Erőművi turbinagépész Erőművi turbinagépész

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Erőművi turbinagépész Erőművi turbinagépész

2 1. feladat Összesen: 20 pont Az Önök turbinaüzemében egy újonnan telepített berendezésen átadás-átvétel keretében az üzembehelyezés előtt munkavédelmi szempontú biztonsági felülvizsgálatot végeznek a vállalat illetékes munkavédelmi szakembereivel közösen. A vizsgálat eredményét közösen felülvizsgálati jegyzőkönyvben rögzítik, melyet Ön is, mint az üzemeltető megbízott képviselője, aláírásával hitelesít. Ismertesse, milyen azonosító adatokat kell általában szerepeltetni a jegyzőkönyvben! A berendezés vizsgálatáról milyen ismertető információk szerepelhetnek a jegyzőkönyvben? Ismertesse a legfontosabb szempontokat és megállapításokat, melyeket biztonságtechnikai szemlélettel kell vizsgálni a dokumentumban! Említsen legalább 20 ilyet a fenti adatok közül a saját szavaival megfogalmazva! Azonosító adatok 1. A jegyzőkönyv száma: 2. A vizsgált berendezés adatai, megnevezése: 3. Felelős tervező: 4. Felelős kivitelező, illetve a berendezések szállítója: 5. A próbaüzem engedélyezésének időpontja: 6. Az üzemeltető megnevezése: 7. A vizsgálat helye és ideje: 8. A vizsgálatot végezte: 9. A jegyzőkönyvet összeállította: 10. A jegyzőkönyv oldalszáma, példányszáma: A vizsgálat leírása és a vizsgált berendezés ismertetése: 11. Előzmények, a vizsgálat körülményei, módja, hatálya: 12. Vonatkozó előírások és szabványok: 13. A technológia rendeltetése, jellege (folyamatos-szakaszos): 14. A technológia részei, funkcióik: 15. A minőség és a biztonság szempontjából fontos paraméterek: 16. Bemenő-kijövő anyagok, reakciók, energiaellátás: 17. Beépített védelmi rendszerek és funkciók: 18. A kezelőszemélyzet létszáma, feladataik: Megállapítások, minősítés: 19. Az előírt és indokolt dokumentumok tartalmának vizsgálata: 20. A tervek biztonság szempontjából fontos fejezetei: 21. Üzemeltetési dokumentáció, mentési terv, munkautasítások: 22. Hatósági jellegű engedélyezési dokumentumok (tanúsítvány, irat, bizonylat, jegyzőkönyv) biztonsági előírásai: 23. A tervező és a kivitelező írásbeli nyilatkozata a munkavédelmi követelmények teljesítéséről: 24. Érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi szabványossági vizsgálati (minősítő) iratok, tűzveszélyességi osztályba sorolás: 25. A veszélyességi övezet meghatározására vonatkozó dokumentum: 26. A munkakörnyezeti terhelésre vonatkozó mérési jegyzőkönyvek (zaj, klímatényezők, megvilágítás, levegőszennyezés, sugárzás, munkaenergiaforgalom): 27. A foglalkoztatásra, munkaidőre, a munkavégzés felügyeletére vonatkozó munkáltatói szabályozás (korlátozások) és belső bizonylatok (formanyomtatványok): É 2/8

3 28. Az üzemi körülmények előre látható változásaiból, üzemzavarokból adódó veszélyek és védelem módjai: 29. A veszélyeztetettség mértéke, a veszélyeztetettek köre, a védelem módja (műszaki és egyéni védelem, szervezési és egészségügyi megelőző intézkedések): 30. Veszélyesanyag kiszabadulás, káros mechanikai hatás (törés, szerkezeti sérülés) hőtágulás, fagyás miatt: 31. A tervezettől eltérően veszélyes anyag keletkezése üzemzavar, téves vezérlési folyamat vagy cselekedet miatt, tűz- és robbanásveszélyes légtér kialakulása a berendezésben, lehetséges gyújtóforrások (hőmérséklet, elektrosztatikus kisülés, villamos szikraképződés stb.): 32. Tűz-, illetve robbanásvédelmi megoldások (anyagömlés leállítása, felfogó tér, fáklya, vészkijáratok, lángzár, robbanóajtó, szakaszolás, telepítési távolságok), érzékelő-, jelző-, oltó rendszerek és ezek meghibásodásának következményei, tűzoltó eszközök megléte, tűzivíz hálózat: 33. A technológiai berendezés megközelíthetősége külső beavatkozásnál, tűz és robbanás esetén: 34. Energiakimaradás, feszültségingadozás következményei: 35. Segédanyag-ellátás zavarai: 36. Az egyes berendezések leállításából származó veszélyek: 37. A vészleállítás veszélyei: 38. A telepítés, munkaterületek, szabad terek kialakítása: 39. Anyagszállító vezetékek elrendezése, szerelése: 40. Tartozékok, alátámasztó szerkezetek: 41. Az anyagtárolás módja és eszközei; anyagátadó- és fogadóhelyek: 42. Gépek, berendezések telepítése, védőberendezések megléte, kezelő-, szabályozóés jelzőelemek működőképessége: 43. Munkahelyek kialakítása, a kezelői feladatok ergonómiai szempontból történő vizsgálata: 44. A munkakörnyezeti terhelésre vonatkozó mérések elvégzése és kiértékelése (ha ezek még nem álltak rendelkezésre a vizsgálat megkezdésekor): 45. Összefoglaló értékelés, üzemeltető szervezet véleménye: 46. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat alapján a vizsgált berendezés az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelel-e: 47. A berendezés feszültség alá helyezését engedélyezik-e, vagy csak feltételekkel (pl. hiányzik még az érintésvédelmi mérés): Pontozásnál a jó válaszokra 1 pont adható minden említett adat esetén, de max. 20 pont! É 3/8

