KÖRNYEZETEGESZSEGÜGY. A beltéri levegő gombaszennyezettsége Magyarországon Species composition of índoor fungí in Hungary

KÖRNYEZETEGESZSEGÜGY ENVIRONMENTAL HEALTH A beltéri levegő gombaszennyezettsége Magyarországon Species composition of índoor fungí in Hungary MAGYAR DONÁT, STEFÁN GLÓRIA 2, KÖRMÖCZI PÉTER 2, KREDICS LÁSZLÓ 2, VARRÚ MIHÁLY JÁNOS 1, BALOGH KATALIN, NÉKÁM KRISTÓF 'Országos Közegészségügyi Központ, Budapest 2 Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék, Szeged Budai Allergiaközpont, Budapest 1 National Public Health Center, Budapest 2 University of Szeged, Department of Microbiology, Szeged Allergy Center of Buda Összefoglalás: A beltérben előforduló gombák többnyire allergiát, asztmát váltanak ki, más fejők mikózisokat vagy légúti irritációt okozhatnak A szerzők célja azvolt, hogy meghatározzák a magyarországi lakások különböző rendeltetésű helyiségeinek és irodaházak belső tereinek levegőjében található főbb gombataxonok előfordulási arányát és gyakoriságát. A gombák kimutatását Andersen-típusú levegő-mintavevő készülékekkel végezték, melynek során 100-100 liter levegőt ütköztettek klóramfenikol tartalmú 2%-os malátakivonat-agaira, majd a mintákat 25 C-on 5 napig inkubálták A megjelenő spóraképző telepeket nemzetség szinten meghatározták, majd a telepképző egységek koncentrációját légköbméterre kiszámítva adták meg. Összesen 55 lakás 118 lakóhelyiségében, valamint 18 irodaépület 44 irodájában végezték el a vizsgálatot. A lakásokon belül különböző helyiségekben (hálószoba, konyha, stb.) történt mintavétel, melyek szennyezettségét a szerzők külön-külön is elemezték A levegőmintákban 25 gomba nemzetséget mutattak ki. A cikk tárgyalja a beltéri gombák légköri előfordulásával és koncen1rárió-értékeinek meghatározásával kapcsolatos észrevételeket is. Kulcsszavak: penészgomba, beltéri levegőminőség, egészségi hatás Abstract: Indoor molds could act as the causative agents of allergy, asthma, mycoses or irritation of the respiratory tract. The aim of the study was to determine the relative abundance and concentration of airbone fungi i n different r o o m types of residential homes and office buildings in Hungary. Air samples (100-100 L) were collected with Andersen-type samplers onto 2 % malt extract agar with chloramphenicol. The samples were incubated at 25 C for 5 days. The resulting colonies were indentified at genus level and counted; concentrations were expressed as colony forming unit / m. I n 55 residential h o m es a total of 118 rooms and in 18 office biuldings 44 offices were studied. Room types (bedroom, kitchen, etc.) were analysed separately as well. Twenty-five fungal genera were detected in the air samples. The occurrence of fungi and aspects to evaluate airborne fungal levels are also discussed. Keywords:fungi, quality of indoor air, health impact EGÉSZSÉGTUDOMÁNY H E A L T H SCIENCE Közlésre érkezett : Submitted: Elfogadva: Accepted: 61/1 (1-7) (2017) 61/1 (1-7) (2017 2015. december 11. December 11 2015 2016. augusztus 1. August 1 2016 Dr. MAGYAR DONÁT Országos Közegészségügyi Központ Országos. Környezet egészségügyi Igazgatóság 147 Budapest, Pf 89 telefon: 06-0-86-95-915 magyar.donat@gmail.com

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/l Bevezetés A beltéri levegő minőségét számos kémiai, fizikai és biológiai tényező befolyásolja. A biológiai tényezők között növényi eredetűek ( p o l l e n ), állati eredetűek (poratkák, r o v a r o k ) és gombaeredetűek találhatók; ez utóbbiak származhatnak kültéri v a g y beltéri forrásból. Kültéri forrásuk l e h e t például a növényzet, t a l a j v a g y mesterségesen előállított termék ( p l. k o m p o s z t ). A gombák közül elsősorban a beltéri környezetben élő t a x o n o k n a k v a n egészségügyi jelentősége (taxonnak n e v e z i k a z élőlények e g y a z o n kategóriába s o r o l t és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját). - a z i s m e r t, k b. másfél millió gombafajból m i n t e g y e z e r n e k a beltéri előfordulását jelezték ( 1 ). N a p j a i n k i g több m i n t 8 0 g o m b a f a j t h o z t a k összefüggésbe a g y a k o r i b b légzőszervi megbetegedésekkel ( 2 ), e z e k többsége a z ún. penészgombák (fonalasgombák, H y p h o m y c e t e s ) közé t a r t o z i k. Míg b i z o n y o s penészgombafajok csupán esztétikai g o n d o t o k o z n a k, a d d i g mások k o m o l y egészségi panaszokért l e h e t n e k felelősek. Számos tanulmány f e l v e t e t t e, h o g y a z épületekkel összefüggő betegségek előfordulásának jelentős része penészgombákhoz kapcsolódik ( - 7 ), p l. szénanátha (allergiás r h i n i t i s ), asztma, túlérzékenységi tüdőgyulladás (hypersensitiv Pneumonitis), orrmelléküreg gyulladás ( r h m o s i n u s i t i s ) és légúti, fertőzések. A penészgomba-eredetű allergén-expozíció mértékét számos tényező határozza m e g, a m e l y épületenként és helyiségenként i s jelentősen eltérő l e h e t a szennyezettség mértékétől, a z egyéni érzékenységtől és a gombafajtól függően. A gombaspórák m a g a s légköri koncentrációja többnyire allergiás megbetegedéseket vált k i, főleg a z atópiás hajlamú betegeknél. A tünetek súlyossága és tartóssága a legtöbb allergiás betegségnél arányosan növekszik a z allergén koncentrációjával ( 8 ). H a a z allergiás b e t e g h o s s z a b b időn át n a g y mennyiségű allergén expozíciójának v a n kitéve, a k k o r akár a s z t m a i s k i a l a k u l h a t. E g y e s Aspergillus- és Fusarium - f a j o k súlyos kimenetelű fertőzéseket (allergiás bronchopulmonális a s p e r g i l l o s i s, szaruhártya-gyulladás, s t b. ) i s o k o z h a t n a k, a z o n b a n e z e k általában c s a k a k k o r f o r d u l n a k elő, h a a z egyén v a l a m i l y e n, a z i m m u n r e n d s z e r gyengébb működését előidéző alapbetegségben s z e n v e d ( 9-1 1 ). Számos g o m b a f a j növekedése közben illékony s z e r v e s vegyületeket t e r m e l ( m i c r o b i a l v o l a t i l e o r g a n i c Compounds, M V O C ), m e l y e k k e l l e m e t l e n dohszagot, ül. nyálkahártyairritációt o k o z n a k E z e k, v a l a m i n t a bomló szubsztrátok i s felelősek l e h e t n e k bizonyos a s p e c i f i k u s tünetekért (pl. s z e m -, o r r -, torolárritáció, fáradtság) ( 1 2 ). Súlyosbíthatja még a z allergiás tüneteket a m a g a s gombakoncentiáció m i a t t létrejött általános r o s s z közérzet, depresszió, v a l a m i n t a különböző gyulladási f o l y a m a t o k. A penészek a f e n t említett tünetek m e l l e t t még o k o z h a t n a k fejfájást i s. B i z o n y o s g o m b a f a j o k megfelelő környezeti feltételek m e l l e t t m i k o t o x i n o k a t i s t e r m e l n e k, m e l y e k a másodlagos g o m b a m e t a b o l i t o k közé t a r t o z n a k ( 1, 1 4 ) ; e z e k t o x i k u s reakciókat o k o z h a t n a k. 14

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM ^2017/1 A m i k o t o x i n o k elsősorban élelmiszerekkel j u t h a t n a k b e a s z e r v e z e t b e, súlyos, legfőképpen i d e g r e n d s z e r i tüneteket o k o z h a t n a k, e m e l l e t t karcinogén, máj- és vesekárosító hatásuk i s i s m e r t ( 1 5 ). A z o n b a n a n n a k eldöntésére, h o g y a környezeti levegő útján képesek-e megbetegedést kiváltani, még n e m áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték. A gombasejtfal összetevői, m i n t például a z (i-)-6-d-glükánok, szintén kiváltó okként s z e r e p e l h e t n e k ( 1 6 ) különféle betegségekben. M e g k e l l említenünk, h o g y e g y e s penészgombák ún. k a i r o m o n vegyületeket i s t e r m e l n e k : vonzzák a poratkákat és a z o k megtelepedésében i s s z e r e p e t játszanak. A poratkák ürüléke szintén asztmás p a n a s z o k a t o k o z h a t. A gombák egészségi hatása tehát jelentős mértékben függ a z a d o t t g o m b a f a j ( v a g y gombakemotípus) allergén-, m i k o t o x i n - és MVOC-termelő készségétől, v a l a m i n t szenzitizáló és fertőzőképességétől. M i n d e z e k alapján a kezelőorvos számára f o n t o s tájékoztatás l e h e t a n n a k i s m e r e t e, h o g y a számos lehetséges g o m b a f a j közül m e l y i k f o r d u l elő a b e t e g környezetében, m e l y i k o k o z z a a p a n a s z o k a t. A gombaszennyezettség gyanújának fennállása esetén a mintavétel fő célja a jelenlévő gombák észlelése, azonosítása és mennyiségük meghatározása (17). A mintavétel megkezdése előtt b i z o n y o s lényeges tényezőket ( a felmérés i n d o k a, a k e r e s e t t gombák típusai, mintavételi gyakoriság, mintavételi h e l y e k ) m e g k e l l állapítani. A mintavételi h e l y e k kijelölése v a g y a szobában eltöltött időnek (hálószoba v a g y páratartalom fennállásának (fürdőszoba v a g y nappali), vagy a magas k o n y h a ) a függvénye ( 1 8-2 0 ). M i v e l a penészgombák számos légzőszervi b a j j a l összefüggésbe hozhatók, ezért g y a k r a n végeznek levegő-mintavételt beltéri környezetben. A bioaeroszol-mintavételnél a mintavevő készülékbe h e l y e z e t t táplemezre v a g y folyékony tápközegbe csapódik a m i n t a. A beázás és a penészesedés egészségkárosító hatásait több h a z a i és nemzetközi kutatás i s i g a z o l t a ( 2 1 ). A z épület nedvesedése, v a l a m i n t a köhögés és a z a s z t m a, penészgomba-koncentráció és a túlérzékenységi tüdőgyulladás közötti továbbá a összefüggés tudományosan bizonyított ( 2 2 ). Kutatásokkal i g a z o l t tény, h o g y a penész jelenléte a lakásokban növeli a különböző megbetegedések esélyét. A z Egészségügyi Vüagszervezet ( 2 1 ) beltéri levegőminőséggel k a p c s o l a t o s útmutatója s z e r i n t a n y i r k o s v a g y penészes lakásban élőknél a légzőszervi tünetek és a z a s z t m a kialakulásának a z esélye akár 7 5 % - k a l is n a g y o b b l e h e t. A penészes lakásokban jelentősen n a g y o b b az esély a légző s z e r v r e n d s z e r i betegségek megszerzésére, m i n t a n e m penészesekben ( 2 ). Más vizsgálatok s z e r i n t a penésszel s z e n n y e z e t t lakásban élőknél 5 0 % - k a l m a g a s a b b a z a s z t m a és más légzőszervi betegségek megjelenésének valószínűsége, m i n t azoknál, a k i k n e m üyen környezetben l a k n a k ( 2 4 ) A z Egészségügyi Világszervezet 2009-ben n y i l a t k o z a t a ( 2 1 ) s z e r i n t elegendő k l i n i k a i bizonyíték gyűlt össze a n e d v e s kiadott épületek egészségkárosító hatására vonatkozóan. E g y olaszországi kérdőíves felmérés alapján t u d j u k, 15

