Előterjesztés a Kormány részére az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatról Budapest, 2008. szeptember 15.
2008. évi... törvény az elektronikus közszolgáltatásról Az Országgyűlés az állam szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgárok, a gazdasági élet szereplői és a civil szervezetek információs közszolgáltatásokkal való magasabb szintű ellátásának biztosítása, a gyorsabb, hatékonyabb közigazgatási ügyintézés lehetővé tétele, valamint a nyilvánosság és társadalmi kontroll követelményének hatékonyabb érvényesítése érdekében az elektronikus közszolgáltatásról az alábbi törvényt alkotja: I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény hatálya 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területén elektronikus úton nyújtott közszolgáltatásokra (továbbiakban: elektronikus közszolgáltatás); b) az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó, e szolgáltatásokban jelen törvényben meghatározott módokon közreműködő, illetőleg a szolgáltatással kapcsolatban közigazgatási feladatot (tanúsítás, ellenőrzés, felügyelet stb.) ellátó szervekre és személyekre; c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybevevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személység nélküli szervezetekre; (2) A törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vagy igénybe vevő személyekre, szervezetekre és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (3) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele során az Európai Unió tagállamai állampolgárait, illetőleg az e tagállamokban letelepedett szervezeteket a magyar jogalanyokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. - 2 -
Az elektronikus közszolgáltatás fogalma 2. (1) E törvény alkalmazása során az elektronikus közszolgáltatás az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ keretében működő ügynet útján, elektronikus eszközökön nyújtott olyan szolgáltatás, amely hátteret biztosít a jelentős közösségi érdeket képviselő alapvetően a közigazgatási hatóságok, illetve közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások széles körű, korszerű és hatékony igénybevételéhez. (2) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központot a Kormány egyszemélyes részvénytársasága, a KOPINT-DATORG Zrt. működteti. A KOPINT-DATORG Zrt.- vel szemben az állami tulajdonosi jogait a közigazgatási informatikáért felelős miniszter gyakorolja. Az elektronikus közszolgáltatás alapelvei 3. (1) Az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása során az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak, illetve a hozzá csatlakozó, részére adatot, információt biztosító közigazgatási szerveknek, illetve más szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonságot, más informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményeinek érvényesülését, az üzemeltetés folytonosságát, az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az elektronikus közszolgáltatások társadalmi elfogadottságának erősítését. (2) Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során biztosítani kell, hogy az állami források felhasználásával létrehozott termékek korlátlan felhasználási jogával az állam rendelkezzen, és a fejlesztések eredményei minden állami (önkormányzati) szerv számára teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek. (3) Az elektronikus közszolgáltatások működésének elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, amely kötelezettséget a jelen törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően, egymással együttműködve, informatikai rendszereiket együttesen működtetve az ügynet útján kötelesek megvalósítani. (4) A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatások hozzáférhetősége nem korlátozható, egyes elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele azonban az igénybevevő előzetes azonosításához köthető. - 3 -
Az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának kötelezettsége 4. (1) Az államigazgatási szervek kötelesek, önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzatok, valamint más költségvetési szervek, a kisebbségi önkormányzatok és a köztestületek pedig jogosultak az ügynethez való csatlakozásra. A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. c) pont] külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján csatlakozhatnak az ügynethez. (2) Az elektronikus közszolgáltatásokkal szemben támasztott hitelességi, minőségi és fejlesztési követelmények érvényesülését a Kormány a közigazgatási informatikáért felelős miniszter útján biztosítja. II. Fejezet Az elektronikus közszolgáltatások nyújtásával összefüggő követelmények Az elektronikus közszolgáltatások feltételrendszere 5. (1) A közigazgatási szervek kötelesek az elektronikus közszolgáltatás nyújtásához szükséges adatokat, információkat az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ számára biztosítani. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szervet e kötelezettsége alól részben mentesítheti. A mentesítés azonban nem terjedhet ki a szerv tevékenységére vonatkozó nyilvános közérdekű adatok elektronikus úton történő hozzáférhetőségének biztosításával, illetőleg tájékoztató szolgáltatások nyújtásával összefüggő kötelezettségekre. Az átadható információk köre csak addig terjedhet, amelyek kezelésére az adatot igénylő szervezet felhatalmazással rendelkezik. (2) Az elektronikus közszolgáltatás vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szervek a tájékoztató jellegű szolgáltatási kötelezettségüknek az ügynet útján, az egységes követelményeknek megfelelő felhasználói felület igénybe vételével tesznek eleget. (3) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy az ügynethez való csatlakozásra kötelezett vagy jogosult szervezet az ügynethez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, biztonságossággal, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, és ezt a szolgáltatás meg- - 4 -
