TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET ÁPOLÁS Idősgondozó MODULFÜZET Miskolc, 2011 EGYÉNI TANULÁST TÁMOGATÓ TANANYAG
Készítette Mgr. Kiss Andrea Mgr. Góra Terézia Projekt koordinátor Juga Aliz Szakmai koordinátor Simonné Bodolay Enikő Szakmai lektor Hervay Beáta Nyelvi lektor Kis Gábor 2. VÁLTOZAT Kiadó TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET MISKOLCI IGAZGATÓSÁG 3518 Miskolc, Erenyő u. 1.; Levélcím: 3510 Miskolc, Pf. 560 Telefon: (46) 530-150; Telefax: (46) 530-153 E-mail: miskolc@tkki.hu www.tkki.hu Felelős kiadó Andó Pál igazgató Készült a Trans-Fair program keretében A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI előzetes hozzájárulásával történhet.
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------------- 5 II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ ---------------------------------------------- 5 III. A MODUL CÉLJA -------------------------------------------------------------------------------- 6 IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK -------------------------------------------------------------------------- 7 V. ELŐZETES FELTÉTELEK --------------------------------------------------------------------- 7 VI. TANULÁS ------------------------------------------------------------------------------------------- 9 1. sz. Tanulási gyakorlat ------------------------------------------------------------------------ 9 A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére --------------------------------------- 9 2. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 23 Legyen képes az idős ember egészségi állapotának megfigyelésére, megítélésére - 23 3. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 31 A hallgató tudjon szükség szerint alapszinten elsősegély-nyújtási feladatokat ellátni31 4. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 51 Alkalmazni tudja a fertőtlenítő eljárásokat ----------------------------------------------- 51 5. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 55 Gyógyszerelés az idősgondozó kompetenciahatárain belül ---------------------------- 55 6. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 59 A hallgató biztosítani tudja a gondozott személy higiénéjét --------------------------- 59 7. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 69 A hallgató legyen képes meghatározni az idős ember alapvető szükségleteit, és azok kielégítésében hatékonyan részt tudjon venni ------------------------------------------- 69 8. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 83 A hallgató legyen képes a haldokló beteg ápolására és a halott körüli teendőkre -- 83 VII. FELMÉRÉS: MODULZÁRÓ VIZSGA ---------------------------------------------------- 87 3
I. BEVEZETÉS Kedves Tanfolyami Résztvevő! Ez a modulfüzet a TÁMOP-2.2.4 Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén pályázat keretében elnyert Trans-Fair, Gyakorlatorientált felnőttképzési módszerek, képzési- és tananyag-fejlesztési tapasztalatok átadása program keretében került kidolgozásra. A modulfüzet része az Idősgondozó képzési programnak. A program célja, olyan szakemberek képzése, akik a megszerzendő ismeretek birtokában képesek lesznek az idősgondozói feladatok ellátására úgy Magyarországon, mint Szlovákiában. A szlovákiai és magyarországi társadalmi stratégiából kiindulva, minek célja az egészség védelme és megőrzése, fontosnak tartjuk megismertetni Önökkel a házi gondozás és ápolás problematikáját, valamint ismertetni az idősellátás módját. Az idősgondozók elsősorban az időskorúak gondozását végzik egy munkacsoport tagjaként egészségügyi vagy szociális szakember irányításával. Képesek házigondozási és alapápolási feladatokat ellátni, valamint rendelkeznek mindazon mentális képességgel, amelyek munkájuk ellátásához szükségesek. Az idősgondozó részt vesz az idősellátás szükségleteinek és erőforrásainak felmérésében, értelmezi az emberi szükségletek és a szükséglet kielégítés hiányait. Támogatja az időskorúak egészséges életmódjának, aktivitásának fenntartását és részt vesz rehabilitációjukban. Végzi az idősellátás adminisztrációját. A tanfolyam során itt kerül először kapcsolatba az anatómiai