SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 1/2009.(I. 28.) SZÁMÚ RENDELETE SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Egységes szerkezetben a 16/2011.(V.26.) önkormányzati rendelettel
TARTALOM I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 4 1. A RENDELET HATÁLYA... 4 2. BELTERÜLETI HATÁRMÓDOSÍTÁS... 4 II. FEJEZET: TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK... 5 1. TERÜLET-FELHASZNÁLÁS... 5 2. AZ ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA... 6 3. A TÖMB- ÉS TELEKALAKÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 6 4. AZ ÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEINEK ÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA... 7 5. KERÍTÉSEK, KAPUK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI... 8 6. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSA AZ ÁTMINŐSÍTÉSIG... 8 7. ENGEDÉLYHEZ, BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI MUNKÁK... 9 III. FEJEZET: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA... 9 1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK... 9 1.1 Lakóterület... 9 A területre vonatkozó általános előírások... 9 Kisvárosias lakóterületek... 10 Kertvárosias lakóterület... 13 1.2 Üdülőterület... 16 Az Üh jelű hétvégi házas építési övezet... 16 1.3 Vegyes terület... 18 A településközpont vegyes területre vonatkozó előírások... 18 A központi vegyes építési övezet általános előírásai... 20 1.4 Gazdasági terület... 22 A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete... 22 1.5 Különleges terület... 26 Kt Különleges temető terület övezete... 26 Ksp Különleges sportolási célú terület övezete... 27 Kre Különleges rekreációs célú terület övezete... 28 Kszk Különleges szabadidő központ terület övezete... 29 Ka Különleges terület adótorony övezete... 30 Kb Különleges bánya terület övezete... 31 Kht-1 Különleges horgásztanyák terület - horgászházak övezete... 32 Kht-2 Különleges terület horgásztanyák, közösségi vizesblokk területek övezete... 33 Kht-3 Különleges terület horgásztanyák, közjóléti erdő övezete... 34 Kszt Különleges terület szennyvíztisztító övezete... 34 2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI... 35 2.1 KÖ - Közlekedési és közműterület övezete... 35 Általános közlekedési terület előírásai... 35 A KÖu jelű közúti közlekedési területek előírásai... 36 A KÖk jelű vasúti közlekedési területek (HÉV) előírásai... 39 2.2 Közműellátás, közmű létesítmények... 39 Vízi közművek... 41 Energiaközművek... 43 Hírközlés... 43 2.3 Zöldfelületek... 43 Közterületek zöldfelületi előírásai... 44 Beépítésre szánt területek zöldfelületi előírásai... 45 Zöldterületek... 46 Zkp Közpark övezete... 46 Zkp-1 jelű övezet, zöldterület - közpark övezete... 47 Zkp-2 jelű övezet, zöldterület - közpark övezete... 47 Zkp-3 jelű övezet, zöldterület - közpark övezete... 48 Ze-1 jelű övezet, egyéb zöldterület övezete... 48 Erdőterület övezetei... 48 2.5 Mezőgazdasági területek... 49 Má - Általános mezőgazdasági terület övezete... 51 Mgy - gyepgazdálkodási övezet... 52 2
Mk - kertes mezőgazdasági terület övezete... 52 Mezőgazdasági terület - tanyák övezete (Mt)... 54 2.6 Vízgazdálkodási terület övezetei... 54 V-D jelű vízgazdálkodási terület Duna medre és partja övezet... 55 V-v jelű vízgazdálkodási terület Vízmű terület övezete... 55 Vbt jelű vízgazdálkodási terület kavicsbánya tavak övezete... 55 Vkt jelű vízgazdálkodási terület Kavicsos-tó horgásztó övezet... 56 2.7 Védőtávolságból adódó építési korlátozások külterületen ill., beépítésre nem szánt területen... 56 3. ÁLLATTARTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 56 IV. FEJEZET: A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI... 57 1. A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI... 57 1.1 Általános táj- és természetvédelmi előírások... 57 1.2 Általános környezetvédelmi előírások... 58 2. FÖLD- ÉS TALAJVÉDELEM... 58 3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM... 60 4. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM... 61 5. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM... 64 6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 65 7. KATASZTRÓFAVÉDELEM... 67 V. FEJEZET: AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI, KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM... 68 VI. FEJEZET: A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK... 69 VII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 71 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A SZABÁLYOZÁSI TERVLAP: SZABÁLYOZÁSI TERV - SZT 1-47 SZELVÉNYEK M= 1:2000/4000... 73 FÜGGELÉKEK... 74 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A TELEPÜLÉS TERÜLETÉN TALÁLHATÓ MŰEMLÉKEK, HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK... 74 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A TELEPÜLÉS TERÜLETÉN TALÁLHATÓ RÉGÉSZETI LELŐHELYEK... 75 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK... 76 4. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK VÉDŐÖVEZETEIRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK... 79 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK: BETARTANDÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE... 83 6. SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ ÚT MINTAKERESZTSZELVÉNYEK A RENDELET 31. -ÁHOZ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban a képviselőtestület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben Szigetszentmiklós Város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya (1) Jelen rendelet hatálya Szigetszentmiklós város közigazgatási területére terjed ki. 1. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól 1, az épített környezet alakításáról és védelméről 2, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 3 mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok, valamint a jelen rendelettel jóváhagyott Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. (3) Jelen rendelet csak a mellékelt M=1: 2000/4000 - Szigetszentmiklós - Szabályozási Terv c. tervlappal, szelvények 1-47 (továbbiakban Szabályozási Terv) együtt érvényes. 2. Belterületi határmódosítás 2.. A belterületbe vonás a képviselő-testület külön döntése alapján ütemezetten valósítandó meg. 1 A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. tv. 2 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. és a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 3 Országos településrendezési és építési követelményekről szóló,, a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú rendelet (OTÉK) 4
II. FEJEZET: TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 1. Terület-felhasználás 3. (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően a) beépítésre szánt területekre, és b) beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) Beépítésre szánt területek: a) Lakóterület, ezen belül a.a) Kisvárosias lakóterület (Lk) a.b) Kertvárosias lakóterület (Lke) b) Üdülőterület, ezen belül a Hétvégi házas üdülőterület (Üh) c) Vegyes terület, ezen belül c.a) Településközpont vegyes terület (Vt) c.b) Központi vegyes terület (Vk) d) Gazdasági terület, ezen belül a Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) e) Különleges terület, ezen belül e.a) Különleges temető terület övezete (Kt) e.b) Különleges sportolási célú terület övezete (Ksp) e.c) Különleges rekreációs terület övezete (Kre) e.d) Különleges szabadidőközpont övezete (Kszk) e.e) Különleges adótorony terület övezete (Ka) e.f) Különleges bányaterület övezete (Kb) e.g) Különleges horgásztanyák övezete (Kht) e.h.) Különleges szennyvíztisztító övezete (Kszt) besorolásúak. (3) Beépítésre nem szánt területek: a) Közlekedési és közműterület, ezen belül a Közlekedési és közműterület övezete a.a) Általános közlekedési terület övezete - közutak (KÖu) a.b) Kötöttpályás közlekedési terület - vasúti terület HÉV övezete - (KÖk) b) Zöldterület, ezen belül Közpark övezete (Zkp) c) Erdőterület, ezen belül c.a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete (Eg) c.b) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők és védett erdők övezete (Ev) c.d) Elsődlegesen egészségügyi szociális, turisztikai rendeltetésű erdők övezete (Ee) 5
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül d.a) Általános mezőgazdasági terület övezete (Má) d.b) Gyepgazdálkodási övezet (Mgy) d.c) Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk) d.d) Tanyák mezőgazdasági terület övezete (Mt) e) Vízgazdálkodási terület, ezen belül e.a) Duna medre és partja (V-D) e.b)vízmű területek övezete (Vv) e.c) Kavicsbánya tavak övezete (Vbt) e.d) Kavicsos-tó horgásztó övezete (Vkt) besorolásúak. 2. Az előírások alkalmazása 4. (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal) b) a szabályozási vonalat, c) az övezetek határát, d) az építési övezetek határát, e) a jelölt építési vonalat f) a közutak és közművek védőtávolságait, valamint a g) a közterületek kialakítását, h) a zöldfelületek kialakítását, i) a telepítendő fasorokat, j) a beültetési kötelezettséget. (2) A kötelező jelleggel szabályozott elemeket csak a szabályozási terv módosításával lehet megváltoztatni. 3. A tömb- és telekalakítás általános szabályai 5. (1) A terv területen építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyság és a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok előírásainak figyelembevételével lehet. (2) A terv területen feltüntetett új telekhatárok irányadó jellegűek. (3) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki, kivéve, ha a kialakítandó telek a szabályozási terv szerint tömb feltárással nem közelíthető meg. (4) A telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan kell kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy a közforgalom számára megnyitott magánúttal kell elválasztani. 6
