!!!!!!!!!!!! 2011 ősz Közép-európai Egyetem Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont Köszönjük Nagy-nagy örömünkre szolgált, hogy ellátogattatok babakutató laborunkba az elmúlt évben. Köszönjük a vállalkozókedvet és kitartást minden szülőnek, nagyszülőnek, tesóknak, és persze a munka dandárját végző ifjú kis tudósainknak, akik nélkül ezek a kutatások nem jöhettek volna létre. AZ IDEI BEN Az elmúlt évben történt Vizsgálatok és eredmények - TÖRPI és LABDA - KACSA és CICA - CÉL és MOZGÁS - SOK, MINDEN, VALAMENNYI - MIT IS UTÁNZUNK? - HOGY HÍVJÁK? - MAGYARUL VAN? - KI DÖNTI EL? - HOL KERESSEM? - HÁNY DARAB és MILYEN FAJTA? - HÁNY TÁRGYAT REJTETTÜNK? - BÚJÓCSKA Hírek a laborban Kiköszöntő
2 AZ ELMÚLT ÉVBEN TÖRTÉNT A Ti részvételetek, kutatóink ötletei és a sok-sok közös munka eredményeként, idén nagyon tartalmas évet zártunk. Az elmúlt évben a kék, a zöld, és a piros laborban több, mint 680 babavizsgálat történt, és több, mint 530-an jártatok nálunk. A legtöbben az első látogatás után visszatérő vendégeink lettetek jónéhány újabb vizsgálatra, és akadtak olyan babáink is - Gergő és Kornél -, akik négy hónapos és másfél éves koruk között 7 vizsgálaton vettek részt. Több rangos folyóiratban, köztük az amerikai Science-ben is jelentek meg a kutatócsoportban született tudományos cikkek a babák korai tudati és logikai képességeiről. Ezekről részletesebben honlapunkon olvashattok. A tudományos eredmények mellett babalaborunk új munkatársakkal és egy különleges, új vizsgálati berendezéssel is gazdagodott, amiről a hírlevélben bővebben is szó lesz majd. Januárban a Közép-európai Egyetemen önálló Kognitív Tudományi Tanszék alakult csoportvezető professzoraink és több más hazai és külföldi kutató részvételével, így a babakutatás mellett a követkető generáció babakutatóinak kinevelésében is rész veszünk majd - Veletek együtt -, mivel a doktorandusz hallgatók egy része kutatásait nálunk, a Babakutatóban fogja végezni. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
3 VIZSGÁLATOK ÉS EREDMÉNYEK TÖRPI ÉS A LABDA KOVÁCS Ágnes Míg a fizikai környezet számos összefüggése közvetlenül megfigyelhető, addig nem egyértelmű, miként jön rá egy kisgyerek, hogy az emberek viselkedését nem csak a látható tárgyi környezet, hanem láthatatlan belső állapotok mint pl. célok és hiedelmek vezérlik. Jelen vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a 12 hónapos kisbabák hogyan követik azt, hogy két potenciális társas szereplő közül melyiknek van tényleges tudása egy helyzetről. A vizsgálat során a babák rövid filmeket néznek, amiben két szereplő szerepel, Törpi és Törpilla, illetve egy labda és egy paraván. Egyes filmek elején csak a Törpi szerepelt, aki látta vagy nem látta, amikor a labda megváltoztatta a helyét (kigurult a paraván mögül, vagy begurult a paraván mögé). A filmek végén mindkét szereplő bejött, és arra voltunk kíváncsiak, hogy a babák melyik szereplőre néznek, amikor a végkifejlet megegyezik a Törpi tudásával (pl. leereszkedik a paraván és ott van a labda) illetve amikor eltér attól. Amint az alábbi kép is szemlélteti, a 12 hónaposok a Törpire néztek (a kis világoskék kör a baba tekintetét jelzi) abban a helyzetben, amikor annak tudása eltért a valóságtól. Ugyanakkor ezt a helyzetet meglepőbbnek is találták (amint ezt a hosszabb nézési idejük mutatja), ahhoz a helyzethez képest, amikor a Törpi tudása megegyezett a valósággal. Tehát az eredmények arra utalnak, hogy a kisbabák már nagyon korán követik hogy melyik szereplőnek van lényeges tudása egy bizonyos helyzetről. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