kezdése előtt, illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során külön jogszabály szerinti tanúsítvánnyal igazolja. A kötelezett szervezet a csatlakozási előfeltételek megteremtésének elmulasztására a szolgáltatási kötelezettség elkerülése céljából nem hivatkozhat. Az elektronikus közszolgáltatási közmű 6. (1) Az elektronikus közszolgáltatások biztosítása az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ kereteiben működő ügynet, mint elektronikus szolgáltatási közmű igénybe vétele útján történik. (2) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges közhiteles elektronikus nyilvántartások, illetve adatbázisok az ügyneten keresztül elérhetők az adatok tulajdonosai és a kezelésükre jogosultak számára. (3) A szolgáltatások igénybe vevője számára a közigazgatási ügyek elektronikus úton történő intézésének lehetősége és a közhiteles közigazgatási nyilvántartásokhoz való elektronikus hozzáférés az ügynethez való csatlakozással nyílik meg. (4) A céginformációs szolgálat (2006. évi V. törvény 13. ) közszolgáltatásai is az ügyneten keresztül érhetők el. (5) Egyes külön jogszabályban meghatározott adatbázisok és elektronikus közszolgáltatások elérhetősége telefonos ügyintézés keretében is biztosítható. Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ általános kötelezettségei 7. (1) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az elektronikus közszolgáltatás során köteles biztosítani: a) az alkalmazott infokommunikációs rendszerek műszaki megfelelőségét és biztonságos működésének feltételeit; b) a szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges eszközrendszer fenntartását, a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét, a közműnek az igénybe vevők részére való rendelkezésre állását; - 5 -
c) a közmű működésével összefüggő felhasználói tájékoztatást, illetve az ügyfélszolgálatot; d) a közmű és az azon keresztül elérhető elektronikus közszolgáltatások fejlesztését, új megoldások bevezetését; e) az adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől, megsemmisüléstől; f) az érintett számára a személyes adataira vonatkozó jogainak érvényesülését. (2) A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az ügynet üzemeltetése során a) kizárólag olyan infokommunikációs rendszereket alkalmazhat, amelyek biztosítják a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel való biztonságos kapcsolatot és az ügynet folyamatos előzetesen bejelentett, a legkisebb terhelésű időszakokban megvalósuló karbantartási üzemszünetekkel korlátozható elérhetőségét; b) a szolgáltatás nyújtásához kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő, megbízható és a külön jogszabály szerint tanúsított informatikai rendszereket és termékeket használhat, amelyek lehetővé teszik a hiteles dokumentumcserét, biztosítják az elektronikus dokumentumok sértetlenségét és védettségét, valamint az informatikai rendszerekben tárolt adatok archiválását. (3) Az ügynet üzemeltetését és fejlesztését az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ végzi. E feladatok ellátásához indokolt esetben a közigazgatási informatikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával más szolgáltató vagy szervezet közreműködését is igénybe veheti. (4) A közigazgatási informatikáért felelős miniszter felügyeli az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ tevékenységét, az ügynet informatikai biztonságát és az ügynet által nyújtott elektronikus közszolgáltatások rendelkezésre állását. - 6 -
III. fejezet Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele A szolgáltatások igénybe vételére irányuló jog, illetve kötelezettség 8. (1) A Kormány e törvényben meghatározott módon biztosítja és fejleszti az elektronikus közszolgáltatások igénybe vételéhez szükséges feltételeket, így a) létrehozza és az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ keretében működteti az ügynetet; b) egységes, átlátható és technológia-semleges minősítési és hitelesítési követelmények meghatározásával és érvényesítésével biztosítja az elektronikus közszolgáltatás zavartalanságát; c) elősegíti az egyetemes hozzáférhetőséget, így az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontokat, továbbá az ügyintézést támogató ügyfélszolgálatot létesít, illetve tart fenn, gondoskodik a hozzáférhetőség indokolatlan korlátozásának megszüntetéséről; d) ahol az ügy természete ezt lehetővé teszi, biztosítja a telefonos ügyintézés, illetve ügyindítás lehetőségét. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások valamennyi igénybe vevő számára a közigazgatással való kapcsolattartást egységesen biztosító, rögzített biztonsági követelményeknek megfelelően működtetendő infokommunikációs eszközök igénybe vételével, időbeli korlátozás nélkül érhetők el. (3) Törvény az elektronikus közszolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti. 9. (1) Az elektronikus közszolgáltatásokat bárki, korlátozás nélkül igénybe veheti. (2) Törvényben meghatározott esetekben az (1) bekezdés szerinti jog gyakorolhatóvá akkor válik, ha a) a szolgáltatás igénybe vétele valamely külön követelménynek való megfeleléstől függ, és az igénybe vevő e követelménynek eleget tesz; - 7 -
b) a szolgáltatást a vonatkozó műszaki-informatikai biztonsági feltételrendszerében foglalt követelményeknek megfelelő infokommunikációs eszközök útján veszi igénybe. (3) Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés joga a szolgáltatás igénybe vevőjét a törvény erejénél fogva, az alapszolgáltatások tekintetében külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. Az ingyenes alapszolgáltatások a következők: a) a közigazgatással való hiteles elektronikus kapcsolattartás, az ehhez kapcsolódó ügynet cím és tárolóhely biztosítása; b) azonosítási szolgáltatások; c) elektronikus fizetési lehetőség biztosítása; d) az a)-c) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz szükséges, központilag biztosított szoftverelemek. (4) Az alapszolgáltatásnak nem minősülő elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele jogszabályban meghatározott, ráfordítás arányos díjfizetéshez köthető. Ingyenes és díjfizetéshez kötött elektronikus közszolgáltatások 10. (1) Az igénybe vevők számára külön díj felszámítása nélkül érhetők el az ügynet alapszolgáltatásai [9. (3) bekezdés] valamint a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal öszszekapcsolt szervezetek által nyújtott tájékoztató szolgáltatások. (2) Az ügynet kiegészítő szolgáltatásai, valamint a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatások igénybe vétele, valamint a tájékoztató szolgáltatások keretei között elérhető adatvagyon újrahasznosítása jogszabályban meghatározott szolgáltatási díj megfizetéséhez köthető. (3) Egyes, külön jogszabályban meghatározott elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatással összefüggő költségek megtérítésére kötelezhető akkor is, ha a szolgáltatás nem díjköteles. (4) Az ügynet szolgáltatásai igénybevételével történő telefonos közigazgatási ügyintézés esetén egységen a helyi hívásnak megfelelő díjat lehet érvényesíteni. - 8 -
