Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás http://www.ustream.tv/recorded/4594662 8 Vízivadgazdálkodás http://www.free-tv-videoonline.me/player/novamov. php?id=quz4r3trhgyua https://www.youtube.com/watch?v=jt9b YJdkkBo&list=PLC9DF6CF2D97597D9 http://www.amazon.com/the-duck- Commander-Family-Dynastyebook/dp/B00818IW08 http://www.free-tv-videoonline.me/internet/duck_dynasty/season_ Vadgazda 1.html mérnök Faj Vetési lúd (kanadai és nílusi lúd is) Teríték átlaga 1997-2007 Teríték 2007 Teríték 2009 Teríték 2010 Idény 3686 3433 3137 3063 Okt.1.-jan. 31. Nagy lilik 1716 3478 4918 6775 Okt.1.-jan. 31. Tőkés réce 65094 56166 37349 43605 Aug.15.- jan.31. Böjti réce 681 0 0 0 Nem vadászható Csörgő réce 3949 3729 2535 1539 Nem vadászható Barátréce 1286 448 0 0 Nem vadászható Kerceréce 237 183 154 44 Nem vadászható Szárcsa 3554 2062 1573 2702 Szept.1.- jan.31. Gazdálkodás vízivadfajokkal? Jogi korlátozások Idény, teríték, terület, eszköz Védettség, jelentési kötelezettség, kereskedelmi korlát, telepítési tilalom Vonulás több ország: koordinálatlan hasznosítás időszakos megjelenés távoli, esetleg ismeretlen változások: kihat a hazai gazdálkodásra a változások okainak felismerése nehéz É-Amerika: 1916, 1936 egyezmények Kanada, USA és Mexikó között, 1979: Észak-amerikai vízivad-gazdálkodási Terv (North American Waterfowl Management Plan) kidolgozása, 1986-tól érvényes Európa Bonni Konvenció Egyezmény az Afrikai-Eurázsiai Vonuló vízimadarak Védelmér ől. Vadgazda Cselekvési mérnök Terv & Gazdálkodási Terv 1
Gazdálkodás vízivadfajokkal? A vonulási útvonalak feltérképezése Populációs paraméterek becslése monitoring: nagy mobilitás: szinkron számlálások az IWRB (International Waterfowl and Wetlands Research Bureau) szervezésében Magyarország MME Állományfelmérő Szakosztálya, NYME Vadgazdálkodási Intézet Vadlúdkutató Munkacsoport, vízivadkutató Csoport) minden hónap 15-éhez legközelebbi vasárnap, de kiemelten novemberben és januárban -telelő állomány reggel v. délután a vízfelületen pihenő madarak száma (+ ivararánya, koreloszlása) reggel kihúzó vadludak létszámbecslések: repülöről, hajóról Magyar Vízivad Információs Rendszer (Forrás: Faragó, 2010.) A vonuló vízivad fenntartását megalapozó információkhoz a Magyar Vízivad Információs Rendszer három input alrendszere (monitoringja) működésének eredményeként juthatunk hozzá: Magyar Vízivad Monitoring (MVvM Sopron) 23 körzet, 48 (+3) megfigyelési egységben Magyar Vadlúd Monitoring (1984 ) 1984 2004 Magyar Vízivad Monitoring (Teljes) (1996 ) 1996 2004 Magyar Erdei Szalonka Teríték Monitoring (Sopron) (1990 ) 1990 2004 Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA Gödöllő) (1992 ) 1992 2004 Gazdálkodási modellek célkitűzések alapadatok (terep) összefüggések megértése, elemzése a változások modellezése gazdálkodási hipotézisek terepi teszt ellenőrzés: hatékonyság, érzékenység, alkalmazhatóság, ökonómia Vetési lúd öt alfaj, Mo-n a tundrai Anser fabalis rossicus vonul át A Németországban, Lengyelországban, Hollandiában és Magyarországon telelő A. f. rossicus összlétszáma 500 000 pd., a tajgai A f. fabalis dél-svéd, holland és balti telelő állománya 130 000 pd. lehet Magyarország 60-as évek nagyarányú csökkenés 70-es évek gyorsuló növekedés (43%-os) átl. max. novemberben 36 500, decemberben 28 900 pd. 80/81-re a vetési lúd válik a domináns lúdfajjá (10-44%-ról 75%-ra nt a részesedése) 1984-ben 196 750 pd a csúcs csökkenés felére-harmadára, ok szárazság, enyhe telek a mai max. nov-dec 85 000-73 000 pd fő előfordulásuk: Fertő-tó, Kisbalaton, Tatai Öreg-tó, Dinnyési Fert ő, Soponyai- halastavak sokáig az egyetlen vadászható lúdfaj jelentős a Dunántúlon 2