ismeretekkel és az alapápolási ismeretekkel, mint leendő idősgondozó, hogy szakmai készségét elmélyítse. A megszerzett tudását aktívan össze tudja kötni a következő programmodulokkal: gondozás és segítségnyújtó kapcsolat. Köszönjük bizalmát, egyben megtiszteltetés számunkra, hogy Ön a segítségünkkel kíván új ismereteket szerezni. Az Ön tudásának és készségének fejlesztése olyan feladat, amelyet oktatóival együttműködve kell megoldania. Ehhez kívánunk türelmet és sok sikert a teljes tanulási folyamatban. Reméljük a megszerzett szakmai tudását sikeresen tudja alkalmazni munkája során. II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ Munkatársaink olyan önálló tananyagokból álló csomagot készítettek Önnek, amelyek azonos szerkezetben és formai megoldással készültek. Minden anyag kisebb tanulási egységekből modulokból áll. Ön minden modul bevezetőjéből megtudhatja, hogy melyek az adott tananyag követelményei, milyen kisebb egységekből épül fel az anyag, valamint azt is, hogy mennyi időt vesz igénybe a tanulás. Az anyag elsajátításához tanulási tanácsokat is fog kapni. Javasoljuk, hogy egyszerre egy ilyen egységet dolgozzon fel, de ne ragaszkodjon mereven a megjelölt időhöz. A feldolgozás két részből áll: Először végezze el a tanulási gyakorlatokat, amelyhez szükséges az adott tanulási egységhez tartozó ismeretek (TUDNI KELL) elsajátítása. Kövesse a tanulási gyakorlatokhoz adott instrukciókat, olvassa el az anyagot, akár többször is. A tanulási folyamat második fázisa az ellenőrző feladatok megoldása, a kérdések megválaszolása. 5
Munkákban kellő figyelmet szenteltünk a biológiai fogalmak pontos ismertének és azok gyakorlati alkalmazásának. Feladatunk a követelményrendszer átadása során az elmélet és a gyakorlat összeegyeztetése. A vizsga nem a tényanyag reprodukálását, hanem annak alkalmazását igényli. Annak reményében ajánljuk Önöknek az ismeretanyagot, hogy használóit segíti majd céljai elérésében. A modulfüzet tartalmazza mind a szlovákiai mind a magyarországi szakmai- és vizsga követelményrendszernek megfelelő tananyagot. Realizálásával igyekszünk aktívan formálni logikus gondolkozását és képzelőerejét, amelyek lehetővé teszik helyesen alkalmazni megszerzett ismereteiket gyakorlati jellegű problémák fellépése során. A tananyag jó alapokat ad, amit esetleg később bővíteni szeretne továbbképzés során. Az alábbi lehetőségei vannak, ha saját tudását egy-egy tanulási egység végén ellenőrizni kívánja: - Válaszoljon az ellenőrző kérdésekre, oldja meg a feladatokat. - Ha közvetlenül a megoldás után ellenőrizni szeretné válaszait, nézze meg a megoldások részt. A TUDNI KELL ismerete, illetve az abban foglaltak elsajátítása feltétlenül szükséges. Figyelmébe ajánlom a kiegészítő útmutatásokat és segédleteket, amelyek a tanulását megkönnyítik. Minden tananyagban kiemeltük a hangsúlyos anyagrészeket, definíciókat, melyeket Önnek feltétlenül meg kell tanulnia, illetve ezek gyakorlását javasoljuk. Teljesítményét instruktora a kompetenciafelmérő tesztlap kérdései szerint értékeli. A tanulás során a köv3etkező ikonokkal fog találkozni, melyek tájékoztatják és egyben útmutatást is adnak a tananyag egyes részeihez: Fontos kérdések, összegzés, definíció Tanulási feladat Ajánlott szakirodalom Ellenőrző feladat III. A MODUL CÉLJA Alapápolási ismeretek nyújtása az idősgondozó részére. A hallgató felkészítése alapápolási feladatok ellátására, valamint az ápolás lélektani összefüggéseinek és a szakmai etikának megfelelő munkavégzésre. 6
Az idősgondozó képzése során felelevenítjük és kibővítjük az ember testfelépítéséről, életműködéseiről, egészségtanáról tanultakat. Tudatosul bennünk, hogy ennek a sikeres gyakorlati munka folyamán lesz szükség. Bízunk abban, hogy a megszerzett tudás hozzájárul az ez irányú alapműveltséghez és hozzájárul ahhoz, hogy gondozottjaink boldog emberként éljenek. IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK 1. A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére. 2. Legyen képes az idős ember egészségi állapotának megfigyelésére, megítélésére. 3. Tudjon szükség szerint alapszinten elsősegély-nyújtási feladatokat ellátni. 4. Tudja alkalmazni a fertőtlenítő eljárásokat. 5. A hallgató legyen képes gyógyszerelésre, a kompetenciahatárain belül. 6. A hallgató legyen képes a gondozott személyi higiénéjének biztosítására. 7. A hallgató legyen képes meghatározni az idős ember alapvető szükségleteit, és kielégítésében hatékonyan részt tudjon venni. 8. A hallgató legyen képes a haldokló beteg ápolására és a halott körüli teendők elvégzésére. V. ELŐZETES FELTÉTELEK Nincs. 7
