Kertészet általános jellemzése A kertészet egyedi ápolást igénylő növények termesztésével és parkok, kertek gondozásával foglalkozó művelési ág. Kertészet alapvető feladatai lakosság kertészeti termékekkel való ellátása export feldolgozóipari alapanyagok előállítása munkaerő foglalkoztatása ipari termékek felhasználása gmezőgazdaság Kertészet 5 ágazat: hgyümölcstermesztés hszőlőtermesztés hzöldségtermesztés gombatermesztés hdísznövénytermesztés hgyógy- és aromanövény t. htáj- és kertépítészet kertimag termesztés palántanevelés faiskolai termesztés Kertészet általános jellemzői haz agrárgazdaság talán legsokoldalúbb és legsokszínűbb főágazata hfogyasztás volumene szoros kapcsolatban áll az életszínvonallal hkiemelkedően munkaigényes hberuházási igénye és bruttó termelési értéke nagy hkiemelkedő a szerepe a vidéki lakosság foglalkoztatásában és jövedelmi színvonalában hszerepe van az emberi környezet alakításában Kertészeti termesztés jelentősége Magyarországon Területe kb. 250 ezer ha, mezőgazdaság <5%-a Gyümölcs-szőlő-zöldség ágazatok éves termelési értéke 2009-ben kb. 300 Mrd. Ft, ami akkor a mezőgazdaság 20%-a volt Zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke 2012- ben kb. 200 Mrd. Ft, ami a mg. 8%-a 500.000 embernek nyújt rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatást Évi kb. 50 millió munkaóra igény Jelenlegi körülmények, tendenciák Korlátok nélküli, nyílt piac az EU-ban Kedvező földrajzi adottságok Megvannak a fejlesztés lehetőségei Fejlesztések zömében EU-s pénzekből, ÚMVP Gazdasági válság hatására keresletcsökkenés Forgóeszköz hitelezés problémái Megfelelő ellátás imputanyagokból Imputanyagok folyamatos áremelkedése Termelői árak alakulása ezt általában nem követi Globalizálódó, koncentrálódó kereskedelem üzletláncok 60-70%-os részesedése nyomott árak Összefogási készség alacsony szintű hiány van a nagymennyiségű, egyöntetű minőségű árualapokból 27%-os ÁFA, őstermelői rendszer feketegazdaság magas aránya árúk 30-70%-a számla nélkül cserél gazdát Kezdetleges marketing tevékenység Termesztők viszonylag alacsony képzettségi szintje Jelenleg is zajlik a termesztők szelektálódása
Kertészeti ágazat fejlődését akadályozó tényezők Öntözés alacsony szintje Idénymunka-szabályozás helyzete változóban? (Termálenergia készletünket érintő kérdések 2025-ig megoldódott) Feketekereskedelem 30-40%-os aránya átláthatatlan termelés Előfinanszírozást igénylő pályázati rendszer Hitelezési gyakorlat, agrárbankok hiánya Kertészeti képzés színvonalának hanyatlása Kutatóintézetek ellehetetlenülése változóban? Szaktanácsadási rendszer kiépületlensége Zöldségtermesztés A zöldségfélék: 0lágyszárú, 0intenzív művelést kívánó, 0nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, 0nagy biológiai értékű, 0sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények. A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés, zöldséghajtatás, zöldségvetőmag-termesztés gombatermesztés Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete Kb. 80 ezer ha, ez a szántóterület 1,5%-a Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sok a kisüzem, heterogén a színvonal Termésmennyiség 1,5 1,7 millió t 20032004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013 2,07 1,91 1,46 1,72 1,75 1,75 1,55 1,08 1,66 1,49 1,59 125 Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékki-bocsátás 8,2%-a; növénytermelési érték 13,5%-a (2002-10), csökkenő tendencia Megtermelt áru 50%-a friss fogyasztásra, 50%-a feldolgozásra megy. (Z és Gy együtt) Exportra az előállított termékek 50%-a. (Z és Gy) Hazai fogyasztásban importhányad 42%. (Z és Gy) EU közös piac és közös termelési térség. Hol a mi helyünk? /Adatok: FruitVeB, KSH/ Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 export 150 145 147 144 144 139 142 166 import 102 128 134 128 111 125 118 141 egyenleg +48 +17 +13 +16 +33 +14 +24 +25 Többet exportálunk, mint importálunk belőle: görögdinnye, étkezési paprika, torma, gomba, más káposztaféle, spárga, csemegekukorica FruitVeB adatok Szabadföldi zöldségtermesztés Zöldségtermesztő felület (ezer ha) alakulása 2003 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 sz.f. 106 91 76 83 83 79 70 58 76 80 78 hajt. 6,7 6,3 5,7 5,9 5,8 4,5 4,2 4,1 3,9 3,7 3,7 össz 113 97 81 89 88 84 74 62 80 84 81 /FruitVeB adatok/ Szabadföldi zöldségtermesztés ikb. 70-80 ezer ha ifontosabb növények: csemegekukorica, zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, fejes káposzta, vöröshagyma, i1,1 1,3 millió tonna, ebből feldolgozóiparnak 0,7-0,9 millió tonna iöntözés szerepe (jelenleg 30-40% - cél 80-90%) ifrisspiaci és feldolgozóipari célú termesztés élesen különvált ifrisspiacinál intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe /FruitVeB adatok/
mennyiség (e. t) terület (ha) 2003-12 2012 2013 2003-12 2012 2013 csemegekukorica 467 458 452 29.659 34.450 34.000 dinnyefélék 192 204 235 7.779 5.350 6.210 gyökérzöldségek 127 132 125 4.340 3.700 3.535 zöldborsó 85 91 78 16.689 18.200 14.890 paradicsom 97 15 33 2.707 211 438 hagymafélék 76 66 70 3.395 3.430 3.550 káposztafélék 75 71 67 3.249 3.450 3.770 étkezési paprika 42 30 34 2.130 1.070 1.100 bab 23 26 31 3.112 3.500 3.800 konzervuborka 19 12 13 997 550 560 fűszerpaprika 18 12 12 2.707 1.500 1.600 torma 12 16 11 1.369 1.700 1.300 spárga 3,4 3,5 3,8 1.843 1.200 1.200 /FruitVeB adatok/ Zöldséghajtatás i2.600 ha technikai felületen 3.700 ha technológiai felület (csökkenő trend), 3-400 ezer t áru (2013-ban 353 e. t) ifontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság izömében (2.500 ha) fóliaborítású létesítmények ikb. 850 ha fűtött berendezés, ebből kb. 340 ha termálvízzel (2020-ra 1.000 ha, ebből 700 ha geotermikus a terv); apríték (stb.) fűtés előretörőben ifontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék itermesztőlétesítmények és termesztéstechnológia folyamatosan korszerűsödik /FruitVeB adatok/ Faj Zöldséghajtatás Termőfelület (hektár) Termésmennyiség (ezer tonna) 03-12 2011 2012 2013 03-12 2011 2012 2012 paprika 1900 1.520 1.550 1.530 153,8 151,3 143,0 155,0 paradicsom 695 450 410 414 106,0 99,0 91,6 100,0 uborka 234 120 100 98 34,6 22,1 20,2 20.0 salátafélék 501 500 500 530 33,5 34,7 33,2 35,0 fejes káposzta 302 250 250 280 14,5 12,0 12,0 12,5 kínai kel 236 330 210 180 8,2 11,7 8,3 8,0 egyéb káp.f. 457 450 420 420 7,3 7,8 7,5 8,0 egyéb 506 300 300 276 20,1 14,6 13,3 15,0 Összesen 4830 3920 3740 3728 377,9 353,2 329,1 353,5 /FruitVeB FruitVeb adatok/ Termesztőberendezések 0Fogalmuk: Olyan üveggel vagy fóliával fedett létesítmények, amelyekben palánta-nevelést vagy hajtatást folytatunk. 