(5) Közterület-kapcsolat hiányában telkek vagy épületek megközelítésére magánutat lehet kialakítani. (6) A tervezett szabályozási vonallal elmetszett telkek esetében az ingatlant érintő építési és fennmaradási engedély kiadását a telekalakításnak meg kell előznie. 4. Az építés lehetőségeinek és követelményeinek meghatározása 6. (1) Azok a beépítésre szánt területek, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak nem beépíthetők. (2) A közművesítettség mértékének meghatározását a jelen rendelet III. fejezet szerinti övezeti szabályok tartalmazzák. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. (3) 4 (4) Lakóövezetben az 1000 m 2 -nél nagyobb területű egyedi telkek esetén a beépítés mértékének számításánál (beépítési százalék, beépített terület) a telek 1000 m 2 feletti többletterületének csak 50 %-a vehető figyelembe. (5) A lakóépületek csak magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 25 0 45 0 lehet a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, ha a környező beépítés erre okot ad. (6) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), azokon csak felújítás, illetve állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza. (7) Az elő-, oldal- és hátsókert méretének meghatározásánál a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban 5 meghatározottak szerint kell eljárni a következő kiegészítések figyelembe vételével: a) szint alatti gépjármű-tároló létesítése esetén az előkertnek minimum 8,0 méternek kell lennie, b) ha a beépítendő telek melletti két szomszédos telek már beépített, akkor az előkert méretét azokhoz igazodva kell meghatározni 4 Hatályon kívül helyezte a 16/2011. (V.26.) önkormányzati rendelet 2011. május 27. napján. 5 Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú rendelet (OTÉK) 35. 7
(8) Új telekalakítás esetén a telek minimális szélessége szabadonálló beépítés esetén 16,0 méter, oldalhatáros beépítésnél 14,0 méter. 14,0 méternél keskenyebb új beépíthető telek nem alakítható ki telekalakítási eljárásban sem (9) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot. (10) Az építési engedélyhez minden esetben utcakép csatolandó (a szomszédos telek épületei homlokzatainak feltüntetésével). (11) Tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület maximum 30 %-án építhető (kivéve a napenergia hasznosító berendezést). (12) Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 15 méternél több nem lehet. (13) A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket. 5. Kerítések, kapuk kialakításának szabályai 7. (1) Az utcafronti kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. (2) A gazdasági területen, vegyes területen, különleges területen, kisvárosias és kertvárosias lakóterületen - gépjármű parkolóhelyek és fogadótér biztosítása érdekében - az utcafronti kerítés a telken belül is elhelyezhető. (3) A kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter, felülete minimum 50%-ban áttört, lábazattal, vagy anélkül kialakított lehet. (4) A különleges temető,- rekreációs és sportterületen maximum 2,0 méter magas, minimum 50%-ban áttört kerítés helyezhető el. (5) A zöldterület övezeteiben kerítés csak a játszókertek körül létesíthető, legfeljebb 1,3 méter magasságig, lábazat nélkül 80%-ban áttörten. (6) Beépítésre nem szánt, valamint védett területeken kerítés csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, csak dróthálóból, illetve legalább 70%-ban áttört faanyagú szerkezettel (vagy élő sövényből) védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető. Kerítéslábazat nem létesíthető. 6. Beépítésre szánt területek átmeneti szabályozása az átminősítésig 8. (1) A (távlatilag) beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó. (2) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre az építés feltétele a terület belterületbe csatolása. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt. (3) A belterületbe csatolásig az ingatlan szabályos kialakítása, megfelelő közmű és útkapcsolat megléte esetén a mezőgazdasági területek beépítésére vonatkozó övezeti előírások 8
szerint egy gazdasági épülettel beépíthető, az építési engedéllyel rendelkező épület átépíthető, bővíthető annak rendeltetésének megváltoztatása nélkül. 7. Engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkák 9. Hirdető berendezések, és reklámok elhelyezésénél mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok és a helyi önkormányzati rendeletek vonatkozó előírásait kell betartani. III. FEJEZET: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 1. Beépítésre szánt területek 1.1 Lakóterület A területre vonatkozó általános előírások 10.. (1) Terepszint alatti építmények építése, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások betartásával történhet, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 métert nem haladja meg. (2) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása 3,0 méter megtartása mellett. a) elő- és oldalkertben: a.a) közmű-becsatlakozási műtárgy, a.b) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), a.c) kirakatszekrény b) oldal- és hátsókertben: b.a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), b.b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, b.c) kerti épített tűzrakó hely, lugas, b.d) kerti szabadlépcső és lejtő, c) hátsókertben: c.a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), c.b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, c.d) kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence, c.e) kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, 9
