TDK dolgozat Magyarország borhelyzete Soproni borvidék jellemzése Bejczi László Horváth András 2009.
Borban az igazság A kőszegi borvidék helyzetelemzése
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. MAGYARORSZÁG SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉSE... 6 2.1. SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉSÜNK TÖRTÉNETÉRŐL... 6 2.2. SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉS NAPJAINKBAN:... 10 2.3. FORGALOMBA HOZOTT BOROK MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI... 12 3. MAGYAR BORVIDÉKEK... 20 3.1. MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEINEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI... 23 3.2. A BORVIDÉKEK TERÜLETI VÁLTOZÁSA:... 24 4. MAGYAR BORUTAK... 26 5. A BORTERMELÉS GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 27 6. A SOPRONI BORVIDÉK... 30 6.1. TÖRTÉNETÉRŐL... 31 6.2. A BORVIDÉK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:... 32 7. KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE HEGYKÖZSÉG... 32 7.1. A KŐSZEGI SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉS KULTÚRÁJÁRÓL, ÉS TÖRTÉNETÉRŐL... 32 7.2. KŐSZEGI BORRENDEZVÉNYEK... 35 7.3. KŐSZEGI BOR EGYESÜLETEK... 37 8. EMPÍRIKUS ELEMZÉS... 38 8.1. KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE HELYZETÉNEK ELEMZÉSE... 38 8.2. GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK... 50 8.3. KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE BORFOGYASZTÁSI ADATAI... 51 9. BORMARKETING... 52 9.1. A MARKETING-MIX ELEMEI KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE SZŐLŐTERMŐ VIDÉKEN... 54 9.2. SWOT-ANALÍZIS... 55 9.3. A JÖVŐ ÚTJA... 56 10. ÖSSZEFOGLALÁS... 58 11. FELHASZNÁLT IRODALOM... 61
4 A mértékkel fogyasztott bor a test és a lélek öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital, a mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat és sok romlást okoz" (Idézet az Ószövetségből) 1. Bevezetés Hazánkban a szőlőtermelő helyek hosszú évszázadok alatt a termőhelyi adottságok, továbbá a gazdasági és társadalmi viszonyok hatására alakultak ki. A termőhelyek mai arculata pedig szorosan összefügg azokkal a jogszabályokkal, amelyekkel a történelem folyamán szabályozni kívánták a szőlő és bortermelés kereteit, és amelyek meghatározzák fejlődésének irányát. Dolgozatunk témájaként a szőlő- és bortermelést választottuk. Vizsgálatunk tárgya Magyarország borgazdasága, valamint szűkebben a soproni borvidékhez tartozó kőszegi borgazdaság, a Kőszeg és Környéke Hegyközség művelési területe. Azért erre a témára esett a választásunk, mert kultúrált borfogyasztók lévén, valamint hobbi szőlő-, és bortermelőként, figyelemmel kísérjük Magyarország szőlő és bortermelő gazdaságát, és nyomon követjük szűkebb hazánk borgazdaságának alakulását is. Kőszeg környéki lakosokként, minket is különösen érint, hiszen a fejlődő borgazdaság előnyeiből mi is részesülünk. A dolgozat első részében röviden foglalkozunk Magyarország bortermelésével. Ebben a fejezetben írunk a magyar szőlő-, és bortermelés kialakulásáról, alakulásáról, Magyarország borfogyasztási szokásairól, valamint a 22 borvidékről. Bemutatjuk a magyar bornak gazdaságunkban betöltött szerepét, illetve értékesítésének alakulását, szőlőfajtánkként, és kiszerelésenként. Megvizsgáljuk marketing szempontból a borutak jelentőségét, kialakulásukat, fejlődésüket. Dolgozatunk második felében a Soproni Borvidéken belül Kőszeg és Vidéke Hegyközséget szeretnénk bemutatni. Figyelmet szentelünk Kőszeg hagyományainak, azon belül a szőlő jövésének könyvére, szőlő-, és bortermelésének történelmére. Különös
5 hangsúllyal szeretnék bemutatni a kőszegi gazdák szőlőtermelési szokásait, gazdasági helyzetüket, lehetőségeiket. Dolgozatunk következtetéseinek megalapozásához primer kutatást (interjúkészítés, kérdőíves felmérés) végeztünk és felhasználtunk szekunder forrásokat is. Helyszíni kutatás alapját 9 mélyinterjú készítése jelentette, melynek során próbáltunk Kőszeg és környéke neves borszakértői közül többeket megkérdezni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ők hogyan járulnak hozzá a kőszegi hegyközség hírnevének öregbítéséhez, milyen törekvéseket folytatnak, és tartanának megfelelőnek. A hegyközség 11 legjelentősebb borászával készítettünk egy kérdőíves kutatást, mellyel a szőlőgazdák gazdaságába pillanthattunk be, és gazdasági helyzetükbe, marketing lehetőségeikbe nyertünk betekintést. Kíváncsiak voltuk arra is, hogy a Soproni borvidékké válás mennyire befolyásolta a környék fejlődését, a gazdálkodóknak milyen új lehetőségeik nyíltak meg ezáltal. Aktualitás: Kiosztották a 10. alkalommal megrendezett VinAgora Nemzetközi Borverseny díjait Sopronban. Nem meglepő, hogy taroltak a magyar borok: az összesen 174 elismerés többségét (117-et) idén is a magyar nedűk kapták meg. 1 1 http://szentkoronaradio.com/kultura/2009_07_04_nem-vitas-meg-mindig-a-magyar-borok-a-legjobbak (Letöltés: 2009. október 14.)
