A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 52 522 07 0000 00 00 Erőművi turbinagépész Erőművi turbinagépész
1. feladat Összesen: 20 pont Ismertesse az erőművi szokásos tűzvédelmi szabályzat legfontosabb előírásait! Milyen kötelező magatartást kell tanúsítani tűz keletkezése esetén? Megoldásában térjen ki a tűzjelzés tartalmára, a tűzoltás és a mentés feladataira! A tűz jelzése 1. A tűz keletkezéséről az észlelő munkavállaló köteles az erőműben kijelölt telefonszámon vagy a kiépített tűzjelző hálózat igénybevételével jelzést adni. 2. A tűzoltási terv ismerete minden munkavállaló részére kötelező! Annak oktatása az ismétlődő tűzvédelmi oktatások keretében az üzemrészek vezetőinek munkaköri feladata. 3. Amennyiben a tűz jelzése a megadott helyekre akadályozva lenne, az önkormányzati hivatásos tűzoltóságot kell a 105-ös és a 112-es városi telefonszámon értesíteni. Ilyen esetben a belső tűzjelzést utólag, futár útján kell végrehajtani. 4. A tüzet észlelő munkavállaló köteles a munkaterületéhez legközelebb eső tűzjelző üvegfedelét betörni, ezáltal a tűzjelző központ a megfelelő számon jelzi a tüzet. 5. A tűzjelzés után a tüzet észlelő személy kezdjen hozzá a tűz oltásához a rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel. 6. Ha a tűzjelzés a vezénylő részére nem végrehajtható, úgy a munkahelyi telefonon kell a tűzoltóság riasztását elvégezni és futár útján a villamos vezénylő személyzetét értesíteni. 7. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: a tűzkeletkezés pontos helyét (címét), a tűz jellegét, mi ég, mekkora a tűz terjedelme, mi van a tűz által veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a tüzet jelző személy nevét, munkahelyét és a tűzjelzésre igénybe vett telefon számát. Tűzoltás és a mentés 8. A riasztást követően minden üzemrész vezetője köteles azon munkavállalóival együtt, akik szolgálati helyüket elhagyhatják, a tűzkeletkezés helyére sietni, és a tűz oltásában, illetve a mentési munkákban a tűzoltósággal együttműködve részt venni. 9. A tűzkeletkezés helyén jelen lévő a tűzoltást és a mentést irányító vezető köteles tájékoztatni az elsőként helyszínre érkező hivatásos tűzoltóegység parancsnokát a tűzkeletkezés körülményeiről, a tűzoltás és a mentés érdekében tett intézkedésekről, majd segítséget nyújtani a további munkákhoz. 10. A tűz eloltása után a kárhelyet és környékét a tűzvizsgálat befejezéséig megváltoztatni nem szabad. 11. A tűzvizsgálathoz a tűzkeletkezési ok megállapítása érdekében a kért adatszolgáltatást biztosítani kell. Ha a termelés újrakezdése a kárhely megváltoztatását szükségessé teszi, ezt a hivatásos tűzoltóság jelen lévő vezetője vagy a létesítmény vezetője engedélyezheti. Ilyen esetben a helyszínt előzetesen fényképfelvételeken rögzíteni kell. 12. Minden tűzesetet ha azt tűzoltói segédlet nélkül oltották is el jelenteni kell a tűzvédelmi vezetőnek, hogy a tűz keletkezésének oka megállapítható legyen, és az elhasznált oltókészülék vagy oltóeszköz pótlásáról gondoskodni lehessen. 13. Személyi sérülés estén értesíteni kell az üzemi ápolót vagy orvost, illetve a mentőket. Pontozás jó válaszokra 2 pont adható minden említett adat esetén, de max. 20 pont. É 2/6
2. feladat Összesen: 24 pont Ön gőzturbinagépészként ellenőrzi a kondenzvíz- és a vákuumrendszer üzemét, rögzíti az aktuális paramétereket, amikor a kondenzátor-gőzterében légbetörést észlel. Elemezze, hogy mik lehetnek a légbetörés okai, hogyan ismeri fel és hárítja el a hibákat! A kondenzátor gőzterébe történő légbetörés okai lehetnek az alábbiak: A kondenzátor gőzterében üzem közben vákuum uralkodik. A legjobban eltömített rendszer esetében is jut kis mennyiségű levegő a kondenzátorba. A levegőt a vízsugárvagy a gőzsugárszivattyúk elszívják. A kondenzátorban a levegőmennyiség növekedésének