Nagy lilik Nagy lilik Európai pop (800 000 pd.): Balti-tengeren telelő pop.: 1960: 55-80 000 90-es évek 400-410 000 pd., folyamatos növekedés többiekről (Balkán) bizonytalan adatok: kb. 400 000 pd. hazai átvonulók (az Alföldön jelentős!): hajdan félmillió pd. 1955-56 után 10 éven keresztül 40-70 000 pd-ra csökken 60-as évek: némi növekedés 80-as évek ismét csökken 1986-1990: vészes csökkenés, a novemberi maximum a harmadára, a márciusi a huszadára csökk.! az állomány csökkenés okai: kiszáradó vizes területek, szikes rétek tízéves aszály a vonulási útvonalak eltolódása (visszatér? 1992 kiugróan magas létszám: 165 800 pd. a Hortobágyon és Kardoskúton) Vadgazdálkodási cél a visszatérés elősegítése: kímélet élőhelyfejlesztés Nagylilik vonulásdinamika (Faragó 2010) Vadlúd kíméleti területek Az 1993-ban életbe lépett vadlúdvadászati szabályozás nemcsak a vadászati módokban és a teríték limitben teremtett új helyzetet Magyarországon, hanem az ún. kíméleti területek hálózatának kialakításával is Akkor 10, ma 40 ilyen terület van Magyarországon Magán a területen és 1 km-es körzetében vadászati tilalom van. Ezzel a módszerrel a vadlúd védelem szempontjai szerint elengedhetetlen módon valamennyi fontos éjszakázó-hely kímélete megvalósult E területeknek a vadludak igényeit kielégítő ökológiai adottságait ráadásul élőhely-gazdálkodási módszerekkel szükség szerint fokozzák Tőkés réce É-NY európai telelő pop.: 2,5-3 milló pd., Földközi- ill. Fekete-tengeri 4 millió pd. Mo.: többszázezer pár költ 1969-73. nov.: 133 000, jan.: 5 000 pd 1982-84: 155 935 és 134 913 pd 1986-1990: 174 500, 92 500 pd az állománynövekedés oka: európai növ. jobb számlálás (kis tavakon, csatornákon még mindig nincs) enyhe telek Hortobágy, Tisza-tó, Fehér-tó, Velencei-tó, Duna Legfontosabb vizivadfajunk Vizes élőhely fejlesztése Ragadozók és vaddisznó korlátozása 3
Tőkés réce Élőhely - fészkelőhely minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók,halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; fészkel: nádszegélyben, ártereken, erdős szigeteken,gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.; Költés jan.-febr. párba állás, március eleje fészkelés, márciusközepe 7-10 db zöldes-barnás tojás (csak a tojó kotlik); 28 nap után fészekhagyó fiókák, 8 hét után repülnek; Táplálkozás gyommagvak, zöld részek, gabonamagvak, rovarok, lárvák, csigák, apróhalak stb. Csörgő réce Mo-n csak néhány fészkelési adat ismert, É-on, elszórtan Vonuláskor 20-30 ezer példány, enyhe teleken néhány itt is telel Vonulása: É- és K-Európából D- Franciaországba, Hollandiába, Angliába és vissza Hasznosítás térben és időben korlátozott (ua. a szabályok, mint a tôkés récénél) Kerceréce Holarktikus faj, Mo-n nem fészkel ÉNy és Közép-Európa 300 000pd., Mediterráneum 20 000 pd Vonuláskor hazai előfordulások: Duna, Fertő-tó, Balaton, Hortobágy, Tisza max. jan-febr: néhány száztól tízezerig az első vonulási hullám októberben Sok áttelelő márc-ápr. második vonulási hullám néhány pd. maradhat nyárra Vadgazdálkodási jelentőség: 1993-tól nem védett, ettől vadászható a tőkés récére vonatkozó szabályokkal 4