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM ^2017/1 h o g y a kisgyermekeknél s z o r o s a b b a z összefüggés a penészek előfordulása és a tünetek között, m i n t az idősebbeknél ( 2 5 ). E z t a megfigyelést f i n n kutatók i s megerősítették több m i n t e z e r, 1 8-2 5 éves tanuló bevonásával végzett vizsgálatuk során. Kimutatták, h o g y a beázás és a lakásban található penész s z o r o s összefüggésben állt elsősorban az a s z t m a, v a l a m i n t az allergiás orrmelléküreg gyulladás és a z atópiás d e r m a t i t i s (ekcéma) előfordulásával ( 2 6 ). Különösen újszülöttek és k i s g y e r m e k e k környezetét j a v a s o l t felülvizsgálni, m i v e l a z élet első hónapjaiban előforduló táplálékallergiák, atópiás bőrgyógyászati tünet együttesek bizonyítottan ritkábbak allergénszegény beltéri környezetben. A g y e r m e k k o r b a n s z e r z e t t betegség s o k s z o r felnőttkorban s e m múlik e l, végigkísérik a z e m b e r e k életét. A m e g z a v a r t i m m u n r e n d s z e r újabb allergiák kialakulásához v e z e t h e t. A felnőtt lakosság esetében i s f o n t o s tényező a lakás, ül. a m u n k a h e l y penészgomba szennyezettsége, elsősorban asztmás, ül. allergiás betegségek esetén. A z irodákkal k a p c s o l a t b a n g y a k r a n e m l e g e t e t t beteg épület tünet-együttest" ( s i c k buüding s y n d r o m e, S B S )a W H O 1 9 8 6 óta e l i s m e r i. A z S B S esetén a beltéri szennyezőanyagok e g y i k e s e m éri e l a z előírt egészségügyi határértéket, d e hatásuk összeadódva mégis k e l l e m e t l e n tüneteket (nyálkahártya- neuropszichiátriai z a v a r o k a t, asztmás jellegű p a n a s z o k a t ) és bőrirritációt, fejfájást, idéz elő e g y b i z o n y o s, a helyiségben eltöltött idő után, m e l y e k az épületből való távozást követően elmúlnak. A z S B S e g y i k f o n t o s tényezője a z irodaházak levegőjének penészgomba-szennyezettsége. Vizsgálatok a z t i s kimutatták, h o g y nőknél a Penicillium, míg férfiak esetében a z Alternaria előfordulása növelte m e g a z S B S kockázatát ( 2 7 ). A g o m b a érzékeny egyének a t e l j e s népesség 10%-ában, a z asztmás b e t e g e k között v i s z o n t 5-4 0 % - b a n f o r d u l n a k elő ( 2 8-1 ). A hazánkban végzett Országos G y e r m e k Légúti Felmérés alapján a lakásokban észlelt nedvesedés és penész a bentlakók egészségi állapota szempontjából a z e g y i k l e g f o n t o s a b b belsőtéri kockázati tényező, ezért megelőzésükre a z eddigieknél s o k k a l n a g y o b b f i g y e l m e t k e l l fordítani ( 2 ). A penészes lakásban élők között a depresszió i s szignifikánsan g y a k r a b b a n f o r d u l elő ( ). P s z i c h o s z o m a t i k u s tünetek környezet-epidemiológiai összefüggéseit vizsgálták 1 9 9 5 és 2 0 0 2 között közel húszezer 7-1 1 éves g y e r m e k körében. A felméréseknél a penészesedésre i s rákérdeztek, a m i v e l a z összefüggés esélyhányadosa ( E H ) 1,54 v o l t ( 9 5 % - o s megbízhatósági tartomány, M T = i, - 1, 7 7 ) v o l t ( 4 ). A Nyergesújfalui Eternitgyár körzetében 2 0 0 0 és 2 0 0 4 közötti időszakban k e r e s t e k összefüggést expozíciók és egészségkárosodás között. A vizsgálat során a penészek egészséggel való kapcsolatát i s tanulmányozták. A z eredményből kiderült, h o g y a z összefüggés mértéke a legsúlyosabb tünettel, a tüdődaganattat E H = 7 4 6 ( 9 5 % - o s M T = 2, 1 8 16

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/1 2 5, 5 2 ), v a l a m i n t a lázas meghűlésekkel: E H = 2, 5 i ( 9 5 % - o s M T = 1, 4-4 4 o ) és a reggelenkénti köhögéssel: E H = 2, i ( 9 5 % - o s M T = 1, 4 4 ~, 7 0 ) v o l t ( 5, 6 ). A születésüktől f o g v a penészes lakásban élő gyermekeknél kimutatható v o l t összefüggés a fejlődési rendellenességekkel i s, a m e l y eredmény további vizsgálatát javasolták a szerzők (7). Komáromban, a felnőtt lakosság körében végzett felmérések s z e r i n t a z egészségromlás legjelentősebb összefüggése a lakás penészesedésével állt k a p c s o l a t b a n ( a vizsgálat 9 5 főre t e r j e d t k i. ). A vizsgált személyek k b. f e l e l a k o t t családi házban, a h a t o d a többszintes téglaépületben, a h a r m a d a lakótelepi panelházban. A lakások egyharmadánál v o l t a vizsgálatot megelőző 1 0 évben nedvesedés és penészesedés. A lakások,%-ában, v a g y i s 1 4 2 lakásban néha v o l t penészesedés, 8,4%-ában, v a g y i s 6 lakásban v i s z o n t m i n d i g ( 8 ). A N e m z e t i Egészségügyi Akcióprogram keretében h a t városban, összesen 1 2 2 általános i s k o l a i tanuló lakókörnyezetében végzett vizsgálat s z e r i n t a lakások c s a k n e m egyötödében jelentős a penészgomba eredetű szennyezettség ( 9 ). 1 9 9 6 és 2 0 0 között 2 0 0 0 0, 7-1 1 éves gyermekre kiterjedő vizsgálatot készítettek. A z a l l e r g i a és a penészes gyerekszobák összefüggése a gyermekeknél E H = 1,74 ( 9 5 % - o s M T = 1, 4 5-2, 0 9 ) v o l t ( 4 0 ). Három magyarországi városban végzett kérdőíves felmérés alapján a penészes lakások száma közel 7 % - a l növekedett 9 év a l a t t : 1 9 9 6 - b a n a válaszadók 2 8, 8 % - a, 2005-ben 5, 2 1 % - a számolt b e arról, h o g y lakásában előfordult már penészesedés ( 4 1 ). A f e l s o r o l t h a z a i vizsgálatokból kitűnik, h o g y a penészesedés k o m o l y egészségi kockázatot j e l e n t Magyarország lakosságára nézve. V i s z o n t a z i s látható, h o g y a hazánkra vonatkozó i s m e r e t a n y a g s z i n t e t e l j e s egésze a lakosság megkérdezésével, kérdőíves epidemiológiai gyűjtésekre, tanulmányokra épül. Kisszámú közlemény található csupán, m e l y beltéri mikológiái kutatáson ( 9, 4 2 ) v a g y allergológus s z a k o r v o s által b e t e g e k e n végzett penészgomba-túlérzékenységi vizsgálatokon ( 4 ) a l a p u l. A beltéri levegő penészgomba-szennyezettségére vonatkozó h a z a i közlemények hiánya miatt szükségesnek t a r t o t t u k ezen ismeretek pótlását. J e l e n munkánk célja, hogy bemutassuk a magyarországi lakások és irodák különböző rendeltetésű helyiségeinek levegőjében jellemzően megtalálható főbb penészgomba-nemzetségek előfordulási gyakoriságát és légköri koncentrációját. A n y a g és módszer A beltéri aeromikológiai vizsgálat folyamata A vizsgálatban szereplő h a z a i lakásokat és irodákat n e m véletlenszerűen választottuk k i, h a n e m általában valamüyen egészségi p a n a s z v a g y penészesedés m i a t t i a g g o d a l o m okán kerültek kivizsgálásra. Első lépésben a z épület és a szellőzőrendszer tervrajzát kértük b e, ül. 17

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/l tájékozódtunk az épület koráról, elhelyezkedéséről, korábbi beázásokról, tünetekről és egyéb panaszokról (szag, por, foltok jelenléte). Ezt követően helyszíni bejárás során felmértük a penészgomba-szennyeződés lehetséges forrásait, az épület szerkezetét, anyagait, a szellőzés jellegét, a pangó légtereket, a falak/mennyezet/padló nedvességtartalmát és a hőhídakat (a felületi hőmérsékletet, harmatpontot, a léghőmérsékletet és a relatív páratartalmat). A lakók figyelmét felhívtuk arra, hogy a vizsgálat előtt 12 órával ne szellőztessenek. Ezt követően mintákat gyűjtöttünk a házi porból, a felületekről és a levegőből (jelen dolgozatban csak ez utóbbi eredményeiről számolunk be). A levegőből történő mintavételre egyszintű Andersen-féle mintavevő készüléket használtunk [44; SAS IAQ (gyártó: International PBI S.p.A, Milán, Italy; MAS-100 gyártó: E M D Millipore, Merck KGaA, Darmstadt]. A mintavétel során a készülék 100-100 L levegőmintát ütköztet egy 90 mm-es Petri-csészébe öntött ldóramfenikol-tartalmú 2%-os malátakivonat-agar felületére (0,25%-os élesztőkivonat, 20%-os malátaoldat, 1% glükóz, 2% agar). A levegő adott átmérőjű réseken halad át, ezáltal a vizsgálandó mérettartományba eső részecskék jutnak a táptalajra. A mintákat 25 C-on 5 napig inkubáltuk. A megjelenő sporuláló telepeket nemzetségszinten meghatároztuk, megszámoltuk, és egy korrekciós tényezővel megszorozva (45) 1 m levegőre átszámítva adtuk meg a légköri telepképző egységek (CFU) koncentrációját. A vizsgálat menetét az 1. ábrán mutatjuk be. i.ábra: A beltérimikológiaivizsgálatokfolyamata. a: helyszínelés": épület előzetesvizsgálata, b: levegőminták gyűjtése, c: felületi- és anyagminták gyűjtése, d: laboratóriumi vizsgálatok, e: jelentéskészítés, ajánlások,/: kutatás Fig l: The steps of indoor mycological inspection a: site visit, b: aerobiological sampling, c: tape lift, swab and bulk sampling, d: laboratory analysis, e: report, recommendations, f: research 18

