Az új közbeszerzési törvény és a helyi önkormányzatok. Dr. Boros Anita. Főosztályvezető

Az új közbeszerzési törvény és a helyi önkormányzatok Dr. Boros Anita. Főosztályvezető

Az új közbeszerzési törvény jellege A korábbi közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott legfőbb kritika, hogy a szabályozás átláthatatlan és bonyolult, mely elsősorban a törvény szerkezetére volt visszavezethető, az utaló rendelkezéseknek és többszörös visszahivatkozásoknak köszönhetően. Megoldás az Új Kbt-ben: Az új Kbt. e probléma orvoslása érdekében szakított a korábbi törvény felépítésével kerettörvény + végrehajtási rendeletek. A szabályozás jellege: Alapvetően kógens, de más a koncepcionális megközelítés, Szélesebb körű diszpozitivitás: Keretszabályok az új egyszerű eljárásban (garanciális elemek mellett) + önálló eljárási szabályok kialakításának lehetősége, A szerződésmódosítás szabályainak új megközelítése (korlátok felállítása mellett a módosítások megengedettek). 2

Első Rész Második Rész Harmadik Rész Negyedik Rész Ötödik Rész Hatodik Rész Az új Kbt. felépítése Általános rendelkezések minden közbeszerzésre irányadóak. Az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai Az uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrend szabályai A közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályok A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok szabályai A Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályok 3

A végrehajtási rendeletek 1. a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 8. a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. Rendelet 9. a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 10. a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 4

Fogalmak, értelmező rendelkezések Gazdasági szereplő mint alapkategória bevezetése (aki árut/szolgáltatást/építési beruházás kivitelezését, építmények építését kínálja a piacon), Az alvállalkozói fogalom változatlan tartalmi elemei és a bevonás mértéke szerinti különbségtétel megszüntetése (!), Erőforrásszervezet helyett az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet kategóriája. 5

Ajánlatkérők Egységes szabályozás Egy helyen találhatók a törvényben a klasszikus és a közszolgáltató ajánlatkérők (a terminológia itt nem hívja őket közszolgáltatónak), Rezsimenként egységes ajánlatkérői kör, A támogatott szervezet egységes fogalma. Az egyes ajánlatkérői kategóriák (klasszikusok, közszolgáltatók, támogatott szervezetek, önkéntes alkalmazók) Kbt. 6. A törvény önkéntes alkalmazása, valamint a szerződés, illetve külön jogszabály alapján fennálló közbeszerzési kötelezettség. b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; 6

A beszerzési tárgyak Az 5 beszerzési tárgy egységesen, egy helyen kerül meghatározásra, A koncessziók új fogalmi eleme a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatnak az átadása legalább jelentős részben vagy teljes egészében a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, Az építési beruházás fogalmának egységesítése (megszűnik a speciális fogalom a támogatásból megvalósuló beszerzések tekintetében korábbi Kbt. 25. (2) bek.). 7

Kivételek a törvény alkalmazása alól Egységes kivételi lista az Általános részben / 9., továbbiak: Közszolgáltatóknál és a nemzeti rezsimben, Új kivételi esetkörök Központi beszerző szervezettől történő beszerzés, Az önkormányzat közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó részére való átadása, illetve az intézményfenntartói jog átadása, Közigazgatási szervek közfeladat-átadási megállapodásai. In-house beszerzések: Alapja a kettős függés: Strukturális (önállóság a jogi látszat szintjén), Gazdasági (újítás: az árbevétel 80%-a elegendő feltétel). Újítás, hogy a társaságnak több üzletrésze, illetve részvénye is lehet. A teljes körű ellenőrzés gyakorolható a közszolgáltatás ellátásának megszervezésével összefüggő feladat vonatkozásában is. A szerződés legfeljebb 5 évre köthető/felmondási lehetőség vs. kötelezettség. 8

A közbeszerzés becsült értéke és az egybeszámítás A becsült érték fogalma változatlan, Kisebb változások a becsült érték számításának egyes módozataiban: Rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződések esetében a becsült érték megállapításánál a megelőző naptári év hasonló beszerzései, Az építési beruházások projekt-szemlélete (a teljes beruházásért járó ellenérték figyelembe vétele), Mindkét változás alapja, hogy megszűnik a költségvetési év bázis-időszakként történő figyelembe vétele! Egybeszámítás: Tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani Egybe kell számítani A hasonló árubeszerzéseket/szolgáltatás megrendeléseket, ha a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merült fel (viszonyítási pont lehet az előzetes összesített tájékoztató és a közbeszerzési terv), Az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét (változatlan projekt-szemlélet ). 9

Az alkalmazandó eljárásrend kiválasztása 4. melléklet szerinti szolgáltatások (nemzeti eljárásrend/kbt. III. rész), 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások (nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, de továbbra is hirdetmény a szerződés megkötéséről), Szolgáltatási koncesszió (nemzeti eljárásrend/kbt. III. rész), Kis beszerzés a nagy beszerzésben /21,8M/272,8M Ft < 20%/, Az enyhébb szabályok alkalmazása (nemzeti rezsim) nem járhat azzal, hogy az ajánlatkérő az egyszerű eljárás kivételi esetköreit felhasználva nem folytat le közbeszerzési eljárást!!! + figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közbeszerzésnek a különböző tevékenységek lefolytatásával összefüggő elemei egymástól elválaszthatók-e. Ha egy szervezet csak közszolgáltatói minőségében ajánlatkérő, az egyéb tevékenységével összefüggő beszerzése nem közbeszerzés-köteles, Ha a kettős státuszú szervezetek beszerzése közszolgáltatói tevékenységükkel függ össze, a speciális szabályok (XIV. fejezet), egyéb beszerzéseikre az általános (szigorúbb!) szabályok irányadók + ha nem állapítható meg egyértelműen az előbbi szabály. 10

