NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Hasonló dokumentumok
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország július - szeptember

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország október - december

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország április - június

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország október - december

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország április - június

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

máj dec jan. szept.

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) BUDAPEST FŐBB EREDMÉNYEI

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

T Á J É K O Z T A T Ó

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Átírás:

Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország 2008. július - szeptember Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád 3,5% Heves 3,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1%

Tájékoztató az észak-magyarországi régió 2008. év III. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS 2008 júliusában tizenharmadik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2008. II. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.187,7 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 1,3%-kal alacsonyabb, ezzel együtt az aktivitási arány pedig 54,9%-ról 54,3%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.868,5 ezer fő volt, közel 74 ezer fővel, 1,9%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 22.300 fővel, 319.200 főre emelkedett, így arányuk 7,6% lett, 0,6 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.522,5 ezer főt tett ki, több mint 42 ezer fővel növekedett 2007 második negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 második negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest megközelítőleg 13 ezer fővel, 470,7 ezer főre csökkent (aránya 50,1%), az inaktívaké pedig 2.700 fővel 469 ezer főre növekedett. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 406,6 ezer fő volt, mintegy 18.800 fővel alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 64,1 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,6%-nak felelt meg. - 2 -

Gazdasági aktivitás - 2008. II. negyedév Megnevezés északrégióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 406,6 3868,5 Munkanélküliek, 1000 fő 64,1 319,2 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 470,7 4187,7 Gazdaságilag inaktívak, 1000 469,0 3522,5 Aktivitási arány, % 50,1 54,3 Foglalkoztatási arány, % 43,3 50,2 Munkanélküliségi ráta, % 13,6 7,6 A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2007. évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben. 2008 júliusában a régió 1.243 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1.054 cég, a megkeresett munkáltatók 84,8%-a válaszolt régiónkban. A következő táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 21 9,2 46 9,7 20 7,1 3 4,2 90 8,5 ipar 51 22,4 182 38,3 135 48,2 38 53,5 406 38,5 építőipar 25 11,0 40 8,4 12 4,3 1 1,4 78 7,4 kereskedelem, javítás 64 28,1 86 18,1 24 8,6 5 7,0 179 17,0 vendéglátás 13 5,7 27 5,7 7 2,5 0 0,0 47 4,5 szállítás, posta, távközlés 7 3,1 11 2,3 6 2,1 6 8,5 30 2,8 p.ü.közvetítés, gazd.szolgáltatás 24 10,5 26 5,5 11 3,9 2 2,8 63 6,0 közig. 6 2,6 19 4,0 24 8,6 2 2,8 51 4,8 oktatás 2 0,9 10 2,1 12 4,3 3 4,2 27 2,6 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 6 1,3 20 7,1 10 14,1 37 3,5 egyéb közösségi szolgáltatás 14 6,1 22 4,6 9 3,2 1 1,4 46 4,4 Összesen (db) 228 100,0 475 100,0 280 100,0 71 100,0 1054 100,0 Összesen (%) 21,6 45,1 26,6 6,7 100,0-3 -

A válaszadó munkáltatók aktuális, 2008. március 31-re vonatkozó létszáma 87.851 fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva a régióban foglalkoztatottak létszámának 21,4%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az Észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egészségügyi gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Ezek az eltérések egyrészről tervezettek voltak, például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken, más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában, a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 21,6% 45,1% 26,6% 6,7% Borsod-Abaúj-Zem plén 24,5% 43,1% 26,5% 5,8% Nógrád 23,9% 49,1% 20,2% 6,9% Hev es 14,3% 45,8% 31,5% 8,4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy - 4 -

