EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 671 final 2015/0310 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A javaslat indokai és céljai E javaslat célja az Európai Unió külső határainak integrált határigazgatását biztosító Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű biztonság garantálása, valamint ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében. A javaslat a Bizottság által benyújtott intézkedéscsomag részét képezi, melynek célja a csatolt bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően az Unió külső határvédelmének javítása. 2015 januárja és novembere között az illegális határátlépők becsült száma elérte a 1,5 milliót, így rendkívüli nyomás nehezedett az Európai Unió külső határaira. Az Európai Unió külső határait átlépő példátlan mértékű vegyes migrációs áramlások és az azokat követő másodlagos migrációs mozgások rávilágítottak, hogy a meglévő uniós és tagállami szintű struktúrák nem alkalmasak egy ilyen jelentős beáramlásból adódó kihívások kezelésére. Egy ilyen, belső határok nélküli térségben egy tagállam külső határain keresztül érkező irreguláris migráció a schengeni térség összes többi tagállamát is érinti. A jelentős másodlagos migrációs mozgások következményeként számos tagállam újból bevezette a határellenőrzést belső határainál. Ez jelentős nyomást gyakorolt a schengeni térség működésére és koherenciájára. A jelenlegi migrációs válság folyamán világossá vált, hogy a belső határok nélküli schengeni térség fenntartásához elengedhetetlen a külső határok biztonságának és eredményes védelmének garantálása. Az Unió külső határainak ellenőrzése közös érdek, melyet magas színvonalú és egységes uniós normák szerint kell érvényesíteni. Az idei terrortámadásokat követő fokozott biztonsági aggodalmak tovább növelték a polgárok aggályait. Habár a határellenőrzés soha nem nyújthat teljes biztonságot, jelentősen segítheti a biztonság és a hírszerzés javítását, valamint a jövőbeni támadások megakadályozását. Annak fényében, hogy egyre növekvő mértékben vesznek részt külföldi harcosok terrortámadásokban, ez a funkció még fontosabbá vált. A külső határok biztonságának megerősítése ezért elengedhetetlen a közbizalom helyreállításához. A belső határok nélküli egységes utazási terület csak akkor tartható fenn, ha a külső határokat eredményesen védelmezik. Egy lánc csak annyira lehet erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. Ezért határozott lépést kell tenni a külső határok integrált határigazgatási rendszere felé. Ez csak az összes tagállam részvételével, közös feladatként valósítható meg, összhangban a szolidaritás és a felelősségvállalás alapelveivel, amelyeket minden uniós intézmény vezérelveknek tekint a migrációs válság kezelésében. Az európai migrációs stratégia meghatározta, hogy át kell térni a külső határok közös igazgatására, megfelelve az EUMSZ 77. cikkében a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetésére vonatkozóan megfogalmazott célnak. Az Unió helyzetét értékelő szeptemberi beszédében Jean-Claude Juncker elnök bejelentette, hogy a Bizottság egy teljes körűen működőképes Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásával még az év vége előtt ambiciózus lépéseket tesz ezen a területen, amint azt utóbb a Bizottság 2016. évi munkaprogramjában 1 is megerősítették. A rendelettervezetet meghatározza az európai integrált határigazgatás általános elveit és létrehozza az Európai Határ- és Parti Őrséget, valamint a Frontexből kialakított Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget. E rendelettervezet célja integráltabb határigazgatás 1 COM(2015) 610 final. HU 2 HU
biztosítása az Unió külső határainál, többek között azáltal, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Frontex jelenlegi hatáskörénél szélesebb hatáskört kap a külső határok igazgatása és a visszatérés területén. Ez a rendelettervezet olyan további hatáskörökkel ruházza fel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, amelyek az integrált határigazgatás eredményes uniós szintű végrehajtásához, a határigazgatás hiányosságainak nemzeti szintű orvoslásához, valamint a korábban soha nem tapasztalt az idei évben az Európai Unió külső határaihoz érkezetthez hasonló migrációs áramlások kezeléséhez szükségesek. Ezen további hatáskörök biztosítása az Európai Határ- és Parti Őrség európai szintje számára elengedhetetlen annak érdekében, hogy a külső határok igazgatása terén jelentkező hiányosságok vagy a váratlan migrációs áramlások ne áshassák alá a schengeni térség megfelelő működését. A migrációs válsággal összefüggő kihívások csak a tagállamok koordinált fellépésével kezelhetők megfelelően. Az integrált határigazgatás az Európai Határés Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelőssége határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is, és ezek együttesen alkotják az Európai Határ- és Parti Őrséget. A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja Ez a rendelettervezet választ ad az Európai Parlament és az Európai Tanács azon felhívásaira, melyekben az Európai Unió külső határainak eredményes igazgatását kérik. Az Európai Tanács 2015 októberében egyértelmű iránymutatásokat 2 adott az Európai Unió külső határainak megerősítése érdekében a külső határok integrált határigazgatási rendszere kiépítésének elősegítése, valamint a Frontexnek az európai határ- és partiőrség-rendszer fejlesztése körüli egyeztetésekkel összefüggő megbízásának megerősítése révén, többek között a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak az érintett tagállammal együttműködésben történő kiküldetését illetően olyan esetekben, ha a schengeni értékelések vagy kockázatelemzés alapján bizonyítást nyert, hogy határozott és gyors beavatkozásra van szükség. Az Európai Tanács véleménye szerint emellett ki kell terjeszteni a Frontex visszatérésre vonatkozó megbízását oly módon, hogy joga legyen saját kezdeményezésére közös visszatérési műveleteket indítani, valamint meg kell erősíteni a visszatérők úti okmányainak beszerzésében betöltött szerepét. Az európai migrációs stratégiában a Bizottság javasolta, hogy a külső határok igazgatása legyen a tagállamok és az Európai Unió közös felelőssége. A fentiek alapján az európai migrációs stratégia javaslatokat tartalmazott a Frontex jogalapjának módosítására, valamint szerepének