AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE 2013. szeptember 1-től érvényes helyi tanterv szerint Magyar nyelv és irodalomból 2-8. évfolyam 2. évfolyam Témakörök félév év vége Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és közléseket. A kérdésekre értelmesen válaszol; -használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit. olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókincscsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és közléseket. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit. olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókincscsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;
Írástechnika, helyesírás Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); 2-3 verset, mondókát elmond fejből. másoláskor nem vét írástechnikai hibát; a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; 15 20 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen választja el. felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); 4-6 verset, mondókát elmond fejből. másoláskor nem vét írástechnikai hibát; jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást; a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; 30 40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen választja el. felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat.
3. évfolyam Témakörök félév év vége Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelédennapi -A tanult udvarias nyelvi fordulatok/ köszönés, jókívánság/ használata a min- -A tanult udvarias nyelvi fordulatok/ köszönés, jókívánság/ használata a min- beszédhelyzetekben. dennapi beszédhelyzetekben. -Beszédében törekedjen a beszélő szándék érzékeltetésére helyes hanglejtéssel! -Rendelkezzen az életkornak megfelelő szókincscsel! -Beszédében törekedjen a beszélő szándék érzékeltetésére helyes hanglejtéssel! -Rendelkezzen az életkornak megfelelő szókincscsel! Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Íráskészség Olvasási készség -Legyen képes beszámolni olvasmányélményeiről kérdések alapján! -Tudjon 6-7 mondatos elbeszélő fogalmazást írni ismert témáról, közös megbeszélés alapján! -Írása legyen rendezett, tiszta, jól olvasható, egyéni tempójú. -Írásmunkáit tanítói segítséggel tudja ellenőrizni és javítani! -Tudjon felolvasni feldolgozott és begyakorolt szöveget egyéni tempóban! -Legyen képes olvasástechnikai hibáit felszólításra javítani! -Legyen képes beszámolni olvasmányélményeiről kérdések alapján! -Tudjon 6-7 mondatos elbeszélő fogalmazást írni ismert témáról, közös megbeszélés alapján! -Írása legyen rendezett, tiszta, jól olvasható, egyéni tempójú. -Írásmunkáit tanítói segítséggel tudja ellenőrizni és javítani! -Tudjon felolvasni feldolgozott és begyakorolt szöveget egyéni tempóban! -Legyen képes olvasástechnikai hibáit felszólításra javítani! Olvasás, szövegértés Nyelvtani és helyesírási ismeretek: -Legyen képes fél oldal terjedelmű, szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány megértésére! -Bizonyítsa egyszerű feladatok megoldásával, kérdések megválaszolásával a megértést! -Nevezze meg a szereplőket, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket, az események helyszínét, idejét, sorrendjét! -Nevelői segítséggel készítsen vázlatot! -Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat és jeleiket, a főnevet és fajtáit! -Tudja a témához kapcsolódó egyszerűbb feladatokat megoldani! -Legyen képes kevés hibával másolni! -Tollbamondás során írja nagy biztonsággal a szókészlet szavait begyakorolt esetekben! -Tudja tagolni a szöveget mondatokra, a mondatokat szavakra! -Készségszinten tudja: a mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölését, az egy- -Legyen képes fél oldal terjedelmű, szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány megértésére! -Bizonyítsa egyszerű feladatok megoldásával, kérdések megválaszolásával a megértést! -Nevezze meg a szereplőket, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket, az események helyszínét, idejét, sorrendjét! -Nevelői segítséggel készítsen vázlatot! -Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat és jeleiket, a főnevet és fajtáit! -Tudja a témához kapcsolódó egyszerűbb feladatokat megoldani! -Legyen képes kevés hibával másolni! -Tollbamondás során írja nagy biztonsággal a szókészlet szavait begyakorolt esetekben! -Tudja tagolni a szöveget mondatokra, a mondatokat szavakra! -Készségszinten tudja: a mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölését, az egy-
Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése szerű szavak elválasztását! -Legyen képes a kiejtésük szerint írandó szavakat nagy biztonsággal helyesen leírni! -A j hang jelölése szavakban kevés hibával. szerű szavak elválasztását! -Legyen képes a kiejtésük szerint írandó szavakat nagy biztonsággal helyesen leírni! -A j hang jelölése szavakban kevés hibával. -A tanult udvarias nyelvi fordulatok /köszönés, jókívánság, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés/ használata a mindennapi beszédhelyzetekben. -Beszédében törekedjen a beszélő szándék érzékeltetésére helyes hanglejtéssel! -Rendelkezzen az életkornak megfelelő szókincscsel! -Értelmesen és érthetően fejezze ki gondolatait! -Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat! -Bekapcsolódás csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. -A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti. -Az olvasás terén motivált, érdeklődő. -Folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is. -Felismeri és javítja a hibáit. -Felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult. -Szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait. -Megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik. -Ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat. -Tudjon felolvasni feldolgozott és begyakorolt szöveget egyéni tempóban! -Legyen képes olvasástechnikai hibáit felszólításra javítani! -Bizonyítsa egyszerű feladatok megoldásával, kérdések megválaszolásával a megértést! -Nevezze meg a szereplőket, a hozzájuk
