A fürdőhelyiségek Írta: Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő A dokumentációval és szabványokkal foglalkozó cikksorozatunkban néhány szabvánnyal részletesen is foglalkozni fogunk, azért kezdjük ezzel a témával, mert a tapasztalat szerint a legtöbb hiedelem, és a legnagyobb melléfogások a fürdőhelyiségeket érintő kivitelezésekkel kapcsolatban vannak. Maga a szabvány nem olyan bonyolult, csak rá kell éreznünk a felépítésére. Ahogy azt már említettük, az újabb szabványok nem GPS módjára irányítanak, hanem megadják a célt, és annak elérését felelős szakemberre bízzák. Az MSZ 1600 sorozat a helyiségeket jellemzőjük alapján sorolja be, majd a különböző besorolások alapján írja elő a vonatkozó létesítési előírásokat. Az MSZ HD 60364-7 sorozat a rendeltetést veszi alapul, és ez szolgál az előírások alapjául.
Három sávot különböztetünk meg. 0-s, 1-es és 2-es sávot. A 0-s sáv a kád vagy zuhanytálca belseje (de nem az alatta lévő rész). Az 1-es sáv egyrészt a zuhanytálca vagy kád alatti és a 0-s sáv feletti rész. A 2-es sáv magassága megegyezik az 1-es sáv magasságával (225 cm a padlótól vagy az annál magasabb kifolyó.) Tipikus példa erre az MSZ HD 60364-7-701: 2007: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. A szabvány alkalmazási területe: beépített fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekben lévő villamos berendezései. A szabvány nagy hangsúlyt fektet a fürdőkádat vagy zuhanyt körülvevő, a szabvány által meghatározott sávokra. A védelmi módokról Nincs megengedve fürdőhelyiségben a környezet elszigetelése, a védelem földeletlen, helyi egyenpotenciálú összekötéssel, a védőakadályok, az elérhető tartományon kívüli elhelyezés védelmi mód. A következő védelmi módok megengedettek: villamos elválasztás, SELV és PELV törpefeszültség, táplálás önműködő lekapcsolása. Kiegészítő védelmi módok: helyi egyenpotenciálú összekötés és áram-védőkapcsoló. Akkor szereljünk? A fürdőhelyiségben minden áramkört áram-védőkapcsolóval (akár csoportosan) kell védeni. A szabvány a következő áramkörök esetében nem követeli meg az áram-védőkapcsoló használatát. A villamos elválasztással védett áramkörök esetében, ha azok csak egy fogyasztót táplálnak, és a SELV/PELV védelmi móddal védett áramköröknél. Magyarországon speciális nemzeti feltételként kivételek azok az áramkörök, amelyek csak rögzítetten szerelt vízmelegítőket táplálnak. (Csak magánvélemény: Miért? Gázkészülékek áramköreiben bárhol vannak is elhelyezve tudjuk, hogy szükséges. Miért veszélytelenebb az előszobában
lévő kazánnál a bojler a fürdőkád fölött, amit nedves testemmel ölelgetek és közben locsolgatom?) Tehát az elosztóban bent van az áram-védőkapcsoló és a megfelelő kismegszakítók. A vezetékezésről később még lesz szó. Emlékeztető Ipari létesítményeknél sokszor lemarad az áram-védőkapcsoló a fürdőhelyiségek világítási áramköreiből. Egyrészt előfordul, hogy a tervezők is elfelejtik, hogy ez már öt éve kötelező, másrészt ipari létesítmények esetében a fürdőhelyiségek világítási áramkörei külön vannak létesítve a dugaszolóaljzatok áramköreitől. Lakások fürdőhelyiségei esetében ez azért fordul elő ritkábban, mert ott általában? talán a villanytűzhely-leágazás kivételével? az áram-védőkapcsolót az összes kismegszakító elé kötik. 10 A-es kismegszakítóra nem lehet 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetőt kötni, amennyiben falba vésve, illetve csövezve visszük. Általában 16 A-est használnak 2,5 mm2-es vezetékkel, de gyakran elég a 13 A-es kismegszakító is. Ebben az esetben elég a 1,5 mm2-es vezeték-kereszt- metszet. A szabvány nem tesz különbséget az ipari, illetve lakásokban létesített fürdőhelyek létesítési előírásai között. Készülékek a fürdőhelyiségben A fogyasztókészülékek telepítésénél a következőket kell figyelembe venni. 0-s sáv A villamos szerkezetek minimális védettségi fokozata IPX7. A gyártói utasítások szerint alkalmas a 0-s sávban való használatra. Rögzített és állandó csatlakoztatású. Legfeljebb 12 V AC vagy 30 V DC névleges feszültségű, SELV móddal védett, melyek tápforrása 0-s, 1-es sávon kívül létesítendő. 1-es sáv A villamos szerkezetek minimális védettségi fokozata IPX4. A gyártói utasítások szerint alkalmas az 1-es sávban való használatra. Rögzített és állandó csatlakoztatású. Legfeljebb 25 V AC vagy 60 V DC SELV/PELV móddal védett készülékek, melyek tápforrása 0-s, 1-es sávon kívül létesítendő. Pár példa: vízmelegítő készülékek, örvény-, vagy pezsgőegységek (kád alatt), zuhanyszivattyúk, törülközőszárítók, lámpatestek. 2-es sáv 1. A villamos szerkezetek minimális védettségi fokozata IPX4.
