Földművek, földmunkák I.

1 Földművek, földmunkák I.

Napjaink néhány jellemző földmű építési feladata 2 Magassági vonalvezetés Helyszínrajzi vonalvezetés Pályaszerkezet Gazdaságos és környezetbarát tervezés Útkorszerűsítések. Vasútkorszerűsítések. Árvédelmi gátak problémái.. Hulladéklerakók problémái.

Szabványok, előírások 3 Eurocode 7 és a hozzá kapcsolódó szabványok ÚT 2-1.222:2006 - Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai D11 - Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása TC 396 - Earthworks (folyamatban) MSZ 15290:1999 - Vízépítési földművek tömörségi előírásai...

4 Földanyagok tervezése, kiválasztása

Földművek szerkezetének és építésének tervezése 5 ÚT 2-1.222:2006 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai 1. Általános elvek, követelmények 17 o. 2. A tervezés alapjai és általános szabályai 18 o. 3. Tervezési rend, a tervek tartalma 10 o. 4. A földművek anyaga, szerkezete és építése 40 o. 5. Rézsűk állékonyságának biztosítása 18 o. 6. Töltésalapozás kedvezőtlen talajon 12 o. 7. Támszerkezetek tervezése 15 o. 130 o.

Földművek szerkezetének és építésének tervezése 6 4.1 Alapvető elvek, követelmények, eljárási rend 4.2 Földműanyagok osztályozása, minősítése 4.3 A földművek szerkezeti kialakítása 4.4 A földműépítés egyes technológiai részfeladatai 4.5 A földművek minőségellenőrzése Az új talajosztályozási rendszer Földanyagok minősítése és jelölése sokféle szempontból Geoműanyagok típusai, minősítése, funkciója és méretezése Földműrészek szerkezete, építése, minőségi követelményei A tömörség- és teherbírás ellenőrzésének korszerű módszerei

Földművek építése- földművek anyagai 7 A minősítés és osztályzás célja az, hogy az alábbiakat megállapítása: a különböző földmű-részek funkcionális követelményeit milyen talajok elégíthetik ki, az építés helyén és térségében találhatók alkalmasak-e a földmű építésére, milyen beavatkozásokra van szükség a töltésépítés megkezdéséhez, miként minősíthetők a fejtés szempontjából, milyen technológiával kell kitermelni őket, miként minősíthetők a tömörítés szempontjából, s milyen technológiával tömöríthetők, speciális kezelésük szükséges-e, s ha igen, milyen technológiával kezelendők, beépített állapotukra milyen minőségi követelményeket kell előírni, s azokat miként kell ellenőrizni.

Földművek anyagának minősítése 8 A földműanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint Építéstechnológiai célú minősítések A terep és a feltalaj minősítése A földanyagok fejthetőségének minősítése A földanyagok tömöríthetőségének minősítése Vízmozgásokkal kapcsolatos minősítések A talajok vízvezető-képességének minősítése földművekhez A talajok erózióérzékenységének minősítése földművekhez A fagyveszélyesség minősítése A talajok térfogat-változási hajlamának minősítése Egyéb földműanyagok alkalmasságának megítélése Kohósalakok Újrahasznosítandó építőanyagok Származékanyagok Geoműanyagok Az alkalmazható geoműanyagok funkciói és fajtái Geoműanyagok előírandó jellemzői az egyes útépítési alkalmazásokhoz Geotextíliák erősségének osztályozása

Földművek építése- földművek anyagai 9 vizsgálandó paraméterek a földanyagok alkalmasságának elbírálásához azonosítás szemeloszlás plasztikus index víztartalom kötött talajok konzisztenciája Proctor-vizsgálat tömöríthetőség és dmax célvizsgálatok CBR, k,, c, E 2, stb.

