Villamos rajzok. Kamarás Péter 2015.április

Villamos rajzok formái és felépítése Kamarás Péter 2015.április

Kapcsolási rajzok funkciói - a működéshez szükséges készülékek ábrázolása - a készülékek összetartozó pontjainak jelölése - az ábrázolt áramkör működésének bemutatása - működési hiba esetén a hiba helyének behatárolása

Kapcsolási rajzok fajtái a.) egyvonalas rajzok ebben az esetben csak az egyes készülékek közötti összekötést ábrázoljuk, a lényeg a csatlakozandó készülékeken és az esetleges vezeték-érszámon van P B 3 főkapcsoló 3 mágneskapcsoló biztosíték 3 a jelzi a 3 db vezeték eret 3 K M motor

b.) készülékes (huzalozási) rajzok ebben az esetben a tényleges összekötés van ábrázolva, ahogy azt meg kell valósítani 1 2 3 B készülék a b A készülék x y C készülék

c.) áramköri rajzok ebben az esetben a tényleges villamos bekötések, működő áramkörök vannak ábrázolva P B K 24 V ~ főkapcsoló biztosíték világítás kapcsoló lámpa

érintkező típusok C NO záró érintkező NO = normally open C NC bontó érintkező NC = normally closed C NC C NC C = common NO váltó érintkező NO A relék és mágneskapcsolók tekercsei feszültségmentes állapotban vannak a rajzokon, így az érintkezők alapállapotban vannak ábrázolva!

Régebbi és új rajzjelek Záró relé- vagy mágneskapcsoló érintkező régebbi Bontó relé- vagy mágneskapcsoló érintkező régebbi

Nyomógombok régebbi Görgős kapcsolók régebbi

Tervjelek A villamos rajzokon látható rajzjelek egyes készülékeket jelölnek (azok érintkezőit). A készülékeket értelemszerűen be kell azonosítani, hogy a rajzról el tudjuk dönteni hogy az a rajzjel melyik készülékhez tartozik. A beazonosítás lehet a készülék teljes nevével is, de rajztechnikailag praktikusabb egy pár betűből és számból álló tervjel alkalmazása. A tervjelek elvileg tetszés szerint adhatóak, a dokumetációhoz úgyis tartozik egy rajz- és tervjelmagyarázati jegyzék. A magyar villamos és felvonós kapcsolási rajzokon kialakult egy közel egységes tervjel-szisztéma.

Első betű - készüléktípus B biztosíték D dióda H villamos érintkező J jelfogó (relé) K mágneskapcsoló (kontaktor) L jelzés (lámpa) N nyomógomb R relé (jelfogó)

Második és harmadik betű a funkcióra utal H A fülkeajtó érintkező K aknaajtó érintkező B biztonsági zár érintkező SG szorításgátló érintkező SH sebességhatároló érintkező J F jelfogó (relé) a fel-irányhoz (RF) L jelfogó (relé) a le-irányhoz (RL) K HF mágneskapcsoló a fel-irányhoz HL mágneskapcsoló a le-irányhoz

Néhány egyedi tervjel J M P 2 - jelfogó (relé) a mozgópadlóhoz H A Z - érzékelő a fülkeajtó zárt állapotához N K L nyomógomb a külső, le-irányú híváshoz (le-irányú hívógomb) R S K - relé a sebesség kijelöléshez (relé a gyors sebességhez)

Villamos rajzok megjelenítési formája - minden áramkör megtalálható egy lapon ennek előnye, hogy minden kötés könnyen lekövethető, hátránya, hogy csak egyszerűbb áramkörök férnek el használható méretű rajzlapon gyakorlati hátrány a rajz készítése és nyomtatása is átlagos nyomtatók A4-es (írólap) méretűek

A2-es lap - 4 db A4-es

A1-es lap 8 db A4-es

A mai gyakorlatban a legelterjedtebb megoldásban a dokumentációk A4-es lapméretben készülnek, szétbontva az egyes áramkörökre.

Készülékek beazonosítása A jobb megértés miatt célszerű a készülékek tervjele mellett megadni, hogy az hol található. a.) sorozatkapocs előszámok Villamosan azonos pontok az egyes készülékeken, csatlakozó dobozokon azonos feliratúak. A kapcsolási rajzokon azonban lehet különbséget tenni. Pl. a 26-os sorozatkapocs lehet a vezérlőszekrényben, a fülkén, fülketablón, stb. A beazonosítás végett a sorszám elé teszünk egy azonosító jelet vagy számot, mely utal a feltalálási helyre.