4 2. feladat Összesen: 24 pont Ön gőzturbinagépészként ellenőrzi a kondenzvíz- és a vákuumrendszer üzemét, rögzíti az aktuális paramétereket, amikor a kondenzátor gőzterének hőmérséklet-növekedését észleli. Elemezze, hogy melyek lehetnek a kondenzátor gőztéri hőmérséklet-növekedésének okai, és melyek a hibák elhárításának módjai! A kondenzátor gőztéri hőmérséklet növekedésének okai lehetnek az alábbiak: A. A turbina gőzelnyelésének növekedése, ezáltal az elvonandó hőmennyiség növekedése. A turbina gőznyelés-növekedését okozhatja: a turbina teljesítményének növekedése; a kezdő gőzparaméterek csökkenése; a turbina hatásfokának romlása. B. A kondenzátor hűtővízmennyiségének csökkenése. A hűtővízmennyiség csökkenését az alábbi okok válthatják ki: A hűtővíz-gerincvezeték nyomásának csökkenése, amelyet a hűtővízszivattyúk zavara vagy a túlzott hűtővízfogyasztás okoz. Az elhárítás módja: hűtővízszivattyú-indítás, a nyomás helyreállítása. A hűtővízvezetékben a belépő armatúrák nem teljesen nyitott állapotban vannak, illetve a kilépő tolózár túlzottan fojtott (esetleg a tolózárnyelv beszakadt, illetve helytelen a százalékállás-jelzés beállítása stb.). A hűtővízvezeték kilépőoldalán a kondenzátor golyós tisztítóberendezésének (Taprogge) szűrője elpiszkolódott. Az elhárítás módja: áramlás létesítése a teljes keresztmetszetben, vagy a szűrő tisztítása. C. A hűtővíz belépő vízhőmérséklet-növekedése. Ez különösen nyáron okoz gondot, még frissvízhűtés esetén is (nyáron a kondenzátor-csonkhőmérséklet magasabb, mint télen). Beavatkozásra nincs lehetőség. Hűtőtornyos hűtés esetén a belépő hűtővízhőmérséklet-változás a környezeti levegőhőmérséklet-változást követi. D. A kondenzátor hűtővízoldali elszennyeződése. A kondenzátorcsövek belsejében a csőre ragadó iszap, homok és egyéb szennyeződés a hőátadást rontja (a hűtővíz kilépő hőmérséklete kicsi marad, de a csonkhőmérséklet romlik). Okozhatja: a hűtővíz erősebb szennyeződése (pl. áradás, a hűtővíztisztítás elégtelensége, vagy a folyamatos golyós kondenzátortisztításnál a tisztítás hatásosságának romlása, mert kevés a golyók száma, a golyók leültek, a golyós tisztítóberendezés meghibásodott stb.). A beavatkozás módja: a hűtővízszűrés javítása, a golyós tisztítás hibájának elhárítása, a kondenzátor tisztítása. E. A kondenzátor hűtőfelületének csökkenése. A felületcsökkenés bekövetkezhet a gőzoldalon, ill. a hűtővízoldalon: A gőzoldali felületcsökkenést a gőztér (kondenzátorzsomp) vízszintnövekedése okozhatja. A csapadék a hűtőfelület egy részét elborítja, ezért a csonkhőmérséklet növekszik, a kondenzátum ugyanakkor aláhűl, ami kalorikus szempontból káros. A szintnövekedést okozhatja: a kondenzátorszintszabályozó szorulása, a kondenzszivattyú keveset szállít stb. Ezeket a hibabehatárolás után meg kell szüntetni. A vízoldali felületcsökkenést a szivornyaszakadás okozhatja. Ilyenkor a kondenzátor tetejéhez képest a hűtővízszint csökken, és a szint feletti csőfelület a hűtésből kirekesztődik. A szivornyaszakadást okozhatja: a hűtővízrendszer belevegősödése; a hűtővíz rövid idejű kimaradása; a hűtővízoldali elszívatás zavara; a kilépő hűtővíztolózár túlzott mértékű nyitása. É 4/8