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/l A gombák azonosítása Az azonosítás során vizsgáltuk a gombák növekedését és telepmorfológiáját, továbbá fénymikroszkóp (Zeiss Jenával) 600 x nagyításán a spórák/konídiumok alakját, méretét, színét, valamint képződésük módját. A fenti jeüemzők alapján a gombákat nemzetségszinten határoztuk meg (46-54). (A fajszintű vizsgálatok nem képezik a jelen dolgozat tárgyát. A spórát/konídiumot nem képző gombákat mikroszkópos módszerrel nem lehet meghatározni, így ezeket nem vontuk be az elemzésekbe. A penészgombák mellett az élesztőgombák előfordulási adatait viszont feltüntettük. A 2008-201 között gyűjtött adatokat Excel segítségével dolgoztuk fel. Eredmények Helyiségek és nemzetségek száma Összesen 55 lakás 118 lakóhelyiségében és 18 irodaépület 44 irodájában végeztük el a vizsgálatot. A lakásokon belül különböző helyiségekben (hálószoba, konyha, stb.) történt mintavétel, melyek szennyezettségét külön-külön is elemeztük (I. táblázat). A beltéri levegőmintákban 25 gombanemzetséget mutattunk ki, ezekből egy a Zygomycota törzshöz (Rhizopus), egy a Basidiomycota törzshöz (Hormographiella), a többi 2 pedig az Ascomycota törzshöz tartozott (Acremonium, Alternaria, Arthrinium, Aspergülus, Aureobasidium, Beauveria, Botrytis, Chrysonilia, Cladosporium, Curvularia, Engyodontium, Epicoccum, Fusarium, Geotrichum, Gliocladium, Nigrospora, Paecilomyces, Penicillium, Pestalotiopsis, Phoma, Rhinocladiella, Trichoderma, Ulocladium). I. TÁBLÁZAT: A vizsgált helyiségek száma T A B L E I: The number of the examined room types Helyiségek-Rooms Lakásban/házban- in the apartment/house - Gyerekszoba-children's room Hálószoba-bedroom - Nappali/amerikai konyha-living room/kitchen - Fürdőszoba-bathroom - Konyha-kitchen - Pince/alagsor-cellar/basement 27 26 28 21 10 6 lrodaházban-in the office building - Irodahelviséa-office 44 19

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/l Leggyakoribb gombanemzetségek a beltéri levegőben A beltéri levegőmintákban kimutatott gombanemzetségek közül összkoncentráció alapján a Cladosporium adta a legmagasabb éteket (58%), ezután a Pénicillium (16%), majd az Aspergillus (15%) nemzetség következett. A 2. ábra a 100 CFU/m feletti összkoncentrációjú gombanemzetségek előfordulási arányát mutatja be, a. ábra pedig a 100 CFU/m koncentráció alattiakat szemlélteti. 2. ábra: A beltéri levegőmintákban nagyobb mennyiségben (100 CFU/m felett) előforduló gombataxonok aránya összkoncentráció alapján hazai lakásokban, 2008-201. Fig 2: The concentration of aboundant (>ioo CFU/m ) fungal taxa in indoor air samples collected from Hungarian homes between 2008 and 201.. ábra: A beltéri levegőmintákban kisebb mennyiségben (100 CFU/m alatt)előforduló gombanemzetségek aránya összkoncentráció alapján hazai lakásokban, 2008-201. Fig : The concentration of rare (<100 CFU/m ) fungal genera in indoor air samples collected from Hungarian homes between 2008 and201. 20

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM 2OI7/I A vizsgált lakások levegőjében 98%-ban ldmutatható volt a Cladosporium, 88%-ban Penicillium, 6%-ban Aspergillus, 76%-ban élesztőgombák, 11%-ban Hormographiella, 22%-ban Alternaria, 5%-ban Epicoccum és 2,5%-ban Mucor. Eredményeink szerint jelentős eltérések mutatkoztak az egyes helyiségtípusok levegőmintáiban mért gombaszennyezettség vonatkozásában (77. táblázat). II. TÁBLÁZAT: A beltéri levegőmintákban kimutatott gyakoribb gombataxonok előfordulása az egyes helyiségtípusokban (%), hazai lakásokban, 2008-201. T A B L E I I : Occurrence (%) of common fungal taxa detected in indoor air samples in different room types of Hungarian homes, between 2008 and 201. gyerekszoba hálószoba nappali fürdőszoba konyha pince children's room bedroom living room bathroom kitchen cellar office Cladosporium 100,0 100,0 100,0 90,5 100,0 8, 81,8 Penicillium 81,5 84,6 89, 100,0 80,0 100,0 68,2 Aspergillus 66,7 61,5 64, 42,9 70,0 100,0 29,6 Hormographiella 7,4 11,5 21,4 9,5 10,0 0,0 29,6 Alternaria 22,2 11,5 25,0, 20,0 16,7 27, Epicoccum 7,4 0,0,6 9,5 0,0 16,7 2, Mucor 0,0 0,0,6 0,0 0,0, 0,0 élesztőgombák 74,1 76,9 75,0 76,2 80,0 8, 40,9 A II. táblázatból láthatjuk, hogy a Cladosporium nemzetség a legtöbb helyiségtípus esetében 100%-ban jelen volt (a lakásokon belül 115 helyiség levegőjében fordult elő). A Penicillium nemzetség valamennyi fürdőszoba és a pince levegőjében előfordult, míg az Aspergillus nemzetség csak a pincék levegőjében volt ilyen gyakorisággal jelen. A vizsgált helyiségekben Penicillium eredetű penészesedés esetén általában egynél több Penicillium-faj volt jelen a mintákban, míg az Aspergillus által szennyezett lakásokban többnyire egy Aspergillus-faj dominált (III. táblázat). 21

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/l I I I. TÁBLÁZAT: Az Aspergillus spp.megoszlása a megvizsgált beltéri levegőmintákban hazai lakásokban, 2008-201. T A B L E I I I : Occurence of Aspergillus spp. in the indoor air samples collected from Hungarian homes, between 2008 and 201. Aspergillus szekció Aspergillus sp. esetszám (db) telepképző egységek száma (CFU/m) Aspergillus sectio n. Aspergillus sp. of cases n. of colony forming units (CFU/m) Aspergillus sect. Aspergillus Aspergillus sect. Circumdati 70 60 Aspergillus sect. Clavati 40 Aspergillus sect. Flavi 11 140 Aspergillus sect. Fumigati 8 90 Aspergillus sect. Nigri 24 420 Aspergillus sect. Paradoxa Aspergillus sect. Versicolores egyéb/other Aspergillus spp. 1 10 C Aspergillus sydowii 18 8790 v Aspergillus versicolor 2 4480 1 1802 Az egyes gombataxonok előfordulása mellett azok légköri csíraszámát is elemeztük. A 4. ábrán a 8 leggyakoribb faj összkoncentrációját mutatjuk be a különböző helyiségtípusokra vonatkoztatva. 22

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/1 4. ábra: Az egyes beltéri helyiségek levegőjében gyakrabban előforduló gombataxonok össz koncentrációja (CFU/m. ) hazai lakásokban, 2008-201. a: gyerekszoba, b: hálószoba, c: nappali, d: fürdőszoba, e: konyha, f:pince, g: iroda. * =2592 CFU/ m Fig 4: Total concentration of common fungal taxa detected in the indoor air of different room types (CFU/m ) of Hungarian homes, between 2008 and 201. a: children's room, b: bedroom, c: living room, d: bathroom, e: kitchen, f: cellar, g: office. * =2592 CFU/ m Látható, hegy a Cladosporium nemzetség légköri koncentrációja kiemelkedő a fürdőszobák esetében (összkoncentráció: 2.592 CFU/m ; a legmagasabb koncentrációt szintén a Cladosporium érte el 26.280 CFU/m-rel, az egyik lakás fürdőszobájában). A második legmagasabb koncentrációt az Aspergillus esetében mértünk (00 CFlT/ms). Az összkoncentráció mellett az átlagos koncentráció eredményeire is érdemes kitérnünk. Fontos megemlíteni, hogy az átlag kétféleképpen számolható ki: egyrészt az összes helyiségre vonatkozóan (átlag I. = összkoncentráció/ összes helyiségek száma), másrészt csak azokra a helyiségekre, melyek levegőjében az adott gomba jelen volt (átlag I I. = összkoncentráció/azon helyiségek száma, melyek levegőjében az adott gomba kimutatható). Az átlagszámítások eredményeit a 5. ábrán mutatjuk be. Az egyes helyiségtípusok levegőjére vonatkozóan a beltéri penészgombák átlagos légköri koncentrációját a második módszerrel (átlag II.) számítottuk ki, melynek eredményét a 6. ábra szemlélteti. 2

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/1 5. ábra: A gombák átlagos légköri koncentrációja (CFU/m ) a kétféle átlagszámítás alapján (átlag I. = összkoncentráció/ összes helyiségek száma; átlag II. = összkoncentráció/azon helyiségek száma, melyek levegőjében az adott gomba kimutatható) Fig.5: Average concentration of fungi detected in indoor air (CFU/m ). Average values were calculated with two different methods (avg. I: total concentration/total number of rooms; avg. II: total concentration/ total number of rooms having the given fungus in the air 6. ábra: Az egyes beltéri helyiségek levegőjében gyakrabban előforduló gombák átlagos koncentrációja (CFU/m ) hazai lakásokban, 2008-201. a: gyerekszoba, b: hálószoba, c: nappali d: fürdőszoba, e: konyha, f:pince, g: iroda. * =1715,4 átlag CFU/ m Fig 6: Average concentration of common fungal taxa detected in the indoor air of different room types (CFU/m ) of Hungarian homes, between 2008-201. a: children's room, b: bedroom, c: living room, d: bathroom, e: kitchen, f: cellar, g: office.* =1715,4 avg. CFU/ m 24

