Komplex szi ve s e rrendszeri karbantarto program

Komplex szi ve s e rrendszeri karbantarto program a szi vműko de s optimaliza la sa ra e s az erek kitiszti ta sa ra E teled legyen az orvossa god! Hippokrate sz

A TA PLA LKOZA S EGE SZSE GKA ROSI TO HATA SAI Hogyan előzzu k meg a hala los szi v- e s e rrendszeri megbetegede seket Minden e lőle ny ke t legalapvetőbb biolo giai funkcio ja a szaporoda s e s a ta pla lkoza s. A szaporoda s a faj, a ta pla lkoza s pedig az egyed fennmarada sa t e s műko de se t biztosi tja. Az a llatok a no ve nyekkel szemben nem ke pesek szervetlen anyagokbo l szerves anyagokat előa lli tani, az e letu kho z szu kse ges szerves anyagokat ma s szerves anyagok a talaki ta sa re ve n biztosi tja k. Ezek a szerves anyagok a ta pla le kke nt elfogyasztott a llati vagy no ve nyi eredetű fehe rje k, sze nhidra tok e s zsi rok, valamint a szervetlen eredetű, de ne lku lo zhetetlen vi z. A ta panyagok lebonta sa t, a talaki ta sa t e s a salakanyagok kiu ri te se t anyagcsere ne ven foglaljuk o ssze. Az anyagcsere feladata, hogy biztosi tsa a szervezet sza ma ra azokat az e pi tőko veket, melyek a szervezet fele pi te se hez e s regenera lo da sa hoz szu kse gesek, valamint az, hogy energia t biztosi tson a testu nkben lezajlo bioke miai folyamatokhoz. Egy szervezet akkor nevezhető ege szse gesnek, ha a szervezet ta panyag- e s energiaige nye egyensu lyban van a bevitt ta pla le k ta panyag e s energia tartalma val. Ha to bb ta panyagot e s energia t viszu nk be, mint amire szervezetu nknek szu kse ge van, akkor szervezetu nk elkezdi rakta rozni a to bbletet. A szervezet ke t forma ban ke pes energia t rakta rozni: keme nyi tő (glikoge n) e s zsi r forma ja ban. A glikoge n a ma jban rakta rozo dik, de mennyise ge a ltala ban keve s, szemben a zsi rral, amelyből hihetetlen mennyise get vagyunk ke pesek elrakta rozni, egyes extre m esetekben aka r to bb sza z kilo t is! A mai civiliza lt ta rsadalmakban nagy proble ma, hogy to bb e lelmet fogyasztunk, mint amire szu kse gu nk lenne. Ezen belu l is sok zsi rt (hamburgerek, felva gottak, sonka, kolba sz, stb.), sok cukrot (su teme nyek, e desse gek, u di tő italok) e s sok finomi tott sze nhidra tot (fehe r lisztből ke szu lt pe ka ruk) fogyasztunk. Eko zben keve s gyu mo lcso t, sala ta t, zo ldse gfe le t eszu nk, e s ami szinte n komoly proble ma, nagyon keveset mozgunk. Ebből ado dik, hogy a lakossa g nagy re sze tu lsu lyos, sőt elhi zott e s sza mos betegse gben szenved, amely a tu lzott ta panyag e s energia bevitel, valamint a mozga sszege ny e letmo d ko vetkezme nye. A ta pla le kkal bevitt zsi rok nemcsak elhi za st okoznak, hanem jelentősen rontja k e letkila ta sainkat is, mivel su lyosan ka rosi tja k szi vu nket e s e rrendszeru nket is. Mindenki hallott ma r a koleszterinről, amely az erekben lerako dva e rszűku letet okoz, no veli a ve rnyoma st e s egy infarktus előide ze se a ltal hala lt is okozhat. A magas ve rzsi r szint (triglicerid-szint) szinte n ka rosi tja keringe su nket, rontja az e rfalak rugalmassa ga t e s permeabilita sa t. Magyarorsza gon a legto bb ember szi v- e s e rrendszeri betegse gre visszavezethető okbo l hal meg! Tegyu nk aze rt, hogy ez a jo vőben ne i gy legyen e s ne Magyarorsza gon legyen a legalacsonyabb a va rhato e letkor a Nyugat-Euro pai orsza goke val o sszehasonli tva. A Whitecollar kidolgozott egy olyan programot, e s kifejlesztett egy olyan e trendkiege szi tő csala dot, amelynek rendszeres fogyaszta sa val e s a vele kombina lt tudatos ta pla lkoza ssal megelőzhető a szi v e s e rrendszeri betegse gek kialakula sa, illetve jo ese llyel megtarthato a szi v e s az erek ege szse ges a llapota.