és kapacitásának megerősítésére vonatkozóan. A javasolt további bizottsági lépések között szerepelt az Európai Határ- és Parti Őrség megalapítása, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség visszatérések szervezésében és koordinálásában betöltött szerepének növelése, az ügynökségek közötti együttműködés, az ügynökségi és a tagállami eszközökkel való jobb gazdálkodás, valamint az uniós fogadóállomásokon alapuló új koncepció bevezetése. Ezzel a rendelettervezettel a Bizottság a felelősség és a szolidaritás fokozása révén elősegíti a határigazgatás eredményességének és megbízhatóságának javítását. A Bizottság e téren elmúlt néhány évben meghatározott politikája lehetővé tette, hogy a tagállamok erős külső határokat hozzanak létre és tartsanak fenn. Az integrált határigazgatás uniós szintű stratégiai végrehajtásának hiányában azonban tagállami eltérések mutatkoznak a még mindig nemzeti szinten lévő végrehajtás terén. Így amint azt a Bizottság az európai migrációs stratégiában is jelzi uniós határigazgatási normákat kell alkotni, amelyek az Unió külső határai igazgatásának valamennyi vonatkozására kiterjednek. 2 Az Európai Tanács következtetései, 2015. október 15. HU 3 HU
E javaslat a meglévő határigazgatási politikára és annak keretében a Frontexre épül, de a jelenlegi politikát magasabb minőségi szintre emeli. A Frontexet a 2007/2004/EK tanácsi rendelet hozta létre, amelyet a gyors határvédelmi intervenciókat bevezető 863/2007/EK rendelet 3, majd az 1168/2011/EU rendelet 4 módosított, amely hangsúlyozta a Frontex felelősségét az alapvető jogok védelme területén. E javaslat jelentősen növeli az ügynökség azon képességét, hogy eredményesen reagáljon a külső határoknál jelentkező jelenlegi vagy jövőbeni fenyegetésekre, azáltal, hogy proaktívan megerősíti, értékeli és koordinálja a külső határoknál alkalmazandó megfelelő intézkedések végrehajtására irányuló tagállami fellépéseket. A javaslat az európai határőrizeti rendszerrel (Eurosur) kapcsolatos jogszabály 5 megközelítéséhez hasonló megközelítést követve kiegészíti a meglévő jogi szabályozást oly módon, hogy konkrét és kötelező érvényű kötelezettségvállalások révén segíti az együttműködési szellem, az információcsere és az erőfeszítések koordinálásának fokozottabb érvényre jutását a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség között csakúgy, mint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek között. A javaslat alapját képezi a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályokat a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében megállapító 656/2014/EU rendelet 6 is. A javaslat kitér a gyors határvédelmi intervenciók kidolgozására és megerősítésére is. A javaslat, és különösen a sebezhetőségi elemzés létrehozása, kiegészíti az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmust. 7 Az említett schengeni értékelési mechanizmus célja a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fenntartása. A mechanizmus keretében végzett jogi és technikai értékelés célja annak megállapítása, hogy megfelelően alkalmazzák-e a schengeni vívmányokat, valamint teljesülnek-e a belső határellenőrzés megszüntetéséhez szükséges feltételek. Amennyiben a schengeni értékelés súlyos hiányosságokat tár fel a külső határ tekintetében, a Bizottság javasolhatja európai határ- és partvédelmi csapatok bevetését vagy stratégiai tervek benyújtását az ügynökséghez véleménykérés céljából. Ez a javaslat továbbá nem érinti a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 19a. és 26. cikke értelmében esetleg elfogadott intézkedéseket. A sebezhetőségi elemzés a megelőzésre összpontosít a válsághelyzetek kialakulásának elkerülése érdekében. A tagállamok külső határoknál rendelkezésre álló műveleti képességét értékeli, és e célból vizsgálja a műszaki eszközöket, a kapacitásokat, az erőforrásokat és a vészhelyzeti terveket. Az értékelést az ügynökség végzi, a felügyelőbizottság tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak, aki ezt követően határoz a szükséges intézkedésekről. Amennyiben egy tagállam nem felel meg az ügyvezető igazgatói határozatban foglaltaknak és ennek 3 4 5 6 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199., 2007.7.31., 30. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1168/2011/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 304., 2011.11.22., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1052/2013/EU rendelete az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 656/2014/EU rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 189., 2014.6.27., 93. o.). A Tanács 2013. október 7-i 1053/2013/EU rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.). HU 4 HU
következtében veszélyeztetné a schengeni térség működését, a Bizottság elfogadhat egy végrehajtási határozatot, amelyben közvetlen helyszíni intervenciót kér az ügynökségtől. A javaslat ezekre a meglévő politikai rendelkezésekre épül, azokat továbbfejleszti, és az Európai Határ- és Parti Őrség keretében egyesíti, így létrehozza a külső határok uniós szintű integrált határigazgatási rendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően. A javaslat egyéb uniós szakpolitikákkal való összhangja Ez a javaslat szorosan kapcsolódik a következő uniós szakpolitikákhoz, és azokat a következők szerint kiegészíti: a) A közös európai menekültügyi rendszer összefüggésében: migrációkezelési támogató csoportok létrehozása a migrációs csomópontoknál, ami szorosan összefügg az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésével. b) A belső biztonság összefüggésében: amint azt az európai biztonsági stratégia is hangsúlyozza, a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzéséhez elengedhetetlenül szükség van magas színvonalú közös határigazgatási normákra; ez a javaslat további segítséget nyújt a magas szintű belső biztonság eléréséhez azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az ügynökség a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus vonatkozásaival is foglalkozzon a kockázatelemzés keretében, azáltal, hogy engedélyezi, hogy az ügynökség feldolgozza a gyaníthatóan terrorcselekményekben részt vevő személyek személyes adatait, valamint azáltal, hogy biztosítja az ügynökség együttműködését más uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel a terrorizmus megelőzésének