0Céljuk: ❶ védelem külső környezeti tényezőktől ❷ belső környezeti tényezők szabályozása (fény, T, rh%, CO 2 ) Fóliaalagút 1 m széles, 0.5 m magas, fűtetlen, zömében időleges takarási eljárásként alkalmazzák Fóliasátor egyhajós, viszonylag olcsó, klíma szabályozhatósága rossz, van kis- és nagylégterű is, zömében fűtetlen 0Mobil blokkfólia viszonylag olcsó, blokkosított, oldható kötések, az oldalfalak is nyithatók, zömében fűtetlen 0Blokkfólia fix alapok, nagy légtér, gyakran automatizált klímaszabályozás, kétrétegű fólia, általában fűtöttek 0Üvegház drága, blokkosított, teljes fűtés, automatizált klímaszabályozás, egész éves hasznosítás, hosszú élettartam Gombatermesztés Mennyiség (e. tonna) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 40,6 32,0 29,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 25,7 27,5 Csiperke 24,8; laska 2,5; egyéb 0,2 e. tonna /FruitVeB adatok/ Exportra 50% (?), import alig 70% frissnek, 30% konzervnek 30-35 hektár (10 ha korszerű - növekszik), zömében a központi régióban, elmaradott a termesztéstechnológia 18-20 nagyobb és 3-400 kisebb termesztő Csíra 90%-át, komposzt 50%-át exportáljuk Csíra- és komposzt előállítás világszintű Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem imultinacionális cégek uralják a kereskedelmet imindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg icsak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, csemegekukorica, spenót, vöröshagyma) icsökken a helyi típusok és tájfajták szerepe i8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 94%-a zöldborsó /MgSzH adatok/
A magyar zöldségtermesztés erősségei 0Az ország kedvező adottságai központi elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadottságok, termálenergia 0Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai 0Hagyományok, gyakorlat, szakértelem 0Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből 0Viszonylag olcsó munkaerő A magyar zöldségtermesztés gyengeségei 0Kontraösztönző mezőgazdasági adórendszer 0EU szinten legmagasabb ÁFA-szint 0Átláthatatlan kereskedelem, feketegazdaság nagy aránya 0Információáramlás nem megfelelő 0Egyes EU-s lehetőségek kihasználatlansága 0Termelők nem érdekeltek a szerveződésben 0Koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás áruházláncok igénye 0Tőkehiány, finanszírozási problémák 0Kistermelők alacsony szintű képzettsége 0Független kutatás és szaktanácsadás hiánya 0Ipari zöldségek köre nagyon beszűkült 0Öntözés gyenge infrastruktúrája 0Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok 0 Stratégia, szabályozás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult 0 Átlagos üzemméret növelése. 0 TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. 0 Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult 0 Hazai technológiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult 0 Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult 0 Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban 0 Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban 0 Post-harvest tevékenység korszerűsítése. - megvalósulóban 0 Minőségbiztosítás általánossá tétele. - megvalósulóban 0 Termékskála bővítése. egyes növényeknél elindult 0 Feldolgozottság mértékének növelése; termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. - valami elindult 0 Marketing tevékenység javítása. - valami elindult 0 Hazai termékek fogyasztásának és az export növelése. A FruitVeB termelésfejlesztési elképzelései a 2014-20-as időszakra sz.f.-i zöldségtermesztésben öntözés 80%-os aránya, intenzív termesztés nagyobb aránya; kell hozzá: 60 Mrd Ft +400 e. t zöldség/év 100 ha üvegház, 200 ha blokkfólia, 700 ha mobil blokkfólia; kell hozzá: 90 Mrd Ft +200 e. t áru/év 15 ha gombaház, 15 ha gombapince felújítás (kb. 60 farm), 100 db komposzt hőkezelő; kell hozzá: 36 Mrd Ft +25 e. t gomba/év 26 e. ha gyümölcsös telepítése, korszerűsítés; kell hozzá: 120 Mrd Ft +400 e. t gyümölcs/év 306 Mrd Ft 43 Mrd Ft/év, felét támogatásból fedezve Zöldségtermesztés biológiai alapjai Zöldségfajok gyakorlati csoportosítása 0Burgonyafélék: paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, burgonya 0Kabakosok: uborka, dinnyefélék, tökfélék 0Káposztafélék: fejes káposzta, karfiol, brokkoli, karalábé, kínai kel 0Hüvelyesek: zöldborsó, zöldbab 0Gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, zeller, torma, retek 0Levélzöldségek: salátafélék, spenót, sóska 0Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma 0Egyebek: csemegekukorica, spárga Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint) Mérsékelt övi 0Mediterrán térség: káposztafélék, saláta, spárga 0Közép-Ázsia: borsó, vöröshagyma, sárgarépa 0Közép-Kína: kínai kel, retek Hidegtűrő, kevésbé fény és vízigényes növények. Trópusi, szubtrópusi 0India: uborka, tojásgyümölcs 0Abesszínia (Etiópia): görögdinnye 0Dél-Mexikó: bab, kukorica 0Dél-Amerika: paprika, paradicsom Melegigényes, fény és vízigényes növények.