A FLOWGUARD TERME KEK BEMUTATA SA Mi a Flowguard? Szi v- e s e rrendszeri karbantarto program a szi vműko de s optimaliza la sa ra e s az erek kitiszti ta sa ra ko nnyen haszna lhato e trendkiege szi tő kapszula k e s tudatosan kialaki tott ta pla lkoza si szoka sok segi tse ge vel. Flowguard Phase 1 Szo jalecitin, Coenzim-Q-10 e s bu zacsi ra olaj tartalmu e trendkiege szi tő kapszula A koleszterin ma r-ma r szitokszo nak sza mi t, de tudni kell, hogy vannak jo e s rossz koleszterinek. A szo jababbo l előa lli thato szo jalecitin egy zsi rszerű anyag, melynek rendszeres fogyaszta sa klinikailag igazoltan cso kkenti a ve rben levő ka ros koleszterin (LDL) mennyise ge t, e s no veli a jo, ve dő koleszterin (HDL) mennyise ge t. Fontos tulajdonsa ga, hogy a ma r lerako dott koleszterint ke pes oldhato forma ju va alaki tani, e s kiu ri teni a szervezetből. A lecitin egyik fontos alkoto eleme, a kolin, az idegműko de sben, az idegsejtek ko zo tti ingeru let a tvitelben ja tszik fontos szerepet, eze rt javi tja az agyi (emle keze si, tanula si) folyamatokat is. A Coenzim-Q-10 nevű anyag egy u gynevezett ubiquinon ti pusu vegyu let. Ez a vegyu let a le gze si la nc (termina lis oxida cio ) egyik komponense, amely ko zponti szerepet ja tszik a szervezet energiatermele se ben. A szi vizom szervezetu nk legintenzi vebben műko dő izomszo vete, eze rt ku lo no sen magas az energiaszu kse glete. Korunk előrehaladta val szervezetu nk saja t Coenzim-Q-10 termele se cso kken, eze rt ha megfelelő mo don po toljuk mennyise ge t, biztosi tani tudjuk szi vu nk sza ma ra a mindig optima lis energia ella ta sa t. A megfelelő Coenzim-Q-10 ella ta s lassi tja a szervezet o regede si folyamatait is, eze rt rendszeres szede se hozza ja rul az a ltala nos ege szse gi a llapot megőrze se hez is. A terme k fontos o sszetevője a bu zacsi ra olaj. A bu zacsi ra olaj olyan terme szetes, esszencia lis teli tetlen zsi rsavakat tartalmaz, melyek szinte n hozza ja rulnak a szi v e s a keringe si rendszer ege szse ges műko de se hez, az ege szse ges o sszve rzsi r-szint fenntarta sa hoz. A terme k napi adagja 3x1 kapszula az e tkeze sek előtt, bőse ges folyade kkal beve ve! Flowguard Phase 2 Omega-3 la gyzselatin kapszula A magas koleszterin szinttel rendszeresen egyu tt ja r a ve r o sszve rzsi r-szintje is. Ez visszavezethető a sok a llati eredetű, teli tett zsi rsav-fogyaszta sa ra (serte shu s, szalonna, kolba sz, stb.) e s okozo ja az e relmeszesede s, e rszűku let a magas ve rnyoma s e s ku lo nbo ző szi vbetegse gek kialakula sa nak. Tudo sok megfigyelte k, hogy az eszkimo k esete ben ezek a betegse gek szinte ismeretlenek, holott szinte kiza ro lag a llati eredetű ta pla le kot fogyasztanak. Ez a ta pla le k azonban főleg tengeri halakbo l a ll, melyek zsi rja ku lo no sen gazdag to bbszo ro sen teli tetlen Omega-3 e s Omega-6 zsi rsavakban. Klinikai vizsga latokban bizonyi totta k, hogy a rendszeres halolaj fogyaszta s előnyo sen befolya solja a ve r koleszterin e s tri-glicerid szintje t. Hazai ta pla lkoza si szoka saink miatt, e trendu nkben keve s tengeri hal szerepel, eze rt ezeket az e rte kes anyagokat koncentra lt forma ban, e trendkiege szi tő kapszula ban ki na ljuk az O no k re sze re. A terme k aja nlott napi adagja 2x1 kapszula, a reggeli e s esti e tkeze s előtt, bőse ges folyade kkal beve ve!

Flowguard Phase 3 Szuper antioxida ns kapszula Az e rszűku let, a visszeresede s, a trombo zis szinte n ta pla lkoza si eredetű proble ma kra is visszavezethető. Ezenki vu l sok esetben ezek kialakula sa ban is szerepet ja tszanak az u n. szabadgyo ko k, melyek a szervezetu nkben lezajlo ke miai folyamatok melle kterme keke nt ke pződnek, e s rendki vu l erőteljesen ke pesek ka rosi tani szervezetu nk szo veteit e s sejtjeit, ezen belu l az e rfalakat is. Ta pla lkoza sunk sora n is ke pesek vagyunk olyan antioxida nsokat fogyasztani, melyek ke pesek ezeket a szabadgyo ko ket ko zo mbo si teni. A gyu mo lcso k e s zo ldse gek sok antioxida ns vegyu letet tartalmaznak, de nem fogyasztunk belőlu k eleget! Ennek po tla sa ra ke szi tettu k el a Szuper Antioxida ns kapszula t. Nagy tisztasa gu e s koncentra lt szőlőmag-kivonatot tartalmaz, mely polifenoljai ko zu l legfontosabb a resveratrol, mely klinikai vizsga latok a ltal bizonyi tottan tiszti tja az e rfalakat, oldja a kialakulo ve rro go ket, e s cso kkenti a trombo zis (e relza ro da s) kialakula sa nak vesze lye t. Ma sik hato anyaga a gra na talma-kivonat. Az ebben tala lhato ellag-sav az egyik legerősebb ismert antioxida ns. Azokon a vide keken, ahol rendszeresen fogyasztja k a gra na talma t, vagy annak kipre selt leve t, bizonyi tottan kevesebb a szi v e s e rrendszeri megbetegede s, e s magasabb a va rhato e letkor. A terme k harmadik terme szetes antioxida nsa egy 70 % polifenol tartalmu almakivonat, amely a vila gon jelenleg ismert legerősebb antioxida ns hata su terme szetes anyag. A terme kben me g tala lhato C-vitamin, E-vitamin e s szele n tova bb erősi tik a ke szi tme ny kiemelkedően magas antioxida ns kapacita sa t. A terme k napi aja nlott adagja 2x1 kapszula a reggeli e s esti e tkeze s előtt, bőse ges folyade kkal beve ve! Figyelem! 1. Ta rola s: Sza raz, hűvo s, fe nyve dett helyen! Gyermekek elől elza rva tartando! 2. A javasolt napi adagola st ne le pju k tu l! 3. A terme k fogyaszta sa nem helyettesi ti a va ltozatos, kiegyensu lyozott e trendet e s az ege szse ges e letmo dot! 4. A Flowguard alkalmaza sa sora n keru lju k a zsi ros e teleket, re szesi tsu k előnyben a pa rolt fehe r hu sokat e s tengeri halakat a zsi rban, olajban su ltek helyett, fogyasszunk sok zo ldse get e s gyu mo lcso t, ke- ru lju k az alkoholos italok e s a cukros e telek, italok fogyaszta sa t, ily mo don gyorsabban e rhetu nk el kedvező va ltoza st ege szse gi a llapotunkban! 5. A Flowguard terme kek nem gyo gyszerek, eze rt betegse gek kezele se re nem alkalmasak! Megle vő szi v e s e rrendszeri betegse g esete n ke rju k ki orvosunk tana csa t! 6. A terme kek ege szse g megőrze sre gyakorolt hata sa t rendszeres testmozga ssal tova bb erősi thetju k!