6 2. Magyarország szőlő- és bortermelése Magyarország földrajzi adottságai tekintve a 45,4 48,5 o földrajzi szélességi fokok között terül el. Hazánk nagyobb hányada, kb. kétharmada a 10-11 o C-os átlaghőmérsékletű zónában fekszik, szőlőtermesztés szempontjából a Föld északi zónájában van. Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy hazánk elsősorban a minőségi fehérbor termelésének kedvez, azonban az ország természeti adottságaiból eredően a déli borvidékek alkalmasak minőségi vörösborok készítésére is. 2.1. Szőlő- és bortermelésünk történetéről Hazánkban már a honfoglalás előtt is termeltek szőlőt. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a Dunántúlon a római uralom előtt már voltak szőlőültetvények, de Pannónia (a mai Dunántúl) szőlőkultúrája leginkább a római birodalomban fejlődött. Ebből a korból számos emlék maradt fenn, melyek a Dunántúl területén megtalálhatók Soprontól a Balatonon keresztül, egészen Budapestig. A történelem viszontagságai ellenére sem pusztultak el ezek az értékek, sőt az évek folyamán továbbgyarapodtak. Az első jelentős szőlőtelepítések a városok és kolostorok mentén jöttek létre. Magyarországon Nagy Lajos és Mátyás király reformjainak köszönhetően a bortermelés nagy mértékben növekedett. A középkor ezen időszakában élte virágkorát a szőlő- és bortermelés, közben kisebb-nagyobb, visszaesés következett be a tatár, és a török uralom idején. A kiegyezés után az 1860-as években Európa szerte pusztító filoxérajárvány 2 miatt a szőlő- és bortermelés csökkent, amely az egész kontinensen, hazánkat is beleértve kiirtotta a kötött talajon lévő ültetvényeket. 1872-től a földművelésügyi miniszter több levélben is értesítette a gazdasági egyleteket, a járvány veszélyéről. 1874-ben, az Ausztriában történt nagymértékű szőlővessző kihalások után rendeletben tiltották meg az osztrák tartományokból történő szőlő behozatalt. Sok termelő nem vette komolyan a figyelmeztetéseke, ennek köszönhetően hazánkban is megjelent a vész. Az első fertőzést a pancsovai területen vették észre 1875-ben. (Ld. 21. és 22. melléklet.) 2 latin név: Viteus vitifolii/philloxera vitifolii Amerikából származó kártevő, másnéven a szőlő gyökértetű. A szőlő gyökerén un. gubacsokat képez, ezzel megfolytva a növényt. Védekezés ellene a filloxéra rezisztens alanyok használatával.
