Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia
Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási megközelítés) Nominális vs. reál GDP
További fontos fogalmak Ináció, deáció Kamat
Árindexek (Ináció, deáció)
Ináció, deáció Árindexek Hogyan változnak az árak? ináció: az árszínvonal emelkedése deáció: az árszínvonal csökkenése Árindexek
GDP-deátor Árváltozást mér (árindex) A GDP-ben lév termékek és szolgáltatások árát veszi gyelembe
GDP-deátor Árindexek Tárgyid szaki mennyiségekkel súlyoz (Paasche) Ptárgy Q tárgy Pbázis Q tárgy = Nominális GDP Reál GDP
GDP-deátor Árindexek P2017 Q 2017 = 2 4 + 4 8 + 80 4 P2016 Q 2017 1 4 + 10 8 + 100 4 = 360 = 0, 7438 484
CPI - Fogyasztói árindex Árváltozást mér (árindex) A fogyasztó által vásárolt termékek és szolgáltatások árát veszi gyelembe
CPI - Fogyasztói árindex Bázisid szaki mennyiségekkel súlyoz (Laspeyres) Ptárgy Q bázis Pbázis Q bázis
Fogyasztói árindex Árindexek P2017 Q 2016 = 2 5 + 4 10 P2016 Q 2016 1 5 + 10 10 = 50 = 0, 4762 105
A fogyasztási kiadások megoszlása a CPI-ben Magyarországon (forrás: KSH)
CPI - Problémák Árindexek Felülbecsülheti az inációt helyettesítési hatás új termék megjelenése min ségbeli változások
az USA-ban Árindexek Forrás: Mankiw (2016)
GDP-deátor vs. CPI Árindexek GDP-deátor összes hazai termék és szolgáltatás nincs benne import változó súlyok (Paasche) CPI csak a fogyasztók által vásárolt van benne import változatlan súlyok (Laspeyres)
Nominális vs. reál kamat Nominális kamatláb: megtakarítás, hitel után zetett kamat Reál kamatláb: vásárlóer változása (inációval korrigált) ex ante: ügylet megkötésekor ex post: ténylegesen megvalósuló
Fisher-egyenlet A nominális kamatláb (i) a reál kamatláb (r) és az inációs ráta (π) összege i = r + π
Nominális és reál kamatláb az Egyesült Államokban Forrás: Mishkin (2011)
Árindexek
i ráta az Egyesült Államokban Forrás: Mankiw
Munkaer -állomány (gazdaságilag aktívak) Munkaer -állomány (L) = foglalkoztatottak (E) + munkanélküliek (U) Foglalkoztatott: dolgozik Munkanélküli: nem dolgozik, de munkát keres
NEM része a munkaer -állománynak (gazdaságilag nem aktívak) Diákok, nyugdíjasok,... Reményvesztett (passzív) munkanélküli: felhagyott a munkakereséssel
15-74 éves népesség megoszlása Magyarországon 2017 III. negyedévében (forrás: KSH)
i ráta (u) Munkanélküliek Munkaer -állomány = U L
Aktivitási ráta Árindexek Munkaer -állomány Munkaképes korú lakosság
Foglalkoztatottság Árindexek Foglalkoztatottak Munkaképes korú lakosság
15-74 éves népesség megoszlása Magyarországon 2017 III. negyedévében (forrás: KSH)
i ráta eltérései demográai csoportok között A munkanélküliség eltér társadalmi csoportok között: Fiatalok-id sek Férak-n k Legmagasabb iskolai végzettség (általános iskola-egyetem)
i ráta korcsoportok szerint 2017 III. negyedévében (KSH)
i ráta iskolai végzettség szerint 2016-ban (KSH)
Kérdések Miért van munkanélküliség? Mit l függ a szintje? Mekkora a természetes rátája (az átlagos szint, ami körül ingadozik)?
A munkanélküliség okai Árindexek Miért van munkanélküliség?