Azonosítás 11. (1) Amennyiben az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének feltétele az eljáró természetes személy azonosítása, úgy az azonosítás az ügyintézés jogszabályban előírt biztonsági követelményszintjének megfelelően történhet: a) magas b) közepes és c) alacsony biztonsági szinten. A magasabb biztonságú azonosítást alacsonyabb biztonságú helyett is lehet használni. (2) A magas biztonsági szintnek megfelelő azonosítás kétfázisú azonosítással történhet a) külön jogszabályban rögzített hiteles közigazgatási adatok alapján a személyiadatés lakcímnyilvántartás, illetve az idegenrendészeti személyiadat- és lakcímnyilvántartás segítségével; b) külön jogszabályban meghatározott biztonságos hordozón elhelyezett hiteles hatósági azonosító tanúsítvánnyal; c) biometrikus jellemzőt biztonságos hordozóeszközön tároló azonosítással, ahol a második fázis a személyiadat- és lakcímnyilvántartás. (3) Közepes biztonsági szintű azonosításhoz legalább kétfázisú azonosítási módszer szükséges. Ezek közül az egyik fázis az ügyfélkapu nyilvántartása, míg a másik egy időbélileg változó, egyszer használatos azonosító. (4) Alacsony biztonsági fokozatú azonosítás történhet egy fázisú azonosítással. (5) Az azonosítás történhet más EU tagállam megfelelő biztonságú személyazonosító rendszere segítségével is, amennyiben az alkalmas a határain kívüli azonosításra és nemzetközi megállapodás lehetővé teszi az azonosítás elfogadását. (6) Az elektronikus úton történő személyazonosításhoz használt, az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevőjének azonosítására szolgáló, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő személyazonosító igazolvány, egészségbiztosítási kártya vagy más, a biztonsági követelményeket kielégítő azonosító eszköz a használatára jogosult alapadatain kívül törvényi előírás, illetőleg a használatára jogosult döntése alapján más elektronikus adatokat is hordozhat. - 9 -
12. (1) Az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatok, valamint az elektronikus levélcím, a felhasználói név és amennyiben van a jelszó kezelője az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ. E feladatának teljesítéséhez az első azonosításhoz és a folyamatos karbantartáshoz igénybe veheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a feladat ellátáshoz szükséges adatait. (2) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során az adatokat kizárólag személyazonosításra és viszontazonosításra használhatja fel, valamint elláthatja a közigazgatási szervek hatósági tevékenységével kapcsolatos figyelemfelhívásainak továbbítását. (3) Sikeres azonosítás esetén az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az azonosított személy nevét és elektronikus levélcímét, valamint az adott szervezet számára képzett ügyfélazonosító kódot adhatja tovább, a közigazgatáson kívüli szolgáltatóknak azonban csak az azonosítást kérő eseti engedélye alapján adhat át személyes adatot. Képviselet 13. (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vétele során a természetes, illetve jogi személy, jogi személység nélküli szervezet helyett képviselője, állandó vagy eseti meghatalmazottja is eljárhat. (2) Az állandó általános képviseleti jogosultságról az Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartást vezet. (3) A képviseleti jogosultság igazolása, illetve ellenőrzése történhet a) a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás szerinti regisztrált képviseleti meghatalmazás alapján; b) erre rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és megküldésével; - 10 -
Az ügysegédi eljárás 14. (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vétele során ügysegéd [26. l) pont] közreműködésére az ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy az ügynet központi telefonos vagy internetes ügyfélszolgálatán keresztül kerülhet sor. (2) Az ügysegéd feljogosítható arra is, hogy az ügyfél e célra kialakított ügyféltárrészébe adatot helyezzen el, vagy onnan adatot helyezzen át. Adatkérés hatósági nyilvántartásokból 15. (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevőjét megilleti az a jog, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartásból a rá vonatkozó adatokat, illetőleg az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett elektronikus dokumentumokat az ügynet útján lekérdezze, továbbá, hogy e dokumentumok és adatok részére történő elektronikus úton való megküldését kérje. (2) A természetes személyre vonatkozó, külön jogszabály szerint nyilvántartott adatok e személy részéről történő elektronikus lekérése ingyenes, egyéb esetben az adatszolgáltatás díjfizetéshez köthető. Az igénybe vevő azt is kérheti, hogy a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról, illetőleg ügye elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett dokumentumokról részére hiteles elektronikus vagy papír alapú kivonat, igazolás vagy másolat kerüljön kiadásra. Külön jogszabály a papíralapú hiteles másolat kiadását szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti. (3) Az igénybe vevő saját döntése alapján - a részére elektronikus úton megküldött adatokat, iratokat ügyféltárának tartós altárában elhelyezheti, harmadik személy részére tovább küldheti, illetőleg ügyféltára mindenki számára hozzáférhető nyilvános felületén keresztül közzé teheti, (4) Az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő természetes személyek a megfelelő szintű elektronikus azonosítást követően, jogi személyek és jogi személység nélküli szervezetek a bírósági nyilvántartásnál kapott azonosító alapján férnek hozzá a rájuk vonatkozó nyilvántartás tartalmához. Nem természetes személyek esetében a képviseleti jogosultság vizsgálata követelmény. - 11 -