Standard Proctor Test 10 V = 944 cm 3 Layer 3 Layer 2 Layer 1 2,2 No. of blows = 25 d 2,0 g/cm 3 1,8 1,6 1,4 dmax=1,94 w=11 0 5 10 15 20 w %

Modified Proctor Test 11 Drop = 304.8 mm Drop = 457.2 mm Layer 5 Layer 4 Layer 3 Layer 2 Layer 1 No. of blows = 25 2,0 1,9 S r =1,0 hammer = 2.5 kg hammer = 4.9 kg d g/cm 3 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 módosított Proctor eredeti Proctor 0 10 20 30 40 50 w %

Proctor test 12 Dry density d (Mg/m 3 ) d max Line of optimums Modified Proctor Zero air void Dry density d (lb/ft 3 ) Standard Proctor w opt Water content w (%) Holtz and Kovacs, 1981

Proctor test 13

Tömöríthetőség 14 d g/cm 3 2,0 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 módosított Proctor S r =1,0 eredeti Proctor 0 10 20 30 40 50 w % w opt (terep) w opt (Proctor) 0,8I c 1,5 esetén lehet T rr >90% 3<U<7 lehet, de nehéz, U3 kezeléssel

CBR vizsgálat 15

Földművek anyagának minősítése 16 A földműanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint Építéstechnológiai célú minősítések A terep és a feltalaj minősítése A földanyagok fejthetőségének minősítése A földanyagok tömöríthetőségének minősítése Vízmozgásokkal kapcsolatos minősítések A talajok vízvezető-képességének minősítése földművekhez A talajok erózióérzékenységének minősítése földművekhez A fagyveszélyesség minősítése A talajok térfogat-változási hajlamának minősítése Egyéb földműanyagok alkalmasságának megítélése Kohósalakok Újrahasznosítandó építőanyagok Származékanyagok Geoműanyagok Az alkalmazható geoműanyagok funkciói és fajtái Geoműanyagok előírandó jellemzői az egyes útépítési alkalmazásokhoz Geotextíliák erősségének osztályozása

Földművek építése- földművek anyagai 17 A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint Az általános alkalmasság minősítése azt jelenti, hogy az anyag felhasználható-e a szokványos technológiák és minőségi követelmények alkalmazásával a földmű valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e, T rρ 90 % tömörségű beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.

A földműanyagként való felhasználás minősítése 18 M-1 Kiváló földműanyagok a durva szemcséjű, S 0,063 5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u 6 és szemeloszlásuk folytonos. M-2 Jó földműanyagok a durva szemcséjű, S 0,063 5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 C u 6 és szemeloszlásuk folytonos, a vegyes szemcséjű, 5 S 0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-3 Megfelelő földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, S 0,063 5 % jellemzőjű talajok, ha 3 C u 6 és szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 5 S 0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 15 S 0,063 40 % (és I P 10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 w 18 %, a finom szemcséjű talajok, 10 < I P 25 % jellemzőjű talajok, ha 10 w 20 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél.

Földművek építése- földművek anyagai 19 M-4 Elfogadható földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha C u 3, finom szemcséjű a 25 < I P 40 % jellemzőjű talajok, ha 12 w 24 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél. M-5 Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók a durva szemcséjű talajok, ha C u < 3, a vegyes szemcséjű, 15 S 0,063 40 % (és I P 10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w 18 % a finom szemcséjű, 10 < I P 25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, a finom szemcséjű, 25<I P 40 % jellemzőjű talajok, ha 8 < w < 12 %, illetve 24 < w < 28 %, az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású kőzettörmelékek. M-6 Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendők a finom szemcséjű, 10 < I P 25% jellemzőjű talajok, ha w 7 %, illetve w 25 %, a finom szemcséjű, 25 < I P 40% jellemzőjű talajok, ha w 8 %, ill. w 30 %, a finom szemcséjű, I P 40% jellemzőjű talajok, a közepesen és nagyon szerves talajok (izzítási veszteség 6% feletti), a szikes talajok, a mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek, azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége kisebb r dmax < 1,65 g/cm 3.