4 KACSA ÉS CICA Eugenio PARISE Ebben a vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy 9 hónapos korban a csecsemők felismernek-e már egyes szavakat, és párosítják-e ezeket a megfelelő tárgyak képével. Kutatásunk során a babákat két csoportban vizsgáltuk. A babák egyik csoportja az édesanyjától hallotta a tárgy nevét, majd a baba előtti képernyőn megjelent egy tárgy képe, amely vagy megegyezett a hallott szóval, vagy attól eltérő volt (pl. cica szóra egy kacsa képe). A másik babacsoport esetében a vizsgálati helyzet hasonló volt, csak az édesanya helyett a vizsgálatvezető mondta a szavakat. A bemutató alatt mértük a babák agyi aktivitását egy EEG háló segítségével. Felnőttekkel végzett hasonló vizsgálatokból tudjuk, hogy amikor egy tárgy képe és az elhangzott szó nem felel meg egymásnak, megnövekedett agyi aktivitás mérhető. Ezt N400-as hatásnak is nevezik, és azt jelzi, hogy mind az elhangzott szó, mind a képernyőn látható tárgy felismerésre került. Arra voltunk kíváncsiak, hogy korai életkorban megtalálható-e ugyanez a hatás. Eredményeink alapján elmondható, hogy a 9 hónapos csecsemőknél egyértelműen kimutatható az N400 hatás, de csak abban az esetben, ha a babák a szavakat az édesanyjuktól hallják. Emellett azt is kimutattuk, hogy még 11 hónapos korban sem található N400 hatás a vizsgálatvezető hangjára. Ez az első olyan kutatás, amelyben 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél a szó felismerést ilyen érzékeny módszerrel egyértelműen ki lehetett mutatni. Ahhoz, hogy megtudjuk, miért csupán az édesanya hangjára találjuk ezt a reakciót, még további kutatásokra van szükség. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
5 CÉL és MOZGÁS Tania MATTARELLO A babakutatóban töltött három hónapos munkám során arra kerestem a választ, hogy a babák hogyan értik meg mások céljait. Ennek fejlődése különösen fontos az emberi kapcsolatok kialakításában, valamit alapvető jelentőségű az emberi kommunikáció szervezésében. Vizsgálatom az úgynevezett célvezérelt tevékenységekre vonatkozott, ami egy korábbi, babákkal folytatott vizsgálaton alapult. Ebben kimutatták, hogy, ha nagyon egyszerű, színes labdák egymást követő mozgását (egy mozgó sárga labda meglöki a pirosat, mire az átrepül egy akadály fölött, és lepottyan a másik oldalon) mutatják be 12 hónapos babáknak, a csecsemők valamilyen célirányos mozgást tulajdonítanak a labdáknak, bár azok nem maguktól mozdultak meg. Ebben a vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy vajon a célirányos mozgást a babák az első vagy a második labdának tulajdonítják-e, ezért a két labda mozgását térben és időben késleltettük (a sárga labda megállt, mielőtt a piroshoz ért volna, de az így is elindult a röppályán). Érdekes módon azt találtuk, hogy ebben a kis késleltetéssel módosított filmben a babák már semmilyen célirányos mozgást nem feltételeztek a labdák részéről. Ennek legfőbb oka valószínűleg a két labda közötti kapcsolat hiánya, de ennek a feltérképezéséhez még további kutatásokra van szükség. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