5 Az elhárítás módja: a szivornya helyreállítása. F. Légbetörés a kondenzátor gőzterébe. A kondenzátor gőzterében üzem közben vákuum uralkodik. A legjobban eltömített rendszer esetében is jut kis mennyiségű levegő a kondenzátorba. A levegőt a vízsugár- vagy a gőzsugárszivattyúk elszívják. A kondenzátorban a levegőmennyiség növekedésének két oka lehet: az elégtelen elszívás vagy a túlzott mértékű légbetörés. Az elégtelen elszívást kiváltják: vízsugárszivattyú esetén: a munkavízszivattyú nyomása kicsi; a szivattyú nem szállít; a sugárszivattyú fúvókája elkopott vagy a helyéből kimozdult: gőzsugárszivattyú esetén: a gőz nyomása lecsökken; a fúvóka eltömődött; a gőzsugárszivattyú hűtője nem kap hűtővizet; a hűtő kilyukadt, a hűtőből a csapadékelvezetés nincs megoldva; a hörgőszelep tömítetlen stb.; az elszívó-légtolózár nincs teljesen nyitva, a tolózárnyelv beszakadt, a visszacsapó szelep fennakadt stb. Az elhárítás módja: a tartalék sugárszivattyú indítása, a hibás sugárszivattyú javítása. A túlzott mértékű légbetörés okai, illetve helyei lehetnek: a tömszelencegőz nyomása túl kicsi, vagy valamelyik tengelytömszelence megsérült; a vákuumrontó vagy a kondenzátor-gőztéri biztonsági szelep (vagy a robbanóajtó) nem zár tömören; valamilyen, a kondenzátorba csatlakozó vezetéken levegőbeszívás van (az armatúra átereszt, vagy helytelen kezelői beavatkozás volt); a vákuum alatti rendszer tömörtelen (a turbina kisnyomású osztósíkja, a kondenzátor és a kisnyomású előmelegítők gőzvezetékei, a köpenye, esetleg eltört vízállásmutató stb.); előfordul, hogy a csonkhőmérséklet-növekedés a turbina kis terhelésénél következik be. Ilyenkor valószínűleg a nagyobb terhelésen nyomás alatt álló előmelegítőnek a légbetörésével kell számolni, mert az a kisebb terhelésen vákuum alá kerül. A légbetörést, illetve a levegő jelenlétét arról lehet felismerni, hogy a hűtővíz kilépési hőmérséklete és a kondenzvíz hőmérséklete kezdetben nem emelkedik, a kondenzátor gőztéri hőmérséklete viszont igen. Természetesen a légbetörést követően a kondenzvíz hőmérséklete és oldottoxigén-tartalma is megnövekszik. Pontozás során a hat fő okra egyenként 4-4 pont adhatót maximum, illetve az adott válasz mértékének megfelelően kevesebb is! 3. feladat Összesen: 20 pont Ön gőzturbinagépészként dolgozik, amikor a kezelési utasítás szerint terhelnie kell a turbinát már működő blokkvédelem mellett. Mi határozza itt meg a turbinaterhelés sebességét, mi alapján terhelhet fel a helyes sebességgel? Milyen műszereket és jellemzőket figyel meg a felterhelés közben? A párhuzamos kapcsolás után a turbina további terhelését alapvetően a turbina hőállapota határozza meg. A felterhelés sebességét indítószondás turbinák esetében a szonda segítségével lehet irányítani. Ahol indítószonda nincs, a felterhelést a turbinagyár által megadott felterhelési diagram alapján kell végezni. Ez jellegében a felfutási diagrammal egyező, csak itt az idő függvényében a fordulatszám helyett a teljesítmény É 5/8