két oka lehet: az elégtelen elszívás vagy a túlzott mértékű légbetörés. Az elégtelen elszívást kiváltják: vízsugárszivattyú esetén: a munkavízszivattyú nyomása kicsi; a szivattyú nem szállít; a sugárszivattyú fúvókája elkopott vagy a helyéből kimozdult: gőzsugárszivattyú esetén: a gőz nyomása lecsökken; a fúvóka eltömődött; a gőzsugárszivattyú hűtője nem kap hűtővizet; a hűtő kilyukadt, a hűtőből a csapadékelvezetés nincs megoldva; a hörgőszelep tömítetlen stb.; az elszívó-légtolózár nincs teljesen nyitva, a tolózárnyelv beszakadt, a visszacsapó szelep fennakadt stb. Az elhárítás módja: a tartalék sugárszivattyú indítása, a hibás sugárszivattyú javítása. A túlzott mértékű légbetörés okai, illetve helyei lehetnek: a tömszelencegőz nyomása túl kicsi, vagy valamelyik tengelytömszelence megsérült; a vákuumrontó vagy a kondenzátor-gőztéri biztonsági szelep (vagy a robbanóajtó) nem zár tömören; valamilyen, a kondenzátorba csatlakozó vezetéken levegőbeszívás van (az armatúra átereszt, vagy helytelen kezelői beavatkozás volt); a vákuum alatti rendszer tömörtelen (a turbina kisnyomású osztósíkja, a kondenzátor és a kisnyomású előmelegítők gőzvezetékei, a köpenye, esetleg eltört vízállásmutató stb.); előfordul, hogy a csonkhőmérséklet-növekedés a turbina kis terhelésénél következik be. Ilyenkor valószínűleg a nagyobb terhelésen nyomás alatt álló előmelegítőnek a légbetörésével kell számolni, mert az a kisebb terhelésen vákuum alá kerül. A légbetörést, illetve a levegő jelenlétét arról lehet felismerni, hogy a hűtővíz kilépési hőmérséklete és a kondenzvíz hőmérséklete kezdetben nem emelkedik, a kondenzátor gőztéri hőmérséklete viszont igen. Természetesen a légbetörést követően a kondenzvíz hőmérséklete és oldottoxigén-tartalma is megnövekszik. A pontozás: a nyolc okra és felismérésére egyenként 2-2 pont, maximum 18 pont, illetve az adott válasz mértékének megfelelően! 3. feladat Összesen: 20 pont Ön gőzturbinagépészként dolgozik, amikor a kezelési utasítás szerint terhelnie kell a turbinát már működő blokkvédelem mellett. Mi határozza itt meg a turbina terhelési sebességét, mi alapján terhelhet fel a helyes sebességgel? Milyen műszereket és jellemzőket figyel meg a felterhelés közben? A párhuzamos kapcsolás után a turbina további terhelését alapvetően a turbina hőállapota határozza meg. A felterhelés sebességét indítószondás turbinák esetében a szonda segítségével lehet irányítani. Ahol indítószonda nincs, a felterhelést a turbinagyár által megadott felterhelési diagram alapján kell végezni. Ez jellegében a felfutási É 3/6
diagrammal egyező, csak itt az idő függvényében a fordulatszám helyett a teljesítmény adott. A felterhelési diagramot a felfutási diagramhoz hasonlóan a kezelőhelyeken (vezénylő, turbina helyi táblája) jól látható módon ki kell függeszteni. A turbina intenzív melegedése a párhuzamos kapcsolás után indul meg, amikor már jelentős gőzmennyiség áramlik a turbinába. Ezért ilyenkor fokozottabban kell figyelni a következő műszereket, illetve jellemzőket: a turbinaindító-szondát; a relatív nyúlásokat, különösen az akciós turbináknál; a turbinaház, különösen a nagynyomású ház fémhőmérsékleteinek változását, illetve az egyenletes melegítést. Bizonyos típusú turbináknál megadják, hogy mekkora fémhőmérséklet-különbség engedhető meg az alsó és felső ház között, illetve a turbina két oldala között); az excentricitást. Ennek már a fordulatra hozáskor is csökkennie kell, mert a tengely görbesége főleg a kisebb fordulatszámoknál jelentkezik; a csapágyrezgéseket. Ha a felterhelés során valamelyik csapágy rezgése jelentősen emelkedik, a terheléssel meg kell állni, illetve vissza kell terhelni. Az okot meg kell keresni; a csapágyhőmérsékleteket, így az elfolyó olaj hőmérsékletét, illetve a fémhőmérsékleteket; A felterhelés során a csapágyolaj hűtő utáni hőmérsékletet véglegesen be kell állítani (42 45 C). Pontozás az adott válasz mértékének megfelelően. 