretek meghatárzására, a tartószerkezeti elemek, az áttörések, nyílásk és szerelvények elhelyezési pzícióinak a zsaluzási szintek meghatárzására alkalmas frmában kell elvégezni (jellemzően valamennyi 20/20cm-nél nagybb áttörést, az ennél kisebbeket lehetőség szerint, a társtervezők adatszlgáltatása alapján, de minden lyan áttörést, amely a valamely teherhrdó szerkezeti elem teherbírását érinti) lyan mélységben, hgy abból az építési flyamat egyértelműen meghatárzható legyen. A zsaluzási terveken fel kell tüntetni a zsaluzatba kerülő (betnzás előtt elhelyezendő) és a szerkezethez utólagsan csatlakzó szerelvényeket (amennyiben ezeket nem a vasalási tervek tartalmazzák), illetve hőszigetelést. A zsaluzási tervek az egyértelmű kivitelezéshez szükséges számú metszetet, részmetszetet tartalmaznak. Megadja a később pzíció jellel hivatkztt elemek jelét, elrendezését (gerenda, pillér, fal jelek). Megjegyzést tartalmaz az alkalmaztt anyagminőségre, környezeti sztályra, betnfedésre, teljes tervdkumentáció egyben történő kiadása esetén hivatkzást a csatlakzó tervekre. Hivatkzást tartalmaz az épület villámvédelmi és földelési rendszerének elhelyezésére. Fel kell tüntetni a terveken a számításba vett haszns terhelés karakterisztikus értékét. Terven megjegyzések segítségével ki kell emelni a betartandó követelményeket. 10.9.3.3. Vasalási tervek: Vasalási terv készül az összes mn. vb. szerkezeti elemhez (fal, pillér, födém, gerenda ), az érthetőséghez szükséges léptékben, tervekre való felsztásban (alsó vasalás, felső vasalás, részletek vasalása ). A vasalási tervek a zsaluzási tervek felhasználásával, jellemzően azk léptékében megadják valamennyi, a szerkezeti elemekbe szerelendő betnacél, feszítőbetét illetve merev acélbetét átmérőjét, hajlítási alakját, szelvényét, pzícióját. Felületszerkezetek esetén egyértelműen megadja az egyes iránykban a beszerelendő acélbetétek srrendjét. Feltünteti a betnzás előtt elhelyezendő gyártmányk típusát, helyét, elhelyezési módját (átszúródási, hőhíd, illetve hanghíd megszakító szerelvények, bebetnzandó fgadóelemek). Azn szerkezeti elemek esetében, melyekhez külön zsaluzási terv nem készül, a vasalási terven a zsaluzási gemetria megismeréséhez elegendő kótázás kell készüljön. A tervek hivatkzást tartalmaznak az alkalmaztt anyagminőségre, környezeti sztályra, betnfedésre, csatlakzó tervekre. Tervenként a betnacél mennyiséget összesíteni kell. 10.9.3.4. Részlettervek: Amennyiben a zsaluzási és vasalási tervek nem elegendőek a szerkezet egyértelmű megépítéséhez, úgy részlettervek készítése szükséges. 39

A tervek tartalmazzák a fntsabb csmópntk terveit, feltüntetve a kapcslat, kapcslóelem elkészítéshez szükséges részletes kialakítását, méretét, anyagminőségét, átmérőjét, hsszát, az esetlegesen az elkészítéshez szükséges szabványhivatkzást, a beépítés helyét pzíciószámát. A részlettervek és a zsaluzási / vasalási tervek egy tervlapn is bemutathatók. 10.9.4. Egyéb anyagú és építésű szerkezetek Ha a tartószerkezet acél-, fa-, öszvér-, műanyag-, előregyárttt vasbetn- vagy falaztt szerkezet, a dkumentálandó tervek az alábbiak: 10.9.4.1. Acél-, fa-, öszvérszerkezet: Szerkezeti átnézeti/elrendezési terv: Az épület/építmény alaprajzi kiterjedésének megfelelően az egyes szerkezeti szintekre vnatkzó a szerkezeti megldás egészét bemutató átnézeti elrendezési terv készítése válhat szükségessé, az alkalmaztt műszaki megldás és a fő gemetriai méretek bemutatásáhz, a megértéshez szükséges léptékben kótázással és feliratzással, szükség szerint metszetekkel, részmetszetekkel. Összeállítási terv: (általáns műszaki terv): Valamennyi elem és a teljes szerkezet gemetriai adatai, elrendezése, összeállítása, feltüntetve az egyes elemek anyagminőségének egyértelmű, beaznsítható meghatárzását, a figyelembe vett haszns terheket, az esetlegesen szükséges tűz- és krrózióvédelemre való hivatkzáskat. Az egyes elemek tervei: ha azk a pzíciós tervekből egyértelműen nem állapíthatók meg. Csmópntk tervei: feltüntetve valamennyi a megvalósíthatóságt igazló megadó lényeges kapcslat, kapcslóelem elkészítéshez szükséges részletes kialakítását, méretét, anyagminőségét, átmérőjét, hsszát, az esetlegesen az elkészítéshez szükséges szabványhivatkzást, a beépítés helyét pzíciószámát. 10.9.4.2. Előregyárttt vasbetnszerkezet: Szerkezeti átnézeti/elrendezési terv: az épület/építmény alaprajzi kiterjedésének megfelelően az egyes szerkezeti szintekre vnatkzó a szerkezeti megldás egészét bemutató átnézeti elrendezési terv készítése válhat szükségessé, az alkalmaztt műszaki megldás és a fő gemetriai méretek bemutatásáhz, a megértéshez szükséges léptékben kótázással és feliratzással, szükség szerint metszetekkel, részmetszetekkel. Összeállítási terv: (általáns műszaki terv): valamennyi elem és a teljes szerkezet összeépítése és gemetriai adatai, elrendezése, összeállítása, feltüntetve az egyes elemek anyagminőségének egyértelmű, beaznsítható meghatárzását, a figyelembe vett haszns terheket, az esetlegesen szükséges tűz- és krrózióvédelemre való hivatkzáskat. 40

Az egyes elemek tervei: ha azk a pzíciós tervekből egyértelműen nem állapíthatók meg. Csmópntk tervei: feltüntetve valamennyi a megvalósíthatóságt igazló megadó lényeges kapcslat, kapcslóelem elkészítéshez szükséges részletes kialakítását, méretét, anyagminőségét, átmérőjét, hsszát, az esetlegesen az elkészítéshez szükséges szabványhivatkzást, a beépítés helyét pzíciószámát. 10.9.4.3. Teherhrdó téglafalakkal kialakíttt szerkezet: Amennyiben a függőleges tartószerkezetet elsősrban teherhrdó falak, vagy azt kiegészítő falpillérek, vb. szlpk alktják, úgy a dkumentálandó tervek: a falak és egyéb függőleges teherhrdó elemek összeállítási (általáns) terve a gemetriai adatkkal, az anyagminőségek megadásával (hivatkztt szabvány) a beépített kiváltó- és kszrúgerendákkal, merevítő szlpkkal; a csatlakzó vízszintes szerkezetek (födémek); előregyárttt típustermékek esetén az átnézeti terv és összeépítési utasításk, szükséges teljesítményértékek megadása, födémtárcsa kialakítása; kapcslódó tetőszerkezet (fedélszék, stb.) csatlakzási csmópntja. 10.9.5. Fedélszékterv Valamennyi mérnöki fedélszékhez készítendő, részletes terv, amely készülhet az építész tervekkel együtt, de ebben az esetben fel kell tüntetni a tartószerkezeti szabványknak megfelelő anyagminőségeket, az alkalmazandó fém szerelvények típusát, pzícióját, a faanyagvédelem módját, és az építész, illetve a tartószerkezet tervezőnek együttesen kell a tervet aláírnia. A tervnek fedélszék alaprajzt, a megépítéshez szükséges számú metszet és részletrajzt kell tartalmaznia. A hagymánys fa fedélszerkezetek tervdkumentációja az építészeti tervdkumentáció részét képezik, az alkalmaztt kialakítás és szelvényméretek tartószerkezeti vizsgálatának, számításának megfelelően. 10.10. Tervlapk frmai előírásai A javaslt részletes frmai előíráskat a MMK: Tartószerkezeti tervdkumentációk tartalmi és frmai követelményei segédlet tartalmazza. A tervcsmagt tartalmjegyzékkel kell ellátni, ami felsrlja az építmény tartószerkezeti dkumentációjában átadtt dkumentumkat, külön készítendő a tervek jegyzéke. A rajzcímke kötelező frmai elemei: az építmény létesítési helye, címe, helyrajzi száma; az építmény megnevezése; az építtető megnevezése; 41

az építésztervező megnevezése; a felelős tartószerkezet tervező szervezet neve, a felelős tartószerkezet tervező neve, kamarai aznsító száma; a tartószerkezet felelős tervezőjének aláírása; egyéb munkatársak, társtervezők felsrlása; a tervlap megnevezése; a rajz jellemző léptéke / léptékei; a tervlap srszáma; a tervlap kiadási dátuma; módsítás esetén a módsítás ka, dátuma, a módsíttt tervlap száma (célszerű a címke felett táblázatban elhelyezni). 42

11. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI A kivitelezési terv az épületgépészeti tervezésben éppen a jól, és körültekintően kidlgztt engedélyezési terv adataival, számítási eredményeivel, méretezett egységeivel egy lyan átfgó kmplex tervet szlgáltat, amely alapjául szlgál az épületgépészeti rendszerek megvalósításának. 11.1. Általáns követelmények Az alapszlgáltatásként elkészítendő tervdkumentációtaz építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendeletnek [7] megfelelően kell összeállítani, a tvábbiakban a követelményekre leírtak azzal együtt kezelendők. A dkumentáció összeállításának alapjául az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendeletben [7] meghatárztt tervezési prgram, az építési engedélyezési tervdkumentáció, valamint a tvábbiakban leírt flyamat szlgál. A kivitelezési tervdkumentációban fel kell tüntetni a tervezett műszaki tartalm megvalósításáhz szükséges egyéb leflytatandó engedélyezési eljáráskat. A kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt, vagy különszlgáltatásként készítendő tervfázisk ajánltt tartalma a különszlgáltatáskkal kapcslats 16. fejezetben található. A kivitelezési terv készítése srán a tervdkumentációt készítő tervező íráss frmában adatkat szlgáltat és kap, knzultál és egyeztet a társtervezőkkel (építész, tartószerkezeti tervező, villams tervező, tűzvédelmi tervező, technlógiai tervező, környezetvédelmi tervező stb.) a szakágak kölcsönös összefüggései vnatkzásában. Az egyeztetések és adatszlgáltatásk különös tekintettel kiterjednek a készülékek, berendezések teljesítmény- és működtetési igényeire, elhelyezésére, helyigényére, a vezetékek nymvnalainak kialakítására, a nymvnalak épületszerkezeti vnatkzásaira (pl. áttörések), valamint a tűzvédelmi feltételekre (pl. hő- és füstelvezetés). Az épületgépész tervező a tervezési munkát az egyes alrendszerek összefüggéseinek, egymásra épülésének figyelembevételével végzi, a kivitelezési tervdkumentációban ezeket a kapcslatkat pntsan megjeleníti. Megtervezésre kerülnek az épületek víz-csatrna, gázellátó, fűtő- hűtő és szellőztetőrendszerei, valamint technlógiát ellátó rendszerei a tvábbiakban részletezett leírásban meghatárztt tartalmmal. A kivitelezési tervdkumentáció tartalmi előírását egyes közműszlgáltatók a vnatkzó rendeletek, és a saját belső szabályzatuk alapján is meghatárzhatják. 11.2. Az épületgépészeti kivitelezési tervdkumentáció részei 11.2.1. Aláíró lap - Címlap Az aláíró lap - címlap a tervezés tárgya mellett tartalmazza a megrendelő megnevezését, valamint a tervező nevét, tervezési jgsultsági adatait, aláírását, elérhetőségét és a tervdkumentáció elkészítésének dátumát. 43

11.2.2. Tartalmjegyzék és tervjegyzék A tartalmjegyzék felsrlásszerűen tartalmazza a tervdkumentáció egyes dkumentumainak, tervlapjainak pnts megnevezését, tervszámát és aktuális verziószámát, valamint azk elkészítéséhez, vagy módsításáhz tartzó dátumt. A tartalmjegyzéket a dkumentáció egyes részeinek módsítása esetén flyamatsan aktualizálni kell. 11.2.3. Műszaki leírás, a későbbiekben részletezett tartalmmal 11.2.4. Tervezői nyilatkzat A tervezői nyilatkzatban meg kell adni a tervezés srán figyelembe vett előíráskat, szabványk egységes betartásának alkalmazását, a szabványtól való eltérés szükségességét, és az alkalmaztt számítási eljáráskat. 11.2.5. Tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi tervfejezet 11.2.6. Szabványk, jgszabályk A tervezés srán alkalmaztt legfntsabb vnatkzó szabványk, jgszabályk felsrlása. 11.2.7. Árazatlan költségvetés kiírás 11.2.8. Tervrajzk 11.3. Kivitelezési tervdkumentáció tartalma 11.3.1. Adatszlgáltatás, egyeztetés Az engedélyezési tervben meghatárztt kncepció valamennyi társtervező (építész, statikus, villams, autmatika hálózatk, higiénia, akusztika, tűzvédelem, energetika belső, energetika külső, getechnika, stb.) bevnásával elvégzett felülvizsgálata, véglegesítése. Épületszerkezeti egyeztetés, térigény, terhelés pntsítás, szerelőaknák helye, mérete. Villams erősáramú, gyengeáramú rendszerek kmplex adatai. Energiaflyam ábrák, működési ciklusk meghatárzása. A műszaki leírásban részletezett valamennyi épületgépész szakágra vnatkzó anyaghasználat, gyártmány, típus (engedélyek, minősítések alapján) megnevezése. 11.3.2. Épületgépészeti műszaki leírás Előzmények, általánsságk, alapadatk, tárgyalja az engedélyezési tervhez képesti esetleges váltztatást. Részletes, szakágankénti leírás a tervezett megldáskról. Önálló fejezetben tartalmazza a víz-csatrna, gázellátás, fűtés-, hűtéstechnika, légtechnika, energiaellátás, megújuló energiahasznsítás, technlógiák ellátása kidlgztt kncepcióját. 44

Tartalmazza a rendszerek méretezési alapértékeit, a tervezett paramétereket, a közműigényeket. Tartalmazza a hőtechnikai méretezés alapján összesített fűtési, hűtési igényeket, a hőnyereség, hőhasznsítás módzatait, a légtechnikai hőmérsékleti és nedvesség terhelési adatkat, légmennyiség és szükség esetén nymás adatkat. Ismerteti a rendszerek tervezett hővisszanyerési módzatait, az energiarendszer hőhasznsítási lehetőségeit, azk megvalósítását. Tartalmazza a rendszerben választtt szerelési technlógiák, rendszerek, szerelvények, gépek, berendezések gyártmányát, típusát, jellemző műszaki (teljesítmény, energiaigény, hőhasznsítás, zajszint, stb.) adatait. 11.3.3. Tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakági tervfejezet A vnatkzó jgszabályi és szakmai elvárásk szerint, a tervezési feladat jellegéből adódó speciális tevékenységi területek, a kapcslódó tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakági vnatkzású szempntk meghatárzása. Egészségvédelmi előírásk figyelembe vétele. 11.3.4. Költségvetés kiírás Szakágankénti tételes árazatlan költségvetés kiírása. Az egyes költségvetési tételek műszaki meghatárzásait úgy kell leírni, hgy az egyértelműen definiálja vagy a tervezett eszköz pnts típusát, vagy annak jellemzőit. 11.3.5. Épületgépészeti kivitelezési tervrajzk A kivitelezési tervek egyértelműen tartalmazzák a tervezett műszaki megldás aznsíthatóságáhz szükséges valamennyi infrmációt. Az épületgépészeti kivitelezési tervdkumentáció legfntsabb, legtöbb infrmációt adó, áttekintő dkumentuma az épületgépészeti kapcslási terv. Ebben a tervezés az előkészítő tervezés jellemző szakaszában, mintegy vezérelvként végigvitt, Megbízóval elfgadtattt átfgó műszaki megldásk szerepelnek. Tartalmazza a helyiségek fűtése, hűtése, szellőztetése hőtechnikai, légfrgalmi, méretezési adatait, nymásszintjeit, zajszintek követelmény értékeit. Tartalmaznia kell az alaprajzknak, metszeteknek és csőterveknek a szereléshez szükséges méretmegadást. A tervek tartalmazzák a csővezetéki hálózatkat, rendszercsatlakzásait, a fő szerelési alapadatkat. Függőleges csőtervek készülnek a (víz, csatrna, tűzivíz, gáz, technlógiai rendszerek fűtés, hűtéstechnika, környezeti energiahasznsítás stb.) szakágakban. A függőleges csőtervet helyettesítheti 3D-ben készült terv, de az ábrázlás nymtatható frmátumban is értelmezhető legyen. Légtechnikai rendszer egyértelmű aznsítására szlgáló metszetek a szükséges mértékben készülnek. A metszeteket helyettesítheti 3D-ben készült terv, de az ábrázlás nymtatható frmátumban is értelmezhető legyen. 45

A légtechnikai tervlapk tartalmazzák a biztnságtechnikai, tűzvédelmi berendezéseket, műszaki megldáskat. A tervekből ki kell, hgy derüljön a tűzvédelmi tervekben meghatárztt, szakági és egyéb egyeztetéseken pntsíttt megldásk összhangja. A tervekben nyilatkzni kell arról, hgy a szakhatósági egyeztetés megtörtént-e. A tervlapkn egyértelmű jelmagyarázatk, kivitelezést segítő szöveges kiegészítések, figyelemfelhívásk szükségesek. A tervlapkn a rajzjelek szöveges magyarázata, az alkalmaztt készülékek és anyagk elvárt jellemző adatainak meghatárzásával szerepel. A jelmagyarázat lehet külön dkumentum is, ebben az esetben minden rajzn utalni kell arra, hgy mely rajz vagy dkumentum számn található meg. A tervrajzk méretarányát úgy kell megválasztani, hgy azk kinymtattt frmában áttekinthetőek, az azkn szereplő feliratk és rajzjelek tisztán láthatóak legyenek. Ennek elősegítésére egyes részletekről szükség esetén az alaprajzk léptékétől eltérő léptékű részletrajzkat kell készíteni. Mindezek adatszlgáltatásul szlgálnak a nem épületgépész szakág által készítendő, különböző szakágak által (építészet, villams, tartószerkezeti stb.) tervezett építészeti elemeket (álmennyezet), vezetékrendszereket együtt ábrázló, összerajzlt alaprajzi és metszetrajzkhz. A szkáss méretarány az épületgépészeti kivitelezési tervekben: M=1:50, 1:100, helyszínrajzk esetén: 1:200, átnézeti helyszínrajznál: 1:500. 46

12. ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI- ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendelet [7] szerint kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt, vagy különszlgáltatásként készítendő tervfázisk ajánltt tartalma a különszlgáltatáskkal kapcslats 17. fejezetben található. 12.1. Általáns követelmények Az alapszlgáltatásként elkészítendő tervdkumentáció az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendeletnek [7] megfelelően állítandó össze, a tvábbiakban a követelményekre leírtak azzal együtt kezelendők. A dkumentáció összeállításának alapjául az építésüggyel összefüggő szakmagyakrlási tevékenységekről szóló Krm. rendeletben [2] meghatárztt tervezési prgram, az építési engedélyezési tervdkumentáció, valamint a tvábbiakban leírt flyamat szlgál. A műszaki leírásban fel kell tüntetni a tervezett műszaki tartalm megvalósításáhz szükséges egyéb leflytatandó engedélyezési eljáráskat (például: a villamsenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljáráskról szóló Krm. rendelet [4] alapján készülő engedélyezési eljárásk). 12.2. Az épületvillamssági kisfeszültségű erősáramú, gyengeáramú és épületautmatikai rendszerek kivitelezési tervdkumentációjának közös kötelező tartalma (az egyes rendszerekre vnatkzó specifikus tartalmakat lásd a 12.5., 12.6. fejezetekben) A kivitelezési terv készítése srán a tervdkumentációt készítő villams tervező íráss frmában adatkat szlgáltat és kap, knzultál és egyeztet a társtervezőkkel (építész, tartószerkezeti tervező, épületgépész tervező, tűzvédelmi tervező, technlógiai tervező, környezetvédelmi tervező stb.) a szakágak kölcsönös összefüggései vnatkzásában. Az egyeztetések és adatszlgáltatásk különös tekintettel kiterjednek a villams készülékek, berendezések teljesítmény- és működtetési igényeire, elhelyezésére, helyigényére, a villams vezetékek nymvnalainak kialakítására, a nymvnalak épületszerkezeti vnatkzásaira (pl. áttörések), a villams hálózatról történő lekapcslásra, szükség szerint a tűzjelzésre, valamint a hő- és füstelvezetésre. A villams tervező a tervezési munkát az egyes épületvillamssági alrendszerek összefüggéseinek, egymásra épülésének (pl. infrmatikai hálózat és beléptető rendszer, vagy infrmatikai hálózat és videó megfigyelő rendszer, stb.) figyelembevételével végzi, a kivitelezési tervdkumentációban ezeket a kapcslatkat pntsan megjeleníti. Megtervezésre kerülnek az épületek erősáramú és gyengeáramú (infkmmunikációs, audivizuális, műsrvételi és zártláncú TV, beépített tűzjelző, beléptető, kamera-megfigyelő, elektrnikus vagynvédelmi, tájékztató, épületgépészeti autmatika, valamint épületfelügyeleti) rendszerei és egyéb villams épülettechnikai rendszerei, a tvábbiakban részletezett műszaki leíráskban meghatárztt tartalmmal. Az épületvillamssági (erős- és gyengeáramú) rendszerek tervdkumentáció az alábbi dkumentumkból áll: 47

12.2.1. Aláíró lap - Címlap Az aláíró lap - címlap a tervezés tárgya mellett tartalmazza a megrendelő megnevezését, valamint a tervező nevét, tervezési jgsultsági adatait, aláírását, elérhetőségét és a tervdkumentáció elkészítésének dátumát. 12.2.2. Tartalmjegyzék és tervjegyzék a) A tartalmjegyzék felsrlásszerűen tartalmazza a tervdkumentáció egyes dkumentumainak, tervlapjainak pnts megnevezését, tervszámát és aktuális verziószámát, valamint azk elkészítéséhez, vagy módsításáhz tartzó dátumt. b) A tartalmjegyzéket a dkumentáció egyes részeinek módsítása esetén flyamatsan aktualizálni kell. 12.2.3. Műszaki leírás, a későbbiekben részletezett tartalmmal. 12.2.4. Tervezői jgi nyilatkzat 12.2.5. Tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakági tervfejezet A vnatkzó jgszabályi és szakmai elvárásk szerint, a tervezési feladat jellegéből adódó speciális tevékenységi területek, a kapcslódó tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi szakági vnatkzású szempntk meghatárzása. Egészségvédelmi előírásk figyelembe vétele. 12.2.6. A tervezés srán alkalmaztt legfntsabb vnatkzó szabványk, jgszabályk felsrlása 12.2.7. Szükség esetén kivitelezési, üzembe helyezési, üzemeltetési és karbantartási utasításk 12.2.8. Árazatlan költségvetés kiírás Az egyes költségvetési tételek műszaki meghatárzásait úgy kell leírni, hgy az egyértelműen definiálja vagy a tervezett eszköz pnts típusát, vagy annak jellemzőit. 12.2.9. Rajzs tervlapk 12.3. Az épületvillamssági kisfeszültségű erősáramú rendszerek kivitelezési tervdkumentáció specifikus részeinek kötelező tartalma 12.3.1. Műszaki leírás a) A műszaki leírásban szerepel a tervezés tárgya, az építmény helye, címe, megnevezése, a tervező neve, címe, elérhetősége, kamarai jgsultsági adatai, annak kinyilvánítása, hgy a tervezett műszaki megldásk megfelelnek a vnatkzó jgszabályknak, jgszabályi követelményeknek, szabványknak, eseti hatósági előírásknak. b) A vnatkzó szabványtól eltérő műszaki megldás esetén a műszaki leírásban rögzíteni kell, hgy az eltérések esetében az alkalmaztt műszaki megldás a szabványssal 48

legalább egyenértékű. A műszaki leírás tartalmazza azt is, hgy a kivitelezési terv az építési engedélyezési tervvel összhangban van, illetve attól mennyiben tér el. c) A lényeges társtervezői, megrendelői, hatósági, stb. egyeztetések jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, főbb adatait dkumentálni kell. d) A műszaki leírás tartalmazza a villams berendezés kialakításának fő elveit, az épület villams felszereltségének részletezését. Kitér az áramütés elleni védelemre és villámvédelemre, szükség szerint az általáns elektrmágneses zavarvédelmi és elektrsztatikus feltöltődés elleni védelmi megldáskra. e) Dkumentálni kell a fővezetékekre vnatkzóan a zárlati áramértékekre, a terhelhetőségre és a feszültségesésre készült számításkat, valamint a világítási berendezésekre, egy-egy jellemző helyiségre elkészített számításkat és méretezéseket. 12.3.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk a) A villams kivitelezési tervdkumentáció a műszaki leírásn kívül méretaránys tervrajzkat tartalmaz az épület valamennyi szintjének, valamint az épületen kívüli, a tervezés tárgyát képező területnek erősáramú és gyengeáramú villams berendezéséről, hálózatáról. b) A különálló tervlapkn szerepeltetni kell az aktuális verziószámt és dátumt, tvábbá a méretaránys rajzs dkumentumkn a méretarányt, valamint az együttműködő összes szakági tervező nevét szakáganként. c) Az alaprajzkn és a külső villams terven meg kell jeleníteni minden, a szerelés tárgyát képező villams készüléket, berendezést, csatlakzási pntt, ezek elhelyezésére, áramköri kisztására, a szerelés módjára vnatkzó infrmációkkal. Fel kell tüntetni a vezetékek fő nymvnalait, áramkörönkénti részletezés nélkül. d) Jelmagyarázat: a tervlapkn szereplő rajzjelek szöveges magyarázata, az alkalmaztt készülékek és anyagk elvárt jellemző adatainak meghatárzásával. A jelmagyarázat lehet külön dkumentum is, ebben az esetben minden rajzn utalni kell arra, hgy mely rajz vagy dkumentum számn található meg. e) A tervrajzk méretarányát úgy kell megválasztani, hgy azk kinymtattt frmában áttekinthetőek, az azkn szereplő feliratk és rajzjelek tisztán láthatóak legyenek. Ennek elősegítésére egyes részletekről szükség esetén az alaprajzk léptékétől eltérő léptékű részletrajzkat kell készíteni. Mindezek adatszlgáltatásul szlgálnak a nem a villams szakág által készítendő, különböző szakágak által (építészet, épületgépészet stb.) tervezett építészeti elemeket (álmennyezet), vezetékrendszereket együtt ábrázló, összerajzlt ( genplán jellegű) alaprajzi és metszetrajzkhz. f) A közcélú hálózattól indulóan, az ellátó villams energiafrrásk csatlakzási pntjától kezdődően az elszámlási fgyasztásmérést is beleértve fővezeték terven kell ábrázlni a hálózat elvi kialakítását, megadva a jellemző műszaki adatkat. Ezen a terven de a műszaki leírásban is szerepeltetni kell az építmény beépített és egyidejű, üzemi és tartalék villams teljesítmény adatait, feltüntetve az áramütés elleni védelem módját. g) Erősáramú fővezeték tervek: a berendezéshez tartzó energiafrrásk, energia átalakítók, főelsztók, elsztók és egyedi nagy fgyasztók (felvnók, hűtőgépek stb.) elhelyezésének, az azkat összekötő fővezetéki hálózatnak ábrázlása az épület szintjeit illetve vízszintes és függőleges tengelyeit feltüntető fa- struktúraszerű ábrán, az elsztók, nagy fgyasztók tervjeleinek, teljesítményigényének, a fővezetékek vezeték 49

keresztmetszetek, anyagk, hsszak, készülékek, berendezések névleges feszültségére, áram nemre, frekvenciára, terhelhetőségre, zárlati szilárdságra, stb. vnatkzó adatkkal. h) Elsztó tervek: a villams elsztó berendezések kapcslási rajzai, szükség esetén áramút-rajzai a villams készülékek és a berendezések jellemzőinek (névleges áram, zárlati szilárdság, túláramvédelmi beállításk, védettség, méretek stb.) feltüntetésével, tvábbá a táplált áramkörök jellemző értékeinek (beépített és egyidejű teljesítményigény, névleges áram, indklt esetben fáziskisztás, vezetéktípus, vezetékszerkezet, stb.) megadásával, knkrét típusmegjelöléssel, a készülékeket egyedi tervjel aznsítóval ellátva. Elsztó berendezés főbb méreteinek ábrázlása, az elsztó berendezés felszerelésére, elhelyezésére, környezetére vnatkzó infrmációkkal, srkapcs-tervek és szerelési részletrajzk nélkül. 12.3.3. Villámvédelem a) Tervezői állásfglalás a létesülő épület villámvédelmi környezetéről. Ha az új épület építészetileg hzzákapcslódik egy meglévő építményhez, és amennyiben az nincs leválasztva tűzszakasszal, akkr annak villámvédelmi meglétéről a villams tervező nyilatkzik. Ebben minősíti a meglévő, valamint a tervezett épületek villámvédelmeinek összeköthetőségét, és szükség esetén a régi épület villámvédelmét áttervezi NV rendszerűre. b) Tervezési alapadatk begyűjtése tűzvédelmi, építész, épületgépész, technlógiai, statikai, és az összes elektrms jellegű installációs szakterületről. A tervezett építményhez kapcslódó fémes vezetékek és installációk villámvédelmi szempntból jelentős műszaki adatainak feltérképezése. Az építményben, valamint annak mértékadó környezetében tartózkdó emberek létszámáról, és tartózkdási idejükről adatszlgáltatás megszerzése. A tervezett építményben és annak közvetlen környezetében a rbbanásveszély kiértékelése a villámvédelmi berendezés szempntjából. Megrendelőnek a villams tervező részére kell bcsátania a rbbanásvédelmi tervdkumentációt, ill. rbbanásvédelmi zónatérképeket. c) Villámvédelmi kckázatkezelési számítás elvégzése az emberi élet elvesztésének R1 kckázatára, jgszabályi kötelezettség alapján tvábbi R2, R3 kckázatfajtákra. Az alkalmazandó NV fkzatának meghatárzása, tervezői villámvédelmi intézkedésekkel. Kckázatkezelési számításk részletezett dkumentálása. d) Villámvédelmi (LPS) és elektrmágneses villámimpulzus elleni védelmi rendszerek (SPM) szöveges dkumentációjának elkészítése. Túlfeszültség védelmi eszközök méretezése, azk elhelyezése a zónakncepció elvének alapján. Meghatárzó helyekre a biztnsági távlság kiszámítása, és alkalmazása. e) Villámvédelmi (felülnézeti és ldalnézeti) rajz elkészítése az épületről, az LPZ zónák (védett terek) meghatárzó síkban, illetve nézetben történő ábrázlásával. Szabvány szerinti villámvédelmi felfgók, levezetők és földelők rajzs ábrázlása a vizuális érthetőséghez szükséges léptékben. f) Áramütés elleni védelem, villámvédelem és az épület fő földelő-sín összekötés rajzn való ábrázlása. 50

12.4. Az épületvillamssági középfeszültségű rendszerek kivitelezési tervdkumentációja specifikus részeinek kötelező tartalma A dkumentáció tartalma: 12.4.1. Műszaki leírás a) A műszaki leírásban szerepel a tervezés tárgya, az építmény helye, címe, megnevezése, a tervező neve, címe, elérhetősége, kamarai jgsultsági adatai, annak kinyilvánítása, hgy a tervezett műszaki megldásk megfelelnek a vnatkzó jgszabályknak, jgszabályi követelményeknek, szabványknak, eseti hatósági előírásknak. b) Részletes műszaki paraméterei. c) Segédüzemi ellátás módja, paraméterei. d) Működtetések, kapcslatk, funkciók, retesz feltételek meghatárzása, séma szintű vázlat. e) Számításk: üzemi- és zárlati visznyk, feszültség váltzásk. f) A kialakításra kerülő villams védelmi és autmatika rendszer elvi leírását, séma szintű vázlata. g) Az egyes berendezések saját - részben vagy teljesen a gyártó által szállíttt - védelmi rendszerének követelményeit, elvi leírását, séma szintű vázlata. h) A kialakításra kerülő villams felügyeleti rendszerhez történő csatlakzás, elvi leírása és séma szintű vázlata. i) Az elszámlási vagy egyéb funkciójú villams fgyasztásmérések, ill. egyéb villams mérések leírása. 12.4.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk A villams kivitelezési tervdkumentáció a műszaki leírásn kívül méretaránys tervrajzkat, elvi sémákat tartalmaz az alábbi bntásban: a) A rendszer nymvnalának terv lapjai, a szükséges tartószerkezetekkel. b) A rendszer elvi sémája. c) A rendszer kapcslási rajza a berendezések nézeti, telepítési rajzaival. d) Túlfeszültség védelem és érintésvédelem (áramütés elleni védelem), villámvédelem és földelés. 12.5. Az épületvillamssági gyengeáramú rendszerek kivitelezési tervdkumentációi specifikus részeinek kötelező tartalma az alábbi rendszerekre a) Infkmmunikációs rendszer; b) audivizuális rendszer; c) műsrvételi és zártláncú TV rendszer; d) beléptető rendszer; e) vide-megfigyelő rendszer; 51

f) elektrnikus vagynvédelmi rendszer; g) tűzjelző rendszer, a vnatkzó jgszabályk, valamint a tűzvédelmi tagzat tervtartalmi követelményei szerint; h) egyéb gyengeáramú rendszerek (ügyfélhívó, nővérhívó, betegirányító, utas tájékztató, közpnti óra, áruvédelmi, stb.); i) szénmnxid (CO) jelző rendszer. 12.5.1. Műszaki leírás a) Előzmények és a knkrét tervezési feladat ismertetése (előzetes infrmációgyűjtés, megrendelői igények-minőségi szintek meghatárzása). b) A tervezett rendszer és eszközök feladatainak, funkciójának, elvárt szlgáltatásainak, főbb paramétereinek pnts ismertetése, rendszer specifikus peremfeltételek megadása és azk megvalósíthatóságának igazlása. c) A tervezett hálózat felépítésének rövid ismertetése, az elvi hálózati rendszerterv alapján. d) Alkalmaztt berendezések, eszközök helyigényének, csatlakzási pntjainak megadása. e) A tervdkumentáció nem szükségképpen gyártmány specifikus. A gyártmány megjelölések a műszaki igény és szlgáltatási szint megjelölésére szlgálnak, de az abban megadtt adatkkal a megjelölt funkciókat ellátó, működőképes rendszer megvalósíthatóságát kell, hgy tükrözzék. f) A rendszer kapcslódása egyéb épületvillamssági rendszerekhez (pl.: tápellátás, vezérlések/működtetések). g) A rendszer vagy elemeinek bővítési lehetőségeinek bemutatása (amennyiben van ilyen). h) Rendszerenként a tervezési terület jellemző területeire megadni, a rendszer és/vagy annak elemeinek megfelelőségét. i) A prgramtervben, vagy a Megrendelői igényekben knkrétan megnevezett paraméter kielégítését bemutató számítás, mdellezés, illetve a tervlapkn az ezt bemutató rajzi ábrázlás. 12.5.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk a) A rendszer tervéhez eszköz elhelyezési és összefüggési rajzk tartznak, jelmagyarázattal. b) Az összefüggési rajzn (ami az elvi hálózat felépítést jelenti) fel kell tüntetni a közpnti berendezéseket, alközpnti elemeket és kezelő berendezéseket, az adtt alközpntból kiszlgált eszközöket, valamint a rendszerelemeket összekötő kábelhálózatt, valamint a kapcslatt egyéb villams- és szakági rendszerekkel. Az összefüggési rajzt nem kell léptékhelyesen készíteni, aznban a létesítmény épületeinek, építményeinek, szintjeinek azn meg kell jelenniük. c) A dkumentációnak tartalmazniuk kell a (legalább M=1:100 méretarányú) léptékhelyes eszköz elhelyezési alaprajzkat, fő/gerinc nymvnalakkal. A helyes méretarány megválasztásánál figyelembe kell venni az lvashatóságt, és a rendszerösszefüggések értelmezhetőségét. 52