6 SOK, MINDEN, VALAMENNYI 12 hónaposok logikai értelmezései TÉGLÁS Ernő A csecsemők minden nap egy sor új eseménysorozattal találkoznak. Az események alakulásának előrejelezhetősége gyakran rendkívül nehéz, hiszen egy viszonylag egyszerű jelenetnek is számos különböző folytatása lehetséges. Képzeljünk el egy jelenetet, ahol van három ajtó, és egy szereplő, aki ezek közül bármennyit kinyithat. A szereplő viselkedésének bejóslását megnehezíti, hogy a lehetséges forgatókönyvek száma nagyon nagy. Már az alábbi ábrán látható kép alapján a lista elég hosszú, pedig a lehetőségek teljes halmazának csak egy részét foglalja magában. Kutatásunk egyik kérdése éppen az, hogy a csecsemők értik-e az ilyen helyzetek logikai szerkezetét, és képesek-e valamilyen logikai leírás alapján az információ tömörítésére. Például leírhatják-e a fent bemutatott jelenetet úgy, hogy a szereplő kinyithat minden ajtót vagy valamennyi ajtót? Bár az olyan szavak, mint a minden, valamennyi, sok, több stb. gyakoriak a hétköznapi nyelvben a legtöbb klasszikus kutatás arra utal, hogy a gyerekek csak óvodás éveik elején kezdik őket helyesen használni. Vizsgálatainkban arra voltunk kíváncsiak, hogy nem alakul-e ez másként olyan feladatok esetében, amikor nem szóban folyik a vizsgálat. Amikor a 12 hónaposoknak azt tanítottuk, hogy a szereplő kinyit minden ajtót, a kisbabák meglepődtek, ha végül az ajtók száma megváltozott, és csak valamennyi ajtó került kinyitásra. A meglepődő kisbabák hosszabb nézési ideje arra utal, hogy a kezdeti esemény megértésekor annak logikai leírására építettek, vagyis hogy használták a minden és a valamennyi közötti különbséget. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
7 2002-ben egy vizsgálat kimutatta, hogy a babák MIT IS UTÁNZUNK TULAJDONKÉPPEN? Marian CHEN egy ismeretlen tárgyon végzett újszerű mozdulatsort (egy asztalon lévő lámpa fejjel történő felkapcsolása) aszerint utánoznak, hogy hogyan vélekednek a mozdulatsort bemutató ember céljairól. Ha a vizsgálatvezető kezei szabadon voltak a bemutatáskor, a babák jobban leutánozták a fejbólintást, mint ha a kezek valamilyen látható okból (pl. vállkendő összefogása) foglaltak voltak. Ezek a vizsgálatok bizonyítékul szolgáltak arra, hogy a babák csak indokolt esetben utánozzák az újsze-rű mozdulatokat. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a babák vajon általánosítják-e a lámpa felkapcsolásáról szerzett tudásukat, és arra, hogy hogyan vélekednek a vizsgálatvezető céljairól (a cél, fejjel megérinteni a lámpát vagy fejjel felkapcsolni azt?). Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a vizsgálatvezető kezeit szabadon hagyva bemutatta a lámpa fejbólintással történő felkapcsolását. Tíz perc szünet után (amíg a baba egy másik vizsgálatban vett részt) a babák egyik csoportja megkapta ugyanazt a nagy lámpát, amivel a vizsgálatvezető a bemutatót tartotta, míg a másik csoport egy kisebb, könnyen mozdítható színes lámpát kapott. Ezután megfigyeltük, hogy a babák miként játszanak a megkapott lámpákkal. Azt találtuk, hogy a babák nagy része mindkét csoportban utánozta a fejbólintás valamilyen formáját, ami arra utal, hogy a babák általánosították a lámpa felkapcsolási módját, nem csupán a bemutatott tárgyra szűkítették le. A másik érdekesség az volt, hogy abban a babacsoportban, akik a könnyen mozdítható, színes lámpát kapták, egy teljesen új, addig nem látott mozdulatsor is megjelent: a babák a fejükhöz emelték a lámpát. Ez arra utal, hogy nem a vizsgálatvezető pontos mozgását utánozták (ráhajolni a lámpára), hanem cselekvés célját (fejjel megérinteni a lámpát). Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