Amit a Flowguard kapszula kban tala lhato hato anyagokro l tudni kell Q10 koenzim Sejtjeink - i gy az ege sz szervezet - energia val valo ella ta sa t a Q10 koenzim szaba lyozza. A Q10 koenzim ubikinon ne ven ismert vitaminhoz hasonlo anyag. Ti zfe le ko zo nse ges Q- koenzim le tezik, de ko zu lu k egyedu l a Q10 tala lhato meg az emberi szo vetekben. A Q10-et szervezetu nk 25-30 e ves kora ig maga a lli tja elő, de e kor uta n szintje hanyatlani kezd, e s ki vu lről kell bevinni. A Q10 hia nya a ltala nos panaszokat e s klinikai tu neteket is okoz A Q10 hia nynak egyre szt klinikai tu netei szembetűnőek, de a ltala nos panaszokat is okoz, mint fa radtsa g, enerva ltsa g, teljesi tőke pesse g cso kkene se. Szede se alkalmas az immunrendszer erősi te se re, az agyműko de s fokoza sa ra, ve dőhata sa van a gyomorra e s nyombe lre. Lassi tja az o regede st e s a ma r megle vő szi v- e s e rrendszeri panaszokat gyo gyi tja. Ha a Q10 mennyise ge aka r csak 25%-al cso kken, ma ris megbetegszu nk. A sokfe le rendellenesse g ko zu l a ke t lega ltala nosabb a magas ve rnyoma s e s a ku lo nbo ző szi vpanaszok. A szu kse ges szint fenntarta sa esete n betegse gmegelőző szerepe lehet. Legnagyobb hia nya t szi vbetegse g esete n mutatta k ki. Szede se vel a szi vritmuszavarok kezelhetők, a ve rnyoma s e s az e relmeszesede s pedig cso kken. Aki ve rnyoma scso kkentőt szed, po tolja a Q10 koenzimet! Vigya zat! Sza mos olyan ve rnyoma scso kkentő szer is lehet forgalomban, amelyek ga tolja k a Q10 keletkeze se t. Eze rt kifejezetten javasolt, hogy azok a betegek, akik u.n. be ta-blokkolo kat (ve rnyoma scso kkentőket) szednek, szedjenek rendszeresen Q10-et is. Az e relmeszesede s kialakula sa hosszu e vtizedekig tarto folyamat. A to rte ne sekben a koleszterinnek ko zponti szerepe van, hiszen a ve r magas koleszterin szintje bizonyi tottan elindi tja, e s gyorsi tja is az e relmeszesede shez vezető eseme nyeket. Ma ma r tudjuk, hogy az igaza n vesze lyes anyag a koleszterin csoporton belu l az LDL-koleszterin, amelynek szede se vel a koenzim hata sa fokozhato, hasznosula si folyamata jelentősen felgyorsi thato. A Q10 hata smechanizmusa Napi 60 mg szede se kb. 4 he t mu lva hozza meg a ki va nt eredme nyt, de a Q10 szint a szervezetben csak 8 he t uta n stabiliza lo dik. Onnanto l kezdve ma r ez a magasabb stabil szint szinte ma r aka rmeddig fenntarthato e s most ma r csak a napi 20-30 mg szede se vel. Melle khata sa nem ismert. Terme szetes forra sai a szardi nia, a lazac, a makre la, a marhaszi v, a marhama j, a toja s, pisztra ng, brokkoli, speno t, mogyoro. FIGYELEM! O vjuk a melegtől e s a fe nytől! A tiszta Q10 koenzim minőse ge ugyanis 35 Celsius fok fo lo tti hőme rse kleten veszi t az e rte ke ből. Terhes e s szoptato anya k a Q10 koenzim szede se előtt ke rje k ki orvosuk ve leme nye t.

Szo jalecitin az agy karbantarto ja A lecitin egy le tfontossa gu terme szetes anyag, amely ne lku l szervezetu nkben semmi nem műko dne. Alkoto i - a kolin, az inozitol e s foszfa tok - 75%-a teli tetlen zsi rsavakbo l a ll. Az emberi testben ku lo no sen sok lecitint tartalmaz az agy, a ma j, az epe, a ko zponti idegrendszer, a sejtmembra nok, e s a hi mivarsejtek. Segi t az epekő kialakula sa nak megakada lyoza sa ban Az epesav e s a koleszterin ko zo tt le tfontossa gu egyensu ly uralkodik, amikor ege szse gesek vagyunk. A lecitin az epefolyade kban emulgea torke nt műko dik, a koleszterin olda sa e rdeke ben. I gy a felesleges koleszterin nem okoz elakada st az epevezete kben, cso kken az epekő kialakula sa nak kocka zata, mivel e trendu nk a szu kse gesne l jo val to bb zsi rt tartalmaz, a lecitin szinte mindenkinek aja nlott. A lecitinhia ny nehezen e szrevehető, mert semmi nem fa j. A ku lo nbo ző zavarokat ma civiliza cio s a rtalmaknak nevezzu k. Ilyenek pl: gyenge immunrendszer, magas koleszterinszint, e relmeszesede s, felede kenyse g, kro nikus fa radtsa g, alacsony szexua lis kedv Reumatikus fa jdalmakkal ku szko dőknek le tfontossa gu Idős, e tva gytalan kedvtelen embereknek robora lo e s toniza lo tulajdonsa gai miatt kimondottan aja n- lott a lecitin. Tova bba i zu leti, reumatikus fa jdalmak esete ben (sportolo knak, időseknek) illetve időja ra si frontra e rze kenyeknek is javasolt. Ma r kisgyerekkorban is fontos Kisgyermekekne l az agy fejlőde se hez ne lku lo zhetetlen, iskola s korban segi thet a jo koncentra cio hoz, emle kezőke pesse ghez. U jra e let ko lto zik a ha lo szoba ba A stressz a va gy e s a szerelem gyilkosa. A lecitin hozza ja rul, hogy ko nnyebben vegyu nk az ele nk tornyosulo akada lyokat. Kisimultabb idegekkel pedig u jra felfedezhetju k a ha lo szoba o ro meit! Bu zacsi ra olaj a koleszterinszintu nk ha ziorvosa B, E e s K vitaminokban, A e s D provitaminokban, a sva nyi anyagokban (ka lium, foszfor, magne zium) gazdag, de ezeken felu l enzimeket e s lecitint is tartalmaz. Az A provitamin a szervezetben a hidegen sajtolt bu zacsi ra olajjal kapcsolatba keru lve akti v A vitaminna alakul. Hato anyagai a ta pla lkoza s e lettanilag lege rte kesebb olaja va teszik. Hol tala ljuk meg a bu zacsi ra olajat? A bu zacsi ra a bu zamag embrio a llapotu alakja. Kis mennyise gben jelen van benne egy zsi rsav a bu zacsi ra olaj terme szetes a llapota ban. Az octacosanol egyike a bu zacsi ra olajban tala lhato sza - mos hosszu la ncu zsi ralkoholnak. A bu zacsi ra egyike a leggazdagabb octacosanol forra soknak, egy keve s tala lhato belőle a cukorna dban e s ne ha ny gabonafe le ben, dio ban, e s no ve nyi olajokban.