c.f) kerti szabadlépcső és lejtő, c.g) szabadon álló és legfeljebb 6 méter magas szélkerék, antenna. (3) A lakóterületek építési telkein előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (4) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (5) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. (6) Kialakult telek lakóterület kivételével - akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. Kisvárosias lakóterületek 11. (1) A kisvárosias lakóterület elsősorban - sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méter épületmagasságot meg nem haladó - lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterület telkein elhelyezhető: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (3) A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) termelő kertészeti építmény, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő építményeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kisvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Az építési telken lakókörnyezetét nem zavaró melléképítmény a zöldfelületi arány megtartása mellett elhelyezhető. (7) Az Lk-1 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, 10
b) Hátsókert: 6,0 méter, c) Oldalkert: 3,0 méter. (8) Az Lk-2 és Lk-3 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 8,0 méter. (9) Az Lk-4 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, illetve b) a Petőfi út mentén: 8,0 méter. (10) Az Lk-7 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően az oldalhatár mentén kell elhelyezni. b) Előkert: a Bajcsy-Zs. utca mentén 5,0 méter, egyéb helyen kialakult, c) Hátsókert: 6,0 méter. (11) Az Lk-8 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: a Jókai utca mentén 5,0 méter, egyéb helyen kialakult, b) Hátsókert: 6,0 méter. c) Oldalkert: saroktelken, illetve hátsókert irányú épületszárny esetén minimum 1,5 méter, az oldalhatáros beépítésre vonatkozó előírások megtartása mellett. (12) Az Lk-9 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, b) Hátsókert: 6,0 méter, c) Oldalkert: saroktelken, illetve hátsókert irányú épületszárny esetén minimum 1,5 méter, az oldalhatáros beépítésre vonatkozó előírások megtartása mellett. (13) A Kisvárosias lakóterületre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 1. számú Táblázat tartalmazza: 1. Táblázat: Összefoglaló a Kisvárosias lakóterületre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Mélysége Az építési telek A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Lk-1 SZ 700 16 35 30 0,6 50 4,5 6,0 Petőfi u. és környéke 11
Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Mélysége Az építési telek A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Lk-2 SZ 800 18 36 30 0,75 50 4,5 7,5 Lk-3 SZ 2000 25 50 30 0,9 30 4,5 9,0 Lk-4 SZ 2000 25 50 30 1,1 30 4,5 10,5 Lk-5 SZ K - - K K 7,5 K Meglévő Gyári út melletti lakótelep Lk-6 CS K - - K K K 4,5 9,0 Akácfa körút, Minta lakótelep Lk-7 O K - - 30 0,6 20* 4,5 6,0 Bajcsy-Zs. u. Jókai Lk-8 Z 700 16 30 40 1,2 20* 4,5 9,5 u. Tököli u. Lk-9 O 700 14 30 30 0,6 50 4,5 6,0 Átmenet Lk és Lke övezetek között Lk-10 CS 2000 25 50 30 0,9 30 6,0 9,0 Csokonai u., Szabó u. Lk-11 CS 1000 18 40 30 0,75 30 6,0 7,5 Szabó u. gyűjtőút mellett Jelmagyarázat: *Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület aránya 15%-ra csökkenthető. SZ = szabadonálló CS = csoportos O = oldalhatáros K = kialakult 12
Kertvárosias lakóterület 12. (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban lazabeépítésű és 7,5 métert meg nem haladó megengedett legnagyobb építmény magasságú összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető. (3) Kertvárosias lakóterületen meglévő 500 m 2 -nél nagyobb telkek az övezetre meghatározott legnagyobb beépítés mértékéig, a 360-500 m 2 nagyságú telkek 20 %-os beépítéssel beépíthetők. A 360 m 2 nél kisebb telkek nem beépíthetők. (4) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (5) A kertvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b) sportépítmény, c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (6) A kertvárosias lakóterületen a) nem helyezhető el a.a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. a.b) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, a.c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület b) üzemanyagtöltő nem létesíthető. (7) Melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető. (8) Az övezetben épületet csak részleges közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni, a csatornahálózat megléte, illetve létesítése esetén a 6. (2) bekezdése szerinti előírások alkalmazása kötelező. (9) Az Lke-1 Lke-2, Lke-4-Lke-10 és Lke-13 építési övezetek területén egy telken belül maximum 2 rendeltetési egység helyezhető el. (10) Az Lke-3 építési övezet területén minden 375 m 2 telekterület után helyezhető el egy rendeltetési egység. (11) Az Lke-3 építési övezetben egy telken belül 1500 m 2 telekterület után 1 db, de legfeljebb 3 db rendeltetési egység helyezhető el. (12) Az Lke-11- Lke-12 építési övezetekben egy telken csak egy rendeltetési egység helyezhető el. 13