VI. TANULÁS A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 1. SZ. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: 1. A részcélkitűzés megnevezése: A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 1.1. A testhőmérséklet mérése T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Figyelmesen hallgassa meg az anatómia előadáson belül a hőszabályozás elméletét, tevékenyen vegyen részt a bemutatókon! Olvassa el és dolgozza fel a következő TUDNI KELL fejezetet és az Anatómia-élettan tankönyv 252-253. oldalait! Készítse elő a segédeszközöket a hónaljhőmérőzéshez! Nézze meg a DVD-n a testhőmérséklet mérésnek előkészítése fejezetét! Az elmélet elsajátítása után gyakorolja a testhőmérséklet mérésének mozzanatait! Ismerje és alkalmazza a fiziológiás funkciók mérésének és értékelésének mozzanatait! Csoporttársával közösen készítsenek lázgörbét! Készítsen feljegyzéseket! Használja az Ápolástan c. jegyzetet! Eszközszükséglet: hőmérő, toll, mérési jegyzőkönyv, törlőpapír. Lásd: DVD. T UDNI KELL! A testhőmérséklet mérése Az ember testhőmérséklete a külső környezettől függetlenül állandó. A hőtermelés és a hőleadás között szoros egyensúly van. A hőtermelés kémiai jellegű, amennyiben a szervezetben végbemenő vegyi folyamatok hőt termelnek. Különösen jelentős az izommunka, az anyagcsere során felszabaduló hőmennyiség. A hőleadás fizikai tényezőkön alapszik. A testfelület részben vezetés (közvetlenül érintkező anyagok felmelegítése), részben sugárzás (távolabbi tárgyakra való kihatás), részben párolgás révén képes hőt leadni. A testhőmérséklet részben idegi, részben hormonális szabályozású. Az idegi szabályozás központja a hypothalamus körülírt területén van, éspedig annak elülső része a hőleadással kapcsolatos válaszokat (hűtőcentrum), hátsó része pedig a hőtermeléssel összefüggő reakciókat irányítja. Tankönyv: Dr. Donáth Tibor: Anatómia-élettan, Medicina Könyvkiadó, 2004, 252-253. Tankönyv: Patricia A. Potter-Anne Griffin Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997, 274-279. 9
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére Hőmérőzés A testhőmérséklet megállapítása egyszerű, de igen fontos módszer a beteg állapotának megítélésében. Hőmérőzésre digitális hőmérőt használunk. Az ember testhőmérséklete a különböző helyeken mérve, a következő átlagértéket mutatja: a végbélben 37,5 o C, a szájüregben 37 o C, a hónaljban 36,5 o C. Normális határokon belül: 36-37 o C. A testhőmérséklet hormonális szabályozásában elsősorban a pajzsmirigynek van szerepe az anyagcsere folyamatok serkentésével, illetve csökkentésével. Hőemelkedésről beszélünk 37-37,9 C-nál. Lázról beszélünk 38-39,5 C-nál, 4O,5 C felett pedig hyperpyrexióról beszélünk. A testhőmérséklet mérésének helyei A testhőmérsékletet összefekvő testfelületen (hónaljban, lágyékhajlatban) vagy hozzáférhető testüregben (szájüregben, végbélben, fülben) mérjük. A hónalj a hőmérőzés leggyakoribb helye. Mozzanatai: Kapcsoljuk be a digitális hőmérőt, majd helyezzük a hőmérőt a hónalj közepére, helyezzük a beteg karját a hőmérőre, és fektessük keresztbe a mellkason. Ez az ún. lázmérőtartás. Hónaljmérőzés ideje a hőmérő fajtájától függ (a hőmérő hangosan jelez). Szájban: ritkán és csak a beteg saját hőmérőjével mérhetjük a testhőmérsékletet. A hőmérőzés ideje 3 perc. A mért értékből 0,3 o C-ot le kell vonnunk. Nyugtalan beteg esetén nem alkalmazható! Végbélhőmérőzést elsősorban csecsemőknél, valamint felnőtteknél alkalmazzuk erős lesoványodás, illetve keringési elégtelenség esetén. A hőmérőzéskor a következőkre kell ügyelni: ellenőrizzük a hőmérő működését, az idős beteget a hőmérőzés közben ne hagyjuk magára, mert a hőmérő kieshet, megsérülhet, jegyezzük fel az értéket, a hőmérőt magunk ellenőrizzük. Tankönyv: h.doc.phdr. Adriana Koláříková, PhD., a kolektív :Základy ošetrovania a asistencie, Vydavateľstvo Osveta, Martin, 2003, 159-165. 10