2. Kivételt képez a 2-es sávban létesített borotva-tápegység, és ahova valószínűleg a zuhanyból nem jut vízpermet. Emlékeztető Tisztítási célból vízsugárnak kitett szerkezetek minimális védettségi fokozata legalább IPX5. Ez előfordulhat például gőzfürdőkben. Ha a kád vagy zuhanytálca alja magasabban van, mint 225 cm, az elszívó ventilátor belelóghat a 225 cm magasságú sávba. Ekkor már követelmény a minimum IPX4. A kettős szigetelés nem elég. Valószínűleg?! Figyeltük a megfogalmazást??ahova valószínűleg nem jut vízperemet.? Ez a kivitelező megítélésén múlik, vagy a tervezőén. Ez egy tipikus példája arra, hogy az MSZ HD 60364 sorozat a megvalósítást a szakember becsületességére, szakmaiságára bízza. Tapasztalatból mondhatom, hogy a találékony felhasználók a fürdőhelyiségben (akár végtelen faltávolságnál is) bárhova képesek vizet eljuttatni. Egyik ismerősöm leejtette a zuhanyrózsát, ami a hátára érkezve szökőkútszerűen spriccelte a vizet a fürdőhelyiség túlsó falán lévő? fél!? UFO lámpába a vizet. Természetesen a relatíve hideg víztől a forró izzó burája elpattant. Az ismerősömé is majdnem, amikor megtapasztalta, hogy milyen érzés, amikor a lábujján keresztül lép ki az áram. Nagy mázlija volt, mert megszólalt a védelem. Egy másik esetben a fürdőző, miközben tréfából le akarta locsolni a férjét? ki sem nyitva a zuhanykabint, hanem felette átnyúlva?, a borotválkozó tükör feletti lámpatestbe tuszkolta a vízsugarat. Villamos padlófűtésű rendszerekkel kapcsolatos előírások Olyan, a termékszabványoknak megfelelő kisfeszültségű táplálású fűtőelemek használhatók, amelyek védővezetővel összeköthető, annak előírásainak megfelelő fémköpennyel, sűrű szövésű fémhálóval vagy fémburkolattal vannak ellátva. Természetesen ezeket a fémrészeket a védővezetővel össze is kell kötni. (A fémburkolaton keresztül, és azzal óhatatlanul érintkező vezető anyagú behatoló tárgy, amennyiben aktív elemet érint, egyből zárlatot okoz, és ez a védelem megszólalását eredményezi.) SELV védelmi móddal rendelkező padlófűtési rendszerek esetében a fémköpennyel, illetve fémburkolattal kapcsolatos követelmény nem érvényes. Villamos elválasztás védelmi mód alkalmazása tilos. Sérülése esetén többek között a padlón lévő víz miatt ezen védelmi mód használata értelmetlen, de víz nélkül is? leföldelődhet?, és így a védelmi módot jelentő potenciálfüggetlenség megszűnik. Vezetékezés előírásai
A vezetékezéssel kapcsolatos előírások egy lehetőséget próbálnak kiküszöbölni: a csavarok, szögek, fúrók stb. vezetékekbe vagy kábelekbe történő behatolását, illetve az ebből adódó veszélyes érintési feszültség kiküszöbölését. a. Alapkövetelmény, hogy a 0-s, 1-es, 2-es sávokat határoló falakban futó és itt létesített villamos készülékeket tápláló kábeleket vagy vezetékrendszereket a fal felületén vagy minimum öt centiméter mélyen a falba ágyazva kell szerelni. Az 1-es sávban lévő szerkezetek kábel- és vezetékrendszereit a következőképpen kell vezetni: a fürdőkád fölött felerősített, rögzített készüléket felülről függőlegesen vagy vízszintesen, a tartófalon keresztül, a gyártmány hátoldalán. A fürdőkád alatti térben elhelyezett szerkezet esetében alulról függőlegesen emelkedve, vagy vízszintesen a szomszédos falon keresztül. b. A sávokat határoló falfelülettől minimum öt centiméter mélységben kell szerelni azokat a kábel- és vezetékrendszereket is, amelyek nem a fürdőhelyiségben lévő, illetve nem a sávokban található fogyasztókat táplálják. Magyarországon érvényben lévő speciális nemzeti feltételből adódóan ez a követelmény csak 0-s és 1-es sávra érvényes. Mi a helyzet akkor, ha ez az öt centiméteres mélység nem teljesíthető? Ez a követelmény figyelmen kívül hagyható: 1. A SELV, PELV és villamos elválasztás védelmi módok egyikével védett áramkörök kábelés vezetékrendszerei esetében. 