területén. A nemzeti és európai adatbázisokhoz való hozzáférés vonatkozásában a rendelettervezet előírja, hogy a tagállamok kötelesek hozzáférést biztosítani az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai számára az említett adatbázisokhoz. A Bizottság meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ügynökség hozzáférést kapjon az európai adatbázisokhoz többek között a SIS-hez és az EURODAC-hoz, és fontolóra fogja venni az adatbázisok alapját képező jogi aktusok módosítására vonatkozó javaslatok benyújtását. c) Az uniós vámügyi kockázatkezelésre és az ellátási lánc biztonságára vonatkozó stratégia összefüggésében, amely rendelkezik az ügynökségközi együttműködés és információmegosztás előmozdításáról a vám-, a bűnüldöző és biztonsági ügynökségek körében, hogy szerepeik egymást kiegészítsék, valamint a közös kockázati kritériumokról és a kockázati információk megosztásáról. d) A tengerbiztonság és -védelem, valamint a tengerfelügyelet összefüggésében: az európai együttműködés megteremtése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrzési Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség parti őrséggel összefüggő feladatai terén. e) Az uniós külkapcsolati politika összefüggésében, mivel az Európai Határ- és a Partvédelmi Ügynökségnek segítenie és ösztönöznie kell a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést, többek között azáltal, hogy koordinálja a külső határok igazgatása területén folyó operatív együttműködést, összekötő tisztviselőket küld harmadik országokba, valamint együttműködik harmadik országbeli hatóságokkal a visszatérés és ennek keretében az úti okmányok beszerzése vonatkozásában. HU 5 HU
2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG Jogalap E jogalkotási javaslat alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja képezi. A 77. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja értelmében az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon, valamint a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetése. E célból a 77. cikk (2) bekezdése b) és d) pontjának megfelelően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el azokra az ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni, valamint a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedésre vonatkozóan. A 79. cikk (2) bekezdésének c) pontja felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy intézkedéseket fogadjon el az irreguláris bevándorlás és a jogellenes tartózkodás vonatkozásában, ideértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is. Szubszidiaritás E javaslat célja az integrált határigazgatás biztosítása az Európai Unió külső határainál a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű biztonság garantálása, valamint ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében. Egy ilyen, belső határok nélküli térségben egy tagállam külső határain keresztül érkező irreguláris migráció a schengeni térség összes többi tagállamát is érinti. Egy belső határok nélküli térség csak akkor tartható fenn, ha a külső határok biztonsága és eredményes védelme garantált. Mivel az Unió külső határainak ellenőrzése közös érdek, melyet magas színvonalú és egységes uniós normák szerint kell érvényesíteni, e javaslat céljait a tagállamok önmagukban nem valósíthatják meg kellő mértékben, hanem azokat uniós szinten kell elérni, az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Arányosság A rendelettervezet célja, hogy választ adjon a migrációkezelés és a belső biztonság terén az Unió előtt álló új kihívásokra és politikai realitásokra. Létrehozza az intézkedések egy olyan készletét, amely átfogóan kezeli határigazgatás kérdését. Biztosítja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően végrehajtsák az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályokat, hogy megtörténjenek a megfelelő lépések a válsághelyzetek megelőzése és a külső határoknál történő korai beavatkozás érdekében, és csak akkor kerüljön sor sürgős, uniós szintű közvetlen helyszíni intervencióra, ha a helyzet kritikussá válik. Figyelembe véve a javaslat céljait, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A jogi aktus típusának megválasztása A külső határok integrált igazgatásának biztosításához szükséges egységesség csak rendelettel garantálható. Ezen túlmenően, tekintettel arra a tényre, hogy a Frontex melynek új neve Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelettel jött létre, e javaslat esetében is ugyanez a jogi aktus megfelelő típusa. HU 6 HU
3. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL E javaslat előkészítése során a Bizottság az Európai Tanácsban, a Miniszterek Tanácsában és az Európai Parlamentben zajló rendszeres, a határigazgatással és a migrációs válság kezelésével kapcsolatos egyeztetésekre támaszkodott. A Miniszterek Tanácsa a közelmúltban, 2015. október 8-i ülésének 8 keretében egyeztetett a határigazgatás jövőjéről, különös tekintettel a Frontex megerősítésére. Ezt 2015. október 15-én az Európai Tanács ülése 9 követte, amely a határigazgatás jövőjére vonatkozó iránymutatása keretében kérte az Európai Unió külső határainak megerősítését, többek között törekedve a külső határok integrált határigazgatási rendszerének létrehozására, valamint a Frontex megbízatásának megerősítése révén. Mióta a Frontex 2005. május 1-jén megkezdte tevékenységét, mind európai, mind nemzeti szinten folyamatos megbeszéléseket folytattak az érintettekkel. Az ügynökség jelentéseivel összefüggésben az Európai Parlamentben és a Tanácsban is rendszeres megbeszélések folynak. Az ügynökség folyamatosan jelentést tesz tevékenységeiről az igazgatótanács ülésein és az évente kiadott számos jelentés keretében. Más uniós ügynökségekkel is sor került rendszeres információcserére, különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, a Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Europollal és az európai ombudsmannal. Számos megbeszélést tartottak a civil társadalom és a tudományos körök képviselőivel is. A Bizottság 2014-ben tanulmányt készített az Unió külső határainak ellenőrzésére szolgáló európai határőrségrendszer létrehozásának megvalósíthatóságáról, melynek eredményeit figyelembe vették e javaslat elkészítése során. A Bizottság ügyelt arra, hogy figyelembe vegye az érintettek véleményét is, és ennek érdekében