7 Az járvány utáni újratelepítések még be sem fejeződtek, amikor az I világháború és azt az követő túltermelési válság következtében újabb súlyos veszteségek érték az országot. Az I. világháborút lezáró békeszerződés következtében jelentős szőlőterületeket, illetve az ott lévő piacokat vesztett el a magyar szőlő és bortermelés. Az ország szőlőültetvényének kétharmadát, mintegy 215 ezer hektárt csatoltak el, valamint a szőlőés borfogyasztó lakosság egyharmada maradt az országhatáron belül. Ez túlkínálathoz vezetett. Az 1. térkép a trianoni békeszerződés előtti állapotot tükrözi. Megváltoztak ültetvényeink területi arányai, túlsúlyba kerültek a homoki szőlők. A belföldi borpiac csökkenése mellett a borexportunk is nagyon alacsony szintre esett vissza. 1. térkép 3 Az ország a II. világháború után ismét jelentős veszteséget könyvelhetett el, amely sajnos a szőlő- és bortermelés színvonalában is érződött. Jelentős kár érte újra az ültetvény-, és a hordóállományt. Ezt az időszakot követő átmeneti fellendülést az akkori politikai hatalom a történelem során korábban nem tapasztalt mélypontra jutatta. Ennek egyik legfőbb oka az 1949-ben hozott rendelet volt, amely értelmében megszüntették a szőlészeti, valamint a borászati felügyeleteket, valamint feloszlatták a hegyközségeket. 3 http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/02/img/02-t-14.jpg (Letöltés: 2009. november 11.)
8 Az így gazdátlanul, magára hagyott szőlőterületek állapota az évek során romlott, aminek következtében körülbelül 47,8 ezer hektáron pusztult ki a termés. Közel tíz év alatt nem egészen 20 %-kal csökkent a szőlőállomány. Ezen az állapoton az 1949-ben megalapított állami gazdaságok, és a később létrejött termelőszövetkezetek sem tudtak javítani, és ez a szőlőgazdaságokon is látszódott. 1949 és 1956 között az éves bortermelés 8,3 16,16 hl/ha volt. Az akkori gazdaságtalan termelés következtében már-már attól lehetett tartani, hogy idővel el fog tűnni a szőlő- és bortermelés a Magyarország gazdaságából. Ezt a - nyugodtan mondhatjuk - borzalmas helyzetet - bár szerintünk egy kicsit későn - az agrárágazat akkori vezetői is felismerték, és az 50-es években egy szőlőtelepítési programot hirdettek meg. Ennek hatására jelentős szőlőtelepítések mentek végbe, melyhez a kormányzat nyújtott anyagi támogatást. Ennek eredményeként 1961 és 1965 között 47 ezer hektár szőlőt telepítettek, továbbá ezzel párhuzamosan indult az új borászatok létrehozása is. A második ötéves terv időszakában elvégzett szőlőrekonstrukció kétségkívül hozott javulást, azonban ez nem oldotta meg szőlő- és bortermelésünk modern, korszerű alapokra helyezését. Ennek oka az volt, hogy nagy nehézségeket okozott a szőlőtermesztésre alkalmas területek kijelölése, ami ahhoz vezetett, hogy olyan térségekben is telepítettek szőlőt, ahol ez nem lett volna indokolt, továbbá ezért nem voltak ott a bortermelésnek hagyományai sem. Erre példát az Alföldön találhatunk, ahol még az alacsony fekvésű területekre is ültettek szőlőt, viszont a téli és a tavaszi időszakban gyakori fagyok miatt jelentős termésveszteség következett be. Az 1961 65 között az egész országban telepített szőlőfajták közül egyedül az Olaszrizling a máig legjelentősebb fajtánk. A második és a harmadik ötéves terv időszakban az állam elsődleges célja az volt, hogy a szőlőtermelésnek területhasznosító, népességfoglalkoztató és nem utolsó sorban népességeltartó képessége legyen. Ez a kormányzati szándék 1973-ig figyelhető meg. 1976 és 1990 között jelentős, mintegy 45 ezer hektár korszerű szőlőültetvényt létesítettek. A fajtaszerkezetben minőségi változás következett be, és újabb nemes szőlőket telepítettek, például Szürkebarátot, Traminit, és a Chardonnayt. Ezenkívül a hagyományos fajták térhódítása megalapozta boraink minőségének, exportképességének javulását. A borászati technológiában időközben végbementek minőségi fejlesztések, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szőlőterületek nagysága folyamatosan csökkent, azaz a kivágás mértéke meghaladta a telepítések mértékét:
9 Átlagos szőlőterület (millió ha) 250 200 150 228 237 214 184 157 142 133 100 50 0 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1986-1990 1991-1995 1. ábra Saját szerkesztés a Borászat c. kötet adatai alapján 4 Termés átlag (t/ha) 6 5 4 3 3,21 3,48 3,78 4,63 5,09 5,1 5,2 2 1 0 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1986-1990 1991-1995 2. ábra Saját szerkesztés a Borászat c. kötet adatai alapján 5 Az 1. és 2. ábra összevetése egy érdekes kérdést vethet fel. Hogy lehetséges az, hogy a termőterület csökken, és ezzel ellentétben a termés mennyisége nő. Nem ez vezetett a minőségromláshoz? Az általunk feltett kérdésre a válasz, az hogy a minőségi bort adó szőlők telepítése egyben mennyiségbeli javulást is eredményezett, a hatékonyságjavulás további okai még a jobb permetezőszerek, a kedvezőbb időjárás, a jobb szakértelem, a begyakorlottabb munka, és a gépesítés fokozása volt. 4 Eperjes Imre- Kállay Miklós- Magyar Ildikó: Borászat, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. 31.old. 5 Eperjes Imre- Kállay Miklós- Magyar Ildikó: Borászat, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. 31.old.