2. A védővezetővel ellátott és legfeljebb 30 ma névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval védett áramköröknél. 3. Ha a beágyazott kábelek és vezetékek mechanikai védelemmel vannak ellátva, ami megakadályozza a csavarok, szeges fúrók stb. behatolását. 4. Ha a) a beágyazott kábel- és vezetékrendszerek földelt fémréteggel védve vannak, b) vezető anyagú védőcsőben vagy kábelcsatornában vannak elhelyezve, c) szigetelt, koncentrikus szerkezetűek. A lényeg, hogy mielőtt a vezető anyagú behatoló test elérné a fázisvezetőt, már villamos kapcsolatba kerüljön a földelt? védővezető előírásainak megfelelő? vezetőanyagú borítással, és így a zárlati áram megszólaltassa a védelmet. (Gondolom, egyetértünk, hogy talán ez a legutolsó variáció, amire rábíznánk a családunkat.) Kiegészítő egyenpotenciálú összekötés A vezetékezés részét alkotja még a kiegészítő védelem: helyi egyenpotenciálú összekötés szerelése. Alapelv: kiegészítő egyenpotenciálú összekötést kell létrehozni a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségen belül a testek (pl. vezető anyagú fürdőkád vagy zuhanyzótálca) és a hozzáférhető idegen testek védővezetőhöz való csatlakoztatásával. Az EPH-vezetőre vonatkozó követelményeket az MSZ HD 60364:5-54 tartalmazza. Nem kell bekötni azokat a vezetékeket, amelyek már be vannak kötve az épület fő egyenpotenciálú összekötésének hálózatába. (Például gázvezeték-hálózatok,
hozzáférhető épületszerkezetek, fűtési és légkondicionáló rendszerek, vízvezetékhálózatok fémes részei.) Műanyagköpenyű fémcsöveket csak akkor kell a kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez csatlakoztatni, ha azok a helyiségben hozzáférhetők, vagy ha? egyébként a helyi EPH-hoz nem csatlakoztatott? hozzáférhető vezetőképes részekhez vannak csatlakoztatva. Sokszor felmerül a kérdés, hogy kell-e a műanyag lefolyóba vezető anyagú passzdarabot iktatni, és azt a kiegészítő EPH-ba bekötni. A szabványban semmilyen utalás nincs erre. A PVC lefolyócső épületszerkezeti elem ugyan, de nem vezető anyagú. A benne lévő szmötyi lehet, hogy vezetőként viselkedik (a jövőben, már ha kialakul), de nem épületszerkezeti rész. EPH-vezető? hoppá! Most térjünk ki pár gondolat erejéig az EPH-vezetővel kapcsolatos előírásokra. A kapcsolódó szabvány az MSZ HD 60364-5-54:2007 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelő-berendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők. a szabvány lelke A megfelelő kivitelezéshez a villanyszerelőnek tisztában kell lennie a sávokkal. Három sávot különböztetünk meg. 0-s, 1-es és 2-es sávot (1., 2. ábra). A 0-s sáv a kád vagy zuhanytálca belseje (de nem az alatta lévő rész). Zuhanytálca nélküli zuhanyokban a 0-s sáv magassága 10 cm. A felületi kiterjedése pedig a lefolyótól mért 120 cm. (Ezen később pontosítunk, de most képzeljünk el egy 10 cm magas, 120 cm átmérőjű hengert.) Az 1-es sáv egyrészt a zuhanytálca vagy kád alatti és a 0-s sáv feletti rész. A magassága vagy 225 cm