gondosan megvizsgálta a Frontex külső értékelésének eredményeit. Ezt a 2007/2004/EU rendelet 33. cikkén alapuló külső értékelést 2014 júliusa és 2015 júniusa között végezték, és a 2008. július és 2014. július közötti időszakot fedi le. A Frontex igazgatótanácsa 2015. szeptember 10-én tartott megbeszélést a végső jelentésről, és ajánlásokat adott ki a Frontexet megalapító rendelet esetleges módosítására vonatkozóan. Ez a javaslat tükrözi az igazgatótanács 2015. október 28-i határozatával hozott ajánlások nagy részét. A Bizottság az ügynökség panaszkezelési mechanizmusának kidolgozása során a fentieken kívül figyelembe vette az Európai Parlament jelentését az európai ombudsman hivatalból indított OI/5/2012/BEH-MHZ számú, Frontexre vonatkozó vizsgálatáról szóló különjelentéséről. Alapvető jogok Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 18. és 19. cikkében elismert elveket. E rendelet őrködik az alapvető jogok érvényesülése felett, mivel kimondja, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek rendelkeznie kell alapjogi stratégiával, létrehoz egy alapjogi konzultatív fórumot, tágabb szerepet biztosít az alapjogi tisztviselőnek, valamint bevezet egy panaszkezelési mechanizmust, melynek révén bárki, aki úgy ítéli meg, hogy az ügynökség tevékenységének keretében megsértették alapvető jogait, valamint bármely közreműködő harmadik fél panaszt tehet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél. Ezért a javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló Szerződés 2. és 6. cikkével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával. 8 9 A Bel- és Igazságügyi Tanács következtetései, 2015. október 8. és 9. Az Európai Tanács következtetései, 2015. október 15. HU 7 HU
4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A meglévő Frontexből létrehozandó Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget a külső határok tagállamokkal együtt végzett igazgatásával bízzák meg. A Frontexnek új nevén Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek nyújtott támogatás már szerepel az uniós költségvetésben. Annak érdekében, hogy választ találhasson a migrációs válságra, 2015-ben megerősítették az ügynökség 2015-ös és 2016-os költségvetését, ennek keretében többek között háromszorosára növelték a Poszeidón és Tritón közös műveletek pénzügyi forrásait és kiterjesztették az ügynökség támogató tevékenységét a tagállamokra a visszatérés és az uniós fogadóállomások létrehozásához szükséges erőforrások terén. A 2016-os évre vonatkozó uniós támogatás költségvetési hatóság által elfogadott végleges összege 238 686 000 EUR. Mivel az ügynökségnek továbbra is változatlan intenzitású munkát kell folytatnia a külső határok igazgatása területén, ideértve a visszatéréssel összefüggő kutató-mentő tevékenységet is, a jövőben a 2016-os támogatási szintnek kell képeznie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség éves költségvetésének alapját. Ahhoz azonban, hogy az ügynökség megfelelően el tudja látni e javaslatban foglalt új feladatait, 2017-ben legalább 31,5 millió EUR-val növelni kell az ügynökség uniós költségvetését a 2016-os összeghez képest, valamint 2020-ig további 602 329 létszámtervi és 273 külső személyzeti álláshelyet kell létesíteni a megfelelő pénzügyi erőforrások biztosítása mellett. 5. EGYÉB ELEMEK Nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek számos feladatot kell ellátnia a tevékenységeivel kapcsolatos jelentéstételre és munkájának nyomon követésére vonatkozóan. Ezek közül a legfontosabb, hogy az ügynökségnek konszolidált éves tevékenységi jelentést kell összeállítania, amelynek magában kell foglalnia a közös műveletek és a gyors határvédelmi intervenciók értékelését. A Bizottságnak iránymutatásainak megfelelően háromévente értékelést kell végeznie az ügynökség valamennyi tevékenységének hatására, eredményességére és hatékonyságára vonatkozóan. Bizottság köteles továbbítani az értékelés során tett megállapításokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az ügynökség igazgatótanácsának. Ezeket a megállapításokat nyilvánosságra kell hozni. Az Európai Parlament vagy a Tanács továbbá felkérheti az ügynökség ügyvezető igazgatóját, hogy tegyen jelentést az említett intézmények előtt feladatainak elvégzéséről. A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata Ez a javaslat meghatározza az európai integrált határigazgatás általános elveit azzal a céllal, hogy eredményesen kezelhető legyen a migráció, garantálható legyen az Unión belüli magas szintű belső biztonság, és ugyanakkor megőrizhető legyen a személyek Unión belüli szabad mozgása. Az európai integrált határigazgatás magában foglal harmadik országokban végrehajtott intézkedéseket, a szomszédos harmadik országokkal közösen végrehajtott intézkedéseket, a külső határok ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a szabad mozgást biztosító térségen belül végrehajtott intézkedéseket, ideértve a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos lépéseket. HU 8 HU
E javaslat létrehozza az integrált határigazgatásért felelős Európai Határ- és Parti Őrséget, és a Frontex megbízatásához képest megerősített hatáskörökkel ruházza fel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget az integrált határigazgatás valamennyi vonatkozása tekintetében. Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok együttesen alkotják, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is. Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata az európai integrált határigazgatás végrehajtása a közös felelősség elvével összhangban. Mivel minden nemzeti határőrség határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is részt vesz az európai integrált határigazgatás végrehajtásában, ezek miközben nemzeti határőrségként és parti őrségként tevékenykednek egyidejűleg Európai Határ- és Parti Őrség részét képezik. Annak érdekében, hogy neve tükrözze a Frontex hatásköreinek változását, az ügynökséget átnevezik Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kulcsfontosságú feladata az uniós integrált határigazgatás uniós szintű végrehajtására vonatkozó operatív és technikai stratégia megállapítása, a határellenőrzés eredményes működésének felügyelete a tagállamok külső határainál, sebezhetőségi elemzések készítése, a nemzeti hatóságok külső határellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatban feltárt hiányosságok orvoslásának biztosítása, fokozott operatív és technikai segítségnyújtás a tagállamoknak közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók révén, az intézkedések gyakorlati végrehajtásának biztosítása a külső határoknál jelentkező, sürgős fellépést igénylő helyzetekben, valamint a visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezése, koordinálása és lefolytatása. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek széles körű és valós átfogó képpel kell rendelkeznie annak megállapításához, hogy egy tagállam képes-e végrehajtani az alkalmazandó uniós jogszabályokat, valamint a tagállamok határigazgatásában jelentkező esetleges hiányosságok felderítéséhez, azon jelentős problémák megelőzése érdekében, amelyek a migrációs áramlások fokozódásának hatására jelentkeznek a külső határoknál. Ezért e javaslat a következő elemekkel erősíti meg az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepét a Frontex szerepéhez képest: Az Unió felé tartó migrációs áramlások elemzését biztosító előzetes figyelmeztetési mechanizmus kidolgozása céljából létrehoz egy nyomonkövetési és kockázatelemzési központot, amely kellő kapacitással rendelkezik az Európai Unió felé irányuló és azon belüli migrációs áramlások nyomon követéséhez, valamint a tagállamok által alkalmazandó és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés elvégzéséhez, amely különös figyelmet fordít a határellenőrzésre, a visszatérésre, a harmadik országbeli állampolgárok Európai Unión belüli irreguláris másodlagos migrációs mozgásaira, a határokon átnyúló bűnözés többek között az irreguláris bevándorlás segítése, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésére, valamint a szomszédos harmadik országokban uralkodó helyzet kérdésére. Elrendeli az ügynökséghez tartozó összekötő tisztviselők küldését a tagállamokba annak érdekében, hogy az ügynökség a kockázatelemzés, az információcsere és az Eurosur mellett helyszíni jelenlétével is biztosíthassa a megfelelő és eredményes nyomon követést. Az összekötő tisztviselő feladata az ügynökség és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, és ennek keretében különösen azon információk beszerzésének segítése, amelyekre az ügynökségnek a sebezhetőségi elemzés elkészítéséhez szüksége van, valamint a külső határoknál alkalmazott tagállami intézkedések nyomon követése. HU 9 HU
Felügyeleti szereppel ruházza fel az ügynökséget, azáltal, hogy kötelező sebezhetőségi elemzés elvégzését írja elő, melynek keretében az ügynökség többek között a tagállamok eszközeinek és erőforrásainak, valamint vészhelyzeti terveinek értékelése révén felméri, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek szembenézni a külső határaiknál jelentkező kihívásokkal. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül létrehozott felügyelőbizottság tanácsára az ügyvezető igazgató megállapítja az érintett tagállamok által meghozandó intézkedéseket, és kijelöli az ezen intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló határidőt. Az ügyvezető igazgató határozata az érintett tagállamra nézve kötelező lesz, és amennyiben a megadott határidőn belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ügy az igazgatótanács elé kerül további határozathozatal céljából. Ha a tagállam továbbra sem cselekszik, és ezzel veszélyeztetheti a schengeni térség működését, a Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el az ügynökség által végzett közvetlen intervencióról. Új eljárásokat állapít meg az olyan, sürgős fellépést igénylő helyzetek kezelésére, amikor egy tagállam nem végzi el a szükséges korrekciós intézkedéseket a sebezhetőségi elemzésnek megfelelően, vagy azokra az esetekre, amikor a külső határokra nehezedő aránytalan migrációs nyomás következtében olyan mértékben eredménytelenné válik a külső határok ellenőrzése, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését. Ennek keretében bizottsági végrehajtási határozat fogja meghatározni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által e rendelet értelmében végrehajtandó intézkedéseket, mely határozat egyúttal előírja az érintett tagállamnak, hogy működjön együtt az ügynökséggel a megállapított intézkedések végrehajtása során. Ezt követően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség meg fogja határozni, hogy milyen lépéseket kell tenni a bizottsági határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtása érdekében, és közvetlenül be fog avatkozni az érintett tagállamban. Kibővíti az ügynökség feladatkörét, és ennek keretében feladatai közé utalja az európai határ- és partvédelmi csapatok létrehozását, ezen csapatok közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során való bevetését, a műszakieszköz-állomány összeállítását, a migrációkezelési támogató csoportok migrációs csomópontoknál végzett tevékenysége bizottsági koordinálásának segítését, valamint a megerősített visszatérési, kockázatelemzési, képzési és kutatási szerepet. Bevezeti az emberi erőforrások kötelező összevonását azáltal, hogy létrehoz egy gyorsreagálású tartalékállományt, ami a tagállami határőrségek teljes személyzetének kis százalékából évente felállított készenléti alakulat lesz. A gyorsreagálású tartalékállományból bevetett európai határ- és partvédelmi csapatokat haladéktalanul és megfelelően ki kell egészíteni további európai határ- és partvédelmi csapatokkal. Előírja az ügynökségnek egy önerőből vagy egy tagállammal közös felelősségviselés keretében beszerzett saját műszakieszköz-állomány telepítését és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott műszakieszköz-állomány kezelését az ügynökség által megállapított szükségletek alapján, valamint megkövetelve, hogy a műszakieszközállományt a tagállamok által a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vásárolt szállító- és operatív eszközök egészítsék ki. Kulcsszereppé válik a Bizottság koordinációs munkájának segítése a migrációkezelési támogató csoportok tevékenységének koordinálása terén a migrációs csomópontoknál, ahol jellemző a vegyes migrációs áramlások érkezése, és ahol az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az Európai Menekültügyi HU 10 HU