A bu zacsi ra fogyaszthato gabonake nt, vagy fel lehet haszna lni kenye r-vagy muffin su te sne l, vagy ba rmikor, amikor u jabb ta panyagokhoz ki va nunk jutni. A kiege szi tőket gya rto ce gek bu zacsi ra port e s koncentra tumot is ki na lnak. Komplex hata s a koleszterin egyensu lya nak megőrze se re A bu zacsi ra, sok ta panyag koncentra lt forra ske nt, hasznos e s ege szse ges e tel lehet mindenki sza ma ra. A bu zacsi ra olaj e rte kes E e s B-vitamin, valamint vas-, kalcium- e s a fehe rjeforra s. Az octacosanol, e s (me g inka bb hate konyan) a policosanol hasznos terme szetes anyagok a szi v- e s e rrendszer optimaliza la sa ra, ku lo no sen, ha a ve r koleszterin egyensu lya potencia lis kocka zatnak van kite ve. Sza mos panasz esete n kiva lo an alkalmazhato Kutata sok alapja n a bu zacsi ra olaj a ko vetkező betegse gek keletkeze sekor lehet hasznos: Bőrproble ma k, mint pl. az ekce ma vagy a pikkelyso mo r E ge sek Bőrfeke lyek Sza raz bőr Herpesz Szi v- e s e rrendszeri betegse gek Rossz keringe s Időszakos sa nti ta s Szőlőmagkivonat a terme szet leghate konyabb antioxida nsa Sok tanulma ny szerint az o regede si folyamat e s a test a ltala nos lee pu le si folyamata nak egyik fő oka a szabad gyo ko k jelenle te. A szabad gyo ko k immunrendszeru nk ellen hatnak e s ezzel fő szerepet ja tszanak a kro nikus betegse gek kialakula sa ban e s a szervezet lee pu le se hez vezető ka ros folyamatokban. Szerencse re a szabadgyo ko k a ltal okozott ka ros folyamatok antioxida nsok segi tse ge vel visszafordi thato k. Az antioxida nsok olyan vegyu letek, amelyek szaba lyozza k az oxida cio t, hogy ott e s akkor ja tszo djon le, ahol, e s amikor az a szervezet sza ma ra előnyo s, eza ltal megelőzik a szabad gyo ko k kialakula sa t. Az OPC majdnem 20-szor erősebb a C-vitamin antioxida ns hata sa na l A szőlő he ja ban e s magja ban a kutato k olyan oligomer procianidin vegyu leteket (OPC) tala ltak, amelyek erőteljes antioxida nske nt műko dnek. Ku lo no sen a szőlő magja ban tala ltak koncentra ltan az ege szse gre jo hata st gyakorlo vegyu leteket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forra sa a Fo ld o sszes no ve nye ko zu l. Az OPC ez ida ig a leghata sosabb szabadgyo k-so pro gető, ami megszu nteti a szabad gyo ko k a ltal okozott la ncreakcio kat, e s megakada lyozza az emberi sejtek e s szo vetek ka rosoda sa t. Kimutatta k, hogy antioxida nske nt 18,5-szer erősebb a C-vitaminna l, 50-szer erősebb az E-vitaminna l. Miben segi t az OPC? Az OPC-k a szabadgyo ko s la ncreakcio kat ko zo mbo si tik, megakada lyozza k az emberi sejtek, szo vetek ka rosoda sa t, időelőtti o regede se t. Ez a ltal erősi tik az e rfalakat, cso kkentik a szi v- e s e rrendszeri betegse geket az e relmeszesede st e s a daganatos megbetegede seket, tova bba aja nlott a la ta szavarok ellen e s gyullada sos folyamatok esete n.

Folyamatos szőlőmag-kivonat fogyaszta s hata sa ra cso kken a szem gyullada sa, nő az alkalmazkodo e s la to ke pesse ge, valamint a kontraszte rze kenyse g, illetve ga tolhato a sa rgafolt-sorvada s e s a szu rke ha lyog kialakula sa. Ku lo no sen aja nlott azok sza ma ra, akik sokat u lnek a sza mi to ge p ke pernyője előtt. A szőlő magja ban e s he ja ban koncentra lt forma ban vannak jelen a fenolos vegyu letek, a flavonoidok, a resveratrol, az A- e s C-vitaminok. A szőlőmag kivonat segi teni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergia juk, i zu leti gyullada suk, vissze rta gulatuk, aranyeru k van. Ko tőszo veti betegse geket is gyo gyi t, mert ve di, erősi ti a bőrben le vő kollage nt. Ezeken tu lmenően szerepe van a bőr rugalmassa ga nak e s nedvesse gtartalma nak megőrze se ben, valamint ke slelteti a ra ncok kialakula sa t. A szőlőmag kivonatot ku lsőleg is alkalmazhatjuk A szőlőmag kivonata a sze pse g megőrze se ben nem csak a gyomron keresztu l segi thet. Specia lis bőrsze pi tő kezele sek, massza zsok főszereplőjeke nt a bőro n keresztu l felszi vo dva aja nde kozhat meg mindenkit csodasze p, u de, feszes, e s nem utolso sorban jo illatu bőrrel. Ege sze ben ve ve hozza ja rul az emberi e lettartam meghosszabbi ta sa hoz. Gra na talma a ra k ellen ve d A gra na talma (Punica granatum) gyo gya szati felhaszna la sa 3000 e vre nyu lik vissza - szellemi e s testi erősi tőnek tartotta k. Ma a tudoma ny akti van kutatja a gra na talma ege szse gmegőrző tulajdonsa ga t e s ma r sok te nyre fe nyt deri tett. Az egyik lege rte kesebb antioxida ns hata su gyu mo lcs To bb benne az antioxida ns, mint a zo ldtea ban. Ta mogatja az ege szse ges szi vműko de st. Kutata sok kimutatta k, hogy 20%-kal ke pes cso kkenteni a szervezet ka ros koleszterin szintje t. Ra kkutato k bizonyi tottnak tekintik, hogy hata sos a bőrra k, a prosztata, e s a mellra k elleni ku zdelemben. Gra na talma a szi v ege szse ge e rt A modern tudoma ny csak napjainkban fedezi fel ezt az elsőrendű antioxida nst, amely egyre nagyobb ne pszerűse get e r el a szi vbetegse gek e s a ra k megelőze se ben e s gyo gyi ta sa ban. Kutata si eredme nyek szerint a gra na talma fogyaszta sa 20 sza zale kkal cso kkenti az LDL (ka ros koleszterin) szintje t, illetve szignifika nsan no veli a HDL (hasznos koleszterin) mennyise ge t a ve rben. A ma r kialakult szi v- e s e rrendszeri megbetegede sben szenvedő pa ciensek ko re ben a szi vinfarktus to bb riziko faktora jelentős javula st mutatott a kontrollcsoporthoz ke pest. I gy a gra na talma-kivonat fogyaszta sa ma r ke t he t alatt jelentős me rte kben cso kkenti a szisztole s ve rnyoma st magas ve rnyoma su pa ciensek ko re ben, e s egy e v alatt a tlagosan 35%-kal cso kkenti a ma r meszesede st mutato arte ria k fala nak vastagsa ga t. A gra na talma a daganatmegelőze sben A legu jabb kutata sok szerint a gra na talma segi thet sza mos ra kbetegse g megelőze se ben e s kezele se ben. A kutata sok kiemelt teru letei a prosztatara k, emlőra k, bőrra k, tu dőra k. A Wisconsin Egyetem kutato i kimutatta k, hogy a gra na talma gyu mo lcskivonata ke pes megga tolni a bőrra k kialakula sa t egereken, tova bba hogy a tu dőra k terjede se t is lassi thatja vagy mega lli thatja.