Zöldségnövények környezeti igényei Fény 0Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukorica 0Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab 0Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza: ❶ termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, ❷az életfolyamatok sebességét, ❸egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13 o C: káposztafélék, retek, torma 16 o C: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19 o C: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22 o C: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25 o C: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján 0termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta 0öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) 0öntözés nélküli termesztése kevésbé kockázatos: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves) Talaj 0Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) 0Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő 0Szervesanyagtartalom - általában magas 0pH - semleges illetve enyhén savanyú (5.8-7.5) 0Mésztartalom - 1-2% CaCO 3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus 0Sótartalom - 0.05% alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan 0Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok Zöldségtermesztés technológiája A termesztéstechnológia főbb elemei területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem,) betakarítás tárolás áruvá készítés Talajművelési rendszer részei alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása növényápoló talajművelés megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása)
Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei trágya megválasztása - szerves, szervetlen; mono, összetett, komplex trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló kijuttatás módja talajra kiszórva és beforgatva: terítés, sor, fészek; vízzel együtt tápoldatozással; lombra lombtrágyázással trágyázás időpontja - alap, indító, fej Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei 0Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. 0Nagyadagú szervestrágyázás. 0Nagyadagú műtrágyázás. 0Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. 0Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. 0A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is. Szaporítás Termesztett növények életfolyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenység. Mikroszaporítás Makroszaporítás pl. spárga döntő többség Ivartalan (vegetatív) - Ivaros (generatív) burgonya szárgumó torma gyökérdugvány fokhagyma sarjhagyma rebarbara tőosztás metélőhagyma - tőosztás (gomba micélium) döntő többség Ivaros úton szaporított zöldségnövények jellemző szaporítási módja kizárólag helyrevetve - zöldborsó, zöldbab, spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, retek zömében helyrevetve - vöröshagyma, póréhagyma, csemegekukorica, bimbóskel helyrevetés és palántázás is gyakori - ipari paradicsom, fűszerpaprika, konzervuborka, spárgatök, brokkoli zömében palántázva étkezési paprika és paradicsom, dinnyefélék, salátafélék, káposztafélék kizárólag palántázva - tojásgyümölcs, zeller, spárga Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés VÍZPÓTLÓ ÖNTÖZÉS trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) betakarítást elősegítő öntözés Öntözési módok Esőszerű legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet Csepegtető drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé Felületi (ár-apály, barázdás, árasztó) vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó Altalaj kivitelezése nehézkes
Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) oltás termékenyülés elősegítése érésgyorsítás halványítás Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség Betakarítás idejének megállapítása szubjektív illetve objektív módszerek Betakarítási módok: 0egyszeri vagy többszöri 0kézi - kézi ill. gépi gyűjtés 0gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű 0gépi - egymenetes ill. többmenetes Eredményességét meghatározza: 0faj- és fajta 0termesztéstechnológia 0környezeti tényezők 0a betárolt termény állapota 0tárolási körülmények, tárolási mód Tárolás Tárolási módok: 0árkos v. barázdás 0prizmás 0gúlás, szalmabálás 0vermelés 0tárolóban 0hűtőtárolás 0szabályozott légterű tárolás Áruvá készítés termeszteni bárki tud, eladni a művészet válogatás tisztítás osztályozás csomagolás 0göngyölegek, csomagolás típusa 0feltüntetendő információk Gyümölcstermesztés A gyümölcsfélék: 0fásszárú (kivéve a szamóca), 0több éves, 0nyersen vagy feldolgozva élvezettel fogyasztható növények. Földrajzi termeszthetőség szerint mérsékelt égövi szubtrópusi trópusi Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete 79 ezer ha termő ültetvény, ebből 30 e. ha korszerű Termésmennyiség: jobb években kb.800-900 ezer t 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 788 1.000 727 810 433 930 893 769 553 999 886 50% feldolgozás, 10% friss export (Németo. Skan-, dinávia, Oroszo.), 40% belföldi friss fogyasztás 60-80 Mrd Ft termelési érték, Mg. kb. 3%-a Fontosabb fajok: alma, meggy, szilva, dió, kajszi Gyakran változó, nehéz piaci körülmények Még sok korszerűtlen, rossz helyen lévő ültetvény Öntözés aránya 20% (cél a 80%) Integrált termesztés aránya 30% (cél a 80%) Fejlesztésre szoruló post-harvest és marketing