kapcsolódó eseményeket, az események helyszínét, idejét, sorrendjét! -Nevelői segítséggel készítsen vázlatot! Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotás Az íráshasználat Nyelvtani és nyelvhelyességi -Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. -Versritmus jelzése tapssal, koppantással. -Rímek felismerése a verssorok végén. -Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket. -Azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. -Konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket. -Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. -Mondatalkotás. -Mondatok összekapcsolása. -Történetalkotás szóban. -Képolvasás, mesemondás. -A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít. -A fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ. -A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. -Figyel a nyelvi eszközök használatára. -A tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. - Elbeszélés, történetmondás; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd. -Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. -Írása legyen rendezett, tiszta, jól olvasható, egyéni tempójú. -Írásmunkáit tanítói segítséggel tudja ellenőrizni és javítani! -Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat és jeleiket, a főnevet és fajtáit,
ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és igét és melléknevet! -Tudja a témához kapcsolódó egyszerűbb feladatokat megoldani! -Legyen képes kevés hibával másolni! -Tollbamondás során írja nagy biztonsággal a szókészlet szavait begyakorolt esetekben! -Tudja tagolni a szöveget mondatokra, a mondatokat szavakra! -Készségszinten tudja: a mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölését, az egyszerű szavak elválasztását! -Legyen képes a kiejtésük szerint írandó szavakat nagy biztonsággal helyesen leírni! -A j hang jelölése szavakban kevés hibával. -A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. -A mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. -A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. -Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. -Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. - Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály. -Ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit. -Képes önálló tanulásra. -Ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit. -Ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben. -Információt keres, kezel önállóan néhány forrásból. -Szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotást, részletek Kölcsey Ferenc: Himnusz, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből. -Ismeri, megérti a történeteket bemutató műveket: felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt.
a történeti érzék fejlesztése -Képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben. -Meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni. -Képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során. -Dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni. -Történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket. -Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.
4. évfolyam Témakörök félév év vége Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok -értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait; -használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat; -beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe -az olvasás terén motivált, érdeklődő; -folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is; -felismeri és javítja a hibáit; -felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult; -szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait; -megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik. -megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; -azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét; -konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; -az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja -a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít; -értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait; -használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat; -beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; -bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. -az olvasás terén motivált, érdeklődő; -folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is; -felismeri és javítja a hibáit; -felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult; -szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait; -megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik. -megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket; -azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét; -konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; -az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja -a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít;