IV. Fejezet Az elektronikus közszolgáltatások eszközrendszere Az ÜGYNET alkotóelemei 16. (1) Az ügynet az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese, amely biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és adatcserét, az adatok tárolását és archiválását, az elektronikus fizetések valamint a közérdekű adatokhoz és tájékoztató szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit. (2) Az ügynet elemei az elektronikus kormányzati gerinchálózat, a kormányzati portál, az ügyfélkapu, a hivatali kapu, a szervezeti postafiók, az ügyféltár és az ügynet cím, a központi archiválási szolgáltatás, az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer, valamint az ügyintézést, ügyindítást lehetővé tevő, illetve az ügynet működéséhez kapcsolódó telefonos ügyfélszolgálat. (3) A személyes ügyintézési felületen keresztül elérhető elektronikus közszolgáltatások esetében az igénybe vevő számára biztosítja az ügyintézéshez szükséges működési feltételeket, az ügyfelek igényeihez igazodó, személyre szabott elektronikus közszolgáltatási profil kialakítását, hogy ügyei intézését egyablakos ügyintézési mód keretei között indíthassa el. Ügynet cím 17. (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének biztosítása érdekében a saját nevében vagy képviseleti jogkörben eljáró természetes személynek az igénybe vevő az ügyneten belüli elérhetőségét biztosító elektronikus cím (ügynet cím), továbbá az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során keletkezett dokumentumok elhelyezésére szolgáló, az igénybe vevő ellenőrzése alatt álló elektronikus tárolóhely (ügyféltár) áll rendelkezésére. E szolgáltatás igénybe vételére a (2) bekezdésben foglalt kivétellel minden ügyfélkapuval rendelkező természetes személy ingyenesen jogosult. (2) A természetes személyhez több ügynet cím és több ügyféltár is tartozhat. A második és többedik ügynet cím és ügyféltár létesítése, illetve a külön jogszabályban meg- - 12 -
határozott alanyi jogú ügyféltár méretet meghaladó tárkapacitás külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási díj ellenében történik. (3) Az ügynet cím használatára kizárólag az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartásban van mód. Az ügynet cím azonosítási célokra nem használható fel. (4) Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője hozzájárul, az eljáró szervek vele az ügynet cím alkalmazásával elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot, részére elektronikus formában küldhetnek dokumentumokat. A hozzájárulás kiterjedhet a szolgáltatást nyújtó szervezetek által kezdeményezett ügyekben való kapcsolattartásra is. (5) Az ügynet címre küldött iratok az ügyféltár részét képező értesítési tárhelyen kerülnek elhelyezésre. Az ügyféltár tartalmához csak az erre jogosultak férhetnek hozzá. Kormányzati portál és az ügyfélkapu 18. (1) A kormányzati portál a bárki számára igénybe vehető, illetőleg előzetes azonosításhoz kötött szolgáltatásai révén biztosítja az ügynethez csatlakozott szervek (szervezetek) hozzáférhetőségét, az ügyintézéshez szükséges tájékoztatókhoz és a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz való hozzáférést, az elektronikus ügyintézéshez és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket. (2) A kormányzati portál szolgáltatásainak igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy az ügyei intézéséhez szükséges, különböző szolgáltatási felületeken (tematikus portálokon) közzé tett információk előzetes azonosítása nélkül rendezetten váljanak hozzáférhetővé. (3) Az azonosításhoz kötött elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele esetén az ügynet részét képező ügyfélkapu a 11. -ban meghatározott biztonsági szintek szerint, alapszolgáltatásként hozzáférhető azonosítási rendszert biztosít, amely ezen szolgáltatásokat az azonosított igénybevevő számára hozzáférhetővé teszi. (4) A szolgáltatás igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy a (2) bekezdés szerint összegyűjtött információkat azonosítása után az ügyféltárban elhelyezhesse. - 13 -
Az igénybe vevők tárolt információ feletti rendelkezési jogosítványai 19. (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői számára tárolóhely rendelkezésére bocsátásával az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak biztosítania kell, hogy az ügynet igénybe vételével folytatott kommunikációból az igénybe vevő által kijelölt dokumentumokat az általa történt törlésig, illetve a regisztráció megszüntetéséig az ügyféltár elkülönült részét képező tartós tárban rendszerezett formában megőrizhesse. (2) Az alapszolgáltatás részét képező ügyféltár méretét és az ügyfél elhalálozása esetén az ügyféltárban tárolt dokumentumokkal kapcsolatos eljárást külön jogszabály határozza meg. (3) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy a tartós tár e célra szolgáló részében elhelyezett egyedi dokumentumhoz a hozzáférést az általa meghatározott szerv, személy részére, illetőleg korlátozás nélkül bárki számára lehetővé tegye (nyilvánosságra hozatal). (4) Törvényben meghatározott esetekben a közzététel az ügyfél számára kötelezővé, illetőleg valamely kedvezmény, juttatás igénybe vételének előfeltételévé tehető. A hivatali kapu és a szervezeti postafiók 20. (1) A hivatali kapu a csatlakozott szervezeteknek az ügynethez, illetőleg az ügyneten keresztül elérhető szolgáltatásokhoz (információkhoz) való hozzáférési lehetőségét biztosító logikai pont. Az ügynethez csatlakozó szervezet számára hivatali kapu nyitása kötelező. A csatlakozás feltétele, hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informatikai rendszerek és eszközök törvényben meghatározott módon előzetesen hitelesítésre, illetve tanúsításra kerüljenek. (2) A hivatali kapun történő belépés kizárólag a megfelelően azonosított és erre felhatalmazott ügyintézők, illetve kapcsolódást biztosító számítógépek számára lehetséges. A felhatalmazásokat az ügynet kezeli, a felhatalmazást az ügyfélkaput nyitó szerv biztosítja. (3) Az ügynet részeként a csatlakozott szervezetek számára az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ szervezeti postafiókot biztosít. - 14 -