Támogatási Hivatallal, az Europollal és más érintett uniós ügynökségekkel együtt koordinált és megerősített technikai és operatív támogatást nyújt a tagállamoknak. Megerősíti az ügynökség szerepét a visszatéréssel kapcsolatos kérdésekben az ügynökségen belül létrehozott Visszatérési Iroda révén, amelynek feladata, hogy a tagállamok számára biztosítsa az illegálisan ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének eredményes végrehajtásához szükséges operatív erősítést. Az ügynökség koordinálja és szervezi majd az egy vagy több tagállamból kiinduló visszatérési műveleteket és visszatérési intervenciókat, és saját kezdeményezésére elő fogja mozdítani az ilyen fellépések szervezését a különösen nagy nyomás alatt álló tagállamok visszatérési rendszereinek megerősítése érdekében. Az ügynökség rendelkezésére kell majd állnia egy, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló, a tagállamokban bevethető európai visszatérési intervenciós csapatokat alkotó, a tagállamok által biztosított személyi állománynak. Biztosítja az ügynökség részvételét azon kutatási és innovációs tevékenységek igazgatásában, amelyek a külső határok ellenőrzése szempontjából relevánsak, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák többek között a távirányítású légijármű-rendszerek alkalmazását és kísérleti projektek fejlesztését az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben. Biztosítja a parti őrségi feladatok koordinációját azáltal, hogy ágazatközi együttműködést alakít ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrzési Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség között a köztük lévő szinergiák javítása érdekében, hogy eredményesebben és költséghatékonyabban nyújthassanak többcélú szolgáltatásokat a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságoknak. Növeli az együttműködést a harmadik országokkal azáltal, hogy koordinálja a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést a határigazgatás területén, és ennek keretében koordinálja a közös műveleteket, összekötő tisztviselőket küld a harmadik országokba és együttműködik a harmadik országok hatóságaival a visszatéréssel, többek között az úti okmányok beszerzésével kapcsolatos ügyekben. Megerősíti az ügynökség személyes adatok kezelésére vonatkozó megbízatását azáltal, hogy lehetővé teszi a személyes adatok feldolgozását a közös műveletek, kísérleti projektek, gyors határvédelmi intervenciók, visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezése és koordinálása során, valamint a tagállamokkal, illetve a migrációkezelési támogató csoportok keretében, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Europollal, az Eurojusttal és más uniós ügynökségekkel folytatott információcserével összefüggésben. Garantálja az alapvető jogok védelmét azáltal, hogy létrehoz egy panaszkezelési mechanizmust, amely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tevékenysége során bekövetkező esetleges alapjogsértésekkel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgál. A panaszkezelési mechanizmus adminisztratív jellegű mechanizmus, mivel maga az ügynökség nem folytathat vizsgálatot az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai által állítólagosan elkövetett alapjogsértések ügyében. HU 11 HU
2015/0310 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, 10 tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, 11 rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az Európai Tanács 2015. június 25 26-án 12 szélesebb körű erőfeszítésekre szólított fel a migrációs válság átfogó megoldása érdekében, ideértve a határok igazgatásának megerősítését a növekvő vegyes migrációs áramlások megfelelőbb kezelése céljából. Továbbá az Európai Tanács 2015. szeptember 23-án 13 hangsúlyozta, hogy megoldást kell találni az Európa külső határainál tapasztalható drámai helyzetre, és ezeknél a határoknál meg kell erősíteni az ellenőrzést az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Europol erőforrásainak kibővítésével, illetve a tagállamok emberi erőforrásainak és technikai hozzájárulásainak kiaknázásával. (2) Az Unió külső határaira irányuló uniós politika célja az európai integrált határigazgatás kialakítása és nemzeti és uniós szintű végrehajtása, amely a személyek Unión belüli szabad mozgásának elengedhetetlen velejárója, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. Az európai integrált határigazgatás központi szerepet tölt be a migrációkezelés javításában és az Unión belüli magas szintű belső biztonság javításában. (3) A négylépcsős belépés-ellenőrzési modellen alapuló európai integrált határigazgatás magában foglalja a harmadik országokban többek között a közös vízumpolitika keretében végrehajtott intézkedéseket, a szomszédos harmadik országokkal való együttműködést, a külső határoknál végrehajtott határellenőrzési intézkedéseket és 10 11 12 13 HL C [ ]., [ ], [ ]. o. HL C [ ]., [ ], [ ]. o. Az Európai Tanács következtetései, 2015. június 25 26. Az uniós állam-, illetve kormányfők migrációról szóló nem hivatalos találkozójáról kiadott nyilatkozat, 2015. szeptember 23. HU 12 HU
kockázatelemzést, valamint a szabad mozgás térségében végrehajtott intézkedéseket, ideértve a visszatéréssel kapcsolatos intézkedéseket is. (4) Az európai integrált határigazgatás eredményes végrehajtása érdekében létre kell hozni az Európai Határ- és Parti Őrséget. Az Európai Határ- és Parti Őrség mely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból épül fel, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is nemzeti szinten az információ, a kapacitások és rendszerek közös használatára, uniós szinten pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség válaszára támaszkodik. (5) Az európai integrált határigazgatás az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok és köztük határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben a parti őrségek közös felelőssége. Míg a saját érdekükben és a belső határellenőrzést eltörlő valamennyi tagállam érdekében a külső határ rájuk eső szakaszának igazgatása továbbra is a tagállamok elsődleges felelőssége, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata az uniós intézkedések alkalmazásának biztosítása a külső határoknál alkalmazandó megfelelő intézkedések végrehajtására irányuló tagállami fellépések megerősítése, értékelése és koordinálása révén. (6) A külső határok ellenőrzésére és a visszatérésre vonatkozó politikák és jogszabályok kidolgozása az uniós intézmények felelőssége marad. Biztosítani kell az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az említett intézmények közötti szoros együttműködést. (7) A gyakran Frontex néven említett Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel jött létre. 