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 1. ábra Digitális hőmérő 1.2. A légzés megítélése T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Kísérje figyelemmel az előadást a légzőrendszerről, a tüdőről, a légzés élettanáról, a légzés mechanizmusáról, a légzés szabályozásáról! Alkossanak kisebb csoportokat, és közösen dolgozzák fel a légzés megítélésének mozzanatait! Gyakorolja a légzés mérését nyugalmi állapotban és fizikai terhelés után! Készítsen feljegyzéseket! A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket a megadott szakirodalomból! A megmért értékekből rajzolja meg a légzés grafikonját! Eszközigény: másodpercmutatós vagy digitális kijelzésű karóra, toll, jegyzetfüzet T UDNI KELL! Légzés megítélése A külső légzés: az élő szervezet sejtanyagcsere folyamatai számára szükséges oxigén felvételét és a szervezetben keletkezett bomlástermékek közül a szén-dioxidnak a kiválasztását biztosítja. A gázcsere akkor megfelelő, ha - a ventiláció megfelelő mennyiségű levegőt juttat az alveolusokba (tüdőhólyagocskákba) és annak cseréjét is biztosítja; - az alveolusfal lehetővé teszi annyi oxigén és szén-dioxid beés kifelé történő diffúzióját, amennyire az szükséges; - az alveolusokat behálózó kapillárisokban annyi vér áramlik át, amennyi a szükséges mennyiségű oxigén felvételét és a megfelelő mennyiségű szén-dioxid leadását biztosítja. A légzőrendszer anatómiailag a következő részekből áll: orrüreg, és orrmelléküreg, gége, légcső, hörgők, tüdők. Normális légzéskor a levegő az orrüregen át jut be a tüdőbe. Tankönyv: Anatómia-élettan, 193-194, 199-205. Tankönyv: Patricia A. Potter- Anne Griffin Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997, 294-295. 11
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére Mélylégzés: sóhajtás, ásítás. Beszéd közben a szájüregen át szívjuk be a levegőt. Az orrüreg szerepe A levegő az orrüregben megszűrődik, felmelegszik és párásodik. A szűrést az orr előcsarnokában levő szőrök, valamint a nyálkahártya végzi, amelynek csillószőrei kifelé hajtják a porszemcséket. A levegő a vérbő orrkagylók felszínén melegedik fel, a párásítást az orrüreg mirigyei biztosítják. Nyitott szájjal való légzéskor az alsó légutak könnyen hurutos állapotba kerülhetnek. 2. ábra Az orrüreg szerepe a légzésben Forrás: www.sulinet.hu A tüdő A két tüdő nagy kiterjedésű, szivacsos tapintatú, rugalmas szerv, a mellüregben egymástól a szív és a nagy erek által elválasztva Lásd: 3. sz. ábra helyezkednek el. A tüdő a légzés során oxigénnel látja el a vért, és A tüdő eltávolítja a szervezetből a szén-dioxidot. A tüdőben zajlik le tehát a teljes gázcsere. 3. ábra A tüdő Forrás: www.sulinet.hu 12
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 4. ábra A légzőrendszer 13
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 5. ábra A hörgőrendszer A légzés élettana A légzés lényege az oxigén és a szén-dioxid kicserélődése a vér és a légköri levegő, illetve a vér és a szövetek között. Az előbbit külső, az utóbbit belső légzésnek nevezzük. A külső légzés a tüdő alveolusaiban megy végbe, (a kis vérkörben): a léghólyagocskák falában futó erecskékből a széndioxid kilép az alveoláris térbe, és az oxigén, mivel a belélegzett levegőben nagyobb nyomású, bediffundál az érbe. A kilélegzett levegő oxigéntartalma a belélegzetthez képest 5%- kal csökkent, széndioxid-tartalma pedig 4%-kal emelkedett. A belső légzés a nagy vérkörben a keringés útján jön létre, feladata a szövetek közti gázforgalom és oxigénhasznosítás (sejtlégzés). A légzés mechanizmusa Belégzés (inspiratio) A tüdőnek nincs olyan saját izomzata, amely lehetővé tenné számára a térfogatváltozásokat, így rá van utalva a mellhártya segítségére, amely a tüdő és a mellkasfal között található. A mellhártya egyik lemeze a tüdőhöz, a másik a mellkas falára tapad. A mellhártya két lemeze között uralkodó nyomásviszonyok miatt a tüdő mindig hozzáfeszül a mellhártyán keresztül a 14 Tankönyv: h.doc.phdr. Adriana Koláříková,PhD.,a kolektív: Základy ošetrovania a asistencie, Vydavateľstvo Osveta,Martin, 2003, 166-168.