12.6. Épületgépészeti autmatika és épületfelügyeleti rendszer kivitelezési tervdkumentációjának specifikus részeinek kötelező tartalma 12.6.1. Aláíró lap - Címlap 12.6.2. Tartalmjegyzék 12.6.3. Műszaki leírás a) Az autmatika és ennek részét képező erősáramú rendszer általáns jellemzőinek, kiindulási adatk, megrendelői igények leírása. b) Az alkalmaztt szabványi háttér felsrlása. c) Tervezői nyilatkzat arról, hgy a tervezett műszaki megldásk megfelelnek-e a vnatkzó jgszabályknak, szabványknak és hatósági előírásknak, illetve a megfelelőség milyen tervezési megldásk, intézkedések által biztsíttt. d) Az épületfelügyeleti rendszerrel irányíttt és ellenőrzött rendszerek és funkciók (légtechnika, hő- és füstelvezetés, fűtés, hűtés, vízgépészet, helyiség hőmérsékletszabályzásk IRC, VRV, árnyéklók, ablakmzgatásk, villams rendszerek felügyelete, világításvezérlés, energiamenedzsment, tűzvédelem stb.), egyéb rendszerösszefüggések leírása. e) Erőátvitel, az autmatika kapcslószekrények teljesítmény igényei, nrmál, kiemelt, szünetmentes ellátás, az energia fgadás elsztás, az erőátviteli leágazásk rövidzárlat, túlterhelésvédelmek, mtrindítási módk, a készülékek energiaellátásának és védelmének leírása. f) A gépészeti elsztó berendezések telepítési helyeinek, azk szerelési módjának, felépítésének, valamint tartalék helyigényének leírása. g) A gépek, készülékek és berendezések vezérlésével és szabályzásával kapcslats megldásk. h) A hő- és füstelvezetés kézi és autmatikus üzemének leírása, a tűzvédelmi vezérlések ismertetése külön kitérve a tűzálló kábelezésre vnatkzó előíráskra. i) Az épületfelügyeleti alállmásk és a számítóközpnt felépítésének, a felügyeleti szftver működésének és funkcióinak leírása. j) Az áramütés elleni védelemi, villámvédelmi és túlfeszültség-védelmi, valamint zavarvédelmi megldásk. k) Szerelés, telepítés, kábelezés kialakításának leírása. l) A műszaki leírásban fel kell srlni a kapcslódó szakági dkumentációkra vnatkzó összefüggéseket knkrét dkumentációrészekre való utaláskkal. Itt szerepel a tervezés tárgya, az építmény helye, címe, megnevezése, a tervező neve, címe, elérhetősége, kamarai jgsultsági adatai. A tervdkumentáció nem szükségképpen gyártmány specifikus. A gyártmány megjelölések a műszaki igény és szlgáltatási szint megjelölésére szlgálnak, de az abban megadtt adatkkal a megjelölt funkciókat ellátó, működőképes rendszer valósítható meg. 53

12.6.4. Árazatlan tételes költségvetés kiírás 12.6.5. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk a) Flyamatábrák, amelyek tartalmazzák a gépészeti rendszerek felépítését, a mtrk, fgyasztók, villams és kalrikus alapadatait, a mtrvédelmeket, az indítási módkat, az irányítás digitális- és analóg, ki- és bementi adatpntjait, az autmatika elemek felsrlását, a hálózati kép kialakítását. b) Kapcsló- és alállmás szekrény típustervek. A légtechnika, fűtés-hűtés kapcslószekrény típus áramút tervein az energiafgadás és szétsztás, a mtr erőátviteli leágazásk, a rövidzárlat és túlfeszültség védelem, a feszültségfigyelés, a vezérlőkörök, a működtetések és jelzések, az alállmás bekötések kialakítását kell ábrázlni. c) Alaprajzi telepítési tervek, melyek az autmatika kapcsló- és alállmás- szekrényeket, a főbb gépészeti berendezéseket tartalmazzák. Az autmatika alaprajzk a villams installáció terveivel közös rajzban is megjelenhetnek. d) A tervlapkn szereplő rajzjelek szöveges magyarázata, az elvárt jellemző adatk meghatárzása. 54

13. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓK TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 13.1. Építési műszaki kivitelezési tervdkumentációk építésügyi tűzvédelmi munkarészének tartalmi és frmai követelményei 13.1.1. Hatály Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendeletben [7], az egyes sajáts ipari építményekre vnatkzó építésügyi hatósági eljárásk szabályairól szóló Krm. rendeletben [6], valamint az utak építésének, frgalmba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló Krm. rendeletben [5] meghatárztt esetekben az építmények tervezésekr a kivitelezési dkumentáció részeként tűzvédelmi tervet kell készíteni. A legfeljebb: 300 m 2 szintterületű, hárm építményszinttel rendelkező, vagy 1000 m 3 bruttó térfgatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén a kivitelezési tervdkumentáció tartalma az építési engedélyezési dkumentációból és költségvetési kiírásból áll. A követelmények teljes körére kiterjedő, megfelelő részletezettségű kivitelezési dkumentációt indklt készíteni: az előző pntban (fent) meghatárztt jellemzőt, illetve méretet meghaladó építmény; minden esetben, amikr az építési engedélyezésben a tűzvédelmi szakhatóság eljárt, építési engedélyhez kötött külön jgszabályban meghatárztt védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény; közhasználatú épület; üzemeléstechnlógiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, knyha-, egészségügyi technlógiai stb.) tervet igénylő épületet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén; alagutak esetén. 13.1.2. Tervkészítés célja A kivitelezési tervdkumentáció készítésének célja, hgy a megfelelő tűzbiztnságú építmény kialakítása érdekében a szükséges infrmációkkal ellássa a tervezésben részt vevő más szakterületi tervezőket, valamint a kivitelezést végző szakembereket ahhz, hgy az engedélyezési tervben, valamint a jgszabálykban, műszaki specifikációkban fglalt követelményeknek megfelelően készíthessék el az építményt, berendezést. 55

13.1.3. Tervezési feladat Az építészeti tűzvédelmi tervdkumentáció ismerteti a tervezési határn belül a tűz és füst terjedésének krlátzása, az építmény tűzvédelmi álléknysága, az építményben tartózkdók riasztása és menekülése, menekítése, az állatk és tárgyak mentése, a tűzltótechnikai eszközök, felszerelések, a tűzltói beavatkzás feltételei érdekében beépülő építési termékeket, építmény szerkezeteket, tűzvédelmi eszközöket. A tűzvédelmi tervező ezen elemeket a tervezési prgram szerint önállóan, illetve a társ szaktervezőkkel együttesen, az ő munkarészeikbe fglaltak tűzvédelmi célú kntrllálásával tervezi meg. Biztsítja, hgy ezen elemek a tűzvédelmi kncepcióval összehangltan adják meg az építmény tűzbiztnságát. Az önállóan megtervezett elemekről a helyes kivitelezéshez szükséges és elégséges infrmációkat, a társ szaktervezők munkarészeiben ismertetett elemekről a tűzvédelmi kncepció megvalósulásáhz szükséges infrmációkat és a szakági munkarészre való utalást tartalmazza a tűzvédelmi munkarész. A tűzvédelmi munkarész ismerteti tvábbá a biztnságs építési tevékenység végzésére vnatkzó tűzmegelőzési intézkedéseket, szabálykat is. 13.1.4. Kivitelezési tervek építésügyi tűzvédelmi munkarésze A tervezési feladatknál meghatárztt célk teljesüléséhez szükséges tartalmmal: címlapból; műszaki leírásból; műszaki leírási mellékletekből; tervrajzkból; költségvetésből áll és az 5. számú mellékletben fglaltaknak megfelelő az építményekre vnatkzó követelmények teljes körére kiterjedő, megfelelő részletezettségű kivitelezési dkumentációt kell készíteni. A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben fglalt követelmények megtartásával az adtt tervfajta készítési céljának megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tartalmi követelményeket az építési tervdkumentáció tárgyát képező épületre, építményre értelemszerűen kell adaptálni. A tervkészítés céljának vagy a tervezett építési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. Az 5. számú mellékletbe fglalt és a tervezés tárgyát képező építményre értelmezhető tervezési feladatkat a tervezői alapszlgáltatás keretén belül kell elvégezni. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve tervező és a megbízója közötti eseti megállapdás alapján az alapszlgáltatásn felüli tvábbi feladatk ellátása is indklt lehet. Ilyen feladatk lehetnek a 18.1. fejezetben felsrlt munkarészek. E feladatk külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásért járó díjazásn felüli díjért végezhetők el. 56

13.2. Tűzjelző berendezések kivitelezési tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei 13.2.1. Hatály A beépített tűzjelző berendezések létesítéséhez minden esetben legalább kivitelezési tervdkumentációt és szükség esetén amennyiben a kivitelezés srán a kivitelezési dkumentációtól el kellett térni, megvalósulási tervdkumentációt is kell készíteni. 13.2.2. Tervkészítés célja A kivitelezési tervdkumentáció készítésének célja, hgy szükséges infrmációkkal ellássa a kivitelezést végző szakembereket ahhz, hgy az engedélyezési tervben, valamint a jgszabálykban, műszaki specifikációkban fglalt követelményeknek megfelelően készíthessék el a tűzjelző rendszert. Megvalósulási terv készítésének célja az elkészült berendezés pnts dkumentálása az üzembe helyezési- és az átadás-átvételi vagy kötelezően létesülő rendszerek esetén a használatbavételi eljárás leflytatásáhz, a későbbi üzembentartói, fejlesztési feladatk megalapzásáhz. 13.2.3. Tervezési feladat beépített tűzjelző berendezéseknél Beépített tűzjelző berendezés tervezése, kivitelezése srán biztsítani kell, hgy: a) a beépített tűzjelző berendezést csak lyan célra szabad létesíteni, amelyre való alkalmassága a vnatkzó műszaki követelményből, minősítésekből következik; b) a tűz krai szakaszában jelezzen; c) a jelzést megbízhatóan tvábbítsa, és késedelem nélkül egyértelmű figyelemfelhívó tűzriasztás frmájában jelenítse meg; d) legyen érzéketlen mindazkra a behatáskra, amelyekre nem szabad jeleznie; e) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz terjedését gátló, valamint a tűz ltását biztsító berendezések, eszközök vezérlését; f) aznnal és egyértelműen jelezze a berendezés meghibásdását, működési zavarát. 13.2.4. Tűzjelző berendezés terveinek tartalmi követelményei A tűzjelző berendezések létesítésével kivitelezési tervdkumentációkat az 5. számú mellékletben fglaltak alapján kell összeállítani. A külön megállapdás alapján készített tvábbi tervfajtákat a 18.2. fejezetben fglalt ajánlás figyelembevételével kell elkészíteni. 57

13.3. Tűzltó berendezések kivitelezési tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei 13.3.1. Hatály A beépített tűzltó berendezések létesítéséhez minden estben legalább kivitelezési tervdkumentációt és szükség esetén amennyiben a kivitelezés srán a kivitelezési dkumentációtól el kellett térni, - megvalósulási tervdkumentációt is kell készíteni. 13.3.2. Tervkészítés célja A kivitelezési tervdkumentáció készítésének célja, hgy szükséges infrmációkkal ellássa a kivitelezést végző szakembereket ahhz, hgy az engedélyezési tervben, valamint a jgszabálykban, műszaki specifikációkban fglalt követelményeknek megfelelően készíthessék el a berendezést. Megvalósulási terv készítésének célja az elkészült berendezés pnts dkumentálása az üzembe helyezési- és az átadás-átvételi vagy kötelezően létesülő rendszerek esetén a használatbavételi eljárás leflytatásáhz, a későbbi üzembentartói, fejlesztési feladatk megalapzásáhz. 13.3.3. Tervezési feladat beépített tűzltó berendezéseknél Beépített tűzltó berendezés tervezése, kivitelezése srán biztsítani kell, hgy: a) a beépített tűzltó berendezést csak lyan célra szabad létesíteni, amelyre való alkalmassága a vnatkzó műszaki követelményből, minősítésekből következik; b) a tűz krai szakaszában vagy a többi beépített tűzvédelmi berendezéssel való összehanglás megtervezett időrendjében avatkzzn be; c) a beavatkzás srán a védett térben tartózkdók életét, testi épségét ne veszélyeztesse; d) egészségre veszélyes ltóanyag használata esetén a védett térben tartózkdókat a meneküléshez szüksége idő figyelembevételével figyelmeztesse a beavatkzás megkezdése előtt; e) a keletkező tüzet ltsa el, vagy legalább hatéknyan lassítsa terjedését, védje a tűz környezetét; f) legyen védve mindazn a behatásktól, amelyekre nem szabad működésbe lépnie; g) aznnal és egyértelműen jelezze a berendezés működésbe lépését, meghatárzó elemeinek meghibásdását, működési zavarát. 13.3.4. Tűzltó berendezés terveinek tartalmi követelményei A tűzltó berendezések létesítésével kapcslats kivitelezési tervdkumentációkat az 5. számú mellékletben fglaltak alapján kell összeállítani. A külön megállapdás alapján készített tvábbi tervfajtákat a 18.3. fejezetben fglalt ajánlás figyelembevételével kell elkészíteni. 58

14. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 14.1. Getechnikai kategória és a getechnikai dkumentumk általáns tartalmi követelményei Az általáns jellegű előírásk a kivitelezési dkumentáció esetén is megegyeznek a 9.1. és 9.2. pntban leírtakkal. A getechnikai tervek tartalma a kivitelezési terv szinten a 9.2.2. pnthz képest szükség esetén az alábbiakkal egészüljön ki: technlógiai, rganizációs és ütemezési követelmények, utasításk; minőségbiztsítási tervek, a getechnikai mnitring terve, az üzemelésre és a szükséges fenntartásra vnatkzó utasításk. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendelet [7] szerint kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt, vagy különszlgáltatásként készítendő tervfázisk ajánltt tartalma a különszlgáltatáskkal kapcslats 19. fejezetben található. 14.1.1. Getechnikai tervdkumentáció 1. getechnikai kategória esetén Önálló getechnikai munkarész készítése nem feltétlenül szükséges. A getechnikai dkumentáció elhagyható, ha az építész vagy tartószerkezeti tervező nyilatkzatban rögzíti ennek megengedhetőségét, tvábbá ismerteti azkat a getechnikai infrmációkat (pl. a tartószerkezeti műleírás getechnikai tervfejezetében), amelyek a tervek alapjául szlgáltak. Szükség esetén a tervezett létesítmény getechnikai adttságait lyan részletességű Talajvizsgálati jelentésben (ha az engedélyezési tervhez készült Talajvizsgálati jelentés, akkr Kiegészítő talajvizsgálati jelentésben) kell ismertetni, hgy annak alapján a tervezett építmények és építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet kölcsönhatásai megítélhetők legyenek, az építmény tartószerkezeteit, tvábbá a szükséges getechnikai szerkezeteket és tevékenységeket meg lehessen tervezni. Az esetlegesen szükséges kiegészítő talajvizsgálatk mennyiségét és minőségét a krábban elkészült vizsgálatk ismeretében a getechnikai szlgáltatásra vállalkzó getechnikus mérnöknek kell megállapítania a vnatkzó előírásk és szakmai ajánlásk figyelembevételével. Szükség szerint Getechnikai tervfejezet (akár a tartószerkezeti műszaki leírás részeként) állítandó össze, amelynek tartalmaznia kell a talajkörnyezet számításba vett jellemzőit, a tervezett megldásk szerkezetét, méreteit, anyagait, az azk alkalmasságát igazló számításkat és az alapvető technlógiai követelményeket. 14.1.2. Getechnikai tervdkumentáció 2. getechnikai kategória esetén Az engedélyezési tervhez készült Talajvizsgálati jelentést szükség esetén új helyszíni és labratóriumi vizsgálatkkal kell kiegészíteni és az eredményeket Kiegészítő talajvizsgálati 59

jelentésben kell dkumentálni, ly módn, hgy annak alapján a tervezett építmények és építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet kölcsönhatásai egyértelműen megítélhetők legyenek, az építmény tartószerkezeteit, tvábbá a szükséges getechnikai szerkezeteket és tevékenységeket részletesen meg lehessen tervezni. Az esetlegesen szükséges kiegészítő talajvizsgálatk mennyiségét és minőségét a krábban elkészült vizsgálatk ismeretében a getechnikai szlgáltatásra vállalkzó getechnikus mérnöknek kell megállapítania a vnatkzó előírásk és szakmai ajánlásk figyelembevételével. Getechnikai kivitelezési tervben (tervezési beszámlóban, tervfejezetben) kell ismertetni az építmények alapzási és más lyan szerkezeteit (pl. földmegtámasztó szerkezetek), amelyeket a getechnikai hatásk nagyban beflyáslnak, illetve azkat a tevékenységeket (pl. munkagödör kiemelés, földmunkák, talajjavítás), amelyek esetében a getechnikai kérdések a meghatárzóak. A dkumentáció az engedélyezési tervhez képest pntsítja és aktualizálja a talajkörnyezet számításba vett jellemzőit, igazítva azkat a véglegesen megtervezett szerkezetekhez és technlógiákhz. A dkumentációnak tartalmaznia kell a getechnikai szerkezetek méretein és anyagain kívül az alapvető technlógiai, minőségbiztsítási és esetleges mnitring követelményeket. 14.1.3. Getechnikai tervdkumentáció 3. getechnikai kategória esetén Az engedélyezési tervhez készült Talajvizsgálati jelentést szükség esetén új helyszíni és labratóriumi vizsgálatkkal kell kiegészíteni és az eredményeket Kiegészítő talajvizsgálati jelentésben kell dkumentálni. A jelentésben a tervezett getechnikailag kritikus építményeket és építési tevékenységeket, illetve a talajkörnyezet összetett kölcsönhatásait egyértelműen meg kell határzni, úgy, hgy az építmény tartószerkezetei, tvábbá a tervezett, általában speciális getechnikai szerkezetek és tevékenységek minden részletre kiterjedően megtervezhetőek legyenek. Az esetlegesen szükséges kiegészítő talajvizsgálatk mennyiségét és minőségét a krábban elkészült vizsgálatk ismeretében a getechnikai szlgáltatásra vállalkzó getechnikus mérnöknek kell megállapítania a vnatkzó előírásk és szakmai ajánlásk figyelembevételével. Elvárható a talajk mechanikai tulajdnságainak meghatárzására irányuló speciális helyszíni és labratóriumi vizsgálatk készítése, melyek a tervezett szerkezet és technlógia mdellezéséhez szükséges paramétereket határzzák meg, figyelembe véve az előfrduló talajk sajátsságait és váltzéknyságát, valamint a speciális szerkezetek és a talajk kölcsönhatásait is. Getechnikai kivitelezési tervben kell ismertetni az építmények alapzási és más lyan szerkezeteit (pl. földmegtámasztó szerkezetek, kmbinált cölöp/lemez-alapzás), amelyeket a getechnikai hatásk (pl. földrengés) nagyban beflyáslnak, illetve azkat a tevékenységeket (pl. munkagödör kiemelés, földmunkák, talajjavítás, víztelenítés), amelyek esetében a getechnikai kérdések a meghatárzóak. A dkumentációnak részletesen tartalmaznia kell a számításk srán felvett talajmdellt, talajfizikai paramétereket, ismertetni kell a talaj/szerkezet-kölcsönhatás mdellezését, annak eredményeit. Be kell mutatni a teherbírási és használhatósági határállaptk elkerülését. Részletesen ismertetni kell a tervezett megldásk szerkezetét, méreteit, anyagait, a technlógiai, minőségbiztsítási és mnitring követelményeket. 60

B.3) ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVEZÉSI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK Részletes tartalmjegyzék a B.3) fejezethez B.3) ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVEZÉSI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK... 61 Részletes tartalmjegyzék a B.3) fejezethez... 61 15. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TARTÓSZERKEZETI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 65 15.1. Hatály... 65 15.2. Előkészítő tervezés... 65 15.2.1. Tervezési prgram és alapadatk pntsítása... 65 15.2.2. Vázlatterv... 65 15.2.3. Tanulmányterv... 66 15.3. Építtetői jóváhagyási terv... 66 15.4. Az építési költségek előrejelzése az engedélyezési tervhez... 67 15.5. Ajánlati tervdkumentáció... 67 15.5.1. Műszaki leírás ajánlati tervhez... 67 15.5.2. Erőtani számítás... 68 15.5.3. Tervek... 68 15.5.4. Költségvetés kiírás... 68 15.6. Gyártási (gyártmány) tervek... 69 15.7. Építéstechnlógiai tervek... 69 15.8. Segédszerkezetek tervei... 69 15.9. Megközelítést szlgáló szerkezetek tervei... 69 15.10. Megvalósulási terv... 69 15.11. A tartószerkezet tervellenőrzése... 70 16. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÜLETGÉPÉSZETI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 72 16.1. Különszlgáltatásk az engedélyezési dkumentációhz... 72 16.1.1. Alternatív energia ellátás elemzése... 72 16.1.2. Megújuló energia hasznsítás engedélyeztetése... 72 16.1.3. Engedélyezési terv rajzi dkumentációja... 73 16.1.4. Energetikai rendszerterv, a teljes épületgépészeti rendszer kmplex alapterve (ERT)... 73 16.2. Az építési engedélyezési tervet megelőző szakaszban készülő különszlgáltatásk... 73 16.2.1. Tervezési prgram az épületgépészeti munkákról... 73 16.2.2. Vázlatterv, előterv az épületgépészeti munkákról... 74 16.2.3. Építtetői jóváhagyási terv az épületgépészeti munkákról... 74 16.2.4. Pályázati tervek az épületgépészeti munkákról... 75 16.3. Az építési engedélyezési terv elkészültét követő szakaszban, de a kivitelezési tervezést megelőzően készülő különszlgáltatásk... 75 16.3.1. Az építési engedélyezési tervet kiegészítő árazatlan költségvetés készítése az épületgépészeti munkákról... 75 16.3.2. Ajánlati terv / tender terv az épületgépészeti munkákról... 75 61

16.4. Az épületgépészeti kivitelezési tervdkumentáció készítésével párhuzamsan, vagy annak elkészültét követő szakaszban készülő különszlgáltatásk... 76 16.4.1. Rendhagyó épületgépészeti rendszerek tervezése... 76 16.4.2. Egyedi rendszerek, különszlgáltatásk... 76 16.4.3. Kivitelezési, karbantartási utasítás... 77 16.4.4. Áraztt költségvetés kiírás készítése... 77 16.4.5. Bntási terv tartalma... 77 16.4.6. Épületgépészeti megvalósulási tervek... 77 16.5. Tervellenőrzés... 78 16.6. BIM (Épületinfrmációs mdellezés) tervezés... 78 16.7. Kivitelezési tervek szabványssági felülvizsgálata... 78 17. ÉPÍTÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 79 17.1. Az építési engedélyezési tervet megelőző szakaszban készülő különszlgáltatásk... 79 17.1.1. Tervezési prgram az épületvillamssági munkákról... 79 17.1.2. Vázlatterv, előterv az épületvillamssági munkákról... 79 17.1.3. Építtetői jóváhagyási terv az épületvillamssági munkákról... 79 17.1.4. Pályázati tervek az épületvillamssági munkákról... 80 17.2. Az építési engedélyezési terv elkészültét követő szakaszban, de a kivitelezési tervezést megelőzően készülő különszlgáltatásk... 80 17.2.1. Az építési engedélyezési tervet kiegészítő árazatlan költségvetés készítése a villams munkákról... 80 17.2.2. Ajánlati terv / tender terv az épületvillamssági munkákról... 81 17.3. Az épületvillamssági kivitelezési tervdkumentáció készítésével párhuzamsan, vagy annak elkészültét követő szakaszban készülő különszlgáltatásk... 82 17.3.1. Épületen kívüli villams tervek... 82 17.3.2. Épületen belüli és épületre kerülő díszvilágítás tervei... 82 17.3.3. Elektrmágneses zavarvédelmi és elektrsztatikus feltöltődés elleni védelem tervei... 82 17.3.4. Szlgáltatói hálózattal kapcslats villams védelmi beállítási tervek... 82 17.3.5. Villams elsztók gyártási (részlet és srzatkapcs) tervei... 82 17.3.6. Részletes kábelezési tervek kábellistákkal és bekötési adatk... 83 17.3.7. Az épületszerkezetekben előre elhelyezendő villams védőcsövezési és tartószerkezeti tervek, villams készülékek és szerelvények födém, falnézeti tervei, és rögzítési részletek tervei... 83 17.3.8. Részletes berendezés és készülék specifikus működtetési és vezérlési tervek... 83 17.3.9. Nem építésügyi előírás szerinti villams tervezési és engedélyeztetési tevékenység végzése... 83 17.3.10. Ívzárlati túlnymás számítás, szimuláció készítése, a szükséges intézkedések meghatárzása... 83 17.3.11. Áraztt költségvetés kiírás készítése... 83 17.3.12. Bntási terv tartalma... 83 17.3.13. Épületvillamssági megvalósulási tervek... 83 17.3.14. A villams (vagy akármilyen felügyeleti rendszerhez) felügyeleti rendszerhez történő csatlakzás részlet tervei (kapcslódási felületek, a tvábbításra kerülő jelzése, mennyiségek biztsításáhz szükséges részletek, a fgadtt jelzések és parancsk feldlgzásának részletei)... 83 17.3.15. A közép- és kisfeszültségű rendszerek kezelési- és karbantartási utasítás elkészítése, közreműködés az üzemviteli utasítás elkészítésében... 83 17.4. Az épületvillamssági gyengeáramú rendszerek gyártó és típus specifikus tervdkumentációinak (gyártmányterv) kötelező tartalma az alábbi rendszerekre... 83 62

17.4.1. Műszaki leírás... 84 17.4.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk... 85 17.5. Épületautmatika és épületfelügyeleti rendszer gyártó és típus specifikus tervdkumentációja (gyártmányterv) kötelező tartalma... 85 17.6. BIM (Épületinfrmációs mdellezés) tervezés... 86 17.7. Kivitelezési tervek szabványssági felülvizsgálata... 86 17.8. Épületekben lévő rbbanásveszélyes területek erős és gyengeáramú tervezése... 86 17.9. Falnézeti részlettervek, kttáztt tervek készítése... 86 18. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TŰZVÉDELMI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 87 18.1. Építésügyi tűzvédelmi tervfázisk ajánltt tartalma... 87 18.1.1. Tervezési prgram építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma alapadatk meghatárzása... 87 18.1.2. Vázlatterv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma... 87 18.1.3. Építtetői jóváhagyási terv... 88 18.1.3.1. Hatály... 88 18.1.3.2. Tervkészítés célja... 88 18.1.3.3. Tervezési feladat... 88 18.1.3.4. Építtetői jóváhagyási tervek építésügyi tűzvédelmi munkarésze... 89 18.1.3.5. Építtetői jóváhagyási tervek építésügyi tűzvédelmi munkarészének kötelező tartalma... 90 18.1.3.6. Építtetői jóváhagyási tervek építésügyi tűzvédelmi munkarészének külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásn felül ellátandó feladatk tartalma... 90 18.1.4. Pályázati terv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma... 90 18.1.5. Tanulmányterv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma... 91 18.1.6. Építésügyi tűzvédelem munkarész alapszlgáltatásn felüli tartalma az építési engedélyezési eljárásban... 91 18.1.7. Ajánlati terv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma... 92 18.1.8. Építészeti műszaki kivitelezési építésügyi tűzvédelem munkarész alapszlgáltatásn felüli tartalma... 92 18.1.9. Megvalósulási terv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma... 94 18.2. Tűzjelző berendezések külön szlgáltatásként készített tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei... 94 18.2.1. Tűzjelző berendezés építtetői jóváhagyási terve... 94 18.2.1.1. Tűzjelző berendezés építtetői jóváhagyási terv alapszlgáltatásként ellátandó feladat tartalma... 94 18.2.1.2. Tűzjelző berendezés építtetői jóváhagyási terv külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásn felül ellátandó feladatk tartalma... 96 18.2.2. Tűzjelző berendezés ajánlati terve... 96 18.2.2.1. Ajánlati terv készítés célja... 96 18.2.2.2. Tűzjelző berendezés terveinek tartalmi követelményei... 96 18.2.2.3. Beépített tűzjelző berendezés ajánlati tervének tartalma... 97 18.3. Tűzltó berendezések külön szlgáltatásként készített tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei... 98 18.3.1. Beépített tűzltó berendezés építtetői jóváhagyási terve... 99 18.3.1.1. Beépített tűzltó berendezés építtetői jóváhagyási terv alapszlgáltatásként ellátandó feladat tartalma... 99 18.3.1.2. Beépített tűzltó berendezés építtetői jóváhagyási terv külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásn felül ellátandó feladatk tartalma... 99 63

18.3.2. Tűzltó berendezések ajánlati tervei... 100 18.3.2.1. Tervkészítés célja... 100 18.3.2.2. Beépített tűzltó berendezés terveinek tartalmi követelményei... 100 18.3.2.3. Beépített tűzltó berendezés ajánlati tervdkumentációjának tartalma... 100 19. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ GEOTECHNIKAI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 102 19.1. Általáns elvek... 102 19.2. Előkészítő tervezés... 102 19.3. Építtetői jóváhagyási terv... 102 19.4. Ajánlati terv... 102 19.4.1. Ajánlati tervhez tartzó talajvizsgálati jelentés... 103 19.4.2. Getechnikai ajánlati terv... 103 19.4.3. Kiegészítő talajvizsgálati jelentés... 103 19.4.4. Getechnikai ajánlati terv... 103 19.5. Megvalósulási terv... 103 19.5.1. Ellenőrző talajvizsgálati jelentés... 104 19.5.2. Getechnikai megvalósulási dkumentum... 104 19.6. Helyreállítási terv... 104 19.6.1. Ellenőrző talajvizsgálati jelentés... 104 19.6.2. Getechnikai helyreállítási terv... 104 19.7. Getechnikai tervellenőrzés... 105 19.7.1. Getechnikai infrmációs dkumentumk alkalmasságának értékelése... 105 19.7.2. Getechnikai terv ellenőrzése... 105 19.7.3. Getechnikai megvalósítási dkumentum ellenőrzése... 105 19.7.4. Meglévő építmény vagy természeti képződményről szóló getechnikai dkumentum ellenőrzése... 105 64

15. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TARTÓSZERKEZETI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 15.1. Hatály A kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt, vagy külön szlgáltatásként készítendő tervfázisk ajánltt tartalma. A díjazásról a feleknek külön meg kell állapdniuk. 15.2. Előkészítő tervezés 15.2.1. Tervezési prgram és alapadatk pntsítása A tervezési prgram lyan szöveges dkumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatárzását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárásk mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési prgramban rögzíteni kell minden lyan fnts tényt, amelyet a tervezés srán figyelembe kell venni. Az építtető a tervező felé az építménnyel, illetve a betervezendő építési termékekkel kapcslats elvárásait a tervezési prgramban fgalmazza meg, a megfgalmaztt elvárásk a jgszabályk és a szabványk előírásainak megfelelőnek, de ettől szigrúbbak is lehetnek. A tervezési prgram a tervezés bemenő adata, amelyet a megrendelő bcsát a tervező rendelkezésére. Az építtetővel és az építmény építész tervezőjével közösen a tartószerkezet tervező együttműködik a tervezési prgram szükség szerinti pntsításában. Tervezési feladat meghatárzása, a Megbízó által elvárt kívánalmak célk elemzése srán fel kell tárni az építmény megvalósításhz szükséges, a tartószerkezet kialakítását beflyásló körülményeket, meg kell határzni a szükséges vizsgálatkat. A tervezés tvábbi flytatásáhz szükséges munkarészek lehetnek, pl. talajvizsgálati jelentés, getechnikai tervezési beszámló, szükséges szakvélemények megadása (faanyagvédelmi szakvélemény, anyagvizsgálati szakvélemény, stb.). A pntsíttt tervezési prgram dkumentálásaként meg kell fgalmazni a megbízóval és az építész tervezővel közösen meghatárztt, a tervezett létesítményt leíró paramétereket. 15.2.2. Vázlatterv Külön megrendelésre készülő terv. A vázlatterv tartószerkezeti munkarésze tartalmazza az épület kialakításának fő elveit, ezen belül különösen a tartószerkezeti alapelveket, a környezeti értékelést, tvábbá minden lyan építtetői és szakági elvárást, amely az épület tervezéséhez alapvetően szükséges. A vázlatterv az alapadatk elemzésének eredményeként létrejött javaslatk alapján, a tartószerkezet lehetséges kialakításaira tesz javaslatt, figyelemmel a stabilitás, funkcinális és költséghatéknyság követelményére. 65

Az eredmények összefglalása a közös műszaki leírás tartószerkezeti fejezetében kerül dkumentálásra. A műszaki leírás szükség szerint rajzs kiegészítéseket tartalmazhat, ill. önálló rajzs dkumentáció is készülhet, a megértésnek megfelelő léptékben, kótázással és feliratzással. Megrendelői igény esetén meg kell adni a tervezett létesítmény becsült költségét a természetes mutatók (bruttó alapterület, beépített térfgat) alapján költségbecslési segédletek fajlags áraival számlva. 15.2.3. Tanulmányterv Külön megrendelésre készülő tervfázis. A tanulmányterv az azns feltételekre adtt lehetséges alternatív tartószerkezeti megldásk vizsgálatát és bemutatáskat (műszaki leírás, kézi vázlatk, vagy rajzs munkarész frmájában) tartalmazza. A tartószerkezet szempntjából jelentős szerkezeti megállapdásk tisztázása, anyagk, építési technikák, gyártási eljárásk elemzése, lehetséges alapzási módk elemzése. A teherhrdó szerkezet lényegi bemutatása, alapvetően a létesítményről készített építészetiműszaki tervekbe integráltan történik. Külön megrendelői igény esetén előrehztt erőtani számítást kell készíteni, ha a tanulmányterv célja kifejezetten egy vagy több különleges tartószerkezeti megldás vizsgálata. Megrendelői igény esetén meg kell adni a tervezett létesítmény becsült költségét a természetes mutatók (nettó alapterület, beépített térfgat) alapján költségbecslési segédletek fajlags áraival számlva. Az eredmények összefglalása a tanulmányterv műszaki leírás tartószerkezeti fejezetében történik. A műszaki leírás szükség szerint rajzs kiegészítéseket tartalmazhat, ill. önálló rajzs dkumentáció is készülhet, a megértésnek megfelelő léptékben, kótázással és feliratzással. 15.3. Építtetői jóváhagyási terv Külön megrendelésre készülő terv. A jóváhagyási terv a Megrendelő tervezési prgramba és ennek megrendelése esetén a vázlattervbe fglalt követelményrendszernek történő egyértelmű megfeleltetés eszköze. Célja, hgy a tvábbi tervezési szakaszk megrendelő által jóváhagytt alapjául szlgáljn. Az építtetői jóváhagyási terv egyaránt alapt képez a hatósági eljárás műszaki dkumentációjának (a hatósági eljáráshz kapcslódó előírásknak való megfeleltetés bemutatása), valamint a kivitelezési tervdkumentáció kidlgzására. Ennek megfelelően az építtetői-tervezői megegyezés (szerződés) szerint ennek a tervfázisnak a kidlgzttsága meghaladhatja az engedélyezési tervdkumentáció kidlgzttságát. A nagybb kidlgzttság csak az építészeti és egyéb szakági tervdkumentációk kidlgzttságának, és a tartószerkezeti tervdkumentáció kidlgzásának megkezdése előtt az erőtani számításhz (pl. földrengés, tűzállóság igazlása) szükséges építészeti-szakági adatszlgáltatás igényszintjének tartószerkezeti kidlgzttsághz való felemelésével lehetséges. 66

A tervdkumentáció ismerteti a tartószerkezeti megldást, a szakági (villams, gépész, technlógia, stb.) követelmények figyelembevételével rajzs dkumentáció szemléltetésével, előzetes, vagy részletes (megegyezés szerint) statikai számításkra támaszkdva, a szerkezet fő teherhrdó részeinek elemeinek méret megadásával, alátámasztásk és fnts csmópntk kidlgzásával, anyag mennyiségek és költségek becslésével. Az eredmények a műszaki leírásban összefglalva a jóváhagyási tervhez kapcslódóan dkumentálandók. A műszaki leírás szükség szerint rajzs kiegészítéseket tartalmazhat, ill. megegyezés szerint önálló rajzs dkumentáció is készülhet, a megértésnek megfelelő léptékben, kótázással és feliratzással. Külön megrendelői igény esetén előrehztt, ellenőrzésre alkalmas statikai számítás az alapzásra, a főbb teherhrdó szerkezetre és földrengés vizsgálatra. Megrendelő igény esetén a tervezett szerkezetek becsült anyag mennyiségeinek meghatárzása és becsült költségeinek számítása a költségbecslési segédletekben a tervezett szerkezetekhez rendelt fajlags egységárak (pl. vasbetn födém Ft/m 2 ) alapján történik. 15.4. Az építési költségek előrejelzése az engedélyezési tervhez Külön megrendelésre készülő munkarész. Megrendelő igény esetén a tervezett szerkezetek becsült anyag mennyiségeinek meghatárzása és becsült költségeinek számítása a költségbecslési segédletekben a tervezett szerkezetekhez rendelt fajlags egységárak (pl. vasbetn födém Ft/m 2 ) alapján történik. 15.5. Ajánlati tervdkumentáció Külön megrendelésre készülő munkarész. Az ajánlati tervdkumentáció a kivitelezői versenykiírás műszaki melléklete. Az ajánlati tervdkumentáció készítésének célja a megépítendő szerkezet bemutatása lyan részletességgel, hgy annak alapján a vállalkzó ajánlatt tudjn adni a megvalósítására. Az ajánlati tervdkumentációban rajzban, és íráss dkumentációban minden lyan infrmációt közölni kell, ami a vállalkzónak az ajánlatadás szempntjából szükséges lehet, az árakat beflyáslhatja. A kivitelezési versenykiíráshz a MMK ajánlása alapján kivitelezési szintű terveket kell csatlni, ekkr az ajánlati tervek tartalma megegyezik a kivitelezési terv tartalmával. A kivitelezési tervdkumentációt megelőző tervfázisra épülő ajánlati tervdkumentáció a megelőző tervezési fázis tervdkumentációjának tvábbdlgzásával állítható elő. 15.5.1. Műszaki leírás ajánlati tervhez Tartalmi elemei az engedélyezési dkumentáción túlmenően: a tartószerkezetek specifikációi; a megvalósíthatósághz esetlegesen szükséges technlógiai megldásk ismertetése; a tartószerkezetekre méretpntssági és minőségellenőrzési elvárásk megadása. 67