8 HOGY HÍVJÁK? TAUZIN Tibor A csecsemő és kisgyermekkor egyik legnagyobb kihívása az anyanyelv elsajátítása. Ennek során hangokat, szavakat és nyelvtant sajátítanak el a gyerekek, akik azt is megtanulják, hogy az egyes szavak mire vagy kire utalnak. Kísérletünkben ez utóbbit vizsgáljuk, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e különbség a személyek és tárgyak nevének tanulásakor. Feltételezésünk az, hogy a gyerekek a személyek neveit tulajdonnévként kezelik vagyis csupán egy emberhez rendelik hozzá, szemben a tárgyak nevével, ahol a tárgyakra utaló szó egy egész csoportnyi tárgyat jelöl. Ha tehát egy személy kitalált neve pl. Tíla, akkor feltételezésünk szerint a gyerekek azt várják el, hogy ez egyetlen ember neve legyen, ellenben ha azt tanulják, hogy ez a név egy új tárgy megnevezésére szolgál, akkor feltevésünk szerint minden hasonló tárgynál ugyanezt a megnevezést várják. Vizsgálatunkban, olyan videókat mutattunk be 14 hónapos korosztálynak, amelyekben két tárgy vagy két személy szerepelt, amik (illetve akik) azonos vagy különböző néven lettek bemutatva. A videók bemutatását követően azt mértük, hogy az utolsó képkockát mennyi ideig nézik a babák, abból a feltevésből kiindulva, hogy ami megszegi az elvárásukat azt hosszabb ideig figyelik majd. A kísérlet előzetes eredményei azt mutatják, hogy a babák rendelkeznek arra vonatkozó elvárással, hogy azonos névvel nem jelölhető két ember, azonban a kérdés pontosabb megválaszolásához további vizsgálatok szükségesek. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
9 MAGYARUL VAN? Nyelvi képességek csecsemőkorban FAZEKAS Judit és GERVAIN Judit Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy 10-13 hónapos, beszélni még nem vagy alig tudó csecsemők hogyan kezdik el megkülönböztetni anyanyelvüket más nyelvektől. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a csecsemők szívesebben hallgatják-e azokat a hangsorokat, amelyek jobban hasonlítanak a magyar nyelvre, mint azokat, amik inkább idegen hangzásúak. A két részből álló vizsgálat során zenét majd rövid szavakat játszunk le számítógépről a csecsemőknek, a hangokat érdekes színes videók kísérik. Egy rövid bevezető rész után, ahol a képernyő egyik oldalán megjelenő ábrákat ugyanabból az irányból érkező zene kíséri, a zenét három hangból álló, a magyar nyelvben nem létező szavak váltják fel. A szavak egyik fele követi a magyarra jellemző magánhangzóharmónia elvét, így a magas (pl.: e, i, ű) és mély hangrendű magánhangzók (pl.: a,u,o) nem keverednek egymással. Ilyen szavak például az abu vagy az ite. A szavak másik felénél nem érvényesült a magánhangzóharmónia elve, mint például az eto vagy iba esetében. Mivel a francia nyelvre nem jellemző a magánhangzóharmónia elve, vizsgálatunk eredményei összehasonlításra kerülnek egy hasonló felépítésű francia anyanyelvű csecsemőkkel végzett vizsgálat eredményeivel. Az összehasonlítás rámutat, hogy a magyar anyanyelvű csecsemők szívesebben hallgatják-e a magánhahangzóharmóniát követő szavakat, mint francia társaik. Ezek alapján következtethetünk arra, hogy milyen korban kezdik felismerni a csecsemők a magyar nyelv ezen sajátosságát. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