10 Szőlő- és borgazdaságunk - mint a történelem során annyiszor - jelenleg is nagy változáson megy át. A rendszerváltás nagy szerkezeti átalakulást eredményezett a gazdaságban, melynek következtében a szocialista nagyüzemeket, termelőszövetkezeteket privatizálták, így a tulajdon- és birtokviszonyok gyökeresen átalakultak, jóllehet nem eredeti formájukban. A szőlőültetvények döntő többsége kistermelők tulajdonába került, míg a borászati nagyüzemek egy része magyar, és külföldi befektetők kezére jutott, másik része kisebb területű szőlőbirtokokra darabolódott, továbbá sok tönkrement. 2.2. Szőlő és bortermelés napjainkban: Napjainkban a gazdálkodók tevékenységét nagyban befolyásolja a Európai Unióhoz való csatlakozás. Az Európai Unió világviszonylatban mind a szőlő-, mind a bortermelés, illetve fogyasztás szempontjából is az első helyet foglalja el. Ez arányait tekintve körülbelül 60 %-ot tesz ki. Az Unió költségvetésének a felét az agrárszféra kapja meg, amiből a szőlészet, és borászat körülbelül 2-3 %-ban részesül. Ezt jelentős mértéknek gondoljuk. Az EU támogatja a szőlőültetvények telepítését, kivágását, illetve szerkezetátalakítását. A szerkezet átalakításra felhasználható keretösszeg 17 164 000 euro 6. A 100/2009. évi (VII.31.) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által közzétett rendelete tartalmazza a kivágásra vonatkozó jogszabályokat. A szőlőterületek összes mennyisége azonban haladhatja meg az Unió által meghatározott kvótát. Jelenleg egy 2010. július 31-ig futó program keretében lehet pályázni ezek megvalósítására. Aktualitás: Még nem fogyott el a hordókból a tavalyi bor, nyomottak a felvásárlási árak, és megállíthatatlanul fogy a szőlőterület. A gazdasági válság hatására az idén csökkent a borfogyasztás. A kormány képtelen fellépni a hazai termelőket ellehetetlenítő feketekereskedelem ellen. Néhány éven belül így nettó borimportőr lesz hazánk, s akár tízezer emberrel gyarapodhat a munkanélküliek tábora. 7 6 http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/connect/resources/file/eb50164911de09d/1552009mvh.pdf?mod=ajperes (Letöltés: 2009. november 7.) 7 http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/magunknak_sem_lesz_eleg_a_sajat_borunk.html. (Letöltés: 2009. október 13.)
11
12 2.3. Forgalomba hozott borok minőségi kategóriái Magyarországon mind a fehér, illetve vörös szőlő borvidéktől függően megtalálható. Ezekből a szőlőfajtákból fehér, vörös, rozé, és siller borokat állítanak elő. A Magyarországon értékesített bormennyiség körülbelül 3 millió hektoliter. Ez alapján az egy főre eső fogyasztás 30 liter/év, ami az európai országok közül Dánia és Ausztria borfogyasztásához hasonló mértékű. Ezzel az átlaggal hazánk az Európai középmezőnyben foglal helyet. A forgalomba hozott borokat az alábbi minőségi kategóriába sorolják: 8 1. asztali bor: legalább 13 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból készült bor; 2. tájbor: az az asztali bor, amely egy meghatározott szőlőtermő táj terméséből származik, és teljes egészében államilag elismert szőlőfajták legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készült; 3. meghatározott termőhelyről származó minőségi bor: a legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó, a termőhelyre meghatározott szőlőfajta termelésének mustjából készült bor, mely a meghatározott borvidék, vagy termőhely legfeljebb 100 hl/ha termésű ültetvényből származik, továbbá a termőhelyre és fajtára, esetleg készítési módra, vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető íz- és zamatanyagokat tartalmaz; 4. meghatározott termőhelyről származó, különleges minőségű bor: a meghatározott borvidék, vagy termőhely legfeljebb 75 hl/ha termésű ültetvényéből származó, a termőhelyre meghatározott szőlőfajta érett, vagy tőkén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott termésének legalább 19 tömegszázaléknyi természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készült bor, amely a termőhelyre, fajtára, illetve meghatározott készítési módra jellemző illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes. Ezeket a borokat csak palackozva lehet forgalomba hozni. Mustja nem javítható fel és házasítani is csak az azonos termőhelyről és fajtából származó borral szabad. A gazdáknak a borok kiszerelésére négy lehetőségük van: 8 Márkus Pál: Borászati és üdítőital-ipari technológia I. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet Budapest, 2006 61.o.