15.5.2. Erőtani számítás A megelőző tervfázishz készített számításk, illetve azk kiegészítése, részletezettsége, módsítása. A számítás belső használatra készül, a kiadandó dkumentációnak nem része. Szkványs megldásk esetén a kapcslatk ellenőrzésétől itt el lehet tekinteni. Végeredményként a tervező maga számára kivitelezési tervszintű számítást kell készítsen. 15.5.3. Tervek Az ajánlati tervet lyan mélységben, részletességgel kell kidlgzni, hgy a tervek alapján funkciójában, megjelenésében, alapvető gemetriájában és szerkezeti működésében egyértelműen csak egy biznys végleges létesítmény legyen megvalósítható, úgy, hgy a tervek nem tartalmazhatnak knkrét gyártmánymegjelölést, kivéve a megkerülhetetlen gyártmányk megjelölésével, melyek azns paraméterű beépített termékkel való lecserélhetőségét jelezni kell. A tartószerkezeteket ha anyaguk vasbetn egyszerűsített zsaluzási terveikkel kell bemutatni. Az egyszerűsített zsaluzási terveket úgy kell kialakítani, léptékét úgy kell megválasztani, hgy nymtatás után jól lvasható legyen. A vasalásra vnatkzóan szerkezeti egységenként az egységnyi betnmennyiségre vetített betnacél felhasználás becsült értékét kell megadni. A betn és a betnacél mennyiséget a költségvetési kiírásban összesíteni kell. A megjegyzések között hangsúlyzni szükséges, hgy az így megadtt mennyiségekhez képest a kivitelezési tervdkumentáció eltérő mennyiségeket tartalmazhat. Ha a tartószerkezet anyaga acél, fa, esetleg öszvérszerkezet, a dkumentálandó tervek az előbbiekkel egyenértékű részletességgel, és jellemzőkkel legyenek bemutatva. Az alapzást illetően ha mélyalapzás a javaslt megldás a tervező elgndlása szerinti knkrét kialakítást be kell mutatni, annak legfntsabb jellemzőivel, de a műszaki leírásban hangsúlyzni szükséges, hgy a vállalkzó feladata és lehetősége az alkalmazni kívánt a tervező elképzelésétől esetlegesen eltérő knkrét megldás paramétereinek ismeretében a részletek kidlgzása. Amennyiben az ajánlati tervdkumentáció nem a kivitelezési tervdkumentáció felhasználásával készül, léptékének és kidlgzttságának megválasztásában meg kell találni a kivitelezési tervdkumentációt el nem érő, de az ajánlatadáshz elégséges kidlgzttságt és részletezettséget. 15.5.4. Költségvetés kiírás Tételes, valamennyi tartószerkezeti elemet tartalmazó költségvetés készítendő. Általában árazatlan frmában, elsősrban a teljesítő képesség (specifikáció) és mennyiségek megadásával. A költségvetés kiírást a többi szakággal közösen célszerű dkumentálni. Áraztt költségvetési kiírás szükségességét a tervezői szerződésben tisztázni kell, mely külön megrendelés tárgyát kell képezze. 68

15.6. Gyártási (gyártmány) tervek Különszlgáltatás. Üzemben, műhelyben előregyárttt szerkezeteknek, illetve szerkezeti részeknek a kivitelezési terv alapján, a gyártó részére készített, a gyár felszereltségének, technlógiájának megfelelő, a gyártáshz szükséges tvábbi infrmációkat tartalmazó részletes terv. Tartalmazza az összes, gyártáshz, szereléshez, mzgatáshz szükséges infrmációt, a tűrések és szerelési pntatlanságk figyelembe vételével. Részletes frmai előírásait a gyártóval közösen kell meghatárzni. A kivitelezési tervek készítésénél az előregyárttt vb. szerkezetek, az acélszerkezetek és öszvér szerkezetek, valamint faszerkezetek esetében nem feladat a gyártmánytervek (műhely tervek) elkészítése. A tervező külön megbízásra elkészíti, a műhelyterveket a gyártóval való egyeztetés alapján, vagy vizsgálja a szakkivitelező által készített gyártmánytervek knfrmitását (beilleszkedését), valamint az egyéb szerkezetekhez való kapcslódását. Ha a gyártmány (műhely) tervek készítéséhez külön erőtani számítás készül, melyet a gyártó készít, azt ellenőrzésre és jóváhagyásra a generál statikus számára át kell adnia. A gyártmánytervek ellenőrzése és azk teljes szerkezeti rendszerben való megfelelőségének vizsgálata nem tartzik az alapszlgáltatáshz, külön megrendelői kérésre a tervező elvégzi. 15.7. Építéstechnlógiai tervek Különszlgáltatás. A szerkezet mzgatásával, megépítésével kapcslats tervek, melyek a szerkezet építésének, részben vagy egyben szükséges mzgatásának lépéseit, fázisait, helyzeteit és az ezekhez tartzó, ezekkel összefüggő utasításkat tartalmazzák. Külön gndt kell frdítani az építési balesetek elkerülésére. 15.8. Segédszerkezetek tervei Különszlgáltatás. A létesítmény megépítéséhez szükséges segédszerkezetek, pl. állvány, csőr, himba, frgató berendezés, máglya, ideiglenes merevítés, segédtámasz, betló pad és alapzása, tervei. A segédszerkezetek közé tartznak a munkaterület védelmére szlgáló szerkezetek, pl. szádfalak, dúclásk, vízkizárásra szlgáló ideiglenes szerkezetek is. A segédszerkezeteket erőtani számításk alapján kell készíteni. 15.9. Megközelítést szlgáló szerkezetek tervei Különszlgáltatás. Az építmény építése srán szükséges mindazn szerkezetek tervei, amelyek a biztnságs kivitelezést szlgálják, pl. a munkaállvány, lépcső, krlát, pódium, védőkerítés. 15.10. Megvalósulási terv Különszlgáltatás. Az építmény tényleges megvalósulásának megfelelő módsítást is tartalmazó tervdkumentáció. Lényege, hgy rögzítse azt az infrmációt, amit a tervező adtt az építmény megvalósításáhz kivitelezési terv illetve annak módsításai és azkat az 69

építési tűréseknél nagybb eltéréseket, amelyekkel az építmény megvalósult. Ezek alapján az átadási dkumentáció részét képező megvalósulási tervet a törzspéldányt - a kivitelező tudja csak összeállítani, saját felmérései alapján, a tényleges kivitelezés alapjául szlgáló (a kivitelezés közben esetleg módsíttt) kivitelezési tervdkumentáció dkumentumain eltérő (általában, hagymánysan) pirs színnel átvezetve a váltzáskat. Amennyiben a tervezőtől kérnek megvalósulási tervet, akkr az szintén a (módsíttt) tervdkumentáció felhasználásával készül, a törzspéldánynak megfelelően, annak tartalmát tekintve annak hű máslataként, az esetleges tervet módsító naplóbeli tervezői intézkedések rávezetésével a dkumentumkra. A kivitelezési tervektől eltérő, műszakilag nem megfelelő kivitelezéssel kapcslatban a tervező nem vállal felelősséget, ezek fennállása esetén a tervezőtől rendelt dkumentációban a tervező köteles jelezni az esetleges megerősítések szükségességét. A megerősítések tervezésére külön megrendelés alapján kerülhet sr. 15.11. A tartószerkezet tervellenőrzése Külön megrendelésre készül. Célja a közösség és a Beruházó érdekeinek védelme, minőségbiztsítási kk, nagy értékű beruházásk, tömegek biztnságát, veszélyhelyzetet előidézhető építmények esetében célszerű tervellenőrzést készíttetni. A minőségellenőrzés az építés más területén napjainkban már elfgadtt, így a tervezés területén is az kell, hgy legyen, ami egyben a tervezés minőségének az ellenőrzését is jelenti. A tervellenőrzés részben az Építésfelügyeletnek (Építési Hatóság), valamint a Beruházónak az érdekében áll. Különösen ajánltt tervellenőrzést készíttetni, ha az épület építmény bekerülési költsége jelentős, ha beruházásra közpénz felhasználásával kerül sr, ha az épület/építmény közhasználatú, vagy embertömegek használatára készül, ha a szerkezet újszerű, igen összetett statikai rendszerű, az építés technlógiája is bnylult. Fnts szerepe lehet az Építési Hatóságnak és a Beruházónak is a tervellenőrzés elrendelésére, ha tudmására jut, hgy a kivitelezési terveket pusztán anyagi nyerészkedés ürügyén átdlgzzák. Magasabb szintű jgszabálykban lefektetett, hgy az állam biztsítja államplgárainak biztnságát, így a tervellenőrzés az állam (Hatóság) kötelezettsége is, tvábbá állami beruházásknál a jó gazda gndsságát is biznyítania kell a közösség felé, hgy garantáltan biztnságs építményeket hz létre. Ezt a garanciát az állam Építési Hatóságk által kell, hgy biztsítsa, de skszr külső független tervellenőr megbízása célszerű. A tervellenőrzés hatéknyságának növelését szlgálja, ha az ellenőr a lehető legkrábbi tervezési fázisnál kapcslódik be a munkába. A tartószerkezet tervellenőrzése azért is indklt, mert az építés után szükséges javításk általában nem, vagy csak igen nagy költségráfrdítással végezhetők el. A tervellenőr legfntsabb feladatai: a tervellenőrzés elsősrban a mechanikai ellenállás és stabilitás biztnságával, valamint az életvédelemmel kell, hgy fglalkzzn: a tervekben lefektetett szerkezettel egyező-e a statikai mdell, 70

a számítás srán alkalmaztt tehermdellek és teherkmbinációk érvényes szabványk szerinti vizsgálata; a lkális és glbális álléknyság ellenőrzése végleges és építési állaptban; a használati határállapt követelményeinek teljesítése; önálló statikai számítással is a szerkezet helyességének vizsgálata. Szabályzás: a tervellenőr jgszerű és független működését az MMK szabályzza. A tervellenőr a munkáját önállóan, felelősségvállalással végzi. 71

16. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÜLETGÉPÉSZETI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Az alábbiakban szereplő tervezői szlgáltatásk a kötelező szlgáltatásként készülő épületgépészeti építési engedélyezési tervfejezet és épületgépészeti kivitelezési tervdkumentáción felül, külön megrendelői igény és az erre vnatkzó megbízás alapján készülhetnek. A tervdkumentációk készítésének alapdkumentuma minden esetben a tervezési prgram. Az egyes (alap és különszlgáltatás keretében készülő) tervezési fázisk egymásra épülnek. Közbeszerzés esetén a jóváhagyási tervdkumentáció elkészítése kötelező. A dkumentációk összeállítása az érvényes jgszabályk, szabványk, a jó szakmai gyakrlat és a megrendelői igények alapján létrejött megállapdás szerint történik, az alapszlgáltatásknál rögzített elvek figyelembe vételével. 16.1. Különszlgáltatásk az engedélyezési dkumentációhz 16.1.1. Alternatív energia ellátás elemzése Tartalmazza az alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzését az épületek energetikai jellemzőinek meghatárzásáról szóló TNM rendeletben [3] meghatárztt esetekben. 16.1.2. Megújuló energia hasznsítás engedélyeztetése A különböző megújuló energiahasznsítási lehetőségek engedélyezési dkumentációi a különszlgáltatásk körébe tartznak: getermikus hőhasznsításnál és Területi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági, talajfelszín-közeli hőszivattyús hőhasznsításnál Területi Bányakapitánysági Hatóság engedélyezési tervdkumentációi (hatósági tervminta szerint); felszíni vízkivétellel járó hőelvételnél Területi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági engedélyezési tervdkumentáció (hatósági tervminta szerint); napenergia-hasznsítás, szélenergia-hasznsítás esetén az illetékes Építési Hatóságnál építési engedélyezési terv, környezetvédelmi tervdkumentáció (hatósági tervminta szerint); az engedélyezési dkumentációk összeállítása srán felmerülő különböző íráss anyagk (mentesség, felmentés, stb. kezdeményezése), összeállítása, intézése; kmplex épületenergetikai pályázatk (pl. KEHOP vagy más) pályázati tervdkumentációjának készítésénél több feladat együttes tervezői szlgáltatásként jelenik meg. Egyrészt a megvalósíthatósági tanulmány, másrészt az energetikai számításk, alternatív vizsgálatk, átfgó energetikai rendszerterv (ERT) készítése. A pályázat kapcsán megújuló energiahasznsítás alkalmazása esetén különböző hatósági, ill. szlgáltatói egyeztetési dkumentációk előállítása (így egy feladatsrn belül lehetséges egyszerre bányakapitánysági, környezetvédelmi, építési hatóságk engedélyeztetési dkumentációi, stb.). Az energetikai pályázatk (pl. KEHOP vagy más) kmplex anyaga pályázati kiírás függő speciális engedélyezési dkumentációnak minősül. 72

16.1.3. Engedélyezési terv rajzi dkumentációja Rajzi dkumentum akkr készül, ha külön jgszabály, az engedélyező hatóság vagy a közműszlgáltató előírja. A kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt tervfázisk ajánltt tartalma különszlgáltatásként készül. Minden lyan bjektum engedélyezési tervéhez amelynek funkciója, nagyságrendje, mérete indklja tvábbi tervek szükségesek (1:200, 1:100 léptekben) az alábbiak szerint: fűtési-, hűtési-, légtechnikai, vízellátás, HMV alaprendszerek egyvnalas alaprajzi kncepció vázlata (csak gerincvezeték); többszintes épületnél (két szinttől) a fő stranghelyek, szerelőaknák kijelölése; légtechnikai rendszerek, levegőkezelő közpntk helye, telepítése; hő-, ill. energiaközpnt helyigénye. 16.1.4. Energetikai rendszerterv, a teljes épületgépészeti rendszer kmplex alapterve (ERT) Az ERT mint hzzárendelt díjas feladat, mint kmplex energetikai rendszer minden részletet tartalmazó energetikai, ill. villams- és gyengeáramú rendszerek működését biztsító kmplex áttekintő tervként új tartalmként jelenik meg. Tartalmazza az épületgépészeti energetikai kncepciót előzetesen meghatárztt hőtermelő berendezések (fűtő-hűtő), levegőkezelő egységek lényeges műszaki teljesítményadatait. Tartalmazza az energetikai ellátórendszer kialakítását, sémáját, energia megtakarítási módzatkat. Tartalmazza a kmplex rendszer működtetési, vezérlési kialakítását, teljesítmény és egyéb adatkkal, alapja a villams- és gyengeáramú tervezésnek. Kapcslódási lehetőséget biztsít az esetleges megújuló rendszerkapcslatkhz, de azk illesztése, kidlgzása külön tervezési díj ellenében történik. Az ERT-nek tartalmaznia kell minden lényeges műszaki adatt a primer energiára, az adtt helyen rendelkezésre álló kimerülő-, illetve szóba jöhető megújuló energiahasznsítás módzatára, a technlógiai hőnyereség (veszteség) vnatkzásaira, energetikai következményeire. Tartalmazhatja az épületgépész elemek, berendezések, és gépek szabályzását csatlakzását a felügyeleti rendszerhez. 16.2. Az építési engedélyezési tervet megelőző szakaszban készülő különszlgáltatásk 16.2.1. Tervezési prgram az épületgépészeti munkákról A tervezési prgram rögzít minden lyan fnts tényt, amelyet a tervezés srán figyelembe kell venni. Tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, a tervezés előzményeit, a kiindulási épületgépészeti vnatkzású adatkat, a helyiségek funkcinális igényeit, a közműellátttság 73

mértékét és az egyéb épületgépészeti vnatkzású követelményeket, a beépítendő építési termékekkel kapcslats elvárásk szempntjait. Meghatárzza a tervezendő építmény, épület, létesítmény fő paramétereit, az építési költségek előirányztt szakági keretét. Meglévő építményhez, épülethez, rendszerhez való kapcslódás esetén a tervezési prgramhz mellékelni kell annak a tényleges állaptt tükröző szakági dkumentációit, jellemző adatait. A tervezési prgram a 266/2013. (VII.11.) Krm. rendelet 16. -a és a 253/1997. (XII.20.) Krm. rendelet 50.. 1) szerint kötelezően elkészítendő, ezt a tervező vagy megkapja a megbízótól, vagy külön megbízás alapján összeállítja. 16.2.2. Vázlatterv, előterv az épületgépészeti munkákról A tervezési prgramban szereplő épületgépészeti vnatkzású alapadatk elemzése és értékelése. A kmfrt, energetikai és technlógiai hálózatk és berendezések, rendszerek strukturális felépítésére, az általuk nyújttt szlgáltatáskra vnatkzó alternatív megldásk bemutatása, elvi szintű kidlgzása, értékelése. A hatóságkkal, közműszlgáltatókkal szükség szerint előzetes egyeztetések leflytatása. Összehasnlító költségbecslések kidlgzása. Javaslat az ptimális műszaki-gazdasági szempntkat figyelembe vevő megldás kiválasztására. 16.2.3. Építtetői jóváhagyási terv az épületgépészeti munkákról A jóváhagyási terv készítése srán meg kell határzni az adtt létesítmény várható közmű és energia teljesítmény igényét energia fajtánkénti részletezéssel, funkcinális és (szükség szerint) térbeli létesítmény egységenként, felhasználói csprtnként A műszaki leírás tartalmazza a véglegesített, jóváhagytt épületgépészeti kncepció, rendszer ERT alapn vett tárgyalását, a szakági kapcslódásk rögzítését (helyigények, terhelések, energetikai igények, tűzvédelmi vezérlés stb.) vnatkzásait, pntsíttt adatait. Az ERT alapján részletes elemzéssel a hővisszanyerés, hulladékhő-, technlógiai hőhasznsítás választtt módjait, azk összehasnlítását. A végleges (igény szerinti módsíttt, pntsíttt) hőtechnikai vizsgálatk eredményeit, hő- és energiamérleget, hatásait. Ismertetni kell, illetve meg kell határzni az épületgépészeti rendszerek elemeire vnatkzó és elvárt fő műszaki és minőségi követelményeket. Rögzíteni kell a betartandó jgi és szabvány előíráskat, illetve az attól való eltérések lehetőségét. A jóváhagyási terv a fent leírtakat rajzs és szöveges frmában tartalmazza. Része a tervanyagnak a fentiek építési (szerelési és anyag) költségeinek meghatárzása is. Az építtetői jóváhagyási terv alapt szlgáltat a hatósági építési engedélyezési terv elkészítéséhez. 74

16.2.4. Pályázati tervek az épületgépészeti munkákról Ezen tervdkumentációk az egyes pályázatk kiírásaiban meghatárztt tartalmmal állítandók össze, tartalmuk ennek megfelelően váltzó lehet. 16.3. Az építési engedélyezési terv elkészültét követő szakaszban, de a kivitelezési tervezést megelőzően készülő különszlgáltatásk 16.3.1. Az építési engedélyezési tervet kiegészítő árazatlan költségvetés készítése az épületgépészeti munkákról A költségvetés készítés célja, hgy az Építtető az építési engedélyeztetés időszakában egy megközelítő árat kapjn a kivitelezőktől. A készítendő költségvetés részletezettségére vnatkzó követelményt a külön szlgáltatás megrendelésében kell rögzíteni. A költségvetés a főbb tételcsprtknak megfelelően összevnt tételeket tartalmazzn a rendszerek minőségi színvnalának megjelölésével. 16.3.2. Ajánlati terv / tender terv az épületgépészeti munkákról Az ajánlati terv az építtetői jóváhagyási terv és a hatósági építési engedélyezési terv alapján készül, műszaki leírást, specifikációt, elvi rajzkat és alaprajzkat, nymvnalterveket tartalmaz. A műszaki leírásban meghatárzandó épületgépészeti munkák terjedelme és minden lyan körülmény, amely a tender tartalmának megépítésével kapcslats. A műszaki leírás hivatkzik a nem épületgépész szakágakkal való gépészeti vnatkzáskat érintő kapcslódáskra. A műszaki leírás rögzíti a minőségi, szabvány, szerelési, jelölési, környezeti és egyéb speciális követelményeket. A hivatkztt dkumentum jelét, dátumát stb., idézve hivatkzik a kapcslódó szakágakkal, hatóságkkal, közműszlgáltatókkal, a megbízókkal, üzemeltetőkkel történt egyeztetésekre. Leírja az épületgépészeti rendszerek felépítését, fő berendezéseit és készülékeit, funkcióit és szlgáltatásait és ha van ilyen a meglévő rendszerekhez való kapcslódáskat. Kiegészítő infrmációkat ad az ajánlati tervdkumentációban nem szereplő, de az ajánlatadás szempntjából fnts körülményekről (helyszíni adttságk, a kivitelezést beflyásló tényezők, stb.). Legalább (de nem kizárólagsan) a tárgyi feladatra vnatkzóan fnts és értelmezhető, az alábbiakban részletezett fejezetekből áll: víz-csatrna rendszerek; gázellátó rendszerek; fűtő és hőellátó rendszerek; hűtőrendszerek, hűtőközpntk; energia közpnt; megújuló energia hasznsítás; 75

légtechnikai rendszerek; klímarendszerek; technlógiai ellátó rendszerek; tűzvédelmi berendezések, rendszerek; épületautmatika funkciók, rendszer kapcslatk (gépészeti rendszerek, mérések, energia menedzsment). A rajzs tervanyag tartalmazza az épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) áttekintő elvi kapcslási rajzát. Az alaprajzkn ábrázlni kell a fő vezetéknymvnalakat, a berendezések elhelyezését, a szerelvényekre vnatkzó infrmációkat, az egyes rendszerek funkcinális csatlakzását. 16.4. Az épületgépészeti kivitelezési tervdkumentáció készítésével párhuzamsan, vagy annak elkészültét követő szakaszban készülő különszlgáltatásk Ezen tervdkumentációk készítése az alapszlgáltatásként készülő épületgépészeti tervek tartalmi leírásában szereplő felépítéssel, a vnatkzó jgszabályi és szabvány előírásk alapján, a jó szakmai gyakrlat követelményeinek és a Megbízó által megfgalmaztt elvárásknak megfelelően történik. 16.4.1. Rendhagyó épületgépészeti rendszerek tervezése Épületszerkezetbe integrált fűtő-hűtő rendszerek (épületgépészet, statika, építészet, stb.), födém-, illetve falszerkezet-temperálás. Épület-alapzásba illesztett talajszndás rendszerek (cölöp-, sáv-, résalap) épületgépészeti, szerkezeti tervezése. Passzív napenergia-hasznsítás épületgépészeti és szerkezeti tervezési vnatkzásai. Technlógiai rendszerek (ipari, stb.) hulladékhő-hasznsítás, speciális egészségügyi rendszerek (sűrített levegő, vákuum, stb.) tervezése. Minden lyan termikus és hidraulikus energetikai rendszer, amely akár ipari, mezőgazdasági, víztechnlógiai, stb. egyéb vnatkzáskként épületgépészeti, energetikai tervezési feladatkörbe tartzik. 16.4.2. Egyedi rendszerek, különszlgáltatásk A különböző megújuló energiahasznsítási lehetőségek kivitelezési dkumentációi a különszlgáltatásk körébe tartznak. Megújuló energiahasznsítás vnatkzásai, véglegesítése (az engedélyezési tervben Megbízó által jóváhagytt módn) energia flyamábrák, működési ciklusk meghatárzása, megtérülési vizsgálat. A légtechnikai rendszerek befúvási és elszívási módzatainak huzatmentes áramltatási vizsgálata (mdellezése) kmfrttényezők, akusztikai szempntk vnatkzásaival a kezelt terekben. Energiaközpnt megújuló rendszerekkel való kapcslatának kidlgzása. 76

A primer rendszerek termikus, hidraulikus leírása, adatai, getechnika, meterlógiai méretezési alapadatkkal. A környezeti és hagymánys energiaellátás vizsgálatát, illetve eredményeit, az aktív és passzív hűtés-, fűtés visznyait elemző számításk, grafiknk előállítása. A környezeti energiahasznsítás, pl. napenergia-hasznsítás légtechnikai rendszerbe kapcslása, a másdlags hővisszanyerés alkalmazásának vizsgálata. Megújuló energiahasznsítás esetén annak módzatát, a különböző módn visszanyert fűtési, hűtési, energia részarányát, összevetve a felhasznált fsszilis energiával különszlgáltatásként be kell mutatni. Ebben az esetben célszerű költségldalról is vizsgálni, valamint a megtérülés alapján is. Az engedélyezési dkumentációk feladatkörében megfgalmaztt KEHOP (vagy más) kmplex energetikai megvalósíthatósági tanulmány alapján készített kmplex kivitelezési tervdkumentációra értelemszerűen vnatkzik az e fejezetben tárgyalt kivitelezési tervdkumentáció tartalmi követelményrendszere. Épületen kívüli épületgépészeti tervek, a telekhatárn belüli területen a közműellátás, energiaellátás csővezetékei és műtárgyai. Részletes gyártási tervek, légtechnikai idmtervek. Az épületszerkezetekben előre elhelyezendő gépészeti védőcsövezési és tartószerkezeti tervek, épületgépészeti készülékek és szerelvények födém, falnézeti tervei, és rögzítési részletek tervei. Részletes berendezés és készülék specifikus működtetési tervek. Nem építésügyi előírás szerinti épületgépészeti tervezési és engedélyeztetési tevékenység végzése, nem építési engedélyezési eljárásk tárgyát képező dkumentációk összeállítása (pl. a közműszlgáltatók által kért engedélyezési tervek, stb.). 16.4.3. Kivitelezési, karbantartási utasítás Szükség esetén kivitelezési, üzembe helyezési, üzemeltetési és karbantartási utasításk. 16.4.4. Áraztt költségvetés kiírás készítése 16.4.5. Bntási terv tartalma Műszaki leírás mely kitér a fgyasztásmérők, biztnságtechnikai rendszerek elbntására, sérülésük esetén a szükséges intézkedésekre. 16.4.6. Épületgépészeti megvalósulási tervek A megvalósítás srán a kivitelezés alapját képező dkumentációtól a kivitelezés srán történt eltéréseknek az eredeti kivitelezési terveken történő átvezetése és dkumentálása. Ennek alapját a Kivitelező által a dkumentáción jelölt rajzi és szöveges infrmációk képezik, műszaki ellenőri ellenjegyzéssel. 77

16.5. Tervellenőrzés Megbízói igény szerint, a vnatkzó rendeletek, illetve MMK szabályzás szerint történik. 16.6. BIM (Épületinfrmációs mdellezés) tervezés A hármdimenziós, épületinfrmációs mdellben (BIM) történő tervezés kiindulási pntja az épületgépész tervező rendelkezésére bcsáttt BIM kézikönyv és az építész tervek 3D-s mdellje. Kívánats, hgy az együttműködő szakági tervezők azns szftvert használjanak. Ha ez nem tud megvalósulni, az átjárhatóság érdekében meg kell határzni ennek módját pl. IFC frmátum használatával. Ez utóbbi esetben minden szakág adja saját mdelljét minden adatszlgáltatási alkalmmal. Az épület BIM módszerrel történő tervezés egyik legfntsabb feladata a szakágak közötti ütközések kiszűrése, melyhez a kivitelezési tervben a főbb nymvnalakat és a nagyméretű épületgépészeti készülékeket és berendezéseket kell a terveken ábrázlni (LOD300). Ennél magasabb szint (LOD400, LOD500) nem javaslt, mivel a beépítendő legtöbb épületgépészeti berendezés műszaki paramétere ebben a fázisban csak részben ismert, illetve a kivitelezés flyamán kerül kiválasztásra. Így elkerülhető a tervezéshez szükséges ráfrdítás és díj felesleges növelése. A tervdkumentáció LOD300 szintről történő tvábbfejlesztése a tervdkumentációnak a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés számára fnts infrmációkkal történő bővítést jelenti és aktualitása is akkr jelentkezhet. 16.7. Kivitelezési tervek szabványssági felülvizsgálata Az építtető kérheti a kiadtt kivitelezési tervek szabványssági felülvizsgálatát. A felülvizsgálat térjen ki a kivitelezési terv kiadásakr érvényben lévő szabványktól történő eltérésekre és az új szabványk által előírt műszaki megldáskra. 78

17. ÉPÍTÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Az alábbiakban szereplő tervezői szlgáltatásk a kötelező szlgáltatásként készülő épületvillamssági építési engedélyezési tervfejezet és épületvillamssági kivitelezési tervdkumentáción felül, külön megrendelői igény és az erre vnatkzó megbízás alapján készülhetnek. A tervdkumentációk készítésének alapdkumentuma minden esetben a tervezési prgram. Az egyes (alap és különszlgáltatás keretében készülő) tervezési fázisk egymásra épülnek. Közbeszerzés esetén a jóváhagyási tervdkumentáció elkészítése kötelező. A dkumentációk összeállítása az érvényes jgszabályk, szabványk, a jó szakmai gyakrlat és a megrendelői igények alapján létrejött megállapdás szerint történik, az alapszlgáltatásknál rögzített elvek figyelembe vételével. 17.1. Az építési engedélyezési tervet megelőző szakaszban készülő különszlgáltatásk 17.1.1. Tervezési prgram az épületvillamssági munkákról A tervezési prgram rögzít minden lyan fnts tényt, amelyet a tervezés srán figyelembe kell venni. Tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, a tervezés előzményeit, a kiindulási villams vnatkzású adatkat, a helyiségek funkcinális villams igényeit, a villams közműellátttság mértékét és az egyéb villams vnatkzású követelményeket, a beépítendő villams építési termékekkel kapcslats elvárásk szempntjait. Meghatárzza a tervezendő építmény, épület, létesítmény fő paramétereit, az építési költségek előirányztt szakági keretét. Meglévő építményhez, épülethez, rendszerhez való kapcslódás esetén a tervezési prgramhz mellékelni kell annak a tényleges állaptt tükröző szakági dkumentációit, jellemző adatait. A tervezési prgram a 266/2013. (VII.11.) Krm. rendelet 16.. és a 253/1997. (XII.20.) Krm. rendelet 50.. 1. szerint kötelezően elkészítendő, ezt a tervező vagy megkapja a Megbízótól, vagy külön megbízás alapján összeállítja. 17.1.2. Vázlatterv, előterv az épületvillamssági munkákról A tervezési prgramban szereplő villams vnatkzású alapadatk elemzése és értékelése. Az erős- és gyengeáramú hálózatk és berendezések, a villams rendszerek strukturális felépítésére, az általuk nyújttt szlgáltatáskra vnatkzó alternatív megldásk bemutatása, elvi szintű kidlgzása, értékelése. A hatóságkkal szükség szerint előzetes egyeztetések leflytatása. Összehasnlító költségbecslések kidlgzása. Javaslat az ptimális műszaki-gazdasági szempntkat figyelembe vevő megldás kiválasztására. 17.1.3. Építtetői jóváhagyási terv az épületvillamssági munkákról A jóváhagyási terv készítése srán meg kell határzni az adtt létesítmény várható villams teljesítmény igényét hálózat fajtánkénti meghatárzásával, funkcinális és (szükség szerint) 79

térbeli létesítmény egységenként, fgyasztói csprtnként. Meg kell határzni az elvárt üzemi és tartalék villams energia ellátás struktúráját, a fő elemeit. Ismertetni kell illetve meg kell határzni a villams hálózat elemeire (villams elsztók, vezetékrendszerek, világítási megldásk, egyéb berendezések és készülékek, valamint vezérlési és működési elvek) vnatkzó és elvárt fő műszaki és minőségi követelményeket. Rögzíteni kell a betartandó jgi és szabvány előíráskat, illetve az attól való eltérések lehetőségét. A fentiek értelemszerűen vnatkznak a gyengeáramú rendszerekre is. A jóváhagyási terv a fent leírtakat rajzs és szöveges frmában tartalmazza. Része a tervanyagnak a fentiek építési (szerelési és anyag) költségeinek meghatárzása is. Az építtetői jóváhagyási terv alapt szlgáltat a hatósági építési engedélyezési terv elkészítéséhez. A jóváhagyási terv a fent leírtakat rajzs és szöveges frmában tartalmazza. Építtetői kérésre része lehet a tervanyagnak a szakági építési (szerelési és anyag) költség becslés szintű meghatárzása is. A költségbecslést a szakági költségvetés kiírás összesítő ldalán munkarészenként (bntás; külső munkák; védőcsövek és tartószerkezetek; kábelek és vezetékek; világítási berendezések (lámpatestek); szerelvények; elsztó berendezések és nagyberendezések; villámvédelem, kiegészítő tételek) javaslt elkészíteni. 17.1.4. Pályázati tervek az épületvillamssági munkákról Ezen tervdkumentációk az egyes pályázatk kiírásaiban meghatárztt tartalmmal állítandók össze, tartalmuk ennek megfelelően váltzó lehet. 17.2. Az építési engedélyezési terv elkészültét követő szakaszban, de a kivitelezési tervezést megelőzően készülő különszlgáltatásk 17.2.1. Az építési engedélyezési tervet kiegészítő árazatlan költségvetés készítése a villams munkákról A költségvetés készítés célja, hgy az Építtető az építési engedélyeztetés időszakában egy megközelítő árat kapjn a kivitelezőktől. A készítendő költségvetés részletezettségére vnatkzó követelményt a külön szlgáltatás megrendelésében kell rögzíteni. A költségvetés a főbb tételcsprtknak megfelelően összevnt tételeket tartalmazzn a rendszerek minőségi színvnalának megjelölésével. Főbb tételcsprt javaslt bntása a következő: 0,4 kv-s rendszerek: villams ellátás, elsztó berendezések, kábelek/vezetékek, szerelvények. Gyengeáramú rendszerek: Az épületben kiépítendő rendszereket kell külön-külön meghatárzni. 80

A tervező a költségvetés összeállításáhz elkészíti az annak alapjául szlgáló tervanyagt a fent említett részletezettség figyelembe vételével, de ennek dkumentálására vnatkzó követelményt szintén a megrendelésben kell rögzíteni. 17.2.2. Ajánlati terv / tender terv az épületvillamssági munkákról Az ajánlati terv az építtetői jóváhagyási terv és a hatósági építési engedélyezési terv alapján készül, műszaki leírást, specifikációt, elvi rajzkat és alaprajzkat tartalmaz. A műszaki leírásban meghatárzandó a villams munkák terjedelme (közép- és kisfeszültségű berendezések, épületvillamssági rendszerek, gyengeáramú, épületautmatikai, infrmatikai rendszerek, stb.) és minden lyan körülmény, amely a tender tartalmának megépítésével kapcslats. A műszaki leírás hivatkzik a nem villams szakágakkal való villams vnatkzáskat érintő kapcslódáskra. A műszaki leírás rögzíti a minőségi, szabvány, szerelési, jelölési, környezeti és egyéb speciális követelményeket. A hivatkztt dkumentum jelét, dátumát, stb., idézve hivatkzik a villams és nem villams szakágakkal, hatóságkkal, megbízókkal, üzemeltetőkkel történt egyeztetésekre. Leírja a villams rendszerek felépítését, fő berendezéseit és készülékeit, funkcióit és szlgáltatásait és ha van ilyen a meglévő rendszerekhez való kapcslódáskat. Kiegészítő infrmációkat ad a villams ajánlati tervdkumentációban nem szereplő, de az ajánlatadás szempntjából fnts körülményekről (helyszíni adttságk, a kivitelezést beflyásló tényezők, stb.). Legalább (de nem kizárólagsan) a tárgyi feladatra vnatkzóan fnts és értelmezhető, az alábbiakban részletezett fejezetekből áll: a) középfeszültségű rendszerek, berendezések b) kisfeszültségű energiaellátó rendszerek, berendezések, fázisjavítás c) villams főelsztó és alelsztó berendezések, elszámlási mérés d) fővezeték rendszerek, áramsínek, fő nymvnalak, vezetékcsatrnák, védőcsövek e) villams helyiségek, kialakításuk fő követelményei, hűtés, szellőzés f) dugaszló hálózatk, fgyasztói csatlakzásk g) üzemi és tartalékvilágítás (követelmények, fényfrrásk és lámpatestek, jellemző terek méretezési lapjai h) épületautmatika funkciók, rendszer kapcslatk (erősáram, világítás, gépészeti rendszerek, gyengeáramú rendszerek, mérések, energia menedzsment) i) áramütés elleni védelem j) villámvédelem, túlfeszültség védelem k) gyengeáramú rendszerek (infrmatika, tűzjelző, behatlás elleni védelem, beléptetés, kamera megfigyelő rendszer, műsrvételi TV rendszer, zártláncú TV rendszer, elektrakusztika, tájékztató rendszerek, stb.) A rajzs tervanyag tartalmazza a fővezetéki vázlatt, a gyengeáramú rendszerek elvi sémarajzát, az elsztók egyszerűsített kapcslási rajzait a főbb adatkkal, az alelsztók esetében típuskapcsláskkal és adatkkal az alelsztók ezekből történő összeállítására. 81

Az alaprajzkn ábrázlni kell a fő vezetéknymvnalakat, az elsztók elhelyezését, a szerelvényekre vnatkzó infrmációkat és jellemző lámpatestkisztáskat, a világítási áramkörök kapcslására vnatkzó infrmációkkal. 17.3. Az épületvillamssági kivitelezési tervdkumentáció készítésével párhuzamsan, vagy annak elkészültét követő szakaszban készülő különszlgáltatásk Ezen tervdkumentációk készítése az alapszlgáltatásként készülő épületvillamssági tervek tartalmi leírásában szereplő felépítéssel, a vnatkzó jgszabályi és szabvány előírásk alapján, a jó szakmai gyakrlat követelményeinek és a Megbízó által megfgalmaztt elvárásknak megfelelően történik. 17.3.1. Épületen kívüli villams tervek Telekhatárn belüli területen térvilágítás, nem épületre kerülő díszvilágítás, villams energia ellátás, épület(ek)en kívüli erősáramú vezetékhálózatk. 17.3.2. Épületen belüli és épületre kerülő díszvilágítás tervei Épületre kerülő díszvilágítás, hatásvilágítás, kiemelő világítás. 17.3.3. Elektrmágneses zavarvédelmi és elektrsztatikus feltöltődés elleni védelem tervei a) általáns elektrmágneses zavarvédelmi előírásk; b) összefüggések a villámvédelmi- és túlfeszültség-védelmi rendszerekkel; c) speciális földelési és ptenciálkiegyenlítési intézkedések; d) nymvnal vezetési intézkedések; e) vezetett nagyfrekvenciás zavarszűrés; f) harmnikus szűrés; g) kis- és nagyfrekvenciás elektrmágneses helyiségárnyéklásk és nymvnal árnyéklásk kialakítása; h) elektrsztatikus feltöltődés elleni védelmi intézkedések; i) érzékeny adatk elektrnikus biztnságáhz kapcslódó speciális villams zavarvédelmi intézkedések; j) rbbanásveszély és fkzttan zavarérzékeny villams berendezések alkalmazása esetén tvábbi speciális villams zavarvédelmi intézkedések. 17.3.4. Szlgáltatói hálózattal kapcslats villams védelmi beállítási tervek A közép- és kisfeszültségű rendszerek villams védelmi és autmatika beállítási tervei. 17.3.5. Villams elsztók gyártási (részlet és srzatkapcs) tervei Villams elsztók, berendezések gyártási tervei (áramút, srkapcs, körvezetéki, szerelési részletek, részletes belső elrendezési, melegedés számítás). 82