10 KI DÖNTI EL? - további fejlemények 15 hónapos korosztályban Olivier MASCARO A babák már egész korán bekerülnek a társas alá- fölérendeltségi viszonyok hálózatába. Babalaborunkban történt korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy 1 éves korukra a babák már megtanulják, hogy egymással ellentétes akarat esetén ki kerül döntési helyzetbe. A folytatásban arra voltunk kíváncsiak, hogyan fejlődik ez a képesség későbbi életkorban. Az első vizsgálatban a babák először 2 figurát láttak, akik mindketten a középen látható kis kertben akartak bennmaradni. Az erősebb bejutott, és mindig megakadályozta, hogy a másik is bemenjen. A teszthelyzetben egy ettől teljesen eltérő szituációban szerepelt a 2 figura: kis tárgyakért versengtek. 15 hónapos korukra a babák már azt várták el, hogy az a figura, aki az első helyzetben az erősebbnek bizonyult, a másodikban is az legyen. A második vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy, ha több, mint két szereplőt mutatunk be a babáknak, vajon formálnak-e valamilyen hierarchikus sorrendet közöttük? Az első részben a figurák a kis kertért versengtek, hasonlóan az első vizsgálatban látottakhoz. Az Első figura erősebb volt, mint a Második, a Második erősebb volt, mint a Harmadik. A következő részben a három kis figurából kettőt látott a baba a tárgyakat gyűjtő helyzetben. A 15 hónaposok azt várták, hogy ebben a helyzetben is az Első erősebb a Másodiknál, és a Második erősebb a Harmadiknál, de meglepő módon, nem várták el, hogy az Első a Harmadiknál is erősebb legyen. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a gyerekek jól feltérképezték a társas kapcsolatokat, de valószínüleg a dominanciát nem a figurához köthető egyéni tulajdonságnak tartották, mert akkor azt várták volna, hogy az Első, aki mindenkinél erősebb volt, domináns legyen a Harmadik fölött is. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
11 B A B A K U T A T Ó HOL KERESSEM? Mások tudásának hatása a babák keresési viselkedésére KOVÁCS Ágnes Hogyan érti meg a kisgyerek, hogy az emberi viselkedést nem csak konkrét környezeti tényezők vezérlik, hanem az egyén belső állapotai, céljai, illetve az, amit az illető a környezetéről gondol? Egyes elméletek szerint ez a képesség veleszületett, mely nélkül a fejlődés korai szakaszában a kisbaba elveszett lenne, és csak értetlenül szemlélné a társas kölcsönhatásokat. Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a 14-15 hónapos babák hogyan követik egy szereplő tudását és társas viselkedését, illetve, hogy ez milyen hatással lehet a babák keresési viselkedésére. A vizsgálat kezdeti fázisában a vizsgálatvezető elrejt egy tárgyat két doboz egyikébe, úgy, hogy a baba nem láthatja, hogy az melyikbe került. Ezután a megfelelő dobozra mutat segítségképpen, és a babák megkereshetik a tárgyat. Négy ilyen rejtés után, bejön egy második vizsgálatvezető, és megáll az ajtónál. Az első kísérletvezető újra elrejti a tárgyat és kimegy. A második vizsgálatvezető megmutatja a babának, hogy hol volt a tárgy, majd újra rejt, és bíztatja a babát, hogy keresse meg a tárgyat, de ezúttal segítség (mutatás) nélkül. Az eredmények arra utalnak, hogy abban a helyzetben, amikor az első vizsgálatvezető elhagyta a szobát, és nem látta az újrarejtést (tehát azt gondolja hogy a tárgy még mindig az első dobozban van), a babák inkább ott keresik a tárgyat ahova ő utoljára rejtett. Viszont nem ez a minta mutatkozik abban a helyzetben, amikor az első vizsgálatvezető látja az újra rejtést, tehát nem lehetnek hamis vélekedései. Mindez pedig arra utal, hogy a 14-15 hónaposak nemcsak képesek figyelembe venni mások viselkedését és tudását, hanem ez befolyásolhatja a saját viselkedésüket is. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