Egy ma sik kutata s szerint a gra na talma bo l kivont anyagok jelentős ve dőhata st fejtenek ki a prosztatara k, illetve huma n ra kos emlősejtek ellen. Bebizonyosodott, hogy a gra na talma-kivonat elősegi theti a ra kos sejtek differencia lo da sa t, azaz azt a ke pesse ge t, hogy ege szse ges forma jukba viszszate rjenek. A gra na talma az ellagsavnak nevezett terme szetes anyag leggazdagabb forra sa, amely megakada lyozza a ra k kialakula sa t. A gra na talma flavonoidjairo l pedig bizonyi totta k, hogy cso kkentik a tumor ko rnye ke n to rte nő e rke pze st (angiogenezist), i gy daganatellenes hata st fejtenek ki. Omega-3 a tiszta ereinke rt Az omega-3 olajok t segi thetnek a szi vroham e s a sze lu te s megelőze se ben Az omega-3 olajok megakada lyozza k a fo lo sleges ve rro go k ke pződe se t aza ltal, hogy az AS omega-6 zsi rsavbo l le trejo vő thromboxan nevű eicosanoid szintje t szaba lyozza k. A norma lis szintű tromboxan a ltal kiva ltott ve rro gke pződe sre szu kse gu nk van ahhoz, hogy egy-egy se ru le s alkalma val ne ve rezzu nk el, a tu l sok tromboxan a ltal okozott rendellenes ve rro gke pződe s azonban vesze lyes. A felesleges ve rro go k akada lyozhatja k a keringe st, cso kkenthetik egy-egy testre sz ve rella ta sa t. Ha egy ro g (trombus) nem hagyja, hogy a szi vbe vagy az agyba ele g ve r jusson, szi vroham, vagy sze lu te s le phet fel. Az EPA nevű omega-3 olaj szintje nek no vekede se a ve rben az aszpirinhez hasonlo an megakada lyozhatja a ve rro go k ke pződe se t, e s i gy megelőzheti a szi vbetegse get, ra ada sul mindenfe le melle khata s ne lku l. Az omega-3 olajoknak megvan az a ku lo nleges ke pesse ge is, hogy egy ve rben tala lhato zsi r, a triglicerin magas szintje t cso kkenti. A megemelkedett triglicerinszint a szi vbetegse gek egyik fontos riziko faktora. Hogyan műko dik az omega-3 olaj? Az omega-3 e s az omega-6 olajok egyu ttesen alkotja k azokat a specia lis lipideket vagy zsi rokat, amelyek a testu nk minden egyes sejtje t fele pi tő membra nokat alkotja k. Ezek a membra nok olyanok, mint a ha z falai. Az omega-3 e s omega-6 olajok annak szaba lyoza sa ban is re szt vesznek, hogy mi keru l be a sejtjeinkbe, e s mi keru l ki belőlu k, azaz kapuke nt is műko dnek. Az omega-3 olajok no velik a vo ro sve rtest membra nja nak rugalmassa ga t, ennek eredme nyeke nt a vo ro sve rtestek ko nnyebben jutnak a t a hajsza lerek kanyarjain. Egyszo val a ve r folye konyabba va lik, ami nemcsak az ege sz test ve rkeringe se t javi tja, belee rtve az agyat is, hanem a szi v dolga t is megko nnyi ti. Az omega-3 megelőzheti a magas ve rnyoma st e s a szi vrohamot A magas ve rnyoma s sze lu te shez e s szi vrohamhoz egyara nt vezethet. Ennek egyik oka lehet, hogy tu l magas az egyik omega-6 eicosanoid, a thromboxan szintje. A thromboxan az erek egyik hate kony o sszehu zo ja. Az omega-3 olajok segi tenek a magas ve rnyoma s normaliza la sa ban aza ltal, hogy megakada lyozza k a thromboxan tu ltermelőde se t, e s i gy elősegi tik az erek megnyu la sa t e s e ernyede se t. A sze lu te ssel e s szi vrohammal o sszefu gge sbe hozott, megkeme nyedett e s beszűku lt arte ria kat az erek falainak kro nikus gyullada sa is okozhatja. Ezt a gyullada st az erek tu l akti v immunsejtjei fenntartja k, e s i gy egy eredetileg ve dekeze si mechanizmus rombola sba fordul. Azonban az omega-3 olajok me g azelőtt semlegesi tik az omega-6 olajokat, hogy azok az arte ria k gyullada sa hoz vezető la ncreakcio t indi thatna nak, s i gy eza ltal is fontos szerepet ja tszanak a szi vbetegse gek megelőze se ben. Az omega-3 olajok a szi vritmus szaba lyoza sa ban is segi tenek.