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése -a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ; -a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi; -figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használatára; -a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. -felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat; -felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat; -toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat; -a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; -alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. -a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja; -a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat; -írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak; -helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. -ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; -azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelését; -képes önálló tanulásra; -ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit; -ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben; -a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ; -információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; -szöveghűen felidézi a következő -a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ; -a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi; -figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használatára; -a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. -felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat; -felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat; -toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat; -a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; -alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. -a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja; -a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat; -írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak; -helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. -ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; -azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelését; -képes önálló tanulásra; -ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit; -ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben; -a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ; -információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; -szöveghűen felidézi a következő
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből. -történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket. Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből. -történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket. Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt
Magyar Irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam Témakörök félév év vége Mesék Mesék. Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. Meseregény(ek), meseregény-részletek. Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese). Mesék. Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. Meseregény(ek), meseregény-részletek. Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese). Petőfi Sándor: János vitéz Táj, szülőföld Régió, lakóhely Állatmesék verses és prózai formában A János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés). Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok. Állatmesék verses és prózai formában A János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés). Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok. Petőfi Sándor: Az Alföld(és más műve, pl.szülőföldemen, Úti levelek). Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról (pl. Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások művei), illetve vallomások a szülőföldről. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola névadója. Rákóczi mondák Illyés Gyula, Lázár Ervin meséi, mesegyűjteményei
Petőfi Tolna megyei ihletésű versei (A négyökrös szekér) A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Család, gyerekek és szülők Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben. A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, magyar és világirodalmi szemelvényekkel. Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. Kästner), valamint lírai alkotásokban. Arany János: Családi kör versértelmezés. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Szövegalkotás KÖVETELMÉ NYEK Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés), Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. János vitéz keletkezése,szereplők, cselekmény, Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütem- A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk- sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekekfelnőttek, hűség-árulás). Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (levél, érvelő szöveg, kreatív írások). Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Rákóczi mondák Illyés Gyula, Lázár Ervin meséi, mesegyűjteményei Petőfi Tolna megyei ihletésű versei (A négyökrös szekér)
hangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. Elbeszélés, leírás, jellemzés Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. Cselekmény rövid összefoglalása A PáI utcai fiúk: ifjúságiregény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. Levél, érvelő szöveg. 6. évfolyam Témakörök félév év vége Kőmíves Kelemen népballada Legyen képes: -az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. -műfaji sajátosságok Legyen képes: -az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. -műfaji sajátosságok Arany János: A walesi bárdok Mondák: Arany János: Rege a csodaszarvasról Arany János: Toldi Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a műballada jellemzői Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a monda jellemzői Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a műballada jellemzői Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a monda jellemzői Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást
adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a mű keletkezése, szerkezete, műfaji sajátosságai adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a mű keletkezése, szerkezete, műfaji sajátosságai Kőmíves Kelemen népballada Arany János: A walesi bárdok Mondák: Arany János: Rege a csodaszarvasról Arany János: Toldi Népdalok és műdalok Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Legyen képes: - az olvasott műveket ismertetni, - a tanult irodalmi fogalmakat értelmezni, egyszerűbb meghatározást adni róluk, - az összefüggéseket megérteni és közvetíteni, - gondolatait érthetően, világosan megfogalmazni. - a mű keletkezése, szerkezete, műfaji sajátosságai műfaji sajátosságok a műballada jellemzői a monda jellemzői a mű keletkezése, szerkezete, műfaji sajátosságai a dal mint lírai műfaj a dal sajátosságai a mű szerkezete, jellemei a történelmi regény műfai jellemzői, szerkezete, jelleme