(13) Az Lke-14 építési övezetben az épületek átépítésekor, az új épületek a régi épületek helyére épülhetnek, az e rendeletben meghatározott előírások figyelembe vételével, építési hely határa: a kialakult állapot szerint (14) Az Lke-14, Lke-15, Lke-16 és Lke-17 építési övezetekben csak lakóépület építhető. (15) Az Lke-1 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, b) Hátsókert: 7,5 méter, c) Oldalkert: 3,75 méter (16) Az Lke-2, Lke-3 és Lke-4 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, b) Hátsókert: 6,0 méter, c) Oldalkert: 3,0 méter. (17) Az Lke-7, Lke-8 és Lke-9 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, b) Hátsókert: 6,0 méter, c) Oldalkert: 3,0 méter. (18) Az Lke-14, Lke-15, Lke-16, Lke-17, Lke-19 és Lke-20 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 8,0 méter, b) Hátsókert: c) Oldalkert: b.a) Lke-15 övezetben minimum 10,0 méter, b.b) Lke-16 övezetben 20,0 méter, b.c) Lke-17, Lke-19 és Lke-20 övezetben 6,0 méter. c.a) Lke-15 és Lke-16 övezetben 6,0 méter, c.b) Lke-17, Lke-19 és Lke-20 övezetben 4,5 méter. (19) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 méter lehet (az építmény magasság az eredeti terepszinttől számítandó!) (20) A kertvárosias lakóövezetek már beépített telkein meglévő lakásszám telkenként maximum 4 lakás a meglévő beépítés átépítése, bővítése esetén is megmaradhat. (21) A Kertvárosias lakóterületre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 2. számú Táblázat tartalmazza: 14
2. számú táblázat: Összefoglaló a Kertvárosias lakóterületre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Lke-1 SZ 800 18 36 30 0,6 50 4,5 7,5 Petőfi út melletti terület Lke-2 SZ 700 16 30 30 0,6 50 3,0 5,5 Központi belterület általános helyen, Alsó-Bucka Lke-3 SZ 3000 20 50 30 0,6 50 4,5 6,0 Tököli út melletti terület Lke-4 SZ 800 18 36 30 0,6 50 4,5 6,0 Lke-5 SZ 800 18 36 30 0,6 50 K K Lke-6 SZ 4000 30 50 30 0,6 50 K K Lke-7 O 700 14 30 30 0,6 50 3,5 4,5 Lakihegy, Alsó- Bucka Lke-8 O 700 14 30 30 0,6 50 3,0 5,5 Alsó-Bucka Lke-9 O 900 16 36 30 0,6 50 4,5 6,0 Lke-10 SZ 1000 18 36 30 0,6 50 4,5 4,5 2518-2520, 2529-2535 Lke-11 SZ K - - 30 0,6 50 4,5 4,5 2501-2504/ 1-2 Lke-12 Ikr K - - 30 0,6 50 4,5 4,5 2521-2528 Lke-13 O 1000 18 36 30 0,6 50 4,5 4,5 2506-2517 Május 1. sétány Horgász utca Rózsa utca Ráckevei Duna Nefelejcs utca Bíró Lajos utca által határolt 2501-2535 hrsz-ú területre 15
Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Tihanyi út melletti terület Lke-14 O 800 18 36 30 0,6 50 4,5 5,5 Lke-15 O 800 20 30 30 0,6 50 4,5 5,5 Lke-16 O K K K 30 0,6 50 4,5 6,0 Lke-17 SZ 1000 20 30 30 0,6 50 4,5 6,0 Lke-18 Ikr 900 K K K 0,6 50 4,5 4,5 Lke-19 SZ 1000 20 30 30 0,6 50 4,5 6,5 Királyerdő út menti terület Lke-20 SZ 700 20 30 30 0,6 50 4,5 6,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló Ikr = ikres O = oldalhatáros K = kialakult 1.2 Üdülőterület 13. (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál, a területen lakóépület nem helyezhető el. (2) Üdülőterületen állattartó épület az állattartásról szóló önkormányzati rendelet alapján az övezetben tartható állatok számára szolgáló építmények kivételével nem helyezhető el. Az Üh jelű hétvégi házas építési övezet 14. (1) A hétvégi házas terület olyan üdülőterület, amely legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülőterületen elhelyezhető: 16
a) legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, b) a (7) bekezdés szerinti kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) szálláshely szolgáltató épület d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény. (3) Az üdülőterületen nem helyezhető el a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, c) különálló személygépkocsi-tároló (4) Az övezetben épületet csak részleges közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni, a csatornahálózat megléte, illetve létesítése esetén a 6. (2) bekezdése szerinti előírások alkalmazása kötelező. (5) Az övezet területén 360 m 2 -nél kisebb telek nem építhető be. (6) Az építési övezet területén egy telken csak egy épület helyezhető el. (7) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmény az üdülőépület 50 %-án alakítható ki, az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség teljes területe e célra nem