14 Tevékenységének 2005. május 1-jei megkezdése óta sikeresen segítette a tagállamokat a külső határok igazgatásával összefüggő operatív vonatkozások végrehajtásában közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók révén, valamint segítséget nyújtott a kockázatelemzés, az információcsere, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok és a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése terén. (8) Tekintettel a külső határoknál jelentkező fokozódó migrációs nyomásra, az Unión belüli magas szintű belső biztonság garantálásának szükségességére, a schengeni térség működésének megőrzésére, valamint a szolidaritás átfogó elvére, meg kell erősíteni a külső határok igazgatását a Frontex munkájára építve és a Frontexet egy olyan ügynökséggé továbbfejlesztve, amelynek közös felelőssége van a külső határok igazgatásában. (9) Ezért a Frontex feladatkörét ki kell bővíteni, és a szervezetnek a változásokat jobban tükröző Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség nevet kell adni. Az Európai Határés Partvédelmi Ügynökség kulcsfontosságú feladatai közé kell tartoznia a következőknek: az uniós integrált határigazgatás uniós szintű végrehajtására vonatkozó operatív és technikai stratégia megállapítása, a határellenőrzés eredményes működésének felügyelete a külső határoknál, fokozott operatív és technikai segítségnyújtás a tagállamoknak közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók révén, az intézkedések gyakorlati végrehajtásának biztosítása a külső határoknál 14 A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.). HU 13 HU
jelentkező, sürgős fellépést igénylő helyzetekben, valamint visszatérési műveletek és visszatérési intervenciók szervezése, koordinálása és lefolytatása. (10) Feladatainak eredményes elvégzése érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a tagállamok közötti együttműködésre támaszkodik. E tekintetben fontos, hogy az ügynökség és a tagállamok jóhiszeműen cselekedjenek, továbbá gyors és pontos információcserét folytassanak. (11) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek közös kockázatelemzési modellen alapuló, általános és specifikus kockázatelemzéseket kell készítenie, amelyeket maga az ügynökség és a tagállamok egyaránt alkalmaznak. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a tagállamoktól kapott információk alapján megfelelő információt és hírszerzést kell biztosítania az európai integrált határigazgatás szempontjából lényeges valamennyi vonatkozásra kiterjedően, különös tekintettel a határellenőrzésre, a visszatérésre, a harmadik országbeli állampolgárok Unión belüli irreguláris másodlagos migrációs mozgásaira, a határokon átnyúló bűnözés többek között az irreguláris bevándorlás segítése, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésére, valamint a szomszédos harmadik országokban uralkodó helyzet kérdésére, hogy lehetővé tegye a megfelelő intézkedések meghozását vagy az azonosított fenyegetések vagy kockázatok kezelését a külső határok integrált igazgatásának javítása céljából. (12) A közös felelősségvállalás szellemében a külső határok igazgatásának rendszeres nyomon követése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepkörébe kell, hogy tartozzon. Az ügynökségnek biztosítania kell a megfelelő és eredményes nyomon követést, nem csupán kockázatkezelés, információcsere és az Eurosur révén, hanem a saját személyzetéhez tartozó szakértők jelenlétével is a tagállamokban. Az ügynökségnek ezért képesnek kell lennie arra, hogy bizonyos tagállamokba egy adott időszakra összekötő tisztviselőket küldjön, akik ez alatt az időszak alatt jelentést tesznek az ügyvezető igazgatónak. Az összekötő tisztviselők jelentésének a sebezhetőségi elemzés részét kell képeznie. (13) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek sebezhetőségi elemzés révén értékelnie kell, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek szembenézni a külső határaiknál jelentkező kihívásokkal, és ennek keretében fel kell mérnie a tagállamok eszközeit, erőforrásait és vészhelyzeti terveit a külső határoknál fellépő esetleges válságok kezelése érdekében. A tagállamoknak korrekciós intézkedéseket kell tenniük az említett értékelés során feltárt esetleges hiányosságok orvoslására. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül létrehozott felügyelőbizottság tanácsára az ügyvezető igazgatónak meg kell állapítania az érintett tagállamok által meghozandó intézkedéseket, és ki kell jelölnie az ezen intézkedések meghozására rendelkezésre álló határidőt. Ennek a határozatnak az érintett tagállamra nézve kötelezőnek kell lennie, és amennyiben a megadott határidőn belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ügynek az igazgatótanács elé kell kerülnie további határozathozatal céljából. (14) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek meg kell szerveznie a megfelelő technikai és operatív segítségnyújtást a tagállamok részére a külső határok ellenőrzésével összefüggő kötelezettségeik végrehajtására szolgáló lehetőségeik megerősítése érdekében, valamint azért, hogy jobban szembe tudjanak nézni az irreguláris migráció vagy a határokon átnyúló bűnözés okozta, külső határoknál jelentkező kihívásokkal. E tekintetben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére meg kell szerveznie és koordinálnia kell egy vagy több tagállam közös műveleteit, és be kell HU 14 HU