Alma exp 33.240 ha 40% 644 e. t 73% Meggy exp 14.550 ha 17% 58 e. t 7% Szilva exp 7.320 ha 9% 74 e. t 8% Dió exp 5.530 ha 6% pers. 6 e. t 1% Őszibarack imp4.870 ha 6% 12 e. t 1% Kajszi exp 4.400 ha 6% pers. 10 e. t 1% Bodza exp 4.350ha 5% 11 e. t 1% Körte imp 2.600 ha 3% pers. 25 e. t 3% Cseresznye exp 2.580 ha 3% pers. 8 e. t 1% Ribiszke 1.340 ha 2% 7 e. t 1% Málna exp 520 ha 1% 1 e. t 0,1% Szamóca imp 680 ha 1% pers. 7 e. t 1% /FruitVeB adatok - 2012/ Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok Szakszerű termőhelyválasztás az új ültetvényeknél Frisspiaci és ipari célú termesztés különválasztása Korszerű ültetvények területének növelése (60 e. ha) Öntözés arányának növelése Az IFP (Integrated Fruit Production) technológia általánossá tétele Termésátlagok és termésbiztonság növelése Jó minőségű, prémium termékek arányának növelése Betakarítási/kínálati szezon széthúzása Árukínálat koncentrálása A magyar áruk fogyasztásának ösztönzése, agresszív bel- és külföldi közösségi marketing Gyümölcstermesztés biológiai alapjai Almatermésűek alma körte birs naspolya Gyakorlati csoportosítás Csonthéjasok cseresznye meggy kajszi szilva őszibarack Héjasok mogyoró gesztenye dió mandula Bogyósok ribiszkék köszméte málna szeder szamóca festőbodza áfonya berkenye som homoktövis Testalakulás szerinti csoportosítás Dudvásszárú - lágyszárú - szamóca Félcserje - nincs két évnél idősebb föld feletti része - málna, szeder Cserje - cserjetörzs + tővesszők - mogyoró, ribiszkék, köszméte, bodza, birs Fa - törzs + korona - gesztenye, dió, alma, körte, mandula, csonthéjasok Szárrendszer részei Törzs bokor, alacsony, közepes, magas Korona természetes, mesterséges Ág 5 évnél idősebb Gally 2-4 éves Vessző 1 tenyészidőszakot megélt - Termővessző termőrügy van rajta Hajtás - Levél - Virág (virágtengely, virágtekaró levelek, ivarszervek) - Termés Gyümölcstermő növények rügytípusai Minőség szerint - hajtó, virág, vegyes
Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Õszibarack Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Fekete bodza Szamóca Dió Mogyoró Mandula Gesztenye Rügy virágrügy vegyesrügy dárda sima termõnyá rs termõnyárs bokrétás termõ nyárs tövises termõny árs Termõrészek középhosszú termõvesszõ hosszú termõ vesszõ teljes értékû termõvesszõ nem telj. ért. termõvesszõ termõkalács termõbog Teljesen önmeddők mandula A gyümölcstermő növények ivari viszonyai egylaki kétlaki fajok himnős váltivarú virágú fajok rovarbeporzás, szélbeporzás öntermékenyülés, idegentermékenyülés Idegen megporzású alma körte birs Dichogámia Öntermékenyítők Vegyes dió gesztenye mogyoró őszibarack málna szamóca meggy cseresznye szilva kajszi köszméte ribiszke t/ha 60 50 40 30 20 10 0 Gyümölcstermő növények életszakaszai Termőegyensúlyi szakasz Termőre fordulás szakasza Növekedési időszak Csökkenő termés szakasza 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 év Gyümölcstermő növények évi biológiai ciklusa I. Nyugalmi időszak mélynyugalom kényszernyugalom II. Vegetációs időszak rügyfakadás virágzás primer kötődés tisztuló hullás gyümölcsnövekedés rügydifferenciálódás gyümölcsérés lombhullás Gyümölcstermő növények általános termesztéstechnológiája Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaporítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Trágyázás Öntözés Fitotechnika Növényvédelem Betakarítás Tárolás Áruvá készítés Ökológiai feltételek fényellátottság fekvés környezetéhez viszonyított magassága fagyveszélyeztetettség csapadék talaj talajvíz magassága Területválasztás Ökonómiai feltételek rendelkezésre álló tőke piac úthálózat infrastruktúra öntözhetőség munkaerő gépellátottság tárolókapacitás
Fajta- és alanyhasználat Fajtahasználat piaci érték termőrefordulás és termőképesség ökológiai igény és termésbiztonság virágzás és termékenyülés érési idő tárolhatóság betegségellenállóképesség Alanyhasználat talajigény vízigény és szárazságtűrés hidegtűrés és télállóság növekedési erély talajban való rögzítés erőssége sarjadzási hajlam károsítókkal szembeni ellenállóság Telepítéskori adminisztratív teendők művelési ág váltás Földhivatal talajmintavétel és tápanyagfeltöltési szakvélemény Növény- és talajvédelmi szolgálat ökológiai alkalmasság gyümölcs-kataszterbe sorolás GYDFKI, Érd pályázattal kapcsolatos teendők - MVH Telepítés előkészítése Szükség esetén felszín elegyengetése Tápanyagfeltöltés Szervestrágyázás Mélyforgatás vagy altalajlazítás Táblák, utak, sorok kitűzése A telepítés kivitelezése időpontja ősz vagy tavasz? gyökerek visszametszése ültetőgödrök készítése szaporítóanyag behelyezése Telepítés Telepítéshez kapcsolódó beruházások kerítés támberendezés öntözőrendszer szállítóeszközök épületek hűtőház Fásszárú kertészeti növények szaporítása Mikroszaporítás Ivaros szaporítás egyes alanyok, díszfa alapfajok Ivartalan szaporítás Természetes szaporító képlettel - sarjjal (málna - gyökérsarj, szeder tősarj; ecetfa) Tőosztás egyes gyógynövények (pl. tárkony) Gyökereztetés bujtás, dugványozás Összenövesztés oltás, szemzés Gyümölcstermő növények szaporítása alma: alany feltöltéses bujtás; nemes - kézbenoltás, szemzés csonthéjasok: alany magonc v. klón; nemes szemzés köszméte, ribiszkék: bujtás, fás dugványozás (v. oltás) málna, szeder - sarj szamóca inda mogyoró bujtás, fás dugványozás dió, gesztenye, mandula - szemzés Talajművelési rendszer Ugarművelésű Gyepesített Kombinált Mélylazítás Talajművelés Facsík kezelése Vegyszeres gyomírtás Oldalazó talajművelő eszközzel Ezek kombinációja Talajtakarás
Tápanyagutánpótlás a gyümölcstermesztésben Gyakoriság kérdése hagyományosan évente 1-2-szer Levélanalízis Lombtrágyázás kérdése hiánytünetek esetén, kötődéshez, éréskor Tápoldatozás öntözőrendszer függvénye Szükséges-e nálunk öntözni? - aszályos évek gyakorisága - csapadék eloszlása - globális felmelegedés Öntözési mód Esőszerű Csepegtető Mikroszórófejes Kombinált Öntözés Öntözési cél vízpótló tápoldatozó frissítő, kondícionáló színező fagyvédő virágzást késleltető Fitotechnika Növényi részekkel közvetlen kapcsolatban lévő termesztési beavatkozások összessége Fitotechnikai műveletek célja termőfelület kialakítása gyorsított termőrefordítás termőképesség fenntartása vegetatív-generatív egyensúly fenntartása gyümölcsminőség javítása növényvédelem hatékonyságának fokozása Fitotechnika elemei metszés metszést kiegészítő eljárások gyümölcsritkítás Időpontja szerint: zöld metszés fás metszés Célja szerint: alakító metszés ritkító metszés ifjító metszés A metszés típusai fenntartó metszés A betakarítás tervezése Optimális szedési időpont megállapítása Termésbecslés Munkaerő és gépszükséglet kalkulálása Szedési típusok Kézi szedés Gyümölcsérés jellege szerint 1, 2 v. többmenetes Módja szerint teljes v. válogatva szedés Göngyöleg szerint fogyasztói v. tárolási göngyölegbe Gépi szedés Kombinált szedés kézi előszedés után gépi betakarítás Tárolhatóságot meghatározó tényezők faj, fajta érettségi állapot termesztéstechnológia környezeti tényezők egészségi állapot, mechanikai sérülések mértéke tárolási körülmények, tárolási mód Tároló típusok 0egyszerű tároló 0normál hűtőtároló rh 90-98%, T 0-5 C 0szabályozott légterű tároló CO 2 2,5-3% és/vagy O 2 2-3% 0ULO tárolás - CO 2 1% és O 2 1,5%