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére mellkasfalhoz és követi annak mozgásait. Belégzéskor a légzőizmok (elsősorban a rekeszizom, másodsorban a mellkasfal izmai) összehúzódása révén tágul a mellkas ürege, ott csökken a légnyomás, ennek következményeként a mellhártya lemezei egymástól eltávolodnak, nagyobb lesz a mellhártyaüreg, a mellüregi szívó hatás növekszik. A külső légnyomás a légutakon keresztül légköri levegőt nyom be a tüdőbe. A tüdő passzív módon tágul. Kilégzés (exspiratio) A mellüreg szűkül, a mellhártya lemezei egymáshoz közelednek, a mellüregi szívó hatás csökken. A tüdőt kifeszítve tartó erő csökken, ezért a tüdő saját rugalmasságánál fogva összehúzódik, és levegőt présel ki magából. Tehát a kilégzésben a tüdő aktívan vesz részt. A légzés szabályozása A be- és kilégzés szabályozás váltakozását a nyúltvelőben levő légzőközpont szabályozza. Az innen kiinduló ingerület a gerincvelő motoros idegein keresztül a belégzőizmok összehúzódását váltja ki. A légzés idegi, illetve reflexes szabályozásán túl igen jelentős a légzés kémiai szabályozása. A légzésszámolás A légzésszám normális átlagértéke felnőtt korban 16-20 levegővétel/perc, 7-15 éves gyermeknél 15-25 levegővétel /perc, 2-6 éves gyermeknél 25-30 levegővétel/perc, újszülöttnél 40-60 levegővétel/perc. Tudni kell, hogy a légzésszámolás csak akkor pontos, ha észrevétlenül végezzük, egyébként az izguló beteg légzésszáma fokozódik. Célszerű a pulzusszámolással egybekötve végezni, amikor pulzusszámolás befejezése után tovább fogjuk a beteg csuklóját, s közben figyeljük a mellkas légzési kitéréseit. A légzésszámolás ideje: 1 perc. Alvó vagy eszméletlen betegnél figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. Élettani körülmények között a ki- és belégzések szabályos időközökben, ritmusosan követik egymást, a légvételek mélysége és időtartama azonos. Élettani körülmények között a légvétel csak fizikai megerőltetés. után hallható. 15
1.3. A vérnyomás mérése A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG A tananyag elsajátításához kísérje figyelemmel a keringési rendszerről, a szívről, a perifériás vérkeringés élettanáról szóló előadást! Olvassa el a TUDNI KELL részben megjelölt szakirodalmat! Az eddig tanultak elmélyítéséhez nézze meg a DVD-n a vérnyomásmérés című fejezetet! Gyakorolják a vérnyomásmérés mozzanatait az instruktor irányítása mellett! Készítsen feljegyzést a mért értékekről! Alkossanak kisebb csoportokat és mérjék meg a vérnyomást nyugalmi állapotban és fizikai terhelés után! A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Lásd DVD! Eszköz: Riva-Rocci-féle vérnyomásmérő, fonendoszkóp, toll, jegyzetfüzet T UDNI KELL! A keringési rendszer A szervezet szöveteit és minden szervét vérerek hálózata szövi át. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel való ellátását, illetve a bomlástermékek és a szén-dioxid elszállítását. A vérkeringési rendszer középpontjában a szív áll, amely működésével az érrendszerben állandó mozgásban tartja a vért. Az erek a szívből indulnak ki, és a szívbe visszatérve zárt kört képeznek. A vérnek e zárt pályába való áramlása a vérkeringés. A szív működésének megszűnésekor, a vérkeringést fenntartó tényezők kiesésével a vér mozgása megáll, ami a szervezet halálát jelenti. Tankönyv: Patricia A. Potter-Anne Griffin Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997, 301-306. 6. ábra A szív 16