Ahogyan azt az előző grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. Minden negyedik megkeresett cég a közép-, és minden ötödik a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 6,7%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a közép-, és számottevően nagyobb arányban a kisvállalatok, addig Hevesben a régiós átlagnál alacsonyabb arányban szerepelnek a mikrovállalatok és magasabb arányban a középvállalatok, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg számottevőbben a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy minden második válaszadó borsodi illetőségű. AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 második negyedévének végén 415,6 ezer fő volt, ami 2,1%-kal, majd 9 ezer fővel volt alacsonyabb, mint az előző hónapban, ugyanakkor az egy évvel korábbi adatokhoz képest 3,2%-os, közel 13 ezer fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 33,3% volt. Június végén az országban hozzávetőlegesen minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk több, mint 88,3 ezer fő, mely 1,0%-kal kevesebb az előző havinál, viszont 3,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartósan álláskeresők aránya régiónkban meghaladta a 42%-ot. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 36,2 ezer fő volt 2008. június végén, mely májushoz viszonyítva mindössze 2 -es, (75 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont 5,3%-kal nőtt. Régiónkban az országostól eltérő trendet figyelhettünk meg, így az országos stagnáláshoz képest 1,9%-kal emelkedett a pályakezdők száma májushoz képest, az előző évhez viszonyítva azonban lényegesen az országos átlag alatt csupán 2,9%-kal emelkedett a számuk. 2008 júniusának végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában 9.386 fiatal pályakezdő szerepelt. A második negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint 57,5 ezer főt, Heves és Nógrád megyében szinte ugyanannyit, 15,4 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként - 5 -

munkaügyi kirendeltségeink. Borsodban stagnált a másik két megyében pedig csökkent a munkát keresők száma (Heves -4,1%, Nógrád -2,8%). Az éves növekedés az országos átlaghoz képest Nógrád megyében ismét nagyobb ütemű (3,6%) volt, Borsodban annál mérsékeltebb (3,0%) és Hevesben volt a legalacsonyabb (2,9%) mértékű. A munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 16,9% volt az észak-magyarországi régióban a második negyedév végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 9,4%-ot, a hét régió között a legmagasabb. 105 000 100 000 fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban 2007. január - 2008. június 2007 2008 95 000 90 000 85 000 80 000 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Az ügyfeleink nemenkénti megoszlásáról továbbra is elmondható, hogy közöttük a férfiak dominanciája érvényesül, illetve létszámuk az év folyamán jelentősebben ingadozik, mint a nők esetében. A korábbi munkaviszony alapján továbbra is a fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok (87%) vannak többségben nyilvántartásunkban. 2007 első félévéhez képest nem változott sem az állástalanok korösszetétele, sem a képzettségi szintje, viszont növekedett a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak és a rendszeres szociális segélyből élők aránya. 2008. január-júniusban összesen 31.377 főre vonatkozó állásigényt tártak fel, illetve fogadtak régiónk közvetítői. Szervezetünk az első félévben havonta átlagosan 8.340 álláshelyet kínált az álláskeresőknek, melyek megyénkénti megoszlására jellemző, hogy 60%-uk Borsodban, 23%-uk Hevesben, a fennmaradó 17%-uk pedig Nógrádban állt rendelkezésre. A 2008. júniusi zárónapon régiónk területén 3.606 álláshely várta az elhelyezkedni szándékozókat. - 6 -

A mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a nem anyagi szolgáltatások kereslete nem érte el az egy évvel korábbit, viszont a kereskedelem, a vendéglátás és a szállítás területén növekedett a munkaerőigények száma az egy évvel ezelőttihez képest. Az elsődleges munkaerőpiacon 16.659 főnek nyílt lehetősége az elhelyezkedésre, amely 1.052 fővel több a 2007. I. félében feltárt álláshelyeknél. Közvetítőink 13 olyan újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó vállalkozással kerültek kapcsolatba, akik 364 fő foglalkoztatását tervezték, illetve 31 munkáltató valósított meg legalább 10 fős létszámbővítést - összesen 725 főre vonatkozóan -, ily módon mindösszesen 1.089 fős új munkahely létrejöttéről szerzett információt szervezetünk. A többi munkaerőigényt jelző cég zöme ennél kisebb létszámbővítést valósított meg. Az álláshelyek közül 14.718 közfeladatokhoz kapcsolódott, további 3.903 fő foglalkoztatásához pedig egyéb támogatást igényeltek a munkáltatók. A támogatott álláshelyek száma összességében 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A gazdasági szektorból érkező létszámigények meghaladták az egy évvel korábbi hasonló adatokat, míg az önkormányzatok lehetőségei korlátozottabbak voltak. A nem támogatott álláshelyek összességében 553 fővel, 4,5%-kal növekedtek az előző évhez képest. A munkáltatók főként képesítéshez nem kötött álláshelyet kínáltak az álláskeresőknek. A szakképzettek közül elsősorban a lakatosok, kőművesek, hegesztők, festők, forgácsolók, eladók, felszolgálók, szakácsok, varrónők, irodai adminisztrátorok voltak kelendőek. 2008. év első hat hónapjában 20 munkáltató 821 főt érintő elbocsátási szándékáról tájékoztatta az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központot, melyből 599 fő Borsod, 200 fő Heves, 22 fő Nógrád megyében vált állástalanná. 2007 I. félévéhez képest 60%-kal mérséklődött a létszámleépítéssel fenyegetett munkavállalók száma. A megszűnt munkahelyek egyharmada a szociális foglalkoztatás, egynegyede pedig a feldolgozóipar területére koncentrálódott, mindezek mellett 100 főt meghaladó elbocsátás zajlott még a nagykereskedelmi szektorban is. - 7 -

A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2008. III. NEGYEDÉVBEN Nógrád 1,9% Heves 1,3% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,4% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év harmadik negyedévében a foglalkoztatás terén 1,5%-os emelkedésre lehet számítani (országosan 1,1%-ra). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1.313 fős növekedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg 3.501 fő várható alkalmazása és 2.188 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2008. június 30-i létszámra, mint bázisra vetítve 4,0%-os felvétel és 2,5%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,5%-át, mintegy 5.689 főt fognak ily módon érinteni. Mindössze két kirendeltség területéről jeleztek negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve. A Heves Kirendeltség illetékességi területén 43 fővel (1,9%), Tiszaújváros estében pedig 38 fővel (2,0%) csökken várhatóan a foglalkoztatottak létszáma. A kirendeltségi körzetek döntő többségében (25 kirendeltség) a foglalkoztatók a létszám kisebb-nagyobb mértékű növekedését jelezték. A legnagyobb mértékű bővülés 100 és 200 fő közötti Hatvan, Gyöngyös, Kazincbarcika, Ózd, Miskolc és Balassagyarmat térségében várható. A fentieken túl négy térségben Encs 6,9%, Mezőcsát 4,6%, Bátonyterenye 3,8% és Szikszó 3,2% emelkedik várhatóan a foglalkoztatottak száma melyek ugyan kisebb létszámot érintenek, de a válaszadóknál foglalkoztatottak számához viszonyítva mégis említésre méltó arányú a létszámbővülés. A vállalat mérete szerint a legnagyobb létszámnövekedésre 460 főt érintő a közepes méretű vállalatoknál számítanak, ennél valamivel kisebb mértékű 404 főt érintő, 0,9%-os emelkedés várható a nagyvállalatoknál. Mindezek mellett 370 főt érintő, 3,2%-os bővülést prognosztizálnak a kisvállalatok, valamint 77 főt érintő, 6,4%-os emelkedést a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások az elkövetkező negyedévben. - 8 -