Frikciós munkanélküliség Az állást keres k és a szabad munkahelyek "párosítása" id t vesz igénybe Különböz képességekkel és preferenciákkal rendelkeznek az emberek és a munkahelyek is különböz ek (más bérek, más elvárások) Az információáramlás nem tökéletes a két fél között
Árindexek Frikciós munkanélküliség A megfelel munkahely kereséséhez szükséges id miatt kialakuló munkanélküliség a frikciós munkanélküliség.
Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség Frikciós munkanélküliséget csökkenti: munkaügyi központok Frikciós munkanéküliséget növeli: munkanélküli segély
Bérrugalmatlanság A munkanélküliség másik oka a bérrugalmatlanság: a bérek nem alkalmazkodnak annak érdekében, hogy a munkaer -piaci kereslet és kínálat egyensúlyba kerüljön A reálbér a piaci egyensúly felett marad a kínálat meghaladja a keresletet
Várakozási munkanélküliség A bérrugalmatlanságból és a munkahelyek sz kösségéb l ered munkanélküliség Nem azért vannak munka nélkül, mert a megfelel munkahelyet keresik, hanem mert adott bérek mellett a munkaer kínálata meghaladja a keresletet Arra várnak, hogy munkahelyek szabaduljanak fel
Várakozási munkanélküliség Mi okozza a bérrugalmatlanságot és a várakozási munkanélküliséget? Miért nem csökkentik a vállalatok a béreket, ha a kínálat meghaladja a keresletet?
Minimálbérek A minimálbérek megakadályozzák, hogy a bérek egyensúlyi szintre süllyedjenek Azon munkaer iránt csökken a kereslet, akiknél a minimálbérnél alacsonyabb lenne az egyensúlyi szint (alacsony képzettség, kevés gyakorlat)
Minimálbérek 2017-ben (EUR/ hónap) (forrás: Eurostat) Belgium Franciaország Egyesült Királyság Szlovénia Portugália Magyarország Románia Bulgária 1531,93 1480,27 1396,90 790,73 649,83 411,52 275,39 235,20
Szakszervezetek A kollektív szerz dés gyakran az egyensúlyi szint fölé emeli a béreket.
Hatékony bérek elmélete A magas zetések nagyobb er feszítésre ösztönzik a munkavállalókat A magasabb bér csökkenti a munkaer uktuációját (csökkenti a kilépések gyakoriságát, így azt az id t is, amit az új alkalmazottak felvételére és képzésére fordítanának a vállalatok)
hossza Ha inkább rövid távú, akkor az valószín leg frikciós munkanélküliség Ha inkább hosszú távú, akkor valószín leg várakozási munkanélküliség A gazdaságpolitikának ismerni kell az okot a megfelel intézkedéshez
A munkanélküliség természetes rátája Forrás: Mankiw (2016)
A munkaer mozgásának modellje A munkaer -állomány (L) a foglalkoztatottak (E) és a munkanélküliek (U) számának összege: A munkanélküliségi ráta: L = E + U u = U L Legyen s a foglalkoztatottak azon hányada, akik a hónap során elvesztik állásukat (állásvesztési ráta) Legyen f a munkanélküliek azon hányada, akik a hónap során munkát találtak (állásszerzési ráta)
A munkaer mozgásának modellje
A munkaer mozgásának modellje Ha a munkanélküliségi ráta nem változik (stacionárius), akkor a munkát találók és az állásukat elveszt k száma megegyezik: fu = se
A munkaer mozgásának modellje Kihasználva, hogy E = L U kapjuk, hogy: fu = s(l U) Osszunk le L-lel! f U L = s(1 U L ) Ezt U L -re rendezve: u = U L = s s + f
A munkaer mozgásának modellje A munkanélküliség természetes rátája tehát az állásvesztés és állásszerzés rátájától függ Minél magasabb az állásvesztés rátája, annál magasabb a munkanélküliség Minél magasabb az állásszerzés rátája, annál alacsonyabb a munkanélküliség
Okun törvénye A munkanélküliségi ráta és a reál GDP változása közötti negatív irányú kapcsolat.
Okun törvénye Árindexek Forrás: Mankiw (2016)
Mit tanultunk ma? Alapfogalmak árindexek, ináció, deáció kamatok munkanélküliség Tankönyv 2., 5. és 6.4. fejezet