6 adott. A felterhelési diagramot a felfutási diagramhoz hasonlóan a kezelőhelyeken (vezénylő, turbina helyi táblája) jól látható módon ki kell függeszteni. A turbina intenzív melegedése a párhuzamos kapcsolás után indul meg, amikor már jelentős gőzmennyiség áramlik a turbinába. Ezért ilyenkor fokozottabban kell figyelni a következő műszereket, ill. jellemzőket: a turbinaindító-szondát; a relatív nyúlásokat, különösen az akciós turbináknál; a turbinaház, különösen a nagynyomású ház fémhőmérsékleteinek változását, illetve az egyenletes melegítést, bizonyos típusú turbináknál megadják, hogy mekkora fémhőmérséklet-különbség engedhető meg az alsó és felső ház között, illetve a turbina két oldala között); az excentricitást. Ennek már a fordulatra hozáskor is csökkennie kell, mert a tengely görbesége főleg a kisebb fordulatszámoknál jelentkezik; a csapágyrezgéseket. Ha a felterhelés során valamelyik csapágy rezgése jelentősen emelkedik, a terheléssel meg kell állni, illetve vissza kell terhelni. Az okot meg kell keresni; a csapágyhőmérsékleteket így az elfolyó olaj hőmérsékletét, illetve a fémhőmérsékleteket. A felterhelés során a csapágyolaj hűtő utáni hőmérsékletet véglegesen be kell állítani (42 45 C). Pontozás az adott válasz mértékének megfelelően! 4. feladat Összesen: 16 pont Ön gépészként üzemi állapotba állítja a turbina víztelenítő rendszerét. Mi a szerepe a víztelenítőknek, és milyen helyeken találhatók a gőzturbináknál? Mikor vannak nyitva a víztelenítők, és hová kerül a csapadékvizük általában? A turbinavíztelenítés feladata elsősorban a turbina indításakor (löketés, fordulatra hozatal során) keletkező csapadék elvezetése, és ezzel a turbinarészek (házak, csővezeték) egyenletes felmelegedésének biztosítása. A turbinánál a típustól függően a következő helyeken víztelenítenek: a főgőzvezetékben a gyorszárók előtt; a főgőzszelepházon; a szabályozószelepek előtt; a turbina nagy- és középnyomású házain; a felfogógyorszárók előtt; a megcsapolási vezetékekben a visszacsapó szelepek előtt; általában olyan helyeken, ahol a csapadék induláskor vagy üzem közben összegyűlhet (a vezetékek mélypontjai, a kompenzátorok alsó része stb.). A víztelenítő helyek nagy része csak induláskor van nyitva, és a gép felmelegedése után lezárhatók. Vannak azonban olyan helyek elsősorban a turbina kisnyomású részein, amelyeket állandó szűkítőkkel egyszer beszabályoznak. Így további kezelésre nincs szükség. A turbinavíztelenítők általában kézi működtetésű szelepek, de a nagyobb turbinákba motoros armatúrákat építenek be. A legkorszerűbb turbináknál a víztelenítő armatúrákat csoportvezérléssel látják el. Ezek egy bizonyos teljesítmény felett lezárnak, a turbina leállásakor pedig nyitnak. A víztelenítés történhet: a szabadba; É 6/8

7 a csapadékvízgyűjtő tartályba; az expanderbe (kigőzölögtető edény), majd onnan a kondenzátorba. Pontozás az adott válasz mértékének megfelelően! 5. feladat Összesen: 20 pont Ön ellenőrzi a gőzturbina körüli munkaterület általános rendjét és tisztaságát, valamint ellenőrzi a területet tűz- és biztonságvédelmi szempontok alapján! Ismertesse az általános biztonságtechnikai követelményeket, melyek a munkavállalókra vonatkoznak és alapot adnak a biztonságos üzemeltetéshez! A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; a részére előírt orvosi meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, a foglalkozás-egészségügyi orvossal és a munkavédelmi képviselőkkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal a saját életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, továbbá a munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést, ha azzal másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan. Ilyen veszélyeztetés különösen a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök hiánya vagy működőképtelensége. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos követelmények megvalósítása érdekében történő fellépéséért. Ugyanez a védelem megilleti a munkabiztonsági és a foglalkozás-egészségügyi szakembereket is. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot É 7/8

8 veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. Az erőműves telephelyeken lévő veszélyes munkahelyeken munkát végezni egyedül nem szabad. A beszállással végzett munkákhoz beszállási engedélyt kell kérni. Beszállási engedély nélkül végrehajthatók a berendezésben folytatott üzemszerű tevékenység során rendszeresen végzett műveletek, amennyiben a jóváhagyott technológiai-műveleti utasítás a biztonságos beszállásra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. A magasból leesést megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük. Az állvány biztonságtechnikai ellenőrzéséről, annak alkalmasságáról az átadó és az átvevő nyilatkozatát az átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Pontozás az adott válasz mértékének megfelelően! A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 8/8