12 HÁNY DARAB ÉS MILYEN FAJTA? Marian CHEN Az elmúlt évben azt vizsgáltuk, hogy 8,5-9 hónapos korban megváltozike a babák tárgy észlelése a számban és fajtában bekövetkező módosítások esetén, felnőttekkel történő kommunikáció hatására. A vizsgálatok során a tárgyakon mind számbeli, mind jellegbeli változásokat mutattunk be. Azt találtuk, hogy, ha a vizsgálatvezető babákkal történő kommunikáció nélkül mutatta meg a tárgyat a csecsemőnek, akkor a számbeli változást jobban észrevették, mint a fajtabelit, mint ahogy ezt a korábbi vizsgálatok is kimutatták. Azonban a nézési mintázat megfordult, amikor a vizsgálatvezető a babára nézett, és mosolygott, majd rámutatott a bemutatott a tárgyra. Ebben az esetben a csecsemők a fajtában bekövetkező változást nézték hosszabb ideig. Az ezt követő vizsgálatban azt néztük, vajon hasonló hatást tapasztalunk-e akkor, ha a vizsgálatvezetőnek mindössze a keze látszik, és így beszél, amikor bemutatja a tárgyat. A babák ebben az esetben is a tárgyváltozást részesítették előnyben, ha a vizsgálatvezető beszélt hozzájuk, és a számváltozást, ha nem. A harmadik verzióban ugyanezeket filmről mutattuk be a babáknak, és egy nézéskövető rendszer segítségével azt próbáltuk megállapítani, hogy a babák figyelme hogyan oszlik meg a vizsgálatvezető és a tárgyak között. Azt találtuk, hogy a babák nagy figyelmet fordítanak a női szereplő felé akkor is, ha az beszél hozzájuk, és akkor is, ha nem. A kommunikatív bemutatóknál a babák az előzőekhez hasonlóan jobban észrevették a fajtában történő változás, de a nem kommunikatív csoportban egyenlően figyeltek mindkét fajta változásra. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
13 HÁNY TÁRGYAT REJTETTÜNK EL? TÉGLÁS Ernő A kisbabák közvetlen környezetében számos azonnal elérhető, és kézzel fogható tárgy van, s mint ahogy a legtöbb modern környezetben lenni szokott, ezeknek a tárgyaknak egy része valamilyen többfunkciós eszköz. A multifukcionális eszközök legjobb példái a háztartási felszerelések. Ezeket gyakran nem egy, hanem több dolog elvégzésére tervezték. Vizsgálatainkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a pici, beszélni még nem tudó csecsemők hogyan képesek az ilyen tárgyakat egymástól megkülönböztetni. Egy multifunkcionális tárgyat mutattunk be 10 hónapos csecsemőknek: pl. egy rúd meghúzásakor egyszer a tárgy lámpái villogtak, máskor meg az oldalán elhelyezkedő kerék forogni kezdett. Nemcsak a tárgy funkciói, hanem a tárgy bemutatásának módja is speciális volt. A tárgyak egy paraván mögül emelkedtek ki és oda tértek vissza, miközben egy kéz ennek egyes funkcióit mutatta be úgy, hogy két funkciót sosem mutatott be egyszerre. A helyzet szándékosan kétértelmű volt, nem tette lehetővé annak eldöntését hogy hány tárgy van a paraván mögött, egy vagy kettő? Nem egyértelmű ugyanis, hogy mi alapján döntik el a csecsemők, hogy hány tárgy vett részt a demonstrációban. Ennek eldöntésére, a megfelelő pillanatban a paravánt eltávolítottuk, ami mögött a babák 1 vagy 2 tárgyat láthattak. A babák rövidebb vagy hosszabb nézési idővel reagálhatnak annak megfelelően, hogy hogyan értelmezték az eseményeket és hogy hogyan kategorizálták a tárgyakat. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a 10 hónapos csecsemők a paraván mögött 2 tárgyra számítottak, tehát az eszközöket azok funkciói alapján kategorizálják és különböztetik meg egymástól, nem pedig a színük vagy a formájuk alapján. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