(4) Az ügynettel automatizált rendszerkapcsolatot kiépített szervezetek saját szervezeti postafiókukat közvetlen adatátviteli lehetőséggel, az ilyen kapcsolattal nem rendelkező szervezetek az ügyirat-csomagokat az ügyintéző részére kibocsátott azonosító segítségével elérhető ügyintézői felület útján kezelhetik. (5) A szervezeti postafiókban az ügy intézésével összefüggésben bekövetkezett, ügyintézési műveleteket (változásokat, állapotjelentéseket stb.) rögzíteni kell, és az arra feljogosítottak számára hozzáférhetővé kell tenni. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Ügyfélszolgálat 21. (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői részére az elektronikus úton történő tájékozódáshoz és ügyintézéshez személyesen illetőleg telefonon keresztül elérhető ügysegédi információs szolgálatot (ügyfélvonal) az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak kell biztosítania. (2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását külön jogszabályban meghatározott módon és igénybe vételi feltételek mellett a) az elektronikus ügyintézést támogató ügyintézései helyek (ügynet-pontok, ügyintézési kioszkok) kialakításával, és b) külön elektronikus adatátviteli szolgáltatás (mobil ügynet) biztosításával c) telefonos tájékoztató és információs, valamint reklamációs lehetőség kialakításával kell elősegíteni. (3) A telefonos ügyfélszolgálati kapcsolatról csak az igénybe vevő a felvételen is rögzített kérése, hozzájárulása alapján készül hangfelvétel, melyet az igénybe vevő kérésének megfelelő ideig, de legfeljebb öt évig tárol az ügynet. (4) Telefonon keresztül indított ügyintézés, illetve a vétel visszaigazolásához kötött eljárási cselekmény (tértivevényes) csak hangrögzítéssel végezhető. Ilyen esetben a felvétel kezelésére a levéltári szabályok vonatkoznak. (5) Az igénybevevő kérheti a beszélgetés hiteles másolatának az ügyféltárában történő elhelyezését - 15 -
Elektronikus fizetések és elszámolások 22. (1) Az ügynet keretében az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak külön jogszabályban meghatározott, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőségeket, illetve pénzügyi elszámolási szolgáltatásokat kell biztosítania. (2) Az ügynet elektronikus fizetéssel kapcsolatos szolgáltatásai a csatlakozott szervezetek számára a központi rendszer keretében kialakított fizetési kapu igénybe vételével érhetők el. (3) A rendelkezésre álló elektronikus fizetési módok közül törvény eltérő rendelkezésének hiányában az igénybe vevő választ. Archiválási szolgáltatások 23. (1) Az ügynet részeként azon közigazgatási szervek számára, amelyeknél önálló elektronikus archiváló rendszer nem működik, illetve amely szervekkel az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ erre megállapodást kötött, központi archiválási szolgáltatás biztosítja az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során elektronikus formában keletkezett dokumentumok közép és hosszú távú tárolását, megőrzését és olvashatóságát. (2) A központi archiválási szolgáltatás biztosítja a köziratok kiadására jogosult szervek lezárt elektronikus iratanyagának levéltárba adás előtti átmeneti tárolását, továbbá a (3) bekezdés szerinti elektronikus levéltári központ szolgáltatásait, valamint az elektronikus ügyintézési folyamatok összefüggésében keletkezett adatmentési adatok megőrzését. (3) Az ügynet keretében működő elektronikus levéltári szolgáltatás a közlevéltárak elektronikus levéltári anyagának hosszú távú megőrzését lehetővé tevő tárolóhelyszolgáltatás, amely biztosítja az illetékes levéltárak hatáskörében lévő elektronikus levéltári szolgáltató rendszerek működtetésének műszaki-informatikai feltételeit, ennek részeként a megőrzött iratok hozzáférhetőségét. - 16 -
V. Fejezet Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő felügyeleti és tanúsítási jogosítványok Az elektronikus közszolgáltatások hitelességének és minőségének ellenőrzése 24. (1) Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében az ügynet részét képező rendszerek külön jogszabályban megállapított egységes biztonsági, valamint a rendszerek együttes működését biztosítani tudó követelmények alapján működnek. (2) Az ügynethez csatlakozott rendszer üzemeltetője felel azért, hogy a rendszer a külön jogszabályban meghatározott eljárási és biztonsági követelményeknek megfeleljen. (3) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ felelős azért, hogy a (2) bekezdés szerinti alrendszerek tevékenységükkel ne veszélyeztessék az ügynet más elemeinek biztonságát. E felelősségi körében eljárva korlátozhatja, illetve megszüntetheti a csatlakozott rendszer hozzáférését. Tanúsítás 25. (1) Az ügynethez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált követelményeinek teljesítését a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakértői vélemény alapján tanúsítja. (2) Amennyiben a Nemzeti Hírközlési Hatóság megállapítja, hogy a csatlakozó rendelkezik a működéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, intézményi és jogi feltételekkel, úgy az akkreditációs eljárás eredményeként részére tanúsítványt ad ki. A csatlakozás csak a tanúsítvány kiadása után hajtható végre. (3) Ha a csatlakozás megtörténte után a csatlakozás feltételei megszűnnek, a Nemzeti Hírközlési Hatóság a tanúsítványt visszavonja. (4) Az elektronikus közszolgáltatás biztonsági auditjáról külön törvény rendelkezik. - 17 -
VI. Fejezet Záró rendelkezések Értelmező rendelkezések E törvény alkalmazásában: 26. a) azonosítási szolgáltatás: Olyan elektronikus szolgáltatás, amely különböző megbízhatósági szinten tanúsítja azonosítást igénylő számára, hogy a szolgáltatás alanya az azonosítási szolgáltató által megadott (megnevezett, egyértelműen azonosított) személy b) értesítési tárhely: az ügyféltárnak a bejövő iratok elhelyezésére és megőrzésére szolgáló elkülönített része; c) hivatali kapu: az ügynet azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér az ügynet által részére nyújtott szolgáltatásokhoz; d) szervezeti postafiók: a hivatali kaput nyitott szervezet számára biztosított elektronikus tárolóhely; e) közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott; f) közösségi hozzáférési pont: az ügynet által nyújtott szolgáltatások igénybevételi lehetőségét és ügyféltámogatást biztosító hely; g) központi ügyfélszolgálat: az elektronikus kormányzati és közszolgáltatási központ által fenntartott, az ügynet rendszerének részét képező elektronikus tájékoztató és igény esetén ügyintézéshez támogatást, ügyintézési szolgáltatást nyújtó, valamint az ügynet működésének ügyfél oldali technikai támogatását biztosító szervezeti egység; h) közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás: a villamos energia, a gáz-, a hő-, a víz-, a szennyvíz- és a hulladékkezelési, valamint a köztisztasági és az elektronikus hírközlési szolgáltatások; i) személyes ügyintézési portálfelület: az ügyfélkapu igénybe vételével azonosított ügyfél számára az ügy elektronikus úton történő intézését is lehetővé tevő eszköz; j) ügyféltár: a személyes ügyintézéshez rendelkezésre bocsátott tárhely; - 18 -