7.évfolyam Témakörök Félév Év vége A reformkor A reformkor sajátosságai, legjelentősebb irodalmi és politikai személyiségei. jellemző stílusirányzatai: a romantika és a népiesség. Kölcsey Ferenc élete és munkássága Vörösmarty Mihály élete és költészete Petőfi Sándor élete és költészete Arany János élete és költészete Kölcsey Ferenc életútjának legfontosabb állomásai. A Himnusz keletkezése, műfaja, szerkezete, költői kifejezőeszközei, üzenete, jelentősége. A Kölcsey-epigrammák műfaji sajátosságai, mondanivalójuk. Az időmértékes verselés, a disztichon. Vörösmarty Mihály életútjának legfontosabb állomásai. Életművének főbb alkotásai. A Szózat keletkezése, műfaja, szerkezete, költői kifejezőeszközei, üzenete, jelentősége. A Himnusz és a Szózat öszszehasonlítása. Petőfi Sándor életútjának legfontosabb állomásai. Művek: Füstbe ment terv, Reszket a bokor,mert, A Tisza, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger Műfajok: dal, elégia, rapszódia, tájleíró költemény, alkalmi vers, élményvers fogalmának ismerete. Az adott mű keletkezési háttere, szerkesztési sajátosságai, nyelvi, poétikai kifejezőeszközei, stílusa, tartalmi elemei, verselése, jelentősége. A reformkor sajátosságai, legjelentősebb irodalmi és politikai személyiségei. jellemző stílusirányzatai: a romantika és a népiesség. Kölcsey Ferenc életútjának legfontosabb állomásai. A Himnusz keletkezése, műfaja, szerkezete, költői kifejezőeszközei, üzenete, jelentősége. A Kölcsey-epigrammák műfaji sajátosságai, mondanivalójuk. Az időmértékes verselés, a disztichon. Vörösmarty Mihály életútjának legfontosabb állomásai. Életművének főbb alkotásai. A Szózat keletkezése, műfaja, szerkezete, költői kifejezőeszközei, üzenete, jelentősége. A Himnusz és a Szózat összehasonlítása Petőfi Sándor életútjának legfontosabb állomásai. Művek: Füstbe ment terv, Reszket a bokor,mert, A Tisza, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger Műfajok: dal, elégia, rapszódia, tájleíró költemény, alkalmi vers, élményvers fogalmának ismerete. Az adott mű keletkezési háttere, szerkesztési sajátosságai, nyelvi, poétikai kifejezőeszközei, stílusa, tartalmi elemei, verselése, jelentősége. Arany János életútjának legfontosabb állomásai. Művek: A fülemile, Szondi két apródja, Vásárban. Műfajok: ballada, elbeszélő
Az irodalmi műnemek és műfajok rendszere Jókai Mór élete és munkássága Mikszáth Kálmán élete és munkássága Memoriter költemény, anekdota. Az adott mű keletkezési háttere, szerkesztési sajátosságai, nyelvi, poétikai kifejezőeszközei, stílusa, tartalmi elemei, verselése, jelentősége. Fogalmak: irónia, szatíra, gúny.. A líra és az epika megkülönböztetése. A tanult műfajok rendszerezése Jókai Mór életútjának legfontosabb állomásai. Művek: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember. Műfaj: a regény, a történelmi regény. A kiválasztott regény esetleges történelmi háttere, témája, a helyszín és idő azonosítása, a cselekmény fontos elemei, a főszereplő jellemrajza, mellékszereplőkhöz való viszonya. Az ábrázolás módszere. A műben megjelenő konfliktusok. Társadalomrajz. A mű mondanivalója. Mikszáth Kálmán életútjának legfontosabb állomásai. Mikszáth írói világának legfontosabb jellemzői. Mikszáth főbb művei. Művek: Bede Anna tartozása, A néhai bárány, A Balóthydomínium. Műfaj: a novella, a kisregény, a karcolat. Az adott novella, illetve karcolat műfaji sajátosságainak megvalósulása. A téma megnevezése. Az epikai helyszínidő-cselekmény azonosítása. Szerkezet. A szereplők jellemrajza. Az elbeszélői stílus Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey egyik epigrammája Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal jellemzői. Mondanivaló. Kölcsey Ferenc: Himnusz Kölcsey egyik epigrammája Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Petőfi Sándor: Szeptember végén Petőfi Sándor egy további választott verse. Petőfi Sándor: Szeptember végén Petőfi Sándor egy további választott verse.
8. évfolyam Témakörök félév év vége Lírai alkotások -A novella, lélektani novella, elbeszélés, regény, a humoreszk műfaji jellemzőinek ismerete. Ady Endre Az Értől az Óceánig Babits Mihály Új leoninusok Juhász Gyula Magyar nyár 1918 Tóth Árpád Körúti hajnal Memoriter: Ady Endre A föl-földobott kő Őrizem a szemed Juhász Gyula Milyen volt Epikai alkotások -műelemzése során rögzíti az egyes műfajok sajátosságait; -azonosítja a témát (pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység); -alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, a cselekmény szerkezeti elemeit,); -felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; -jellemzi a szereplőket; -képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.); -utalhat a mű keletkezési körülményeire, fogadtatására, jelentőségére; -megfogalmazza a mű üzenetét -képes az irodalmi élményét szabatos nyelvezettel kifejezni; -A szerzők életútjának és életművük stílusjegyeinek ismerete. -A dal, óda, himnusz, elégia, epigramma, versciklus fogalma. -A rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, daktilus, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, szinesztézia, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás felismerése. -A szimbolista, impresszionista. irányzatok főbb elvei, törekvései, ábrázolásmódja. -A korszak irodalmi élete, a Nyugat szerepe, hatása, a népi írók és a határon túli irodalom képviselői. -A novella, lélektani novella, elbeszélés, regény, a humoreszk műfaji jellemzőinek ismerete. -műelemzése során rögzíti az egyes műfajok sajátosságait; -azonosítja a témát (pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység); -alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, a cselekmény szerkezeti