14 BÚJÓCSKA Sarah LLOYD-FOX Májusban egy új képalkotó berendezés érkezett hozzánk, amelynek segítségével még pontosabb képet kaphatunk a kisbabák korai gondolkodásfejlődéséről. Ezt a technológiát hosszú évek óta használják kutatásban és kórházi alkalmazásban egyaránt. A gép használatát, és az első vizsgálatokat a londoni Birkbeck egyetemen dolgozó kolléganőnk, Sarah tanította meg és végezte velünk április és július között. Eszközünk egy olyan képalkotó renszer, ami gyenge vörös fény segítségével méri az agyi aktivitást gondolkodás közben, innen is jön a neve: NIRS vagyis Near Infrared System. Működése azon alapul, hogy a dolgozó, oxigénnel telített agyterületek másképp verik vissza a fényt, mint a pihenő, kevesebb oxigént felhasználó területek. Így tehát, egy puha fejpánt segítségével végül egy színtérképet kapunk a babák gondolkodási tevékenységéről. Vizsgálatainkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a babák hogy reagálnak a társas világra, a körülöttük levő emberekre. Először mozgó emberi arcokat mutattunk be nekik egy monitoron, majd a vizsgálataink során áttértünk az élő bemutatásra, amelynek során egyik kolléganőnk egy függöny mögül kukucskált ki és mindenféle játékos dolgot mutatott a babának. Legutóbbi vizsgálatunkban az élő bemutató mellett a babákat párban vizsgáltuk, így a babák reakcióit nem csak egy kedves felnőtt irányában, hanem egy másik babára vonatkozólag is mérni tudjuk. Vizsgálataink még nagyban folynak, így mi is izgatottan várjuk az eredményeket, mivel hasonló vizsgálatokat ezen a területen még nem folytattak. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
15 HÍREK A LABORBAN Augusztus elejétől új kutató kezdte meg munkáját babakutató laborunkban. Mikołaj a londoni Anna Freud Intézetből érkezett hozzánk, kutatásai során arra kíváncsi, hogy mitől határozunk meg egy adott formát szereplőként egy szituációban, hogyan döntjük el, hogy egy szereplőnek mik lehetnek a céljai. Hanna, miután március végén sikeresen megvédte a doktori disszertációját a londoni Birkbeck College egyetemen, immár postdoc-ként dolgozik velünk, és októbertől az olaszországi SISSA intézetben folytatja kutatásait Triesztben. Gratulálunk! 2010 novemberében érkezett hozzánk Dóra, aki kutatási assszisztensként dolgozott velünk. 2011 szeptemberétől a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján folytatja a kutatásait, mint doktorandusz hallgató. Új kutatási asszisztensünk Gabi, aki szeptember közepén kezd nálunk. Postdoc kutatónk, Kovács Ági, miután sikeresen pályázott egy 5 éves európai kutatási programra, januártól megalapítja önálló kutatócsoportját a babakutatón belül. Az elkövetkező időben - egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált cikke nyomán - a kisbabák másokról alkotott komplex tudását szeretné minél pontosabban feltérképezni. Gratulálunk! Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz
16 KIKÖSZÖNTŐ Reméljük, örömmel olvastátok a beszámolónkat az elmúlt év eseményeiről. Nagyon köszönjük, hogy eddigi részvételetekkel segítettétek a munkánkat. Babakutatásaink folytatódnak, továbbra is szeretettel várunk minden vállalkozó kedvű szülőt és apróságot játszani, kutatni, kúszni-mászni. Amennyiben angol nyelven is szeretnétek a beszámolónkat olvasni, kérlek jelezzétek a babakutato@ceu.hu email címen, szívesen elküldjük nektek. Ha bármi kérdésetek van a vizsgálatokkal vagy a Kutatóközponttal kapcsolatban, továbbra is megtaláltok minket a www.babakutato.hu webcímen, email-en (babakutato@ceu.hu) vagy telefonon (06 30 462 5942). KÖSZÖNJÜK A RÉSZVÉTELETEKET AZ EDDIGI KUTATÁSOKBAN! Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2011 ősz