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 6. ábra Keringési rendszer, a szív Forrás: www.termtud.akg.hu A keringési szervek rendszere a következő csoportokra tagolható - a tulajdonképpeni vérkeringési szervek: a szív és a vérerek - vér és vérképzőszervek - nyirokrendszer Fő feladata: - a szervezet mindenegyes sejtjének tápanyaggal és oxigénnel való ellátása, - valamint a bomlástermékek és a széndioxid elszállítása. Központjában a szív áll, ez a keringési rendszer motorja. A szív izomzatának ritmusos összehúzódása (szisztolé) és elernyedése (diasztolé) tartja állandó mozgásban a vért. A szív kúp alakú, izmos falú üreges szerv, amely a két tüdő között a mellüreg elülső részében fekszik. A szív egyharmada a középvonaltól jobbra, kétharmada attól balra helyezkedik el. A vérnyomást a szív munkája és az erek falának ellenállása hozza létre, ami elengedhetetlen a vér áramlásának biztosításához az erekben. Vérnyomásméréskor kétféle értéket mérünk. A bal kamra összehúzódásakor (szisztolé) az artériákban kialakult legnagyobb nyomást, a szisztolés nyomást mérjük; míg a kamra elernyedésekor (diasztolé) az erek rugalmassága által fenntartott legkisebb nyomást, a diasztolés nyomást mérjük. A szisztolés és Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek című könyvből a 178-179 oldal. Tankönyv: Anatómia-élettan 108-109. oldal Az emberi test, Medicina Könyvkiadó, 1992., 112. 17
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére diasztolés vérnyomás különbsége a pulzusnyomás. Az egészséges ember vérnyomásértékét is sok tényező befolyásolja, pl.: az életkor, a nem, az érzelmi állapot, a fizikai megterhelés, a beteg súlya, a gyógyszerek és a belső szervek megbetegedései. A vérnyomás nem állandó, kisebb határok között ingadozik. Az ún. normális vérnyomást is nehéz meghatározni, számos feltétel együttes jelenlétére van szükség. Hozzávetőlegesen 100-135 Hgmm körüli szisztolés és 60-85 Hgmm közötti diasztolés értéket tartunk normálisnak. Ezek felett magas vérnyomásról (hypertenzióról), alatta pedig alacsony vérnyomásról beszélünk (hypotenzióról). A vérnyomás értéke életkoronként változik: - újszülött: 40/20 Torr - csecsemő: 85/45 Torr - tipegő: 95/65 Torr - 10 éves gyermek: 110/70 Torr - felnőtt: 120/80 Torr. A vérnyomást aneroid vagy automata vérnyomásmérővel állapítjuk meg. A nyirokrendszer az egész testet behálózó nyirokerekből áll. A nyirokhajszálerekkel kezdődik, amelyek nagyobb nyirokerekbe, majd két nyirokvezetékbe szedődnek össze, amelyek tartalmukat a nagy vérkör nagy vénáiba öntik. A nyirokerek mentén kisebbnagyobb nyirokcsomók, nyirokszervek vannak. A nyirokerekben áramló folyadék a nyirok, a szövetnedvből származik. A nyirokrendszer legfontosabb feladata a szövetek közötti folyadék visszajuttatása a vérbe. Emellett a szervezet védekezésében is fontos szerepet tölt be. Az immunitás A szervezet homeosztázisát sok tényező veszélyezteti, melynek védelmére különböző rendszerek alakultak ki. Az egyik a veszélyes molekuláktól óvó immunrendszer. Az immunitás szó mentességet, védettséget jelent. Az immunrendszer alapfeladata, hogy különbséget tegyen a saját és nem saját (idegen) anyagok között, egyúttal védekezzen az idegen anyagok ellen. A természetes immunitás az egyén veleszületett védekezőképessége. A fehérvérsejtek amőboid mozgásra képes típusai, a monociták és a granulociták a vérben és az erek körüli kötőszövetekben bármilyen idegen anyagot bekebeleznek. A szerzett immunitás működésében a nyiroksejtek (limfociták) és az általuk kialakított antitestek (immunglobulinok) játsszák a központi szerepet. Tankönyv: Patricia A. Potter-Anne Griffin Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997, 289-291. 18