Az omega-3 megakada lyozhatja a szi vritmuszavar kialakula sa t is A szi vrohamok nem mindig hala losak, ko nnyen hala llal ve gződhetnek azonban, ha a szi v szaba lytalan, aritmikus rezge ssel, ami megakada lyozhatja, hogy a ve r eljusson az agyba. A halolajbo l sza rmazo omega-3 olajok segi tik megelőzni az aritmia (szi vritmuszavar) kialakula sa t. A tu l gyors szi vdoboga st is lelassi tja k aza ltal, hogy cso kkentik a szi vizmok sejtjeinek elektromos izgathato sa ga t. Az omega-3 olajok megle vő e rrendszeri betegse geken is segi t Az omega-3 olajok a ma r előrehaladott szi vkoszoru e r-betegse gben szenvedő embereken is segi thetnek. A bizonyi te kot ke t hi res ki se rlet szolga ltatja; az egyik az Anglia ban ve gzett DART-pro ba, a ma sik a franciaorsza gi Lyon-die ta val ve gzett szi vkutata s. Mindke t nagy kutata s szi vroham uta n fele pu lt embereket a lli tott be ke t ku lo nbo ző e trendre. Az emberek fele a szi vspecialista k e s az Amerikai Szi vbetegek Ta rsasa ga a ltal aja nlott, u n. okos die ta t ko vette, amely omega-6 olajokban: gazdag e s omega-3 olajokban szege ny volt. Az emberek ma sik fele omega-3 olajokban gazdag e trendet fogyasztott. Sokkal to bb beteg maradt e letben az omega-3 csoportban - olyannyira, hogy ke t e v uta n a francia felme re s etikai okok miatt hirtelen ve get e rt, hiszen az u j die ta annyival jobbnak bizonyult. Dr. Donald O. Rudin nem hivatalos felme re se ben ke t beteg, akik angina pectorisban (a mellkasban jelentkező fa jdalom, melyet a szi v ele gtelense ge okozza) minden fa jdalom teljes megszűne se ről sza moltak be ne ha ny ho nappal azuta n, hogy lenmagolajku ra t kezdtek - i rja Dr. Rudin. Egyik o nke nt jelentkezője keringe si proble ma i miatt me g arra is ke ptelen volt, hogy ro vid ta vokat gyalog megtegyen ane lku l, hogy ki nzo fa jdalmat ne erezzen. A lenmagolaj ne ha ny ho napon belu l itt is a fa jdalom megszűne se t eredme nyezte. Egy ma sik keringe si betegse g, az u n. Raynaud-betegse g - amely a ke z e s a la b ereinek rendellenes o szszehu zo da sa re ve n jeges ve gtagokat eredme nyez - ke t beteg esete ben is javare szt megszűnt - i rja Rudin. A GYU MO LCSEINK IS VITAMINHIA NYBAN SZENVEDNEK A vitaminok viszonylag kis molekulato megű, szerves vegyu letek, amelyek a szervezet sza ma ra igen kis mennyise gben, de felte tlenu l fontosak. A vitaminok bioke miai reakcio kban vesznek re szt, enzimatikus folyamatok la ncszemei, de sok funkcio juk me g nem felta rt. A vitaminokat a zsi r- ban oldo do e s a zsi rban nem oldo do vitaminokra osztjuk. Egyes vitaminok a be lben ke pződnek (pantote nsav, biotin, folsav, B12 vitamin), ma sok provitaminbo l (A-vitamin e s D-vitamin). Vitaminok - vitaminszu kse gletek, vitaminhia nyok forma i Optima lis vitaminszu kse glet az, amely teljes me rte kben kiele gi ti a szervezet vitamin ige nye t e s az enne l nagyobb bevitt vitamin mennyise g ma r nem javi tja a szervi funkcio kat. Minima lis vita- minszu kse glet az a vitamin mennyise g, melynek bevitele esete n vitaminhia ny tu netek me g nem jelentkeznek. Ha a minima lisna l kevesebb vitamin jut be a szervezetbe, egy idő mu lva vitaminhia nyos a llapot le p fel, melyne l ma r kezdeti tu netek jelentkeznek, mint pe lda ul a fertőze sre, gyullada sokra valo hajlam, eme szte si zavarok, fa rade konysa g. Az ele gtelen vitamin ella ta s tu neteinek nem kell okvetlenu l jellegzetes vitaminhia ny betegse gben jelentkezniu k, sőt gyakorlatilag az a ltala nosnak mondhato tu netek miatt nehezebben diagnosztiza lhato. A kifejezett e s jellegzetes tu netekkel ja ro avitaminozis (valo di vitaminhia ny) tu netei azonban jo l azonosi thato k.

Előszo r a B1-vitaminro l fedezte k fel, majd egyre to bb vitaminro l, hogy enzimek, enzimrendszerek fontos alkoto re szei. A hypovitaminosis teha t le nyege ben ezeknek az enzimeknek, enzimrendszereknek a műko de szavara t jelenti. A vitaminhoz ke miailag hasonlo, biolo giailag azonban velu k nem egyene rte kű vegyu letek elfoglalhatja k a vitaminok helye t ezekben az enzimekben (pl. a tiamina z, mely egyes halfe lese gekben tala lhato meg). Ezeket az anyagokat antivitaminoknak (vitaminellenes anyagok) nevezzu k, ilyenkor bőse ges vitamin ella tottsa g mellett is kialakulhat hypovitaminosis, esetleg avitaminosis. Az antivitaminok jelenle te azonban nem felte tlenu l alaki t ki hia nybetegse get, to bbse ge ben csak megno veli a vitaminszu kse gletet, leginka bb az egyoldalu ta pla lkoza s sora n alakulhat ki ez az a llapot. A vitaminhia nybo l ado do proble ma k Ha teljes vitaminhia ny a ll fenn, avitaminosisro l besze lu nk. Ez az a llapot jellegzetes tu netekkel ja r, melyek az adott vitamin hia nya to l fu ggnek (pl. angolko r - D3-vitamin hia nya, skorbut - C-vitamin hia nya, beriberi - B1-vitamin hia nya). Hypervitaminosis le p fel a zsi rban oldo do vitaminok tu ladagola sa esete n, mert ko tődnek a vitaminok e s nem u ru lnek ki, azaz kumula lo dnak (gyakori pe lda ul az A-vitamin tu ladagola sa, ekkor a bőr besa rgul) a szervezetben. A folyamatosan adagolt mesterse ges vitaminke szi tme nyek esete n eze rt mindig u gyelni kell a kontrolla lt e s optima lis vitamin mennyise gre. A vitaminok bevitele nek idea lis mo dja A vitaminok felve tele nek optima lis e s legegyszerűbb mo dja az e rett friss gyu mo lcs e s zo ldse g, valamint gyo gy- e s fűszerno ve nyek elfogyaszta sa val, savasi to -lu gosi to e telek, gyu mo lcso k, zo ldse gek, levek segi tse ge vel, illetve a kiegyensu lyozott ta pla lkoza ssal valo sul meg. A kiegyensu lyozott ta pla lkoza s e s vitamin ella tottsa g az ember energetikai egyensu lya t is biztosi tja. A friss e s nyers gyu mo lcso k, zo ldse gek, gyo gyno ve nytea k egyben biztosi tja k a szervezet e s a vi zben oldo do vitaminok sza ma ra a szu kse ges folyade kot is. Mivel ko zvetlen forma ban tartalmazza k vitaminokat e s az antioxida nsokat, i gy az immunrendszer sza ma ra is ez a leghate konyabb felve teli, illetve felhaszna lhato sa gi mo d. Azonban sajnos a mai zo ldse gek e s gyu mo lcso k a termeszte si folyamatok, a betakari ta s korai mivolta e s a termőfo ldek kihaszna ltsa ga miatt kora ntsem tartalmaznak ma r annyi vitamint, hogy puszta n terme szetes u ton szervezetu nkbe juttassuk a szu kse ges mennyise get. Eze rt van szu kse g kontrolla lt forma ban e trendkiege szi tő terme kek fogyaszta sa ra. Mi akada lyozhatja a vitaminok felszi vo da sa t Ka rosan befolya solja a vitaminok felszi vo da sa t e s bee pu le se t a doha nyza s (a doha nyfu sttel bekeru lő anyagok egy re sze megko t egyes vitaminokat - főleg a C-vitamint), az alkoholizmus (az alkoholista k eme sztőrendszere folyamatosan gyulladt, majd sorvadt a llapotban van, i gy ele gtelen az eme sztő-felszi vo mechanizmusa). A fertőze sek, fertőző betegse gek, a gyullada sos a llapotok, a gyakori ha nya sos e s hasmene ses a llapotok, e s az e lősko dők jelenle te szinte n ka rosan hat a vitaminok felszi vo da sa ra, mivel kivonja k a maguk sza ma ra a ve rből e s a testnedvekből a sza mukra szu kse ges vitaminokat. A Candida betegse gre ku lo n u gyelni kell Vitaminella tottsa g szempontja bo l is ku lo n emli te st e rdemel a Candida betegse g illetve a candida albicans gomba okozta fertőze ses a llapot.