k) ügyintézési portálfelület: a kormányzati portálnak az intézni kívánt ügyhöz kapcsolódó információkat rendszerezett formában elérhetővé tevő, ügyfél-azonosításhoz nem kötött része; l) ügynet cím: az ügyfélkaput nyitott személy az ügyneten belüli elektronikus elérhetőségét lehetővé elektronikus levelezési cím; m) ügysegéd: az ügynet szolgáltatásait igénybe vevő javára eljáró, ügyintézést végző és képviselet ellátására jogosult, vagy képviseleti jog nélkül, de az igénybe vevő megbízása alapján ügyintézést végző, illetőleg az ügyintézés műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; n) tartós tár: az ügyféltár az ügyfél iratainak hosszú távú megőrzését lehetővé része. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések A törvény 2009. július 1-jén lép hatályba. 27. Felhatalmazás 28. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek együttműködésével, az általuk működtetett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat; b) az ügynet működtetésével valamint szolgáltatásainak igénybe vételével összefüggő részletes informatikai-biztonsági, adatbiztonsági követelményeket; c) az igénybe vevők (felhasználók) elektronikus úton történő azonosításával összefüggő előírásokat, az azonosítási technológiák biztonsági szintjének besorolását; d) az ügynethez való csatlakozás különös követelményeit és az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait; e) az ügynet útján nyújtott elektronikus tájékoztató és ügysegédi szolgáltatások részletes formai és tartalmi követelményeit; - 19 -
f) a külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások körét, a díj megfizetésének módozatait; g) a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra vonatkozó informatikai-biztonsági követelményeket; h) az ügynet részeként nyújtott tárolási, archiválási szolgáltatásra és az e szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó részletes szabályokat; i) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályozást. 29. Módosuló, illetve hatályon kívül helyezendő jogszabályok felsorolása (Később állapítandó meg, a Ket. folyamatban lévő módosításának függvényében.) - 20 -
III. Általános indokolás A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) elfogadása a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésére vonatkozó szabályozórendszer teljes körű átalakításának, modernizációjának kezdetét is jelentette. A Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszükségesebb mértékben rögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus hatósági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotására. A Ket.-ben biztosított felhatalmazások alapján került elfogadásra az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egységes közigazgatási ügykezelési szabályok szerves részeként az elektronikus iratkezelés, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott követelmények is kialakításra kerüljenek. Az ügyfélközpontú közigazgatást előtérbe helyező, a kormányprogramban is feladatként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése. A Ket. alapvetően biztosítja az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás jogszabályi feltételeit, az elektronikus kormányzás fogalma ennél lényegesen szélesebb körű szolgáltatásokat fed le (pl. a hatósági ügyintézés körébe nem tartozó egyéb elektronikus ügyintézés támogatása, tájékoztató szolgáltatások stb.). Ezek megvalósítása céljából a Kormány létrehozta a központi elektronikus szolgáltató rendszert, amely magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu, a csatlakozott szervek számára a hivatali kapu létesítésének lehetőségét. E feladatok támogatását az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálását lehetővé tevő, az egész országot átfogó, korszerű eszközöket alkalmazó, szolgáltató szemléletű elektronikus ügyintézési, ügyfél-tájékoztatási rendszer szolgálja. A központi rendszer ma egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szervek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyhez szabványosított felülete-
ken csatlakoznak a kormányzati elektronikus szolgáltatások, továbbá lehetőséget biztosít az önkormányzati szolgáltatások csatlakoztatására is. Felügyeletét és üzemeltetését A Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatal látja el, az ügyfélkapu köré kiépült, központosított elektronikus ügyintézés alapvető jogi és informatikai biztonsági feltételrendszerre vonatkozó részletszabályokat a Ket szabályaival összhangban a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, illetőleg a Központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet állapítja meg. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény gyakorlati alkalmazásával összefüggő alapján az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2007-ben elkészítette a Ket. módosítását, amelyet több körben egyeztetésre bocsátott. Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 30/2008. (II. 19.) Korm. rendelet alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter a Kormány közigazgatás-fejlesztésért felelős tagja, aki a közigazgatásfejlesztésért való felelőssége körében az önkormányzati miniszter közreműködésével előkészíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabályokat. E feladatát ellátva az igazságügyi és rendészeti miniszter ÖTM által előkészített tervezet szerinti módosítások mellett számos további kérdésben tett javaslatot a Ket. módosítására. Miután a Kormányprogram egyértelműen állást foglalt az elektronizáció mellett, a Ket. módosításának tervezete az egyik leglényegesebb kérdésnek tekinti, s több lépcsőben jelentősen módosítja a Ket. az elektronikus eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. A Ket. módosításával párhuzamosan folyik azon kormányrendeletek előkészítése, amelyek meghatározzák, hogy az elektronikus kapcsolattartás mely formái (ügyfélkapun keresztül vagy valamely típusú elektronikus aláírással ellátott dokumentumban) mely konkrét eljárási cselekménynél alkalmazhatóak, külön szabályozva az ügyfél-hatóság, hatóság-ügyfél és a hatóságok egymás közötti kapcsolattartását. A Kormányprogramban célul tűzött, modern, szolgáltató állam kialakításának igénye az elektronikus közigazgatással, az állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek ügyeinek elektronikus úton történő intézésével kapcsolatos kérdések köre a jogi szabályozás szintjén azonban nem kizárólag a hatósági közigazgatási eljárás magasabb szintű elektronizáltságának, az eljárási cselekmények elektronikus út igénybe vételével történő gyakorolhatóvá tételének igényét veti fel (aminek irányait a Ket. folyamatban lévő módosítása határozza meg). Az e-közigazgatás alapjaira építve, azon mégis túlnyúlva az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésének szükségességére is rámutat. - 22 -
