TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk Cziráki László 2014.
A talajművelés fogalma Olyan eljárás, amely során megváltoztatjuk a talaj állapotát
A talajművelés célja A növények számára legkedvezőbb talajállapot kialakítása Kedvezőtlen tulajdonságok megszüntetése A szél és víz káros hatásainak megelőzése, megszüntetése Gyomok irtása, kártevők gyérítése Trágyák bekeverése
A talajművelés alapműveletei Forgatás Lazítás Keverés Porhanyítás Tömörítés Egyengetés
A forgatás Fogalma: a felső és alsó talajréteg cseréje Célja: az elporosodott felső rész cseréje a talaj szellőztetése, friss levegő bejuttatása trágya és szármaradványok beforgatása
A forgatás Hátránya: a talaj nagymértékű kiszáradása talajtömörödés a szántás mélységében (eketalp betegség) Eszközei: ekék (tárcsák)
A lazítás Fogalma: A talajrészecskék egymástól való eltávolítása, mely során egymáshoz viszonyított helyzetük nem változik A talajrészecskék nem keverednek, csak eltávolodnak egymástól A lazított talaj térfogata nő
A lazítás célja Vízbefogadó képesség növelése A légcsere növelése Talajélet élénkítése Felmelegedés gyorsítása A gyökérzet fejlődésének elősegítése
A lazítás eszközei Kultivátorok Tárcsák Lazítók
A keverés Fogalma: A talajrészecskék egymáshoz viszonyított minden irányba történő megváltoztatása
A keverés célja Az elhasználódott talajrétegek összekeverése Trágyák, műtrágyák talajba keverése Növényvédő-szerek bekeverése Szár- és gyökérmaradványok bekeverése, egyenletes elosztása a talajban
A keverés eszközei Tárcsák Talajmarók
A porhanyítás Fogalma: A talajrészek tömörödöttségének megszüntetése, felaprózása A porhanyításnál a talaj térfogata nem nő
A porhanyítás célja Hőszigetelő réteg kialakítása Párolgás mérséklése (talajcsövesség megszüntetésével) Kedvező magágy létrehozása
A porhanyítás eszközei Kombinátorok boronák Tárcsák talajmarók
A tömörítés Fogalma: A talajrészecskék egymáshoz közelítése A lazítással ellentétes művelet
A tömörítés célja Hézagtérfogat csökkentése Víz megőrzése a párolgás csökkentésével Defláció elleni védelem Szerves anyagok anaerob bontásának elősegítése
A tömörítés eszközei Hengerek
Egyengetés Fogalma: A felszín simítása, felületének csökkentése
Az egyengetés célja Párolgó felület csökkentése Vízmegőrző képesség növelése Egyenletes vetési mélység biztosítása Ápoló- és betakarítógépek munkájának elősegítése
Az egyengetés eszközei Simítók Barázdabehúzók Fogasok
A talajművelő eszközök egyszerre több alapműveletet végeznek Eke: forgat, lazít, kever, porhanyít Simító: egyenget, tömörít, porhanyít Henger: tömörít, porhanyít, egyenget
A talajművelés gépei és munkájuk
Az ekék és munkájuk Szántás: Barázdaszelet kihasítása, átfordítása Alapműveletek: Forgatás Porhanyítás Keverés
Az eke munkája függ: Kormánylemez kiképzése Haladási sebesség talaj
A kormánylemez kiképzése Csavart: gyep Éles, határozott barázda, jól forgat Hullámos szántásfelület, 7-8 km/ó Félig csavart: vályog, agyag Egyenetlen barázda Enyhén hullámos felület, 5-7 km/ó Kultúr: homok, homokos vályog Beomlott barázdakép,jól kever, porhanyít Sík szántásfelület, 4- km/ó
Különleges kormánylemezek Réses kormánylemez: vályog és agyagtalaj Egyenetlen barázda Megfelelő nedvességtartalomnál (25-26%) használható Görgős kormánylemez: vályog, agyagtalaj Jól porhanyít, kever, kevésbé forgat
Haladási sebesség A sebesség növelésével a porhanyítás, keverés mértéke nő, a forgatás csökken Átlagos haladási sebesség 5-12 km/ó
A talaj állapota Nedves, vizes: nem szabad szántani, a szántás szalonnás lesz Száraz: rögös szántás, nehéz elmunkálni Nyirkos: megfelelő, a barázdaszelet omlik
Fogalmak Fogásszélesség: egy eketest által szántott szélesség Kis fogásszélességű: 20-25 cm Közepes fogásszélességű: 30-35 cm Nagy fogásszélességű: 40-50 cm Munkaszélesség: eketestek száma X fogásszélesség
A szántás fontosabb jellemzői Ideje Mélysége Iránya módja
A szántás ideje Vetőszántás: nyár vége- ősz, őszi vetésű növények alá Őszi szántás: tavaszi vetésű növények alá Tavaszi szántás: csak szükségmegoldás lehet
A szántás mélysége Sekély szántás: 12-15 cm Középmély szántás: 16-20 cm Mélyszántás: 21-30 cm Mélyítő szántás: 31-40 cm
A szántás mélységét befolyásoló tényezők A növény igénye: mély: kukorica, lucerna középmély: kalászosok, repce Talajviszonyok: ha a termőréteg sekély nem szabad mélyen szántani (altalaj lazítás) Szántás célja: tarlóhántás: sekély, trágyabeforgatás: középmély A szántás mélységét évente változtatni kell!