a padlószinttől, vagy a legmagasabban lévő rögzített vízkifolyásnak (ez lehet a zuhanyrózsa vagy kifolyó) a magassága, amennyiben az a 225 cm-t meghaladja. Magyarországon van ezzel kapcsolatban egy speciális nemzeti feltétel: ha a zuhanytálca vagy kád alja 15 cm-nél magasabban van, a 225 cm-t nem a padlótól, hanem a zuhanytálca vagy kád aljától kell számolni. Zuhanytálca nélküli zuhany esetében ne felejtsük el, hogy a 0-s? és így az 1-es is? sáv határa a kifolyótól számított 120 cm. A 2-es sáv magassága megegyezik az 1-es sáv magasságával (225 cm a padlótól vagy az annál magasabb kifolyó.) A szélessége az 1-es sávtól 60 cm. Zuhanytálca nélküli zuhany esetében nincs 2-es sáv, de ne felejtsük el, hogy ebben az esetben az 1-es sáv kiterjedése a lefolyótól 120 cm. A mennyezetek, falak, padlózatok, rögzített térelválasztó falak korlátozhatják a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek kiterjedéseit és a sávokat. Ha ezek a korlátozó elemek túlnyúlnak a sávok határain? függőleges és vízszintes irányban is?, akkor ezek jelentik a sávok határait is. Amennyiben nem, akkor a sávok határait mérőzsinórral? vagy azt mintázó méréssel? kell kijelölni. Ez azt jelenti, hogy a kád végében létesített, mennyezetig futó fal túloldalának egy része is a 2-es sávba tartozik (3. ábra). Hasonló módon kell eljárni például a zuhanytálca nélküli zuhany esetében is, ha az 1-es sávban álló fal nem éri el a 225 cm-es magasságot (4. ábra). Természetesen nem tudunk minden lehetőséget felsorolni. Három sávot különböztetünk
meg. 0-s, 1-es és 2-es sávot. A 0-s sáv a kád vagy zuhanytálca belseje (de nem az alatta lévő rész). Az 1-es sáv egyrészt a zuhanytálca vagy kád alatti és a 0-s sáv feletti rész. A 2-es sáv magassága megegyezik az 1-es sáv magasságával (225 cm a padlótól vagy az annál magasabb kifolyó.) 5. ábra Védő egyenpotenciálra hozó vezető az (M) test és az acélszerkezet között Miért szeretjük ezt az ábrát? Mert az általános szokással ellentétben nem kötelező a lakáselosztó PEsínjéről külön EPH gerincvezetőt a fürdőhelységbe leágaztatni. A szabvány a következőket írja a 544. 2. 2. pontjában.?a testeket az idegen vezetőképes részekhez kötő védő egyenpotenciálra hozó vezető vezetőképessége nem lehet kisebb, mint a megfelelő védővezető vezetőképességének a fele. Most a szabványnak csak azon részeit fogjuk megvizsgálni, melyek fürdőszobánk villamos hálózatát érintik. Egy számunkra nagyon kellemes ábrát találunk, Védő egyenpotenciálra hozó vezető az (M) test és az acélszerkezet között aláírással (5. ábra). Miért szeretjük ezt az ábrát? Mert az általános szokással ellentétben nem kötelező a lakáselosztó PE-sínjéről külön EPH gerincvezetőt a fürdőhelyiségbe leágaztatni. A szabvány a következőket írja az 544. 2. 2. pontjában. A testeket az idegen vezetőképes részekhez kötő védő egyenpotenciálra hozó vezető vezetőképessége nem lehet kisebb, mint a megfelelő védővezető vezetőképességének a fele. A nem vezeték vagy kábel részét képező védő egyenpotenciálra hozó vezető mechanikailag védettnek tekinthető, ha védőcsőben, vezetékcsatornában, sajtolt vezetékágyban van fektetve, vagy hasonló módon van védve. Azonban van egy másik kitétel, ami az EPH-vezető keresztmetszetét érinti. Cu vezető esetén a keresztmetszet minimum 2,5 mm2, ha a vezető mechanikailag védett, és minimum 4 mm2, ha mechanikailag nem védett. Jó ezt elmében tartani. Egy