használható fel. (8) Újonnan épülő két üdülő épület között minimum 6,0 méter kialakítása kötelező. (9) A meglévő üdülőterületen az építési hely határainak a kialakult beépítési határ tekintendő. Ezen területen régi épület helyett új épület a régi épület helyére építhető. (10) A Ráckevei-Soroksári Duna-ág melletti területen a parti sétány szabályozási szélessége 3,0-6,0 méter közötti. (11) Az üdülőtelkeken csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető. (12) Az üdülőterületen nyeles telek nem alakítható ki. (13) Az újonnan kialakított üdülőterületen az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 5,0 méter, b) Hátsókert: 6,0 méter, c) Oldalkert: a kedvező tájolást figyelembe véve üdülőépület az északkeleti vagy északnyugati oldalhatáron helyezendő el a telekhatártól 1,5 méterre, ellenkező oldalon az oldalkert 4,0 méternél kevesebb nem lehet. (14) A Ráckevei (Soroksári) Duna partján lévő telkek esetében a telken belül, a Dunaággal határos ingatlanhatártól számított 10 métert beépítetlenül kell megtartani, ott semmilyen épület, építmény nem helyezhető el, és kizárólag őshonos termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. Ezen földrészletek esetében a Ráckevei (Soroksári) Duna felé kapu nem nyitható. Az ingatlanokon lévő nádas és galériaerdő maradványok, illetve a természetközeli vegetáció megőrzendő. (15 A Hétvégi házas üdülőterület építési övezetekre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 3. számú Táblázat tartalmazza: 17
3. számú táblázat: Összefoglaló a Hétvégi házas üdülőterület építési övezetekre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Üh-1 O K K K 20 0,2 60 3,0 4,5 Alsó-Bucka Üh-2 O K K K 15 0,2 70 3,0 4,5 Felsőtag Jelmagyarázat: O = oldalhatáros K= kialakult 1.3 Vegyes terület A településközpont vegyes területre vonatkozó előírások 15. (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el: a). lakóépület; b) igazgatási épület; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; f) sportépítmény, g) parkolóház, üzemanyagtöltő. A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el: a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára; 18
b) közműpótló építmény; c) állattartás céljára szolgáló építmény. (4) Az egészségügyi, oktatási, szociális, közművelődési intézmények körül minimum 50,0 méteres körzetben lévő telkeken állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5) Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni. (6) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (7) A Vt-3 építési övezetben az építési hely határain belül csak egy épület építhető, magastetős kialakítással, a tető hajlásszöge 35-45 között választható meg. (8) A Vt-3 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 8,0 méter (ha szükséges, az előkert közterületként is kialakítható), b) Hátsókert: 6,0 méter, c) Oldalkert: 6,0 méter. (9) A Vt-3 építési övezet területe telekalakítási terv alapján építhető be, a terület beépítésének előfeltétele a teljes közművesítés. (10) A Vt-4 építési övezet területén lévő garázsokat, illetve az épületekben található gépjárműtárolókat nem lehet átminősíttetni kereskedelmi, szolgáltató funkciójú rendeltetési egységgé. (11) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 4. számú Táblázat tartalmazza: 4. számú táblázat: Összefoglaló a Településközpont vegyes területre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Vt-1 O 800 16 30 40 0,8 30 3,0 4,5 Vt-2 O 1500 18 40 40 0,8 30 4,5 7,5 Kossuth L. u. tömb Vt-3 SZ 1500 30 40 40 0,8 40 4,5 6,0 Felsőtag Vt-4 SZ 2000 20 40 40 0,8 30 4,5 6,0 Gyári út mellett 19
Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Vt-5 SZ 3000 20 40 40 0,8 30 4,5 7,5 Szigethalom - Gyári Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló O = oldalhatáros A központi vegyes építési övezet általános előírásai 16.. (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A központi vegyes területen elhelyezhető: a) igazgatási épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, h) más lakások, melyek az épületek második szintjétől és a tetőtérben helyezhetők el. út 20
(3) A központi vegyes területen a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban 6 előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a) üzemanyagtöltő, b) a (2) bekezdés h) pontjában nem szereplő lakóépület. (4) A központi vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (6) Az építési telkek megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 60 %. (7) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (8) Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni. (9) Az épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 35-45 között válaszható meg. (10) Vk-4 építési övezetben a legnagyobb megengedett építménymagasság: maximum 6,00 méter kivéve a Csepeli úti telekhatártól 25,0 80,0 méterig terjedő terület, melyre egyedi építménymagasság: 12,0 méter vonatkozik. (11) A Központi vegyes területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 5. számú Táblázat tartalmazza: 5. számú táblázat: Összefoglaló a Központi vegyes területre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja ható új telek legkisebb telekterülete Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb A megengedett legnagyobb beépítettség % gyobb megengedett szintterületi A mutató legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymaga ssága A terület 6 Országos településrendezési és építési követelményekről szóló,, a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú rendelet (OTÉK) 31. (2) bekezdésében 21