13 lédig 9, kannás 10, PET palack 11, üvegpalack 12. A kutatás során megvizsgáltuk a fehér, a vörös, és a rozé boroknál a kiszerelések mennyiségét, asztali és tájbor kategóriában. Kutatás eredményét mutatják be a 3.-6. ábrák. 3. ábra 9 Kimérve értékesített ital. 10 Műanyagból készült minimum 5 l-es tároló eszköz. 11 Műagyagból készült maximum 2 l-es tároló eszköz. 12 Üvegből készült göngyöleg.
14 4. ábra A két ábrát összehasonlítva (4. és 5. ábra) az alábbi következtetésekre jutunk: 1. A lédig kiszerelés fehér bornál sokkal jelentősebb, mint a vörös és rozé boroknál. Aránya körülbelül 2/3:1/3. 2. Kannás kiszerelés esetén szintén a fehér bor dominanciája figyelhető meg, ennek mértéke körülbelül duplája a vörös és rozé boroknál tapasztaltaknak. Véleményünk szerint ez az arány annak tudható be, hogy ezt a minőségi kategóriát az a legalacsonyabb minősítésű továbbá az alacsonyabb színvonalú vendéglátóipari egységekben (pl.: ivókban) fogyasztják. 3. A PET palackos kiszerelési egységekben a fehérbor értékesítési mennyisége háromszor annyi, mint a vörös, és rozé boré. Továbbá azt is megfigyelhetjük, hogy ez az értékesítési forma a legnépszerűbb. Saját vásárlásaink során is megállapítottuk, hogy a kereskedelmi egységekben a PET palackos borok jelentősen olcsóbbak az üvegpalackoknál, függetlenül a minőségtől. Ezáltal sokkal több is fogy belőle. 4. Üvegpalack esetén viszont az előzőekben mutatott tendencia megfordul, és az üvegpalackos kiszerelés esetében a vörös és rozé borok dominálnak. Ez körülbelül 70-30 %-os arány a vörös és a rozé borok javára.
15 Tekintsük át a következőkben a tájborok értékesítésének változását 2007. január és 2009. június között! (5. és 6. ábrák.) 5. ábra 6. ábra A fenti ábrák alapján a következő kijelentéseket tehetjük:
16 1. A lédig kiszerelésnél a fehér bor értékesített mennyisége háromszorosa a vörös és a rozé bornak. 2. A kannás illetve a PET palackos bor értékesítési volumene elenyésző ebben a minőségi kategóriában. 3. Az üveg palackos értékesítés viszont kimagasló az asztali borhoz képest, ami - véleményünk szerint - a borfogyasztásban bekövetkező minőségi változásnak tudható be. A különleges minőségi borok esetében nincs a kiszerelés módja szerinti bontásra adatsor, mivel ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően csak palackozva szabad értékesíteni. Az értékesítési árat tekintve - hisz az ár a fogyasztói döntések meghatározó kategóriája a minőség mellett - 2007. január és 2009. június között az alábbi tendencia figyelhető meg: 7. ábra A 7. ábrából kiolvasható, hogy a fehér asztali borok értékesítési ára a vizsgált időszakon belül 2008. októberében hónapban volt a legmagasabb, 13400 forint/hektoliter.