Szervesség jellemzése 20 Talaj A szervesanyag-tartalom ( 2 mm) száraz tömeg százalékában Kissé szerves 2 6 Közepesen szerves 6 20 Nagyon szerves > 20

Építéstechnológiai célú minősítések 21 A terep és a feltalaj minősítése A-1 Kedvező minősítés nagytömegű gumikerekes földmunkagépekkel jól járható a terület, a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa E 2 15 MPa, durva szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek I C 0,9. A-2 Bizonytalan minősítés a terület csak néhány napos szárazság után járható gumikerekes nagy munkagépekkel, a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa 7,5<E 2 15 MPa, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek 0,75< I C 0,9. A-3 Kedvezőtlen minősítés magas talajvíz van, csak kisebb munkagépekkel, terepjárókkal járható a terület, becsült vagy mért teherbírási modulusa 2,5<E 2 7,5 MPa, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek 0,5<I C 0,75, A-4 Gyenge minősítés tartósan belvizes a terület, csak gyalogosan és speciális járművekkel járható, becsült vagy mért teherbírási modulusa E 2 2,5 MPa, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek I C 0,5.

Építéstechnológiai célú minősítések 22 A földanyagok fejthetőségének minősítése I. VII. Talaj neve állapota tőzeg, laza homok tömör mészkő, andezit Térfogatsűrűség 800-1200 kg/m 3 2000-2800 kg/m 3 Kohézió < 2,5 MN/m 2 > 5000 MN/m 2 Kézi fejtés eszköze lapáttal, ásóval csak robbantással

Építéstechnológiai célú minősítések 23 A földanyagok tömöríthetőségének minősítése T-1 Jól tömöríthető talajok a durva szemcséjű talajok,c U 15, 6 C U <15 - szemeloszlás folytonos, a vegyes szemcséjű talajok, ha S 0,063 40 % és a víztartalom is kedvező. T-2 Közepesen tömöríthető talajok a durva szemcséjű talajok, ha 6C U <15, a vegyes szemcséjű talajok, ha S 0,063 40 % és a víztartalom még elfogadható, a finom szemcséjű talajok, ha I P 25% és a víztartalom kedvező. T-3 Nehezen tömöríthető talajok a durva szemcséjű talajok, ha 3<C U <6, a finom szemcséjű talajok, ha I P 25% és a víztartalmuk még elfogadható. a finom szemcséjű talajok, ha 25I P 40% és a víztartalmuk kedvező. T-4 Nem tömöríthető talajok a durva szemcséjű talajok, ha C U <3 és kezeléssel nem javítható, a finom szemcséjű talajok, ha víztartalmuk kedvezőtlen és kezeléssel sem javítható, a választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy méretű szemcséket tartalmazó anyagok.

Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések 24 A talajok vízvezető-képességének minősítése V-1 Vízszállító a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k 510-3 m/s, durva szemcséjű és kavicstartalma S 2,0 80 %. V-2 Jó vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 510-5 k 510-3 m/s, kavics és/vagy homok alkotja és iszap+agyagtartalma S 0,063 5 %. V-3 Közepesen vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 10-9 k 510-5 m/s, vegyes szemcséjű és 5 S 0,063 40 %, továbbá I P 10 %. V-3 Gyengén vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 510-11 k 10-9 m/s, finom szemcséjű és 10 I P 30 %. V-3 Vízzáró a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k 510-11 m/s, finom szemcséjű és I P 30 %.

Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések 25 Az erózió- és vízérzékenység megítélése E-1 Erózióérzékeny a talaj, ha egyidejűleg teljesül: C U 15 és S 0,063 5, S 0,125 S 0,02 50 % S 0,063 S 0,002 2 S 0,002 I P 15 % esetén E-2 Nem erózióérzékeny a talaj, ha durvább szemcsékből áll, kevesebb benne a homok és iszap, mint amit az előbbi definíció megad, finomabb szemcsékből áll a talaj, több benne az agyag, mint amit az előbbi definíció megad.

Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések 26 Az erózió- és vízérzékenység megítélése Kritikus talajok alacsony plasztikus indexű talajok homoklisztek, iszapok Védekezés megfelelő tömörség egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület ideiglenes takarás pl. fóliával, textíliával gyors füvesítés

Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések 27 Talajok minősítése fagyveszélyesség szempontjából A fagyveszélyesség minősítése X-1 fagyálló nem fagyveszélyes X-2 fagyérzékeny X-3 fagyveszélyes Megnevezés homokos kavics kavicsos homok homok iszapos kavics 10 20 iszapos homok 10 15 A szemeloszlás jellemzői 0,02 mm-nél 0,1 mm-nél kisebb szemcsék tömegszázaléka Plaszticitási index I P, % < 10 < 25 25 40 sovány agyag 15 20 közepes agyag 20 30 kövér agyag > 30 iszapos kavics > 20 iszapos homok > 15 > 40 finom homok < 10 > 50 iszapos finom homok > 10 5 10 iszap 10 15 Ha egy talaj kétféle besorolást is kaphatna, akkor a kedvezőtlenebbet kell mértékadónak tekinteni.

Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések 28 A talajok térfogatváltozási hajlamának minősítése D-1 Nem térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P 15 %, iszap+agyag-tartalma S 0,063 40 %. D-2 Kissé térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 15 I P 20 %, lineáris zsugorodása l 3 %. D-3 Közepesen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 20 I P 30 %, lineáris zsugorodása 3 l 6 % D-4 Nagyon térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 30 I P 40 % lineáris zsugorodása 6 l 9 %. D-5 Különösen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P 40 %, lineáris zsugorodása l 9 %.

A duzzadás jelensége 29

Tömörségcsökkenés duzzadás hatására 30

Agyagok beépíthetősége 31 agyagfajta felső 100 cm töltéstest sovány közepes kövér nedves oldalon túltömörítve speciális vizsgálatok alapján nem szabad beépíteni nedves oldalon tömörítve nedves oldalon túltömörítve speciális vizsgálatok alapján I p 40 %-ig

ÚT 2-1.22. Talajminősítési rendszere 32 minősítési cél minősítési szempont jel szám megnevezési példák minősítés alapja alap- talajosztályozás tömör, lapos szemeloszlású homokos kavics szemeloszlás, plaszticitási index, víztartalom minősítés kissé szerves, merev sovány agyag szervesanyagtartalom, szemrevételezés általános földműépítési alkalmasság M 1 6 kiváló földműanyag földműanyagként nem hasznosítható talaj szemeloszlás, plaszticitási index, víztartalom szervesség, Proctor-vizsgálat, szemrevételezés technológiai célú a terep és a feltalaj minősítése A 1 4 kedvező, bizonytalan, kedvezőtlen; gyenge szemeloszlás, plaszticitási index, víztartalom járhatóság megítélése; tárcsás teherbírásmérés minősítés fejthetőség F I VII lapáttal és ásóval fejthető csak robbantással fejthető szemrevételezés, fejtési próba; tapasztalat térfogatsűrűség, drénezetlen nyírószilárdság tömöríthetőség T 1 4 jól tömöríthető nem tömöríthető szemeloszlás, plaszticitási index, víztartalom vízmozgással kapcsolatos vízvezetőképesség V 1 5 vízsszállító vízzáró szemeloszlás, plaszticitási index vízáteresztőképességi vizsgálat minősítés erózióveszély E 1 2 erózióérzéken nem erózióérzékeny szemeloszlás, plaszticitási index térfogatváltozás D 1 5 nem térfogatváltozó különösen térfogatváltozó szemeloszlás, plaszticitási index lineáris zsugorodás

Egyéb földműépítési anyagok 33

Újrahasznosítandó építőanyagok 34 Közéjük tartoznak a következők: útbontásból származó vegyes anyagok, betontörmelékek épületek, mérnöki szerkezetek bontásából, vegyes építési törmelékanyagok, építési tevékenység melléktermékei. Ezeket az anyagokat általában talajként kell vizsgálni és besorolni. Külön figyelmet kell fordítani összetételük és szemeloszlásuk változékonyságára, a beépítés közbeni aprózódásukra, valamint a nagyon nagy törmelékdarabokra. Célszerű akár ismételt törőgépes kezelésük, amivel stabilizálható a szemszerkezetük, a további aprózódás korlátozható, és a különleges méretű darabok kérdése is megoldható (kivétellel vagy aprítással).

