A szakértők szerepe a szakképzési stratégia megvalósításában KÖSZOE Regionális Konferencia Zalaegerszeg, 2015. november 21.
Bevezető összefoglaló 1. A szakképzési centrumok helye és szerepe szakképzésünk megújuló rendszerében. 2. A gazdasági kamarák helye és szerepe a hazai szakképzés átalakításában, a gyakorlati képzés megújításában, a duális képzés stabilizálásában. 3. A köznevelési, szakképzési, felnőttképzési szakértők, szaktanácsadók, gazdasági kamarai tanácsadók. 2
Jogalkotási folyamatok 2010. - a kormány és az MKIK közötti keret-megállapodás célja az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság igényeinek közelítése. 2014. - a szakképzési törvénymódosítása a KLIK fenntartásában működő szakképző iskolák meghatározó hányadának fenntartóváltásáról. 2014. - Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepció elkészítése. 2014. - 319/2014. (XII. 13.) Kormányrendelet NSZFH - a szakképző iskolák átvételéhez és működésük beindításához kapcsolódó feladatok ellátása 3
Jogalkotási folyamatok 2015. - az 1040/2015. (II. 10.) Kormányhatározat a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepcióról. 2015. - a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről. 2015. - 120/2015. (V. 21.) Kormányrendelet - az 1. számú mellékletben felsorolt iskolák NGM fenntartásba vétele. 2015. - 146/2015. (VI. 12.) Kormányrendelet - EMMI-NGM és KLIK-NSZFH átadás-átvétel. 4
A szakképzési centrum Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Középirányító szerv: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Intézmény: Szakképzési Centrum Feladat ellátási hely: a szakképzési centrumok tagintézményei Szabályozás: 2015. július 1-től 44 szakképzési centrum (költségvetési szerv) ebből 5 budapesti 365 tagintézmény kb. 200 000 tanuló 5
A szakképzési centrum Az NSZFH dönt a Centrumok által indítható osztályok, csoportok létszámáról, meghatározza azok szakmaszerkezetét és beiskolázási létszámait; szakmai és gazdaságossági szempontból megvizsgálja és elfogadja a szakképzési Centrumok tantárgyfelosztását; a szakképzési Centrumok PP és szakma struktúrájának figyelembe vételével jóváhagyja a továbbképzési programot; összegzi a pedagógiai szakmai munka értékelését és az aktuális tanév utolsó napjáig felterjeszti a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. 6
A szakképzési centrum Az NSZFH nyilvántartja és nyilvánosságra hozza a fenntartói feladatkörében ellátott szakmai értékeléseket; egyetértési jogot gyakorol az országos szakképzési, felügyeleti és ellenőrzési folyamatokban kijelölt szakértők tekintetében; véleményezi és szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek felterjeszti a szakképzési Centrumok SZMSZ-ét; továbbá költségvetési szempontból megvizsgálja és dönt a többlet előirányzatot igénylő Pedagógiai Program módosításról. 7
Az NSZFH A szakképzési centrum nyilvántartja a szakképzési centrumok és az önkormányzatok valamint a Nemzeti vagyonkezelő által megkötött vagyonkezelési szerződéseket, továbbá igény szerinti kimutatásokat készít az NGM részére; előkészíti a szakképzési Centrumok által alkalmazandó egységes útmutatókat, szabályzat mintákat, dokumentum mintákat, sablonokat; ellátja a szakképzési Centrumok felnőttképzési tevékenységének, valamint egyes központi, kormányzati programok megvalósításának országos koordinációját. 8
A szakképzési centrum Az NSZFH a Centrumok költségvetésével és gazdálkodásával kapcsolatban ellátja az Áht. 9. -ban meghatározott, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által átruházott feladatokat; javaslatot tesz a Centrumokon belüli kiemelt, és Centrumok közötti előirányzati átcsoportosításra a költségvetési fejezetet irányító szerv felé; koordinálja a szakképzési Centrumok költségvetés tervezését és beszámolóját. 9