Szélessége Mélysége Legkisebb Legnagyobb Vk-1 SZ 2500 20 60 50 1,5 30 4,5 10,5 M0 autóúttól északra eső terület, az M0 mellett Vk-2 SZ 2500 20 60 50 1,5 30 4,5 9,0 M0 autóúttól északra eső terület, a Csepeli út mellett Vk-3 SZ 2000 20 60 35 1,5 40 4,5 6,0 Felsőtag, 0127/18 és 0127/23-28 hrsz-ú ingatlanok területe Vk-4 SZ 20000 100 100 35 1,5 55 4,5 6,0 Felsőtag, 0127/20-22, 0127/26 és 0127/29 hrsz-ú ingatlanok Vk-5 SZ 2000 40 40 35 1,5 40 4,5 6,0 Felsőtag, MO autóút szigetszentmiklósi csomópontjánál Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló 1.4 Gazdasági terület 17. (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál. (2) A gazdasági terület a terv területén kereskedelmi, szolgáltató terület lehet. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete 18. (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) sportépítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében kivételesen elhelyezhető: a). egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 22
b). egyéb közösségi szórakoztató épület. (4) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (5) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát megtörjék. (6) Az építési övezet lakóterület felé eső telkein a szabályozási terven jelölt területen többszintes védő-zöldsáv, védőfásítás kialakítása kötelező. (7) A Gksz-01 építési övezetben a) az előkert minimum 10,0 méter, b) az oldalkert minimum 10,0 méter, c) a hátsókert minimum 18,0 méter, d) nem helyezhető el önálló pakolóépület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. e) az építési telkeken lévő épületek térszín alatt az épület teljes szélességében, míg térszín felett részlegesen, a két épület szomszédos homlokzati hosszának 1/3-án összeköthető, az érintett szakhatóságok hozzájárulása esetén. (8) A Gksz-1 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 10,0 méter, b) Hátsókert: 10,5 méter, c) Oldalkert: 5,5 méter (9) A Gksz-2 építési övezetben az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 10 méter, b) Hátsókert: 12 méter, c) Oldalkert: 6 méter. (10) A Gksz-3 építési övezetben az építési telkeken az előkert minimum 15,0 méter, az oldalkert minimum 6,0 méter, a hátsókert minimum 12,0 m. (11) A Gksz-8 építési övezetben a) kötelező a háromszintes növénytelepítés, mivel a zöldfelületi minimumból adható területi engedmény egyéb esetben nem alkalmazható b) csak a minimum 100,0 méter szélességű telkek építhető be. (12) A Gksz-12 építési övezetbe tartozó épületek kialakult állapotnak tekinthetők, - a minimális teleknagyság miatt nem bővíthetők. (13) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 6. számú Táblázat tartalmazza: 23
6. számú táblázat: Összefoglaló a Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Gksz-1 SZ 1000 20 40 40 1,2 20 4,5 10,5 Petőfi u.-észak Gksz-2 SZ 3000 30 50 40 1,2 20 4,5 10,5 Tököli út Gksz-3 SZ 4000 30 50 35 1,2 20 4,5 12,0 Csepeli út Gksz-4 SZ 5000 40 50 40 1,2 20 6,0 10,5 Leshegy (Nagylapos) Gksz-5 SZ 5000 40 50 40 1,2 30 6,0 12,5 Gksz-6 SZ 6000 40 50 40 1,2 20 6,0 12,0 Petőfi u.-dél Gksz-7 SZ 5000 50 50 40 1,2 30 7,5 15,0 Leshegy (Nagylapos) Gksz-8 SZ 5000 50 50 40 1,2 20** 7,5 15,0 Gksz-9 SZ 2000 30 50 40 1,2 20** 4,5 10,5 II. Rákóczi F. út melletti Gksz-10 SZ 2500 30 50 40 1,2 20** 4,5 12,0 0252/1-46 és 0252/58-59 hrsz-ú területek Gksz-11 SZ 2000 50 50 40 1,2 20 4,5 14,0 12600-12667, 8391/1-13, 8388/2, 8289-8297 hrsz-ú Gksz-12 K K - - K - K K K Felsőtag, Prímagáz, Mini ABC, Korona vendéglő Gksz-13 SZ 1000 20 40 40 1,2 20 4,5 6,0 Lakihegy 24
Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagas sága Legkisebb Legnagyobb A terület Gksz-14 SZ 2500 30 50 50 1,2 30 4,5 10,5 M0 autóúttól délre eső terület Gksz-15 SZ 2000 20 40 40 1,2 20 4,5 7,5 Gyári út mellett Gksz-16 SZ K - - 45 1,2 40 4,5 10,0 ÁTI Sziget területe Gksz-17 SZ 2000 30 40 40 1,2 20 4,5 18* Auchan és környéke Gksz-18 SZ 2500 30 50 50 1,2 30 4,5 9,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló K = kialakult * Az építménymagasság növelhető, maximum 30,0 méter magas önálló reklámhordozó részére. ** Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. alapján 25