Amikor a be lflo ra egyensu lya felborul, a szervezet ph-egyensu lya savas ira nyba tolo dik el, e s a felszaporodott gomba k a ltal le trehozott candida gombatelepek teljesen bevonja k a be lrendszert. A fehe r nya lka s gombatelepek akada lyozza k az eme szte si e s felszi vo da si folyamatot, egyben elvonja k a szervezettől a vitaminokat, ta panyagokat (főleg a sze nhidra tot). Ku lo no sen fontos te nyező a mielőbbi felfedeze s e s a kezele s, mert lappango e s elhu zo do jellegű a Candida betegse g. A stressz is vitaminhia nyt okoz Mivel a vitaminok szu kse gesek az idegrendszer optima lis műko de se hez is, i gy stressz esete n, szoronga sos, depresszio s a llapotban, illetve alva szavarok, reflux betegse g esete n felte tlenu l szu kse ges a megfelelő vitamin ella tottsa g (pl. B1-vitamin, B6-vitamin, B- komplex vitamin). Fogyo ku ra sora n felborulhat a teljes energetikai folyamat Fogyo ku ra sora n pedig egye rtelműen u gyelni kell a megfelelő mennyise gű vitamin biztosi ta sa ra, mivel egye bke nt is a trendeződe s alatt a ll a szervezet anyagcsere- e s energetikai folyamata. ZSI RBAN OLDO DO VITAMINOK A zsi rban oldo do vitaminok esete ben vigya zni kell a po tla sra sza nt mennyise g bevitele vel, mert felhalmozo dhatnak (kummula lo dnak) a szervezetben, ami a vitamin tu ladagola s (hypervitamino zis) tu neteinek kialakula sa hoz vezethet. Vitamin - D (kalciferol) A D3-vitamin sztearinsza rmaze k, provitaminja a 7-dehidrokoleszterin, mely ultraibolya suga rza s hata sa ra alakul a t D3-vitaminna. Fehe rje hez ko tődve a ma jba jut, majd tova bbi ke miai a talakula son megy a t, e s u jra fehe rje hez ko tődve eljut a be lbe, illetve a csontokba. A D-vitamin a be lben olyan kalciumko tő fehe rje (protein) szinte zise t segi ti elő, amely a be lfalon keresztu l transzporta lja a kalciumot. A D3 vitamin hata sa kettős: emeli a ve r kalcium- e s foszforszintje t (a kalcium felszi vo da sa t fokozza a be lből, u ru le se t a vese n a t cso kkenti), e s ko zvetlenu l befolya solja a csontke pződe st. A D2-vitamin no ve nyi eredetű, az ember keve sbe hasznosi tja. Mit okoz a hia nya A D-vitamin hia nya nemcsak a kalcium-anyagcsere t zavarja meg, hanem a ltala ko vetkezme nyes foszforhia ny is le trejo n. A D-vitamin hia nya egyben i zu leti gyullada sra, i zu leti merevse gre valo hajlamot, e s go rcske szse get eredme nyez, jellemző tu net lehet me g a ha tfa ja s, fogszuvasoda s, fa radtsa g, levertse g, e s a haj fokozott hulla sa. Mitől ve d A-vitamin e s C -vitaminnal egyu tt szedve segi ti a megfa za sos tu netek megelőze se t, elősegi ti a ko tőha rtya-gyullada s gyo gyula sa t. A Koppenha ga Egyetem tudo sai felfedezte k, hogy a D-vitamin szerepet ja tszik az immunve dekeze sben, a T-sejtek aktiviza lo da sa ban.

Ehhez az aktiviza lo da si funkcio hoz a T-sejtekben ku lo n D-vitamin receptorokat, antenna kat azonosi tottak be, ha alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor a T-sejtek inakti v a llapotban maradhatnak. A D-vitamin tu ladagola sa A D-vitamin tu ladagola sa szinte n le trejo het, ekkor a csontokban rendellenes, nagyfoku meszesede s jo n le tre, de ma s szervekben is fokozott meszesede s alakulhat ki (eze rt indokolt esetben a ce lzottan fokozott D-vitaminadagola st fokozott figyelem e s ellenőrze s mellett ce lszerű alkalmazni!). Milyen ta pla le kban fordul elő terme szetesen D-vitamin ta pla le k-forra s: leginka bb a toja ssa rga ja, vaj, tejszi n e s a csukama jolaj, szardi niakonzerv, vitaminozott margarinok, csiperkegomba, zabpehely, bu zacsi ra, e lesztő. Napi szu kse glet (RDA) D-vitamin napi szu kse glet: A D-vitamin szu kse glet az e letkor, vagyis a csontosoda si folyamatok szerint va ltozo. Gyermekeknek 400-800 NE, terhesse g e s fokozott szu kse glet esete n 800-1000 NE, felnőtteknek (napfe ny felve tele től fu ggően) kb. 100-500 NE a szu kse ges D-vitamin mennyi- se g (RDA - OE TI alapja n). Vitamin - E (tokoferol) Az E-vitamin a kiserek (kapilla risok) fala ban ve dő funkcio t to lt be, ezen ki vu l a ma j elzsi rosoda sa val (e s a ma j me rgek okozta elfajula sa val) szemben is ve dőhata st fejt ki. Az E-vitamin cso kkenti a ve r koleszterinszintje t, szerepe van a szaporodo ke pesse g (spermake pze s, megterme kenyu le s, magzatkihorda s) folyamata ban. Mitől ve d Az E-vitamint a meddőse g, szexua lis proble ma k, koraszu le s, menstrua cio s zavarok, a nemi szervek fejlőde si zavaraiban, menopausa t ko vető zavarok, szi v e s e rrendszeri betegse gek, bőrproble ma k (pl. hegesede sek), a foglazula s gyo gyi ta sa ban elsődlegesen haszna lja k. Az E-vitamin antioxida ns szerepe t me g vizsga lja k, de jelentős antioxida ns hata ssal rendelkezik. Antioxida ns ve dő hata sa az A-vitaminra e s a teli tetlen zsi rsav molekula kra is kihat. Az E-vitamin hata sa t erősi ti a szele n, a vas azonban cso kkenti a hate konysa ga t (szerves ko te sű vassal egyu tt lehet szedni). Mit okoz a hia nya Az E-vitamin hia nya lassu sebgyo gyula st, fa rade konysa got, izomto nus-vesztese get, e s cso kkenő nemi va gyat eredme nyezhet. Milyen ta pla le kban fordul elő terme szetesen E-vitamin ta pla le k-forra s: a gabonafe le k csi raolaja ban (to k vagy napraforgo ), a zo ld no ve nyekben, főzele kfe le ben, a hu sban, a ma jban e s a toja sban, homokto visben, szo ja ban, csipkebogyo ban, gesztenye ben, dio ban, mogyoro ban, mandula ban, ma kban tala lhato meg.