A szakképzési centrum Az NSZFH javaslatot tesz a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a Centrum főigazgatójának kinevezésére és felmentésére; elvégzi a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint a szakképzési Centrumok belső ellenőrzését; koordinálja a Centrumok HÍD programmal kapcsolatos feladatellátását. 10
A szakképzési centrum Az NSZFH készíti a statisztikákat, időközi beszámolókat az NGM részére; koordinálja a gyermek-, tanuló jogok, esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos feladatokat; felügyeli a Centrumok beszerzési, közbeszerzési tevékenységét; koordinálja a Centrumok mérés-értékeléssel, minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenységét; ellátja a Centrumokra vonatkozó központi értekezletek, rendezvények, konferenciák, szakkiállítások, tanulmányi versenyek koordinációs feladatait. 11
A szakképzési centrum Az NSZFH ellátja az esetleges peres eljárások koordinációját; koordinálja a Centrumok humán erőforrás feladatellátását, különösen az álláshely engedélyeztetés, továbbfoglalkoztatással, óraadói engedélyekkel, túlórával kapcsolatos tevékenységeket; lefolytatja a törvényességi, illetve egyéb szakmai intézményi ellenőrzéseket, azok eredményéről tájékoztatót készít az NGM részére. 12
A szakképzési centrum Az NSZFH koordinálja a kollégiumi feladatellátást; figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szakképzési sajtóanyagokat; előkészíti és az NGM részére felterjeszti a szakképző intézményekkel kapcsolatos országos szakmai koncepciókat, fejlesztési terveket és irányelveket; ellátja a Centrumok nemzetközi és határokon átnyúló, a külhoni magyar szakképzési és felnőttképzési intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatos programjainak koordinációs feladatait (PROJEKTEK). 13
A szakképzési centrum A létrejött Centrumokat az Oktatási Hivatal új OM azonosítóval vette nyilvántartásba. A közalkalmazottak munkáltatói jogutódlással kerültek a Centrumokhoz. A települési önkormányzat ingó és ingatlan vagyonára a Centrum fenntartóját ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg. 14
Vezetők A szakképzési centrum A szakképzési Centrumok élén főigazgató, valamint a szakmai- és gazdasági főigazgató-helyettesek állnak. A tagintézmény-vezetők igazgatói munkakörben látják el feladataikat. Szakmai garanciák A vezetői megbízás: legalább három év szakképzési vezetői gyakorlat, vagy ilyen irányú fenntartói, közigazgatási tapasztalat. Kötelező a gyakorlati oktatásvezető alkalmazása. 15
A szakképzési centrum A Szakképzési Centrum többcélú köznevelési intézmény. A Centrum önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely egy központi egységből és a tagintézményekből áll! A Centrum feladata az alapító okiratban meghatározott tagintézmények nevelési - oktatási - képzési tevékenységének irányítása, szervezése; a munka-erőpiaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása; aktív szerepvállalás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben. 16
A tagintézmény A szakképzési centrum a szakképzési Centrum szervezeti egysége; gazdálkodási kereteit a szakképzési Centrum költségvetésének melléklete tartalmazza; vezetője a jogszabályokban meghatározottakkal összhangban az igazgató, aki a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; dönt a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény döntési körébe tartozik. 17
A tagintézmény igazgatója A szakképzési centrum o a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. o felel az intézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért. 18
A szakképző iskolák változásai: A szakképzési centrum A szakközépiskola szakgimnáziummá alakul 2016/2017-es tanévtől kerül bevezetésre, 4+1 évfolyam; szakképesítés megszerzése az érettségi részeként, majd technikus végzettség a szakképző évfolyamon; gimnáziumi végzettséggel továbbra is 2 éves szakmai képzés. A szakiskola szakközépiskolává alakul 3+2 éves képzés automatikus továbbtanulási lehetőség a komplex szakmai vizsgát követően; érettségi megszerzése a szakképzettség beszámításával. A jelenlegi képzések 2015. szeptemberében indíthatóak utoljára. 19