Származékanyagok 35 Ezen anyagok közé soroljuk a következő ipari melléktermékeket, hulladékanyagokat, égési termékeket, melyek alkalmazására már van tapasztalat: erőművi pernyék, bányameddők, egyéb hulladékanyagok. Az erőművi pernyék szemeloszlása általában az iszapokéhoz hasonló. A kőszén elégetéséből származók puccolán-reakciókat is mutatnak. A tömöríthetőségük különbözik a talajokétól, azt elsősorban eredetük, összetételük, kémiai tulajdonságaik és koruk határozzák meg. Ezért a beépítési technológiáikat és követelményeiket próbabeépítés alapján kell megállapítani. Más pernyék, például hulladékégetők hamuja is alkalmazható lehet, de ezek változékony összetétele különösen gondos előzetes vizsgálatokat kíván. A bányameddők általában a szénbányászat és -feldolgozás melléktermékeiként keletkeznek. Többnyire nagyon vegyes összetételűek, az agyagkő törmelékeitől a kimosott finom szemcséig sokféle anyagot tartalmazhatnak. Nagy tömörítési energiával magas tömörséget (T r 95 %) elérve lehet megfelelő töltést készíteni belőlük. E körben szóba jöhetnek másfajta, korábban még nem használt hulladékanyagok is, ha szemeloszlásúk viszonylag állandó, beépítésüket jogszabály vagy műszaki szabályozó anyag nem tiltja, nem tartalmaznak 200 mm-nél nagyobb átmérőjű darabokat, kémiai tulajdonságaik is megfelelőek, környezetkárosító hatásuk nincs, utólagos roskadásuk, aprózódásuk, mállásuk megfelelő beépítéssel szabályozható. Az ilyen anyagok alkalmazásáról csak a felhasználási cél és az anyag sajátosságai alapján megtervezett, speciális vizsgálatok és próbabeépítés alapján szabad dönteni.

Földművek építése- földművek anyagai 36 A kohósalakok általában akkor építhetők be, ha környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak, Kohósalak szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó, szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctor-vizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés előtti érték 150 %-a, az izzítási veszteségük legfeljebb 10%, vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetőségük még nem lehetetlenül el. Előnyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképző anyagoknak minősíthetők, melyeket a felső földmű-részekbe célszerű beépíteni. A kohósalakok beépíthetősége, tömöríthetősége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelően lehet beépítési technológiáikat és minősítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minőségellenőrzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idővel a hidraulikus kötés révén javul.

Földművek építése- földművek anyagai 37 Kohászati salakok

38 Földművek minőségellenőrzése

Minőségellenőrzés 39 Ellenőrizendő jellemzők a geometriai méretek ellenőrzése, koronaszélesség, illetve a láb- és a körömtávolságok a koronaszint és a rézsűfelszín magassága a tömörség ellenőrzése a céljellemzők ellenőrzése teherbírás vízzáróság

Tömörségellenőrzés 40 Tömörségi fok radiometriás mérés vagy mintavétel alapján (T r ) Folyamatos tömörségellenőrzés gyorsulás-mérés (CCC) alapján (CMV, RMV, OMEGA) Penetrációs mérés dinamikus szondaszerű eszközök (Panda) Technológiaellenőrzés N 10

Tömörségértékelés 41 Mindegyik d értékhez dmax is egyedi vizsgálattal határozandó meg, ha nagyon változékony a talaj, ill. ha vita van. Valamely d -hoz a dmax azonosító vizsgálat, ill. az azonosító paraméterek és dmax előzetesen megállapított korrelációs kapcsolata (pl. dmax =f(u)) alapján vehető fel, ha trendjelleggel változik a talaj. Valamely d -hoz dmax közelítő azonosítás, ill. dmax előzetesen közelítőleg felmért változásai alapján vehető fel, ha trendszerűen kissé változó a talaj és kevésbé jelentős a kérdés.