17 Ezen időszak után egy gyors áresés következett be, aminek hatására az értékesítési ár 11600 forint/hektárra csökkent, majdnem elérte ezen időszakban, a 2007. áprilisában tapasztalt legalacsonyabb szintet, a 11550 forint/hektolitert. Összességében megállapíthatjuk, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között 1850 Ft-os különbség figyelhető meg. 2009. év első negyedévében a tendencia a 2008. hasonló időszakát követte, de májusban szintén egy radikális zuhanás következett be. Az utóbbi három év áprilisában megfigyelhető az értékesítési ár csökkenése, ami annak tudható be, hogy a gazdák jelentős előző évi készletállománnyal rendelkeztek, amelyet kénytelenek ezen az alacsony áron értékesíteni, hogy a betakarítandó termést feldolgozni és tárolni tudják. Szerintünk ez nem orvosság a probléma megoldására. Úgy véljük, hogy érdemes lenne olyan árakat kialakítani év közben is, melyek nem hordozzák magukban az időszakos nagy mértékű árzuhanást, és ezzel lehetne biztosítani a közel azonos mértékű értékesítési mennyiséget. 8. ábra
18 A vörös és rozé asztali borok értékesítési ára 2008. és 2009. első negyedévében szinte azonos mértékben változott (ld.: 8. ábra). A fent említett okok miatt 2009. márciusában is egy töréspont következett be. Ez a meredeken bekövetkező fordulatváltás alacsonyabb intenzitással jelenleg is tart. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor elérheti a vizsgált három időszakban tapasztalható legalacsonyabb árszintet, a 14750 Forintos hektoliterenkénti értéket, ami 2007. márciusában volt. A vizsgált időszak legmagasabb átlagára 17300 Forint/hektoliter volt, ezzel szemben az ugyanezen minőségi kategóriában lévő fehérbornál csupán 13400 Forint/hektoliter. A különbség 3900 Forint/hektoliter, ami 17 %-os eltérésnek felel meg. A borágazatot 2009. márciusában érte el a legjobban a gazdasági világválság hatásai. A legkevesebb jövedelemmel rendelkező szektort sújtotta a leginkább, hiszen főként ez a fogyasztói réteg vásárolja ezt minőségi kategóriájú bort. Ezek az okok vezettek ahhoz, hogy 2009. év áprilisában soha nem látott mértékű visszaesés következett be az árak tekintetében. 9. ábra A belföldön értékesített fehér tájborok értékesítési ára az asztali fehérborok árához képest a minőségi kategória miatt magasabb (ld.: 9. ábra). Megállapítható, hogy
19 évről évre magasabb árakkal találkozunk. 2009-ben azonban egy lényeges ugrás tapasztalható a fehér tájborok árában. 2008-hoz képest 2009-ben mintegy 3300 Ft-os emelkedés következett be, és ezen időszakban itt is jelentős ingadozás figyelhető meg. Az elért legmagasabb ár - 22000 Forint/hektoliter - felülmúlta a hasonló jellegű vörös, és rozé borok értékét. (Ld. 10. számú ábra.) Oka, hogy ebben az időszakban a kereslet meghaladta a kínálatot. A vizsgált időszakban tapasztalt legalacsonyabb ár körülbelül 14700 Forint/hektoliter volt, míg a legmagasabb ár ettől 7300 Forinttal tért el hektoliterenként az elmúlt két évben. 49 %-os különbséget takar. Kiszámíthatatlan időjárás következtében a 2008. évi termés a fehér szőlőknek nem kedvezett, és jelentős kár érte a termést. Ennek következtében a gazdák rákényszerültek, hogy magasabb termelői áron értékesítsék a boraikat, ezáltal a kereskedelmi árak is megemelkedtek. 10. ábra A belföldön termelt vörös és rozé tájborok értékesítési árai alapján (ld.: 10. ábra), arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt három évben az árak közel azonos szinten mozogtak, általában 19000 és 21000 Forint/hektoliter között. A legmagasabb ár 22000 Forint/hektoliter és a legalacsonyabb ár 17100 Forint/hektoliter- is a 2007-es
20 időszakban volt, ami azt jelentette, hogy márciusról szeptemberre mintegy 29 %-kal csökkentek az árak. 2008. és 2009. márciusában, illetve májusában az árak szinte azonos mértékűek. Ha figyelemben vesszük az infláció alakulását, akkor mondhatjuk, hogy a gazdák bevételei az inflációval arányos mértékben csökkentek. Aktualítás: Elég csak a flakonos, pancsolt borokra gondolni, amiből két liter 160-170 forintba kerül. Vannak, akik Olaszországból hoznak be bort, literenkénti 60-70 forintos áron, majd keverik azt a sajátjukkal és így adják el. A sörrel szeretne mindenki versenyezni, de míg az ipari termék a bor egyáltalán nem az. Közben a szőlőültetvények meg mennek tönkre, az alacsony felvásárlási árak miatt a szőlősgazdáknak nem jut az amortizáció visszapótlására. És akkor arról még nem ejtettünk szót, hogy a növényvédőszerek és a gázolaj sem lett olcsóbb az évek folyamán. Az áringadozás miatt kiszolgáltatottság ellenére is a Tiszazugban a szőlőtermés nagyrészét szőlőként értékesítik a gazdák, kevesen foglalkoznak palackos borértékesítéssel, ami pedig a jövő útja lehetne. 13 - mondta Tálas László Tiszakürt-Tiszainoka Hegyközség hegybírója. 3. Magyar borvidékek Magyarország 22 borvidékéből 7 borrégiót alakítottak ki. A borrégiók hagyománya több mint egy évszázadra visszavezethető. Borrégió mint fogalom a 2004. évi XVIII. törvényben jelent meg először, amely szerint a borvidéki régió egy meghatározott termőhely, hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező vagy egymással földrajzi egységet képező, illetve szomszédos borvidékkel közös társulás, amelynek területéről meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba. Ma ismét adottak lehetőségek új régiók létrehozására, melyek végső szerkezetüket csak hosszú évek során fogják elnyerni. 13 www.agroland.hu/?hir=5842 (Letöltés: 2009. november 8.)