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező 3 hónap során, ágazatok szerint -10,5% -2,0% -3,9% -0,5% -1,8% -0,9% -2,3% -3,0% -3,1% -4,4% -3,6% -1,3% -1,1% -0,4% -1,6% -3,2% 1,9% 1,0% 0,1% 3,6% 3,2% 4,2% 2,4% 4,7% 2,5% 4,5% 1,6% 2,7% 4,8% 1,2% 2,8% 1,7% 1,2% 4,2% 1,0% 9,0% 5,9% 7,0% 9,2% -15,0% -10,0% -5,0% 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági áganként. Nagyságrendjét tekintve a legnagyobb mértékű létszámnövekedést a feldolgozóipar (1005 fő), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (122 fő) és a kereskedelem, javítás (107 fő) területéről prognosztizálják. A magasabb arányú, 5,9%-os bővülés (73 fő) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban várható. Jelentős arányú visszaesést sehol sem prognosztizáltak a munkáltatók. 92 főt érintő csökkenésre számíthatunk a mezőgazdaság, vad-, erdő-, és halgazdálkodás területén (2,0%). A közigazgatásban mindössze 44 fővel csökken várhatóan a foglalkoztatottak létszáma, de az erős fluktuáció miatt, a szektorban foglalkoztatottak számának közel ötödét érintő létszámmozgásra lehet számítani az előrejelzések alapján. A fentieken túl az egészségügyben mérséklődik az alkalmazottak száma, 39 fővel (0,4%). A nem említett területeken néhány tíz fős bővülés mellett stagnálásra lehet számítani, melyek közül, mint nagyobb létszámot foglalkoztató ágak, ide sorolhatók a villamos energia-, gáz- és vízellátás, valamint az oktatás. A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét a következő táblázatban részletezzük. - 9 -

Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2008 III. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A III. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 1009-367 642 irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 1032-549 483 egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 213-68 145 szolgáltatási jellegű foglalkozások 230-162 68 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 723-684 39 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 164-138 26 ipari és építőipari foglalkozások 62-53 9 törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői 38-32 6 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 30-135 -105 Összesen 3501-2188 1313 A megelőző negyedéves felméréshez képest 189 fővel csökkent a belépők száma, ugyanakkor a kilépők száma 314 fővel emelkedett. A táblázatból jól látható, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők valamint irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások körében várhatunk jelentős növekedést. Csupán a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetében prognosztizálható kisebb csökkenés. Meg kell említeni, hogy az alábbi felsorolásban szereplő egyes foglalkozások (pl.: szakképzettséget nem igénylő foglalkozások) esetében megfigyelhető nagyszámú be- és kilépés egyik meghatározó oka, a közösségi célú foglalkoztatás átmeneti hatása. Az év harmadik negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló * feldolgozóipari gépek kezelői: 319 fő * vas és fémipari foglalkozások: 289 fő * mobil gépek kezelői: 151 fő * élelmiszeripari foglalkozások: 125 fő * könnyűipari foglalkozások: 121 fő Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: -107 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: (be 718 fő, ki 682 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: (be 159 fő, ki 117 fő) * építőipari foglalkozások: (be 111 fő, ki 47 fő) * háziipari, vegyesipari és raktárizási foglalkozások: (be 82 fő, ki 39 fő) * nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások: (be 69 fő, ki 42 fő) * gazdasági, pénzintézeti ügyintézők: (be 60 fő, ki 53 fő) - 10 -

A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2009. II. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban 2009. július-szeptember között várható 1,5%-os létszámnövekedés közel duplájával (2,9%) számolnak a megkérdezettek egy éves időtávra (országosan 1,1% illetve 1,7%). Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 2.505 fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A növekedés 41,4%-a Hevesben, 36,2%-a Borsod-Abaúj-Zemplénben és 22,4%-a Nógrádban fog várhatóan megvalósulni, mely a jelenleg foglalkoztatott létszámhoz képest Heves és Nógrád megyében egyaránt 3,5-3,5%-os, míg B.-A.-Z. megyében 2,1%.os létszámbővülést jelent. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád 3,5% Heves 3,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1% A kirendeltségi körzetek többségében 23 esetben éves kitekintésben is kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb arányú és mértékű létszámfejlesztést a hatvani (8,0%, 564 fő), a miskolci (4,2%, 458 fő), a gyöngyösi (4,1%, 305 fő), a balassagyarmati (6,0%, 243 fő), a kazincbarcikai (2,2%, 152 fő) és az egri (1,4%, 156 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Száz fő körüli bővülés várható még Salgótarjánban, Edelényben és Bátonyterenyén. Négy kistérség jelzett kisebb mérséklődést a foglalkoztatottak számát tekintve, ezek Tiszaújváros (45 fő), Heves (24 fő), Sátoraljaújhely (21 fő) és Putnok (12 fő). A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 13,7%-ra (166 fő) ebben az időtávban is a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak, ez közel kétszerese a szeptemberig előretekintő prognózisnak. Kisebb arányú, 4,3%-os növekedést - 11 -