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/1 Az átlagkoncentrációt tekintve szintén a Cladosporium nemzetség emelkedett ki, ugyancsak a fürdőszobákban (17154 CFU/ms), de a pincékben is igen magas Cladosporium-szint volt mérhető (796,0 CFU/m ). A pincék levegőjében az összkoncentráció alapján további három gombataxon érdemel említést: a Penicillium és az Aspergillus-nemzetség, továbbá az élesztőgombák. A gyerekszobánál és az irodáknál is a Cladosporium nemzetség emelkedett ki. és az Aspergillus A lakások és irodák összehasonlítását külön végeztük el, melynek eredményét a 7. ábrán tűntettük fel. Az eredményből látható, hogy az irodákban általában kisebb koncentrációban vannak jelen a vizsgált gombák. A Cladosporium és a Penicillium nemzetségek fajai leginkább a lakásokra voltak jellemzőek. Csupán az Aspergillus és a Hormographiella nemzetségek esetében állapítható meg magasabb koncentráció az irodákban, mint a lakásokban. 7. ábra: Lakások és irodák beltéri levegőjében előforduló gyakoribb gombataxonok átlaga, hazai épületekben, 2008-201. Fig 7: Average concentration of fungi detected in indoor air (CFU/m ) in Hungarian buildings, between 2008-201. A kültéri és a beltéri koncentrációt összehasonlítva azt az eredményt kaptuk, hogy a Cladosporium átlagosan 4-szer magasabb koncentrációt ért el a kültériben, mint a beltérben, szemben az Aspergillus- és Penicillium-fajokkal, ahol a csíraszám a beltérben volt magasabb (a kültéri koncentráció 5 ül. 2-szerese volt mérhető). A Cladosporium a kültérben magas, 500 CFU/m feletti csíraszámot 2 esetben ért el, míg a beltérben csak 21 üyen esetet jegyeztünk fel. Az Aspergillus- és Penicillium-fajoknál a >so CFU/ms koncentráció a kültérben ritkábban (, ül. 12 esetben) alakult ki, mint a beltérben (26, ül. 47 esetben). 25

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM ^2017/1 Megbeszélés A gombák koncentrációja a beltéri levegőben és az azt befolyásoló tényezők A h a z a i lakások és irodák levegőjének vizsgálata alapján a l e g g y a k o r i b b gombaeredetű légszennyezőknek a z A s p e r g i l l u s, C l a d o s p o r i u m és P e n i c i l l i u m nemzetségek b i z o n y u l t a k. Eredményeink s z e r i n t a C l a d o s p o r i u m és a P e n i c i l l i u m nemzetségek leginkább a lakásokra jellemzőek, s z e m b e n a z irodákkal, a h o l a z A s p e r g i l l u s és a H o r m o g r a p h i e l l a nemzetségek domináltak. A z A s p e r g i l l u s - f a j o k jelenléte u t a l h a t az irodaház szellőzőrendszerének v a g y a z e g y e s irodák penészgomba-szennyezettségére. A m e n n y i b e n a szellőzőrendszerben p o r és megfelelő mennyiségű nedvesség v a n j e l e n, a z kedvező feltételeket t e r e m t a z A s p e r g i l l u s fajok szaporodásának. A H o r m o g r a p h i e l l a - f a j o k v i s z o n t kültéri eredetűek, főként a tintagombák i v a r t a l a n (konídiumos) a l a k j a i t a r t o z n a k i d e. G y a k o r i előfordulásukra két magyarázat i s kínálkozik. A H o r m o g r a p h i e l l a konídiumok k i s e b b méretűek, m i n t több más, jellemzően kültéri g o m b a konídium ( A l t e r n a r i a, B o t r y t i s, E p i c o c c u m, C l a d o s p o r i u m, s t b. ) így a szellőzőrendszer szűrőm átjutva megnő v i s z o n y l a g o s gyakoriságuk a beltéri levegőben. A másik elmélet s z e r i n t a z irodákba a ruházattal hurcolják b e a z o t t dolgozók a bazidiospórákat. A v a s t a g falú, kiszáradást j o b b a n tűrő bazidiospórák a z irodák légterében tovább megtartják csíraképességüket, és relatív gyakoriságuk ezért nő m e g a többi mesterséges táptalajon tenyészthető gombával s z e m b e n. A levegőmintavételt követően a táptalajokon a bazidiospórákból fejlődnek k i a H o r m o g r a p h i e U a - f a j o k. E gombák allergenitása kevésbé i s m e r t. Összességében a z irodák levegője kevésbé v o l t gombákkal s z e n n y e z e t t, mit a lakásoké, és e n n e k o k a általában a szűrőkkel ellátott, jól k a r b a n t a r t o t t és tisztított szellőzőrendszerekben keresendő. A beltéri penészesedés hatása a levegő minőségére gombanemzetségenként változó l e h e t. E n n e k o k a, h o g y e g y e s gombák k i s területen i s n a g y mennyiségű spóra előállítására képesek, p l. a P e n i c i l l i u m - f a j o k. E n n e k az ellenkezőjére a példa a z A l t e r n a r i a, m e l y a z o n o s méretű felületen jóval k i s e b b mennyiségű spórát t e r m e l. A z A l t e r n a r i a és a z E p i c o c c u m esetében megemlítendő, hogy maláta-táptalajon n e m minden esetben képeznek spórákat (konídiumokat), így e z e k e t a mikroszkópos határozás során n e m l e h e t nemzetségszinten azonosítani, v a g y i s e g o m b a előfordulása alulbecsült. Megfigyeléseink s z e r i n t A s p e r g i l l u s - és Penicilhum-fajoknál a penészes lakásokra jellemző légköri koncentráció értéke >so C F U / m s. A P e n i c i l l i u m eredetű penészesedés esetén általában egynél több P e n i c i U i u m - f a j v o l t j e l e n a mmtákban, míg az A s p e r g i l l u s által s z e n n y e z e t t lakásokban többnyire e g y A s p e r g i l l u s - f a j dominált ( I I I. táblázat). A m e n n y i b e n a z egyes P e n i c i l l i u m - f a j o k elkülönítése morfológiai a l a p o n egyértelmű, érdemes e z e k e t i s külön számlálni ( p l. P e n i c i l l i u m s p. i, P e n i c i l l i u m s p. 2. ). E n n e k segítségével következtetni 26

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/1 lehet az egyes fajok forrására (azonban allergológiai szempontból valószínűleg jobb, ha a fajokat összegezve egy Penicilhum-összterheléssel" számolunk). A vizsgált helyiségek levegőjének gombatartalma nem csak beltéri penészesedésből származhat, hanem a kültéri levegőből is. Ez utóbbi esősorban a Cladosporium és Alternariafajok esetében gyakori, melyek különösen nyár végén és ősszel szaporodnak el a növények levelein, majd ennek következtében igen magas kültéri koncentráció is kialakulhat, ami a lakások levegőminőségét is befolyásolja. A Cladosporium koncentrációja több beltéri mintában is kiugró értékeket mutatott. A kültéri és beltéri levegőben mért csíraszám értékek összehasonlítása alapján valószínű, hogy a Cladosporium nagyarányú jelenlétét a lakások levegőjében főként a kültéri források hozzák létre, és e feltételezést külföldi vizsgálatok is alátámasztják (55). Azonban a beltéri eredetű Cladosporium szennyezettség sem ritka. A vizsgálat során mért legmagasabb szint (26 280 CFU/ms) az együk fürdőszobában Cladosporium-telepek spórakibocsátása révén alakult ki. A fentiek alapján látható, hogy amennyiben a beltéri levegőben kimutatott gombák eredetét kell kivizsgálni, fontos, hogy kültéri levegőmintát is gyűjtsünk. A levegő gombaszennyezettségének értékeléséhez használt határértékek megáuapításánál is figyelembe kell venni a kültéri csíraszámot. A penészgombák légköri koncentrációjának értékeléséhez javasolt határértékeket az IV. táblázat foglalja össze. A határérték javaslat kialakításához a németországi határértéket vettük alapul (56). A kültéri kontroll levegő mintavétellel az is eldönthető, hogy egy bizonyos faj eredete kültéri vagy beltéri. Beltéri penészgomba-telepek esetében az expozíció folyamatos és magas koncentráció alakulhat ki, mely allergiás megbetegedésekhez vezethet. Kültéri penészgombaterhelés esetén az expozíció, és így a tünetek is szezonálisan jelentkeznek és nem köthetők egy adott épülethez. A megvizsgált épületek 6,1%-ában a Cladosporium, 18,4%-ában a Penicülium és 2,7%-ában az Aspergülus csíraszáma lépte át a határértéket. Mas nemzetség - így az Alternaria, Hormographiella, Mucor, Paecilomyces spp. - elvétve, 1-1 esetben jelent meg határérték feletti mennyiségben. Az élesztőgombák a megvizsgált épületek 8,2%-ában, míg az egyéb, nem sporuláló gombafajok koncentrációja 6,1%-ban haladta meg a határértéket - azonban e csoportokra vonatkozóan nem adható meg allergológiai vagy egyéb egészségkockázat, mivel közelebbi azonosításuk a mikroszkópos módszerrel nem oldható meg. 27