A szakképzési centrum A szervezeti átalakulás miatt változik a dokumentációs rendszer SZMSZ Pedagógiai Program (nevelési program, helyi tanterv, szakmai program) Használt dokumentációk, nyomtatványok Honlap, Beiskolázási tájékoztatók A pedagógiai-szakmai szolgáltatások, elérésének lehetőségei Centrumokon belül, centrumok egymás közt POK, stb. Pályázati lehetőségek elérése, felhasználása, fenntartási kötelezettségek 20
A szakképzési centrum A tanulásközpontú pedagógus, vezetés, intézmény Cél a minőségi tanulási környezet és a motivált emberek kialakítása! TANÁROK, OKTATÓK TANULÓK, KORTÁRS CSOPORT, SZÜLŐK OKTATÁS NEVELÉS TANANYAG INFRASTRUKTÚRA Mennyire szolgálja az eredményes tanulást? Melyikre van legkevesebb és legtöbb hatása az iskolavezetésnek? 21
A szakképzési centrum A szakképzési centrumok stratégiai céljai (9 sikertényező) 1. Teljesítményközpontúság/magas elvárások 2. Tanulásközpontú iskolavezetés 3. Egyetértő és összetartó tantestület 4. Az oktatási tartalom és tanulási lehetőségek minősége 5. Az iskola légköre 6. Az iskola értékelési képessége 7. Szülők bevonása 8. A tantermi légkör 9. A tudatos pedagógia 22
A szakképzési centrum Valami kell! Pedagógiai Program Önértékelési program, terv Intézményfejlesztési terv Minőségfejlesztési elemek Úgy sem az lesz! A tanárok minősége A tanulók minősége A tanítási módszerek minősége A vezetés minősége Mi van meg ezekből a fentiekből? Mennyire a sajátunk, a mienk? A fentiek csak külső tényezőktől függnek? Mire vagyunk mi ráhatással? Van-e egy közös elemük (5 perc, 30 perc, 2 óra)? Lehetnek forgatókönyveink? 23
Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos fejlesztése tovább zajlik! A második szakképesítés megszerzése is ingyenes. A rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés nem számít külön szakképesítésnek (kapcsolódó). Bevezetés 2015. szeptember 1-től a már képzésben részt vevőkre vonatkozóan is. A második szakképesítés iskolai rendszerű felnőttoktatásban esti vagy levelező munkarend szerinti formában szerezhető meg ingyenesen. Cél: a szakképzésbe bekapcsolódó munkavállalók munkájuk megtartása mellett vegyenek részt az oktatásban! Életkori határ megemelése. A gazdasági kamara A nappali rendszerű szakképzésbe való bekapcsolódás felső életkori határa 21 évről 25 évre nőtt. 24
Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos fejlesztése tovább zajlik! Szakképesítések: 32, 34, 52, 54, 62 szintűek Rész-szakképesítések: 21, 31, 51 szintűek Szakképesítés-ráépülések: 33, 35, 53, 55 szintűek A szintből következtethető: A gazdasági kamara Szakképesítés, rész, vagy ráépülés? Milyen fokú? Milyen iskolai végzettséget igényel? Iskolai rendszerben, vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerezhető meg? Milyen szakképesítésre épül? 25
Az Országos Képzési Jegyzék folyamatos fejlesztése tovább zajlik! Főbb irányai: a szakgimnáziumban az érettségivel megszerezhető szakképesítések megjelenése; a felnőttképzési óraszámok csökkentése; Az MKKR szintek megjelenítése; új rész-szakképesítések elfogadása. A gazdasági kamara Az új szakmai és vizsgakövetelmények kiadása 2016. januárra várható, hogy a kerettanterveket 2016 tavaszáig meg lehessen alkotni. 26
A gazdasági kamara A kamarai szerepvállalás kiterjesztése: o o o o o o o Szakképzésben tanulók arányának növelése a középfokú oktatáson belül. A duális képzés erősítése (több kkv gyakorlati képző; több tanműhely a nagyvállalatoknál). A duális képzés ágazat-specifikus szabályozásának lehetősége. A tanulószerződések arányának növelése (technikusi szakmák esetén is). Bizonyos állami és uniós támogatások esetén a gyakorlati képzésben való vállalati részvétel előnyt jelenthet (motiváció). Kamarai garanciavállalás megvalósulása a gyakorlati képzésben való részvétel esetében. A hiányszakmát választók számának növelése: az ösztöndíjrendszer átalakítása, működtetése. 27