(502 fő) prognosztizálnak a kisvállalkozások, s még kisebb arányú növekedést jeleztek a nagyvállalatok és a közepes vállalkozások (2,6%, 1.178 fő, illetve 2,2%, 659 fő), ez utóbbi kettő sorrendje cserélődött fel csupán, a három hónapos várakozásokhoz képest. A létszámváltozási várakozások alakulása egy év távlatában is sokszínű képet mutat nemzetgazdasági áganként. Azokban az ágakban, ágazatokban, ahol az év első felében már megindul a létszámfejlesztés, rendszerint ennek folytatására vagy stabilizálására lehet számítani (pl. villamosgép, műszer gyártása; kereskedelem, javítás; fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; szállítás, raktározás, posta, távközlés; építőipar; gumi, műanyag termékek gyártása). Egy éves időtávban, a foglalkoztatott létszámot érintő csökkenést a mezőgazdaság, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, a nemfém ásványi termékek gyártása, és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területéről jeleztek a munkáltatók. A 2009. második negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti várható változás 2009. Nemzetgazdasági ág II. negyedév végéig (fő) (%) villamosgép, műszer gyártása 522 4,9 szállítás, raktározás, posta, távközlés 434 9,4 gépek, berendezések gyártása 254 5,7 kereskedelem, javítás 229 3,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 179 2,0 járműgyártás 143 8,0 gumi műanyag termékek gyártása 132 7,1 építőipar 122 4,8 máshova nem sorolt feldolgozóipar 110 6,5 élelmiszer, ital, dohány gyártása 101 2,5 vegyi anyag, termékek gyártása 79 1,8 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 68 2,9 oktatás 63 2,0 villamos energia, gáz és vízellátás 59 1,3 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás -65-1,4 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvétel a villamosgép és műszer gyártása, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a gépek, berendezések gyártása, a kereskedelem és javítás, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása esetén prognosztizálható. A legjelentősebb visszaesést 2009 közepére a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás területén tevékenykedő munkáltatók jelezték. - 12 -

MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ ÁFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. A harmadik negyedéves felmérésben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, melyeket használnak, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az alábbi táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az ÁFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek megítélése régiónk munkáltatóinak visszajelzései alapján A szolgáltatást, illetve aktív eszközt Rangsor Szolgáltatások, aktiváló eszközök a fontosságuk szerint 1. 2. 3. 4-12. használók nem használók nem ismerők Összes válasz (db) helyre rangsorolók száma (fő) száma (fő) aránya (%) száma (fő) aránya (%) száma (fő) aránya (%) 1. Bértámogatás / járulék átvállalása 428 115 50 116 709 89,6 80 10,1 2 0,3 791 2. Munkaközvetítés 366 90 75 163 694 89,2 84 10,8 0 0,0 778 3. START kártya 195 121 73 164 553 72,3 205 26,8 7 0,9 765 4. Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv 158 74 82 291 605 77,9 168 21,6 4 0,5 777 5. Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése 149 53 54 237 493 71,6 179 26,0 17 2,5 689 6. Tájékoztatás a munkaerő-piacról 65 45 42 329 481 69,5 197 28,5 14 2,0 692 7. Munka melletti képzést támogató lehetőségek 57 35 27 230 349 51,1 296 43,3 38 5,6 683 8. Közhasznú munka támogatása 68 10 15 110 203 29,1 433 62,0 62 8,9 698 9. Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről 36 29 26 326 417 61,3 241 35,4 22 3,2 680 Létszámleépítéssel kapcsolatos 10. 41 16 16 190 263 38,6 376 55,1 43 6,3 682 segítségnyújtás 11. EURES 4 4 5 86 99 14,6 491 72,5 87 12,9 677 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az ÁFSZ szolgáltatásait. Még a legkevésbé ismert szolgáltatások esetén is EURES, - 13 -