A Kormányprogram ezen céljaival összefüggésben alapvető feladatként határozható meg, hogy mindenki számára biztosítani lehessen az alapvető információs közszolgáltatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózathoz, a közhasznú információkhoz való biztonságos hozzáférést, az állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek számára pedig hivatalos ügyeik elektronikus úton történő intézésének, az állam az ügyintézésben közreműködő szerveinek több csatornás (személyes, internetes, mobilos stb.) elérési lehetőségét. Ez összességében az elektronikus közszolgáltatások szemléletváltást is jelentő átalakítását, követeli meg: az ügyek elektronizálásáról a hangsúly az ember és családja, üzleti vállalkozása, civil képviselete támogatásának irányába, mindennapi igényei személyre szabott kiszolgálására, az ügyek intézéséhez szükséges információk teljes körű biztosítására kell, hogy áttevődjék. Mindehhez egységes alapokon, a már kialakított e- közszolgáltatási alapinfrastruktúrára építve olyan, központilag kialakított működési infrastruktúrát kell kiépíteni, mely középtávon megoldja a rendszerek fizikai, informatikai szempontból történő elhelyezését és védelmét, lehetőséget ad a tudásmegosztásra. Szükséges olyan szabványosított ügyintézési felületek kialakítása is, amelyeken keresztül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatásai struktúra keretei között találkozik az állammal, az állam szerveivel. A nemzetközi példáknak megfelelően az ügyfelek igényeire válaszoló elektronikus közszolgáltatások kialakításának feltételrendszerét egy egységes, átfogó, a jelenleg fennálló irányítási és koordinációs hatásköri átfedéseket felszámoló elektronikus közszolgáltatási törvény formájában szükséges rendezni. A törvény elsődleges célja, hogy az elektronikus közszolgáltatások infrastrukturális (szervezeti-intézményi, működési, biztonságossági, interoperabilitási stb.) feltételrendszerét kialakítsa: előírásai sem az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal öszszefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, sem az elektronikus hatósági ügyintézés a Ket.-ben, illetőleg külön jogszabályban szabályozott kérdéseit nem érintik. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a törvény személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén, elektronikus úton nyújtott közszolgáltatásokra, az e szolgáltatásokat nyújtó, abban közreműködő, illetőleg a szolgáltatással kapcsolatban közigazgatási - tanúsítási, ellenőrzési, felügyeleti stb. feladatot ellátó szervekre, a szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre (ide értve a Ket. 15. szerinti ügyfelet) terjed ki: az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során az Európai Unió tagállamainak állampolgárai és az e tagállamokban letelepedett szervezetek a magyar jogalanyokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. - 23 -
A szabályozás lényeges törekvése az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségének biztosítása: ez egyrészt a rendelkezésre álló műszaki-technológiai eszközök és kapcsolattartási módozatok (internet, telefon, szöveges üzenetküldő szolgáltatások) alkalmazásának befogadásában, másrészt az ügyintézést támogató lehetőségek sora (ügysegédi szolgálat, ügyintézési pontok hálózata, ügyfélvonal, mobil ügynet) megteremtésében ölt testet. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása és igénybe vétele a tervezett törvényi szabályozás szerint az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ útján történik, amelyet a kormány egyszemélyes részvénytársasága, a Kopint Datorg Zrt. működtet. Az állam tulajdonosi jogait a zrt-vel szemben a közigazgatási informatikáért felelős miniszter gyakorolja (2. ).. Elektronikus közszolgáltatásnak az ügyneten keresztül, elektronikus eszközökön nyújtott olyan szolgáltatás minősül, mely alapvetően a közigazgatási hatóságok, valamint a közüzemi szolgáltatók által nyújtott adatokon, illetve más információkon alapul. A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatásokat bárki számára elérhetővé kell tenni, egyes, törvényben meghatározott szolgáltatások igénybe vétele azonban előzetes azonosításhoz köthető: a Javaslat ezzel összefüggésben rendelkezik a lehetséges azonosítási módozatokról is. Az ügynethez, mint az elektronikus közszolgáltatásokat biztosító központi hálózathoz való csatlakozás főszabályként a közigazgatási szervek számára kötelező, meghatározott személyi kör (költségvetési szervek, köztestületek, területi- és kisebbségi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek) számára pedig lehetőség. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az igénybe vevőket a törvény erejénél fogva, mintegy alanyi jogként, a Javaslatban külön is meghatározott alapszolgáltatások vonatkozásában külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. A törvény stratégiai célja között rögzített követelmény, hogy a szabályozásnak szolgáltató szemléletű, egységes folyamatszabályozással, a szolgáltatások egyetemleges elérhetőségével - biztosítania kell a nyilvánosság és a társadalmi kontroll feltételeit. A Javaslat alapelvi követelményként határozza meg, hogy az ügynetet működtető EKKK-nak, illetőleg a részére adatot, információt átadó szerveknek, szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonság, a más informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményének az üzemeltetés folytonosságát lehetővé tevő teljesülését, a digitális esélyegyenlőség és az elektronikus közszolgáltatások társadalmi elfogadottságának erősítését. Ugyancsak alapelvi követelmény, hogy az elektronikus közszolgáltatások elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, melynek teljesítése során e szervek együttműködésre kötelezettek. Mindezekkel összhangban a Javaslat önálló fejezetben szabályozza a közigazgatási szervek az elektronikus közszolgáltatások nyújtásával összefüggő kötelezettségeit, - 24 -