Szárcsa Szárcsa Ény-Eu. telelő pop.: 1500000 pd, Fekete-tenger Földközi-tenger: 2500000 madár Mo-n a tőkés réce mellett a leggyakoribb fészkelő vízivad márc.: 20 000, szept.: átl. 36000 pd. Balaton, Hortobágy, Tisza-tó, Tisza, Fehér-tó Vadgazdálkoidási jelentősége: védelme ua., mint a tőkés récéé magyarok kevésbé, a külföldiek szívesen lövik Élőhely - fészkelőhely gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel nyílt vízfelület közelében; Költés fészeképítés április közepén kezdődik; 6-12 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap); a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóak, a család 2 hónap után bomlik fel; Táplálkozás zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák Nyári lúd Az egyetlen Mo-n fészkelő liba (Anser anser rubrirostris, rózsaszín csőr) Hortobágy, Fertő-tó, Velencei-tó, Kisbalaton, Kiskunság szikes tavain kb. 2000 pár Vonulási jellemzői novemberre átl. 6 000 pd. januárra 800 pd. marad visszavonulás: március 5 000 pd. Védett, a gazdálkodásban a hazai állomány fenntartása, javítása a meghatározó vizes élőhely rekonstrukciók célfaja Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor 5
Nyári lúd fészkelőhelyek (Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor) Kárókatona Mo-n nagy költőtelepek -károkozás -felszámolták -a század közepére csak néhány fészkelőhelye maradt - 1975-ben védetté nyilvánították 1954 Kisbalaton az első nagy telep 1977 Tisza II. tároló megnyitása fészkel a Pélyi Madárrezervátumban növekvô állomány 80-as évek közepe 1700 pár, 90-es évek eleje 3000 pár a nagy folyók galériaerdeiben és a halastavak környékén 1987-ben a védelem feloldása 1993-1996-ig egész évben gyéríthető 1996-tól nem szerepel a vadászható fajok listáján károkozása jelentős lehet a gazdálkodásban a ragadozógazdálkodás elvei érvényesek Vonuló faj Kárókatona 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét: a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszer ű használójával megállapodást kötve, b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül, c) szeptember 1. és január 31. között, d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi. (4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos. Kárókatona Táplálkozás szinte kizárólag halevő, naponta 200-500 gramm (évi 170 kg); Magyarországon 3500 t-nyi haltömeget esznek meg évente; Közép-Tisza kecsege állományát veszélyeztethetik; csapatban terelőhalászat (szárnyát csapkodva öblök felé); 15-18 cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka 6
Szürke gém Mo-n nádas tavakon, folyók galériaerdeiben (főleg a Duna, a Tisza és a Dráva mentén), halastavak környékén költő, alkalmanként áttelelő 50-es évek eleje: 1900 pár, 1978: 1600 pár, 1994: 1200-1600 pár Védett faj, mesterséges halastavakon egész évben gyéríthető volt (1/1982. OKTH rend.) Halastavakon, ivadéknevelőkben érzékeny károkat okozhat a gazdálkodásban a ragadozógazdálkodás elvei érvényesek Vízivad fajok élőhelyválasztása (Faragó 2010) Eredmények Ahalastavak jelentikamenedéket(faragó2010) Élőhely Kora ősz Ősz Tél Tavasz Szezon Sorrend Folyó 5 (3) 13 (1) 20 (3) 10 (2) 12 (1) 60 5. Állandó édesvizű tó 11 (3) 15 (5) 16 (2) 14 (3) 20 (3) 76 3. Állandó szikes tó 12 (3) 13 (4) 10 (3) 13 (4) 15 (4) 63 4. Időszakos szikes tó 8 (3) 10 (3) 10 (3) 13 (4) 12 (4) 53 6. Állandó szikes mocsár 1 (0) 1 (1) 1 (0) 4 (0) 1 (0) 8 8. Időszakos szikes mocsár 1 (0) 0 (0) 1 (1) 2 (0) 1 (0) 5 9. Halastó 20 (5) 30 (6) 24 (6) 29 (8) 32 (7) 135 1. Víztározó 12 (3) 18 (6) 17 (6) 19 (5) 22 (7) 88 2. Bányató 1 (0) 7 (1) 12 (3) 6 (3) 11 (3) 37 7. Vizes élőhelyek kezelése A csatornák vízminőségét befolyásolja A téli üzemvízszint esetén a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg kialakulásához vezethetnek. A szivárgó átemelő telepek által szállított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége 7