Az intenzív gyümölcsös ismérvei 1. Gondos termőhelyválasztás 2. Piacos fajtahasználat 3. Gyenge növekedésű alany nagy ültetvénysűrűség 4. Maximális fénykihasználás intenzív koronaforma 5. Korszerű fitotechnika 6. Kárelhárítási technikák alkalmazása 7. Öntözés 8. Korszerű talajművelés és tápanyag-utánpótlás 9. Integrált növényvédelem 10. Min. 80-90 % I. osztályú gyümölcs 11. Magas terméshozam magas termelési érték/ha 12. Nagy munkatermelékenység 13. Hatékony gépkihasználás 14. Korszerű tárolás és igényes áruvá készítés A zöldség-gyümölcs piac szabályozása (A TÉSZ-ekkel foglalkozó részek Ledó Ferenc és Fodor Zoltán előadásai alapján készültek) Az EU-s zöldség-gyümölcs piacszabályozás főbb részelemei (Terület alapú támogatás és nemzeti kiegészítés) 1182/2007/EK a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (hatályos 2008-tól) 1. Termelői szervezetek TÉSZ: Termelői Értékesítő Szervezet - EU-s piacszabályozás alapja (1234/2007 EK és 1580/2007 EK, 19/2008 FVM rendelet); Intervenciós felvásárlási támogatás 2. Termékek osztályozása EU-s frisspiaci szabványok (2008.06.01.-től csak paradicsom, paprika, salátafélék, alma, őszi, körte, szőlő, citrusf., kivi, szamóca); ENSZ-EGB szabványok 3. Szakmaközi szervezetek és megállapodások 4. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem, belépő árrendszer kvóta, exporttámogatás - megszűntek A TÉSZ fogalma A termelői értékesítő szervezet és csoport (TÉSZ) olyan természetes vagy jogi személyiségű, a zöldség gyümölcs termelők termékének közös értékesítésére és feldolgozására létrehozott szervezet, amely meghatározott agrárrendtartási feltételek betartása esetén Uniós támogatásban részesülhet. A TÉSZ nem önálló jogi forma. A szervezet Szövetkezet, Zrt. vagy Kft. formájában működhet. termelő termelő TÉSZ termelő válogatás csomagolás tárolás értékesítés üzletlánc nagykereskedő feldolgozóipar kiskereskedő fogyasztó TÉSZ-ek támogatása Ideiglenesen elismert TÉSZ max. 5 év végleges elismerés (min. 15 tag és 250 millió Ft tagi árbevétel, kötelezettségek betartása) Támogatás: 10-10-8-6-4% (évente max. 100 ezer ) Beruházás támogatása EU + nemzeti kiegészítés = max. 75% (nálunk most 75%) Támogatások 70%-a Uniós, 30%-a nemzeti forrás Véglegesen elismert TÉSZ 100%-ban Uniós támogatású, a működési program alapján (elvileg nemzeti is adható) Tagi forgalom 4,1 + 0,5%-a a támogatás (tagi hozzájárulás is 4,6%)
TÉSZ-ek Magyarországon 1998 Első TÉSZ - Kvalikó Szövetkezet, 2002-2004 több mint 100 TÉSZ alakult 2004. május 1.-ig magas támogatás Jelenleg 40 végleges TÉSZ, kb. 30 előzetes TÉSZ, kb. 30 termelői csoport; 18-20 ezer termelőt integrálnak 40 milliárd Ft forgalom, ez zöldség-gyümölcsből 18-20%-os részesedés; csomagolt termékek! TÉSZ-ek többsége településhez kötött, kis forgalmú (80-200 millió Ft) 2008-tól szekunder TÉSZ-ek alakulása: pl. TÉSZ-ÉSZ non-profit Kft., DATÉSZ Zrt., Hortico-Régió 2009 Kft. /Fodor, 2011/ A TÉSZ T működési programjának főbb f költségelemei 1. Termeléstervezés költségei 2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, minőségbizt., nyomonkövet., post-harvest) 3. Marketing, reklám 4. Kutatás és kísérleti termelés 5. Képzések termelők, alkalmazottak, szaktanácsadók 6. Válságmegelőzés és kezelés 7. Környezetvédelem (min. 10%) Mit kell biztosítani a jól működő TÉSZ-eknek tagjaik részére? - Termelőcentrikus szaktanácsadás - Nyomonkövethetőségi és minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése - Áru post-harvest (tárolás, hűtés, csomagolás) - Korrekt információ szolgáltatás - Szakmai továbbképzések - Termelés koordinálása - Termesztéstechnológiák kidolgozása - Input anyagok beszerzése - Hitelezés - Pályázatírás, jogi, munkavédelmi, adózási stb. tanácsadás - Veszélyes hulladékok közös kezelése - Áralku, árstabilizáció - Értékesítési és fizetési biztonság Mit kell biztosítani a jól működő TÉSZ-eknek kereskedelmi partnereik részére? - Nagy mennyiségű áru - Folyamatos, pontos szállítás - Homogén minőségű árualap - Szakszerű csomagolás, hűtés, tárolás - Árstabilizáció, áralku - Egységes nyilvántartási rendszerek (korrekt elszámolás alapja) - Közös marketing, válságkezelés TÉSZ-ek helyzetét megnehezítő tényezők Mérethatékonysági problémák (túl kicsik a magyar TÉSZek) Túlbonyolított EU és hazai szabályozás Nehezen hozzáférhető, kihasználatlan támogatások Túlellenőrzések, adminisztrációs teher, szankciók Forgóeszköz hiány Nem megfelelő banki háttér, motiváció Elvárt adók a másodszintű TÉSZ-ektől Az ÁFA visszaigénylés határidejének növelése (45 75 nap) Közbeszerzések, tagok számára átadott eszközök kérdése Kedvezőtlen gazdasági környezet; a támogatás nem versenyképes az ÁFA csalással Termelők tulajdonosi szemléletének hiánya
Frisspiaci szabványok felépítése I. A termék meghatározása II. Minőségi előírások minimumkövetelmények, minőségi osztályok III. Méret előírások legkisebb méret, méretkategóriák IV. Megengedett eltérések minőségi és mennyiségi eltérések V. Külső megjelenés előírásai egyöntetűség, csomagolás VI. A jelölés előírásai azonosító adatok, termék megnevezése, termék eredete, kereskedelmi jellemzők Pályázatok EMVA Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatások társfinanszírozása ÚMVP Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatandó célok kijelölése (pl. szakképzés, fiatal mg-i termelők, szaktanácsadás, korszerűsítés, infrastruktúra fejlesztése, termelői csoportok működése) 23/2007/FVM támogatások igénybevételének általános szabályairól MVH Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal támogatási kérelmek elbírálása Pályázatok fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás (pl. 123/2011 VM) ültetvények korszerűsítése, telepítése (pl. 55/2011 VM) kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások (pl. 103/2011 VM) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások (pl. 49/2010 VM) öntözés korszerűsítése (pl. 59/2011 VM) Tapasztalatok és változtatási javaslatok Az EU előírásainál bonyolultabb, nehezen működtethető a pályázati rendszer 1300 kérelem, ebből 640 befogadott, igényelt 70,6 Mrd Ft-ból 29,7 Mrd megítélt. Javaslatok 30% előleg kifizetésének lehetősége Pályázás 3 éves, módosítható fejlesztési tervekkel Kistermelők és nagygazdaságok külön-külön kezelése a pályázati rendszerben Az eddigi 25 helyett 100 pontból 50 pont legyen a szakmai szempontú értékelés Szőlőtermesztés Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzete 68 ezer ha borvidéki és 3 ezer ha nem borvidéki árutermelő ültetvény (>1.000 m 2 ) (192 ezer ha elsőosztályú szőlőterület a kataszterben) kb. 500 ezer t termés /év (99%-a borszőlő - ebből 70% fehér, 30% vörös) termésátlag kb. 7,5 t/ha bormennyiség kb. 3,5 millió hl/év (volt már csak 2,0 is) több mint 95% feldolgozásra megy borfogyasztás < 25 l/fő év borexport 500-700 ezer, borimport 750-1.200 ezer hl/év csemegeszőlőből, szőlőléből és mazsolából is importőrök vagyunk átlagos ültetvényméret 0,61 ha 22 borvidék, 127 hegyközség, 80-90 ezer hegyközségi tag, 7 ezer adóraktári engedélyes pince terület (ezer ha) 140 120 100 80 60 40 20 0 1981 1984 1987 terület (ha) termésátlag (t/ha) 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 KSH termésátlag (t/ha)