Schindler licenc esetében 1 géphelyiség 2 - állomásmásoló 3 vezérlőállvány 4 fülke 5 - akna 2. 64 64-es pont az állomásmásolón 3. 75 75-ös pont a vezérlőállványon 4. 75 75-ös pont a fülkén

65-ös pont 67-es pont

hasonló alapelvek alapján 103-as pont

praktikusabb megoldás, ha eleve rá van írva a rajzra, hogy az a készülék hol található

Részáramkörök összekapcsolása Az olyan rajzokon, ahol minden egy lapon van (un. egylapos kapcsolási rajzok), nincs szükség az egyes részáramkörök kapcsolatának feltüntetésére, a rajzból kiderül minden. Amennyiben egy rajz több lapból áll, szükséges az egyes összekapcsolódó részeket hivatkozással, összetartozó jelzéssel ellátni. áramút számozással történő azonosítás lapszámmal, pozícióval történő azonosítás

áramút számozással történő azonosítás R R 1 1 tekercs helye R záró 1 2 3 bontó 3 2 érintkező helye áramút szám

lapszámmal, pozícióval történő azonosítás kapcsolási rajz 11.oldala megadja, hogy a rajz hol folytatódik 1 2 3 4 5 ANA (21.3) ANA (11.5) 11 PK (21.2) pozíció lapszám azonosító név PK (11.3) 1 2 3 4 5 kapcsolási rajz 21.oldala 21

Kapcsolási rajzok olvasása Az egyes áramköri elemek kapcsolata van lerajzolva, az egy ponthoz tartozó elemek, kötési pontok követhetők le. 2-3 csatlakozási pont között egyszerű a kapcsolat ábrázolása és olvasása (értelmezése), követni kell az összekötő vonalakat.

RFK (PTC) 107 - termisztor KHL(6) KG(6)

értelmezés S1 akkor kap feszültséget (+24V-ot), amikor KHL és KG záró érintkezője bezár

Ezek az áramköri kapcsolatok fejben lekövethetők, értelmezhető a működés. Bonyolultabb esetben le is lehet írni az egyes áramköröket, akár az egész kapcsolási rajzot. Ilyenkor elhelyezéstől függetlenül össze kell gyűjteni az egyes áramkörökben résztvevő elemeket és azokat egy kapcsolatként leírni. A vezérlés gyártása során ezt is fel lehet használni, elegendő csak az a tudás, hogy melyik készülék hol van a vezérlésben és máris lehet húzni a vezetéket felvonós és villamos ismeret nélkül (pl. vezérlőszekrény bekötésénél).

KHF(2) KG(2) KHF(4) KG(4) KG(1) - U KG(3) - V KHF(6) - W L1 Q1(2) L2 Q1(4) L3 Q1(6) Q1(1) KHF(1) RFK(L1) RFK(A2) Q1(3) KHF(3) RFK(L2) Q1(5) KHF(5) RFK(L3) RFK(A1) RFK(N) - N 10 B3 B3 KHL(5) KG(5) S1 RFK(PTC) - 107 RFK(0) - 106

Kapcsolási rajzok működése A relék és mágneskapcsolók tekercsei feszültségmentes állapotban vannak a rajzokon, így az érintkezők alapállapotban vannak ábrázolva! A rajz értelmezésekor egyrészt ismerni kell az un. A rajz értelmezésekor egyrészt ismerni kell az un. alapáramköröket, másrészt tudni kell elképzelni, hogy hogyan működhetnek a rajz alapján.

Relé meghúzása NB R

Relé öntartása NB R R

NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

Ismeretlen rajz értelmezése Olyan áramköri elemmel kezdjük, amit könnyű felismerni. A motor villamos rajzjelét könnyű megkeresni és megnézni, milyen kapcsolók működtetik a valóságban. Megkeressük ezen kapcsolók áramkörét; kikövetkeztethető, hogy melyik milyen célra van beépítve. Azok az érintkezők, melyekből azonos tervjellel sok van ábrázolva, csak az aknaajtó vagy a biztonsági zár érintkezői lehetnek.

irányváltó mágneskapcsolók sebességkijelőlő mágneskapcsolók

Irány- és sebességmágneskapcsolók

biztonsági zár érintkezők KA és KB iránykijelölő relék aknaajtó érintkezők KV gyors sebességet kijelölő relé A és B irány-, H1 és H2 sebességkijelölő mágneskapcsolók

szélső szinti sebességváltó

utasítás visszajelzések hívógombok

Természetesen pár alapszó ismerete sem hátrány angol, német, spanyol, olasz, stb. nyelven (és persze egy kis villamos felvonós ismeret sem árt )

az előadás anyaga a www.hca.hu/tananyagok oldalról letölthető