közhasznú munka támogatása (jellegéből adódóan), valamint létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás minimális a tájékozatlanok aránya, 13% alatti. A munkáltatók legnagyobb része által igénybe vett szolgáltatás a bértámogatás és a munkaközvetítés egyenként 90% közeli arányukkal. Az Alkalmi Munkavállalói Könyvről ismét elmondhatjuk, hogy népszerűsége töretlen, az egy évvel ezelőtti felméréshez képest 13,8%-ponttal emelkedett ezt a foglalkoztatási formát is alkalmazó munkáltatók száma. Ennél is nagyobb mértékben (22,5%-ponttal) bővült a START kártyával is foglalkoztatók köre. A fenti két eset kivételével, minden eszköz esetében az egy évvel ezelőtti felmérésben tapasztalt arányokhoz hasonló eredmények születtek. A legkevésbé ismert és használt szolgáltatás az Európán belüli munkaközvetítés. A foglalkoztatók közel 90%-a nem toboroz munkaerőt külföldről. - 14 -

MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség 82 10 947 11 058 1,0 11 405 4,2 Encsi Kirendeltség 25 1 044 1 116 6,9 1 112 6,5 Kazincbarcikai Kirendeltség 60 7 065 7 212 2,1 7 217 2,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség 36 1 896 1 858-2,0 1 851-2,4 Mezőkövesdi Kirendeltség 33 3 033 3 056 0,8 3 100 2,2 Ózdi Kirendeltség 67 6 120 6 242 2,0 6 137 0,3 Sárospataki Kirendeltség 49 2 277 2 338 2,7 2 289 0,5 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 42 3 668 3 671 0,1 3 647-0,6 Szerencsi Kirendeltség 49 2 108 2 127 0,9 2 141 1,6 Edelényi Kirendeltség 38 1 615 1 641 1,6 1 706 5,6 Szikszói Kirendeltség 15 871 899 3,2 884 1,5 Tokaji Kirendeltség 20 379 386 1,8 393 3,7 Putnoki Kirendeltség 10 623 629 1,0 611-1,9 Gönci Kirendeltség 9 183 185 1,1 185 1,1 Mezőcsáti Kirendeltség 15 521 545 4,6 578 10,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 550 42 350 42 963 1,4 43 256 2,1 Egri Kirendeltség 76 10 459 10 502 0,4 10 605 1,4 Gyöngyösi Kirendeltség 52 7 493 7 656 2,2 7 798 4,1 Hatvani Kirendeltség 68 7 047 7 246 2,8 7 611 8,0 Hevesi Kirendeltség 46 2 241 2 198-1,9 2 217-1,1 Füzesabonyi Kirendeltség 28 1 926 1 956 1,6 1 967 2,1 Pétervásári Kirendeltség 16 380 381 0,3 386 1,6 Heves 286 29 546 29 939 1,3 30 584 3,5 Salgótarjáni Kirendeltség 59 6 824 6 911 1,3 6 928 1,5 Balassagyarmati Kirendeltség 61 4 025 4 126 2,5 4 268 6,0 Pásztói Kirendeltség 23 1 187 1 220 2,8 1 219 2,7 Szécsényi Kirendeltség 24 873 885 1,4 900 3,1 Bátonyterenyei Kirendeltség 28 1 557 1 616 3,8 1 644 5,6 Rétsági Kirendeltség 23 1 489 1 502 0,9 1 557 4,6 Nógrád 218 15 955 16 260 1,9 16 516 3,5 Észak-Magyarország 1 054 87 851 89 162 1,5 90 356 2,9 Országos 7 619 665 803 673 067 1,1 677 201 1,7

Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás 228 1 208 1 285 6,4 1 374 13,7 Kisvállalkozás 475 11 601 11 971 3,2 12 103 4,3 Középvállalkozás 280 30 166 30 626 1,5 30 825 2,2 Nagyvállalkozás 71 44 876 45 280 0,9 46 054 2,6 Összesen 1 054 87 851 89 162 1,5 90 356 2,9 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 90 4 606 4 514-2,0 4 541-1,4 egyéb ásványbányászat 5 221 228 3,2 228 3,2 élelmiszer, ital, dohány gyártása 84 4 060 4 212 3,7 4 161 2,5 textilia, textiláru gyártása 32 1 979 2 043 3,2 1 982 0,2 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 3 259 262 1,2 253-2,3 fafeldolgozás 21 315 330 4,8 341 8,3 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 12 783 787 0,5 789 0,8 vegyi anyag, termékek gyártása 10 4 353 4 357 0,1 4 432 1,8 gumi műanyag termékek gyártása 23 1 848 1 943 5,1 1 980 7,1 nemfém ásványi termékek gyártása 19 1 263 1 262-0,1 1 234-2,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 86 8 811 8 955 1,6 8 990 2,0 gép berendezés gyártása 29 4 462 4 582 2,7 4 716 5,7 villamosgép, műszer gyártása 40 10 712 10 991 2,6 11 234 4,9 járműgyártás 5 1 778 1 831 3,0 1 921 8,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar 24 1 701 1 774 4,3 1 811 6,5 villamos energia, gáz és vízellátás 13 4 553 4 557 0,1 4 612 1,3 építőipar 78 2 549 2 612 2,5 2 671 4,8 kereskedelm, javítás 179 6 864 6 971 1,6 7 093 3,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 47 1 238 1 311 5,9 1 269 2,5 szállítás, raktározás, posta, távközlés 30 4 599 4 721 2,7 5 033 9,4 pénzügyi közvetítés 10 371 374 0,8 376 1,3 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 53 2 314 2 344 1,3 2 382 2,9 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 51 3 394 3 350-1,3 3 442 1,4 oktatás 27 3 227 3 280 1,6 3 290 2,0 egészségügyi, szociális ellátás 37 9 623 9 583-0,4 9 634 0,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 46 1 968 1 988 1,0 1 941-1,4 Összesen 1 054 87 851 89 162 1,5 90 356 2,9

Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok 2008. III. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belépő kilépő egyenleg fő fő feldolgozóipari gépek kezelői 631-312 319 vas- és fémipari foglalkozások 478-189 289 mobil gépek kezelői 369-218 151 élelmiszeripari foglalkozások 149-24 125 könnyűipari foglalkozások 189-68 121 műszaki és természettudományi foglalkozások 107-25 82 építőipari foglalkozások 111-47 64 háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások 82-39 43 kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 159-117 42 egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások 718-682 36 szakképzett pedagógusok 59-23 36 nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 69-42 27 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 32-19 13 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 30-20 10 egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 18-9 9 egyéb magasan képzett ügyintézők 8 0 8 technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 27-19 8 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 60-53 7 kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások 7-1 6 egészségügyi foglalkozások 43-38 5 gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások 15-10 5 igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások 5 0 5 egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 5-2 3 gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 35-32 3 egyéb ügyintézők 4-2 2 mezőgazdasági foglalkozások 27-25 2 területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet 2 0 2 gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői 1 0 1 pedagógus foglalkozások 2-2 0 irodai jellegű foglalkozások 32-33 -1 közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 2-3 -1 szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások 22-24 -2 erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 3-110 -107 FEOR szerint összesen 3501-2188 1313