Borvidékeink 1. Csongrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Ászár-Neszmélyi 5. Badacsonyi 6. Balatonfüred-Csopaki 7. Balaton-felvidéki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. Pannonhalmi 11. Nagy-Somlói 12. Soproni 13. Balatonboglári 14. Pécsi 15. Szekszárdi 16. Villányi 17. Bükkaljai 18. Egri 19. Mátrai 20. Tokaji 21. Zalai 22. Tolnai A szőlőtermesztés biológiai alapjai Gyökérzet járulékos gyökérrendszer részei: gyökértörzs gyökérnyak oldalgyökerek talpgyökerek harmatgyökerek léggyökerek harmatgyökér gyökérnyak gyökértörzs oldalgyökér talpgyökér Szárrendszer Főbb részei kor szerint: Hajtás <1 t.i. Vessző 1 t.i. Cser 2 t.i. Tőkealap 2 t.i. < Tőkenyak Tőketörzs Tőkefej Kar Termőalap termıalap kordonkar tıketörzs tıkenyak rügy vesszı cser A hajtás részei Vitorla Hajtástengely Internódiumok spec. szöveti felépítés, dorziventrális szerkezet Nóduszok Levél Rügyek (nyári, téli, alapi, rejtett) Hónaljhajtás Fürt vagy kacs A szőlő életszakaszai tőkekialakítás szakasza fokozódó termőképesség szakasza kiegyenlített termések szakasza öregkori szakasz A szőlő évi biológiai ciklusa
A szőlő termesztéstechnológiája Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaporítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Tápanyagutánpótlás Öntözés Fitotechnika Növényvédelem Betakarítás Áruvá készítés (csemegeszőlő) Területválasztás Jogszabályi előírások szőlőkataszter bortörvény Ökológiai feltételek fekvés, fényellátottság fagyveszélyeztetettség csapadék- és páraviszonyok rothadás talajadottságok Ökonómiai feltételek feldolgozó kapacitás (borszőlő) post-harvest kapacitás (csemegeszőlő) Szőlő fajtaválasztásának szempontjai bortörvény hegyközségi szabályozás piaci igények, fogyasztói szokások ökológiai feltételek agrotechnika (művelési mód, növényvédelem) fajtatársítás Csemegeszőlő fajta: tetszetősség, íz, szállíthatóság, eltarthatóság, érési idő Alanyfajta: filoxéra-, mész- és szárazságtűrés Szőlő fajtatípusok felhasználás szerint Alanyfajták (Teleki hibridek, Fercal) Borszőlő fajták Fehér (Olaszrizling, Rizlingszilváni, Furmint, Hárslevelű, Chardonnay) vörös (Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó, Kadarka, Cabernet) Minőségi tömeg Csemegeszőlő fajták (Csabagyönygye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannónia kincse) Kettős hasznosítású fajták (Chasselas, Irsai Olivér, Zalagyöngye) Mazsolaszőlő fajták (Korinthusi, Sultanina) Direkttermő fajták (Othello, Noah, Delaware, Izabella) Szőlőtermesztésben használt szaporítóanyagok Metszés céljai dugvány alany nemes oltvány sima gyökeres tenyészedényes Művelésmód (tőkeforma) kialakítása Művelésmód fenntartása Termésmennyiség szabályozása Termőegyensúly fenntartása
Szőlő támberendezései nincs (gyalogművelés) van egyedi (karó) csoportos (huzalos támrendszer) egysíkú többsíkú fej bak Fásmetszés Metszési elemek Fontosabb metszési módok kopaszmetszés guyot rövidmetszés csercsapos váltómetszés félszálvessző (6-8 rügy) szálvessző szálvesszős metszés hosszú csap (3-5 rügy) egyes függöny ernyő rövid csap (1-2 rügy) Csonkázás Szőlő fontosabb zöldmunkái Hajtásválogatás Hajtásigazítás, kötözés Hónaljhajtások visszavágása, eltávolítása Fürtzóna lelevelezése Termőhajtás bekurtítása Az időpont függ Betakarítási időpont fajtától évjárattól termelési céltól (csemege, bortípus) (feldolgozó üzem, üzemnagyság) fiziológiai érettség előtt (korai szüret) fiziológiai érettségben túlérett állapotban (kései szüret) kényszerszüret
Betakarítás módja Csemegeszőlő fogyasztási érettségben, kézzel, cizellálás, osztályozás, csomagolás Borszőlő - technológiai érettségben, kézzel vagy géppel Kézi szedés késsel vagy ollóval; puttonyos, gépi puttonyos, műanyag ládás Gépi szedés művelésmód és fajta feltétele is van A szőlő- és borágazat szabályozása EU-s rendeletek 479/2008 A borpiac közös szervezéséről + 555/2008 részletes szabályok támogatási programok (nemzeti boríték) - (pl. szerkezetátalakítás, beruházások, zöldszüret, le-párlás, szőlőmust felhasználása, reklámozás, stb.) termelési potenciál telepítési jog, kivágások borszőlőfajták osztályba sorolása, szőlőkataszter borászati eljárások eredetmegjelölés, földrajzi jelzés, oltalom címkézés, kiszerelés termelői és szakmaközi szervezetek harmadik országokkal folytatott kereskedelem Magyar törvények Bortörvény 2009. XXIX. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Hegyközségi törvény 2012. CCXIX. a hegyközségekről 2003. CXXVII. tv. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról Borkategóriák 2009. 08. 01.-től Oltalom alatt álló eredet-megjelöléses bor (OEM) V. vinifera-ból, termelés és feldolgozás adott helyen Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ) intrsepcifikus is lehet, 85%-a ott termett, feldolgozás a földrajzi területen Földrajzi jelzés nélküli bor (FN) hangsúly a fajtán és a pincészeten van FVM - rendeletek szőlőkataszter, VINGIS, borrégiók fajtahasználat szaporítóanyag konkrét eredetvédelmi rendeletek adatszolgáltatás forgalombahozatali járulék szőlőtermesztési potenciál piacszabályozás: szerkezetátalakítás, lepárlás, kivágási támogatás GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fogalma Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti célokra, kozmetikai és háztartás-vegyipari cikkek előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédőszerként használt növény. Hatóanyagot tartalmazó növény.