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/l IV. TÁBLÁZAT: Javaslat a penészgombák légköri csíraszámára vonatkozó belső téri határértékekre (CFU/m).. CFU= telepképző egységek száma; AC= Alternaria- és Cladosporium-fajok (kültérben gyakori gombák). T A B L E IV: Proposed threshold levels for airborne fungi in indoor air (CFU/m ). AC: Alternaria or Cladosporium spp. - common outdoor fungi in outdoor air as well. I. Határérték: ha az AC gombafajok koncentrációja kétszer magasabb a beltérben, mint a kültérben. Beltéri AC > Kültéri AC x 2 Threshold I.: if AC fungi have two times higher concentration in indoors than outdoors. Indoor AC > Outdoor AC*2 II. Határérték: ha egy bizonyos (nem AC) faj koncentrációja számottevően (több, mint 50 CFU/m -rel) magasabb a beltérben, mint a kültérben. Beltéri nemac > Kültéri nemac+5q Threshold II.: if a given non-ac fungus has considerably higher concentration (more than 50 CFU/m ) in indoors than outdoors. Indoor nonac > Outdoor nonac+5q III. Határérték: ha egy bizonyos (nem AC) faj koncentrációja jelentősen (több, mint 100 CFU/m -rel) magasabb a beltérben, mint a kültérben. Beltéri nemac>küiién nemac+100 Threshold III.: if a given non-ac fungus has higher concentration (more than 100 CFU/m ) in indoors than outdoors. IndoornonAC > Outdoor nonac+100 IV. Határérték: ha a nem AC-fajokösszcsíraszáma jelentősen (több, mint 200 CFU/m -rel) magasabb a beltérben, mint a kültérben. Belléri ihemac> Kültéri &,emac+2qq Threshold IV.: if non-ac fungi have higher total concentration (more than 200 CFU/m ) in indoors than outdoos. IndoornonAC > Outdoor nonac+100 Legtöbbször a telepképző egységek (Colony Forming Unit, CFU) számát használják a koncentráció kiszámításához. E módszer hátránya, hogy sosem adhat pontos koncentrációt, mivel nem tudhatjuk, hogy egy sejtből, vagy több sejtből nőtt-e ki az adott telep. A pontatlanság a csíraszámmal nő, melyet korrekciós tényezőkkel lehet kiigazítani (45). A nem tenyésztésen alapuló mintavételi eljárások (pl. a Hirsf-típusú spóracsapdák) ugyan pontosabb spóra koncentráció kiszámítására adnak lehetőséget, de tenyésztés hiányában a gomba nem határozható meg. Fontos lehet továbbá a leülepedett por közvetlen mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálata is, valamint az épületanyagokból vett minták szintén kettős (közvetlen mikroszkópos és tenyésztéses) vizsgálata. Az épületanyagok vizsgálata előtt érdemes az anyag nedvességtartalma vagy a látható elváltozása (elszíneződés, salétromosodás, festék lepergése, táskásodása) alapján 28

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/1 meghatározni a mintázandó p o n t o k a t. A lakótér allergén terhelésének megállapítására önmagában e g y e t l e n módszer s e m a l k a l m a s. Bár a műszeres levegóvizsgálattal n y e r t számszerű koncentráció-adatok a z e g y e t l e n határértéken alapuló egyszerű döntés lehetőségével k e c s e g t e t n e k, elfogadhatatlan. Ugyanis n e m ritka, e z számos o k m i a t t h o g y a légköri csíraszám penészgombával erősen s z e n n y e z e t t lakásban s e m lépi át a határértéket. E g y külföldön készült tanulmány ( 5 5 ) szintén megerősíti e z t a z általunk i s t a p a s z t a l t jelenséget. E jelenségnek több o k a i s v a n. L e g g y a k r a b b a n a penészgomba spórái a n e d v e s felakon v a g y a kondenzációból származó vízfilm a l a t t l e t a p a d n a k. Másrészt b i z o n y o s gombák, p l. Acremonium, Fusarium, Stachybotrys s p p. e l e v e ragadós spórákat t e r m e l n e k, m e l y e k n e h e z e n j u t n a k a levegőbe. Hasonló a h e l y z e t a termőtestes gombákkal (Chaetomium, Phoma s p p. ) i s, a m e l y e k termőtestjéből nedvesedés hatására tódul k i a spórák tömege ( c i n u s ), a m i később beszárad, m a j d bolygatás hatására szétszóródik. Ennek megfelelően e nemzetségek képviselői ritkák voltak a levegőmintáinkban A penészesedés ellenére a l a c s o n y értéket mutató légköri csíraszámnak még további o k a i i s v a n n a k. E g y e s f a j o k esetén l e h e t, h o g y a g o m b a még n e m sporulál, bár a t e l e p már jól látható s z a b a d s z e m m e l. Másfelől o l y a n h e l y e k e n, a h o l a nedvesség c s a k átmenetileg v o l t j e l e n, a g o m b a t e l e p a kialakulását követően h a m a r kiszáradt és e l p u s z t u l t. I l y e n e s e t b e n s e m számíthatunk határérték f e l e t t i légköri csíraszámra, hiába feketéllenek penésztől a lakás f a l a i. M i n d e m e l l e t t az allergénterhelés jelentős l e h e t e z e k b e n a helyiségekben: a z e l p u s z t u l t spórák, a g o m b a (akár s z u b m i k r o n méretű) törmelékei, gombaallergénekkel s z e n n y e z e t t épületanyag-szemcsék továbbra i s allergizálhatnak. Az alacsony légköri csíraszám ellenére m a g a s ellentmondására Flückiger és m t s a i ( 5 7 ) allergénkoncentráció látszólagos i s felhívták a f i g y e l m e t. A m e n n y i b e n a penészmentesítés után e l m a r a d a z a l a p o s takarítás, a z e g y k o r i telepekből származó spórák még sokáig fellelhetők a lakásban. I l y e n spóradepók" g y a k r a n találhatók beépített szekrények mögött, pódiumok a l a t t, álmennyezet fölött v a g y a szellőzőrendszerben. A z o n b a n e z e k a spórák e g y előre n e m meghatározható időpontban, kiszáradás, bolygatás v a g y légmozgás hatására n a g y tömegben kiszóródhatnak. E g y e s szerzők javasolják a levegő mintavétel közben a leülepedett p o r felkavarását a beltér rendeltetésszerű használatának megfelelően ( p l. szekrények, ajtók nyitása, ágynemű mozgatása, irattárban könyvek átlapozása). Erősebb bolygatással worst c a s e scenario" jellegű mérést i s végezhetünk, e z t a z o n b a n a mintavételi jegyzőkönyvben m e g k e l l említeni. F o n t o s kitérnünk a r r a a jelenségre i s, m i k o r a lakásban penészgombának s e m m i látható j e l e n i n c s, d e más módon t a p a s z t a l j u k a jelenlétét: d o h v a g y más s z o k a t l a n s z a g, g y a k r a n 29

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. 1. SZÁM 2017/1 p e d i g allergiás légúti tünetek j e l z i k a r e j t e t t penészesedést. A r e j t e t t penészesedésnek három típusával l e h e t találkozni: 1. a tárgyak által r e j t e t t penész (szekrények, festmények, g i p s z k a r t o n f a l a k, falvédők, szigetelés, c s e m p e, padló, s t b. által e l t a k a r t h e l y e k e n ). 2. a p o r s z e m e k e n k i a l a k u l t penész ( m i k r o s z k o p i k u s méretű g o m b a t e l e p e k fejlődnek k i a p o r összetevőm s z e r v e s eredetű törmeléken, textilszálakon, fűrészporon, s t b. Általában m a g a s páratartalom m i a t t a l a k u l k i pangó légterekben, r o s s z u l szellőző lakásokban, n e d v e s f a l a k, bútorok felszínén lerakódott p o r s z e m e k felületén).. Szín alapján rejtett penészgombák (egyes penészgombák színe fehér- p l. Acremonium és e g y e s P e n i c i l l i u m - f a j o k - m e l y e k így észrevétlenek m a r a d n a k a fehér színű f a l a k o n ). A f e n t i e k alapján látható, h o g y a légköri csíraszám mérése g y a k r a n félrevezető l e h e t, h a c s a k ez alapján a k a r j u k meghatározni a z a l l e r g i a kockázatát. Láthattuk, h o g y számos o k a v a n a n n a k, h o g y látható penész euenére n e m mutatható k i g o m b a a levegőből, v a g y éppen fordítva, penész n e m látható, d e m a g a s a légköri gombaszám. Magával a beázással i s hasonló a h e l y z e t : előfordulhat r e j t e t t formában i s, ül. n e m m i n d e n e s e t b e n a l a k u l k i penészgombatelep a beázás során ( p l. f u n g i c i d e t tartalmazó épületfestékek, m e n n y e z e t i p a n e l e k v a g y g y o r s a n kiszáradó tárgyak esetében). A levegő mintavételezésnek elsősorban a r e j t e t t penészgomba-források felkutatásában v a n h a s z n a, h i s z e n a spórák a tárgyak mögött r e j t e t t telepekből a levegőbe j u t v a u t a l n a k a g o m b a jelenlétére. E módszer o l y a n n y i r a hatékony, h o g y még a f a l a k mögötti r e j t e t t penészesedést i s k i m u t a t h a t j u k v e l e : a spórák, k i s méretükből adódóan a f a l hajszálrepedésein át i s b e j u t n a k a lakótérbe. A m e n n y i b e n m a g a s légköri gombaszámot mérünk, a z mindenképpen figyelmeztetésül szolgál a z a l l e r g i a kialakulásának m a g a s kockázatára vonatkozóan, míg a z a l a c s o n y légköri csíraszám n e m j e l e n t a l a c s o n y egészségügyi kockázati s z i n t e t. A lakók megkérdezésével f o l y t a t o t t kérdőíves felmérések eredményei éppen a r e j t e t t penészesedés m i a t t könnyen félreértelmezhetők, m i v e l kevésbé a l k a l m a s a k a penészesedés és a z a l l e r g i a közötti összefüggés megállapítására. Hangsúlyozni k e l l a z t i s, h o g y a m e n n y i b e n a lakások levegőminőség-vizsgálatán túl a lakás g o m b a szennyezettségének felmérése i s cél, n e m elég c s a k a levegő-mintavételre h a g y a t k o z n i, h a n e m a f a l a k és a házipor közvetlen és tenyésztéses mikológiái vizsgálatát i s e l k e l l végezni. A feszíni mintavétellel m e g l e h e t határozni, h o g y e g y f a l o n megjelenő f o l t gombanövekedés eredménye, vagy más okból keletkezett. A beltéri penészmentesítésének, takarításának hatékonysága i s megbecsülhető v e l e. 0 környezet