Napi szu kse glet (RDA) E-vitamin napi szu kse glet (RDA - OE TI alapja n): nők esete ben 12 mg, fe rfiak esete ben 12 mg. Vitamin - K, fillokinon (antihemorra gia s-antive rze ses vitamin) A K-vitaminnak egyes ve ralvada s-akti v fehe rje knek az előa lli ta sa ban (szinte zise ben) van szerepe. A ma j sejtjei a K-vitamin jelenle te ben tudja k a ve ralvada s egyes faktorait szintetiza lni. Be lbakte riumok termelik (K1-vitamin), de megtala lhato a no ve nyek zo ld re szeiben (K2-vitamin) is. Mit okoz a hia nya K-vitamin hia nya esete n a ve ralvada si faktor cso kken, e s ve rze kenyse g alakul ki. A K-vitamin felszi vo da sa hoz elegendő epemennyise g szu kse ges. Ma j-epebetegse gekben nem tud felszi vo dni a K-vitamin, i gy K-vitaminhia ny (hypovitaminosis) le p fel, melynek fő tu nete a vastagbe lgyullada s, e s/vagy a nagyfoku hasmene s. A K-vitamin tu ladagola sa A mesterse ges K-vitamin tu ladagola sa gyermekekben agyka rosoda st, felnőttekben pedig ve rszege nyse get okozhat. Milyen ta pla le kban fordul elő terme szetesen K-vitamin ta pla le k-forra s: zo ld no ve nyek (kelka poszta, borso, fejes sala ta, ka poszta, paraj), tejterme kek, e s ma j, a su tőto k, a paradicsom, a paraj, kelka poszta, ka poszta, a lucerna, e s a tengeri hi na r. Napi szu kse glet (RDA) K-vitamin napi szu kse glet (RDA - OE TI alapja n): nők esete ben 70 μg, fe rfiak esete ben 80 μg. VI ZBEN OLDO DO VITAMINOK Vitamin - C (aszkorbinsav) A C-vitamin a szervezeten belu l a melle kveseke regben e s fehe rve rsejtekben mutathato ki a legnagyobb mennyise gben. A C-vitamin re szt vesz a ko ztes anyagcsere ben, jelenle te a be lcsatorna ban a vas stabiliza la sa hoz e s felszi vo da sa hoz szu kse ges. A C-vitamin erősi ti az adrenalin hata sa t, tova bba fokozza a ko tőszo veti sejtek fejlőde se t. Ta rola s, e s magas hő- e s oxida cio s folyamatok (főze s, forrala s) a C-vitamin gyors bomla sa t segi tik elő. Fokozott fizikai megterhele s, gyullada sos, la zas esetben, doha nyza s e s alkohol fogyaszta sakor, terhesse gben e s szoptata skor nagyobb a szervezet C-vitamin ige nye.

Mit okoz a hia nya A C-vitamin hia nya fa rade konysa got, ve gtagfa jdalmat, fogi nysorvada st, orrve rze st, fogi nyve rze st, lassu bb sebgyo gyula st (az u j sarjszo vetek is szakade konyabbak lesznek), fertőze sre valo hajlamot, su lyosabb esetben pedig skorbutot okozhat. A C-vitamin tu ladagola sa Nagy mennyise gű aszkorbinsav (C-vitamin tu ladagola s esete n) a ve ralvada st meggyorsi tja, e s izgatja a csontvelőt, eza ltal a ve rben reticulocyta k jelennek meg, melyek a vo ro sve rsejtek fiatal alakjai, i gy bizonyos ve rze kenyse gi e s leuke mia s betegse gekben tera pia s ce lzattal alkalmazza k a C-vitamin tu ladagola st. Ba r a vizelettel kiu ru l a szervezetből a fo lo sleges C-vitamin, de hirtelen valo tu ladagola s esete n hasi go rcs, felfu vo da s jo het le tre, e s fokozo dik a vesekő kialakula sa nak vesze lye - a felhalmozo dott C vitamin (vagy oxa lsav, so skasav) a kalciummal vi zben nehezen oldo do kalcium-so t ke pez, ami elza rhatja a vese tubulusait, e s veseko vet okozhat. Milyen ta pla le kban fordul elő terme szetesen C-vitamin ta pla le k-forra s: gyu mo lcso kben, főzele kfe le kben, a zo ldse gekben, nagyobb mennyise g- ben megtala lhato. A C-vitamin savanyu ko zegben őrződik meg bomla s ne lku l legtova bb, eze rt a citrom, grapefruit, a kivi, a ltala ban a citrusfe le k, a savanyu ka poszta, so ska e s a fekete ribiszke a legjobb forra sok. A terme szetes eredetű C-vitamin-forra sokban az aszkorbinsav to bbszo ro sen o sszetett forma ban tala lhato meg, i gy hata sa tarto sabb, mint az egyszerű szintetikus C-vitamin kivonatoke. Ginszenggel egyu tt nem ce lszerű a C-vitamin beve tele, mert cso kkentik egyma s ha- te konysa ga t. Napi szu kse glet (RDA) C-vitamin napi ige ny (RDA - OE TI alapja n): 60-100 mg, doha nyza s esete n 150 mg, betegse g esete n: 500 mg 1000 mg C-vitamin felve tele szu kse ges. FORRA S: http://www.tiens-patika.hu/q10.html http://www.vitaminklub.hu/ismertetok.php?ism=q10.php http://www.vitaminstation.hu/hu/lecithin-termekismerteto http://naturalpatika.hu/mithasznal/gyogynovenytar/buzacsira.html http://www.apoteka.hu/hirek/116-mi-mindenre-jo-a-szlmag-kivonat http://ossejt-terapia.shp.hu/hpc/web.php?a=ossejt-terapia&o=granatalma http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=2345 http://taplalkozas.bioenergetikus.hu/vitamin.html A forgalmazo nem va llal felelősse get a forra ske nt megjelo lt linkeken ko zze tett informa cio k helyesse ge e rt, ezen tartalmakat nem tekinti saja tja nak, i gy ezen tartalmake rt nem felelős.