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére Antigén (immunogén) Antitest (ellenanyag, immunglobulin) A vérnyomásmérés módja A beteg ül vagy fekszik. A légtelenített mandzsettát a felkarjára helyezzük, eközben szabadon hagyjuk a könyökhajlatot, és ügyelünk arra, hogy a csatlakozó gumicső a felkar hátsó oldalára kerüljön. A felfújó ballon szelepét elzárjuk, és levegőt nyomunk a gumitömlőbe. A mandzsettában levő nyomást a manométeren olvassuk le. A vérnyomásmérés szabályai - A beteg feküdjön vagy üljön, ne legyen zavaró külső körülmény. - Megbízható legyen a vérnyomásmérő. - Az észlelt értéket jegyezzük le! Jelentős vérnyomásváltozást azonnal jelentsük az orvosnak! Instruktora bemutatja a vérnyomás mérésének gyakorlatát. Tankönyv: h.doc.phdr. Adriana Koláříková a kolektív: Základy ošetrovania a asistencie, Vydavateľstvo Osveta,Martin, 2003, 172-174. 7. ábra Vérnyomásmérők 1.4. A pulzus mérése T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Hallgassa meg instruktora előadását a szív működéséről, a verőtérfogat-perctérfogatról! Gyakorolják az oktatóval a pulzusszámolás mozzanatait a tanultak alapján! Nézze meg a DVD-n a pulzusszámolási című fejezetet! Mérje meg a pulzust a többi perifériás helyen! A megmért értékekből készítsen pulzus görbét! Készítsen feljegyzéseket! Lásd DVD! Eszköz: másodperc mérésére alkalmas óra. 19
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére T UDNI KELL! A pulzus meghatározása A pulzus (érverés, érlökés) az ütőereken tapintható lüktetés. A pulzushullámot egy- egy szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába kilökött vérmennyiség hozza létre. Az egészséges ember pulzusa a szívverésével egyező számú és periodikus. A pulzus a beteg állapotának egyik legfontosabb jellemzője, általában tükrözi a szív munkáját, az erek állapotát, a vérnyomást. A pulzusszám az egy perc alatti lüktetések számát jelenti. A felnőtt egészséges ember átlagos percenkénti pulzusszáma 72 lüktetés/perc. Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek című könyvből 176-177. o. - Újszülött: 135-140 lüktetés/perc - Csecsemő: 120-125 lüktetés/perc - 7-15 éves gyermek: 80-90 lüktetés/perc A felnőtt emberi szívkamrái egy-egy összehúzódásakor különkülön 60-70 ml vért löknek a nagy erekbe. Ezt a vérmennyiséget verőtérfogatnak nevezzük. A perctérfogat az egy kamrai összehúzódás alkalmával kidobott vérmennyiség (60-70 ml), és a percenkénti szívösszehúzódások számának (70) szorzatából adódik. Felnőtt ember perctérfogata nyugalmi állapotban 4-6 liter. Pulzusszámolás A beteg ülő vagy fekvő helyzetében végezzük. A pulzushullámot csontos alapon futó artérián lehet jól tapintani. Erre a gyakorlatban leginkább megfelelő hely az alkarcsonton, a csukló felett van. Kitapintjuk az artériát, ezután ráhelyezzük a II-III-IV. ujjunk utolsó ujjpercét, az I. ujjunkat pedig az alkar hátsó oldalára tesszük. Másodpercmutatós órával egy percig számoljuk a lüktetéseket, majd feljegyezzük az eredményt. A pulzust még mérhetjük a további perifériás helyeken: - arteria carotis: nyaki ütőér, - arteria temporalis: halánték, - arteria femoralis: combi ütőér, - arteria poplitea: térdhajlat, - arteria pedalis: lábfej. Instruktora bemutatja a pulzus mérését. 20
A hallgató legyen képes az életfunkciók mérésére 8. ábra A pulzus mérése T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Miután a tanulási gyakorlatokat elvégezte, ellenőrizze tudását! Oldja meg az 1.2.1. sz. Ellenőrző feladatlapot! Az 1.2.1. sz. ellenőrző feladatot kérje instruktorától! 21