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/l A ragasztószalaggal v e t t minták közvetlen mikroszkópos elemzése lehetővé t e s z i a spórák számának és a j e l e n lévő nemzetségeknek a szemikvantitatív meghatározását ( 5 8, 5 9 ). A mintavevő vattapálcákat tenyésztés és molekuláris elemzés céljaira i s f e l l e h e t használni ( 1 9, 6 0 ). A z o t t h o n o k b a n a felszíni m i n t a nyilvánvalóan pozitív, h a penészes helyekről származik, d e a r r a i s felhasználható, h o g y a mintavételi területeken a gombák biodiverzitását és csíraképességét megállapítsák. Az eredmények más vizsgálatok tükrében Vizsgálatunk e g y korábbi h a z a i felmérés eredményeivel hasonlítható össze. A N e m z e t i Egészségügyi Akcióprogram keretében h a t városban, összesen 1 2 2 lakásban végeztek 9-1 1 éves i s k o l a i tanulók ágyából házipor -mintavételt. A házipor mintákból kitenyésztett g o m b a t e l e p e k 1 7, 5 % - a az Alternaria nemzetségbe t a r t o z o t t, míg az Aspergillus f a j o k csupán 5,2%-ot tettek k i (61). E vizsgálat más előfordulási arányokat m u t a t o t t a z e g y e s gombanemzetségek vonatkozásában. A z eltérés o k a a z l e h e t, h o g y a háziporban főként e g y korábbi időszakban kiszóródott spórák találhatók. A háziporban a z o k n a k a g o m b a f a j o k n a k v a n n a g y o b b esélye a túlélésre, a m e l y e k j o b b a n tűrik a kiszáradást, így a házipor mintákban e z e k aránya növekszik m e g. E z z e l s z e m b e n a levegőminták elsősorban a gombatelepekből f r i s s e n kiszóródott f a j o k összetételét tükrözik. M i v e l a N E K A P vizsgálatban a mintavétel n e m levegőből, hanem háziporból készült, a kevésbé alulreprezentáltak. I s m e r e t e i n k s z e r i n t a j e l e n l e g i h e z szárazságtűrő nemzetségek hasonló, a h a z a i beltéri levegő mikológiái a d a t a i t átfogóan értékelő vizsgálat korábban n e m történt hazánkban. V i s z o n t a nemzetközi s z a k i r o d a l o m b a n több o l y a n vizsgálatot találtunk, m e l y e k e t a cikkünkben leírt módszerek s z e r i n t végeztek, így e z e k k e l összehasonlíthatók a z eredményeink. Kanadában 1 9 9 0 - b e n készült e g y felmérés a beltéri penészgombákról. 1 2 2 lakást, e z e n belül 5 különböző szobát ( k o n y h a, n a p p a l i, fürdőszoba, p i n c e ) vizsgáltak. A z eredményeket télre és nyárra bontották, így a z i s kiderült, h o g y nyáron a gombák legnagyobb koncentrációban a pincékben, hálószobákban, k i s e b b koncentrációkat p e d i g a n a p p a l i k b a n és a fürdőszobákban v o l t a k j e l e n. Télen e z úgy változott, h o g y legnagyobb gomba koncentrációt a hálószobákban, a n a p p a l i k b a n és a pincékben, k i s e b b koncentrációban p e d i g a konyhákban és fürdőszobákban találtak. A kutatók 2 8 nemzetséget találtak, e z e k közül 1 1 e t azonosítottak ( a három l e g g y a k o r i b b nemzetség a Cladosporium, a Crysonüia és a Penicillium v o l t, utánuk k i s e b b százalékban a z Alternaria, a Fusarium és a Trichoderma f o r d u l t elő). Hálószobákban (télen) a l e g g y a k o r i b b nemzetségek s o r r e n d b e n : Cladosporium (9,%), Penicillium (8,4%), Alternaria (14,1%) és Aureobasidium (21%). Hálószobákban (nyáron) a Cladosporium (48,7%), Alternaria (18,5%), Epicoccum (18,1%), Penicillium (,4%)- A n a p p a l i b a n télen a Cladosporium dominált ( 8 7, 8 % ), utána a z Alternaria 7, 9 % - a l, míg nyáron szintén a Cladosporium nemzetség v o l t a domináns, utána v i s z o n t a Fusarium 1

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM nemzetség v o l t g y a k o r i. Fürdőszobában (télen) a Cladosporium 2017/1 és a Pénicillium v o l t a k g y a k o r i a k, 1 0 % a l a t t p e d i g a z Aureobasidium, Epicoccum és az Alternaria. Fürdőszobákban (nyáron) a Cladosporium 7 8, 1 % - b a n v o l t j e l e n, utána ( 1 0 % a l a t t ) a z Epicoccum, Alternaria, Pénicillium nemzetségek v o l t a k g y a k o r i a k. Konyhában (télen) a Pénicillium v o l t a domináns nemzetség ( 7 0, 6 % ), utána Cladosporium, Alternaria és Aureobasidium. Cladosporium, a Penicillium és a Trichoderma nemzetségek v o l t a k g y a k o r i a k. Pincében (nyáron) a Crysonilia Trichoderma, Pincében (télen) a Alternaria 59,8%-kal a leggyakoribb következett. ( 6 2 ). M i n t nemzetség, utána a a z t fentebb Penicillium, látható, hazánkban a l e g g y a k o r i b b gombanemzetség a beltéri levegőben szintén a Cladosporium, m e l l e t t e p e d i g a Penicillium és a z Aspergillus. Magyarországon c s a k n a g y o n ritkán m u t a t t u k k i a Crysonilia nemzetséget. B e l g i u m b a n 1 0 lakást és házat vizsgáltak m e g, vidéken és városban egyaránt, m a j d a 1 0 év a l a t t összegyűjtött adatokból készítettek elemzést. 5 0 nemzetséget m u t a t t a k k i a beltéri mintákban. A l e g g y a k o r i b b nemzetségek, ugyanúgy, m i n t esetünkben; a Penicillium és a z Aspergillus Cladosporium, nemzetségek v o l t a k. A beltéri mintavételezésből származó Cladosporium nemzetség főként két fájt t a r t a l m a z o t t : a C. herbarum v o l t a utána a C. sphaerospermum leggyakoribb, következett. E gombákat főleg hálószobából és - vizsgálatunkhoz hasonlóan - fürdőszobából izolálták ( 5 5 ). E g y k a n a d a i felmérésben a C. cladosporioides b i z o n y u l t g y a k o r i f a j n a k, e vizsgálat s z e r i n t a k a n a d a i lakások 67%-ában v a n j e l e n ( 6 ). B e l g i u m b a n a nemzetség e z e n f a j a csupán a h a r m a d i k h e l y e t f o g l a l j a e l, 4 1, 5 % - k a l ( 5 5 ). I t t a Penicillium-fajok n a g y o n g y a k o r i a k v o l t a k mindenféle helységben, d e a legtöbbet nappaliból, pincéből és hálószobából izolálták. 2 0 o t t h o n b a n a Penicillium koncentrációja m a g a s ( 7 5 C F U / m s f e l e t t i ) v o l t. E nemzetséghez tartozó számos f a j került elő (P. aurantiogriseum, P. brevicompactum, P. chrysogenum, P. corylophilum és P. spinulosum). A z Aspergillus nemzetségben a z A. versicolor v o l t a domináns f a j ( 7 6, 2 % a lakásokban), a m e l y a n a p p a l i b a n, hálószobában és pincében v o l t j e l e n l e g n a g y o b b koncentrációban ( 5 5 ). E g o m b a m a g a s koncentrációt 1 7 lakásban érte e l. ( 1 % ). Skóciában 4 7 lakást vizsgáltak, e z e k 75%-ában v o l t j e l e n a z A. versicolor ( 6 4 ). Előzetes vizsgálataink s z e r i n t hazánkban i s a z A. versicolor, ül. a hozzá r e n d s z e r t a n i l a g közel áuó A. sydowii a l e g y a k r a b b a n előforduló t a g j a i e nemzetségnek. Új-Zélandon 5 asztmás b e t e g otthonát vizsgálták, a felmérés s z e r i n t a z Aspergillus, Cladosporium, Penicillium, és n e m azonosított bazídiumos gombák műidig j e l e n v o l t a k, v a l a m i n t a z Alternaria nemzetség i s gyakori volt (65). Franciaországban 7 o t t h o n t vizsgáltak a Bouches-du-Rhőne vidéken, amiből 1 - b e n találtak Cladosporium-ot, 2 8 - b a n Penicillium-ot, 2 1 - b e n Alternaria-t és 1 9 - b e n Aspergillus- 2

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM 2017/l t ( 6 6 ). Dániában 4 4 o t t h o n b a n készítettek felmérést, ebből kiderült, h o g y a domináns f a j o k a C. herbarum, Penicillium spp., C. sphaerospermum és C. cladosporioides ( 6 7 ). Lengyelországban (Felső-Szilézia) több, m i n t 1 0 0 lakást és irodát vizsgáltak m e g, e z e k között v o l t a k látható gombával s z e n n y e z e t t és n e m s z e n n y e z e t t lakások. 1 5 különböző településen történt felmérés, a m e l y e k levegőjére a h e l y i i p a r i termelés m i a t t m a g a s szennyezettség v o l t jellemző. A legtöbb vizsgált lakás panellakás v o l t. A nemzetségek közül a Penicillium f a j o k 9 7 % - b a n v o l t a k jelen a vizsgált l a k a s o k b a n, az Aspergillus f a j o k 6 2 % - b a n, az élesztők p e d i g 52%-ban (68). Litvániában 1 4 lakást vizsgáltak, 8 6 % - b a n v o l t látható penészesedés. A Penicillium, Aspergillus, Cladosporium, Alternaria nemzetségek v o l t a k g y a k o r i a k, e z e k a z összes vizsgált lakások 100%-ában v o l t a k j e l e n. Mucor 9 % - b a n, Rhizopus 8 6 % - b a n, Ulocladium 7 9 % - b a n, Mortierella és Aureobasidium egyaránt 7 1 % - b a n, Oidiodendron és Geotrichum i s 5 7 % - b a n és Trichoderma 6 % - b a n v o l t j e l e n a lakások levegőjében ( 6 9 ). Észtországban 4 4 irodahelyiséget vizsgáltak 4 irodaépületben, a z átlagkoncentráció 1 6 5 C F U / m v o l t, és 1 1 g o m b a f e j t találtak ( 7 0 ). Az allergén k o n t r o l l lehetőségei a gombaallergiások környezetében A vizsgálatok további folytatását a hazánkra jellemző épülettípusok ( p l. p a n e l -, vályog-, újépítésű v a g y utólagosan s z i g e t e l t családi ház, körfolyosós bérház) f i g y e l e m b e vételével tervezzük. A z épülettípusok meglehetősen eltérő típushibákkal r e n d e l k e z n e k, melyek meghatározhatják a beltéri gombaösszetételt. A penészgombák megtelepedése függ a rendelkezésükre álló nedvességtől és tápanyagoktól, v a l a m i n t a g o m b a spórák jelenlététől. M i v e l a g o m b a spórák és a tápanyagok jelenléte többnyire a d o t t, a nedvesség megléte a döntő tényező. A nedvesség többféleképpen létrejöhet a tervezés, kivitelezés, karbantartás hibáiból eredően, m e l y e k i g e n változatosak l e h e t n e k. Víz- v a g y hőszigetelés hiányosságai ( g e o m e t r i a i v a g y anyagváltásból eredő hőhídak), fűtetlen belső tér ( p l. garázs)(7i), árvíz, n e m megfelelő vízelvezetés ( e r e s z c s a t o r n a, drén, s t b. ), f a l a k b a n m a r a d t építési nedvesség, eső/hó által beázott tető v a g y falszakasz, épületgépészeti h i b a (csőtörés), h e l y t e l e n lakáshasználatból eredő m a g a s páratartalom, szellőzőrendszerben lecsapódott nedvesség, pincéből v a g y más külső forrásból beáramló n e d v e s levegő. A páratartalmat növeli a lakótér zsúfoltsága ( e g y főre eső négyzetméter aránya, a z e m b e r i légzés, v a l a m i n t más e m b e r i tevékenységek, p l. : ruhaszárítás, főzés, fürdőszoba használat, s t b ). A 7 0 % f e l e t t i relatív páratartalom már megfelelő feltételeket t e r e m t a penészgombák szaporodásához. A páratartalom csökkentésével u g y a n gátat s z a b h a t u n k a gombáknak, d e m e g k e l l említeni, h o g y a túl száraz levegő légzőszervi p a n a s z o k k a l járhat ( a z ideális páratartalom felnőtt e m b e r számára 4 0-6 0 % ).

