A MEZOZOÓS CONCHOSTRACA RÁKOK JELENTŐSÉGE HEINZ KOZUR MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN Készítette: Pap Dóra Környezettan geológiai szakirányos hallgató Témavezető: Tóth Emőke
Téma Conchostraca kagylós levéllábú rákok ősmaradvány csoport nemzetközi szinten nagyon kevesen foglalkoztak a témával magyarországi ismeretek nagyon hiányosak
Célkitűzés A csoport határozó bélyegeit ismertetni Földtani jelentőségét ismertetni Elkészíteni a csoport adatbázisát Dr. Heinz W. Kozur hagyatéka alapján Heinz Kozur - triász ősmaradványok egyik legjelentősebb kutatója volt conodonták, radioláriák, ostracódák
Taxonómia - Rendszertan Probléma: őslénytani rendszertana máig nem tisztázódott több rendszerezés készült el, melyek nem egységesek Gerstaecker (1866) Martin és Davis (2001) hiányzik a conchostraca rend, Diplostraca ( conchostraca + cladocera )
További rendszertani problémák: Hiányzanak a főcsaládok nincs éles morfológiai határ Alrendek közötti viták: Cyclestherida morfológiailag különbözik a többitől Cladoceramorpha Következtetés: Conchostraca szót idézőjelbe fogom tenni
Jellemzők I. Fő élőhelyük: édesvizű kis tavak, folyók ártere, enyhén sós vizek, pocsolyák Táplálkozás: szuszpenziószűrők, szerves törmelék és alga fogyasztóak Ivarosan szaporodnak Peték fontosak a széleskörű elterjedésükben! Paleoökológiai jelentőség Életmód: aljzaton mozgó élőlények (vagilis bentosz) lassú úszás (áramlások) aljzaton való ásás és mászkálás
Jellemzők II. Devontól máig élnek, de egyed számuk ritka Vázuk kitin Szelvényezett test Ízeltlábak levélláb párok ( átl.: 18-32 db ) Petékkel szaporodnak Hallószervük nincs Szájszerveik a táplálék típusához módosultak Testük rövid és két oldalról nyomott Hátpáncél (carapax) őslénytani rendszerezés Áttetsző páncél Növedékvonalak (20db) nem és kor megállapítás
Földtani jelentőség I. Biosztratigráfia ( biozóna ) Kozur és Weems (2010a) vizsgálata a Germán-medencében, Kínában és Amerikában conchostraca zónák alapján ezek a zónák több területen jelennek meg egy adott faj nem kapcsolható egy földrajzi területhez, csak akkor ha az adott területet szeretnénk valamilyen módon jellemezni (pl. a rétegek keletkezési idejét)
Földtani jelentőség II. Paleoökológia - őskörnyezettan Hőmérséklet Bármilyen hőmérsékletű vizekben Ingadozó hőmérséklet befolyásoló tényező életciklus, táplálkozási szokás ph viszonyok ph = 7-9 enyhén lúgos Vízmélység Sekély vizekben Oxigénszint Sekély vizek 6-7 Sótartalom Majdnem az összes vízi környezetben, kivétel a túlsós vizek (sótartalom 40 felett), hiszen 50 felett elpusztulnak
Földtani jelentőség II. Pelobiogeográfia ősföldrajzi elterjedés Kiszáradás és szélszállításnak ellenálló peték! térbeli elterjedés kiváló Fosszilis példányok : egész északi félteke, Gondwana (Afrika, Ausztrália, Észak-India, Ny-Amerika és Antarktisz) és a Tethys-óceán (Mo.! ) Recens példányok: A világ bármely pontján Antarktisz kivételével Fosszilis példányok elterjedése: diszperz
Magyarországi leletek I. Hazai leletek triász és jura tengeri rétegsorokból ismertek, melyek az egykori Tethys-óceánban rakódtak le. Fosszilis példányok : Budapest és környéke, Bodrog és Tisza vidéke, Mecsek (Pécs, Patacs) Az első mecseki maradvány : 1973, Böckh János Vadász Elemér, Nagy Elemér, Láda Árpád Magyar Állami Földtani Intézet múzeum táblázat
Magyarországi leletek II. (Isaura (Estheria) hungarica, Cyzicidae) 1973, Böckh János és Vadász Elemér Új fajként minősítették a páncél kerekded formája miatt!
Magyar Állami Földtani Intézetben található példányok saját képek Törzs Arthropoda Osztály Phyllopoda Rend Diplostraca Alrend Spinicaudata Család Lioestheriidae Nemzetség Howellites Howellites princetonensis (LÁDA ÁRPÁD) Lelőhely: Pécs, István akna Jellemzők: Hím, ovális alakú teknő, 25 növedékvonal Törzs Arthropoda Osztály Phyllopoda Rend Diplostraca Alrend Spinicaudata Család Lioestheriidae Nemzetség Paleolimnadia Paleolimnadia mecsekensis (NAGY, 1960) Lelőhely: Patacs Jellemzők: Holotípus!, Kerekített teknő, csupasz búb Estheria faj
Magyar Állami Földtani Intézetben található példányok saját képek Estheria faj Isaura minuta és Howeliites princetonensis Estheria lóczyi populáció Esthériás márga
Források CYZER KORNÉL (1892): A magyarországi Estheria-rákokról. Természettudományi Közlöny, 24. évf. 2. pótfüzet, 63-73. KOZUR, H.W. & WEEMS, R.E. (2010a): The biostratigraphic importance of conchostracans in the continental Triassic of the northern hemisphere. In: Lucas, S.G. (ed.): The Triassic timescale. Geological Society, London, Special Publication, 334, 315 417. VADÁSZ E. 1952 : Estheria faj a Mecsekhegységből. Földtani Közlöny. LXXXII. 7-9. 1952 NAGY E. 1959 : A Mecsek-hegység alsóverfeni képződményeinek faunája. Földtani közlöny, 317-320. NAGY E. 1960 : A Mecsek-hegység mezozóos Phyllopodái [XI. tábla], Földtani közlöny, 90. évf, 1. szám, 137-141. VANNIER, J., THIÉRY, P. RACHEBOEUF, R.P, (2003). : Spinicaudatans and Ostracods (Crustacea) from the Montceau Lagerstatte (Late Carboniferous, France): morphology and paleoenviromental significance. Paleontol. 46, 999-1030.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!