A szántás módja Széjjelszántás: Kezdés a fogás szélén Osztóbarázda keletkezik Összeszántás: Kezdés a fogás közepén Bakhát keletkezik Javított ágyszántás: Öszze- és széjjelszántás felváltva
Az ágyszántás a: összeszántás b: széjjel szántás
A jó minőségű szántás feltételei A talaj megfelelő állapota Az eke megfelelő beállítása Az eke szakszerű üzemeltetése
A jó szántás jellemzői Megfelelően átfordított barázdaszelet Jó porhanyítás és keverés Függőleges barázdafal Vízszintes barázdafenék Egyenletes mélység Enyhén ormos Osztóbarázdáktól mentes
A szántás befejező műveletei Osztóbarázdák behúzása A szélek befejezése dűlőzés
Tárcsás talajművelő gépek Csoportosításuk: 1. Egyenes tárcsák 2. Tárcsás boronák Nehéz tárcsás boronák Könnyű tárcsás boronák
Egyenes tárcsa Tarlóhántás Gyomtalanítás Mélyebben dolgoznak
Tárcsás boronák Könnyű tárcsás borona: Szántáselmunkálás könnyű talajon Tarlóápolás Magágy-készítés Nehéz tárcsás borona: Szántás nélküli alapművelés Szántáselmunkálás kötött talajon Kukoricaszár beforgatása
Megnevezés munkamélység Kg/tárcsalevél Könnyű 6-12 cm <60 Nehéz 12-16 cm 60-90 Igen nehéz 16-20 cm 90-120 Szuper nehéz (tárcsás eke) 20 cm felett >120
Tárcsás borona
Tárcsás borona
Követelmények Ne maradjon barázda, vagy műveletlen sáv Szármaradványokat jól aprítsa Egyenletes felszínt hagyjon hátra
Hátrányuk A művelés mélységében tömörít (nedves talaj) A talaj szerkezetét rombolják, porosítják (száraz talaj) Tömör réteg
A tárcsalevelek kiképzése Sima Csipkézett
A tárcsatagok elhelyezése 1. Egy sorban 2. Két sorban X alakban V alakban
Az X tárcsa munkája Haladási irány Bakhát Forrás: Kósa Károly
A V tárcsa munkája Haladási irány barázda Forrás: Kósa Károly
Kultivátorok és munkájuk Munkája: lazítás, porhanyítás, gyomirtás A talaj szerkezetet nem rombolják Munkája után sima felszín marad A víz megőrzés fontos eszköze Erősen kötött talajon használata korlátozott
Csoportosításuk rendeltetésük szerint 1. Szántóföldi kultivátorok: 2. Sorközművelő kultivátorok
Szántóföldi kultivátorok A talajt teljes szélességben művelik Magágy készítésre használják
Sorközművelő kultivátorok Csak a sorközt művelik Elsősorban gyomirtásra használják
A kultivátorok művelő szerszámai Saraboló, gyomirtó Lazító Töltögető és barázdabehúzó Rögtörő és porhanyító
Saraboló, gyomirtó szerszámok Lúdtalp alakú kapák: Egyoldalas: sorközművelésre Kétoldalas: teljes felület művelésére
Lazító szerszámok Mélyen dolgoznak Nem kevernek, csak lazítanak
Töltögető és barázda behúzó szerszámok A talajt nem forgatják, csak oldalra dobják
Rögtörő, porhanyító szerszámok Küllős kapaelemek
A szerszámok szár kiképzése Merev Fél-merev Rugós
Mélylazítók Feladatuk: Tömődöttség megszüntetése a mélyebb rétegekben Eketalp betegség megszüntetése Víz befogadóképesség növelése
Mélylazítók típusai Mélység alapján: Közép-mély lazító: 40 cm Mélylazító: 70-90 cm Mozgás alapján: Vibrációs Merev
Fogasok, boronák és munkájuk Feladatuk: Porhanyítás Keverés Egyengetés Az alapvető munkák kiegészítő eszközei
Csoportosításuk Fogas boronák Ásó boronák Forgó boronák
Rototiller (forgó borona)
Forgó kapa
A hengerek és munkájuk Feladatuk: talaj lezárás Egyenletes, tömör felszín létrehozása Rögök összetörése Tömörítés Párolgás csökkentése
A hengerek munkája függ: A hengerpalást kiképzésétől A henger súlyától és átmérőjétől A henger tagoltságától A vontatási sebességtől A talaj állapotától
A hengerek munkaterületei Talajok lezárása Víz és szél káros hatásainak csökkentése Felfagyott vetés visszatömörítése Vetés előtti- és utáni tömörítés
A hengerek változatai Sima hengerek Gyűrűs hengerek Rögtörő hengerek
Sima henger Elsősorban tömörítésre Gyep- lucerna vetés tömörítésére Kisebb súlyúak felfagyott vetésekre
Gyűrűshenger Elsősorban rögtörésre és tömörítésre Talajlezárásra tárcsázás, vetőszántás, tarlóhántás után Vetés utáni rögtörésre
Rögtörő hengerek (Cambridge henger) Különböző henger kiképzés Rugós simítóval kombinálható
Simítók és munkájuk Fő feladata az egyengetés Kis mértékben porhanyít és tömörít Elsősorban őszi szántás lezárására
Talajmarók és munkájuk Aprít, kever A talajszerkezetet rombolja
Kombinált talajművelő gépek Egyszerre több munkaműveletet végeznek Csökken a taposási kár Az összeállítás a használat céljától függ
Kombinátorok Fogalma: különböző feladatok végzésére összeépített, egymás mögött elhelyezkedő gépek együttese
Sekély magágy-készítés Fogasborona + pálcás henger, vagy simító