elemeit,); -felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; -jellemzi a szereplőket; -képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.); -utalhat a mű keletkezési körülményeire, fogadtatására, jelentőségére; -megfogalmazza a mű üzenetét -képes az irodalmi élményét szabatos nyelvezettel kifejezni; -A szerzők életútjának és életművük stílusjegyeinek ismerete. -A dal, óda, himnusz, elégia, epigramma, versciklus fogalma. -A rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, daktilus, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, szinesztézia, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás felismerése. -A szimbolista, impresszionista. irányzatok főbb elvei, törekvései, ábrázolásmódja. -A korszak irodalmi élete, a Nyugat szerepe, hatása, a népi írók és a határon túli irodalom képviselői. -A novella, lélektani novella, elbeszélés, regény, a humoreszk műfaji jellemzőinek ismerete. -műelemzése során rögzíti az egyes műfajok sajátosságait;
Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig Kosztolányi Dezső: Ötévi fegyház Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem József Atila: Curriculum vitae Tamási Áron: Ábel a rengetegben Lírai alkotások Ady Endre Az Értől az Óceánig, A föl-földobott kő, Lédával a bálban Őrizem a szemed, A Tűz csiholója Juhász Gyula Magyar nyár 1918 Milyen volt Anna örök Tóth Árpád Körúti hajnal Szabó Lőrinc Tücsökzene József Attila -azonosítja a témát (pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység); -alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, a cselekmény szerkezeti elemeit,); -felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; -jellemzi a szereplőket; -képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.); -utalhat a mű keletkezési körülményeire, fogadtatására, jelentőségére; -megfogalmazza a mű üzenetét -képes az irodalmi élményét szabatos nyelvezettel kifejezni; -A szerzők életútjának és életművük stílusjegyeinek ismerete. A dal, helyzetdal óda, himnusz, elégia, epigramma, versciklus fogalma. A rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, daktilus, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, szinesztézia, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás felismerése. A szimbolista, impresszionista. irányzatok főbb elvei, törekvései, ábrázolásmódja. A szerzők életútjának és életművük stílusjegyeinek ismerete. -A korszak irodalmi élete, a Nyugat szerepe, hatása, a népi írók és a határon túli irodalom képviselői. - elemzi az adott műfaj sajátosságait; - értelmezi a mű beszédhelyzetét; -azonosítja a mű tematikáját, megha-
Tiszta szívvel, A Dunánál Mikor az utcán átment a kedves Radnóti Miklós Nem tudhatom Tétova óda Erőltetett menet Memoriter: Ady Endre: A föl-földobott kő Őrizem a szemed, Juhász Gyula Milyen volt József Attila Tiszta szívvel A Dunánál utolsó versszaka Radnóti Miklós: Nem tudhatom tározó motívumait; - elemzi a ritmikai eszközök típusait; -elemzi a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket; -elemzi a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, térés időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása); -elemzi a művekből feltáruló érzelmi tartalmakat; -megfogalmazza mondanivalót. -utalhat a mű keletkezési körülményeire, fogadtatására, jelentőségére; -képes az irodalmi élményét szabatos nyelvezettel kifejezni;
Osztályozó vizsga anyaga Magyar nyelvből 5-8. évfolyam 2013. szeptember 1-től érvényes helyi tanterv szerint 5. évfolyam Témakörök félév év vége Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Olvasás az írott szöveg megértése A kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat) Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e- mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszereés főbb képzési jellemzőik: magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (be-
KÖVETELMÉNYEK különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. A kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat) Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e- mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés; tűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora. Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. Szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentum típusú szövegek eltérő feldolgozási technikájának ismerete
6. évfolyam Témakörök félév év vége Aktív részvétel különféle Beszédkészség, szóbeli szövegek kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs cél- megértése és alkotáshoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Írás, fogalmazás Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: élménybeszámoló, kérés, tudakozódás, köszönetnyilvánítás, kiselőadás Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Olvasás az írott szöveg megértése Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Az ige és főnév szemantikája. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumen-
KÖVETELMÉNYE K különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső; zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e- mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. alapszófaj : ige, főnév, Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. tumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. Szófajok helyesírása Szótő, toldalék, képző, jel, rag; melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév jelentése, alaki tulajdonságai Információ keresés, következtetés, értékelés
7. évfolyam Témakörök félév év vége - Mondatok szerkezetük és a beszélő szándéka szerint. Mondatvégi írásjelek helyes használata az egy szerű mondatban. - Az állítmány fogalma, kérdőszava, jelölése a mondatban és az ágrajzban szófaja, fajtái - Az alany fogalma, kérdőszava, jelölése a mondatban és az ágrajzban, szófaja, fajtái - Bővítmények: a tárgy fogalma, kérdőszava jelölése a mondatban, szófaja, fajtái - Bővítmények: a határozók fogalma, kérdőszavaik, jelölésük a mondatban és az ágrajban, szófajuk idő-, hely-, mód-, állapot- cél-, okeszköz-, társ-, részes- és állandó határozó - Bővítmények: a jelzők fogalma, kérdőszavaik jelölésük a mondatban és az ágrajzban szófajuk: minőség-, mennyiség- birtokos- és értelmező jelző - Mellérendelő és alárendelő szószerkezetek fajtáinak megnevezése és felismerésük - Helyesírási ismeretek a mondatrészekkel kapcsolatban