17.3.6. Részletes kábelezési tervek kábellistákkal és bekötési adatk 17.3.7. Az épületszerkezetekben előre elhelyezendő villams védőcsövezési és tartószerkezeti tervek, villams készülékek és szerelvények födém, falnézeti tervei, és rögzítési részletek tervei 17.3.8. Részletes berendezés és készülék specifikus működtetési és vezérlési tervek 17.3.9. Nem építésügyi előírás szerinti villams tervezési és engedélyeztetési tevékenység végzése A nem építési engedélyezési eljárásk tárgyát képező dkumentációk összeállítása (pl. a villams energia törvény szerinti csatlakzó, összekötő és felhasználói berendezések, rbbanásveszélyes környezetekben működő villams berendezések és védelmi rendszerek). 17.3.10. Ívzárlati túlnymás számítás, szimuláció készítése, a szükséges intézkedések meghatárzása 17.3.11. Áraztt költségvetés kiírás készítése 17.3.12. Bntási terv tartalma Műszaki leírás mely kitér az áramszlgáltatói mérés, biztnságtechnikai rendszerek elbntására, sérülésük esetén a szükséges intézkedésekre. 17.3.13. Épületvillamssági megvalósulási tervek A megvalósítás srán a kivitelezés alapját képező dkumentációtól a kivitelezés srán történt eltéréseknek az eredeti kivitelezési terveken történő átvezetése és dkumentálása. Ennek alapját a Kivitelező által a dkumentáción jelölt rajzi és szöveges infrmációk képezik, műszaki ellenőri ellenjegyzéssel. 17.3.14. A villams (vagy bármilyen) felügyeleti rendszerhez történő csatlakzás részlet tervei (kapcslódási felületek, a tvábbításra kerülő jelzése, mennyiségek biztsításáhz szükséges részletek, a fgadtt jelzések és parancsk feldlgzásának részletei) 17.3.15. A közép- és kisfeszültségű rendszerek kezelési- és karbantartási utasítás elkészítése, közreműködés az üzemviteli utasítás elkészítésében 17.4. Az épületvillamssági gyengeáramú rendszerek gyártó és típus specifikus tervdkumentációinak (gyártmányterv) kötelező tartalma az alábbi rendszerekre a) Infkmmunikációs rendszer, b) audivizuális rendszer, c) műsrvételi és zártláncú TV rendszer, d) beléptető rendszer, e) vide - megfigyelő rendszer, 83

f) elektrnikus vagynvédelmi rendszer, g) tűzjelző rendszer, h) egyéb gyengeáramú rendszerek (ügyfélhívó, nővérhívó, betegirányító, utas tájékztató, közpnti óra, áruvédelmi, stb.). A 12.5. pnt kiegészítése az alábbiakkal 17.4.1. Műszaki leírás A 12.4.1. pnt kiegészítése az alábbiakkal: A tervezett rendszer elemeinek bemutatása, knkrét típus/gyártmány megjelölésével, paraméterek megadásával, esetleg adatlapk csatlásával. A rendszer kapcslódása egyéb épületvillamssági rendszerekhez knkrét megvalósítási leírással. Rendszerenként a tervezési terület jellemző területeire megadni, - szükség szerint számítással, méretezéssel esetleg mdellezéssel igazlni - a rendszer és/vagy annak elemeinek megfelelőségét (a teljesség igénye nélkül): Infkmmunikációs rendszer: távlsági krlátk megadás; frgalmi és műszaki méretezések; WIFI kiszlgálás mdellezése; helyi UPS méretezés (amennyiben létesül); Audivizuális rendszer: számítógépes mdellezés (ahl értelmezhető, pl. beszédérthetőség (STI), hangnymás (SPL), hatásvilágítási mdell, stb.); helyi UPS méretezés (amennyiben létesül); Műsrvételi és zártláncú TV rendszer; Beléptető rendszer: frgóvillák, kapuk áteresztési képességének igazlása; helyi UPS méretezés /amennyiben létesül; Vide - megfigyelő rendszer: tárlási tárhely kapacitás méretezése; kiemelt területek képfelbntásának megadása; helyi UPS méretezés (amennyiben létesül); Elektrnikus vagynvédelmi rendszer: particinálhatósági lehetőségek; helyi UPS méretezés (amennyiben létesül). 84

17.4.2. Rajzdkumentáció, tervek, tervlapk A 12.4.2. pnt kiegészítése az alábbiakkal: a) A rendszer tervéhez telepítési elhelyezési és összefüggési rajzk tartznak, jelmagyarázattal. b) A dkumentációnak tartalmazniuk kell a (legalább M=1:100 méretarányú) léptékhelyes telepítési elhelyezési alaprajzkat, teljes körű nymvnal ábrázlással, szükség szerint csövezési rajzkkal. c) A terveken szereplő eszközöket el kell látni azkat egyértelműen jelölő aznsító számmal, jelöléssel. d) gyártmánytervek, részletrajzk, beépítési és telepítési részletrajzk, stb. 17.5. Épületautmatika és épületfelügyeleti rendszer gyártó és típus specifikus tervdkumentációja (gyártmányterv) kötelező tartalma a) Gyártmány specifikus gépészeti elektrms kapcsló berendezések és épületfelügyeleti alállmásk áramút terveinek, vezérléseinek, autmatika elemek bekötési tervei. Mely tartalmazza a villams kapcsló berendezések beépített készüléklistáját, elrendezési rajzait, kábeljegyzékét. b) Igény szerint a villams kapcsló berendezések kábelbekötési, srkapcs bekötési tervei. c) Beszállítói adatszlgáltatás alapján az épületfelügyeleti rendszerhez tartzó hálózati kialakításk (pl. TCP/IP, Ln, Mbus, Mdbus) megjelenítése. d) Alaprajzi telepítési tervek, melyek az autmatika kapcsló- és alállmás- szekrényeket, a főbb gépészeti berendezéseket tartalmazzák. e) Épületfelügyeleti alállmásk, adatvnaln keresztül beintegrált rendszerek (pl. hűtőgépek, VRV rendszerek, mennyiség mérések, jelzések) adatpnt listái. f) Épület autmatikáhz fizikai adatpntkn keresztül csatlakzó rendszerek (pl. villams elsztók, technlógiai berendezések) srkapcs szintű bekötési tervei. g) Helyiség szabályzáskhz szükséges gyártmány specifikus IRC alállmásk és vezérlő dbzk bekötési tervei. A helyiség szabályzásáhz tartzó terepi készülékek telepítési-alaprajzi megjelenítése. h) Beépítésre kerülő gépészeti berendezések villams paramétereinek ismeretében a gépészeti autmatika szekrényekre vnatkzó energia mérleg felállítása (pl. téli-nyári üzem energia igény, hő és füstmentesítéses kiemelt hálózat energia igény). i) Hő és füstmentesítő rendszerek kézi vezérlő tabló tervének, amennyiben szükséges színes séma-tabló tervének elkészítése. Nrmál üzemű légtechnikai berendezések és a hő és füstmentesítéshez tartzó ventilátrk vezérlő mátrixának felállítása. j) Megrendelői igény alapján integrált épületüzemeltetési rendszer kialakítás. Integrált felügyeleti szftver segítségével egy adatbázisba közpntsíttt gyengeáramú rendszerek (pl. épületautmatika, tűzjelző, vagynvédelem, behatlás, beléptető, kamera rendszerek) tervezése. Kétirányú nyittt kmmunikációs rendszer, perátri tevékenységek, energiagazdálkdás kialakítása. k) Villams próbaüzemi terv. 85

17.6. BIM (Épületinfrmációs mdellezés) tervezés A hármdimenziós, épületinfrmációs mdellben (BIM) történő tervezés kiindulási pntja a villams tervező rendelkezésére bcsáttt BIM kézikönyv és az építész tervek 3D-s mdellje. Kívánats, hgy az együttműködő szakági tervezők azns szftvert használjanak. Ha ez nem tud megvalósulni, az átjárhatóság érdekében meg kell határzni ennek módját pl. IFC frmátum használatával. Ez utóbbi esetben minden szakág adja saját mdelljét minden adatszlgáltatási alkalmmal. Az épület villams tervben javaslt kidlgzás részletessége (LOD= Level Of Develpment) az alábbi szinteken határzható meg: LOD100, LOD200, LOD300, LOD350. Az épület villams BIM módszerrel történő tervezés egyik legfntsabb feladata a szakágak közötti ütközések kiszűrése, melyhez a kivitelezési tervben a főbb nymvnalakat és a nagyméretű villams készülékeket és berendezéseket kell a terveken ábrázlni (LOD300). Ennél magasabb szint (LOD400, LOD500) nem javaslt, mivel a beépítendő legtöbb épületvillamssági berendezés műszaki paramétere ebben a fázisban nem ismert, illetve a kivitelezés flyamán kerül kiválasztásra (pl. szerelvények, lámpatestek, gyengeáramú készülékek mérete). Így elkerülhető a tervezéshez szükséges ráfrdítás és díj felesleges növelése. A tervdkumentáció LOD300 szintről történő tvábbfejlesztése a tervdkumentációnak a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés számára fnts infrmációkkal történő bővítést jelenti és aktualitása is akkr jelentkezhet. 17.7. Kivitelezési tervek szabványssági felülvizsgálata Az építtető kérheti a kiadtt kivitelezési tervek szabványssági felülvizsgálatát. A felülvizsgálat térjen ki a kivitelezési terv kiadásakr érvényben lévő szabványktól történő eltérésekre és az új szabványk által előírt műszaki megldáskra. 17.8. Épületekben lévő rbbanásveszélyes területek erős és gyengeáramú tervezése 17.9. Falnézeti részlettervek, kttáztt tervek készítése A tervező a berendezések valós méreteit figyelembe véve az Építtetővel, Szakhatósággal egyeztetett helyiségekre elrendezési rajzt készít (pl. tűzltási közpnt helyisége, recepciós pult stb.). 86

18. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TŰZVÉDELMI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 18.1. Építésügyi tűzvédelmi tervfázisk ajánltt tartalma Az adtt tervezési feladat előkészítéséhez, bnylításáhz, illetve megfelelő minőségű elvégzéséhez külön szlgáltatásként elvégzendő ajánltt tartalm az épületek jellegének megfelelően, értelemszerűen adaptálandó. Az adtt épületnél nem szükséges, valamint a meg nem rendelt munkarészek elhagyhatók (pl. ha nincs rbbanásveszélyes helyiség vagy kazánház az épületben, a hasadó vagy hasadó-nyíló felületek ismertetése elmarad). Előkészítő tervezés 18.1.1. Tervezési prgram építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma alapadatk meghatárzása Építtetői adatszlgáltatás körének meghatárzása; építményt használók menekülési képességének meghatárzása az építmények rendeltetésének, kckázatának megállapítása (Az építmény Országs Tűzvédelmi Szabályzat szerinti kategrizálása a benne flytattt tevékenységek, a szintmagasságk, a befgadóképesség és a tárlt (tárlható) anyagk és mennyiségük, stb. alapján.); kckázati egységek, mértékadó kckázati sztály megállapítása; elhelyezési követelmények (tűztávlságk, telepítési távlságk, megközelítési lehetőségek) meghatárzása; az építmények építészeti - tűzvédelmi jellegének meghatárzása (Az építmény tűzvédelmi fgalmak szerinti kategrizálása az építészeti jelleg, a szintszám, a tűzszakaszlás, stb. alapján); maximális tűzszakasz terület megállapítás; tűzszakaszk számának meghatárzása; hő- és füstelvezetés szükségességének megállapítása; beépített tűzvédelmi berendezések szükségességének megállapítása; ltóvízellátási igények és lehetséges módk meghatárzása. 18.1.2. Vázlatterv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma Az építmények rendeltetésének, kckázatának megállapítása (Az építmény Országs Tűzvédelmi Szabályzat szerinti kategrizálása a benne flytattt tevékenységek, a szintmagasságk, a befgadóképesség és a tárlt (tárlható) anyagk és mennyiségük, stb. alapján); építményt használók menekülési képességének meghatárzása; kckázati egységek, mértékadó kckázati sztály megállapítása; 87

elhelyezési követelmények (tűztávlságk, telepítési távlságk, megközelítési lehetőségek) meghatárzása; az építmények építészeti - tűzvédelmi jellegének meghatárzása (Az építmény tűzvédelmi fgalmak szerinti kategrizálása az építészeti jelleg, a szintszám, a tűzszakaszlás, stb. alapján.); kckázati egységek, tűzszakaszk elhelyezkedésének, határló felületeinek meghatárzása; kiürítési útvnalak meghatárzása; átmeneti védett terek meghatárzása; hő- és füstelvezetés szükségességének, elvezető és légpótló felületei elhelyezkedésének megállapítása; hasadó felületek elhelyezkedésének megállapítása; közmű kapcslatk feltárása; beépített tűzvédelmi berendezések szükségességének megállapítása; ltóvízellátási igények és lehetséges módk meghatárzása; fali tűzcsaphálózat szükségességének megállapítása; tűzltósági beavatkzási közpnt létesítési követelményének, elhelyezkedésének meghatárzása. 18.1.3. Építtetői jóváhagyási terv 18.1.3.1. Hatály Az építési beruházásk, valamint az építési beruházáskhz kapcslódó tervezői és mérnöki szlgáltatásk közbeszerzésének részletes szabályairól szóló Krm. rendelet [11] előírásait alapul véve a rendeletekben meghatárztt építmények közbeszerzési eljárásáhz készített tervdkumentáció részeként kötelező tűzvédelmi munkarészt készíteni. 18.1.3.2. Tervkészítés célja A jóváhagyási tervdkumentáció készítésének célja, hgy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megalapzásakr, illetve ennek flyamán a tervbe vett építmény műszaki tartalmát, valamint várható beruházási és üzemeltetési költségét a közbeszerzési kiíráshz szükséges mértékig megismerje és elfgadja. Engedélyeztetésre, kivitelezésre nem alkalmas e dkumentáció. 18.1.3.3. Tervezési feladat A tűzvédelmi tervező feladata, hgy az ajánlatkérővel és a tervezésben érintett építész és szakági tervezőkkel, szakértőkkel való egyeztetések srán meghatárzza a tervezett beruházás meglevő építményekre, környezetre gyakrlt tűzvédelmi hatását, tvábbá kialakuljn az építmény tervezett tűzvédelmi rendszere. A tervező a feladata végrehajtása srán a vázlattervezés srán elfgadtt kncepciók közül az ajánlattevő által elfgadttat tervezi tvább. Vázlatterv hiányában, vagy az elfgadtt 88

vázlattervtől eltérő kncepció tvábbtervezésének igénye esetén a tervezési feladat kiegészül a vázlatterv srán ellátandó feladatkkal. Ezekben az esetekben az egyébként ajánltt tartalmnak tekinthető vázlattervi követelmények, kötelező tervtartalmi követelményként értelmezendők. A tűzvédelmi tervfejezet feladata, hgy az ajánlatkérő, valamint a többi szaktervező részére bemutassa az építmény tűzvédelmi kncepcióját, beleértve az építmény átfgó tűzvédelmi kategrizálását, a kapcslódó és a szmszéds építményekkel való tűzvédelmi kapcslatát, meghatárzva az építészeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamssági és egyéb szakági tűzvédelmi teljesítmény adatait, a beépített tűzvédelmi berendezések tervezett lényeges paramétereit és funkcinális működési elvét, a menekülés illetve mentés, valamint a tűzltói beavatkzás tervezett feltételeinek megldási módjait. A tervezőnek feladata a tervei tartalmának a vnatkzó jgszabálykban rögzített kötelező tételek, valamint a hatósági jóváhagyási eljárásk megalapzását célzó tűzvédelmi hatósággal való egyeztetése. A tervező feladata az építész és a szakági tervezőkkel egyeztetetten a más szakágak költségvetésében nem szereplő tűzvédelmi beruházási és üzemeltetési költségek becsült értéke alapján tűzvédelmi költségbecslést készíteni. 18.1.3.4. Építtetői jóváhagyási tervek építésügyi tűzvédelmi munkarésze A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben fglalt követelmények megtartásával az építménynek megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tartalmi követelményeket a jóváhagyási tervdkumentáció tárgyát képező épületre, építményre értelemszerűen kell adaptálni. A tervkészítés céljának vagy a tervezett építési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve megrendelői igény esetén a tervek tartalma bővíthető. A jóváhagyási tervek tűzvédelmi dkumentációja címlapból; nagybb tervdkumentáció esetén tartalmjegyzékből; műszaki leírásból; műszaki leírási mellékletekből; tervrajzkból; költségbecslésből áll, melyeket a 18.1.3.5. és 18.1.3.6. sz. pntkban fglaltak alapján a hatálys jgszabályk figyelembevételével kell összeállítani A 18.1.3.5. pntban fglalt és a tervezés tárgyát képező építményre értelmezhető tervezési feladatkat a tervezői alapszlgáltatás keretén belül kell elvégezni. A tervező és a megbízója közötti eseti megállapdás alapján az adtt tervezési feladat elvégzéséhez tvábbi az alapszlgáltatásn felüli feladatk ellátása is indklt lehet. Ilyen feladatk lehetnek a 18.1.3.6. pntban felsrlt munkarészek. E feladatk külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásért járó díjazásn felüli díjért végezhetők el. 89

18.1.3.5. Építtetői jóváhagyási tervek építésügyi tűzvédelmi munkarészének kötelező tartalma Az épület tűzvédelmi kncepciójának megtervezése; A tűzvédelmi kncepció megvalósulásáhz szükséges műszaki megldásk önálló, illetve más szakágakkal közös megtervezése; Adatszlgáltatás a tűzvédelmi tervezési feladatrészek srán meghatárztt műszaki tartalm tűzvédelmi vnatkzású tételeinek építész és szakági tervekben történő szerepeltetéséhez; A társ szaktervezők, így különösen az építész, épületgépész, épületvillamssági szakági terv ellenőrzése, észrevételek megtétele és a tűzvédelmi tervezési flyamat eredményeinek az építész és az egyes szakági tervekben szerepeltetéséhez íráss, szükség esetén vázlatkkal történő adatszlgáltatás; Tűzltó szakhatósági egyeztetések elvégzése, a szakhatósági egyeztetésekről emlékeztető felvétele, a szakhatósági előírásk egyeztetése ajánlattevővel és az elfgadtt kikötések tervekbe való beépítése; Tűzvédelmi tervfejezet összeállítása: Tűzvédelmi műszaki leírás összeállítása, melynek fejezetei megegyeznek az építési engedélyezési tervdkumentáció tartalmi követelményeinél leírtakkal, de tartalma a jóváhagyási terv célja szerinti; A tűzvédelmi kncepció megértéséhez, illetve a választtt műszaki megldásk bemutatásáhz szükséges tervrajzk (Helyszínrajz, Alaprajzk, Metszet- és Nézet rajzk) Költségbecslés, mely a más szakágak terveiben nem szereplő tűzvédelmi beruházási és üzemeltetési költségeket tartalmazza. A tervekre beérkező ajánlattevői észrevételek, javaslatk véleményezése tűzvédelmi szempntból, egyetértés esetén beépítése a tervbe. 18.1.3.6. Építtetői jóváhagyási tervek építésügyi tűzvédelmi munkarészének külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásn felül ellátandó feladatk tartalma A tűzvédelmi kncepció kialakításáhz, illetve a választtt műszaki megldásk megalapzásáhz szükséges számításk. Jgszabálytól eltérő műszaki megldás hatósági jóváhagyásának előkészítő egyeztetései, az eltérést ellensúlyzó intézkedések meghatárzása; Egyedi hatósági jóváhagyást igénylő műszaki megldás kidlgzása, hatósági jóváhagyásának előkészítő egyeztetései; Mindazn tervtartalmi elemek, melyek az építési engedélyezési tervek tartalmi követelményeiben alapszlgáltatásn felüli, ajánltt tervtartalmként vannak meghatárzva. 18.1.4. Pályázati terv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma A pályázati kiíráshz illetve benyújtásáhz szükséges tervek tartalmáhz, kidlgzttsági fkáhz igazdóan szükséges a tervezendő épület jellege alapján a 90

legfntsabb tűzvédelmi követelmények (rendeltetés, kckázati egység és mértékadó kckázati sztály, maximális tűzszakasz terület, tűztávlsági krlátk, kiürítési-, menekülési feltételek, beépített tűzvédelmi berendezések szükségessége) meghatárzása, a tűzvédelmi kncepció alapjainak felállítása. Tervezői egyeztetéseken szükséges részt venni és nymn követni a tervek fejlesztését annak elkerülésére, nehgy lyan műszaki megldás nyerjen egy tervpályázatn, amely nem felel meg a vnatkzó tűzvédelmi követelményeknek. 18.1.5. Tanulmányterv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma Tartalma a tanulmány készítésének céljától függően az építési engedélyezési tervek tartalmi követelményei alapján. 18.1.6. Építésügyi tűzvédelem munkarész alapszlgáltatásn felüli tartalma az építési engedélyezési eljárásban Jgszabály, szabvány általáns érvényű előírása alóli eltérő, vagy egyedi számítási módszer alkalmazásával járó megldás tervezése, engedélyeztetése. A technlógia azn elemei, melyek az építmény építészeti tűzvédelmi kialakítására beflyással vannak. A rbbanásveszélyes technlógiai berendezések beaznsítása. A szabványs tűzgörbétől eltérő tűz leflyású terek kijelölése és a tűzgörbe jellegének meghatárzása. A kiürítésre rendelkezésre álló időnek és/vagy kiürítés időtartamának számításs megállapítása. A hasadó- és hasadó-nyíló felületekkel védett tereket határló egyéb szerkezetekre, rbbanás terelő szerkezetekre vnatkzó követelmények meghatárzása. A hasadó- és hasadó-nyíló felületek megtervezése. Az elflyásgátló terek kialakítási módjának ismertetése, minimális méretek és egyéb feltételek meghatárzása, A vész-szellőzés helyének, légkibcsátási helyének, minimális teljesítményének meghatárzása. A hő- és füstelvezetés vezérlési helyeinek meghatárzása, A vész-szellőzés riasztási és beavatkzási küszöbértékek meghatárzása. A tűzltó készülékek ltási teljesítményére, szükséges darabszámára vnatkzó követelmények. A menekülési útirány jelölő és a biztnsági jelzések elhelyezésére vnatkzó követelmények meghatárzása. A biztnsági jelzések megvilágítási követelményeinek meghatárzása. A fali tűzcsap hálózat kialakítási követelményeinek meghatárzása. Az ltóvízellátás biztsítására vnatkzó közműszlgáltatói nyilatkzat, mérési jegyzőkönyv beszerzése 91

Nagybb alapterületű, összetett technlógiájú helyiségek esetén indklt lehet egyes helyiségek veszélyességi övezet szintű besrlásának elvégzése is. Tűzterhelés számítás: Helyiségek, tűzszakaszk, építmények tűzterhelési értékeinek (nrmák és/vagy építtetői adatszlgáltatásn alapuló) kiszámítása; - Állandó, ill. időleges tűzterhelés; - Lkális tűzterhelés, lkális és/vagy helyiségen belüli maximális hőfelszabadulás kiszámítása; láng kiterjedésének, magasságának kiszámítása - tűzidőtartam számítás; - tűzeseti gázhőmérséklet illetve szerkezeti hőmérséklet számítás. Tűztávlság számítási módszerrel történő meghatárzása. Beépített tűzltó berendezés ltóanyag szükségletének közelítő számítása. Kivitelezést előkészítő tervezés 18.1.7. Ajánlati terv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma Tűzvédelmi műszaki leírás és rajzi dkumentáció összeállítása, az engedélyezési tervfázishz képest pntsíttt, építési termék, épületszerkezet szintű, részletes tűzvédelmi - műszaki megldásk részletes ismertetésével. Benne: az elsőfkú tűzvédelmi hatóság építési engedélyhez kiadtt szakhatósági engedélyében szereplő kikötések alapján a betervezett műszaki megldásk szakági tervezői és tűzvédelmi szakhatósági egyeztetése, tervekbe való beépítése; adatszlgáltatás a tűzvédelmi tervezési feladatrészek srán meghatárztt műszaki tartalm tűzvédelmi vnatkzású tételeinek építész és szakági tender kiírásban történő szerepeltetéséhez; a kiadtt tervekre beérkező megbízói, esetleg kivitelezői észrevételek, javaslatk tűzvédelmi szempntú véleményezése és elfgadás esetén a tervekbe való beépítése. 18.1.8. Építészeti műszaki kivitelezési építésügyi tűzvédelem munkarész alapszlgáltatásn felüli tartalma Jgszabály, szabvány általáns érvényű előírása alóli eltérő, vagy egyedi számítási módszer alkalmazásával járó megldás tervezése, engedélyeztetése. A társ szakági tervezők segítése a tűzvédelmi célknak megfelelő építési termékek, építmény szerkezetek, berendezések, megldásk megválasztásában. A technlógia azn elemei meghatárzása és tervezésének segítése, melyek az építmény építészeti tűzvédelmi kialakítására beflyással vannak. A rbbanásveszélyes technlógiai berendezések beaznsítása. Rbbanásveszélyes zónák előfrdulása esetén ezek helyének kiterjedésének megállapítása, A szabványstól eltérő jellegű tűzgörbéjű terekben a tűz jellemzőinek megállapítása. Tűzterhelés számítás elvégzése. (A helyiségek egyenkénti, tvábbá tűzszakaszk, építmények területi arányk szerint súlyzttan összesített időleges tűzterhelése. Adtt esetben indklt lehet a lkális tűzterhelés, lkális és/vagy helyiségen belüli maximális hőfelszabadulás meghatárzása is. Adtt esetben indklt lehet a láng kiterjedésének, magasságának megállapítása.) 92

Tűz jellemzőinek kiszámítása (a tűzidő tartam és/vagy megállapítható a tűzeseti gázhőmérséklet, a hő- és füst terjedésének számítása, tűzmdellezése; Az egyes építményszerkezeteket érő tűzhatásk megállapítása.). Az alkalmaztt építményszerkezetekre vnatkzó tűzvédelmi teljesítmény jellemzők megállapítása Eurcde számítással, vagy egyéb az alapszlgáltatásban nem említett módn. A kiürítésre rendelkezésre álló időnek és/vagy kiürítés időtartamának számításs megállapítása. A hasadó- és hasadó-nyíló felületek kialakításának megtervezése. A hasadó- és hasadó-nyíló felületekkel védett tereket határló egyéb szerkezetekre ható túlnymás maghatárzása. Az elflyásgátló tér tényleges méretének meghatárzása. A kialakítása srán alkalmaztt építményszerkezetek típusa, teljesítmény jellemzői, kialakítási módjuk ismertetése. A vész-szellőzés helyének, légbeszívó és kibcsátási helyének, teljesítményének, ismertetése. A hő és füstelvezető rendszer beépített szerkezeteinek, berendezéseinek meghatárzása. Hő- és füstelvezetésre, légutánpótlásra beépülő nyílászáró szerkezetek kiválasztása, vezérlő szerkezetük meghatárzása. Adatszlgáltatás a helyes működéshez szükséges csatlakzó elemek (pl. elektrms rendszer) tervezői részére. Hő- és füstelvezetésre, légutánpótlásra beépülő gépi szellőző berendezések, füstelszívó vezetékek, épületgépész tervezővel közös megtervezése. A hő és füstelvezető rendszer vezérlő szerkezetek meghatárzása. A gáz(gőz)kncentráció érzékelők riasztási és beavatkzási küszöbértékeinek meghatárzása. Az építmény védelmére telepítendő tűzltó készülékek típusának, telepítési helyének meghatárzása. A menekülési útirány jelölő és a biztnsági jelzések elhelyezésére, villams megtáplálására, megvilágítására vnatkzó tűzvédelmi előírásk teljesülésének ellenőrzése. Szintenként, helyiségenként részletezett tűzveszélyességi sztályba srlás. Tűzgátló nyílászárók, csappantyúk, mandzsetták, tűzterjedés gátlására szlgáló egyéb szerkezetek (a tűzállósági határérték feltüntetésével) rajzi ábrázlása. Kiürítésre szlgáló ajtók, vésznyitók, pánikzárak, vészkijárati zárak rajzi ábrázlása. Füstelvezető, füstmentesítő és légpótló ventillátrk rajzi ábrázlása, (kapacitása,). Tűzgátló előterek szellőzőventillátrai, az előterek szellőzését biztsító légcsatrnák rajzi ábrázlása. Tűzgátló burklattal elláttt légtechnikai vezetékek tűzgátló burklata rajzi ábrázlása. Napelemek rajzi ábrázlása (a tűzvédelmi kapcslók, nymvnalak és rendszerelemek feltüntetésével). 93

Technlógiai alaprajz (a jellemző adatk feltüntetésével). Más szakágak költségvetési kiírásának ellenőrzése, abból a szempntból, hgy a tűzvédelmi szempntból szükséges építési termékek, építmény szerkezetek megfelelő minőségben és tartalmmal legyenek feltűntetve. 18.1.9. Megvalósulási terv építésügyi tűzvédelem munkarész tartalma Az építmény megvalósult állaptának dkumentálása a kivitelezési tervdkumentáció tartami követelményei figyelembe vételével. A tűzltóság helyszíni kmmunikációját segítő berendezések szükségességének meghatárzása. 18.2. Tűzjelző berendezések külön szlgáltatásként készített tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei 18.2.1. Tűzjelző berendezés építtetői jóváhagyási terve A terv hatálya, késztésének célja megegyezik a 18.1.3. pntban leírtakkal A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben, műszaki előíráskban fglalt követelmények megtartásával az építménynek megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tervkészítés céljának vagy a tervezett létesítési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve megrendelői igényre külön megállapdás esetén a tervek tartalma bővíthető. Engedélyeztetésre és kivitelezésre nem használható, a kivitelezés bekerülési költségbecsléshez alkalmas szintű terv. A tűzjelző berendezések létesítésével kapcslats jóváhagyási tervdkumentációkat 18.2.1.1. pntban fglaltak alapján kell összeállítani. A külön megállapdás alapján készített tvábbi munkarészek a 18.2.1.2. pntbanfglaltak figyelembevételével ajánltt elkészíteni. 18.2.1.1. Tűzjelző berendezés építtetői jóváhagyási terv alapszlgáltatásként ellátandó feladat tartalma Műszaki leírás Előzmények, a létesítés ka pnts hivatkzáskkal; a létesítés célja; a tervezési megbízás körülményeinek leírása; a jóváhagyási terv elkészítését megelőző fntsabb egyeztetések és körülmények; a jgszabályban előírt, a megrendelő, a tűzvédelmi hatóság, vagy más harmadik fél által meghatárztt követelmények, elvárásk A védendő építmény jellemzői az építmény főbb építészeti jellemzői, kiemelve a tűzjelző tervezését lényegesen beflyásló jellemzőket (pl.: szintszám, alapterület, építménymagasság, épületszerkezetek, elrendezés, lépcsőházak, lift kialakítás, befgadóképesség) A védendő építmény tűzvédelmi jellemzői 94

az építmény főbb tűzvédelmi jellemzői, kiemelve a tűzjelző tervezését lényegesen beflyásló jellemzőket (pl.: tűzszakaszlás, vészkijáratk, hő- és füstelvezetés, liftek biztnsága, füstmentes lépcsőház) Az épület rendeltetése, az tt flytattt vagy tervezett tevékenység jellemzői az építmény helyiségeiben előfrduló rendeltetésekkel, technlógiákkal, a helyiségekben gyárttt, feldlgztt, tárlt, frgalmba hztt, beépített anyagkkal kapcslats lényeges adatk (az anyagk éghetőséggel, füstfejlesztéssel kapcslats jellemzői, a várható tűzjellemzők), a benntartózkdó személyek létszáma, elhelyezkedése és menekülési képessége, egyéb beflyásló jellemzők Tervezési alapelvek az alkalmaztt védelmi jelleg és védelmi szint; a védelemből kihagytt terek kiválasztásának általáns elve; az érzékelők kiválasztásának általáns elvei, krlátzó körülmények; Különleges tervezési feladatk (amennyiben ilyen van) az eszközválasztást, tervezendő műszaki megldást beflyásló körülmények megnevezése (pl. rbbanásveszélyes terek, rádiókapcslattal működő rendszer igény) A részegységek elvárt jellemzői, műszaki paraméterei (KONKRÉT TÍPUS NÉLKÜL!) a részegységek adtt tervezési feladat srán érintett főbb tulajdnságai, elvárt műszaki paraméterei; Tűzeseti vezérlések és jelzések fgadása a vezérelt berendezések, szerkezetek és a vezérlő eszközök bemutatása az épület kmplexitásában tekintve; jelzések fgadásának szükségessége más rendszerekről (pl. ltórendszerek, gázveszély jelző rendszer stb.) Tűzriasztás a tűzriasztás módjának és elveinek általáns bemutatása; Állandó felügyelet/átjelzés a tűzjelző közpnt elhelyezése; az állandó felügyelet megldásának módja (létesítményen belül, távfelügyeleten); Telepítés Mellékletek a telepítésre vnatkzó, a TvMI-ben fglalt, általáns szempntkn túl, a gyártó, megrendelő, tervező, harmadik fél által meghatárztt feladatk Előzetes tervegyeztetési jegyzőkönyv az ajánlatkérővel (ha készült ilyen) Rajzmelléklet - Telepítési rajzvázlatk a tűzjelző közpnt, az autmatikus érzékelők, a kézi jelzésadók, a riasztó egységek és a már meghatárztt egyéb részegységek (pl. mdulk, távkijelző stb.) feltüntetésével, vezetékezés nélkül 95

Beépített tűzjelző berendezés költségbecslése A jóváhagyási terv beárazása egy vagy több, a tervezett rendszer megvalósítására alkalmas paraméterekkel rendelkező, megrendelő és tervező közös döntése alapján megállapíttt műszaki- és árszintet képviselő eszközökkel. Célja, hgy hzzávetőlegesen meg lehessen becsülni a tűzjelző rendszer bekerülésének kmplett költségét a tervezés adtt szakaszaiban. 18.2.1.2. Tűzjelző berendezés építtetői jóváhagyási terv külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásn felül ellátandó feladatk tartalma Jgszabálytól eltérő műszaki megldás hatósági jóváhagyásának előkészítő egyeztetései, az eltérést ellensúlyzó intézkedések meghatárzása; Nem a magyar nrmatívák alapján végzett tervezés Egyedi hatósági jóváhagyást igénylő műszaki megldás kidlgzása, hatósági jóváhagyásának előkészítő egyeztetései; Mindazn tervtartalmi elemek, melyek a létesítési engedélyezési tervek tartalmi követelményeiben alapszlgáltatásn felüli, ajánltt tervtartalmként vannak meghatárzva. 18.2.2. Tűzjelző berendezés ajánlati terve Az adtt tervezési feladat előkészítéséhez, bnylításáhz, illetve megfelelő minőségű elvégzéséhez külön szlgáltatásként elvégzendő ajánltt tartalm, az épületek jellegének megfelelően, értelemszerűen adaptálandó. A megrendelő és a tervező külön megállapdása alapján a tervezés illetve a kivitelezés előkészítése, valamint az üzemeltetői feladatk megkönnyítése érdekében tvábbi tervfajták is készíthetők. 18.2.2.1. Ajánlati tervkészítés célja Ajánlati terv készítésének célja az építtető hzzásegítése a beruházással járó feladatk pnts felméréséhez, hgy a rendszer kmplett létesítésének műszaki- és anyagi vnzatait nagyságrendileg meg lehessen becsülni, tervezni. Az ajánlati terv segít a kivitelezők egységes elvárásn alapuló pályáztatásában. A költségbecslés célja, hgy hzzávetőlegesen meg lehessen becsülni a tűzjelző rendszer bekerülésének kmplett költségét a tervezés adtt szakaszaiban (ajánlati tervhez, engedélyezési tervhez vagy a kivitelezési tervhez kapcslódóan). 18.2.2.2. Tűzjelző berendezés terveinek tartalmi követelményei A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben fglalt követelmények megtartásával az adtt tervfajta készítési céljának megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tartalmi követelményeket az építési tervdkumentáció tárgyát képező épületre, építményre értelemszerűen kell adaptálni. A tervkészítés céljának vagy a tervezett létesítési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve megrendelői igény esetén a tervek tartalma bővíthető. 96

