A konferenciája a magyarországi mélyszegénységről és egy lehetséges segélyezési reform szakpolitikai elemeiről Courtyard Budapest City Center 2012. március 29 Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban Tóth István György Tárki Zrt. Budapest
Vázlat Elszegényedés és érvényesülés megítélése A mélyszegénység kiterjedtsége és alakulása A szegénység meghatározó tényezői és a kitörés korlátai A feltételes transzferek indokoltsága
Percepciók és preferenciák a támogatásban részesedőkre vonatkozóan 100 adott kategóriába tartozó személyből hány kap és hánynak kellene kapnia segélyt? Alacsony nyugdíjasok Kap Kellene kapnia Különbség 27 60-33 Rokkantak 41 67-26 Nagy családosok 43 58-15 Munkanélküliek 47 53-5 Romák 76 31 45 Forrás: Bernát, 2010, Tárki 2010 februári omnibusz adatok
A szegénység vélt aránya magasabb a tényleges relatív szegénységnél A relatív szegénység tényleges és vélt arányai az Európai Unió tagországaiban Mitől lesz valaki szegény? vélemények Azok aránya, akik a szegénységet a társadalmi igazságtalanság következményeként látják (a teljes népességben, %, 2007-2010) S z e g é n y s é g i 2010, % 70 60 50 40 30 DK MT CZ LT CY NLBE EE UK SI DE FR GR FI LV ES SE EU IT IESK AT PL PT LU RO HU BG r á t a A szegénység vélt aránya 2009, % 20 10 10 20 30 40 50 60 70 2007, % Megjegyzés: Relative szegénységi ráta: medián 60% alatti jövedelemből élők aránya, 2008 ban EU-SILC, 2009 alapján Vélt szegénységi ráta: Flash Eurobarometer 276, 2009 július. Ábra forrása Keller, 2011
Szegénység és mélyszegénység (szegénységi ráták alternatív szegénységi küszöbök mellett, 1992-2009) 16 14 12 szegénységi ráta 10 8 6 4 2 0 92 93 94 95 96 97 98 99 00 03 05 07 09 medián 40% medián50% medián60% Forrás: 1992-1997: Magyar Háztartás Panel és 1998-2009: Tárki Háztartás Monitor
Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: aktív korúak szegénységének növekedése Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987 és 2009 1987 2009 200+ 200+ 120-200 120-200 80-120 80-120 50-80 50-80 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% -34 35-59 60+
Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes iskolázottsági differenciálódás (az iskolázottsági szint emelkedése mellett) Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987 és 2009 1987 2009 200+ 200+ 120-200 120-200 80-120 80-120 50-80 50-80 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfokú szakmunkás középfokú felsőfokú
Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás, az inaktivitás szegénység-meghatározó ereje Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint 1987 és 2009 1987 2009 0+ 200+ 00 120-200 20 80-120 -80 50-80 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Foglalk., egyedül Foglalk., más is Inaktív/ munkanélk. Nyugdíjas, nincs fogl Nyugdíjas, van fogl.
Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: alacsonyabb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint 1987 és 2009 1987 2009 200+ 200+ 120-200 120-200 80-120 80-120 50-80 50-80 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0 1 2 3+
Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: romák leszakadása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992 és 2009 1992 2009 200+ 200+ 120-200 120-200 80-120 80-120 50-80 50-80 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nem roma Roma
A szegénység társadalmi-demográfiai profilja A ráta jelentős növekedése: 1992-1996 és 2007-2009 Konzisztensen magas kockázatú csoportok Konzisztensen alacsony kockázatú csoportok falusiak budapestiek 3+ gyermekesek 0 gyermekesek Inaktív háztartásfő van második kereső is max. alapfokú végzettségű házt. fő min. középfokú végz. házt. fő roma nem roma Nagy & növekedett a kockázat: legalább 1 gyermekes háztartás ill. alacsony iskolázottságú htfő Alacsony kockázat & csökkent: 60+ korú htfő, nyugdíjas htfő
A különböző iskolázottságúak foglalkoztatottsági rátája nemzetközi összehasonlításban, 2008 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Iceland New Zealand Portugal Brazil Switzerland Australia Norway Korea Denmark Sweden Netherlands Mexico Luxembourg Greece Chile United Kingdom Finland France Austria Canada Germany Spain Slovenia United States Italy Ireland Belgium Estonia Turkey Israel Czech Republic Poland Hungary Slovak Republic Megjegyzés: foglalkoztatott 25-64 évesek aránya az összes 25-64 évesek között Általános és szakiskola középfokú Felsőfokú Forrás: OECD, Education at a glance 2011, indicator 7.3.a
A mélyszegénységgel kapcsolatban álló változók összekapcsolódnak és regionálisan koncentrálódnak A leghátrányosabb helyzetű kistérségek területi eloszlása A tartósan (legalább 180 napja regisztrált munkanélküliek területi arányai (2009) Forrás: KIM NTFS 2011-2020, KSH 2008 alapján Forrás: KIM NTFS 2011-2020, 160. o., KSH T-STAR adatok A legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 18+ népességben Magyarország, 2001 A roma népesség aránya a különböző megyékben (2003) Forrás: KIM NTFS 2011-2020, 160. o. Budapest nélkül, KSH cenzus Forrás: KIM NTFS 2011-2020, Kemény, Janky és Lengyel (2004) 14. o. alapján
A hátrányok összekapcsolódása: jövedelmi szegénység, anyagi depriváció és állástalanság az EU2020 szegénységcsökkentési célok kategóriái szerint 2008-ban, a népesség százalékában Jövedelmi szegénység Anyagi depriváció 4.6 3.5 13.0 Forrás: Eurostat adatok, KIM NTFS 2011-2020, 68. o. 2.8 1.5 1.6 2.9 Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat Jövedelem: 12.4% Anyagi depriváció: 20,9% Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat: 8.8% Össz (legalább egy kockázat): 29.9% Össz (kombinálva): 2,8%
A szegénységből kilábalás korlátai A Tárki-BI tanulmány fontosabb megállapításai A szegénység újratermelődésének forrásai - a közoktatás egyenetlen minősége, szelektivitása és igénybe vétele - az egyéni-családi válsághelyzetek megoldását segítő szolgáltatások korlátozottsága - a szegénység átörökítése a gyermekek nemzedékére A humántőke szuboptimális reprodukciójának okai - jövedelemhiány - információ hiány - motivációs csapdahelyzetek - a szolgáltatások/intézmények nem megfelelő kínálata
A mélyszegénység csökkentésének kulcslépései - Alapvető javulást kell elérni az iskolázottságban, csökkenteni kell az iskolarendszer szelektivitását, javítani kell az iskolai esélyegyenlőséget, csökkenteni kell a hátrányok átörökítését - Foglalkoztatás-bővülés (pont ott, ahol az a legnehezebb: az alacsony iskolázottságúak és az inaktívak között) - Az igénybe vevők és az intézmények folyamatos együttműködésére építő programok bevezetése - Helyi komplex programok a hátrányhalmozódások csökkentésére - Hangsúly áthelyezés az utólagos problémakezelésről a megelőző, aktív társadalompolitikára - Nyitott, kísérletező szociálpolitika, a szociális programok költség-haszon elemzésével - Az államigazgatásnak visszacsatolásra van szüksége a mérés és a társadalompolitikai intézkedések tervezése során egyaránt
Köszönöm a figyelmet www.tarki.hu
Szegénységi elemzés eredményei többváltozós elemzések Településtípus: összetételfüggő, nincs erős saját hatás A 60+ háztartásfőjű háztartásokban élők szegénységi kockázata lényegesen alacsonyabb a a 35-59 háztartásokban élőkénél A szegénységi kockázat növekszik a gyermekszámmal Foglalkoztatottsági pozíció számít: egy (pótlólagos) foglalkoztatott erősen csökkenti a szegénységi kockázatot Női háztartásfőjű háztartások, roma háztartások konzisztensen magas szegénységi kockázatúak