21 következő: 2. térkép, www.borportal.hu Magyarországon jelenleg 22 borvidék található, melyek elhelyezkedése a 3. térkép 14 14 www.borvidek.uw.hu. (letöltés: 2009. november 8.)
22 A borvidék olyan termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegű borokat termel, és településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7 %-kal részesedik a mezőgazdaságilag művelt területből. 15 Nézzünk egy másik, regionális gazdaságtani megközelítést is: a borvidék homogén régiót jelent, ahol a lehatárolás a hasonlóság elvén nyugszik, hiszen a térstruktúrát az azonos, vagy közel azonos elemek folyamatosan és tartósan jellemzik. 16 A borrégiók esetén hasonlóságot a termelt szőlőfajták, tevékenységek azonossága jeleníti meg. 15 Márkus Pál: Borászati és üdítőital-ipari technológia I., FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2006, 34. old. 16 Lengyel Imre- Reichnitzer János: Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, 2004. 34. oldal
23 3.1. Magyarország borvidékeinek legfontosabb jellemzői 1. táblázat Térkép szám (3. térkép) 1 Borvidék Csongrádi borvidék Szőlőterület 1988-ban (ha) Szőlőterület 2008-ban (ha) 5753 2360 Jellemző szőlőfajták, borok Kövidinka, Rajnai rizling, Zöld veltelini, Olaszrizling, Kékfrankos Zweigelt, Ásotthalmi Rajnai rizling, Ásotthalmi Chardonnay, Csongrádi Cabernet franc, Csongrádi Kadarka, Pusztamérgesi Olaszrizling 2 3 4 5 6 7 8 Hajós-Bajai borvidék Kunsági borvidék Ászár-Neszmélyi borvidék Badacsonyi borvidék Balatonfüred- Csopaki borvidék Balatonfelvidéki borvidék Etyek-Budai borvidék 4082 2304 37959 27903 2203 1494 Rajnai rizling, Chardonnay,Kadarka,Kékfrankos, Cserszegi főszeres, Cabernet Zweigelt Ezerjó, Kövidinka, Aranysárfehér, Kadarka, Kékfrankos Rizlingszilváni, Olaszrizling, Leányka, Ezerjó, Rajnai rizling és Chardonnay 2048 1797 Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű 2827 2270 Olaszrizling, Rizlingszilváni, Chardonnay 1958 1510 Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay 1481 1480 Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon blanc 9 Móri borvidék 1263 890 Ezerjói, Királyleányka, Chardonnay 10 Pannonhalma- Sokoróaljai borvidék 1080 750 Olasz rizling, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Királyleányka, Cserszegi fűszeres 11 Somlói borvidék 527 690 Furmint, Olaszrizling, Juhfark, Sárfehér 12 13 14 15 Soproni borvidék Balatonboglári borvidék Mecsekaljai borvidék Szekszárdi borvidék 1839 1880 2765 2820 Kékfrankos, Merlot, Zweigelt, Leányka, Chardonnay, Irsai Olivér, Zöld veltelini Királyleányka, Olaszrizling, Chardonnay, Cabernet, Merlot 1276 940 Cirfandli, Olasz rizling, Chardonnay 2793 2300 16 Villányi borvidék 2003 1890 17 Bükkaljai borvidék 18 Egri borvidék 4011 5160 19 20 21 Mátrai borvidék (korábban: Mátraaljai) Tokajhegyaljai borvidék Balatonmelléki körzet Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Chardonnay, Olaszrizling, Szekszárdi Bikavér Portugieser (Kékoportó),Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot, Olaszrizling, Hárslevelű 2779 1590 Leányka, Olasz rizling, Kékfrankos 6642 7815 (7100) Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó, Leányka, Olasz rizling Rizlingszilváni, Olaszrizling, Muskotály, Szürkebarát, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon 6642 5860 Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály 2186 1170 22 Tolnai borvidék 2133 3150 Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Chardonnay, Zweigelt. Chardonnay, Olasz rizling, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon. Összesen 96250 77308 29 fajta Forrás: saját szerkesztés, www.borvidek.uw.hu alapján.