18.2.2.3. Beépített tűzjelző berendezés ajánlati tervének tartalma Engedélyeztetésre és kivitelezésre nem használható, a kivitelezésre bekérendő ajánlatk összehasnlíthatóságáhz és nagyságrendi bekerülési költségbecsléshez alkalmas szintű terv. Előlap Mely tartalmazza a védendő épület megnevezését, pnts címét; a védelembe bevnt terület pnts megnevezését, kiterjedését; a terv fajtáját; a megbízó adatait; a tervező adatait és aláírását; tervaznsítót; a terv dátumát. Műszaki leírás Előzmények A létesítés ka; a tervezési megbízás körülményeinek leírása; az ajánlati terv elkészítését megelőző fntsabb egyeztetések és körülmények; a jgszabályban előírt, a megrendelő, a tűzvédelmi hatóság, vagy más harmadik fél által meghatárztt követelmények. A védendő építmény jellemzői Az építmény főbb építészeti jellemzői, kiemelve a tűzjelző tervezését lényegesen beflyásló jellemzőket (pl.: szintszám, alapterület, építménymagasság, épületszerkezetek, elrendezés, lépcsőházak, lift kialakítás, befgadóképesség). A védendő építmény tűzvédelmi jellemzői Az építmény főbb tűzvédelmi jellemzői, kiemelve a tűzjelző tervezését lényegesen beflyásló jellemzőket (pl.: tűzszakaszlás, vészkijáratk, hő- és füstelvezetés, liftek biztnsága, füstmentes lépcsőház). Az épület rendeltetése, az tt flytattt vagy tervezett tevékenység jellemzői Az építmény helyiségeiben előfrduló rendeltetésekkel, technlógiákkal, a helyiségekben gyárttt, feldlgztt, tárlt, frgalmba hztt, beépített anyagkkal kapcslats lényeges adatk. Tervezési alapelvek Az alkalmaztt védelmi jelleg és védelmi szint; a védelemből kihagytt terek kiválasztásának általáns elve; az érzékelők kiválasztásának általáns elvei, krlátzó körülmények. Különleges tervezési feladatk (amennyiben ilyen van) Az eszközválasztást, tervezendő műszaki megldást beflyásló körülmények megnevezése (pl. rbbanásveszélyes terek, rádiókapcslattal működő rendszer igény). 97

A részegységek elvárt jellemzői, műszaki paraméterei (KONKRÉT TÍPUS NÉLKÜL!) A részegységek adtt tervezési feladat srán érintett főbb tulajdnságai, elvárt műszaki paraméterei. Tűzeseti vezérlések és jelzések fgadása A vezérelt berendezések, szerkezetek és a vezérlő eszközök bemutatása az épület kmplexitásában tekintve; jelzések fgadásának szükségessége más rendszerekről (pl. ltórendszerek, gázveszély jelző rendszer stb.). Tűzriasztás A tűzriasztás módjának és elveinek általáns bemutatása. Állandó felügyelet/átjelzés A tűzjelző közpnt elhelyezése; az állandó felügyelet megldásának módja (létesítményen belül, távfelügyeleten). Telepítés A telepítésre vnatkzó, a TvMI-ben fglalt, általáns szempntkn túl, a gyártó, megrendelő, tervező, harmadik fél által meghatárztt feladatk. Mellékletek Előzetes tervegyeztetési jegyzőkönyv a megrendelővel (ha készült ilyen). Árazatlan költségvetési kiírás összehasnlító árajánlat kéréséhez alkalmas szinten. Rajzmelléklet - Telepítési rajzvázlatk A tűzjelző közpnt, az autmatikus érzékelők, a kézi jelzésadók, a riasztó egységek és a már meghatárztt egyéb részegységek (pl. mdulk, távkijelző stb.) feltüntetésével, vezetékezés nélkül. Beépített tűzjelző berendezés költségbecslése Az ajánlati terv, az engedélyezési terv vagy a kivitelezési terv alapján készült árazatlan költségvetési kiírás beárazása egy vagy több, a tervezett rendszer megvalósítására alkalmas paraméterekkel rendelkező, megrendelő és tervező közös döntése alapján megállapíttt műszaki- és árszintet képviselő eszközökkel. Célja, hgy hzzávetőlegesen meg lehessen becsülni a tűzjelző rendszer bekerülésének kmplett költségét a tervezés adtt szakaszaiban. Szerződésre nem alkalmas. 18.3. Tűzltó berendezések külön szlgáltatásként készített tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelményei Az adtt tervezési feladat előkészítéséhez, bnylításáhz, illetve megfelelő minőségű elvégzéséhez külön szlgáltatásként elvégzendő ajánltt tartalm, az épületek jellegének 98

megfelelően, értelemszerűen adaptálandó. A megrendelő és a tervező külön megállapdása alapján a tervezés, illetve a kivitelezés előkészítése, valamint az üzemeltetői feladatk megkönnyítése érdekében tvábbi tervfajták is készíthetők. 18.3.1. Beépített tűzltó berendezés építtetői jóváhagyási terve A terv hatálya, késztésének célja megegyezik a 18.1.3. pntban leírtakkal. Engedélyeztetésre és kivitelezésre nem használható, a kivitelezés bekerülési költségbecsléshez alkalmas szintű terv. A beépített tűzltó berendezések létesítésével kapcslats jóváhagyási tervdkumentációkat 18.3.1.1. pntban fglaltak alapján kell összeállítani. A külön megállapdás alapján készített tvábbi munkarészek a 18.3.1.2. pntban fglaltak figyelembevételével ajánltt elkészíteni. 18.3.1.1. Beépített tűzltó berendezés építtetői jóváhagyási tervalapszlgáltatásként ellátandó feladat tartalma Műszaki leírás (mely a létesítési engedélyeztetési tervanyag leírásán felül tartalmazza) Szivattyúk, vízellátás meghatárzását (ltóanyag tárló és kijuttatást meghajtó rendszer meghatárzását). A tervezési flyamat srán knkretizálódtt és újnnan felmerült infrmációkat. Kapcslási vázlatt a rendszer sematikus, elvi ábrázlására. Alaprajzkat, melyek tartalmazzák a szórófejek, fúvókák típusát és előzetes pzíció meghatárzását, tvábbá a csővezeték hálózat nymvnalának és dimenziójának meghatárzását. Oltási zóna rajzt Árazatlan anyagkiírást Mellékletek: Emlékeztető vagy jegyzőkönyv a hatósággal való egyeztetés(ek)ről. Beépített tűzltó berendezés költségbecslése A jóváhagyási terv beárazása egy vagy több, a tervezett rendszer megvalósítására alkalmas paraméterekkel rendelkező, megrendelő és tervező közös döntése alapján megállapíttt műszaki- és árszintet képviselő eszközökkel. Célja, hgy hzzávetőlegesen meg lehessen becsülni a tűzltó berendezés bekerülésének kmplett költségét a tervezés adtt szakaszaiban. 18.3.1.2. Beépített tűzltó berendezés építtetői jóváhagyási terv külön szlgáltatásként az alapszlgáltatásn felül ellátandó feladatk tartalma Jgszabálytól eltérő műszaki megldás hatósági jóváhagyásának előkészítő egyeztetései, az eltérést ellensúlyzó intézkedések meghatárzása. Nem a magyar nrmatívák alapján végzett tervezés. 99

Egyedi hatósági jóváhagyást igénylő műszaki megldás kidlgzása, hatósági jóváhagyásának előkészítő egyeztetései. Mindazn tervtartalmi elemek, melyek a létesítési engedélyezési tervek tartalmi követelményeiben alapszlgáltatásn felüli, ajánltt tervtartalmként vannak meghatárzva. 18.3.2. Tűzltó berendezések ajánlati tervei 18.3.2.1. Tervkészítés célja Ajánlati terv készítésének célja az építtető hzzásegítése a beruházással járó feladatk pnts felméréséhez, hgy a rendszer kmplett létesítésének műszaki- és anyagi vnzatait nagyságrendileg meg lehessen becsülni, tervezni. Az ajánlati terv segít a kivitelezők egységes elvárásn alapuló pályáztatásában. A költségbecslés célja, hgy hzzávetőlegesen meg lehessen becsülni a tűzltó rendszer bekerülésének kmplett költségét a tervezés adtt szakaszaiban (ajánlati tervhez, engedélyezési tervhez vagy a kivitelezési tervhez kapcslódóan). 18.3.2.2. Beépített tűzltó berendezés terveinek tartalmi követelményei A tervdkumentációt a vnatkzó rendeletekben fglalt követelmények megtartásával az adtt tervfajta készítési céljának megfelelő tartalmmal és részletességgel kell összeállítani. A tartalmi követelményeket az építési tervdkumentáció tárgyát képező épületre, építményre értelemszerűen kell adaptálni. A tervkészítés céljának vagy a tervezett létesítési tevékenység szempntjából érdemi adatt, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdkumentáció részek elhagyhatók. A tervező megítélése vagy tervezői prgram, illetve megrendelői igény esetén a tervek tartalma bővíthető. A *-gal jelölt tételeket lyan mértékben és mennyiségben kell teljesíteni, amit megkövetel a védett létesítmény, berendezés és az ltóberendezés összetettsége, tvábbá az a tény, hgy új létesítés, bővítés vagy átalakítás a tervezési feladat. Ezeknek a szükségességét és mértékét a hatósági/megrendelői egyeztetések srán tisztázhatjuk, a vnatkzó jegyzőkönyvben rögzíthetjük. 18.3.2.3. Beépített tűzltó berendezés ajánlati tervdkumentációjának tartalma Címlap Tartalmjegyzék Műszaki leírás (mely a létesítési engedélyeztetési tervanyag leírásán felül tartalmazza): a) szivattyúk, vízellátás meghatárzását; b) a tervezési flyamat srán knkretizálódtt és újnnan felmerült infrmációkat; c) kapcslási vázlatt a rendszer sematikus, elvi ábrázlására; 100

d) alaprajzkat, melyek tartalmazzák a szórófejek, fúvókák típusát és előzetes pzíció meghatárzását, tvábbá a csővezeték hálózat nymvnalának és dimenziójának meghatárzását; e) ltási zóna rajzt; f) árazatlan anyagkiírást. Mellékletek: Emlékeztető vagy jegyzőkönyv a hatósággal való egyeztetés(ek)ről. Beépített tűzltó berendezés költségbecslése Az ajánlati terv, az engedélyezési terv vagy a kivitelezési terv alapján készült árazatlan költségvetési kiírás beárazása egy vagy több, a tervezett berendezés megvalósítására alkalmas paraméterekkel rendelkező, megrendelő és tervező közös döntése alapján megállapíttt műszaki- és árszintet képviselő eszközökkel. Célja, hgy hzzávetőlegesen meg lehessen becsülni a tűzltó berendezés bekerülésének kmplett költségét a tervezés adtt szakaszaiban. 101

19. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ GEOTECHNIKAI KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendelet [7] szerint kamarai hatáskörben kötelezően nem szabályztt, vagy külön szlgáltatásként készítendő tervfázisk ajánltt tartalma. 19.1. Általáns elvek A getechnikai szlgáltatáskkal szembeni általáns követelmény, hgy biztsítsák az esedékes prjektszakaszhz, a követő tevékenységhez, illetve a meghzandó döntésekhez szükséges getechnikai infrmációkat, terveket, megldás váltzatkat. 19.2. Előkészítő tervezés Egy 2 3. getechnikai kategóriába tartzó nagybb prjekt esetében célszerű Előkészítő talajvizsgálati jelentés és arra támaszkdó Getechnikai tanulmányterv (megvalósíthatósági tanulmány) készítése. Előbbi az építésföldtani adatgyűjtés révén - szükség esetén néhány új terepi és labratóriumi vizsgálattal - szerzett talajadatk rendszerezett ismertetése. Utóbbi feladata a getechnikai feladatk feltérképezése és a lehetséges megldásk bemutatása a szerkezetek fő méreteivel, építési technlógiájával, elemezve az előnyöket és a hátránykat, mérlegelve a gazdaságsság és a környezet védelmének követelményeit, javaslatt adva a döntésre és a szükséges tvábbi getechnikai vizsgálati prgramra és szlgáltatáskra. 19.3. Építtetői jóváhagyási terv Külön megrendelésre készülő terv, melynek célja a Megrendelő által támaszttt feltételrendszer rögzítése, a tervezés tvábbi menetével kapcslats kncepcinális kérdések, diszpzíciók rögzítése, valamint a hatósági eljárás műszaki dkumentációjának és a kivitelezési tervdkumentációnak megalapzása. Műszaki tartalmát, kidlgzttságát a tervezői szerződésben fglaltak szabják meg. Minimum tartalmként az engedélyezési tervben elvárt tartalm az irányadó (ld. 9. fejezet), de azt a társtervezők előrehaladásáhz kell igazítani. 19.4. Ajánlati terv Külön megrendelésre készülő munkarész. Az ajánlatkérés és az ehhez készülő ajánlatkérési műszaki dkumentáció (tenderterv) célja a prjektet megvalósító Vállalkzó, illetve megldás kiválasztása. Ehhez az ajánlattevőknek lyan getechnikai szlgáltatást kell nyújtani, mely az Építtető célját a legjbban szlgálja. Teljes körű getechnikai infrmációadás indklt, mert ez biztsíthatja, hgy az ajánlatk a legjbb (biztnságs és gazdaságs) getechnikai megldáskat tartalmazzák. Nem mindig célszerű visznt a getechnikai megldásk teljes részletességű kidlgzása, figyelemmel arra, hgy az ajánlatadóknak az előkészítés srán tervezettnél esetleg előnyösebb megldásai teret kaphassanak. 102

19.4.1. Ajánlati tervhez tartzó talajvizsgálati jelentés Az engedélyezési fázishz is használt, vagy annál esetleg bőségesebb getechnikai adatszlgáltatás, mely elégséges mértékű terepi és labratóriumi vizsgálatn alapul, és tartalmazza a getechnikai feladatk megldásáhz szükséges adatkat. 19.4.2. Getechnikai ajánlati terv Az Építtető szándékától függően többféle lehet: azns az engedélyezései tervvel; az engedélyezési terv részleteket illetően bővített váltzata; azns a kivitelezési tervvel, ha az építtető a már pntsan megtervezett megldásk megvalósítását várja el; esetleg csak a getechnikai feladatk megldásának követelményeit (kivitelezési idő, biztnság, megengedhető mzgásk, stb.) fgalmazza meg, ha az Építtető az ajánlattevőktől várja a legjbb getechnikai megldáskat, s ekkr az engedélyezési tervet esetleg csak visznyításként csatlja. Az ajánlatadás terveit az ajánlattevők készít(tet)ik, és ezekben saját megldási javaslatukat mutatják be. Ennek részletezettségére általában a kiírás ad követelményeket, többnyire aznban célszerű a legteljesebb kidlgzásra törekedni, mert az kedvezőbb elbírálást hzhat, s elkerülhetővé teszi a későbbi vitákat. Frmái: Kiegészítő talajvizsgálati jelentés és Getechnikai ajánlati terv. 19.4.3. Kiegészítő talajvizsgálati jelentés Az ajánlattevő által az ajánlatkészítés idején elvégeztetett, a saját megldásáhz szükségesnek vélt kiegészítő terepi és labrvizsgálatk eredményeinek bemutatása a krábbi getechnikai infrmációkkal való egybedlgzással. 19.4.4. Getechnikai ajánlati terv A kiírásban előírt részletességgel mutatja be az ajánltt getechnikai megldást, amihez általában az ajánlatkérési terv szintje irányadó, de előnyös lehet a kivitelezési terv szintjét megközelítő részletezés. Rajzs és szöveges tervezési beszámlóban ismerteti a választtt megldáskat és általában az engedélyezési terv szintjén kell igazlnia a megldásk mechanikai megfelelőségét, illetve a környezetbe illeszthetőségét. 19.5. Megvalósulási terv A prjekt végén készül a megvalósulási dkumentáció (megvalósult állapt rajzai, minőségtanúsítási dkumentumk, műszaki ellenőrzési dkumentumk, stb.), célja az elkészült építmény jellemzőinek rögzítése, hgy az esetleg felmerülő vitás helyzetek megítéléséhez, az épületek megfigyeléséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásáhz, eladásáhz, esetleges átalakításáhz és a közvetlen környezetében megvalósuló építéshez az építmény adatai 103

rendelkezésre álljanak. Frmái: Ellenőrző talajvizsgálati jelentés és Getechnikai megvalósulási terv. 19.5.1. Ellenőrző talajvizsgálati jelentés A krábban készült talajvizsgálati jelentések és a talajkörnyezetre vnatkzóan a kivitelezés közben tett, szakszerűen feljegyzett észlelések, tvábbá az építés közben végzett ellenőrző talajvizsgálatk eredményeinek összeállítása. 19.5.2. Getechnikai megvalósulási dkumentum Fő része az elkészült getechnikai szerkezetek rajza célszerűen új dkumentáció frmájában a váltzásk jelzésével. Egyszerűbb esetekben és a tervet jól követő kivitelezés esetén elfgadható a végrehajttt váltztatáskat tartalmazó kivitelezési terv. Csatlni kell a megvalósításhz készített összes (technlógiai, rganizációs, minőségbiztsítási stb.) tervet, a getechnikai minőségtanúsítási dkumentumkat, a mélyépítés építési naplóit, a műszaki felügyelet iratait és az átadás-átvétel jegyzőkönyveit. Célszerű ezekhez tervezői jelentést csatlni, mely értékeli az észlelt talajadttságkat, a tervtől való eltéréseket, nyilatkzik a tvábbi teendőkre krábban készített tervek alkalmasságáról vagy a szükséges váltztatásukról. 19.6. Helyreállítási terv Építmények, természetes terepalakulatk helyreállítása is szükségessé válhat, mert még szabályszerű üzemelés esetén is lehetnek kársdásk. Skszr a körülmények előre nem érzékelt váltzása, máskr tervezési, kivitelezési, fenntartási hiba kz bajt. Az k nem ritkán a talajkörnyezetben, illetve a krábbi getechnikai tevékenységben rejlik, ezért a kársdásk és a helyreállításk tervezéséhez a következő getechnikai munkák, illetve dkumentációk szükségesek. 19.6.1. Ellenőrző talajvizsgálati jelentés Megfigyelés keretében előzetesen tervezett, vagy a jelzett feladatk kapcsán utólag szükségesnek ítélt feltárásk, labr- és terepi vizsgálatk eredményeinek bemutatása. Ide srlhatók a szemrevételezéssel nyert infrmációkat tartalmazó jegyzőkönyvek, illetve a talajkörnyezet és az építmény viselkedéséről közvetve tájékztató mzgás- és erőmérések, illetve a vízmzgáskat jellemző adatk ismertetése is. 19.6.2. Getechnikai helyreállítási terv Kársdás utáni helyreállításra ad az előbbi jelentés alapján megldást. Általában ki kell elégítenie az engedélyezési, a kivitelezési terv követelményeit. Tartalmaznia kell az eredetileg megvalósult, a kársdtt, az esetleg ideiglenesen, ill. a véglegesen helyreállíttt állapt leírását, a végleges szerkezet elkészítéséhez alkalmazandó technlógiákat, ütemterveket, műszaki felügyeleti és megfigyelési módszereket és a statikai számításkat is. 104

19.7. Getechnikai tervellenőrzés Külön megrendelésre készül. Célja a tervdkumentációban megjelenő getechnikai szlgáltatásk alkalmasságának megítélése. A 15.11. fejezetben megfgalmaztt irányelvek a getechnikai tervellenőrzésre is helyénvalóak. A tervellenőrzésnek ki kell terjednie a talajvizsgálati jelentés és a getechnikai tervek, tervrészek felülvizsgálatára is. 19.7.1. Getechnikai infrmációs dkumentumk alkalmasságának értékelése Az építésföldtani adatszlgáltatás vagy talajvizsgálati jelentés stb. ellenőrzése annak megítélése céljából, hgy a szlgáltattt adatk alapján az építés által érintett, beflyáslt, illetve az építmény viselkedésére kiható talajzóna felépítése és tulajdnságai egyértelműen ismertnek tekinthetők-e, s ezzel az építmény és a környezet getechnikai jellegű kölcsönhatásai megítélhetők-, a getechnikai feladatk szakszerűen megldhatók-e. 19.7.2. Getechnikai terv ellenőrzése Általánsságban a műszaki tartalm szakszerűségének, a jgszabályk, szabályzatk, szabványk, hatósági előírásk és egyéb szakmai szabályk betartásának ellenőrzése. Knkrétabban: a mechanikai ellenállás és stabilitás, a környezetvédelem, a használati biztnság követelményeinek teljesítését, a terv egyértelműségét, részletezettségét, megvalósíthatóságát, a megfigyelésre, a műszaki felügyeletre és a fenntartásra vnatkzó előírásainak alkalmasságát kell értékelni. 19.7.3. Getechnikai megvalósítási dkumentum ellenőrzése A kivitelezéshez készített tervjellegű dkumentum tartalmának vizsgálata abból a szempntból, hgy az biztsítja-e a tervezett szerkezetek szakszerű kialakítását, teljesítőképességét és minőségét. 19.7.4. Meglévő építményről vagy természeti képződményről szóló getechnikai dkumentum ellenőrzése Építmények, természetes terepalakulatk getechnikai adatainak, az építmény és a környezet getechnikai kölcsönhatásainak vizsgálatára, illetve a szükséges beavatkzásk getechnikai feladatainak megldására vnatkzó getechnikai dkumentumk ellenőrzése. 105

C) ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Részletes tartalmjegyzék a C) fejezethez C) ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 106 Részletes tartalmjegyzék a C) fejezethez... 106 C.1) HIDAK TARTÓSZERKEZETI TERVDOKUMENTÁCIÓINAK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 119 20. Az egyes tervfkzatkra, azn belül tervfáziskra vnatkzó követelmények ismertetése... 119 20.1. Előkészítési tervezések, építési engedélyezési tervfkzat... 119 20.1.1. Alapadatk meghatárzása... 119 20.1.2. Tanulmányterv... 119 20.1.2.1. Az út/vasút legjbb nymvnalának illetve híd legjbb helyének megkeresése... 119 20.1.2.2. Egy híd szerkezetének kiválasztása... 119 20.1.2.2.1. Alapszlgáltatás:... 119 20.1.2.2.2. Külön szlgáltatás:... 120 20.1.2.3. Híd szerkezeti részletének vizsgálata... 120 20.1.3. Építtetői jóváhagyási terv... 120 20.1.4. Elvi engedélyezési terv... 120 20.1.5. Engedélyezési terv... 120 20.1.5.1. A híd műszaki leírása... 120 20.1.5.2. Általáns terv... 121 20.1.5.3. Közelítő erőtani (statikai) számítás... 122 20.1.5.4. Egyéb tervek, iratk... 123 20.1.5.4.1. Jellemző szerkezeti részletek vázlatai... 123 20.1.5.4.2. Mennyiség kimutatás... 123 20.1.5.4.3. Költségbecslés... 123 20.1.5.4.4. BIM (Building Infrmatin Mdel)... 123 20.1.5.4.5. Látványterv... 123 20.1.5.4.6. Organizációs engedélyezési terv... 123 20.1.5.5. Híd főtervezői tevékenység... 124 20.1.5.5.1. Kapcslódó szakágak tevékenységének krdinálása... 124 20.1.5.5.2. Eljárás az építési engedély megszerzésében... 125 20.1.6. Bntási engedélyezési terv... 125 20.1.6.1. Műszaki leírás... 125 20.1.6.2. A híd általáns terve:... 126 20.2. Kivitelezési tervezési fkzat... 126 20.2.1. Kivitelezési terv az építtető megrendelésére, a kivitelező ismeretlen... 126 20.2.1.1. Az alapszlgáltatás tartalma:... 126 20.2.1.2. Egyéb tervek, iratk... 129 20.2.1.2.1. Költségvetési kiírás... 129 20.2.1.2.2. Áraztt költségvetési kiírás... 129 20.2.1.2.3. BIM (Building Infrmatin Mdeling)... 129 106

20.2.1.2.4. Látványterv... 129 20.2.1.2.5. Organizációs kivitelezési terv... 129 20.2.1.3. Híd főtervezői tevékenység... 130 20.2.1.3.1. Kapcslódó szakágak tevékenységének krdinálása... 130 20.2.1.3.2. Eljárás az építési engedély megszerzésében... 131 20.2.2. Bntási kivitelezési terv... 131 20.2.3. Ajánlati terv... 131 20.2.3.1. Általában, kivitelezési tervet követően... 131 20.2.3.1.1. Tervek... 131 20.2.3.1.2. Költségvetési kiírás... 132 20.2.3.1.3. Műszaki specifikáció, közbeszerzési műszaki leírás... 132 20.2.3.2. Esetileg, építési engedélyt követően, kivitelezési tervek készítését megelőzően:... 132 20.2.3.2.1. Tervek... 132 20.2.3.2.2. Költségvetési kiírás... 132 20.2.3.2.3. Műszaki specifikáció... 132 20.2.3.3. Kivitelezési terven alapuló verseny elnyerése után... 132 20.2.3.4. Engedélyezési terven alapuló verseny elnyerése után... 133 20.2.3.4.1. Az alapszlgáltatás tartalma:... 133 20.2.3.4.2. Egyéb tervek, iratk... 135 20.3. A tervező részvétele a kivitelezés megvalósításában... 135 20.3.1. Az építtető megbízásából... 135 20.3.1.1. Műszaki ellenőrzés... 135 20.3.1.2. Tervezői felügyelet... 136 20.3.1.3. Tervezői művezetés... 137 20.3.2. A kivitelező megbízásából... 137 20.3.2.1. Gyártmánytervek (gyártási tervek)... 137 20.3.2.1.1. Alapszlgáltatás... 137 20.3.2.1.2. Külön szlgáltatás: BIM mdell... 137 20.3.2.2. Építéstechnlógiai tervek... 138 20.3.2.3. Organizációs tervek... 138 20.3.2.4. Segédszerkezetek tervei... 139 20.3.2.5. Megközelítést szlgáló szerkezetek tervei... 139 20.3.2.6. Tervezői művezetés... 139 20.3.2.7. Egészség- és balesetvédelmi terv... 139 20.3.2.8. Megvalósulási terv... 139 20.3.2.8.1. Megvalósulási tervi frmai követelmények... 140 20.3.2.8.2. Műszaki leírás... 140 20.3.2.8.3. Tervek... 140 20.3.3. Próbaterhelési terv... 140 C.2) VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK, ÉPÍTMÉNYEK, LÉTESÍTMÉNYEK... 142 21. Tervezési munka tervfajtái... 142 21.1. Döntés előkészítő tanulmány... 142 21.2. Engedélyezési terv... 142 21.3. Ajánlati terv... 143 21.4. Kivitelezési terv... 143 21.4.1. Terv tartalma... 143 21.4.2. Kivitelezési vagy tendertervekhez kapcslódó tervezési előmunkálatk tartalma... 143 107

21.4.3. A létesítményhez kapcslódó kiegészítő kivitelezési tervezési munkák (kivitelezői képességek pnts ismeretében készíthető, külön megbízás alapján, többlet tervezési díjért)... 144 22. Kivitelezési terv tartalmi és frmai követelményei... 144 22.1. ALAP TARTALOM... 144 22.1.1. Műszaki leírás... 145 22.1.2. Általáns (átnézeti) helyszínrajz... 145 22.1.2.1. Felszín alatti vizek feltárása, használata... 145 22.1.2.2. Vízellátó művek... 145 22.1.2.3. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz-elhelyezés... 145 22.1.2.4. Öntözőtelepek, közvetlen termelői öntözések... 145 22.1.2.5. Halastavak és víztárzók... 145 22.1.2.6. Vízhasznsítási (vízszlgáltató) művek... 145 22.1.2.7. Kisvízflyásk rendezése... 145 22.1.2.8. Felszíni lecsaplás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés... 146 22.1.2.9. Vízmsáskötés... 146 22.1.2.10. Belvízvédelmi művek... 146 22.1.2.11. Flyószabályzási művek... 146 22.1.3. Részletes helyszínrajz... 146 22.1.3.1. Felszín alatti vizek feltárása, használata... 146 22.1.3.2. Vízellátó művek... 146 22.1.3.3. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz-elhelyezés... 146 22.1.3.4. Öntözőtelepek, közvetlen termelői öntözések... 146 22.1.3.5. Halastavak és víztárzók... 146 22.1.3.6. Vízhasznsítási (vízszlgáltató) művek... 147 22.1.3.7. Kisvízflyásk rendezése... 147 22.1.3.8. Felszíni lecsaplás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés... 147 22.1.3.9. Vízmsáskötés... 147 22.1.3.10. Belvízvédelmi művek... 147 22.1.3.11. Flyószabályzási művek... 147 22.1.4. Kitűzési helyszínrajz... 147 22.1.5. Hssz-szelvények... 147 22.1.6. Mintakeresztszelvények... 148 22.1.7. Keresztszelvények... 148 22.1.8. Közműkeresztezési és útkeresztezési tervek, Közmű- és közlekedés pálya keresztezési tervek... 148 22.1.9. Műtárgyak, aknák csmópnti vázlatai... 148 22.1.10. Erőtani segédberendezések, lengéscsillapítók... 148 22.1.11. Méret és mennyiségszámítás... 149 22.1.12. Költségvetési kiírás... 149 22.1.13. A létesítmény megvalósításáhz szükséges Építési műszaki kivitelezési tervek :... 149 22.1.14. A létesítmény megvalósításáhz szükséges technlógiai gépészeti tervek, mérési és irányítástechnikai-autmatizálási tervek tartalmi és frmai előírásai nincsenek szabályzva, azk tartalmi és frmai követelményeiről a kivitelezési tervezési szerződésben kell intézkedni.... 149 22.2. KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS TERVEINEK TARTALMA (A létesítményhez kapcslódó kiegészítő kivitelezési tervezési munkák külön szlgáltatás keretében (kivitelezői képességek ismeretében készíthető, külön megbízás alapján, többlet tervezői díjért)... 149 22.2.1. Földmunkaterv, humuszgazdálkdási terv... 149 22.2.2. Víztelenítési terv... 150 108

22.2.3. Zsaluzási terv... 150 22.2.4. Élet és vagynbiztnsági terv... 151 22.2.5. Építéstechnlógiai terv... 151 22.2.6. Biztnsági és egészségvédelmi terv... 151 22.2.7. Környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem... 152 22.2.8. Felvnulási terv, rganizációs terv... 152 22.2.9. Áraztt költségvetés... 152 22.2.10. Ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás... 153 22.2.11. Próbaüzemi terv... 153 C.3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK TERVDOKUMENTÁCIÓINAK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 154 23. Általáns meghatárzás... 154 24. Magasépítési létesítményekkel kapcslats földalatti műtárgy... 154 24.1. Tanulmányterv... 154 24.2. Elvi engedélyezési terv... 154 24.3. Engedélyezési terv, Építési engedélyezési terv... 155 24.4. Ajánlati terv... 155 24.5. Kivitelezési terv... 155 24.5.1. Gyártási (gyártmány) tervek (kivitelező készíti a saját igényeinek megfelelően)... 156 24.5.2. Építéstechnlógiai tervek (kivitelező készíti a saját igényeinek megfelelően)... 156 24.5.3. Segédszerkezetek tervei (kivitelező készíti a saját igényeinek megfelelően)... 156 25. Vnalas műtárgy részeként épülő földalatti szerkezet... 156 25.1. Közúti alagutak... 156 25.2. Vasúti alagutak... 159 C.4) KÖZELEKDÉS-ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 160 26. Közúti-, vasúti-, vízi- és légi közlekedés az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló Krm. rendelet hatálya alá tartzó közlekedés-építési terveinek tartalmi munkarészei... 160 26.1. Tervezési prgram / diszpzíciós terv... 161 26.1.1. Leírás: közlekedési munkarész... 161 26.2. Tanulmányterv/ vázlatterv... 162 26.2.1. Műszaki leírás... 162 26.2.2. A szakági terv készítőjének tervezői nyilatkzata... 162 26.2.3. Előzetes talajvizsgálati jelentés... 162 26.2.4. Áttekintő térkép... 162 26.2.5. Helyszínrajz... 162 26.2.6. Minta-keresztszelvény(ek)... 163 26.2.7. Hssz-szelvény... 163 26.3. Építési engedélyezési terv... 163 26.3.1. Műszaki leírás... 164 26.3.2. A szakági terv készítőjének tervezői nyilatkzata... 164 26.3.3. Egyeztetési jegyzőkönyvek:... 164 26.3.4. Talajvizsgálati jelentés és getechnikai tervezési beszámló/terv... 164 109

26.3.5. Áttekintő térkép... 165 26.3.6. Helyszínrajz... 165 26.3.7. Mintakeresztszelvény(ek)... 165 26.3.8. Hssz-szelvény... 166 26.3.9. Kezelői, üzemeltetői lehatárlási terv... 166 26.3.10. Humuszgazdálkdási terv... 166 26.3.11. Műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak, stb.) tervei... 166 26.4. Építési (kivitelezési) terv... 167 26.4.1. Műszaki leírás... 167 26.4.2. Szakági terv készítőjének tervezői nyilatkzata... 167 26.4.3. Talajvizsgálati jelentés és Getechnikai tervezési beszámló... 167 26.4.4. Méret és mennyiségszámítás... 167 26.4.5. Idmterv... 167 26.4.6. Költségvetési kiírás... 168 26.4.7. Áttekintő térkép... 168 26.4.8. Részletes helyszínrajz... 168 26.4.9. Mintakeresztszelvény(ek)... 169 26.4.10. Keresztszelvények... 169 26.4.11. Részletes hssz-szelvény... 169 26.4.12. Részletrajzk... 170 26.4.13. Műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak, stb.) tervei... 170 26.4.14. Kitűzési helyszínrajz... 170 26.4.15. Frgalmtechnikai helyszínrajz... 170 26.4.16. Építés közbeni frgalmterelési terv... 170 26.4.17. Vízépítési terv... 170 26.4.18. Növénytelepítési terv... 170 26.4.19. Közművek és egyéb vezetékek tervei... 171 26.4.20. Egyesített közmű helyszínrajz... 171 26.4.21. Terület igénybevételi terv... 171 26.4.22. Anyagnyerő és depóniahelyek tervei... 171 26.4.23. Humuszgazdálkdási terv... 171 26.4.24. Kezelői, üzemeltetői lehatárlási terv... 171 26.4.25. Vasúti közlekedés esetén szükséges tvábbi szakági tervek... 171 26.4.26. Vízi közlekedés esetén szükséges tvábbi szakági tervek... 171 26.4.27. Légi közlekedés esetén szükséges tvábbi szakági tervek... 171 26.5. Ajánlati (tender terv)... 171 26.5.1. Kiegészítő infrmációk... 171 26.5.2. Műszaki előírásk... 171 26.5.3. Mennyiség-kimutatásk... 171 26.5.4. Munkatétel tartalm leírása... 171 26.5.5. Műszaki tervdkumentáció... 171 26.6. Használatba vételi (frgalmba-helyezési) terv... 171 26.6.1. Megvalósulási terv... 172 26.6.2. Kezelési, és karbantartási kézikönyv... 172 27. Közúti-, vasúti-, vízi- és légi közlekedés az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló krm. rendelet hatálya alá nem tartzó közlekedés-építési terveinek tartalmi munkarészei... 172 110

27.1. Útépítési létesítmények műszaki tervdkumentációi tartalmi követelményei... 172 27.1.1. Hálózatfejlesztési tervek... 173 27.1.2. Településrendezési eszközök közlekedési javaslatának közúti munkarésze... 174 27.1.3. Előkészítő vizsgálatk... 174 27.1.3.1. Döntés-előkészítő tanulmány... 174 27.1.3.2. Közúti biztnsági hatásvizsgálat... 175 27.1.3.3. Megvalósíthatósági tanulmány... 175 27.1.3.4. Helybiztsítási terv... 175 27.1.4. Diszpzíciós terv... 175 27.1.5. Tanulmányterv... 176 27.1.6. Engedélyezési terv... 178 27.1.6.1. Kötelező munkarészek (A)... 178 27.1.6.2. Esetileg benyújtandó munkarészek, illetve dkumentációk (B)... 179 27.1.6.3. Tervezőtől független szakértő által végzendő vizsgálatk (C)... 180 27.1.6.4. Méretarány... 180 27.1.7. Útépítési kivitelezési (építési) terv... 181 27.1.7.1. Az úttervezési rajzk és rajzi munkarészek fgalmi meghatárzása, főbb jellemzői... 183 27.1.7.2. Rajzpecsét... 183 27.1.7.3. Tervezői nyilatkzat... 184 27.1.7.4. Műszaki leírás... 184 27.1.7.5. Áttekintő térkép... 186 27.1.7.6. Átnézeti helyszínrajz... 187 27.1.7.7. Helyszínrajz... 188 27.1.7.8. Helyszínrajzi részlet AJ... 190 27.1.7.9. Hssz-szelvény... 190 27.1.7.10. Mintakeresztszelvény... 192 27.1.7.11. Keresztszelvények... 192 27.1.7.12. Mennyiségszámítás... 193 27.1.7.13. Kitűzési adatk (terv)... 193 27.1.7.14. Közműhelyszínrajz más néven közműgenplán... 194 27.1.7.15. Frgalmtechnika (végleges frgalmtechnikai terv)... 194 27.1.8. Útépítéshez kapcslódó szaktervek... 196 27.1.8.1. Kivitelezési terv környezetvédelmi munkarésze... 196 27.1.8.2. Esetileg szükséges tvábbi önálló munkarészek, illetve dkumentációk (B)... 196 27.1.8.3. Kivitelezőtől függő esetileg szükséges tervek... 197 27.1.8.4. Megrendelő igénytől függő, esetileg szükséges tervek... 197 27.1.8.5. Tulajdnsi és kezelői lehatárlási terv... 198 27.1.8.6. Kezelési és karbantartási kézikönyv... 198 27.1.8.7. Megvalósulási terv... 198 27.1.8.8. Ajánlati terv... 199 27.2. Vasútépítési létesítmények műszaki tervdkumentációi tartalmi követelményei... 200 27.2.1. Vasúti pálya engedélyezési terve... 200 27.2.1.1. Vasúti pálya, kivéve a 27.2.1.2. pntban fglaltakat:... 200 27.2.1.2. Kötélpálya, függőpálya, sikló sífelvnó:... 201 27.2.1.3. Vasúti pálya tartzékai... 202 27.2.1.3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek... 202 27.2.1.3.2. Vasúti zajárnyékló fal, támfal:... 203 111