A csatornák vízminőségét befolyásolja A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és horgásztavak vízminősége A vegetációs időben elszaporodó vízinövényzet, majd az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai A vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet A csatornaparti vegetáció kezelése, gyérítése, irtása A csatornák tisztítása lassú vizű csatornáknál a nyári időszak alatt a növényzet nagyra nő hagyományos megoldás: a vízi növényzet teljes, egy időben történő kaszálása E helyett alkalmazható: a szakaszos tisztítás és szakaszonként a sodrást akadályozó növényzet eltávolítása folyás iránnyal szemben haladva, időben csúsztatva lehet az egyes szakaszokat kaszálni. Biztosítani érdemes a vízi növényzet visszatelepedési lehetőségét. homogén növényzeti foltokat hagyunk meg Vadgazda mechanikus mérnök módon rendszeresen meghagyunk egy-egy csíkot A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Minden beavatkozás előtt rendelkezni kell engedélyekkel. a tervezés során figyelembe kell venni a folyók teljes környezetét Lehetőleg minden kotrási és földkiemelési munkát minimalizálni kell. Alapvető célként ebben az esetben is a lehető legnagyobb változatosságot kell kitűzni. Biológiai Vízmélység sodrási sebesség partvonal A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása a szükséges munkálatokat, mindig csak az egyik partról végezzük keletkezett hulladékokat gondosan meg kell semmisíteni, Minden idős fát kímélni kell A folyó mellet lévő fasorokat csak annyira szabad megnyitni-megbontani, hogy a munkagépek a mederhez le tudjanak menni. Érdemes megtartani olyan területeket, mind a parton, mind a folyómederben, amelyek a növényzet természetes újra telepedését lehetővé teszik. A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Helyre kell állítani a természetes mederformákat: visszaforgókat, kis tavakat, zuhogókat; Kialakíthatunk mellékágakat, öblöket, árnyékolt partszakaszokat mesterséges vidrakotorékot is létesíthetünk. A munkálatokat a folyásiránnyal szemben kell végezni A munkálatokat megfelelő évszakban A munkák befejezése után telepíthetünk is növényzetet. 8
A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása részleges kotrás; meder mélyítés vagy szűkítés; homokzátonyok, homokpadok, szigetek kialakítása; kis tavak, zuhogók létrehozása; holtágak és öblök kialakítása; kanyarok újraprofilozása. 9
10
Tavak létesítése Helykiválasztás ami a vadvilág számára jelenleg nem fontos ne romboljunk szét mocsarakat, lápokat, egyéb vizes élőhelyeket. az új tó lehetőleg közel legyen természet közeli vagy természetes élőhelyekhez Vízellátás egész évben tulajdonosi és vízügyi engedélyek tartalék vízforrással megfelelő minőség és alacsony szennyezettség. Tavak létesítése A meder kialakítás természetes vízzáró réteg mesterséges vízzáró réteg vastag, fekete fólia a fólia felett 15 cm, szerves anyag szegény, kőmentes altalaj ne használjunk kerti vagy farmi földet Vízfelület A lehető legnagyobb vízmélység a partközelben ne legyen 40 cm-nél mélyebb középen akár 1-1.5 m is lehet a partvonalat minél szabálytalanabbra, tagoltabbra tervezzük. Gazdálkodási formák és hatásaik a vizes élőhelyeken Halgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Vadászat Horgászat Egyéb rekreációs tevékenységek 11
Halastavak kezelésének elemei tavak pihentetése, szárazon tartása éves rotációval Növényi tápanyagbevitel szerves, illetve műtrágya adagolással. Haltakarmányozás. Szükség esetén vízpótlás. Mész adagolás a víz ph-jának fenntartására. Vízparti növényzet irtása Kártevők riasztása A halastavak természetvédelmi jelentősége Sokfelé a halastavak és csatornáik a vizes élőhelyek egyetlen képviselői, amelyek az ökológiai hálózat fontos elemei lehetnek. Lehetőséget ad mocsári növényzet megtelepedésére. A halastó rendszereken belül változatos élőhelyek találhatók, amelyek sok faj igényeit elégíthetik ki. A halastavak természetvédelmi