A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése Alapvető cél: A gazdasági kamara a gyakorlati képzés hatékonyságának és minőségének mérése, fenntartása; a szakértői, tanácsadói tevékenység a gazdasági kamara szakmai irányítása mellett valósuljon meg, a szakértői kiválasztás folyamatát a kamara határozza meg. Két fontos típusa különíthető el a kamarai ellenőrzésnek: Bevezető ellenőrzés: Egyrészt a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állását ellenőrzi, azaz a munkahely képzőhellyé minősítését szolgálja. Másrészt a gyakorlati képzésbe belépő cégek részére szakmai, módszertani, jogi tanácsadással szolgál. Köztes ellenőrzés: Folyamatba épített minőségbiztosítási céllal történik. A már képzést folytató cégek képzési tevékenységét, a feltételek teljesülését hivatott vizsgálni, illetve a problémás cégek munkájának figyelemmel kísérését szolgálja. 28
A szakértő szerepe, feladatai Köznevelési szakértő Oktatási Hivatal A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet pedagógiai-szakmai, törvényességi és hatósági ellenőrzés (Nktv. 86. (1)). Szakképzési szakértő, vizsgaelnök szakértői terület (NSZFH) A szakképzés ellenőrzési rendszere hatósági és törvényességi, továbbá szakmai ellenőrzésből áll (Szktv. 58. (1)). Szakképző iskolában folytatott pedagógiaiszakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni! Szakképzési kamarai tanácsadó munkáját kell igénybe venni a gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba vétele során, valamint a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzése során (Szktv. 44. (1) d) és 58. (2).) Felnőttképzési szakértő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 29
A szakértő szerepe, feladatai 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelete a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről. 12. (1) E rendelet rendelkezéseit a szakmai szakértői szakterületre benyújtott bejelentések és kérelmek esetében a folyamatban lévő eljárásokban úgy kell alkalmazni, hogy az e rendelet hatálybalépésekor le nem zárt eljárást meg kell szüntetni és a megfizetett díjat a kérelmezőnek vissza kell téríteni. (3) A szakmai szakértő szakterületen névjegyzékbe vett szakértők az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NSZFH) által vezetett szakértői névjegyzékbe kerülés időpontjában a szakértői névjegyzékből törlésre kerülnek. 30
A szakértő szerepe, feladatai A szakképzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek szakmai munkájának ellenőrzése és értékelése kiterjed különösen azok jogszabályi megfeleltségére, a képzési feltételek fenntartására, a tanulókkal szembeni kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, a képzések tartalmára vonatkozó elvárások teljesülésére. 31
A szakértő szerepe, feladatai A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KÖSZOE közt elkezdődött szakmai együttműködés kereteinek kiszélesítése, a közös szakmai munka alapjainak lerakása, a közös munka ütemezése. A Széchenyi 2020 keretein belül, különösen a GINOP és az EFOP pályázati lehetőségei. A jogszabályi változások előkészítésében való szakmai szerepvállalás kiszélesítése, a szakképzés és a felnőttképzés területeire. A KÖSZOE megyei vezetőivel való rendszeres kapcsolattartás kialakítása, a megyei szakképzési vezetők kiválasztása, a hálózati rendszer kiépítésének elindítása. A regionális szakképzési és felnőttképzési műhelyek hálózatának kialakítása, a műhelyek helyszíneinek és koordinátorainak kiválasztása. Komplex intézményfejlesztési tanácsadói és intézmény ellenőrzési, értékelési szakértői tevékenységek Az NSZFH, a Centrumok, a Kamara, a POK-ok stb. bázisán! 32
Köszönöm a figyelmet! Tóth Géza vezető főtanácsos Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 33