Hatóanyag: A gyógynövényben felhalmozódott, biológiailag aktív, különböző hatású, sajátos vegyületek, az egészséget fenntartó, kóros folyamatokat megelőző, gátló, ill. gyógyító hatású anyagok, a gyógyhatásért felelős vegyület(csoport). Gyógynövények felhasználása 1. Gyógyászat hagyományos gyógyászat, népi gyógyászat, fitoterápia, homeopátia, aromaterápia, gyógyszeripar. 2. Vegyipar kozmetikai, háztartási vegyipar, illatszeripar stb. 3. Élelmiszeripar konzervipar, húsipar, édesipar, üdítőital-gyártás, fűszeripar stb. 4. Mezőgazdaság növényvédelem, állatgyógyászat stb. Drogismeret alapjai Növényi drog: A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, amelyet többnyire szárítással tartósítanak és esetleges hámozáson, tisztításon, aprításon kívül más mechanikai feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem részesült, a növényi nyersanyagból készült termék, a növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag. Illóolaj: Különböző vegyületek (terpének, terpénszármazékok) elegye, vízgőzzel lepárolható növényi hatóanyag, vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódik, szobahőmérsékleten maradéktalanul elpárolog, jellegzetes, intenzív illatú és ízű. Növényi drogok csoportosítása Drogot szolgáltató gyógynövények rendszertani besorolása alapján, növényrészek szerint, hatáserősség szerint, farmakológiai hatásuk szerint, hatóanyag kémiai szerkezete szerint. Drogok minősítése A minősítés célja: egészségvédelem, visszaélések megakadályozása, fogyasztói érdekvédelem, termelői és kereskedelmi érdekvédelem. A minősítés alapja: VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph.Hg. VIII.), szabványok (MSZ), a fogadó ország előírásai.
Drogok vizsgálati szempontjai: 1. származás, 2. azonosság, 3. tisztaság, 4. tartalmi meghatározás. Gyógynövények feldolgozása A helyes feldolgozás feltételei: a betakarítás idejének optimális megválasztása, a betakarítás, gyűjtés módjának helyes megválasztása, az alapanyag kíméletes és gyors beszállítása, az alapanyag minősítése, a feldolgozás előtti szakszerű tárolás, előkészítő műveletek elvégzése, szakszerű szárítás. Elsődleges feldolgozás: A betakarítást követő, első tartósítási műveletek. szárítás (természetes, mesterséges), illóolaj-kinyerés (extrahálás, sajtolás, pomádés eljárás, desztilláció), tisztítás, aprítás, tárolás, csomagolás. Magyar gyógynövényágazat jellemző adatai 1980-as évek 2004 2010 (átl.) Terület (ha) 37 40 ezer kb. 20 ezer Drogtömeg (t/év) 35 40 ezer < 30 ezer Illóolaj (t/év) 80 100 180 Bruttó termelési értéke 10-15 milliárd Ft/év, ami a mezőgazdaság 1%-a Hazai gyógynövénygyűjtés jellemzői gyűjtött fajok száma kb. 100 drogok döntő hányada gyűjtött kiváló minőségű drog nagy hagyományokkal rendelkezik Mo.-n privatizáció és munkaügyi szabályozás nehezíti őstermelői igazolvány, társadalombiztosítás fizetése szükséges gyűjtés hatósági engedély nélkül lehetséges felvásárláshoz engedély kell átvételkor előzetes minősítés elsődleges feldolgozás: gyűjtő v. felvásárló A szakszerű gyűjtés feltételei: biztos botanikai, morfológiai ismeretek, megfelelő gyűjtési időpont ismerete, élőhelyismeret, megfelelő gyűjtési mód ismerete.
Fontosabb gyűjtött gyógynövényfajok Magyarországon Gyűjtött faj Növényi rész Drogtömeg (t/év) csalán levél, herba 250-350 mezei zsurló herba 250-350 vadgesztenye termés 250-300 csipkebogyó termés 200-250 bodzabogyó termés 400-600 bodzavirág virág 50-100 orbáncfű herba 150-200 kamilla virág 250-350 hárs virág 30-40 gyermekláncfű levél, gyökér 100-150 cickafark herba, virág 100-150 fagyöngy termés 100-150 aranyvessző herba 150-200 galagonya virágzó ágvég 50-100 vérehulló fecskefű herba 50-100 Hazai gyógynövénytermesztés jellemzői kb. 20 ezer ha, 20-25 ezer t drog/év nagy élőmunka-ráfordítás kb. 50 termesztett faj elavult fajták jó minőségű drog exportorientált ágazat; kb. 5 ezer t drog/év alacsony technológiai színvonal, mind termesztésben, mind feldolgozásban Fontosabb termesztett gyógynövényeink Fajok Terület (ha/év) Drogtömeg (t/év) mustár 12 000 15 000 9 000 12 000 mák 8 000 12 000 8 000 10 000 konyhakömény 1 500 2 500 1 500 2 500 koriander 1 500 3 000 1 500 2 500 édeskömény 1 500 2 000 1 200 1 500 máriatövis 1 500 2 000 1 200 ánizs 400 500 250 350 kapor 400 500 250 500 kamilla 250 400 150 250 orbáncfű 200 300 200 250 citromfű 200 250 200 300 majoranna 50 100 60 120 bazsalikom 50 100 60 120 borsfű 50 100 60 120 Előrelépés érdekében szükséges teendők gyűjtés jogi hátterének ágazatbarát megteremtése gyűjtők felkészítése és regisztrációja egyes vadon termő fajok termesztésbe vonása fontos fajok termesztéstechnológiájának fejlesztése támogatások pályázati úton való bevonása biológiai alapok korszerűsítése jogszabályi háttér korszerűsítése Dísznövénytermesztés Dísznövény fogalma A dísznövények olyan növények, amelyeket díszítő hatásuk miatt, vagy az ember környezetének kedvező alakítása céljából tartunk. esztétikai, pszichológiai, biológiai, klimatikus hatás Dísznövénytermesztés általános jellemzői Kertészet legintenzívebb ágazta Egységnyi területen legnagyobb értéket állítja elő; legnagyobb hozzáadott érték Nagy kézimunka igényű A megtermelt dísznövények különböző részeit hasznosítják díszítési célból. Több mint ezer növényfajjal dolgozik. A fajtakínálat folyamatosan változik/bővül. Értékesítés ciklikus Az EU-ban teljesen liberalizált