27.2.1.3.3. Biztsítóberendezés, autmatikus vnatvezérlés, vnat beflyáslás és közpnti frgalmirányító berendezés:... 203 27.2.1.3.4. Villams felsővezeték:... 204 27.2.1.3.5. Térvilágítás:... 204 27.2.1.4. Helyhez kötött vasúti gépészeti berendezések... 204 27.2.1.4.1. Vasúti rakdó-berendezés... 204 27.2.1.4.2. Vasúti kcsi-vntató:... 205 27.2.1.4.3. Tlópad, frdítókrng:... 205 27.2.1.4.4. Vasúti járműmérleg:... 206 27.2.1.4.5. Egyéb vasútgépészeti berendezés... 206 27.2.1.5. Feltétfüzet:... 207 27.2.2. Bntási terv... 207 27.2.2.1. Vasúti pálya bntási terve... 207 27.2.2.1.1. Vasúti pálya, kivéve 27.2.2.1.2. pntban fglaltakat:... 207 27.2.2.1.2. Kötélpálya, függőpálya, sikló sífelvnó, bntási terve... 207 27.2.3. Vasúti pálya tartzékai bntási terve... 208 27.2.3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek:... 208 27.2.3.2. Vasúti zajárnyékló fal, támfal... 208 27.2.3.3. Biztsítóberendezés:... 208 27.2.3.4. Villams felsővezeték:... 208 27.2.3.5. Térvilágítás bntási terve:... 208 27.2.4. Helyhez kötött vasúti gépészeti berendezések bntási terve... 208 27.2.5. Új közfrgalmú vasutak és iparvágányk kivitelezési terve... 208 27.2.6. Meglévő közfrgalmú vasutak és iparvágányk pályakrszerűsítésének kivitelezési terve... 209 27.2.7. Meglévő közfrgalmú vasutak és iparvágányk felépítménycsere kivitelezési terve... 210 27.2.8. Kis tengelyterhelésű közfrgalmú vasutak és iparvágányk felépítmény-megerősítés kivitelezési terve... 210 27.3. Vízi közlekedés-építési létesítmények műszaki tervdkumentációi tartalmi követelményei 210 27.3.1. A.) elvi létesítési engedélyezési terv /hajózási létesítmények... 211 27.3.2. B.) létesítési engedélyezési terv /... 211 27.3.2.1. B.1.) kikötő, kmp- és révátkelőhely, hajókiemelő berendezés esetére... 211 27.3.2.2. B.2.) létesítési engedélyezési terv / úszóműves rakdóhely, hajóállmás, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízi-sprtpálya és vízi repülőtér esetén... 212 27.3.2.3. B.3.) létesítési engedélyezési terv / csak csónakk fgadására alkalmas kikötő... 212 27.4. Légiközlekedés-építési létesítmények műszaki tervdkumentációi tartalmi követelményei... 213 27.4.1. A) Tanulmányterv (EATMN rendszerek)... 213 27.4.1.1. Frekvenciaengedély... 213 27.4.1.2. Műszaki leírás... 213 27.4.1.3. Tervek... 214 27.4.2. B) Elvi létesítési engedélyezési tervdkumentáció (II-IV. sztályú repülőtér)... 214 27.4.2.1. Futópálya vizsgálata, légiközlekedési akadályvizsgálat... 214 27.4.2.2. Magasépítmények... 214 27.4.2.3. Műszerezettség... 214 27.4.2.4. A repülőtér úthálózata, tömegközlekedés... 214 27.4.2.5. A repülőtér üzemi területe... 215 27.4.2.6. Tűzvédelmi kncepció... 215 112

27.4.3. C) Létesítési engedélyezési tervdkumentáció (I-VI. sztályú repülőtér, leszállóhely)... 215 27.4.3.1. Futópálya vizsgálata, légközlekedési akadályvizsgálat... 215 27.4.3.2. Szakszlgálatk létesítményei... 216 27.4.3.3. Légi-meterlógiai vizsgálat... 216 27.4.3.4. Navigáció... 216 27.4.3.5. Védelmi prgram és kényszerhelyzeti terv... 216 27.4.3.6. Repülőtérrend... 216 27.4.3.7. Tűzltás-mentés kategória biztsítása... 216 C.5) ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI ÉPÍTMÉNYEK, HÁLÓZATOK... 217 28. Az egyes tervrészek kötelező, vagy javaslt tartalma:... 218 28.1. Előlap... 218 28.2. Tartalmjegyzék és rajzjegyzék... 218 28.3. Aláíró lap... 218 28.4. Szöveges dkumentáció... 219 28.4.1. Tervezői nyilatkzat:... 219 28.4.2. Műszaki leírás... 220 28.4.2.1. A műszaki leírás munkarészei:... 220 28.4.3. Védelmi fejezetek... 224 28.4.3.1. Biztnsági és egészségvédelmi terv... 224 28.4.3.2. Tűzvédelmi terv... 225 28.4.3.3. Környezetvédelmi tervfejezet... 225 28.4.3.4. Törvények, rendeletek, utasításk, egyéb előírásk, ajánlásk... 225 28.4.3.5. Engedélyezések dkumentálása a kivitelezési tervhez... 225 28.5. Költségvetési főösszesítő, költségvetés és anyagjegyzék... 226 29. Tervrajzk, Rajzs dkumentációk... 227 29.1. Átnézeti rajz... 228 29.2. Elvi rajz... 228 29.3. Rendszertechnikai rajz... 229 29.4. Helyszínrajzk (építési rajzk, nymvnal rajzk), metszetek (ha kell ütemekre bntva)... 229 29.4.1. Síkrajzi tartalm... 230 29.4.1.1. Belterületi rajzk... 231 29.4.1.2. Külterületi rajz... 232 29.5. Metszetek... 232 29.6. Részletrajzk... 233 29.7. Bevezetési és felvezetési rajzk... 233 29.8. Épületen belüli hálózatk rajzai... 234 29.9. Beültetési rajzk... 234 29.10. Egyéb rajzk... 234 29.10.1. Bntási rajz... 234 29.10.2. Egyedi részletrajzk... 235 29.10.3. Kitűzési pntk dkumentálása... 235 29.10.4. Kötéslapk... 235 29.10.5. Megszakító felvételi lapk... 235 29.11. Szakhatósági engedélytervek rajztartalmi követelményei... 235 113

30. Jelkulcsk és alkalmazásuk... 236 31. Épületen, építményen és intézményen belüli infkmmunikációs hálózatk tervei... 236 31.1. Definíció... 236 31.2. Ajánlati tervek tartalma... 237 31.2.1. Kiindulási adatk meghatárzása:... 237 31.2.2. Az igények szétsztásának megtervezése... 237 31.2.3. A különböző igényelt szlgáltatáskhz szükséges berendezések, aktív eszközök típusának, becsült kapacitásának a meghatárzása... 238 31.2.4. A kiépítésre kerülő hálózat passzív eszközeinek és becsült kapacitásának meghatárzása... 238 31.2.5. Elvi hálózati rendszertechnikai ábra készítése... 238 31.2.6. A beruházás költségének becsült értéke (mérnök ára), és a kapcslódó tervezési költség meghatárzása.... 238 31.3. Kivitelezési tervek tartalma... 238 31.3.1. Előlap... 238 31.3.2. Tartalmjegyzék és rajzjegyzék... 239 31.3.3. Aláíró lap... 239 31.3.4. Szöveges dkumentáció... 239 31.3.4.1. Műszaki leírás... 239 31.3.4.2. Védelmi fejezetek:... 240 31.3.5. Mellékletek... 240 31.3.6. Kapcslódó tervek jegyzéke... 240 31.3.7. Költségvetés és anyagjegyzék... 240 31.3.8. Rajzs dkumentumk:... 241 31.3.9. Felhasznált alapadatk:... 241 32. Hírközlési és infrmatikai alkalmazás nymvnalas vezeték-nélküli megldásainak tervei... 241 32.1. Frekvencia engedélyezési terv (rendszertechnikai terv)... 241 32.2. Nymvnalas vezeték nélküli létesítmények kivitelezési terve... 241 32.3. Rádió berendezések kivitelezési/betelepülési terveinek tartalmi követelményei... 242 32.3.1. Címlap... 242 32.3.2. Tartalmjegyzék... 242 32.3.3. Aláíró lap... 242 32.3.4. Tervezői nyilatkzat... 242 32.3.5. Munkavédelmi nyilatkzat... 243 32.3.6. Statikai nyilatkzat... 243 32.3.7. Műszaki leírás... 243 32.3.8. Munka- és egészségvédelmi tervfejezet... 244 32.3.9. Sugárvédelmi tervfejezet... 244 32.3.10. Környezetvédelmi tervfejezet... 244 32.3.11. Tűzvédelmi tervfejezet... 245 32.3.12. Berendezés- és anyagjegyzék... 245 32.3.13. Kábeljegyzék... 245 32.3.14. Váltzásk jegyzéke, verziószám (ha szükséges)... 245 32.3.15. Kapcslódó tervek jegyzéke... 245 32.3.16. Mellékletek... 245 114

32.3.17. Rajzs dkumentumk... 245 33. Antennák és antennatartó szerkezetek tervei... 246 C.6) BÁNYÁSZATI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TERVEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 248 34. A vázlatterv... 248 35. Az engedélyezési terv... 248 35.1. Ásványi nyersanyagk kutatására szóló engedély-kérelem... 248 35.2. Bányatelek megállapítási dkumentáció... 249 35.3. Ásványvagyn kutatására, feltárására, kitermelésére, szüneteltetésére, felhagyására, a meddőhányók hasznsítására vnatkzó műszaki üzemi terv... 251 35.4. Engedélyköteles bányászati létesítmények, nem bányászati célt szlgáló, bányászati módszerekkel végzett aknamélyítés, mélyfúrás, alagút és vágathajtás műszaki terve, megszűnt földalatti bánya hasznsítása... 254 35.4.1. Engedélyköteles bányászati létesítmények... 254 35.4.2. Más törvény hatálya alá nem tartzó, nem bányászati célt szlgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás)... 257 35.4.3. A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznsítása:... 257 35.5. Ipari rbbantási terv... 257 35.6. Bányászati célt szlgáló nymástartó berendezések létesítési terve... 258 36. Az ajánlati (tender) terv... 259 37. A kivitelezési terv... 259 37.1. Műszaki leírás... 259 37.2. Általáns és részlettervek... 260 37.3. Költségvetés... 260 C.7) GEODÉZIA... 261 38. Vnatkzó szakterületi jgszabályk... 261 39. Segédlet... 261 40. Gedéziai dkumentációk szempntjából a megrendelő:... 261 41. Az építésügy területén gedéziai dkumentációt készítő, minőségtanúsító:... 261 42. Megrendelőnek átadandó dkumentációk... 261 42.1. Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készített tervezési célú térképek (tervezési alaptérkép)... 262 42.2. Építmények kitűzési hálózata... 262 42.3. Építmények jellemző pntjainak kitűzése... 262 42.4. Építmények megvalósulási dkumentációi... 262 42.5. Közművek megvalósulási dkumentációi... 262 42.6. Mzgás- és defrmáció vizsgálatk dkumentációi... 263 42.7. Telekalakítási dkumentációk:... 263 42.8. Kisajátítási dkumentációk:... 263 42.9. Szlgalmi jgi dkumentációk:... 264 43. Kötelező adatszlgáltatás állami szervek részére... 264 C.8) ORVOS-TECHNOLÓGIA... 265 115

44. Orvstechnlógiai tervszintek:... 265 44.1. Tervezési prgram szinten szükséges tartalm:... 265 44.1.1. Az rvsszakmai prgram tartalmi követelményei:... 265 44.1.1.1. A tervezett egészségügyi létesítmény hátterére vnatkzó infrmációk:... 265 44.1.1.2. A tervezett egészségügyi létesítményben megvalósítandó egészségügyi szlgáltatás tevékenységi körének rövid bemutatása:... 266 44.1.1.3. A működtetéshez rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása, és a szakmai feladatk ellátásának szervezése:... 266 44.1.1.4. A szlgáltatásnyújtással összefüggő tevékenységek terén szerzett szakmai tapasztalatk, gyakrlat bemutatása:... 266 44.1.1.5. Munkaszervezés bemutatása:... 267 44.1.1.6. Egyes kisegítő flyamatk bemutatása:... 267 44.1.1.7. Infekciókntrll:... 267 44.1.1.8. Minőségügyi rendszer:... 267 44.1.1.9. A szlgáltatás tervezett finanszírzási módja:... 267 44.1.2. Műszaki Tervezési Prgram kötelező elemei (rvstechnlógus tervező feladatai)... 267 44.1.2.1. Orvstechnlógiai műszaki leírás:... 267 44.1.2.2. Orvstechnlógiai felszerelési jegyzék:... 267 44.1.2.3. Tervezői nyilatkzat:... 268 44.2. Jóváhagyási (tender) terv követelményei:... 268 44.2.1. Orvstechnlógiai műszaki leírás... 268 44.2.2. A tervezett létesítményre vnatkzó egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek, stb.) létesítésére vnatkzó nemzetközi, hazai szabványk és előírásk felsrlása.... 269 44.2.3. Orvstechnlógiai berendezési terv... 269 44.2.4. Egészségügyi technlógiai műszaki csatlakzási tervek... 269 44.2.5. Sugárvédelmi terv:... 269 44.2.6. Előzetes szakhatósági egyeztetési jegyzőkönyv... 269 44.2.7. Orvstechnlógiai felszerelési jegyzék... 269 44.2.8. Tervezői nyilatkzat... 270 44.3. Engedélyezési terv szinten szükségesek:... 270 44.3.1. Orvstechnlógiai műszaki leírás... 270 44.3.2. A tervezett létesítményre vnatkzó, egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek stb) létesítésére vnatkzó Uniós, illetve hazai szabványk és előírásk felsrlása. 271 44.3.3. Orvstechnlógiai berendezési terv:... 271 44.3.4. Orvstechnlógiai felszerelési jegyzék (eszköz jegyzék)... 271 44.3.5. Sugárvédelmi engedélyezési terv... 271 44.3.6. Előzetes szakhatósági egyeztetési jegyzőkönyv... 272 44.3.7. Tervezői nyilatkzat... 272 44.4. Az rvstechnlógiai kivitelezési tervben készítendő kötelező munkarészek kötelező elemei a következők:... 272 44.4.1. Orvstechnlógiai műszaki leírás... 272 44.4.2. A tervezett létesítményre vnatkzó egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek stb.) létesítésére vnatkzó nemzetközi, hazai szabványk és előírásk felsrlása.... 273 44.4.3. Orvstechnlógiai berendezési terv... 273 44.4.4. Egészségügyi technlógiai műszaki csatlakzási tervek... 273 44.4.5. Egészségügyi technlógiai műszaki csatlakzási részlettervek... 273 44.4.6. Orvstechnlógiai felszerelési jegyzék... 273 116

44.4.7. Sugárvédelmi kivitelezési terv... 273 44.4.8. Szakhatósági egyeztetési jegyzőkönyv és jóváhagyás... 274 44.4.9. Tervezői nyilatkzat... 274 C.9) USZODATECHNOLÓGIAI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 275 45. Uszdatechnlógiai építési engedélyezési terv... 275 45.1. Az engedélyezési terv műszaki leírása... 275 45.2. Az engedélyezési terv egyéb dkumentumai... 275 46. Uszdatechnlógiai gépészeti ajánlatadási (tender) terv... 276 46.1. Az ajánlatadási (tender) terv műszaki leírása... 276 46.2. Az ajánlatadási (tender) terv egyéb dkumentumai... 277 47. Uszdatechnlógiai gépészeti kivitelezési terv... 278 47.1. Műszaki leírás az 46.1. szerint.... 278 C.10) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓK KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS TÁJVÉDELMI MUNKARÉSZEINEK KÖVETELMÉNYEI... 279 48. Az építési engedélyezést esetlegesen megelőző környezetvédelmi, természetvédelmi vizsgálatk, engedélyek... 279 49. Tartalmi és frmai követelmények... 279 49.1. Általáns adatk... 279 49.2. A tervezett létesítmény, illetve a végezni kívánt tevékenység ismertetése... 280 49.2.1. A tervezett helyszín leírása... 280 49.2.2. A tervezett építmények és az azkban tervezett tevékenységek rövid leírása... 280 49.3. A beruházással érintett helyszínek környezeti állaptának tisztázása (ha hatóság által jgerősen megállapíttt kármentesítési kötelezettség áll fenn, illetve krábbi tevékenységből szennyezettség megléte feltételezhető)... 280 49.3.1. Meglévő kármentesítési kötelezettség ismertetése... 280 49.3.2. Krábbi tevékenységből feltételezhető szennyezettség esetén környezeti alapállapt vizsgálat... 280 49.4. Az építés környezeti hatásainak vizsgálata... 280 49.4.1. Hulladékgazdálkdás... 280 49.4.2. Levegőre gyakrlt hatásk elemzése... 281 49.4.3. Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem... 281 49.4.4. Az építési tevékenység hatása a földtani közegre, a felszíni és felszín alatti vizekre... 281 49.4.5. Táj- és természetvédelmi hatásk... 281 49.5. A tevékenység, üzemeltetés környezeti hatásainak vizsgálata... 282 49.5.1. A tevékenység végzése srán képződő hulladékk... 282 49.5.2. Levegőre gyakrlt hatásk elemzése... 282 49.5.3. Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem... 282 49.5.4. Vízellátás, csapadékvíz, szennyvíz-elvezetés leírása... 282 49.5.5. A tevékenység hatása a földtani közegre, a felszíni és felszín alatti vizekre... 282 49.5.6. Természetvédelem... 282 49.6. Fenntarthatósági szempntk... 283 49.6.1. Hulladékgazdálkdással kapcslats szempntk... 283 117

C.11) ANYAGMOZGATÓ ÉPÍTŐGÉPEK ÉS FELVONÓK... 284 50. Anyagmzgatógépek... 284 50.1. Technlógiai terv... 284 50.1.1. Anyagmzgatógépek technlógiai jellemzőinek megadása:... 284 50.2. Organizációs terv... 284 50.3. Kncepció (tanulmány) terv... 285 50.4. Telepítési terv... 285 50.4.1. Kötetlen pályán mzgó, szinten járó anyagmzgatógépnél:... 285 50.4.2. Kötött pályán mzgó anyagmzgatógépnél... 285 50.4.3. Beépített anyagmzgatógépnél:... 286 50.5. Kivitelezési terv... 286 50.6. Megvalósulási terv... 286 50.7. Emelőgépek tervezésével összefüggő tevékenységek az építmények egyes tervfejezeteiben: 287 51. Építőgépek... 287 52. Felvnók és mzgólépcsők, valamint mzgójárdák... 288 52.1. Építési engedélyezési tervdkumentáció... 288 52.1.1. Felvnók főbb adatai... 288 52.1.2. Mzgólépcsők és mzgójárdák főbb adatai:... 289 52.2. Jóváhagyási terv... 290 52.3. Létesítési engedélyezési dkumentáció (Jgszabály alapján)... 290 52.3.1. Különszlgáltatásk:... 290 52.4. Kivitelezési tervdkumentáció... 290 52.5. Kivitelezési tervdkumentáció (Jgszabály alapján)... 291 52.5.1. Különszlgáltatásk:... 291 52.6. Megvalósulási tervdkumentáció (Jgszabály alapján)... 292 52.6.1. Különszlgáltatás:... 292 52.7. Kiegészítő dkumentációk:... 292 52.7.1. Elő-terv (tanulmányterv)... 292 52.7.2. Bntási terv... 292 52.7.3. Gyártási tervek... 292 53. ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK... 293 118

C.1) HIDAK TARTÓSZERKEZETI TERVDOKUMENTÁCIÓINAK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 20. Az egyes tervfkzatkra, azn belül tervfáziskra vnatkzó követelmények ismertetése Ez alatt a címszó alatt az út és vasúti pálya műtárgyai közül a hidaknak, felüljáróknak és aluljáróknak, valamint a gyalgs és kerékpárs hidaknak, alul- és felüljáróknak (a tvábbiakban híd) a szakági tervezési követelményeit tárgyaljuk. A meglévő hidak felújításnak illetve átépítésének terveinél a lenti előíráskat értelemszerűen kell használni. Csak azkat a munkarészeket kell elkészíteni, amelyek az adtt tervfázis céljának eléréséhez közvetlenül szükséges. Nem szabad a követelményeket kiterjesztően értelmezni. 20.1. Előkészítési tervezések, építési engedélyezési tervfkzat 20.1.1. Alapadatk meghatárzása A híd funkciójának, a meglévő és majdani környezete ismérveinek, az áthidalandó akadállyal kapcslats követelményeknek és a megrendelő szándékainak tisztázása egy összefglaló leírásban, esetleg egy táblázatban, néhány fényképpel bemutatva. 20.1.2. Tanulmányterv Hidak tanulmánytervének célja, a megrendelő szándékától függően, lehet 20.1.2.1. Az út/vasút legjbb nymvnalának illetve híd legjbb helyének megkeresése Az adtt helyszíneken alkalmazható hídtípusk rövid bemutatása az azns rendeltetésű és hasnló helyzetű illetve méretű hidak (pl. főpálya híd patak fölött, főpályát keresztező mellékút hídja, vadátjáró stb.) jellegét, a felszerkezet célszerű váltzatait bemutató összefglaló tervlapkn, esetenként a megvalósult hasnló hidak képeivel, az egyes váltzatk műszaki leírásával, a váltzatk összefglaló értékelése. Összefglaló táblázat a műtárgyak felsrlásával, becsült hsszával és szélességével, (általában) költségbecslés a felszerkezet és alapzás típusára jellemző fajlags ár (Ft/m 2 ) alapján. 20.1.2.2. Egy híd szerkezetének kiválasztása 20.1.2.2.1. Alapszlgáltatás: Váltzatnként általáns terv az adtt célnak megfelelő mélységben kidlgzva, általában legfeljebb 1:200 méretarányban, csak a legszükségesebb kótákkal, esetleg megépült hasnló híd minta képével, műszaki leírás a váltzatk összefglaló értékelése, hídadatk és költségek összefglalása táblázatban, költségbecslés a szerkezetre jellemző fajlags ár (Ft/m 2 ) alapján; 119

20.1.2.2.2. Külön szlgáltatás: Amennyiben a szerződés ezt előírja: látványterv. 20.1.2.3. Híd szerkezeti részletének vizsgálata A vizsgálandó részlet terve, műszaki leírás a váltzatk összefglaló értékelésével, esetleg, amennyiben ez szükséges a megldás megértéséhez, értékeléséhez általáns terv készítendő. 20.1.3. Építtetői jóváhagyási terv Az építtetői jóváhagyási terv célja az építtető diszpzíciójának véglegesítése, amelynek alapján a tvábbi tervek a megrendelői igények ismeretében, azk váltzását kizárva készíthetők el. Tartalma megegyezik az engedélyezési tervek tartalmával a műszaki leírás és a tervek tekintetében. Statikai számítást nem tartalmaz. Az építtetői jóváhagyási tervet nem kell egyeztetni kezelővel, üzemeltetővel, szakhatósággal. 20.1.4. Elvi engedélyezési terv Az elvi engedélyezési terv célja, az üzemeltetők, a szakhatóságk és az engedélyező hatóság hzzájárulásának megszerzése a létesítménynek az építtető számára fnts részeivel kapcslatban. E fnts részeket az engedélyezési tervnek megfelelő mélységben kell kidlgzni, a többi részre, részletre vnatkzóan a tanulmánytervi szintnek (20.1.2) megfelelő kidlgzttság elegendő (csak a kiválaszttt egy váltzat). Az elvi építési engedély a jgszabály értelmében köti az üzemeltetőt és a hatóságkat. 20.1.5. Engedélyezési terv Az engedélyezési terv célja az építési engedély megszerzése. Az alapszlgáltatás tartalma: 20.1.5.1. A híd műszaki leírása 1. A híd elhelyezése (az átvezetett út/vasút főakadályra vnatkzó szelvényszáma, az áthidalt akadály megnevezése és a keresztezés szelvényszáma, a hídtengely és az áthidalt akadály tengelyének keresztezési szöge, a ferdeség jellege); 2. a hídpálya irány- és emelkedési visznyai; 3. a híd és az áthidalt akadály jellemző magassági- és esésvisznyai; 4. a híd merőleges és ferde nyílása, nyílásbesztása (többnyílású híd esetében); 5. a híd támaszköze(i) (ferde és merőleges); 6. a hídpálya szélessége, besztása, burklata, vasúti híd esetén a vasúti pálya adatai, pálya- és járdaszigetelése, hídtartzékai, vízelvezetése stb.; 7. a híd terhelési sztálya, teherbírása, statikai váza; 8. a felszerkezet és az alépítmény rendszerének leírása és indklása; 9. a híd földrengésre történő vizsgálata, alapadatk leírása; 10. a híd alapzása, a híd alépítménye hivatkzással a talajvizsgálati jelentésre illetve getechnikai tervre; 120

11. különleges szerkezeti részek és különleges berendezések (például feszítő-, emelőberendezések) leírása; 12. az áthidalt akadálynak a híd szempntjából lényeges adatai (pl. űrszelvény, szabadn tartandó tér, vízműtani adatk, partbiztsítási és mederbiztsítási munkák, az út krnaszélessége, a vasútnál a vágánytengely-távlság, a híd alatt nyitva tartandó tér); 13. az útpályáhz/vasúti töltéshez való csatlakzás (szárnyfalak, támfalak, bélésfalak, kúpk stb.); 14. a hídhz csatlakzó utak/vasutak gemetriai adatai; 15. amennyiben az az építési helyszín körülményei illetve a hídszerkezet egyedisége miatt indklt: a bntás/építés ütemezésének elvi összefglalása, az építési frgalm fenntartása, az esetleges vendéghíd (prvizórium) leírása; 16. egyéb lyan tartzékk, részletek ismertetése, amelyek a híd létesítését érdemben beflyáslják (pl. zajárnyékló fal szükségessége, annak mérete, távfelügyeleti rendszer); 17. közművek; (Az 20.1.5.5 pnt alatt írtak szerint.) 18. villámvédelem; (Az 20.1.5.5 pnt alatt írtak szerint.) 19. tűzvédelem; (Az 20.1.5.5 pnt alatt írtak szerint.) 20. anyagminőség; (Az 20.1.5.5 pnt alatt írtak szerint.) 21. a betervezett építési termékek elvárt műszaki teljesítményének megadása (CPR). 20.1.5.2. Általáns terv Az általáns terven a híd alépítményi és felszerkezeti részeinek fő méreteit, valamint a híd tartzékait alaprajzkban, vetületekben és metszetekben lyan részletességgel kell ábrázlni, hgy a főbb méretek egyértelműen megállapíthatóak legyenek. Az általáns tervnek a következő adatkat kell tartalmaznia: 1. a híd fő méreteit; 2. az alapzásra, a talajra, a talajvízre és az élővízre vnatkzó adatkat a hatálys előírásk szerint, fúrásszelvények és szndadiagramk feltüntetésével; 3. a térszint és az áthidalt akadály keresztszelvényét a hídtengelyben, ferde híd esetében az áthidalt akadály merőleges keresztszelvényét; 4. hajózható vízflyásk esetében a legkisebb vízszintet (LKV), a legkisebb hajózási vízszintet (LKHV), amely a Duna esetében azns a Duna Bizttság által elfgadtt 0 vízszinttel, a mértékadó árvízszintet (MÁSZ), a legnagybb hajózási vízszintet (LNHV), tvábbá az eddig észlelt legmagasabb (jégmentes és jeges) árvíz szintjét (LNV), a hajózási űrszelvény adatait; 121

5. nem hajózható vízflyásk esetében a vízügyi érdekek betartására szlgáló rendelkezések által megkívánt adatkat; 6. út felett építendő híd esetében az áthidalt út pályaszintjét, keresztezési szelvényszámát, burklatának adatait és a pálya felett nyitva tartandó űrszelvényt és szabadn tartandó teret (védőtávlság, elsdrási határ, tlatópadka stb.); 7. vasút felett építendő híd esetében a sínkrna szintet a híd tengelyében és az esetleges egyéb mértékadó helyeken, és a híd alatt nyitva tartandó teret, a vasúti űrszelvényt, a keresztezési szelvényszámát; 8. a hídszerkezet alsó élének szintjét a jellemző és mértékadó helyeken; 9. a hídn átvezetett út/vasút pályaszintjét, hssz-szelvényét; 10. a hídra tervezett pályaburklat és pályaszigetelés, járdaburklat és szigetelés főbb jellemzőit; 11. a szerkezeti magasságt; 12. a híd vízelvezetését (burklat keresztesése, mélyvnalának hsszesése, víznyelők, flyókák, szivárgók befgadó helye); 13. az átnézeti helyszínrajzt, vasúti hídnál 1:1000 léptékű pályás helyszínrajzrészletet az ingatlanhatárk feltüntetésével, a legközelebbi laktt hely, az áthidalt akadály és az átvezetett út bejelölésével, mindkettőnek a keresztezési pntra vnatkzó szelvényszámának megadásával és a szelvényezés irányának feltüntetésével, az északi irány megjelölésével; 14. a híd terhelési sztályát; 15. a hídszerkezet főbb részeinek anyagára vnatkzó adatkat; 16. átépítés esetében a meglévő (megváltztatandó) állaptára vnatkzó adatkat; 17. az átvezetett és érintett közművek és egyéb létesítmények főbb adatait; 18. a partbiztsítási és mederszabályzási munkák ismertetését. 20.1.5.3. Közelítő erőtani (statikai) számítás A közelítő erőtani számításnak áttekinthető és ellenőrizhető összeállításban, a főbb szerkezeti elemek lényeges méreteinek igazlását kell tartalmaznia a vnatkzó szabványkban előírt terhekre és hatáskra, az ugyanazkban a szabványkban előírt biztnsággal. Az erőtani számítás minden esetben tartalmazza a következőket: 1. a szerkezet(ek) vázlatát, gemetriai adatait; 2. a számítás alapjául szlgáló minden egyéb méretet és adatt; 3. a méretezés alapjául szlgáló szabvány(k), előírásk megnevezését; 4. a felhasználni tervezett szerkezeti anyagk megnevezését, minőségét, anyagjellemzőit; 5. statikai mdellt, statikai vázat, a mdell gemetriai adatait; 6. a terhelő erőket és hatáskat, azk számításba vett kmbinációit; 7. a felszerkezet, az alépítmények és az alapzás közelítő méretezését; 122

8. az általánsan nem ismert számítási eljáráskra, táblázatkra, illetve képletekre vnatkzóan a szakirdalmi frrás megnevezését, vagy azk tudmánys indklását, illetve levezetését; 9. a gépi számításk prgramjának megnevezését, a bemenő adatkat, a számítás eredményeit és azk kiértékelését (a fentiek szerint). Termékre vnatkzó műszaki előírással és az ezen alapuló teljesítmény nyilatkzattal igazlt teljesítményű, üzemben előregyárttt teherbíró szerkezetekkel épülő hídfelszerkezet teherbírását nem kell számítással igazlni a szkáss mérettartmányban és elrendezés esetén. Az 5,0 méternél nem nagybb vasúti hidak esetén a közelítő számítást csak az alapzásra vnatkzóan szükséges elvégezni, amennyiben a MÁV-nál elfgadtt típusterv szerinti műtárgyat terveznek. Ha egyedi kialakítású híd épül valamennyi elemre kiterjedő számítás kell ebben a nyílástartmányban is. 20.1.5.4. Egyéb tervek, iratk 20.1.5.4.1. Jellemző szerkezeti részletek vázlatai Különleges - egyedi - kialakítású hidaknál a jellemző szerkezeti részletek vázlatait is közölni kell, a szerkezet viselkedésének megértéséhez szükséges mélységben. 20.1.5.4.2. Mennyiségkimutatás A mennyiségkimutatás külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. Akkr kell elkészíteni, ha a szerződésben szerepel a feladat. 20.1.5.4.3. Költségbecslés A költségbecslést az adtt tervmélységnek megfelelő mennyiségi adatk, az alapzás, a felmenő szerkezetek és a felszerkezet összefglaló fajlags ára alapján kell elkészíteni. 20.1.5.4.4. BIM (Building Infrmatin Mdel) A BIM mdell elkészítése és átadása külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. Akkr kell elkészíteni, ha a szerződésben szerepel ez a feladat. A mdell a Level f Develpment Specificatins (BIMFrum) szerződéskötéskr aktuális kiadványában meghatárztt LOD200 szintnek megfelelő részletességgel kell készüljön. 20.1.5.4.5. Látványterv A látványterv külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. Akkr kell elkészíteni, ha a szerződésben szerepel ez a feladat. Kidlgzásának részleteiről a szerződésben kell intézkedni. 20.1.5.4.6. Organizációs engedélyezési terv Az rganizációs terv külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. Akkr kell elkészíteni, ha a szerződésben szerepel ez a feladat. 123

A terv célja, hgy feltárja az összefüggéseket az építési tevékenység és a környezetben lévő tevékenységek között. Műszaki leírás: a megbízás tárgya, előzmények, tervezett létesítmények átfgó ismertetése; a kapcslódó egyéb beruházásk ismertetése ha van; az rganizációs tervezés alapadatai, kiindulási feltételei, az rganizáció alapelvei, általáns építésszervezés; részletes építésszervezés, az ideiglenes létesítmények ismertetése, a meghatárzó frgalm fenntartási és terelési megldásk összefglalása; depnálási, felvnulási javaslatk; az ütemezés ismertetése. Organizációs helyszínrajz A tervezés srán a tervezett létesítmények feltüntetésével, az összevnt építési területük ábrázlása mellett a lehetséges közúti, tömegközlekedési, gyalgs és kerékpárs, az építési frgalm főbb jellemzőit meghatárzzuk, és ezeket rganizációs helyszínrajzn (szükség esetén állaptterveken) ábrázljuk. Szükség esetén rganizációs hssz- illetve keresztszelvényeket készítünk. Összefglaló ütemterv Generálszemléletű összehanglt ütemezés az rganizációs tervek alapján mind a bntási, mind az építési időtartamk, valamint a frgalmterelési állaptk, illetve krlátzásk időtartamának feltüntetésével. 20.1.5.5. Híd főtervezői tevékenység A hidakra vnatkzó tervtartalmi követelmények kizárólag a hídtervekre vnatkznak. Az egyéb szakági tervek tartalmi követelményeit ennek a szabályzatnak a megfelelő szakági fejezetei tartalmazzák, akkr is amennyiben a híd megvalósításáhz illetve engedélyezéséhez azkra a szakági tervekre szükség van. Ilyenek például: talajvizsgálati jelentés illetve getechnikai tervezési beszámló; a híd környezetében lévő illetve tervezett vezetékek tervei; tűzvédelmi szakértői vélemény; a műemlék és örökségvédelmi munkarészek (pl.: kutatás, tervezés stb.); környezetvédelmi munkarész(pl.: EVD stb.). 20.1.5.5.1. Kapcslódó szakágak tevékenységének krdinálása A híd főtervezője - új híd tervezése esetén - a híd terveihez csatlja a vnatkzó talajvizsgálati jelentést illetve getechnikai tervezési beszámlót. Köteles gndskdni: a híd és a rajta átvezetett út vagy vasút üzemeltetéséhez szükséges tartzékk, például köz- és díszvilágítás, felsővezeték, síndilatáció, átemelő gépház gépészeti és elektrms 124

tervei (pl. aluljáróknál) stb., valamint a hídn átvezetni szándékztt vezetékek tervei és a híd tervei közötti összhangról; a híd környezetében lévő, illetve tervezett vezetékek terveinek összhangjáról a híd terveivel; arról, hgy a híd tervei feleljenek meg az Országs Tűzvédelmi Szabályzatban írt előírásknak, a környezetvédelmi követelményeknek; a műemlék és örökségvédelmi előírásk betartásáról. A híd műszaki leírásában annyiban kell kitérni a fentiekre, hgy az adtt ügyben érintett szakhatóság eldönthesse: érintett-e az ügyben, illetve lyan részletességgel, amilyen szükséges a híd érintettsége kán. 20.1.5.5.2. Eljárás az építési engedély megszerzésében Az eljárás az építési engedély megszerzésében külön szlgáltatás, a feladatt csak akkr kell elkészíteni amennyiben a szerződés előírja. Ez a tevékenység nem eredmény köteles, ezért arra kötbérterhes határidő nem tűzhető ki. A főtervező az engedélyezési eljáráshz össze kell állítsa az eljárásba bevnandók név- és címjegyzékét Elkészíti a kezelési és üzemeltetési határk tervét. Megszerzi az eljárásban érintett víz-, csatrna-, gáz-, távhő- és villamsenergia rendszerek, valamint az érintett nymvnalas hírközlési építmények és vasútvnal üzemeltetői (a tvábbiakban együtt: közműszlgáltatók) nyilatkzatát. Beszerzi az érintett út területe összes tulajdnsának nyilatkzatát, ha a közfrgalm elől el nem zárt magánút építésének, építési engedélytől való eltérésnek, a frgalm részére való átadásának, megszüntetésének engedélyezése iránti kérelmet nem a tulajdns, több tulajdns esetében nem az összes tulajdns terjeszti elő. Beszerzi az útkezelő hzzájáruló nyilatkzatát. 20.1.6. Bntási engedélyezési terv 20.1.6.1. Műszaki leírás A műszaki leírásnak a következőket kell tartalmaznia: a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése, szelvényszáma a keresztezésben; a híd merőleges és ferde nyílása, nyílásbesztása (többnyílású híd esetén); a híd szélessége; a híd terhelési sztálya; a falszerkezet rendszere; az alapzás módja; a vízműtani adatk, a mederfenék magassága, mértékadó vízjárási értékek; a híd megközelíthetősége; 125

a frgalmnak a bntás alatti fenntartására, terelésére vnatkzó javaslat; a közművek, vezetékek és egyéb építmények el- vagy áthelyezésére, védelmére vnatkzó javaslatk stb.; a terület- és településrendezési tervnek való megfelelés igazlása (úttervtől független, önálló tervezés esetén); a javaslt bntási mód megadása. 20.1.6.2. A híd általáns terve: Felülnézet, ldalnézet/hsszmetszet, általáns keresztmetszet. Szükség esetén közelítő statikai számítás a hídszerkezet álléknyságát igazlandó bntás közbeni állaptaiban. 20.2. Kivitelezési tervezési fkzat 20.2.1. Kivitelezési terv az építtető megrendelésére, a kivitelező ismeretlen A kivitelezési terv a kivitelezési dkumentációnak egyik része. A kivitelezési tervnek tartalmaznia kell minden szükséges és elégséges infrmációt és utasítást az építők, szerelők, gyártók számára a kivitelezési dkumentáció tvábbi elemeinek, a gyártmánytervnek, a technlógiai tervnek, a segédszerkezetek terveinek, a hegesztési terveknek stb. elkészítéséhez, illetve a megvalósításhz. A kivitelezési tervet lyan mélységben, részletességgel kell kidlgzni, hgy a tervek alapján funkciójában, megjelenésében, alapvető gemetriájában és szerkezeti működésében - egyértelműen csak egy biznys híd, mint végleges létesítmény legyen megvalósítható. A kivitelezési terv a gyártási és technlógiai terveket (mint pl. acélszerkezeteknél a lemezek leszabási méretei, a szerelési egységek meghatárzása, hegesztési terv stb.) nem tartalmazza, azkra - általában a műszaki leírásban - csak annyiban tér ki, amennyiben a szerkezet végleges feszültség állaptát és/vagy állaptát az beflyáslja. A kivitelezési terv összhangban kell legyen az építési engedélyezési tervvel és az arra kiadtt építési engedéllyel, valamint az ajánlatkérési műszaki dkumentációban részletezett követelményekkel (ha a kivitelezési terv készítésekr az már a tervező rendelkezésére áll). 20.2.1.1. Az alapszlgáltatás tartalma: 1. műszaki leírás; 2. helyszínrajz; 3. kitűzési terv: a híd tengelyének metszéspntja az áthidalt akadály tengelyével és az egyes alépítmények tengelyeivel, az alépítmények tengely egyenesén a tengelytől 20-20 méterre lévő két pnt krdinátái; 126