húszlakásos társasház esetében, ahol a fürdőhelyiség átlagosan (vezeték-nyomvonalat tekintve) 10 méterre van a lakáselosztótól, megfontolandó, végzünk-e felesleges munkát, illetve veszünk-e feleslegesen beépítendő anyagot. Általában 4-6 mm2-es vezetéket húznak be, a szabvány szerint feleslegesen. A szabványban található másik ábrából is következik, hogy a szabvány a kivitelezőre bízza, hogy a kiegészítő egyenpotenciálú összekötésre szolgáló védő egyenpotenciálú vezetőt az elosztó PE-sínjéről vagy PE-vezetőről ágaztatja le. Emlékeztető Az MSZ HD 60364 sorozat szerint a vezető anyagú zuhanytálcát is be kell kötni a helyi EPH-hálózatba. Nem, a falban lévő WC-tartály fém- szerkezetét nem kell a kiegészítő EPH-ba bekötni. A gáz-vízmelegítő burkolatát sem kell a kiegészítő EPH-ba bekötni, mivel villamos szerkezetként a burkolat a védővezetővel villamos összeköttetésben van. Ez követelmény az I. érintésvédelmi osztályba tartozó (védővezetőt igénylő érintésvédelmi módú) gyártmányok esetében.
A helyi egyenpotenciálú hálózatba be kell kötni a dugaszolóaljzatok érintkezőjét. Ez automatikusan teljesül, ha az elosztó PE- sínjéről ágaztatunk le gerincvezetőt. De van másik megoldás is. Ha a védővezetők megfelelnek az MSZ HD 60364:5-54:2007 követelményeinek, akkor azok is felhasználhatók EPH-vezetőnek. Tehát elég lehet egy helyi dugaszolóaljzat vagy fix rögzítésű szerkezet védővezetőjét?továbbfűzni?, természetesen a villamos kötésekre vonatkozó előírások betartásával. Szerelvények Megvan a megfelelő védelem az elosztóban, megvannak a megfelelő védettségű rögzített villamos készülékek, és kész a vezetékezés is. Már csak a szerelvények vannak hátra. Ez az a terület, ahol szintén nagyot lehet bukni. Nem olyan bonyolult, de el kell felejteni a beidegződéseket. Nézzük. Milyen kapcsoló-vezérlőkészülékek és hozzájuk tartozó szerelvények helyezhetők el a sávokban? 0-s sáv: semmilyen. 1-es sáv: 0-s és 1-es sávban létesített fogyasztó-készülékek tápellátásához tartozó csatlakozódobozok és rögzítő elemek. Legfeljebb 25 V AC és 60 V DC névleges feszültségű SELV, PELV áramkörök szerelvényei, dugaszoló-aljzatok is. De a tápforrás 0-s és 1-es sávon kívül helyezendő el. 2-es sáv: Szerelvények a dugaszolóaljzatok kivételével. SELV, PELV áramkörök szerelvényei, ha a tápegység az 1-es sávon kívül van, illetve a SELV, PELV móddal védett jelző- és távközlési rendszerek és szerelvényeik. Az EN 61558-2-5 szerint borotvatápegységek. Emlékeztető 230 V-os dugaszolóaljzat nem lehet a kettes sávban! A mosógép-kiállás, a gázüzemű vízmelegítő csatlakozója könnyen odasündöröghet, akárcsak a kapcsoló alá automatikusan odarittyentett dugalj is a mosdó kád felőli oldalán. IPX4 dugaszolóaljzat sem kerülhet a kettes sávba.
Egyeztetni kell a vízszerelővel és a tulajjal. Saját szememmel láttam, hogy a megrendelő kérésére a kádat?átfordították?, és a sarokban lévő dugaszolóaljzat? ami egyébként jó helyen volt? a kádtól 10 cm-re?került?. Elektromos törülközőmelegítőt vagy rögzített, állandó csatlakozással kell szerelni, vagy ügyelni kell arra, hogy a csatlakozó aljzata a 2-es sávon kívül essen. 1-es sávban elhelyezett rögzített és állandó bekötésű 230 V-os fogyasztók leválasztó kapcsolói, kapcsolói sem lehetnek az 1-es sávban. Nagyjából ennyi. Jó fürdőzést kívánok. Hajóutunk során a továbbiakban is számíthatunk különböző szabványok felbukkanására. Témakör: Szabványok