Az ajánlatkérőkre vonatkozó általános szabályok Nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóságnál (ajánlatkérők nyilvántartása), Meghatalmazás alapján más nevében eljáró ajánlatkérő (a meghatalmazó nem kerülheti meg a rá irányadó szabályrendszert) nem azonos a lebonyolító megbízásával, Közös ajánlatkérők gesztori megállapodása, Közbeszerzési szabályzat készítésének kötelezettsége (általános vagy eseti legkésőbb az adott eljárás előkészítését megelőzően), Megfelelő közbeszerzési szakértelem biztosítása NB.: összeférhetetlenségi szabály a 22. (5) bekezdésében = döntéshozó nem lehet a BB tagja), Bírálóbizottság felállításának kötelezettsége és a rá vonatkozó szabályok: Legalább 3 tagú (célszerű, ha páratlan számú), Nem hoz döntést, csak döntési javaslatot tesz, Működési rendjét az ajánlatkérőnek kell meghatároznia. Az ajánlatkérő köteles a Kbt-ben meghatározott adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni 11

Központosított közbeszerzés Központi államigazgatási szervekre vonatkozó lehetőségek: a Kormány által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél. A helyi önkormányzatok vonatkozásában alkalmazandó szabályok: közös hivatalhoz tartozó települések, helyben központosítás az önkormányzati szervezetek vonatkozásában, összevont központosított rendszer létrehozása. Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza a helyben központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles szervek körét, a helyben központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét. 12

Összeférhetetlenség A régi szabályozás két problémája Kazuisztikus (ha az adott helyzet nem felelt meg a részletszabálynak, az összeférhetetlenség nem volt megállapítható), Objektív (ha az adott esetkör formailag fennállt, nem volt lehetőség ellenbizonyításra), Az új szabályozás Az ajánlatkérői oldal funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása Az ajánlattevői oldal részvétele az eljárásban ne eredményezze a verseny tisztaságának sérelmét. Ellenbizonyításra lehetőség van a törvényi vélelemmel szemben, Régi-új szabályok a mentesülés körében. 13

A gazdasági szereplők szerződés teljesítésére való alkalmassága -Korábbi rendszer lényegében nem változik, -Legalább egy-egy pénzügyi/gazdasági, illetve műszaki/ szakmai feltétel meghatározása kötelező, -Igazolások és minimumkövetelmények felhívásban kötelező megadni, -Arányosság legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben; közbeszerzés tárgyára vonatkozhat, -Közös ajánlattétel/részvételre jelentkezés együttes megfelelés minden esetben kivéve, ha személyhez kötött de ilyenkor is elegendő csak az egyiknek megfelelni, -Igazolási módok külön jogszabályban. 14

A nemzeti eljárásrend Nemzeti értékhatárokat elérő, uniós értékhatárokat el nem érő közbeszerzések + szolgáltatási koncesszió, Egybeszámítás alóli kivétel (18. (3) bek. unióssal nem kell egybeszámítani áru és szolgáltatás megrendelés esetén a 21,824 M építési beruházásnál a 272,8 M Ft-nál kevesebb értékű beszerzést, feltéve, hogy ennek értéke kevesebb, mint az eredeti 20%-a), 4. melléklet szerinti szolgáltatások [19. (2) bekezdés] Új kivételek: katasztrófák elleni védekezés, fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk/szolgáltatások/építési beruházások. Kizáró okok ajánlatkérő jogosult/ nem köteles előírni, de! kötelező kizáró ok: - illegális adóelkerülés, átláthatatlan tulajdonosi szerkezet [56. (1) bekezdés k) pont, (2) bekezdés] Dokumentáció csak építési beruházás esetén kötelező, Ajánlattételi határidő min. 20 nap. 15

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés 25 millió forintig, építési beruházás 150 millió forintig (KKV-t kell felhívni vagy költségvetési szerveket, KDB értesítése mellőzhető, legalább 3 ajánlattevő), kivételesen kedvező beszerzések (nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, lehetőség csak rövid ideig áll fenn, lényegesen alacsonyabb ellenszolgáltatás), külképviseletek (legalább 3 ajánlattevő). Fenntartás árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés 100 millió forint, építési beruházás 1 milliárd forint alatti árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Saját eljárásrend kialakítása Csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén lehetséges, Felhívás minden esetben kötelező hirdetményi közzététel [30. (1) bekezdés c) pont), Önállóan kialakított szabályok közzététele kötelező a felhívásban, Önálló szabályok alapelvek [2. ] betartása! Megfelelő ajánlattételhez szükséges információk közzététele kötelező (pl.:beszerzés tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek, értékelési szempontok és módszer, ajánlattételi határidő, kapcsolatfelvétel, stb.). 16

Az önkormányzatok megjelenése a közbeszerzési intézményrendszerben A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Közbeszerzési Hatóság mellett működő Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik: a) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy; b) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy; c) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy. Speciális összeférhetetlenségi szabály a közbeszerzési döntőbiztosok vonatkozásában: Nem lehet közbeszerzési biztos, aki helyi önkormányzati képviselő, polgármester. 17

A jogorvoslatok és a helyi önkormányzatok A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a kezdeményezheti az önkormányzati közbeszerzések esetén, ha a feladatkörük ellátása során a Kbt-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására a Közbeszerzési Hatóság elnöke; az Állami Számvevőszék; a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv; a Magyar Államkincstár; az alapvető jogok biztosa; a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; a Gazdasági Versenyhivatal; a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv; a legfőbb ügyész.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! www.kozbeszerzes.hu boros.anita@kt.hu