4. általáns terv: az engedélyezési tervnek megfelelő tartalmmal, de az adtt léptékeknek megfelelő részletességű kótázással, minden szükséges méret és magassági adat feltüntetésével (felülnézet, ldalnézet, hsszmetszet, általáns keresztmetszet, támaszkeresztmetszetek, hídfő nézetek a megértéshez szükséges léptékben); 5. részlettervek az építmény lyan részeinek, szerkezeteinek és azk összeépítésének nagyléptékű rajzai, melyek az általáns terveken kellően nem ábrázlhatóak; 6. alapzási terv; 7. vasbetn szerkezetek zsaluzási és vasalási tervei; 8. műhelyben előregyárttt illetve az építési technlógiától döntően függő szerkezetek (pl. résfal) diszpzíciós tervei, melyek alapján a gyártási vagy gyártmánytervek elkészíthetők; 9. csavarztt, szegecselt, hegesztett vagy ragaszttt, fém- illetve faanyagú szerkezetek esetében tartószerkezeti csmópnti részletterv; 10. acélszerkezet esetén krrózióvédelmi javaslat; 11. hídtartzékk és szerelvények tervei (pl. krlát, vizsgálólépcső, villamsíttt vasúti pálya felett védelmi berendezés, vízelvezetési szerelvények stb. - nem gyártási tervi mélységben); 12. villámvédelmi kckázatelemzés, annak eredményétől függően esetleg terv; 13. villamsíttt vasút fölötti hídnál érintésvédelmi terv; 14. statikai számítás; A számítás kézbevételekr legyen egyértelmű készítésének célja.tartalma: A teherhrdó szerkezetek statikai számítása srán számítással igazlni kell, hgy azk a tervezett anyagkkal és méretekkel, mind az építésük, mind a rendeltetésszerű használatuk srán eleget tesznek a velük szemben támaszttt erőtani követelményeknek. Az erőtani követelményeket az építmény célja és rendeltetésszerű használatának követelményei alapján kell meghatárzni. Ezek lehetnek: 14.1. a tönkremenetellel szembeni elegendő ellenállás; 14.2. a rendeltetésszerű használatt, a fenntarthatóságt, a tartósságt biztsító követelmények. Felépítése, kifejtésének módja tegye lehetővé, hgy szakember (pl. a független tervellenőr) a tervező elképzeléseit megismerje, külső segítség nélkül véleményét megértse, ezért tartalmaznia kell: 14.3. A számítás srán használt szabványk, előírásk megnevezését. 14.4. A számításkban figyelembe vett anyagjellemzőket. 14.5. A számítás alapjául szlgáló méreteket. 14.6. A mdell leírását illetve bemutatását. A statikai vázra a számításnál figyelembe vett mdellekre vnatkzó elképzeléseket az erőtani számítás bevezető részében szükséges ismertetni, magyarázó ábrákkal egyértelművé tenni. E leírásnak minden szerkezeti elem szerepére vnatkzóan egyértelműnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. 14.7. A számításban figyelembe vett terheket és hatáskat: 127

Alkalmaztt anyagk, kiindulási méretek az azkból származtattt állandó terhek rögzítésével és számításával, a hzzájuk rendelt biztnsági tényezőkkel. A használati terhek leírása a figyelembevételükhöz igénybe vett szabványs követelmények megjelölésével (parciális tényező, dinamikus tényező, egyidejűségi tényező stb.). A számítás alapjául szlgáló statikai váz- és teherelrendezés, a mértékadó tehercsprtsításk ismertetése, az alkalmaztt szilárdsági összefüggések leírása, a bemenő adatk megadása. 14.8. A tartószerkezet erőjátékának meghatárzását. 14.9. A számítási eredmények ismertetését minden szerkezeti elemre vnatkzóan, minden egymástól különböző, mértékadó keresztmetszetben a mértékadó igénybevételeket, alakváltzási jellemzők megadását, az alkalmazni kívánt méretek rögzítését. 14.10. A teherbírási határállapt vizsgálatát, a mértékadó keresztmetszetek ellenőrzését (pl.: vasbetn szerkezet esetén betnacél mennyiség (vasalási vázlat: vasátmérő, darabszáma, helyzete és helye) megadását, vagy acélszerkezetnél a felhasznált lemezek vagy idmacélk meghatárzását (típus, méret stb.)). 14.11. Az alakváltzási és merevségi követelmények kielégítésének igazlását. 14.12. Kapcslatk ellenőrzését. 14.13. Számítógépes eljárás (prgram) használata esetén csak ellenőrzött, lehetőleg az Európai Unió területén bevezetett és elfgadtt, kereskedelmi frgalmban beszerezhető, vagy saját fejlesztésű prgram használata megengedett. A számításban a felhasznált prgram pnts, beaznsításra alkalmas megjelölését, jellemzőit meg kell adni. 15. minden lyan körülményre vnatkzó infrmációt is közölni kell a dkumentációban - szövegben vagy rajzban -, amit a tervező figyelembe vett a szerkezet végleges erőjátékának ellenőrzésekr, és amiknek a megváltztatása a szerkezet végleges feszültségállaptát és/vagy alakját is megváltztatja, s ezért a kivitelezés részéről betartandó, pl.: 15.1. állvány helye és a megtámasztási pnt szintje; 15.2. az építés közbeni támaszmzgatásk időpntja, mértéke; 15.3. töltésépítéssel, knszlidációval kapcslats ismeret, feltétel; 15.4. betlócsőr hssza és merevsége. A beépítendő építési termékekre vnatkzóan legalább az elvárt műszaki teljesítményt (CPR), kell előírni a dkumentációban, általában a termék megnevezése nélkül, de az építtető szándéka szerint a termékek meg is nevezhetők, például a műszaki leírásban és az érintett tervlapkn. 16. A talajvizsgálati jelentést és getechnikai tervezési beszámlót (pl. a talajra, talajvízre, talaj határfeszültségére vnatkzó adatkkal, számításkkal, stb.) a dkumentációhz, annak részeként csatlni kell. 128

20.2.1.2. Egyéb tervek, iratk 20.2.1.2.1. Költségvetési kiírás Az alapszlgáltatás részeként részletes költségvetési kiírást kell készíteni. A kiírás tételrendjét a tervezési szerződésben kell kikötni, annak hiányában a megrendelővel egyeztetve lehet azt meghatárzni. 20.2.1.2.2. Áraztt költségvetési kiírás A beáraztt költségvetési kiírás külön szlgáltatás, nem az alapszlgáltatás része. Az árazást a részletes költségvetési kiírás mennyiségeivel és az azkhz tartzó egységárakkal kell számlni. 20.2.1.2.3. BIM (Building Infrmatin Mdeling) A BIM mdell elkészítése és átadása külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. A mdell a Level f Develpment Specificatins (BIMFrum) szerződéskötéskr aktuális kiadványában meghatárztt LOD300 szintnek megfelelő részletességgel kell készüljön. 20.2.1.2.4. Látványterv A látványterv külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. Akkr kell elkészíteni, ha a szerződésben szerepel ez a feladat. Kidlgzásának részleteiről a szerződésben kell intézkedni. 20.2.1.2.5. Organizációs kivitelezési terv Az rganizációs terv külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. Akkr kell elkészíteni, ha a szerződésben szerepel ez a feladat. A terv célja, hgy feltárja az összefüggéseket az építési tevékenység és a környezetben lévő tevékenységek között. A tervezés srán az építésszervezési elképzelések a szakági tervekkel összhangban kell legyenek mind tartalmi, mind tervrészletezettségi szempntból. Műszaki leírás: a megbízás tárgya; előzmények; a tervezett létesítmények átfgó ismertetése; a kapcslódó egyéb beruházásk ismertetése ha van; az rganizációs tervezés alapadatai, kiindulási feltételei; általáns építésszervezés, a frgalmfenntartási és terelési alapelvek; részletes építésszervezés, az ideiglenes létesítmények ismertetése, a megközelítési és - ha van - a frgalm fenntartási és terelési megldásk felsrlása, jellemzői; felvnulási és depóniaterületek; 129

az ütemezés ismertetése. Organizációs helyszínrajz, állapttervek, hssz-és keresztszelvények. Az összes létesítményt ábrázlva részletes, miden fázisra kiterjedő generálszemléletű rganizációs helyszínrajzk, szükség esetén állapttervek készítése: az építési terület meghatárzása, lehatárlásk; a közúti, a közösségi közlekedési, a gyalgs és kerékpárs, valamint különös tekintettel az építési frgalm lehetőségeinek meghatárzása, ábrázlása; javaslat a munkaterület megközelítésére, akár köz, akár magánfrgalmú útn, vagy vízen; adatszlgáltatás a frgalmterelési tervek készítéséhez; a kialakult technlógia alapján rganizációs állapttervek készítése ütemekre bntva a helyszín berendezésével, (daruzás, gépek, jellemző mzgása, a kiszlgálás ábrázlása) mind a bntási, mind az építési flyamatkra; javaslat az építés megvalósításáhz szükséges ideiglenes út és közműellátási létesítmények kialakítására; a javaslt felvnulási és depónia területek ábrázlása. Szükség esetén az állaptkat bemutató rganizációs hssz- és keresztszelvények készítése. A tervezett megldásk egyeztetése az érintettekkel. Összefglaló ütemterv. Részletes, generálszemléletű összehanglt ütemezés az rganizációs tervek alapján mind a bntási, mind az építési tevékenységek időtartamaival, a lgikai kapcslatk megadásával, valamint a frgalmterelési állaptk, illetve krlátzásk időtartamának feltüntetésével. 20.2.1.3. Híd főtervezői tevékenység A hidakra vnatkzó tervtartalmi követelmények kizárólag a hídtervekre vnatkznak. Az egyéb szakági tervek tartalmi követelményeit ennek a szabályzatnak a megfelelő szakági fejezetei tartalmazzák, akkr is amennyiben a híd megvalósításáhz illetve engedélyezéséhez azkra a szakági tervekre szükség van. Ilyenek például: talajvizsgálati jelentés illetve getechnikai tervezési beszámló; a híd környezetében lévő illetve tervezett vezetékek tervei; tűzvédelmi szakértői vélemény; a műemlék és örökségvédelmi munkarészek (pl.: kutatás, tervezés stb.); környezetvédelmi munkarész (pl.: EVD stb.); 20.2.1.3.1. Kapcslódó szakágak tevékenységének krdinálása A híd főtervezője - új híd tervezése esetén - a híd terveihez csatlja a vnatkzó talajvizsgálati jelentést, illetve getechnikai tervezési beszámlót. Köteles gndskdni: 130

a híd és a rajta átvezetett út vagy vasút üzemeltetéséhez szükséges tartzékk, például köz- és díszvilágítás, felsővezeték, síndilatáció, átemelő gépház gépészeti és elektrms tervei (pl. aluljáróknál) stb., valamint a hídn átvezetni szándékztt vezetékek tervei és a híd tervei közötti összhangról; a híd környezetében lévő illetve tervezett vezetékek terveinek összhangjáról a híd terveivel; arról, hgy a híd tervei feleljenek meg az Országs Tűzvédelmi Szabályzatban írt előírásknak, a környezetvédelmi követelményeknek; a műemlék és örökségvédelmi előírásk betartásáról. A híd műszaki leírásában annyiban kell kitérni a fentiekre, hgy az adtt ügyben érintett szakhatóság eldönthesse: érintett-e az ügyben, illetve lyan részletességgel, amilyen szükséges a híd érintettsége kán. 20.2.1.3.2. Eljárás az építési engedély megszerzésében Az eljárás az építési engedély megszerzésében külön szlgáltatás, a feladatt csak akkr kell elkészíteni amennyiben a szerződés előírja. Ez a tevékenység nem eredmény köteles, ezért arra kötbérterhes határidő nem tűzhető ki. Beszerzi kivitelezési tervre vnatkzó út- és hídkezelői hzzájárulást. 20.2.2. Bntási kivitelezési terv Híd megszüntetéséhez bntási kivitelezési terv nem készül csak technlógia és segédszerkezetek terve. Híd átépítése esetén a bntási kivitelezési terv az elbntandó és a megmaradó szerkezeteket kell egyértelműen feltüntesse. A műszaki leírásban és a terveken egyértelmű utasításnak kell lennie a bntás jellegét illetően, külön kitérve arra, hgy a megmaradó szerkezet milyen mértékben megóvandó, pl. az új részekhez esetleg kialakítandó kapcslat miatt. 20.2.3. Ajánlati terv Az ajánlati terv a kivitelezői versenykiírás műszaki melléklete. Célja, hgy az ajánlatadáshz a vállalkzó megismerje a feladat műszaki tartalmát, azaz a megépítendő hídszerkezetet és a megépíthetőség körülményeit. 20.2.3.1. Általában, kivitelezési tervet követően 20.2.3.1.1. Tervek A kivitelezési versenykiíráshz ha készült a részletes kivitelezési tervet szkás csatlni, tartalmát ld. 20.2.1.1. pnt alatt, illetve a külön szlgáltatásban készülő egyéb szakági tervek a 20.2.3.1 szerint. 131

20.2.3.1.2. Költségvetési kiírás A költségvetési kiírás a kivitelezési tervhez készült költségvetési kiírás (ld. 20.2.1.2.1) mellett tartalmazza mindazkat az egyéb tételeket is, amelyek a híd megvalósításáhz azkn felül még szükségesek, pl. szakfelügyeletek, a kivitelezés körülményeinek biztsítása. A tétel leírásnak lyan részletesnek kell lennie, hgy a kivitelező és a műszaki ellenőr egyértelműen meg tudja állapítani az egyes tételsrk tartalmát. 20.2.3.1.3. Műszaki specifikáció, közbeszerzési műszaki leírás A műszaki specifikáció a terveken túli lyan tvábbi infrmációkat is tartalmazhat, amelyeket az ajánlatkérő még rögzíteni kíván kiírásában, illetve amelyek a szkásstól eltérőek, és ismeretük fnts az ajánlatadáshz. 20.2.3.2. Esetileg, építési engedélyt követően, kivitelezési tervek készítését megelőzően: 20.2.3.2.1. Tervek A tervek megegyeznek az engedélyezési tervekkel, tartalmát ld. a 20.1.5.1 20.1.5.3. pntk alatt, illetve a külön szlgáltatásban készülő egyéb szakági tervek a 20.1.5.4 20.1.5.5. pntk szerint. 20.2.3.2.2. Költségvetési kiírás A költségvetési kiírás az engedélyezési terv alapján számítható főbb mennyiségeket, tevékenységeket kell tartalmazza. Fel kell hívni arra a figyelmet, hgy ezeknek a mennyiségeknek a biznytalansága +/- 20% is lehet! A tétel leírásnak lyan részletesnek kell lennie, hgy a kivitelező és a műszaki ellenőr egyértelműen meg tudja állapítani az egyes tételsrk tartalmát. 20.2.3.2.3. Műszaki specifikáció A műszaki specifikáció a terveken túli lyan infrmációkat, azkat az adatkat és részleteket tartalmazza, amelyeket az ajánlatkérő rögzíteni kíván kiírásában az engedélyezési terv tartalmát meghaladóan, illetve amelyek a szkásstól eltérőek, és ismeretük fnts az ajánlatadáshz. A kivitelezési tervet az építtető vagy a nyertes ajánlattevő az ajánlati terv alapján, attól el nem térően készíti, készítteti el (ld. 20.2.3 pnt alatt). Kivitelezési terv a kivitelezésre irányuló tendert elnyert kivitelező megrendelésére A kivitelezési terv a kivitelezési dkumentáció része. 20.2.3.3. Kivitelezési terven alapuló verseny elnyerése után A kivitelező szükség szerint néhány részletében pntsítja a kivitelezési tervet a kiválaszttt, beépíteni szándékztt építőipari termékek, a választtt építéstechnlógia és ahhz szükséges segédszerkezetek miatt szükséges helyeken és mértékben. Ezek a váltztatásk nem érinthetik az építési engedélyt és a jóváhagytt kivitelezési terv lényegét: az azkban meghatárztt egy biznys létesítmény megvalósítása kell következzék belőle. 132

20.2.3.4. Engedélyezési terven alapuló verseny elnyerése után A kivitelezési tervnek tartalmaznia kell minden szükséges és elégséges infrmációt és utasítást az építők, szerelők, gyártók számára a kivitelezési dkumentáció tvábbi részeinek, a gyártmánytervnek, a technlógiai tervnek, a segédszerkezetek terveinek, a hegesztési terveknek az elkészítéséhez, illetve a megvalósításhz. A kivitelezési tervet lyan mélységben, részletességgel kell kidlgzni, hgy a tervek alapján funkciójában, megjelenésében, alapvető gemetriájában és szerkezeti működésében - egyértelműen csak egy biznys híd, mint végleges létesítmény legyen megvalósítható. A kivitelezési terv összhangban kell legyen az építési engedélyezési tervvel és az arra kiadtt építési engedéllyel, valamint az ajánlatkérési műszaki dkumentációban részletezett követelményekkel. 20.2.3.4.1. Az alapszlgáltatás tartalma: 1. műszaki leírás; 2. helyszínrajz; 3. kitűzési terv: a híd tengelyének metszéspntja az áthidalt akadály tengelyével és az egyes alépítmények tengelyeivel, az alépítmények tengely egyenesén a tengelytől 20-20 méterre lévő két pnt krdinátái; 4. általáns terv: az engedélyezési tervnek megfelelő tartalmmal, de az adtt léptékeknek megfelelő részletességű kótázással, minden szükséges méret és magassági adat feltüntetésével (felülnézet, ldalnézet, hsszmetszet, általáns keresztmetszet, támaszkeresztmetszetek, hídfő nézetek a megértéshez szükséges léptékben); 5. részlettervek az építmény lyan részeinek, szerkezeteinek és azk összeépítésének nagyléptékű rajzai, melyek az általáns terveken kellően nem ábrázlhatóak; 6. alapzási terv; 7. vasbetn szerkezetek vasalási tervei; 8. műhelyben előregyárttt illetve az építési technlógiától döntően függő szerkezetek (pl. résfal) diszpzíciós tervei, melyek alapján a gyártási vagy gyártmánytervek elkészíthetők; 9. csavarztt, szegecselt, hegesztett vagy ragaszttt, fém- illetve faanyagú szerkezetek esetében tartószerkezeti csmópnti részletterv; 10. acélszerkezet esetén krrózióvédelmi javaslat; 11. hídtartzékk és szerelvények tervei (nem gyártási tervi mélységben); 12. villámvédelmi kckázatelemzés, annak eredményétől függően esetleg terv; 13. villamsíttt vasút fölötti hídnál érintésvédelmi terv; 14. statikai számítás: A számítás kézbevételekr legyen egyértelmű készítésének célja. Tartalma: A teherhrdó szerkezetek statikai számítása srán számítással igazlni kell, hgy azk a tervezett anyagkkal és méretekkel, mind az építésük, mind a rendeltetésszerű használatuk srán eleget tesznek a velük szemben támaszttt erőtani követelményeknek. 133

Az erőtani követelményeket az építmény célja és rendeltetésszerű használatának követelményei alapján kell meghatárzni. Ezek lehetnek: 14.1. a tönkremenetellel szembeni elegendő ellenállás; 14.2. a rendeltetésszerű használatt, a fenntarthatóságt, a tartósságt biztsító követelmények. Felépítése, kifejtésének módja tegye lehetővé, hgy szakember (pl. a független tervellenőr) a tervező elképzeléseit megismerje, külső segítség nélkül véleményét megértse, ezért tartalmaznia kell: 14.3. A számítás srán használt szabványk, előírásk megnevezését. 14.4. A számításkban figyelembe vett anyagjellemzőket. 14.5. A számítás alapjául szlgáló méreteket. 14.6. A mdell leírását illetve bemutatását. A statikai vázra a számításnál figyelembe vett mdellekre vnatkzó elképzeléseket az erőtani számítás bevezető részében szükséges ismertetni, magyarázó ábrákkal egyértelművé tenni. E leírásnak minden szerkezeti elem szerepére vnatkzóan egyértelműnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. 14.7. A számításban figyelembe vett terheket és hatáskat: Alkalmaztt anyagk, kiindulási méretek az azkból származtattt állandó terhek rögzítésével és számításával, a hzzájuk rendelt biztnsági tényezőkkel. A használati terhek leírása a figyelembevételükhöz igénybe vett szabványs követelmények megjelölésével (parciális tényező, dinamikus tényező, egyidejűségi tényező stb.). A számítás alapjául szlgáló statikai váz- és teherelrendezés, a mértékadó tehercsprtsításk ismertetése, az alkalmaztt szilárdsági összefüggések leírása, a bemenő adatk megadása. 14.8. A tartószerkezet erőjátékának meghatárzását. 14.9. A számítási eredmények ismertetését minden szerkezeti elemre vnatkzóan, minden egymástól különböző, mértékadó keresztmetszetben a mértékadó igénybevételeket, alakváltzási jellemzők megadását, az alkalmazni kívánt méretek rögzítését. 14.10. A teherbírási határállapt vizsgálatát, a mértékadó keresztmetszetek ellenőrzését (pl.: vasbetn szerkezet esetén betnacél mennyiség (vasalási vázlat: vasátmérő, darabszáma, helyzete és helye) megadását, vagy acélszerkezetnél a felhasznált lemezek vagy idmacélk meghatárzását (típus, méret stb.)). 14.11. Az alakváltzási és merevségi követelmények kielégítésének igazlását. 14.12. Kapcslatk ellenőrzését. 14.13. Számítógépes eljárás (prgram) használata esetén csak ellenőrzött, lehetőleg az Európai Unió területén bevezetett és elfgadtt, kereskedelmi frgalmban beszerezhető, vagy saját fejlesztésű prgram használata megengedett. A számításban a felhasznált prgram pnts, beaznsításra alkalmas megjelölését, jellemzőit meg kell adni. 134

15. minden lyan körülményre vnatkzó infrmációt is közölni kell a dkumentációban - szövegben vagy rajzban -, amit a tervező figyelembe vett a szerkezet végleges erőjátékának ellenőrzésekr, és amiknek a megváltztatása a szerkezet végleges feszültségállaptát és/vagy alakját is megváltztatja, s ezért a kivitelezés részéről betartandó, pl.: 15.1. állvány helye és a megtámasztási pnt szintje; 15.2. az építés közbeni támaszmzgatásk időpntja, mértéke; 15.3. töltésépítéssel, knszlidációval kapcslats ismeret, feltétel; 15.4. betlócsőr hssza és merevsége. A beépítendő építési termékekre vnatkzó, az engedélyezési és a tendertervekben előírt elvárt műszaki teljesítményeknek megfelelő knkrét termékeket meg kell nevezni például a műszaki leírásban illetve az érintett tervlapkn. 20.2.3.4.2. Egyéb tervek, iratk 20.2.3.4.2.1. Költségvetési kiírás Az alapszlgáltatás részeként részletes költségvetési kiírást kell készíteni. A kiírás tételrendjét a tervezési szerződésben kell kikötni, annak hiányában a megrendelővel egyeztetve lehet azt meghatárzni. 20.2.3.4.2.2. BIM A BIM mdell elkészítése és átadása külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. A mdell a Level f Develpment Specificatins (BIMFrum) szerződéskötéskr aktuális kiadványában meghatárztt LOD300 szintnek megfelelő részletességgel kell készüljön. 20.3. A tervező részvétele a kivitelezés megvalósításában Az itt felsrlt munkák nem tartznak sem a kivitelezési, sem az ajánlati tervek közé. Ezeket külön szlgáltatásként külön-külön vagy bármelyiket egy vagy több másikkal együtt a kivitelező rendeli meg a tervezőtől, ha szükségesnek tartja. Az a tervező, aki az építtető megbízásából építési műszaki ellenőri, illetve tervezői műszaki felügyeleti feladatt lát el a létesítmény (híd) megvalósításában (20.3.1. alatt felsrlt tevékenységek), ugyanazn a hídn (létesítményen) nem végezhet tervezői munkát a kivitelező számára. 20.3.1. Az építtető megbízásából 20.3.1.1. Műszaki ellenőrzés Amennyiben jgsult, a tervező a műszaki ellenőrzési feladatkat is elláthatja. Ennek keretében: Az építőipari kivitelezési tevékenység teljes flyamatában elősegíti és ellenőrzi a vnatkzó jgszabályk, hatósági előírásk, szabványk, szerződések és a kivitelezési dkumentáció betartását. Az építtető helyszíni képviselőjeként feladata: 135

az Étv. 43. (1) bekezdés e)-h) pntjában meghatárzttak; az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jgerős építési (létesítési) engedély és a hzzá tartzó jóváhagytt építészeti-műszaki dkumentáció, valamint a kivitelezési dkumentáció alapján; az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a getechnikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatk megtörténtének ellenőrzése; az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése; a hibák, hiánysságk, eltérések feltüntetése az építési naplóban; a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indklt tervváltztatáskkal kapcslats javaslatk megtétele az építtető részére; az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése, a műszakilag indklt tvábbi vizsgálatk meghatárzása, az ellenőrzések és a vizsgálatk adatainak, valamint a szükséges intézkedések meghatárzásának bejegyzése az építési naplóba; az átadás-átvételi eljárásban való részvétel; egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technlógiával összefüggő biztnsági előírásk betartásának ellenőrzése; a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkzatai meglétének ellenőrzése; az építési műszaki ellenőri feladatk elvégzésének dkumentálása az építési naplóban; műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése; műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevnására); pénzügyi elszámlásk, felmérések ellenőrzése; szerződése szerint teljesítésigazlás vagy műszaki igazlás: kiállítása és átadása vagy megküldése a fővállalkzó részére; rögzítése az építési naplóban; a szerződésben meghatárztt vállalkzói díj és a számlázható összegre tett javaslat eltérése esetén az eltérés indklása. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkzó kivitelező végzi, összehanglja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gndskdik arról, hgy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vnatkzásában az egyes fővállalkzó kivitelezők felelős műszaki vezetőinek nyilatkzatai az építési napló részeként a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakr az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. A terv és a szerződés szerinti teljesítést beflyásló minden körülményről köteles az építtetőt - az építési naplóban igazltan - haladéktalanul értesíteni. 20.3.1.2. Tervezői felügyelet Amennyiben a műszaki ellenőri feladatkat más látja el, az építtető megbízására a tervező tervezői felügyeletet láthat el a kivitelezésen. Ennek keretében feladatai: 136

Hzzájárulási illetve elutasítási jg gyakrlása az eltéréshez a tervektől; a hatósági eljárásban záradéklt építészeti-műszaki dkumentációban, valamint a kivitelezési dkumentációban fglaltak betartatása; az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jgerős építési (létesítési) engedély és a hzzá tartzó jóváhagytt építészeti-műszaki dkumentáció, valamint a kivitelezési dkumentáció alapján; a kivitelező vagy a műszaki ellenőr kezdeményezte tervváltztatáskkal kapcslats javaslatk véleményezése az építtető részére; eltakarásuk előtt a szerkezetek ellenőrzésének elvégzése, a műszakilag indklt tvábbi vizsgálatk meghatárzása, az ellenőrzések és a vizsgálatk adatainak, valamint a szükséges intézkedések meghatárzásának bejegyzése az építési naplóba; részvétel az átadás-átvételi eljárásban; egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése; a beépíteni szándékztt építőipari termékek megfelelőségének ellenőrzése az elvárt műszaki teljesítménynek, a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkzatai meglétének ellenőrzése; műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek segítése; műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevnására). 20.3.1.3. Tervezői művezetés A tervező tervezői művezetői tevékenysége külön szlgáltatás. A tervezői művezető közreműködik a kivitelezési terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, elősegíti a kivitelezés srán a tervekkel kapcslatban felmerült szakkérdések megldását. 20.3.2. A kivitelező megbízásából 20.3.2.1. Gyártmánytervek (gyártási tervek) 20.3.2.1.1. Alapszlgáltatás Üzemben/műhelyben/helyszínen előregyárttt szerkezeteknek illetve szerkezeti részeknek a kivitelezési terv alapján, a gyártó részére készített, a gyár felszereltségének, technlógiájának megfelelő, a gyártáshz szükséges tvábbi infrmációkat tartalmazó részletes terv. Statikai számítást nem, műszaki leírást általában nem tartalmaz. 20.3.2.1.2. Külön szlgáltatás: BIM mdell A BIM mdell elkészítése és átadása külön szlgáltatás, nem része az alapszlgáltatásnak. A mdell a Level f Develpment Specificatins (BIMFrum) szerződéskötéskr aktuális kiadványában meghatárztt LOD350 szintnek megfelelő részletességgel kell készüljön. 137

20.3.2.2. Építéstechnlógiai tervek A szerkezet mzgatásával, megépítésével kapcslats tervek, melyek a szerkezet építésének, részben vagy egyben szükséges mzgatásának lépéseit, fázisait, helyzeteit és az ezekhez tartzó, ezekkel összefüggő utasításkat tartalmazzák. Műszaki leírást tartalmaz. A statikai számításnak a hídszerkezetet magát érintő részét kell közölni. 20.3.2.3. Organizációs tervek A terv célja, hgy a környezet adttságaihz és az tt flyó tevékenységekhez ptimálisan illessze a kivitelező technlógiáit és munkakörnyezetét a híd megvalósítása srán. A tervezés srán az építésszervezési elképzelések a szakági tervekkel összhangban kell legyenek mind tartalmi, mind tervrészletezettségi szempntból. Műszaki leírás: a megbízás tárgya; előzmények; a tervezett létesítmények átfgó ismertetése; a kapcslódó egyéb beruházásk ismertetése ha van; az rganizációs tervezés alapadatai, kiindulási feltételei; általáns építésszervezés, a frgalmfenntartási és terelési alapelvek; részletes építésszervezés, az ideiglenes létesítmények ismertetése, a megközelítési és - ha van - a frgalm fenntartási és terelési megldásk felsrlása, jellemzői; felvnulási és depóniaterületek; az ütemezés ismertetése. Organizációs helyszínrajz, állapttervek, hssz-és keresztszelvények. Az összes létesítményt ábrázlva részletes, miden fázisra kiterjedő generálszemléletű rganizációs helyszínrajzk, szükség esetén állapttervek készítése: az építési terület meghatárzása, lehatárlásk; a közúti, a közösségi közlekedési, a gyalgs és kerékpárs, valamint különös tekintettel az építési frgalm lehetőségeinek meghatárzása, ábrázlása; javaslat a munkaterület megközelítésére, akár köz, akár magánfrgalmú útn, vagy vízen; adatszlgáltatás a frgalmterelési tervek készítéséhez; a kialakult technlógia alapján rganizációs állapttervek készítése ütemekre bntva a helyszín berendezésével, (daruzás, gépek, jellemző mzgása, a kiszlgálás ábrázlása) mind a bntási, mind az építési flyamatkra; javaslat az építés megvalósításáhz szükséges ideiglenes út és közműellátási létesítmények kialakítására; a javaslt felvnulási és depónia területek ábrázlása. 138

Szükség esetén az állaptkat bemutató rganizációs hssz- és keresztszelvények készítése. A tervezett megldásk egyeztetése az érintettekkel. Összefglaló ütemterv. Részletes, generálszemléletű összehanglt ütemezés az rganizációs tervek alapján mind a bntási, mind az építési tevékenységek időtartamaival, a lgikai kapcslatk megadásával, valamint a frgalmterelési állaptk, illetve krlátzásk időtartamának feltüntetésével. 20.3.2.4. Segédszerkezetek tervei A híd megépítéséhez szükséges, a híd terheit a kivitelezés srán ideiglenesen viselő szerkezetek, például nehézállvány, csőr, himba, máglya, ideiglenes merevítés, segédtámasz, betló pad és alapzása tervei. A munkaterület védelmére szlgáló szerkezetek, például szádfalak, dúclásk, vízkizárásra szlgáló ideiglenes szerkezetek. 20.3.2.5. Megközelítést szlgáló szerkezetek tervei A híd építése srán szükséges mindazn szerkezetek tervei, amelyek a biztnságs kivitelezést szlgálják, például a munkaállvány, lépcső, krlát, pódium, védőkerítés. Műszaki leírást szükség esetén, statikai számítást nem tartalmaz. 20.3.2.6. Tervezői művezetés Amennyiben a kivitelezési terv a kivitelező megrendelésére készült, a kivitelező megbízására tervező tervezői művezetési tevékenységet végezhet, ennek keretében közreműködik a kivitelezési terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, elősegíti a kivitelezés srán a tervekkel kapcslatban felmerült szakkérdések megldását. Tervezői művezetői tevékenységet a gyártmány-, az építéstechnlógiai, a segédszerkezetek és a megközelítést szlgáló szerkezetek terveivel kapcslatban is lehet végezni, külön szlgáltatásként. 20.3.2.7. Egészség- és balesetvédelmi terv A kivitelező készíti vagy készítteti el a jgszabályknak megfelelő tartalmmal, a munkán alkalmazni tervezett gépeinek, berendezéseknek, technlógiáknak, az építési helyszínnek és körülményeknek az ismeretében. 20.3.2.8. Megvalósulási terv Az építmény tényleges megvalósulásának megfelelő módsítást is tartalmazó tervdkumentáció. Lényege, hgy rögzítse azt az infrmációt, amit a tervező adtt az építmény megvalósításáhz kivitelezési terv illetve annak módsításai és azkat az építési tűréseknél nagybb eltéréseket, amelyekkel az építmény megvalósult. Ennek megfelelően az eredeti megvalósulási tervet a törzspéldányt - a kivitelező tudja csak összeállítani, saját felmérései alapján, a tényleges kivitelezés alapjául szlgáló (a kivitelezés közben esetleg módsíttt) kivitelezési tervdkumentáció dkumentumain eltérő (általában, hagymánysan) pirs színnel 139