Dísznövénytermesztésünk helyzete Szabadföldi dísznövénytermesztés 2.350 ha, ebből faiskola 1.900 ha, rózsatő 120 ha, évelők 30 ha Növényházi dísznövénytermesztés 340 ha, ebből vágott virág 180 ha, csereps növény és aplánta 160 ha Termelési érték 135 millió Kb. 30.000 embernek biztosít foglalkoztatást 1350 termelőüzem Nettó importőrök vagyunk /AIPH 2010/ Szabadföldi dísznövénytermesztés Ide tartoznak azok a dísznövény kultúrák, ahol a dísznövényfajok vagy mérsékelt égövi származásúak és/vagy a vegetációs időszakban Magyarország klimatikus és talajviszonyai mellett szabadföldön megfelelően termeszthetők. A szabadföldi dísznövénytermesztés csoportjai díszfaiskolai termesztés (díszfák, díszcserjék) rózsatőtermesztés évelő dísznövények virághagyma termesztés virágmagtermesztés szabadföldi vágott virágok szárazvirág-termesztés szabadföldi virágpalánta nevelés Díszfaiskolai termesztés A fásszárú dísznövények adják az épített zöldfelületek növényanyagát. Főbb termesztőkörzetek: Nyugat-dunántúli - fenyőfélék (Szombathely) Somogyi - díszfák, konténeres cserjék (Alsótekeres); fenyőfélék (Zákány, Őrtilos) Budapest és környéke - konténeres cserjéket, fenyőféléket, díszfa és cserjék (Tahitótfalu) Szeged környéke - rózsatő termesztés Alföldi - konténeres fenyőfélék, cserjék Rózsatőtermesztés A magyarországi termelés 90%-a nyugat-európai exportra kerül. A rózsatövek 75-80%-át Szeged-Szőregen és környékén állítják elő. Szőregi Virág- Dísznövény ÁFÉSZ Szerződéses rózsatőtermesztés 20 ha területen 4 termeltető végezteti, összesen 100 körüli szerződött termelővel. A szerződéses termeltetés keretein belül mintegy 2,5 millió rózsatövet állítanak elő. Évelő dísznövények Több évig élő lágyszárú növények, melyeknek a szaporodási ciklusuk befejeztével a földfeletti részük teljesen vagy részben elszárad, illetve ép marad ( örökzöldek, tőlevélrózsás fajok). A talajba visszahúzódók föld alatti vegetatív képleteikkel (szár, rizóma, gyökér, hagyma gumó, hagymagumó) vészelik át a nyugalmi időszakot. Szaporításuk lehet: magvetés, tőosztás, dugványozás
Növényházi dísznövénytermesztés Trópusi, szubtrópusi eredetű dísznövény fajok mérsékelt égövi éghajlati viszonyok közötti termesztése különböző klimatizált termesztő berendezésekben. Mérsékeltégövi fajoknak a természetes szabadföldi virágzási időszakhoz képest jóval korábbra (későbbre), időzített termesztése. Főbb csoportjai: vágott virágok és zöldek, cserepes dísznövények, egynyári és kétnyári virágpalánták Vágott virágok és zöldek 30 faj és ezek fajtái (250-300) Magyarországon 180 ha területen termesztenek. A piacon nő az import aránya Szegfű Gerbera Rózsa Hagymás virágok Krizantém Egyéb vágott virágok összesen Vágott zöldek és Gypsophila Cserepes dísznövények Névnapokra, ünnepi alkalmakra növényházakban időzítetten termesztett mérsékelt égövi, szubtrópusi vagy trópusi eredetű fás és lágyszárú dísznövények. Két nagy csoport: cserepes virágos dísznövények cserepes levéldísznövények (zömében melegégövi, hazájukban fásszárú fajok) Piacon 2:1 - virágos : levéldísznövények Magyarországon 22-30 ha termesztőfelület A termesztett fajok száma több mint 100, a fajták száma 300-400 A növényházi dísznövények közül értéküket tekintve arányuk 30%. Jelentős, 30%, az import aránya. A cserepes levéldísznövények esetében az import a meghatározó. Legfontosabb cserepes virágos dísznövények afrikaiibolya ciklámen korallvirág mikulásvirág cserepes krizantém begónia (Begonia elatior) virággal díszítő broméliák Legfontosabb cserepes levéldísznövények fikuszok filodendronok pálmák üstökösfák (Dracaena, Yucca)
Egy- és kétnyári virágpalánták termesztésének helyzete A termesztett fajok száma meghaladja a 80-at, a fajtáké az 500-at. Magyarországon évente 30-33 millió db egy- és kétnyári palántát termesztenek 2:1 arány - egynyári virágpalánta:kétnyári virágpalánta 20-25 ha termesztőfelület Egynyári dísznövények A közterületi virágágyásokba, házikertekbe, balkonládákba egy vegetációs időszakra, magról vagy vegetatívan szaporított lágy- és fás szárú dísznövények. Gyakorlati meghatározás nem biológiai Általában nem télállóak Egynyári virágpalánták Kétnyári dísznövények Szaporítás: Generativ magvetés standard és heterózis (F1 hibrid) fajták Vegetativ dugványozás a magvetésről nem fajtaazonos (tarkalevelű többéves fajok), illetve új heterózis (F1 hibrid) fajták nemesítő cég nagyobb árbevétele érdekében Nyári szaporítás, ősszel vagy kora tavasszal kiültetett, a virágzási időszak után eltávolított. Biológiai meghatározás takarással télállóak Kétnyári virágpalánták Rövid tenyészidejűek: virágzáshoz nem kell hideghatás csak pár hetes rövidnappalos megvilágítás Hosszú tenyészidejűek: virágzáshoz hideghatás (6 hét 6 C) kell (vernalizáció) merisztéma vegetatívból generatív fázisba megy át, virág differenciálódás. A legfontosabb egy- és kétnyári dísznövény fajok kerti begónia (Begonia semperflorens) törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) kerti petúnia (Petunia x hibrida) paprikavirág (Salvia splendens) bársonyvirág (Tagetes) verbéna (Verbena) muskátli (Pelargonium) (egynyáriként tartva) árvácska (Viola x wittrockiana) (kétnyári)