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM ^2017/l F o n t o s hangsúlyt fordítani a z épület tervezésére, a z építőanyagok kiválasztására, a szeuőzés tervezésére, a megfelelő kivitelezésre, a karbantartásra, m i v e l az építési hibák révén h a m a r m e g j e l e n n e k a penészgombák, e z z e l n e m ritkán h o s s z a n tartó, súlyos megbetegedést o k o z v a. A beázás okának felderítése és elhárítása kulcsfontosságú, a z o n b a n n e m m i n d e n e s e t b e n igényel költséges ( p l. építészeti) beavatkozásokat. F o n t o s, h o g y a b e t e g e k fordítsanak megfelelő f i g y e l m e t a megelőzésre és a z auergén k o n t r o l l r a ( 7 2 ). A penészesedés eüeni h a r c b a n c s a k a k k o r számíthatnak s i k e r r e, h a az auergénkontroü műiden lépését betartják: 1. A kiváltó o k, p l. a nedvesség felderítése és megszűntetése; 2. A z auergénforrások felderítése és megszüntetése, p l. penészmentesítés;. Takarítás. 4. További, j a v a s o l t 4. lépés a z euenőrzés. A z aüergénkontrou jelentősen hozzájárulhat a betegség kezelésének sikeréhez, sőt akár t e l j e s tünetmentesség i s elérhető, a z e s e t l e g e s új megbetegedések kialakulása p e d i g elkerülhető. A penészesedés kérdésének visszaszorítása építészek és o r v o s o k összefogásával lehet eredményes. O r v o s i szempontból a cél a penészgomba-auergiák p o n t o s a b b diagnosztizálása és e z által a személyre s z a b o t t kezelése. E n n e k érdekében a z első lépés a h a z a i belső t e r e k gombavilágának p o n t o s i s m e r e t e. J e l e n d o l g o z a t b a n a gombákat c s a k nemzetség s z i n t e n határoztuk m e g, a z o n b a n f o n t o s további lépés l e n n e a gombák fajszintű i s m e r e t e i s, m i v e l így p o n t o s a b b képet k a p h a t u n k arról, h o g y müyen auergénekkel állunk s z e m b e n ( 7 ). A z allergének p o n t o s i s m e r e t e p e d i g a z t a célt szolgálná, h o g y a z auergológus o r v o s o k a b e t e g e i k vizsgálata során a hazánkban előforduló aüergének kimutatására a l k a l m a s (releváns) d i a g n o s z t i k u m o t használhassanak. IRODALOM REFERENCES 1. Singh J. : T o x i c m o u l d s a n d i n d o o r a i r q u a l i t y. I n d o o r a n d B u i l t E n v i r o n m e n t 2 0 0 5. 1 4 ( - 4 ). 2 2 9 24 2. HelblingA., ReimersA.: I m m u n o t h e r a p y i n fungal allergy. C u r r e n t A l l e r g y a n d A s t h m a R e p o r t s 200.(5)447-5.. Bornehag C-G., Sundell J., Sigsgaard T.: D a m p n e s s i n b u i l d i n g s a n d h e a l t h ( D B H ) : r e p o r t f r o m a n ongoing epidemiological investigation o n the association between indoor e n v i r o n m e n t a l factors a n d h e a l t h effects a m o n g c h i l d r e n i n S w e d e n. I n d o o r A i r 2 0 0 4. 1 4. 5 9 6 6. 4. CrookB., Burton N.C.: I n d o o r m o u l d s, s i c k b u i l d i n g s y n d r o m e a n d b u i l d i n g r e l a t e d i l l n e s s. F u n g a l Biology Reviews 2010.24.106 11. 5. Douwes J., Thorne P., Pearce N., HeederikD.: B i o a e r o s o l h e a l t h e f f e c t s a n d e x p o s u r e assessment: progress and prospects. Annals o f Occupational Hygiene 200.47:187-2 0 0. 6. Reboux G., BeüangerA-P., RousselS., GrenouilletF, MillonL.: Moisissures et habitat: risques p o u r l a santé etespéces impliquées. R e v u e d e s M a l a d i e s R e s p i r a t o i r e s 2 0 1 0. 2 7. 1 6 9-1 7 9. 7. Singh J. : R e v i e w : o c c u p a t i o n a l e x p o s u r e t o m o u l d s i n b u i l d i n g s. I n d o o r a n d B u i l t E n v i r o n m e n t 2001.10.172-178. 8. Nékám K.: A s z t m a és a l l e r g i a prevenció: lehetőségek és lehetetlenségek. H i p p o c r a t e s családorvosi és foglalkozás-egészségügyi folyóirat 2 0 0 1. ( 5 ) 0 1-0 4. 4

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM 2017/1 9. De Hoog G.S., Guarro J.: Atlas of Clinical Fungi. CBS.Baarn.1995. 10. Samson RA.: Food and Indoor Fungi. CBS laboratory manual series. CBS-KNAW Fungal Biodiversity Centre. Utrecht. 2010. 11. Flannigan B., Samson RA., Miller J.D.: Micro organisms in home and indoor work environments. Diversity, Health Impacts, Investigation and Control. 2nd edition. CRC Press. 2011. 12. Wálinder R., ErnstgardL., Johanson G., et al.: Acute effects of a fungal volatile compound. Environmental Health Perspectives 2005.11.1775 8. 1. JarvisB.B., Miller J.D.: Mycotoxins as harmful indoor air contaminants. Applied Microbiology and Biotechnology 2005.66:67-72. 14. Nielsen K.F.: Mycotoxin production by indoor molds. Fungal Genetics and Biology 200.9.10-117. 15. Dobolyi Cs., SebőkF., Varga J., és mtsai.: Anatoxin-termelő Aspergillus flavus törzsek előfordulása hazai kukorica szemtermésben. Növényvédelem 2011.47.125-1. 16. Douwes J.: (1-)-b-D-Glucans and respiratory health: a review of the scientific evidence. Indoor Air 2005.15:160-169. 17. Portnoy J.M., Barnes C.S., Kennedy K.: Sampling for indoor fungi. Journal of Allergy and Clinical Immunology 2004.11.189-198. 18. Jovanovic S., Felder-KennelA., Gabrio T., et al.: Indoor fungi levels in homes of children with and without allergy history. International Journal of Hygiene and Environmental Health 2004.207.69-7 8. 19. Reboux G., Bellanger A-P., Roussel S., et al.: Indoor mold concentration in Eastern France. Indoor Air 2009.19.446-45. 20. Ren P., Jankun T.M., Belanger K.,et al: The relation between fungal propagules in indoor air and home characteristics. Allergy 2001.56.419-424. 21. W H O : W H O guidelines for indoor air quality: dampness and mould. World Health Organization Regional Office for Europe. Copenhagen. 2009. 22. I O M : Damp indoor spaces and health. National Academy of Sciences, Institute of Medicine. Washington DC. 2004. 2. Rudnai P., Varró M.J., Málnási T., et al.: Damp, mould and health. I n : Housing and health in Europe. Szerk.: Ormandy D. Routledge, London and New York, 2009.125-141. 24. Fisk W.J., Lei-Gomez Q., MendellM.J.: Meta-analyses of the associations of respiratory health effects with dampness and mold in homes. Indoor Air 2007.17(4):284~296. 25. SimoniM., LombardiE., Berti G., et al: Mould/dampness exposure at home is associated with respiratory disorders in Italian children and adolescents: the SIDRIA-2 Study. Occupational and Environmental Medicine 2005.62(9).616-22. 26. KilpelainenM., Terho E.O., HeleniusH.,et al.: Home dampness, current allergic diseases, and respiratory infections among young adults. Thorax 2001.56(6)462-467. 27. Nakayama K., Morimoto K.: Relationship between, lifestyle, mold and sick building syndromes in newly built dwellings in Japan. International Journal of Immunopathology and Pharmacology 2 007.20(2).5-4. 28. Horner W.E., Helbling A., Salvaggio J.E.,et al.: Fungal allergens. Clinical Microbiology Reviews 1995.8(2).161-79. 29. Ledrup Carlsen K.C., CarlsenK.H., BuchmannM.S., etal.: Cockroach sensitivity in Norway: a previously unidentified problem? Allergy 2002.57(6^529-. 0. Burge H.A.: Fungi: toxic killers or unavoidable nuisances? Annals of Allergy, Asthma & Immunology 2001.87:52-56 5