átvezetve a váltzáskat. A törzspéldány eredetiségét, valamint a megvalósult állapttal való egyezését a Kivitelező és a Mérnök aláírásával igazlja. Amennyiben a tervezőtől kérnek megvalósulási tervet, akkr a szintén a (módsíttt) tervdkumentáció felhasználásával készül, a törzspéldánynak megfelelően, annak hű máslataként, az esetleges tervet módsító naplóbeli tervezői intézkedések rávezetésével a dkumentumkra. 20.3.2.8.1. Megvalósulási tervi frmai követelmények A megvalósulási terv az építés srán a kivitelezési tervekhez képest történt váltzásk átvezetése a kivitelezési terveken. A megvalósulási tervek törzspéldányát a kivitelező készíti el. Ennek alapján, a terve(ke)t módsító tervezői naplóbejegyzések illetve naplómellékletek felhasználásával, a törzspéldány tartalmi máslataként kell a tvábbi megvalósulási tervpéldánykat elkészíteni. A megvalósulási terv dkumentumain a kivitelezési terv rajzpecsétjének, az eredeti feliratkkal és aláíráskkal meg kell maradnia. A megvalósulási terveket kivitellel egyezik záradékkal kell ellátni; valamint a kivitelező és a műszaki ellenőr részéről ellenjegyezni kell. 20.3.2.8.2. Műszaki leírás A 20.2.1. illetve 20.2.3. pnt szerinti kivitelezési tervi műszaki leírásban fglaltak krrekciójára készül, a kivitelezési tapasztalatkat, a tényleges anyag és termék paramétereket rögzítő összeállítás. Tartalmaznia kell minden, a teherhrdó szerkezet megítélése tekintetében a létesítmény használata szempntjából fnts adatt, amely a kivitelezési dkumentációba fglaltaktól eltér. A megváltztt részeket az eredeti kivitelezési tervi műszaki leírás vnatkzó részétől egyértelműen megkülönböztethetően (eltérő frmában, pl. dőlt betűkkel vagy akár kézírással) kell írni, azt nem szabad eltakarnia, lvashatatlanná, érthetetlenné tennie. 20.3.2.8.3. Tervek A megvalósítás alapjául szlgáló tervekhez képest a kivitelezés srán történt váltztatáskat amennyiben tartalmuk a műszaki leírás kiegészítésével egyértelműen nem rögzíthető tervekkel is dkumentálni szükséges. A megváltztt részeket az eredeti kivitelezési tervi részlet rajzától egyértelműen megkülönböztethetően (eltérő stílusban, akár kézzel megrajzlva) kell ábrázlni, azt nem szabad eltakarnia, lvashatatlanná, érthetetlenné tennie. 20.3.3. Próbaterhelési terv A próbaterhelési terv készülhet az építtető vagy a kivitelező megrendelésére egyaránt. A próbaterhelési tervben meg kell határzni a mérési prgramt: a hídn hl, mely keresztmetszet(ek)ben, mely pntkn kell és mit (általában lehajlást, de adtt esetben nyúlást) mérni. A próbaterhelést végrehajtó részéről megadtt knkrét járművek tényleges tengely- és kerékelrendezését és tengelyterheit figyelembe véve ki kell számítani a mérni kívánt keresztmetszet(ek)ben, illetve pntkn a mértékadó teherelrendezésből keletkező lehajlás illetve feszültségértékeket. Meg kell adni a számíttt és a mért eredmények közötti elfgadható eltérés mértékét. A próbaterhelési terv be kell mutassa a számításban figyelembe vett terhelési 140

eseteket lyan pntssággal, hgy az a helyszínen egyértelműen előállítható legyen. A statikai számítást és az eredmények összefglaló táblázatát dkumentálni kell. 141

C.2) VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK, ÉPÍTMÉNYEK, LÉTESÍTMÉNYEK Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendeletnek [7] megfelelően a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkdási és Vízépítési Tagzata összeállíttta a vízilétesítmények kivitelezési tervdkumentációjának tartalmi és frmai követelmény-rendszerét. A fenti törvényi, rendeleti előíráskból következik, hgy: kivitelezési dkumentáció minden esetben készítendő (akkr is, ha a kivitelezési munka vállalkzásba adása kivitelezési terv, kivitelezési terv szintű tenderterv vagy bármilyen egyéb tervdkumentáció alapján történt); a kivitelezési dkumentáció minden munkarészét lyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges; az előző pntkból következik, hgy a kivitelezési dkumentáció megrendelője köteles a tervezőnek minden lyan infrmációt megadni ( szerkezetegyeztetés ), amelyek nélkül a kivitelezési dkumentáció nem készíthető el (ajánlat szerinti anyagk, szerkezetek, berendezések, építési technlógia stb.); minden kivitelezési dkumentációhz azépítőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendeletben [7] meghatárzttak szerinti tartalmú tervezői nyilatkzatt is ki kell adni, a nyilatkzatban fglaltaknak a kivitelezési tervdkumentációnak meg kell felelni. A kivitelezési terv készítésének feltétele, hgy az engedélyes tervdkumentáció és a hatósági engedélyek a tervező rendelkezésére álljanak. A kivitelezési tervnek maradéktalanul ki kell elégíteni az engedélyekben előírt követelményeket, feltételeket. Ezek nélkül nem készíthető el, illetve nem fgadható el a kivitelezési tervdkumentáció. 21. Tervezési munka tervfajtái 21.1. Döntés előkészítő tanulmány A műszaki megldás bemutatása több váltzatban, beruházási költségbecsléssel. A beruházási költségek és az üzemeltetési költségek időskálán való ábrázlása ad lehetőséget a megvalósításra javaslt váltzat kiválasztására. Ez képezi alapját arészletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) készítésének is. 21.2. Engedélyezési terv A vízjgi engedélyezési eljáráshz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló KHVM rendelet [8] előírásának megfelelően, szükség esetén elvi vízjgi engedélyezési terv is készül, a rendelet 1. számú mellékletében fglalt tartalmi előírásk figyelembe vételével. A vízjgi létesítési engedély tartalmi előírásait a vízjgi engedélyezési eljáráshz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló KHVM rendelet [8] 2. számú melléklete tartalmazza. Az engedélyezési tervnek kell tartalmaznia a terület-igénybevételéhez szükséges tulajdnsi 142

nyilatkzatkat, kisajátítás munkarészét, mivel a terület tulajdni visznyainak rendezése a vízjgi létesítési engedély kiadásának feltételei. 21.3. Ajánlati terv Végleges mennyiségi adatkkal, anyagminőségi előíráskkal, üzemelési követelményekkel, átadási,- átvételi feltételekkel, költségvetési kiírással, mennyiségi kimutatással. Az ajánlati terv csak lyan terveket tartalmaz, melyek az Alap tartalm részei, a műszaki megldás megértéséhez és a kivitelezői ajánlat elkészítéséhez szükségesek. A dkumentáció lehet kivitelezési terv is, építéstechnlógiai tervek, részlettervek, műhelytervek és részletes rganizációs tervek nélkül. 21.4. Kivitelezési terv 21.4.1. Terv tartalma A kivitelezési tervek tartalmi és frmai követelményeit a vízjgi engedélyezési eljáráshz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló KHVM rendelettel [8] és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Krm. rendelettel [7] összhangban jelen dkumentumhatárzza meg, mert a sajáts építmény fajtákra vnatkzó más rendeleti előírás nem áll rendelkezésre. A vízgazdálkdási és vízépítési munkák kivitelezési terveinek tartalmi és frmai követelményei a vízjgi engedélyezési eljáráshz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló KHVM rendeletben [8] meghatárztt 11 tervfajtára került meghatárzásra. A kivitelezési tervek készítése krlátzódhat a vízjgi létesítési engedélyben rögzített műszaki tartalm egyértelmű megvalósításáhz szükséges tervekre, melyekalap tervek, vagy kiegészülhet a már ismert kivitelező képességétől függő, gépesítettségét, adttságait figyelembe vevő tervekre, melyek Külön tervek. A kivitelezési tervek készítésénél figyelembe kell venni a vizek hasznsítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szlgáló tevékenységekre és létesítményekre vnatkzó általáns szabálykról szóló Krm. rendeletben [9] fglaltakat is. 21.4.2. Kivitelezési vagy tendertervekhez kapcslódó tervezési előmunkálatk tartalma Amennyiben az engedélyezési, vagy a megelőző tervezési munkák nem, vagy nem megfelelő mértékben tartalmazzák, a tendertervekhez és a kivitelezési tervekhez a következő tervezési előmunkálatkat kell elvégezni, külön tervezési díjkalkuláció alapján: részletes gedéziai felmérés (3D); terület-igénybevétel, a tulajdnvisznykat feltüntető helyszínrajz; közmű helyszínrajz (szükség szerint); altalajfeltárás, talajvizsgálati jelentés, és getechnikai terv, a feltárás részletességét a létesítmény tervezője és a szakvéleményt készítő tervező közösen határzzák meg. Az 143

építményeket EC 7 szerint GK-1, GK-2, GK-3 getechnikai tervezési kategóriába kell srlni; gefizikai vizsgálat (a létesítmény jellegétől függően szükség esetén); hidrlógiai vizsgálat és adatgyűjtés, elemzés, értékelés (a létesítményjellegétől függően); hidrgelógiai vizsgálat, elemzés, értékelés; nagybb létesítmények tervezésénél, vagy áramlási vizsgálatk igénye esetén mdell kísérletek, vizsgálatk végzése (elő kell irányzni); a létesítmény jellegétől és telepítésétől függően még egyéb szakvélemény vagy vizsgálatk készítése is szükséges lehet, (pld. hőtechnikai vizsgálat, frgalmtechnikai vizsgálat stb.). 21.4.3. A létesítményhez kapcslódó kiegészítő kivitelezési tervezési munkák (kivitelezői képességek pnts ismeretében készíthető, külön megbízás alapján, többlet tervezési díjért) Ideiglenes építési energiaellátás tervezése (vízépítési nagyműtárgyak építésénél); végleges külső energiaellátás tervezése (a transzfrmátrtól a mérőhelyig csak az áramszlgáltató által akkreditált szaktervező készítheti); építési és szerelési segédszerkezetek, állványk tervei; földmunkatervek; munkagödör víztelenítési tervek; zsaluzási tervek; élet- és vagynbiztnsági építmények terve; bntási tervek készítése; gépészeti gyártmánytervek készítése; távjelzés, távműködtetés tervezése; ideiglenes kezelési utasítás, karbantartási leírásk, próbaüzemi terv pntsítása; részletes rganizációs terv, részletes építéstechnlógiai terv és részleteskivitelezési ütemterv készítése; építési részlettervek készítése, víztelenítési részlettervek készítése; gépészeti, acélszerkezeti műhelytervek készítése; munka- és egészségvédelmi terv készítése. 22. Kivitelezési terv tartalmi és frmai követelményei 22.1. ALAP TARTALOM Minden tervfajtánál a műszaki leírás mellékeltét képezi a tervezői nyilatkzat, hatóságkkal, üzemeltetőkkel leflytattt egyeztetések jegyzőkönyvei, (hárm hónapnál nem régebbi) 144

befgadó-szlgáltatói nyilatkzatk, melyek a kivitelezési tervben meghatárztt műszaki megldást támasztják alá. 22.1.1. Műszaki leírás Tartalmaznia kell a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. számú melléklet szerint a feladat tárgyának megfelelő fejezetében meghatárztt tételeket kivitelezési terv szinten kidlgzva, valamint mindazkat az előzményeket, rendelkezéseket, adatkat, amelyek a tervek magyarázatáhz, jbb megértéséhez és a kivitelezéshez szükségesek. 22.1.2. Általáns (átnézeti) helyszínrajz A rajzn fel kell tüntetni a meglévő és a tervezett vízgazdálkdási, vízépítési létesítmények elhelyezkedését, vízgyűjtőterületeket, védőidm területeket, települések közigazgatási határait, meglévő közlekedési utakat, elektrms energia- és víziközmű távvezetékek nymvnalát. 22.1.2.1. Felszín alatti vizek feltárása, használata Méretarány: M=1:4.000 M=1:10.000 Felszín alatti vízvédelem szempntjából érzékeny területeket. 22.1.2.2. Vízellátó művek Méretarány: M=1:2.000 M=1:10.000 Fel kell tüntetni: a nymászóna határkat, vízellátással elláttt területek határait. 22.1.2.3. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz-elhelyezés Méretarány: M=1:2.000 M=1:10.000 Csatrnáztt területek határát. 22.1.2.4. Öntözőtelepek, közvetlen termelői öntözések Méretarány: M=1:25.000 M=1:100.000 22.1.2.5. Halastavak és víztárzók Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 22.1.2.6. Vízhasznsítási (vízszlgáltató) művek Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 22.1.2.7. Kisvízflyásk rendezése Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 145

22.1.2.8. Felszíni lecsaplás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 22.1.2.9. Vízmsáskötés Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 22.1.2.10. Belvízvédelmi művek Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 22.1.2.11. Flyószabályzási művek Méretarány: M=1:10.000 M=1:100.000 22.1.3. Részletes helyszínrajz A rajzn fel kell tüntetni: a vízgazdálkdási, vízépítési létesítmény(ek) által érintett terület és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állaptát, helyszínrajzi elrendezésének, nymvnalának feltüntetésével, a szükséges vízszintes és magassági adatkkal,dmbrzati visznyaival, földhivatali alaptérképen a meglévő és tervezett vízgazdálkdási és vízépítési létesítmények elhelyezkedését, az esetleges védőidm határvnalait, az üzemeltetésükhöz szükséges szlgalmi jggal érintett területeket, azk ingatlan-nyilvántartási adataival, helyrajzi számával és határló vnalaival együtt; a vízgazdálkdási, vízépítési létesítmény(ek) által érintett terület és közvetlen környezetében lévő és tervezett közlekedési utak, valamint elektrms energia hálózat nymvnalát. 22.1.3.1. Felszín alatti vizek feltárása, használata Méretarány: M=1:200 M=1:1.000 22.1.3.2. Vízellátó művek Méretarány: M=1:200 M=1:1.000 22.1.3.3. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz-elhelyezés Méretarány: M=1:200 M=1:1.000 22.1.3.4. Öntözőtelepek, közvetlen termelői öntözések Méretarány: M=1:1.000 M=1:4.000 22.1.3.5. Halastavak és víztárzók Méretarány: M=1:1.000 M=1:10.000 146

22.1.3.6. Vízhasznsítási (vízszlgáltató) művek Méretarány: M=1:1.000 M=1:10.000 22.1.3.7. Kisvízflyásk rendezése Méretarány: M=1:1.000 M=1:10.000 22.1.3.8. Felszíni lecsaplás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés Méretarány: M=1:500 M=1:1.000 22.1.3.9. Vízmsáskötés Méretarány: M=1:1.000 M=1:10.000 22.1.3.10. Belvízvédelmi művek Méretarány: M=1:500 M=1:1.000 22.1.3.11. Flyószabályzási művek Méretarány: M=1:500 M=1:15.000 22.1.4. Kitűzési helyszínrajz A részletes helyszínrajzzal azns léptékben készül. A kitűzési adatkat EOV krdinátákkal kell megadni, földhivatali helyszínrajz felhasználásával, helyrajzi számk, ingatlan határk feltüntetésével.az általáns (átnézeti) helyszínrajz nem minden esetben alkalmas az építmények pnts helyének meghatárzására. Külön tervrajzn, tervrészeken meg kell határzni a létesítmény, illetve az egyes építmény műtárgy pnts helyét, a meglevő építményekhez való elhelyezését, az egyértelmű kitűzéshez szükséges helyi krdinátákkal, a térbeli elhelyezését, a vízszintes és magassági fixpntk, illetve alapvnalak meghatárzásával együtt. 22.1.5. Hssz-szelvények Vnalas létesítményeknél készítendő. Méretarány: vízszintes lépték a részletes helyszínrajzzal megegyezik; magassági lépték megválasztható. Hssz-szelvény a teljes nymvnalról készítendő, a rajzn fel kell tüntetni: a vízgazdálkdási, vízépítési létesítmény(ek) által érintett terület és közvetlen környezetének hssz-szelvényen ábrázlható eredeti és tervezett állaptát; a szükséges vízszintes és magassági adatkat, a létesítmények hidraulikai adatait, a szelvényszám feltüntetésével; 147

minden vízgazdálkdási, vízépítési szempntból lényeges adatt; a létesítmény által érintett, a megvalósítás szempntjából lényegesnek ítélt minden egyéb létesítményt (út, vasút, egyéb közművek, elektrms energia hálózat, vízflyásk),valamint a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges berendezéseket; a vízgazdálkdási, vízépítési létesítmény(ek) által érintett terület és közvetlen környezetében lévő és tervezett közlekedési utak, valamint nymvnalát. 22.1.6. Mintakeresztszelvények Méretarány: M=1:50, minden jellemző helyszínre, építményre, vezetékre vnatkzóan. 22.1.7. Keresztszelvények Vnalas létesítményeknél készítendő. A rajzn fel kell tüntetni: a vízgazdálkdási, vízépítési létesítmény(ek) által érintett terület és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állaptát, a szükséges vízszintes és magassági adatkkal, a meglévő és tervezett vízgazdálkdási és vízépítési létesítmények elhelyezkedését, az esetleges védőidm határvnalait, az üzemeltetésükhöz szükséges szlgalmi jggal érintett területeket, azk ingatlan-nyilvántartási adataival, helyrajzi számával és határló vnalaival együtt; a vízgazdálkdási, vízépítési létesítmény(ek) által érintett terület és közvetlen környezetében lévő és tervezett közlekedési utak, valamint elektrms energia hálózat nymvnalát. 22.1.8. Közműkeresztezési és útkeresztezési tervek, Közmű- és közlekedés pálya keresztezési tervek Méretarány: M=1:20 M=1:100 Minden lyan esetben készítendő, amikr a tervezett létesítmény a meglévő (közmű, út) létesítményeket az előíráskban fglaltaknál jbban megközelíti. A föld alatti, eltakart létesítmények elhelyezkedését a közműnyilvántartásban, a föld feletti létesítmények elhelyezkedését felmérés alapján kell figyelembe venni. 22.1.9. Műtárgyak, aknák csmópnti vázlatai Méretarány: a beépítésre kerülő idmk, szerelvények méreteihez igazítva, M=1:5 M=1:10. Bnylultabbnak ítélt csmópntk esetén készítendő. 22.1.10. Erőtani segédberendezések, lengéscsillapítók Méretarány: a M=1:10 M=1:100. Hidraulikai, tartószerkezeti, lengésvizsgálati számításk, vizsgálatk alapján. 148

22.1.11. Méret és mennyiségszámítás Építményenként, költségvetési tételenként tartalmazza a kivitelezési tervben megfgalmaztt munkamennyiségeket és a beépítendő anyag, szerkezet minőségét is. 22.1.12. Költségvetési kiírás Tételes költségvetési kiírás építményenként összeállítva, a méret és mennyiségszámításban fglalt tematika és megadtt mennyiségek figyelembe vételével. 22.1.13. A létesítmény megvalósításáhz szükséges Építési műszaki kivitelezési tervek : gedéziai tervek szabályzását lásd: C.7) fejezetben; getechnikai tervek szabályzását lásd: 14. és 19. fejezetekben; tartószerkezeti tervek szabályzását lásd: 10. és 15. fejezetekben; épületgépészeti tervek szabályzását lásd: 11. és 16. fejezetekben; épületvillamssági tervek szabályzását lásd: 12. és 17. fejezetekben; építési tűzvédelmi tervek szabályzását lásd: 13. és 18. fejezetekben; hírközlés infrmatikai tervek szabályzását lásd: C.5) fejezetben; közlekedés-építési tervek szabályzását lásd: C.4) fejezetben. 22.1.14. A létesítmény megvalósításáhz szükséges technlógiai gépészeti tervek, mérési és irányítástechnikai-autmatizálási tervek tartalmi és frmai előírásai nincsenek szabályzva, azk tartalmi és frmai követelményeiről a kivitelezési tervezési szerződésben kell intézkedni. 22.2. KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS TERVEINEK TARTALMA (A létesítményhez kapcslódó kiegészítő kivitelezési tervezési munkák külön szlgáltatás keretében (kivitelezői képességek ismeretében készíthető, külön megbízás alapján, többlet tervezői díjért) 22.2.1. Földmunkaterv, humuszgazdálkdási terv Méretarány: M = 1:100 M = 1:500. A munkagödör kialakításhz a műtárgy általáns terv adataiból kell kiindulni és biztsítani kell a feltételeket a biztnságs munkavégzéshez. A földmunkaterv tartalmazza: a munkagödör méretét; a munkagödörben kialakíttt közlekedési, szállítási útvnalakat; a munkagödör határlás módját (rézsűs, dúclt, hátrahrgnyztt stb.); a víztelenítési módhz tartzó műtárgyak, berendezések elhelyezési lehetőségét; a munkagödör megvilágítását biztsító építmények adatait, elhelyezését; 149

az építmény, létesítmény üzemeléséhez szükséges feltöltések vízszintes és magassági adatait. 22.2.2. Víztelenítési terv Olyan tervet kell készíteni, hgy abból az egyes műtárgyak, vagy az egész munkaterület víztelenítésének módja, berendezések elhelyezése, üzemeltetése, minden kétséget kizáróan megvalósítható legyen. A víztelenítési terv tartalmazza: a víztelenítés rendszerét (pl.: nyílt víztartás, talajvízszint-süllyesztés stb.); a leszívási vízszinteket, a leszívás intenzitását; az ellenőrző kutak telepítési tervét; az ellenőrző kutak észlelésének gyakriságát; az észlelési eredmények értékelését; a megfigyelésre kerülő építmények megjelölését, ellenőrzés gyakriságát; a víztelenítés eszközeit, ezek méreteit és elhelyezését (szivárgó, alagcső, gyűjtő kutak, szivattyúgépházak gyűjtő vezeték stb.); a kiemelt talajvíz elvezetés, elhelyezés műszaki megldását (a kiemelt víz elvezetésére szlgáló vezetékeket, a befgadó megjelölését stb.); a víztelenítés megszüntethetőségének módját. 22.2.3. Zsaluzási terv A vasbetnszerkezetek terveinek megfelelő méretarányt kell használni. A műtárgyak, építmények zsaluzási tervét minden részlet, méret és mérettűrés pnts feltüntetésével kell kidlgzni. A főmetszeteken fel kell tüntetni a magassági irányú elhelyezésre vnatkzó szintadatkat (abszlút magasságt), mérteteket, a belső üzemi vízszintet. Részletesen fel kell tüntetni az alkalmazandó valamennyi anyag, szerkezeti elem vaklatk, vízzáró szigetelések stb. méretét, minőségét, szerkezetét, tvábbá a betn, habarcs, tégla stb. anyagk minőségére vnatkzó követelményeket, a minőség ellenőrzésére vnatkzó utasításkat. A munkahézagk, dilatációs hézagk kialakításának helyét, módját, a beépítésre kerülő dilatációs szerkezetek részleteit. Annyi alaprajzt, metszetet, nézetet, részletet és magyarázó ábrát, valamint méretet tartalmazzanak, amennyi a műtárgy egyértelmű és szakszerű megépítéséhez szükséges. Megfelelő feliratkkal fel kell hívni a figyelmet azkra a beépítésre kerülő szerkezeti elemekre, technlógiai berendezésekre, amelyek üzemelési vagy szerkezetkialakítási (technlógiai, gépészeti, energiaellátási stb.) szempntból különös pntssággal, illetve csak a szerkezetépítési munkákkal egyidejűleg, vagy azk elhelyezése után, azkhz igazdva készítendők el. 150

Fel kell tüntetni az építés végrehajtásának módját (víztelenítés, szivárgó, szádfal, vágóél, vesztett betn, dúclás stb.). A művezető tájékztatására ajánlats bejelölni a fntsabb szerkezetek, gépek körvnalait, a falazatkat, födémeket áttörő csövek, nyílásk tengelyét és méretét. 22.2.4. Élet és vagynbiztnsági terv A tervezett építmények az építmény élettartama alatt a balesetmentes munkavégzés, üzemeltetés feltételeit biztsítják, illetve az illetéktelen személyeknek a létesítménybe való bejutását akadályzzák meg, Az igények meghatárzása a megrendelő feladata. 22.2.5. Építéstechnlógiai terv Az egyes építmények megvalósítása speciális technlógiát követel meg, vagy a szkványstól eltérő körülmények között kell az építményt, létesítményt megvalósítani. A tervezőnek minden esetben a terv készítésénél figyelembe kell venni, hgy a megvalósítás flyamatában és az elkészült mű végleges állaptában az előírt minőségi követelményeknek megfeleljen. Ez teszi szükségessé, hgy az építmény, létesítmény kivitelezés-építéstechnlógiai szempntból is megtervezésre kerüljön. Az építéstechnlógiai terv tartalmazza: a biztnságs munkagödör kialakítást; az anyagnyerő helyeket; az anyagtárló depóniák helyét; a víztelenítés kiépítés és üzemeltetés feltételeit; az egyes építményrészek minőségi követelményeket kielégítő építési feltételeit, technlógiai követelményeit; az egyes építmények, építményrészek építéstechnlógiai követelményeit, alkalmazható technlógiát; a zsaluzó, alátámasztó szerkezetekkel szemben támaszttt követelményeket; a betntechnlógiai előíráskat; a műtárgyszerkezetek munkahézag, dilatációs hézag. kialakítás előírásait; az elkészült szerkezetek terhelhetőségének feltételeit; a szakaszs és integrált nymáspróbát, vízzárósági próba követelményeit; a technlógiai berendezések, gépek beépítési feltételeit; a szerkezeti vízzárósági követelmények kielégítését. 22.2.6. Biztnsági és egészségvédelmi terv Az általáns ismertetésen túl tartalmazza az alábbi munkarészeket: kivitelezés flyamata, építési srrend stb.; 151

biztnságs munkavégzés és az egészségvédelemi tervek betartásával kapcslats felelősségek (prjektvezető, építésvezető, munkavezető, biztnsági és egészségvédelmi krdinátr, munkavállalók); munkavégzés feltételei (alkalmazás, védőltás, ktatás stb.); munkavédelmi egyeztetés; higiéniai feltételek (öltözők, zuhanyzók, illemhelyek, pihenők, étkezők); hideg és meleg körülmények között végzett munka; veszélyes gépek (üzembe helyezés, biztnsági felülvizsgálatk); kckázatbecslés, -elemzés; fkzttan veszélyt jelentő tevékenységek; kivitelezési munkákkal kapcslats jgszabályi előírásk; egyéni védőeszközök; elsősegélynyújtás; munkavédelem és munkavédelmi nyilatkzat; tűzvédelem és tűzvédelmi nyilatkzat. 22.2.7. Környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi fejezetet a C.10) fejezet tartalmi követelményei szerint kell elkészíteni. 22.2.8. Felvnulási terv, rganizációs terv Tartalmazza: az építés helyszínét; a telephely helyszínét; a felvnulási, szállítási útvnalat; az anyagnyerő helyek adatait, helyszínrajzi megjelölését; az anyagdepóniák, földdepóniák stb. elhelyezését; az ideiglenes energiaellátás nymvnalát; az ideiglenes melléklétesítmények kialakítását, térbeli elhelyezését. Az rganizációs terv az rganizációs helyszínrajzt, melléklétesítmények általáns és részletterveit lyan szinten tartalmazza, hgy az elvégzendő kivitelezési munkarészek mennyiségét és minőségi követelményeit egyértelműen meghatárzza. 22.2.9. Áraztt költségvetés A költségvetési kiírásban szereplő tételek egységár-elemzése, anyagárak, munkadíjak meghatárzása, összegzése. 152

22.2.10. Ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás A vízjgi létesítési engedélyezési dkumentációban kiadtt ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás megismétlése, szükség szerinti pntsítása. 22.2.11. Próbaüzemi terv A vízjgi létesítési engedélyezési dkumentációban kiadtt próbaüzemi terv megismétlése, szükség szerinti pntsítása. 153

C.3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK TERVDOKUMENTÁCIÓINAK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 23. Általáns meghatárzás Földalatti műtárgynak nevezünk lyan szerkezeteket, amelyeknél legalább egy ldaln a terhelést a környező talaj hárítja át a műtárgyra. Egy ldaln talajt támasztó szerkezetek lehetnek támfalak, hídfők. Több ldaln támasztó szerkezetek lehetnek aknák, pincefalak és azk alaplemeze. Minden ldaln a talajba ágyaztt szerkezetek, alagutak. Építéstechnlógiailag lehetnek cut-and cver módszerrel készülő és bányászati módszerrel épített szerkezetek. Funkcinálisan közlekedési létesítmények műtárgyai, vagy magasépítési szerkezetek alapzási és földalatti építményrészei lehetnek. Jellemzője a szerkezeteknek, hgy ideiglenes állaptra jelentősen eltérő igénybevételeknek és követelményeknek kell megfelelniük, esetleg végleges állaptuk nincs is. A szerkezeti álléknyság mellett jelentős igény a vízzáróság, amit a szárazsági fkzatknak megfelelően eltérően lehet kielégíteni. A műtárgyak a funkciójukat tekintve eltérő szakhatóságk területéhez tartznak, ezért eltérő eljárás vnatkzik rájuk, illetve a speciális hatósági engedélyeket is be kell szerezni. A földalatti szerkezetek mindig valamilyen létesítmény-együttes részei, ezért azk igényeinek biztsítását mindig figyelembe kell venni. A szerkezetek talajjal való szrs összefüggése miatt getechnikai tervező és getechnikai terv megléte elengedhetetlen. 24. Magasépítési létesítményekkel kapcslats földalatti műtárgy 24.1. Tanulmányterv Tanulmányterv célja az építésztervező által meghatárztt paraméterek alapján, a műtárgy szerkezeti gemetriájának, építéstechnlógiájának bemutatása. Az eltérő megldásk összehasnlítása. műszaki leírás áttekintő helyszínrajz kitűzési helyszínrajz általáns terv (alaprajzi metszet(ek), függőleges metszetek, felülnézet) várható beruházási költségek becslése Általában a főtervezői dkumentáció részeként, annak alátámasztó munkarészeként. 24.2. Elvi engedélyezési terv Az elvi engedélyezési terv célja, hgy az üzemeltetők, a szakhatóságk és a hatóság hzzájárulását megszerezzék a létesítmény építtető számára fnts részeivel kapcslatban. 154

Ennek megfelelően az engedélyezési terv lent részletezett tartalmából az elfgadtatni kívánt részt, részletet szükséges itt kidlgzni abban a mélységben, a többi részre, részletre vnatkzóan a tanulmánytervi szintnek (csak a kiválaszttt egy váltzat) megfelelő kidlgzttság elegendő. Az elvi építési engedély köti az üzemeltetőt és a hatóságkat. 24.3. Engedélyezési terv, Építési engedélyezési terv Magasépítmény részeként épülő földalatti szerkezet esetében a magasépítési szerkezetek gyakrlatáhz igazdóan kell felépíteni az építési engedélyezési tervdkumentációt, melynek tartalma általában a következő: áttekintő helyszínrajz; részletes helyszínrajz; a műtárgy általáns terve (alaprajzk, metszetek, felülnézet); hmlkzatk; műszaki leírás; közelítő erőtani igazlás (álléknyság igazlás); egyéb igazló számításk. A szerkezeti munkarész csak műszaki leírást és közelítő erőtani számítást tartalmaz, a rajzi részt az építész munkarész tartalmazza. (pl.: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló Krm. rendelet [1] ). 24.4. Ajánlati terv Az ajánlati terv a kivitelezői versenykiírás műszaki melléklete. Célja, hgy a vállalkzó megismerje a feladat műszaki tartalmát, azaz a megépítendő létesítményt és annak körülményeit. Két eltérő tartalmi mélységű műszaki tervdkumentációra épülhet: Az ajánlati terv az engedélyezési terv tartalmán túlmenően tartalmazza azkat az adatkat és részleteket, amelyeket az ajánlatkérő rögzíteni kíván kiírásában, illetve amelyek a szkásstól eltérőek, és ismeretük fnts az ajánlatadáshz. A kivitelezési tervet az építtető vagy a nyertes ajánlattevő az ajánlati terv alapján, attól el nem térően készíti, készítteti el. A kivitelezési versenykiíráshz részletes kiviteli tervet is lehet/szkás csatlni. Ekkr az ajánlati terv tartalma megegyezik a kiviteli terv tartalmával. 24.5. Kivitelezési terv Valamennyi engedély köteles építményhez kivitelezési dkumentációt kell készíteni. A kivitelezési terv a gyártók, szerelők, építők számára a gyártmányterv, a technlógiai terv, a segédszerkezetek terveinek elkészítéséhez, illetve a megvalósításhz szükséges, és elégséges minden közvetlen infrmációt, utasítást tartalmaz, tvábbá tanúsítja az építési engedélyezési és 155

az ajánlatkérési műszaki dkumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kiviteli tervet lyan mélységben, részletességgel kell kidlgzni, hgy a tervek alapján funkciójában, megjelenésében, alapvető gemetriájában és szerkezeti működésében - egyértelműen csak egy biznys végleges létesítmény legyen megvalósítható. A tartószerkezetek tervei tartalmazzák az építmény bármely anyagú és funkciójú teherhrdó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) a hatálys szabványk előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módn) meghatárztt alakját, méretét, kapcslatait, anyag és egyéb jellemzőit, szükség esetén technlógiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő rajzi, illetve íráss meghatárzásával. 24.5.1. Gyártási (gyártmány) tervek (kivitelező készíti a saját igényeinek megfelelően) 24.5.2. Építéstechnlógiai tervek (kivitelező készíti a saját igényeinek megfelelően) 24.5.3. Segédszerkezetek tervei (kivitelező készíti a saját igényeinek megfelelően) A segédszerkezetek közé tartznak a munkaterület védelmére szlgáló szerkezetek, pl. szádfalak, dúclásk, vízkizárásra szlgáló ideiglenes szerkezetek. A végleges szerkezet részét képező határló elemeket (résfal, jet fal, cölöpfal) a kiviteli tervben kell szerepeltetni. 25. Vnalas műtárgy részeként épülő földalatti szerkezet 25.1. Közúti alagutak Az út műtárgyai közül engedélyköteles a híd, az alagút, a támfal és a bélésfal létesítése. Ezeket az utak építésének, frgalmba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló Krm. rendelet [5] előírásainak figyelembevételével kell elkészíteni. 1. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a) a közutak, a közfrgalm elől el nem zárt magánutak (a tvábbiakban együtt: út), b) az út műtárgyai és tartzékai építésére, frgalmba helyezésére és megszüntetésére. 1. melléklet a 93/2012. (V. 10.) Krm. rendelethez Az egyes engedélykérelmek mellékletét képező tervdkumentációk 2. Alagút engedélyezési tervdkumentációja 2.1. Kötelező munkarészek 2.1.1. Az alagút műszaki leírása: 156

2.1.1.1. az alagút elhelyezkedése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye), a keresztezett felszíni tér és a biztnsági övezet megnevezése (település, kül- vagy belterület, az érintett ingatlank helyrajzi száma), az építési határvnalak meghatárzása, 2.1.1.2. az alagút irány- és esési visznyai, 2.1.1.3. az alagút pályaszintjének és a szerkezet felső élének magassága, 2.1.1.4. az alagút keresztmetszeti kialakítása (űrszelvény, szélesség, pályabesztás), 2.1.1.5. az alagút szerkezeti kialakítása (getechnikai és építési szempntk), 2.1.1.6. a fejtési és építési technlógia ismertetése, 2.1.1.7. az alagút kiegészítő építményei (víztelenítés, szigetelés, szellőzés, világítás), 2.1.1.8. az alagút ki- és bejáratainak kialakítása (a felszínről látható elemek és a térszín csatlakzásának építészeti kialakítása). 2.1.1.9. Üzembiztnsági berendezések. 2.1.1.10. Az alagúthz csatlakzó építmények: tűzltó-állmás, árnyékló előépítmény, víztárzó és szivattyúállmás, szellőzőkürtő, víztisztító létesítmény, irányítóközpnt, energiaközpnt. 2.1.2. Átnézeti helyszínrajz (méretarány legalább 1:25 000). 2.1.3. Általáns helyszínrajz (méretarány legalább 1:1000). 2.1.4. Általáns hssz-szelvény (hsszlépték legalább 1:1000, magassági lépték legalább 1:100). 2.1.5. Mintakeresztszelvények (valamennyi jellemző keresztmetszetről, méretarány legalább 1:100). 2.1.6. Közútkezelői hzzájárulással elláttt frgalmtechnikai terv. 2.1.7. Erőtani számítás (szilárdsági, stabilitási, alakváltzási, tartóssági, tűzállósági és vízzárósági biztnság kimutatásával). 2.1.8. Talajvizsgálati jelentés és Getechnikai terv / tervezési beszámló, mérnökgelógiai adttságk. 2.1.9. Az eljárásba bevnandók név- és címjegyzéke. 2.2. Esetileg benyújtandó munkarészek 2.2.1. Szakági terv (közművek kiváltása, védelembe helyezése). 2.2.2. A telekalakítási dkumentáció részét képező váltzási vázrajz az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készül és tartalmazza az alagút ki- és bejáratánál újnnan kialakuló ingatlankat és azk megközelítési módját. 2.2.3. Környezetvédelmi terv. 2.2.4. Táj- és természetvédelmi terv. 2.2.5. Építéstechnlógiai terv. 157

3. Tám- és bélésfalak engedélyezési tervdkumentációja 3.1. Kötelező munkarészek 3.1.1. A tám- és bélésfalak műszaki leírása: 3.1.1.1. a tervezési munka és a környezet ismertetése, az építmény elhelyezése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye), 3.1.1.2. a tám- és bélésfalak szerkezeti, keresztmetszeti kialakítása (szerkezeti típus, anyag, méretek, getechnikai, építési és víztelenítési szempntk), 3.1.1.3. az alapzás módja, 3.1.1.4. a szerkezet és háttöltés víztelenítése, 3.1.1.5. a közművek, vezetékek és egyéb építmények építésére vagy áthelyezésére vnatkzó javaslatk. 3.1.2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000-1:25 000 méretarányk). 3.1.3. Erőtani számítás. 3.1.4. Általáns terv (1:50-1:200 méretarányú alaprajz, méretek és jellemző metszetek). 3.1.5. Talajvizsgálati jelentés és Getechnikai terv / tervezési beszámló. 3.1.6. Az eljárásba bevnandók név- és címjegyzéke. 3.2. Esetileg benyújtandó munkarészek 3.2.1. Szakági terv (közművek kiváltása, védelembe helyezése). 3.2.2. Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő támfal létesítése esetén váltzási vázrajzt kell készíteni. 3.2.3. Környezetvédelmi terv. 3.2.4. Táj- és természetvédelmi terv. A közúti alagutak létesítésére vnatkzó Útügyi Műszaki Előírás szabályzza a Közúti alagutak létesítésének általáns feltételeit az e-út 03.07.31 (ÚT 2-1.405) előírása szerint. 158