8. évfolyam Témakörök félév év vége Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -Kortársaknak szánt kiselőadás készítése és előadása a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód és szókincs használatával. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -Egy szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. -Egy olvasott szöveg tartalmának, összefüggéseinek felfedése, értelmezése, adatkeresési technikák alkalmazása. -Egy jegyzetelési technika alkalmazása. -Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk tollbamondás, illetve helyesírási feladatlap elkészítésével. -A mondatvégi írásjelek helyes használata, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai, a párbeszéd és az idézés írásmódjának helyes használata. -A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. - Mondat átalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően írásban. - A mondat nyelvi funkciójának, felépítésének, szerkezetének ismerete. -A mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók helyes használata. - A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. -Kortársaknak szánt kiselőadás készítése és előadása a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód és szókincs használatával. -Egy szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. -Egy olvasott szöveg tartalmának, összefüggéseinek felfedése, értelmezése, adatkeresési technikák alkalmazása. -Egy jegyzetelési technika alkalmazása. -Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk tollbamondás, illetve helyesírási feladatlap elkészítésével. -A mondatvégi írásjelek helyes használata, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai, a párbeszéd és az idézés írásmódjának helyes használata. -A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. - Mondat átalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően írásban. - A mondat nyelvi funkciójának, felépítésének, szerkezetének ismerete. -A mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók helyes használata. - A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. - Kortársaknak szánt kiselőadás készítése és előadása a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód és szókincs használatával. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai közül hozzászólás és köszöntés szóbeli előadása megadott témáról. alkal-
mazza a kommunikációs célnak megfelelő beszédmódot és szókincset! Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése - A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. b) Az olvasott szöveg tartalmának, összefüggéseinek felfedése, értelmezése, adatkeresési technikák alkalmazása. -A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. - Egy jegyzetelési technika alkalmazása. - Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek ismerete, azok elkülönítése: hír, tudósítás, kommentár, riport, interjú, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Önéletrajz írása. - Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk tollbamondás, illetve helyesírási feladatlap elkészítésével. - A mondatvégi írásjelek helyes használata, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai, a párbeszéd és az idézés írásmódjának helyes használata. - Az összetett szavak helyesírásának legalapvetőbb szabályai. - A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. - Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően írásban. - A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete. - A mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók helyes használata. - A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. - A mondat mint a szöveg alkotóeleme, szövegkohézió megteremtése
szövegalkotási feladatban. - A szóösszetétel felismerése. Az aláés mellérendelő szóösszetételek elkülönítése. - A szóképzés, az alapszó, a képzett szó fogalmának ismerete, képzett szavak felismerése, alkotása. A nyelv állandósága és változása -Tájékozottság az alábbi témákról: -A nyelv állandósága és változása. -A szókincs változásának okai. -Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok. -A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Osztályozó vizsga anyaga történelemből 5-8. évfolyam 2013. szeptember 1-től érvényes helyi tanterv szerint 5. évfolyam Témakör Félév Év vége Az őskori ember Az ókori Egyiptom Ókori keleti örökségünk Az athéni demokrácia fénykora Élet a Római Birodalomban Pannónia provincia Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok A középkori városok. A céhek kialakulása Honfoglalás és letelepedés A keresztény magyar állam megalapítása A tatárjárás Fogalmak: Őskor, ókor, öntözéses földművelés, városállam, népgyűlés, provincia, népvándorlás Személyek: Ádám, Éva, Mózes, Periklész, Romulus, Augustus, Attila,5. évfolyam Topográfia: Ókori Kelet, Athén, Spárta, Római Birodalom, Pannónia Kronológia: Kr. e 3000 körül, Kr. e 776, Kr. e 490, Kr. u 476, 800 Fogalmak: Őskor, ókor, öntözéses földművelés, városállam, népgyűlés, provincia, népvándorlás, középkor, uradalom, jobbágy, hűbérúr, hűbéres, céh, középkori város, finnugor, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, honfoglalás Személyek: Ádám, Éva, Mózes, Periklész, Romulus, Augustus, Attila, Nagy Károly, Gutenberg, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, IV. Béla Topográfia: Ókori Kelet, Athén, Spárta, Római Birodalom, Pannónia, Etelköz, Vereckei-hágó, Székesfehérvár, Buda Kronológia: Kr. e 3000 körül, Kr. e 776, Kr. e 490, Kr. u 476, 800, 895-900, 997- (1000) 1038