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM 2017/1 1. MendellM.J., Mirer A.G., Cheung K., Tong M., Douwes J. : R e s p i r a t o r y a n d a l l e r g i c h e a l t h e f f e c t s o f dampness, m o l d, a n d dampness-related agents: a r e v i e w o f the epidemiologic evidence. E n v i r o n m e n t a l H e a l t h Perspectives 2011.119.748^756. 2. Rudnai P., Varró M.J., MácsikA., és mtsai: A l a k a spenészedés népegészségügyi jelentősége a z O G Y E L F a d a t a i alapján. M a g y a r Epidemiológia 2 0 0 9. 6 S. 8 8-8 9.. RudnaiP.,VetroA., Varró M.J.,. et al: D a m p / m o u l d y h o m e s a n d d e p r e s s i o n o f 9-1 0 y e a r o l d c h i l d r e n. Abstracts o f t h e 2 r d A n n u a l Conference o f t h e I n t e r n a t i o n a lsociety o f E n v i r o n m e n t a l E p i d e m i o l o g y (ISEE). E n v i r o n H e a l t h Perspect 2011Abstract N o. 4 9. 4. Varró M.J., Virágh Z., Rudnai P.: P s z i c h o s z o m a t i k u s tünetek környezet-epidemiológiai összefüggései 7-1 1 éves g y e r m e k e k körében, 1 9 9 5-2 0 0 2. I n : Környezeti ártalmak é s a légzőrendszer X V. Kötet. S z e r k. : Szabó T., Bártfai I., S o m l a i J. Z a l a e g e r s z e g. I I. 2 0 0 5. 5 7-6 8. 5. Posgay M., Varró M.J., Ungváry G., és mtsai: Eternitgyár 5 0 0 m - e s körzetén belül, v a l a m i n t a z o n kívül élő lakosság egészségi állapotának felmérése. Egészségtudomány 2 0 0 4. 4 8 ( 1 ). 2 7-6. 6. Varró M.J., Posgay M., Lang Z., és mtsai: Tüdőrák és állandó lakáspenészedés összefüggése e g y környezet-epidemiológiai vizsgálatban. I n : Környezeti ártalmak és a légzőrendszer X V. Kötet. S z e r k. : Szabó T., Bártfail., S o m l a i J. Z a l a e g e r s z e g. I I. p p. 2 0 0 5. 4 9-5 5. 7. Varró M.J., MácsikA., Tüske -Szabó E., és mtsai: Fejlődési rendellenesség és kockázati tényezők k a p c s o l a t a gyermek-környezetepidemiológiai felmérések alapján. M a g y a r Epidemiológia 2010.7S.77. 8. Posgay M., Varró M.J., Lang Z.: Felnőttek egészségi állapotának felmérése és a n n a k környezeti tényezőkkel való összefüggésének vizsgálata Komáromban kérdőíves felmérés alapján. M a g y a r Epidemiológia 2 0 0 6. ( 1. 1 7 9-1 9 1. 9. MagyarD., NovákE.K., Coüinsné HorváthZs. és mtsai.: ( 2 0 0 4 ) I n d o o r g o m b a allergénvizsgálat pormintákból. M a g y a r Tüdőgyógyász Társaság5. Nagygyűlés, június - 6. D e b r e c e n S : E - 1 2 9. 40. Rudnai P., Varró M.J., Virágh Z.: A z a l l e r g i a prevalenciája és kockázati tényezői 7-1 1 éves g y e r m e k e k között végzett környezet-epidemiológiai vizsgálataink alapján. I n : Környezeti ártalmak és a légzőrendszer X V. Kötet. S z e r k. : Szabó T., Bártfail., S o m l a i J. Z a l a e g e r s z e g. I I. 2 0 0 5. 2 2 9 26. 41. Szabó E., Varró M.J., MácsikA., és mtsai: G y e r m e k e k körében jelentkező légúti és allergiás tünetek gyakoriságának és kockázati tényezőinek vizsgálata három városban. Egészségtudomány 2008.52(4).6-102. 42. NovákE.K.: Lakások gombaszennyezettségének egészségügyi vonatkozásai. Épületgépészet 1989.2.122-12. 4. SzánthóA., Osváth P., Horváth Zs. et al: S t u d y o f m o u l d a l l e r g y i n a s t m a t i c c h i l d r e n i n H u n g a r y. Journal of Investigational Allergology and Clinical I m m u n o l o g y 1992.2.84-90. 44. Andersen A A.: N e w s a m p l e r f o r t h e c o l l e c t i o n, s i z i n g, a n d e n u m e r a t i o n o f v i a b l e a i r b o r n e particles. J o u r n a l o f Bacteriology 1958.76. 471 484. 45. Macher J.M.: P o s i t i v e - h o l e c o r r e c t i o n o f m u l t i p l e - j e t i m p a c t o r s f o r c o l l e c t i n g v i a b l e microorganisms. A m I n d H y g Assoc J 1989.50(n).561-568. 46. Bánhegyi J., Tóth S., Ubrizsy G., és mtsai: Magyarország m i k r o s z k o p i k u s gombáinak határozó könyve. Akadémiai Kiadó. B u d a p e s t 1 9 8 5. 47. Babos L., Kecskés M., NaárZ.,és mtsai: Baktérium-, a l g a -, g o m b a - zuzmó- és mohahatározó. N e m z e t i Tankönyvkiadó. B u d a p e s t. 2 0 0. 48. CrousP.W., Braun U., SchubertK,etal.: The genus Cladosporium and similar hyphomycetes. Studies i n Mycology 2007.58.1-25. dematiaceous 49. Fassatiová O.: Penészek és f o n a l a s gombák a z a l k a l m a z o t t mikrobiológiában. Mezőgazdasági Kiadó. B u d a p e s t. 1 9 8 4. 50. KlichMA.: 51. Leslie J.F., Summerell B.A., and Bullock S.: T h e F u s a r i u m L a b o r a t o r y M a n u a l. B l a c k w e l l Publishing. Ames, Iowa. 2006. I d e n t i f i c a t i o n o f c o m m o n A s p e r g i l l u s species. CBS. U t r e c h t. 2 0 0 2. 6

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, L ^ ^ ^ ^ A M, 2017. l. SZÁM 2017/1 52. Samson RA.: F o o d a n d I n d o o r F u n g i. 2. kötet: C B S l a b o r a t o r y m a n u a l s e r i e s. C B S - K N A W F u n g a l Biodiversity Centre. Utrecht. 2010. 5. Simmons 54. Singh K.: A n I l l u s t r a t e d m a n u a l o n i d e n t i f i c a t i o n o f s o m e s e e d - b o r n e A s p e r g i l l i, F u s a r i a, Penicillia and their mycotoxins. Danish G o v e r n m e n t Institute o f Seed Pathology for Developing Countries. Hellerup.1991. G.E.: A l t e r n a r i a : A n I d e n t i f i c a t i o n M a n u a l. C B S. U t r e c h t. 2 0 0 7. 55. Beguin H., NolardN.: M o u l d biodiversity i n homes. I. A i r a n d surface analysis o f 10 dwellings, Aerobiologia 1994.10(2-).157-166. 56. Moriske H-J., Szewzyk R.: Z u r V o r b e u g u n g, U n t e r s u c h u n g, B e w e r t u n g u n d S a n i e r u n g v o n Schimmelpüzwachstum i n I n n e n r a u m e n H e r a u s g e b e r u n d R e d a k t i o n : U m w e l t b u n d e s a m t. I n n e n r a u m l u f t h y g i e n e - K o m m i s s i o n des U m w e l t b u n d e s a m t e s, U m w e l t b u n d e s a m t. Berlin. 2 0 0 2. 57. Flückiger B., Roller T., Monn C.: C o m p a r i s o n o f a i r b o r n e s p o r e c o n c e n t r a t i o n s a n d f u n g a l allergen content. Aerobiologia 2000.16(-4^9-96. 58. Barnes C.S., Amado M., Portnoy J.M. : R e d u c e d c l i n i c, e m e r g e n c y r o o m, a n d h o s p i t a l u t i l i z a t i o n after h o m e e n v i r o n m e n t a l assessment a n d case m a n a g e m e n t. Allergy a n d A s t h m a Proceedings 2010.1:17-2. 59. Boutin-Forzano S., Charpin-Kadouch C., ChabbiS., et al.: W a l l r e l a t i v e h u m i d i t y : a s i m p l e a n d reliable index for predicting Stachybotrys c h a r t a r u m infestation i n dwellings. I n d o o r A i r 2004.14:196-9. 60. Cai G-H., Broms K., Malarstig B., Zhao Z.H., et al : Q u a n t i t a t i v e P C R a n a l y s i s o f f u n g a l D N A i n S w e d i s h day care centers a n d c o m p a r i s o n w i t h b u i l d i n g characteristics a n d allergen levels. I n d o o r Air 2009.19.92-400. 61. Magyar D., Erdei E., Farkas I., és mtsai: Lakóbelsőtéri házipor minták élő m i k r o flóra vizsgálata. A M a g y a r Higiénikusok Társasága 1. Vándorgyűlése előadásainak és posztereinekösszefoglalói 1999.56-57. 62. Comtois P.: I n d o o r m o l d a e r o s o l s. A e r o b i o l o g i a 1990.6(2).165-176. 6. Miller J.D., LaFlamme A.M., Sobol Y.,et al.: F u n g i a n d F u n g a l P r o d u c t s i n s o m e Hauses. I n t e r n a t i o n a l B i o d e t e r i o r a t i o n 1988.24.10-120. Canadian 64. Hunter C.A., Grant C., Flanningan B., et al.: M o u l d i n b u i l d i n g s : t h e a i r s p o r a o f d o m e s t i c dwellings. International Biodeterioration 1988.24.81-101. 65. Sheridan J. E., Coleman E.D., HolstP.E.,et al.: A e r o a l l e r g e n s i n h o m e s o f W e e l i n g t o n a s t h m a t i c s, 1 Settle plate survey for viable fungi. N e w - Z e a l a n d J o u r n a l o f Scince 198.26.1-7. 66. Mallea-LauriolM.: C o n t r i b u t i o n á l a c o n n a i s s a n c e d e l a flore aéromycologique d e M a r s e i l l e o n m i l i e u x u r b a i n s, d o m e s t i q u e s e t h o s p i t a i e r, Thèse. Université d A i x - M a r s e i l l e. 1 9 8 0. 67. Gravesen S.: I d e n t i f i c a t i o n a n d q u a n t i t a t i o n o f i n d o o r a i r b o r n e m i c r o - f u n g i d u r i n g 1 2 m o n t h s f r o m 4 4 Danish homes. Acta Allergologica 1972.27.7-54. 68. Górny R.L., Dutkiewicz J. : B a c t e r i a l a n d f u n g a l a e r o s o l s i n i n d o o r e n v i r o n m e n t i n c e n t r a l a n d eastern european countries. Annals of Agricultural and E n v i r o n m e n t a lmedicine 2002.9.17-2. 69. KrikstaponisA.: D i v e r s i t y o f F u n g i Species i n O c c u p a t i o n a l a n d R e s i d e n t i a l E n v i r o n m e n t s a n d T h e i r Biological Peculiarities (Toxicity, Pathogenicity, Proteolytic, Lipolytic, a n d Cellulolytic Activity). Ph.D. Thesis. Institute o f Botany. Vilnius. 2 0 0 0. 70. Indermitte E.: M i c r o b i a l s t a t u s o f i n d o o r a i r i n o f f i c e b u i l d i n g s i n E s t o n i a. P r o c e e d i n g s o f 5 t h V a l a m o Conference o n E n v i r o n m e n t a lh e a l t h and Risk Assessment, 15.2001. 71. Magyar D., Beregszászi T., Kredics L., és mtsai.: Garázs a lakásban- Biológiai eredetű légszennyezők. Hűtő- Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti s z a k l a p 2 0 1. 1 4 ( 1 1 ) 5 7-6 0. 72. Magyar 8. D.: A l l e r g i a és allergének a belső légtérben.a s z t m a és A l l e r g i a A M E G A 20o8.is().6-7. Bisht V., Kukreja N., Singh B.P., et al: C u r r e n t s t a t u s o f f u n g a l a l l e r g e n s. I n d i a n J o u r n a l o f Allergy, A s t h m a a n d I m m u n o l o g y 200.17CQ.9-19. 7