az ügynet igénybe vételének, használatának a biztonságos és átlátható ügyintézést biztosítani tudó feltételeit. Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során a képviselet megengedett: a természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet helyett meghatalmazott is eljárhat, a képviseleti jogosultságot a törvényben meghatározott módon igazolni ill. a jogosultság fennállását ellenőrizni kell. A Javaslat az alapvetően elektronikus közszolgáltatások igénybe vételét a legszélesebb személyi kör számára kívánja biztosítani: azok számára is meg kívánja nyitni a lehetőséget, akik Internet eléréssel, vagy ügyeik elektronikus intézéséhez a kellő szakértelemmel, tapasztalattal nem rendelkeznek. Számukra egyfelől a kialakításra váró - ügynet-pontok, alkalmazási központok, illetőleg a már jelenleg is működő e-magyarország-pontok országos hálózata, másrészt az ügynet ügyintézési célra telefonon is igénybe vehető - ügyfélszolgálata nyújt segítséget. Az elektronikus közszolgáltatások eszközrendszerét, a szolgáltatásnyújtás- és igénybe vétel feltételeit az ügynet, mint együttműködő informatikai és kommunikációs rendszerek összessége biztosítja. Az ügynet elemeiként a Javaslat a szolgáltatást az elektronikus címet és a hozzá kapcsolódó tárhelyet (az ügyféltárat), az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a hivatali kaput, a hivatali tárat, a központi archiválási szolgáltatást, az elektronikus fizetések és elszámolások lehetőségét biztosító rendszert, továbbá az ügyfélszolgálatot (ide értve a kormányzati ügyféltájékoztató központot) jelöli meg. Az ügynet szolgáltatásaival szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára személyes és személyre szabott igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyek intézése pedig egyablakos ügyintézési mód keretei között legyen kezdeményezhető. Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői (az ügyfélkapuval rendelkezők, illetőleg a stratégiai elképzelés szerint 2012-től minden újonnan született gyermek) részére egyedi, elektronikus elérhetőségüket biztosító ügynet cím kerül kialakításra, melyhez megfelelő nagyságú, az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során keletkezett iratok elhelyezésére szolgáló elektronikus tárolóhely is tartozik. A Javaslat az információs önrendelkezési jogok és a személyes adatok védelme a lehető legmagasabb szintű biztosítása érdekében meghatározza az igénybe vevő az elektronikus úton tárolt információ feletti rendelkezéssel (így különösen a hosszabb távú megőrzést biztosító, ún. tartós tárban való elhelyezéssel illetőleg meghatározott esetekben a nyilvánosságra hozatallal) kapcsolatos jogosítványait. Az ügynet hálózatához csatlakozott szervezetek számára kötelező a hivatali kapu nyitása: a szervezetek, ténylegesen a nevükben külön jogszabály szerint hitelesen azonosított és felhatalmazott ügyintézők ezen keresztül férnek hozzá a hálózaton keresztül elérhető szolgáltatásokhoz, informá- - 25 -
ciókhoz. A csatlakozott szervezet számára a központi rendszer részeként a hivatali tár (szervezeti postafiók) kialakítása is biztosított. A hivatali tárban az ügy intézésével összefüggésben bekövetkezett változásokat, állapotjelentéseket, ügyintézési műveleteket rögzíteni kell. A csatlakozás feltétele, hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informatikai rendszerek és eszközök a törvényben meghatározott módon előzetesen hitelesítésre illetőleg a szakvélemények alapján a megfelelést a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanúsítja. Ha az NHH a dokumentumok alapján azt állapítja meg, hogy a csatlakozó rendelkezik a működéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, intézményi és jogi feltételekkel, az akkreditációs eljárás eredményeként részére tanúsítványt ad ki: a csatlakozás csak e tanúsítvány megléte esetén hajtható végre. Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében az is követelmény, hogy az ügynet részét képező rendszerek a külön jogszabályban meghatározott egységes biztonsági és interoperabilitási követelményeknek megfelelően működjenek: a Javaslat rendezi a működtetéssel kapcsolatos felelősségi kérdéseket is. Ha a csatlakozás feltételei a csatlakozás után megszűnnek (akár azért, mert az érintett szervezet többé nem nyújt elektronikus közszolgáltatást, akár azért, mert a műszaki, interoperabilitási stb. követelményeknek többé már nem felel meg) az NHH a tanúsítványt visszavonja. A szabályozás alapvető jellegéből (az elektronikus közszolgáltatásokra vonatkozó keretszabályok kialakítása) adódóan a Javaslat egyrészt csak az alkalmazás szempontjából legszükségesebb fogalmak meghatározására, a közszolgáltatási struktúra, a folyamatok legalapvetőbb, garanciális szempontból törvényi szabályozást igénylő kérdéseinek lényegi elemeinek rögzítésére törekszik, másrészt viszont biztosítja a részletszabályok rendeleti szintű megalkotásához szükséges felhatalmazásokat. Kormányrendelet határozná meg az elektronikus közszolgáltatások együttműködésével, az általuk működtetett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat és az ügynet működésével, szolgáltatásainak igénybe vételével összefüggő részletes informatikai biztonsági, adatbiztonsági követelményeket, az ügynethez való csatlakozás követelményeit, az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait. A Javaslat az ügyfelek (felhasználók) elektronikus úton történő azonosításának, a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra, az ügynet részeként nyújtott központi archiválási szolgáltatásra, e szolgáltatás igénybe vételére, illetőleg az ügynet cím használatára vonatkozó zömében technikai természetű részletszabályokat ugyancsak kormányrendeleti szinten tenné szabályozhatóvá. A Javaslat számos szempontból kiegészíti a Ket. az elektronikus hatósági ügyintézésre vonatkozó, az eljárási törvény folyamatban lévő módosításával amúgy is átfogóan érintett szabályait, a közigazgatási informatikai közmű igénybe vételének összefüggé- - 26 -