vetnie az európai határ- és partvédelmi csapatokat és a szükséges műszaki eszközöket, valamint kiküldhet saját személyzetéhez tartozó szakértőket is. (15) A külső határokra nehezedő konkrét és aránytalan nyomás esetén az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére gyors határvédelmi intervenciókat kell szerveznie és koordinálnia, valamint be kell vetnie a gyorsreagálású tartalékállomány tagjaiból álló európai határ- és partvédelmi csapatokat és a műszaki eszközöket. A gyors határvédelmi intervencióknak erősítést kell biztosítaniuk az azonnali reakciót igénylő helyzetekben, és amennyiben az ilyen beavatkozás hatásos választ jelent. A tagállamoknak határőröket és egyéb megfelelő személyzetet kell biztosítaniuk a gyorsreagálású tartalékállományhoz az ilyen jellegű intervenciók eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében. (16) Egyes migrációs csomópontoknak nevezett külső határterületeken, ahol a tagállamok jellemzően jelentős vegyes migrációs áramlásokból eredő aránytalan migrációs nyomással szembesülnek, a tagállamoknak fokozott operatív és technikai támogatást kell kapniuk a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szakértőiből álló migrációkezelési támogató csoportoktól, az Europoltól és más releváns uniós ügynökségektől, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazásában álló szakértőktől. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot a különböző ügynökségek helyszíni koordinációjában. (17) Gyors és eredményes uniós szintű választ kell adni az olyan helyzetekre, amelyekben egy tagállam nem végzi el a szükséges korrekciós intézkedéseket a sebezhetőségi elemzésnek megfelelően, vagy azokra az esetekre, amikor a külső határokra nehezedő aránytalan migrációs nyomás következtében olyan mértékben eredménytelenné válik a külső határok ellenőrzése, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését. E célból és a jobb uniós szintű koordináció biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által végrehajtandó intézkedéseket, és fel kell szólítania az érintett tagállamot, hogy működjön együtt az ügynökséggel ezen intézkedések végrehajtása terén. Ezt követően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek meg kell határoznia, hogy milyen lépéseket kell tenni a bizottsági határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtása érdekében, és ki kell dolgoznia egy műveleti tervet az érintett tagállammal. (18) A közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók során alkalmazandó eszközöknek és személyzetnek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére kell állnia. E célból, amikor egy tagállam kérdésére vagy egy sürgős fellépést igénylő helyzettel összefüggésben gyors határvédelmi intervenciókat indít, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy európai határ- és partvédelmi csapatokat vessen be a gyorsreagálású tartalékállományból, amelynek egy legalább 1 500 fős létszámú, a tagállami határőrségek teljes személyzetének kis százalékából felállított készenléti alakulatnak kell lennie. A gyorsreagálású tartalékállományból bevetett európai határ- és partvédelmi csapatokat haladéktalanul és megfelelően ki kell egészíteni további európai határ- és partvédelmi csapatokkal. (19) Tekintettel arra, hogy az eszközöket és a személyzetet egyes, hirtelen megnövekedett migrációs áramlással szembesülő külső határterületeken gyorsan kell bevetni, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek képesnek kell lennie saját műszaki eszközeinek bevetésére is, melyet önerőből vagy egy tagállammal közös felelősségviselés keretében kell beszereznie. Az említett műszaki eszközöket az HU 15 HU
ügynökség kérésére az ügynökség rendelkezésre kell bocsátani. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség további feladata a tagállamok által rendelkezésre bocsátott műszakieszköz-állomány kezelése az általa megállapított szükségletek alapján, és ennek a műszakieszköz-állománynak a tagállamok által a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vásárolt szállító és operatíveszközökkel l kell létrejönnie. (20) Az Európai Tanács 2015. október 8-án felszólítást fogalmazott meg arról, hogy bővítsék ki az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség megbízatását oly módon, hogy az ügynökség nyújtson segítséget a tagállamoknak a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésében, többek között visszatérési műveletek saját kezdeményezésű szervezésével, valamint megerősített szerepvállalással az úti okmányok beszerzése terén. E célból az Európai Tanács felszólítást fogalmazott meg arról, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül hozzanak létre egy Visszatérési Irodát, amely az ügynökség visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeinek koordinálását látja el. (21) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek fokozott segítséget kell nyújtania a tagállamoknak az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatéréséhez az uniós visszatérési politika alapján és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően. 15 Feladatai közé tartozik többek között az egy vagy több tagállamból kiinduló visszatérési műveletek koordinálása és szervezése, valamint visszatérési intervenciók szervezése és vezetése a fokozott technikai és operatív segítségnyújtást igénylő tagállamok visszatérési rendszerének megerősítése érdekében, amikor e tagállamok az említett irányelvvel összhangban eleget tesznek az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos kötelezettségüknek. (22) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek létre kell hoznia a tagállamok által rendelkezésre bocsátott, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló állományt, melynek tagjai a visszatérési műveletekben működnek közre és a visszatérési intervenciók során bevetett, adott helyzethez igazított európai visszatérési intervenciós csapatok részét képezik. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek biztosítania kell a szükséges képzést az említett személyzet számára. (23) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek célzott képzési eszközöket kell kidolgoznia, uniós szintű képzést kell biztosítania a határőrök nemzeti oktatói számára, valamint további képzéseket és szemináriumokat kell szerveznie az illetékes nemzeti szolgálatok tisztviselői számára a külső határok ellenőrzésére és a tagállamokban illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Felhatalmazást kell adni az ügynökségnek arra, hogy a tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve képzési tevékenységeket szervezzen a területükön. (24) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek nyomon kell követnie és elő kell mozdítania a külső határok ellenőrzése szempontjából releváns kutatások alakulását ideértve a fejlett megfigyelési technológiák alkalmazását, és meg kell ismertetnie ezeket az információkat a tagállamokkal és a Bizottsággal. 15 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.21., 98. o.). HU 16 HU