24 3.2. A borvidékek területi változása: A borvidékek területe összességében kétharmadára csökkent a 1988 és 2008 közötti húsz évben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden borvidék területe csökkent volna, hiszen néhány régióban területi növekedés figyelhető meg (ld. 11. ábra): Területek változása 1988-ról 2008-ra Csongrádi borvidék Hajós-Bajai borvidék 80% Kunsági borvidék 60% 40% 40% 47% 65% Ászár-Neszmélyi borvidék Badacsonyi borvidék Balatonfüred-Csopaki borvidék Balatonfelvidéki borvidék Etyek-Budai borvidék 20% 14% 7% 17% 20% 22% 18% Móri borvidék Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék Somlói borvidék Soproni borvidék 0% Balatonboglári borvidék -20% -12% -7% Mecsekaljai borvidék Szekszárdi borvidék -40% -60% -59% -44% -26% -32% -27% -34% -37% -41% -36% -37% -26% Villányi borvidék Bükkaljai borvidék Egri borvidék Mátrai borvidék (korábban: Mátraaljai) Tokajhegyaljai borvidék Balatonmelléki körzet -80% Tolnai borvidék 11. ábra. Saját szerkesztés, www.borvidek.uw.hu alapján A 22 borvidék közül a legjelentősebb területvesztés a Csongrádi borvidéken következett be, melynek területe 41 %-ra, tehát 59 %-kal csökkent. Ezzel szemben a Tolnai borvidék területe gyarapodott a leginkább 1988 és 2008 között, területe több mint másfélszeresére növekedett. Ennek oka első sorban a szekszárdi borok a hazai piacon történő térhódítása, illetve a borvidék imponáló fejlődést produkált az utóbbi években. Jelentősen nőtt azoknak a pincészeteknek a száma, amelyek nemzetközi mércével mérve is versenyképes borokat palackoznak. A már régebb óta ismert borászatok többsége komoly beruházásokat eszközölt, megteremtve a még magasabb színvonalú működéshez
25 szükséges technológiai hátteret, érlelő- és tárolókapacitást. Bár a bor minőségét nem befolyásolja, de turisztikai, és nem utolsósorban városképi szempontból sem elhanyagolható, hogy számos helyen építészetileg is igényes borházak, feldolgozók épültek. Természetesen a szőlőterületek alakítása, fejlesztése is folyamatos. Az adatokat felhasználva számoltunk egy számtani átlagot, amely azt mutatja, hogy a szőlőterület a vizsgált időszakban átlagosan 8 %-kal csökkent. Az egyes értékek 33,8 %-ban tértek el egymástól. Ez az érték nagynak mondható, ami annak tudható be, hogy egyaránt volt jelentős területcsökkenés, illetve növekedés. A borvidékek területi megoszlása Magyarországon 2008-ban Csongrádi borvidék Hajós-Bajai borvidék Kunsági borvidék Ászár-Neszmélyi borvidék Badacsonyi borvidék 8% 2% 4% 3% 3% Balatonfüred-Csopaki borvidék Balatonfelvidéki borvidék Etyek-Budai borvidék Móri borvidék 10% Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék 34% Somlói borvidék Soproni borvidék 7% 2% 3% Balatonboglári borvidék Mecsekaljai borvidék Szekszárdi borvidék Villányi borvidék 4% 1% 4% 2% 1%1%1% 2% 2% 2% 2% 3% Bükkaljai borvidék Egri borvidék Mátrai borvidék (korábban: Mátraaljai) Tokajhegyaljai borvidék Balatonmelléki körzet Tolnai borvidék 12. ábra. Saját szerkesztés, www.borvidek.uw.hu alapján