jelentősége A gazdálkodási tevékenység általában összhangban van az egyéb fauna igényeivel vagy, ha nem azok könnyen összhangba hozhatók. A halastavak megfelelő pihenőhelyet képesek biztosítani vonuló madaraknak. Kiváló táplálkozási lehetőség vízimadaraknak. Kedvezően befolyásolják a környező területek vízgazdálkodását. Nádgazdálkodás 3-4 éves rotáció vízfelület feletti kaszálás, vagy jégen végzett aratás 40.000 hektár nád (1960: 26.000 ha) becslések alapján még legalább ugyanekkora területen találhatók nádas élőhelyek a Fertő tónál található 7000 hektáros nádas Közép-Európa legnagyobb ilyen élőhelye jelenleg 12.500 hektár nádas áll védelem alatt. 12
Tőkésréce tenyésztése A tőkés réce tenyésztése a fácánnal együtt fejl ődött. A vadászati érdeklődés hektikus volt a tenyésztett röptetett madárral szemben A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj. Korábban a tőkésréce x khaki-champbell hibridet tartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak. tópart félkötött, kötött talaj, kavicsos meder mély, szerves anyagban dús iszap Ø ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus Tojónként 50-60 tojással, 70%-os kelési eredménnyel és 10%-os nevelési elhullással számolhatunk (8 hetes korig) Tőkésréce tenyésztése Előnevelés Épületben csatorna úszkálás + ivás gyakori csere Farács kijutás Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút. Tóparton már nem kell meleg épület. Ideiglenes eső- és szélvédő oszlopokon féltető méret: minden állat elférjen alatta 3 oldalán fólia véd a széltől Tőkésréce tenyésztése Kifutók, volierek Kifutó nevelőházakhoz csatlakoznak egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés Épülethez csatlakozó rövid szakaszon széltől védett, fedett (pl. fólia). Minden önálló nevelő térhez önálló kifutó Nem elég a 6*6-os kerítés alulra sűrűbb kerítés, vagy akár az egész lehet ebből Vagy eternit, alu hullámlemez nyugalom az egyes csoportoknak Fácán, fogoly hálóval fedés vadkacsa szabadon Tőkésréce tenyésztése Tojatás műfészkes tojatás Tojóházban/ vízparton szabad ég alatt/ vízen Tojóház tégla, könnyűszerkezetes Egy bejárat + egy terem Eső-, szélvédelem, fűtés nincs Deszkából, vagy más természetes anyagból Tojóházban csak egy kuckó, ami elhatárol. Szabadban gondosabban kell összeállítani! eső-, szélvédelem, stabilitás Deszka teteje nyitható könnyű kezelés Sás, nád, vessző inkább illik a félvad neveléshez, a tojók is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni Tőkésréce tenyésztése Tojatás Zárttéri/félvad tojatás Zárt térben gyorsan domesztikálódik inkább félvad tartás Intenzív tojóházak Félvad tóparton, volierben tojófészkekben Tojóházban lehet ketrecben, de inkább talajon, fészekben körben a falak mentén. Ide be kell csalogatni az állatokat etetés a házban középre vagy az ajtó közelében Tóparton nagyobb figyelem, de kisebb beruházás 13
Tőkésréce tenyésztése Tőkésréce tenyésztése Deszka alapon ház ne csapjon be a hullámzás felvezető palló keresztlécekkel lecsöpög a lábukról a víz nem ázik el a fészek Tojatás Fészkek inkább a partra, kevesebb a vízre. Ivararány 1:3/1:4 Februárra kialakítjuk a csapatokat febr. 20-tól kezdenek tojni intenzív időszak: március végétől Naponta szedjük össze a tojásokat! Reggel tojik Intenzív időszak június közepéig. Június végén a fészekben hagyott tojásokat a tojók kikeltik. Tőkésréce tenyésztése Tenyészanyag kiválasztás Küllemi jegyek egészséges, jól mozgó, élénk Kitollasodás előtt válogatunk a tóra kitett állatokat nehéz befogni A tollasodás után fehér/fekete tarka kiselejtezni Tojástermelés alapján külön nyilvántartani a tojóvolierben lévő állatokat 60 tojás/szezon Tőkésréce