Tömörségértékelés 42 A d és a dmax halmazok hasonlítandók össze, s ekkor a tömörségi fok a T r d / dmax s s paraméterű normális eloszlás elemzésével értékelhető, ha véletlenszerűen és nem elhanyagolható mértékben változik dmax is. Valamennyi d értékekhez azonos dmax veendő fel az előzetes Proctor vizsgálatok átlageredményeként, s T T r d d 2 dmax dmax 2 ha gyakorlatilag homogén a talaj és azonos a tömörítési technológia.

Tömörség értékelés 43 terv alapján (hely, darabszám) kiegészítő és speciális vizsgálatok szükség esetén szakértői szemle a mérések mellett nagyon fontos, személyes felelősség-vállalás elengedhetetlen statisztikai szemlélettel és módszerekkel 1 T T 1,28 1 n s T

Tömörségi követelmények 44 Tömörségi követelmények építmény típus földmű zóna tömörségi fok T r % altalaj felső 50 cm-nyi zónája 85 töltéstest 88-90 út aszfalt burkolat alatti felső 50 cm 93-96 beton burkolat alatti felső 50 cm 96 padka 96 altalaj felső 50 cm-nyi zónája 85 vasút töltéstest 90 a földmű felső 50 cm-nyi zónája 95 híd háttöltés 95 ár- altalaj felső 50 cm-nyi zónája 85 védelmi vízzáró test (agyagmag) 90 töltés töltéstest 85 épület alap alatti talajcsere 95 alapozás padozat alatt feltöltés 95 közmű a közmű körüli 0,50 m-nyi zóna 95

Teherbírás 45 Statikus tárcsás terhelés berendezései

Teherbírás 46 Statikus és dinamikus tárcsás terhelés berendezései

Teherbírás - E 2 -modulus 47 ellentartás erőmérő hidraulikus sajtó elmozdulás magasító mérő tárcsa s mm 0,0 0,5 1,0 1,5 p kn/m 2 0 100 200 300 400 500 s2 2r=300 óratartó 9.20. ábra. A tárcsás terhelés 2,0 1 E 2 4 2 2. r.. p. s 15,. p. r s 2 2 E 2előírt 65 MPa E terv =40 MPa E 2 [MPa] = 10 CBR[%] 2/3

Teherbírás 48 Talajcsoport Tájékoztató adatok a hazai talajok tervezési teherbírási modulusának meghatározásához Tájékoztató tervezési teherbírási modulus E 2 [MN/m 2 ] Víztartalomnövekmény w opt -hoz képest w [ % ] Jel Megnevezés Jellemzés NK K NK K I II III IV V A teherbírás-csökkenés mértéke E 2 /w [MN/m 2 /%] iszapos homokos D max = 60mm kavics S 2 =35-70, S 0,1 =15-30, S 0,02 =7-15 % 65 65 2 1 3 homokos D max = 60mm kavics S 2 =20-55, S 0,1 =7-20, S 0,02 <7 % 50 55 1 0 2 kavics és homok I., II. és IV. csoportba talajok nem tartozó szemeloszlás 35 40 2 1 6 homokliszt I p <5 % S 0,02 <10 % 30 35 2 1 12 iszapos homokliszt I p =5-10 % 20 25 3 2 15 VI iszap I p =10-15 % 20 25 4 3 18 VII VIII IX sovány agyag, I p =15-20 % 25 30 5 4 15 közepes agyag, I p =20-30 % 20 25 6 5 12 kövér agyag I p =30-40 % 20 25 7 6 9 NK: Kedvezőtlen éghajlatú területeken, nedves vidéken, 600 mm feletti évi átlagos csapadékú területeken, kedvezőtlen víztelenítésű útszakaszokon, (bevágásban, töltésbevágás átmenetben), a III.-IX. talajok esetében a pályaszint alatti 2,0 m-nél magasabb mértékadó talajvízszintnél. K: Kedvező éghajlatú és hidrológiai adottságú területeken, száraz vidéken, 600 mm alatti évi átlagos csapadékú területeken, kedvező víztelenítésű útszakaszokon, a III.-IX. talajcsoportok esetében a pályaszint alatt 2,0 m-nél mélyebb mértékadó talajvízszintnél