Heti 4 óra esetén, 37 tanítási hétre összesen 148 óra áll rendelkezésre. A tanmenet 132 óra beosztását tartalmazza. Heti 5 óra esetén összesen 37-tel több órában dolgozhatunk. Ez összesen 185 óra. Itt 169 órát osztottunk be. A fennmaradó 16 óra, mindkét esetben szabadon használható fel a tanár, illetve a tanulók igénye szerint. 247 TERMÉSZETES SZÁMOK A témakör végén 2 óra felmérô dolgozat szeptember október 22 27 1 3. 4 5. 6 7. 8 9. 10. 11 12. 1 3. 4 5. 6 7. 8 9. 10 11. 12 14. A számok alakja a tízes számrendszerben A számok csoportosítása A számok ábrázolása Kerekítés, becslés Összeadás és kivonás természetes számokkal Az összeg és a különbség változásai Helyi érték, alaki érték Kisebb, nagyobb, egyenlô Számegyenes A becsült érték Mûveletek a számok helyi értéke szerint Azonos átalakítás tízesek, százasok, ezresek... átlépése Venn-diagram A mm-es beosztású egyenes vonalzó és a számegyenes Közelítô értékek használata A mûvelet és a mûvelet inverze A változások ábrázolása Befizetési csekkek, játékpénz, régi pénzérmék különbözô számegyenes Az elsô száz szám 10 x 10-es táblázata, számkorongok modellezô gumi A számírás története Halmazok metszete, közös része A számok és az egyenes pontjai Becslések a mindennapi életben Állandó különbségû számsorok Az egyenlôség fogalmának elmélyítése
248 ALAKZATOK október-november 13. 15 16. 14 15. 16 17. 18. 19 20. 21 22. 23 24. 20 25. 26 27. 17 18. 19 20. 21 22. 23 24. 25 27. 28 29. 27 30 31. 32 33. Zárójelek az összeadásban és a kivonásban Szorzás Osztás A szorzat és a hányados változásai Összeg és különbség szorzása és osztása I. felmérô Környezetünk tárgyai és a mértani testek Testek építése A zárójel szerepe Szorzandó. szorzó, szorzat Osztandó, osztó, hányados Azonos átalakítás Az alapmûveletek értelmezése Alakzatok csoportosítása A mértani test Összeadások, kivonások zárójellel és anélkül A szorzótényezôk felcserélhetôsége A bennfoglalás és a részekre osztás A változások ábrázolása Alapmûveletek zárójellel és anélkül A négy alapmûvelet helyes alkalmazása A csoportosítás szempontjai Felület, vonal, pont Szám és Szám Szám modellezô gumi Szám és Szám és Többféle használati tárgy, mértani testek Kartonpapír, fonal, szerkesztô, eszközök, olló ragasztó, gyurma, szívószálak, stb. felírása mûveletekkel Az összeadás és a szorzás Az osztás és a kivonás Az egyenlôség fogalmának elmélyítése egyszerû nyitott mondatokban egyszerû nyitott mondatokban A valóság három dimenziójának ábrázolása mûvészeti alkotásokon Konvex test, konkáv test
249 28. 34 36. 29. 30. 31 32. 33 35. 36 37. 38 39. 40 41. 42 43. 44. 37 38. 39 40. 41 42. 43 45. 46 47. 48 49. 50 52. 53 55. 56. A testek geometriai jellemzôi A mértani testek szemléltetése metszô síkok Párhuzamos, metszô és kitérô egyenesek A sokszögek A téglalap kerülete A téglalap területe A testek felszíne A téglatest felszíne Számonkérés Lap, él, csúcs, Térbeli alakzatok rajzolása síkban Párhuzamosság, merôlegesség a térben A kitérô egyenes A sokszög fogalma, a sokszög kerülete A kerület mérése A kerület és a terület Testhálók A téglatest hálója Síkbeli és térbeli alakzatok A négyzet, a téglalap, a kocka a téglatest Párhuzamosság, merôlegesség a síkban merôleges egyenesek rajzolása vonalzóval Konvex, konkáv sokszögek A négyzet és a téglalap kerületének A hosszúság és a terület mértékegységei Testek határoló lapjai és a testek hálója Az egyforma téglalapok területe egyenlô Mértani testek Mértani testek, négyzetháló Mértani testek, színes mûanyag irattartók a síkok szemléltetésére Téglatest, hurkapálcika, élvázas testmodellek sokszöglapok Mérôszalag, zsineg Négyzet és háromszögháló, négyzetlapok, háromszöglapok Kiteríthetô és összeállítható testek modelljei Szétnyitható és összecsukható téglatest Euler tétel A valóság és a geometria, épületek fotói merôleges síkok a valóság tárgyain Párhuzamos, merôleges és kitérô egyenesek a valóság tárgyain A hosszúságmérés története Különbözô hosszúság mértékegységek A terület- és a kerületmérés különbözô mértékegységei Síkba kiteríthetô és nem kiteríthetô testek A téglatest többféle hálója
250 EGÉSZ SZÁMOK A témakör végén 2 óra felmérô dolgozat november december 14 16 45 46. 47. 48 49. 50 51. 52 53. 54 56. 57 58. 59 60. 57 58. 59 60. 61 62. 63 64. 65 66. 67 69. 70 72. 73 74. A negatív számok Egész számok helye a A számok abszolút értéke Az egész számok összeadása és kivonása Zárójelek használata Egész számok szorzása és osztása természetes számmal Nyitott mondatok II. felmérô Az ellentett fogalma Mindkét irányban végtelen számegyenes Az abszolút-érték fogalma Hozzáadással csökkenhet az összeg A mûveleti sorrend és a zárójel Negatív szám szorzása és osztása Az egyenlet és az egyenlet megoldása Ellentett számok a Negatív számok és a számegyenes pontjai Relációk az egész számok körében Hozzáadás, elvétel A mûveletek elvégzése célszerû csoportosítással Az összeadás és a szorzás, a kivonás és az osztás Az inverz mûveletek Hômérô, kisautó, térkép Demonstráci-ós Készpénz- és adósság cédulák Szám és Tankönyv A negatív számok története Állandó különbségû számsorok Egyszerû abszolútértéket tartalmazó nyitott mondatok Mûveleti jel, elôjel matematikai leírása Az alapmûveletekre vonatkozó mûveleti azonosságok az egész számok körében Az ellenôrzés fontossága
HELYMEGHATÁROZÁS, A DERÉKSZÖGÛ KOORDINÁTA-RENDSZER január 6 8 61. 62 63. 64 66. 75 76. 77 78. 79 82. Helymeghatározás minden napi környezetünkben Tájékozódás a és a síkon Derékszögû koordináta-rendszer Egy adott hely egyértelmû megadása Egy pont helyének megadása A pont koordinátái Kölcsönösen egyértelmû megfeleltetés Mérhetô távolságok, szögek Rendezett számpárok és a sík pontjai Földgömb, térkép, sakktábla, színházjegy Négyzetháló. színes korongok Négyzetháló. színes korongok Ptolemaiosz térképe Tájékozódás a térben A helymeghatározás egyéb módjai, pl.: a csillagászatban 251