tenyésztése Keltetés Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal A tojás 52-70 gramm 28 nap a kelési idő ebből bújtatás 3-4 nap Előkeltetés: 37.6 fok 60-65 % pára Bújtatás: 37.5 fok 75-80 % pára A napos állatokat 32 fokon fogadjuk fácán fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32-34 g 14-15 g 52-70 g tojás index 1,15-1,39 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma 60-70 % 60-70 % 65-75 % kelési eredmény 65-75 (95) % 66-70 (88) % 70-75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85-98 % 90-93 % 94-96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege 20-22 g 10-12 g 33-46 g Tőkés réce tenyésztése Előnevelés Két szakasz igazi előnevelés: 30 napig Teremfűtéses nevelőház műanyákkal és 250 kacsával. 4 napig a műanya alatt (60 egyed/m 2 ) Utána a kerítést lebontani 20 egyed/m 2 10. naptól kifutó 3 hetesen már kint is éjszakáznak, ha az idő engedi! Kifutó min. 0,5 állat/m 2 Úszóvályú már a házban is lehet, vagy csak a kifutóban Kilépő rács 14
Tőkés réce tenyésztése Előnevelés Tóparton lévő kifutó a tó egy részét lekeríteni összetartás Műanyák alatti fogadó hőmérséklet 32 ºC 4. napig 30-32 ºC 10. napig 28-29 ºC Fokozatosan csökken és a 3. héttől nincs fűtés a nevelőházban. Fogadáskor etetés, itatás fácán Tőkés réce tenyésztése Utónevelés 5-6 hetes kortól tavon Röptető 200-250 m-re a tóparttól 8-12 m széles etetőfolyosó beszoktatás a trambulinra 10. naptól a tóparttól 5 m-ként távolítjuk az etetést Napi 3, majd 2 alkalommal etetünk. A tavi kerítést az első röptetés előtt megnyitjuk. Ha nincs röptető nem változtatjuk az etetés helyét Kerítés nyitás az első kacsa kirepül a szabad vízre Tőkés réce tenyésztése Utónevelés Tavi utónevelés kibocsátás Helyhez kötés tó + etetés Röptető ha elérték a voliert etetés és röptetés naponta Félvad nevelés már jó ideje a vadászat helyén vannak az állatok Ha már jól repülnek rászoktatjuk őket egy közeli legelőre (max. 2 km) kirepülés és esti visszahúzás Vadrécék is csatlakoznak! Tőkés réce tenyésztése Teleltetés Ősztől tavaszig nevelőházban + kifutó Kifutóban 2/3 víz Kellően mély víz jégmentes felület kell! Volier nincs hálóval fedve kijárnak a legelőre etetéssel tartjuk meg az állatokat Tojatás után fokozatosan elmarad a táp Teleltetés alatt abrak + zöld Január eleje 1:3 ivararányt beállítani + 3 tojó/tojófészek kialakítása Fokozatos áttérés a tojótápra! Tőkés réce tenyésztése Takarmányozás Eltérő a pecsenye és a vadászott kacsa takarmányozása. Állattenyésztési kacsatáp Indító és nevelő táp azonos Indító 1-3. hét Nevelő 3. héttől 4. hét végéig 5. héten vadászott esetében szemesre; pecsenye esetében hízó tápra Nagyon fontos a zöld takarmány! már az első héten: vágott saláta, zsenge gabona, lucerna Tenyészállatok 8-9. héttől: tojó táp + szemes Tenyészállatoknál a tojatás előtt 3 héttel áttérés tojó tápra Félvad tartásnál a legelőn kiegészítés a berepülés megtartásához indító nevelő befejező tojó Met. energia MJ 11-12 11-12 11-12 11 Keményítőérték % 69-74 71-72 71-72 76-78 Nyersfehérje % 19 17 15 16-17 Ca % 0,9-1,2 0,9-1,1 1,0-1,1 2,6-3,0 P % 0,6-0,7 0,6-0,7 0,6-0,7 0,6-0,7 indító nevelő befejező tojó Gabona 63-77 72-74 77-80 66-71 Növényi fehérje 14-28 15-28 16 18-24 Állati fehérje 4-6 3-4 2 2-4 Ásványi kiegészítés - - - 5 Egységes Vadgazda premix mérnök Integrált 3-5 apróvadgazdálkodás 3-5 4-5 4-9 15
Hetek száma g / fácáncsibe g / fogolycsibe g / kacsa 1 2,8 2,0 25 2 8,5 7,0 30 3 17,0 14,0 44 4 22,7 18,0 66 5 28,3 23,0 66 6 38,8 28,0 92 7 42,5 30,0 94 8 51,0 30,0 96 9 56,7 34,0 110 10 62,4 38,0 120 11 68,0 40,0 12 71,0 40,0 13 75,0 40,0 14 80,0 40,0 összesen 4,4 kg 2,7 kg 5,2 kg 16
17
18