1.5 Különleges terület Kt Különleges temető terület övezete 19. (1) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el. (2) Az övezetben szolgálati lakás létesítése nem engedélyezhető. (3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. (4) A temető fenntartását és üzemeltetését a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok 7 előírásai szerint kell végezni. (5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a,mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról. (6) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. (7) Az Övezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. (8) A Különleges temető terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 7. számú Táblázat tartalmazza: 7. számú táblázat: Összefoglaló a Különleges temető terület övezetre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb Legnagyobb 7 1999. XLIII. törvény és a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 26
Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb Legnagyobb Kt SZ K - - 5 0,1 70 3,0 4,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló K = kialakult Ksp Különleges sportolási célú terület övezete 20. (1) A Ksp jelű különleges sportolási célú terület a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas terület. (2) Gondoskodni kell a sportpálya környezetének zöldfelületi rendezéséről, a terület tájba illesztéséről, lehetőleg honos növények alkalmazásával. (3) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (4) Az épületeket, vagy épületegyütteseket magastetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 lehet. (5) A létesítményekhez szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani. (6) A Ksp-1 jelű építési övezetben elhelyezhető: a) sportépítmény, b) a pihenést, testedzést szolgáló építmény, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület d) parkolóterület, e) parkoló üzemeltetéséhez szükséges építmény. Az építési övezetben nem helyezhető el: a) önálló lakóépület b) üzemanyagtöltő állomás (7) A Ksp-2 jelű építési övezetben elhelyezhető: a) sportépítmény, b) parkolóterület, c) parkoló üzemeltetéséhez szükséges építmény. Az építési övezetben nem helyezhető el: 27
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, b) önálló lakóépület, c) üzemanyagtöltő állomás. (8) A Különleges - sportolási célú terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 8. számú Táblázat tartalmazza: 8. számú táblázat: Összefoglaló a Különleges - sportolási célú terület övezetre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymaga ssága Legkisebb Legnagyobb A terület Ksp-1 SZ 8000 60 80 20 0,75 40 4,5 14,0 Sportkomplexum területe Ksp-2 SZ 4000 40 60 10 0,05 40 3,0 3,0 Ksp-3 SZ 10000 40 60 10 0,1 40 3,0 4,5 Felsőtag Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló Kre Különleges rekreációs célú terület övezete 21. (1) Az övezetbe a sportolást és rekreációt szolgáló terület tartozik. (2) A területen az alábbi építmények helyezhetők el: a) sportépítmények, b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei, c) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, panzió d) a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények. Más funkciójú épület kivételesen sem helyezhető el. (3) Az övezet teljes területén a beépítettségbe be nem számítva elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, stég, pihenő terasz, nyitott csónaktároló stb.) (4) Az építési engedélyezési dokumentáció kötelező elemeként zöldfelületrendezési kertépítészeti tervet kell készíteni. (5) Az övezeten belül épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. 28
(6) A Különleges - rekreációs célú terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 9. számú Táblázat tartalmazza: 9. számú táblázat: Összefoglaló a Különleges - rekreációs célú terület övezetre vonatkozó építési szabályokról Az építési övezet Övezeti jel A beépítés jellemző módja A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) A kialakítható új telek legkisebb Szélessége Az építési telek Mélysége A megengedett legnagyobb beépítettség % A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület % Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb Legnagyobb Kre SZ 5000 20 100 30 0,4 50 3,0 6,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló Kszk Különleges szabadidő központ terület övezete 22. (1) Az építési övezet területe a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas terület. (2) A Kszk jelű építési övezetben elhelyezhető: a) sportépítmény, b) a pihenést, testedzést szolgáló építmény, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület d) parkolóterület, e) parkoló üzemeltetéséhez szükséges építmény. Az építési övezetben nem helyezhető el: a) önálló lakóépület b) üzemanyagtöltő állomás. (3) Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a) Előkert: 10,0 méter, b) Oldalkert: 6,0 mlter, c) Hátsókert. 10,0 méter. (4) Az övezeten belül épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. (5) A Különleges - szabadidő központ terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a következő 10. számú Táblázat tartalmazza: 29