4. feladat Összesen: 16 pont Ön gépészként üzemi állapotba állítja a turbina víztelenítő rendszerét. Mi a szerepe a víztelenítőknek, és milyen helyeken találhatók a gőzturbináknál? Mikor vannak nyitva a víztelenítők, és hová kerül a csapadékvizük általában? A turbinavíztelenítés feladata elsősorban a turbina indításakor (löketés, fordulatra hozatal során) keletkező csapadék elvezetése, és ezzel a turbinarészek (házak, csővezeték) egyenletes felmelegedésének biztosítása. A turbinánál a típustól függően a következő helyeken víztelenítenek: a főgőzvezetékben a gyorszárók előtt; a főgőzszelepházon; a szabályozószelepek előtt; a turbina nagy- és középnyomású házain; a felfogógyorszárók előtt; a megcsapolási vezetékekben a visszacsapó szelepek előtt; általában olyan helyeken, ahol a csapadék induláskor vagy üzem közben összegyűlhet (a vezetékek mélypontjai, a kompenzátorok alsó része stb.). A víztelenítőhelyek nagy része csak induláskor van nyitva, és a gép felmelegedése után lezárhatók. Vannak azonban olyan helyek elsősorban a turbina kisnyomású részein, amelyeket állandó szűkítőkkel egyszer beszabályoznak. Így további kezelésre nincs szükség. A turbinavíztelenítők általában kézi működtetésű szelepek, de a nagyobb turbinákba motoros armatúrákat építenek be. A legkorszerűbb turbináknál a víztelenítő armatúrákat csoportvezérléssel látják el. Ezek egy bizonyos teljesítmény felett lezárnak, a turbina leállásakor pedig nyitnak. A víztelenítés történhet: É 4/6
a szabadba; a csapadékvízgyűjtő tartályba; az expanderbe (kigőzölögtetőedény), majd onnan a kondenzátorba. Pontozás az adott válasz mértékének megfelelően. 5. feladat Összesen: 20 pont Ön ellenőrzi a gőzturbina körüli munkaterület általános rendjét és tisztaságát, valamint ellenőrzi a területet tűz- és biztonságvédelmi szempontok alapján. Ismertesse az általános biztonságtechnikai követelményeket, amelyek a munkavállalókra vonatkoznak, és alapot adnak a biztonságos üzemeltetéshez! A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; a részére előírt orvosi meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, a foglalkozás-egészségügyi orvossal és a munkavédelmi képviselőkkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal a saját életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, továbbá a munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést, ha azzal másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan. Ilyen veszélyeztetés különösen a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök hiánya vagy működőképtelensége. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos követelmények megvalósítása érdekében történő fellépéséért. Ugyanez a védelem megilleti a munkabiztonsági és a foglalkozás-egészségügyi szakembereket is. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot É 5/6
veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. Az erőműves telephelyeken lévő veszélyes munkahelyeken munkát végezni egyedül nem szabad. A beszállással végzett munkákhoz beszállási engedélyt kell kérni. Beszállási engedély nélkül végrehajthatók a berendezésben folytatott üzemszerű tevékenység során rendszeresen végzett műveletek, amennyiben a jóváhagyott technológiai műveleti utasítás a biztonságos beszállásra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. A magasból leesést megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük. Az állvány biztonságtechnikai ellenőrzéséről, annak alkalmasságáról az átadó és az átvevő nyilatkozatát az átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Pontozás az adott válasz mértékének megfelelően. A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 6/6