Legyen képes az idős ember egészségi állapotának megfigyelésére, megítélésére 2. SZ. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: 2. A részcélkitűzés megnevezése: Legyen képes az idős ember egészségi állapotának megfigyelésére, megítélésére 2.1.Tájékozódás a beteg állapotáról T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Kellő figyelemmel kísérje az előadást az ápolás meghatározásáról, a tünetekről, valamint az általános megtekintésről! Tanulmányozza a megadott szakirodalmat! Olvassa el és dolgozza fel a következő TUDNI KELL fejezetet és az Általános ápolástan-gondozástan 1. című könyv 74-77. és 357-363. oldalait! Közösen beszéljék meg, mi a jelentősége a betegmegfigyelésnek! Az elmélet elsajátítása után gyakorolják a betegmegfigyelést! Csoporttársukat bevonva a gyakorlásba, ismertessék a megfigyelési szempontokat, a betegségre utaló tüneteket! Az instruktor vezetésével végezzenek esettanulmányokat! Általános ápolástan-gondozástan 1. 74-77. és 357-363. A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! T UDNI KELL! Tájékozódás a beteg állapotáról megtekintés alapján A betegek megfigyelése az ápolási munka egyik legfontosabb része. Az ápolás elsődlegesen a beteg vagy az egészséges egyén segítése azon tevékenységeinek elvégzésében, melyek hozzájárulnak egészségéhez vagy gyógyulásához, és amelyeket segítség nélkül maga végezne, ha lenne hozzá ereje, akarata vagy tudása. A megfigyelés legyen: - szakszerű, - pontos, - rendszeres, - aktuális (akkor és ott), - az észlelést követően azonnal és pontosan dokumentált. Dönteni kell arról, hogy mi a további teendő: ha azonnali beavatkozást igényel az eset, az orvost értesíteni kell. Objektív és a szubjektív tünetek fogalma Az olyan tünetet, amelyet csak a beteg észlel, pl. hányinger, Tankönyv: Általános ápolástan-gondozástan 1. Szerző: Dr. Bokor Nándor, oldalszám: 74-77. Tankönyv: Általános ápolástan-gondozástan 2. Szerző: Dr Bokor Nándor, 357-363. A környezetükből mondjanak példákat! 23
Legyen képes az idős ember egészségi állapotának megfigyelésére, megítélésére szubjektív tünetnek nevezzük. Ha azt mi is észleljük megfigyelés vagy vizsgálat útján, objektív tünetről van szó, pl. sérülés. Tájékozódás a beteg általános állapotáról, járásáról, arckifejezéséről, bőréről. Az első benyomások alapján gyorsan tájékozódunk a beteg általános állapotáról. A járás megfigyelése fontos adatokat szolgál. A beteg vetkőztetésekor, illetve fürdetésekor sok mindenről lehet tájékozódni. Elsőként az tűnik szembe, hogy a bőre tiszta, ápolt vagy elhanyagolt. Az egyes testrészek (fej, nyak, mellkas, has, végtagok, körmök) megtekintése is fontos információkat szolgáltathat a beteg állapotáról. Közismert, hogy az arc színe, az arcjáték, jellemző bizonyos állapotokra. Pl.: Lázas beteg: kipirult arc, csillogó bágyadt szem, száraz berepedezett, cserepes ajak, lepedékes bevont nyelv. 2.2.Tájékozódás a beteg tudatállapotáról és magatartásáról T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Hallgassa meg az előadást a tiszta és a kóros tudatállapotokról! Ismerje meg a beteg magatartásáról szóló általános tudni valókat! Tevékenyen vegyen részt a bemutatókon! Olvassa el és dolgozza fel a következő TUDNI KELL fejezetet és az Általános ápolástan-gondozástan 2. című könyv 364-369. oldalait! Az elmélet elsajátítása után gyakorolja a kóros tudatállapot jegyeinek felismerését! Az oktató játssza el az egyes kóros tudatállapot-típusokat, a hallgató az idősgondozó szerepében legyen! Figyelje meg a beteg verbális és nonverbális megnyilvánulásait! Készítsen feljegyzéseket! A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! 24