Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés 2006. A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.
tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3. oldal Vezetői összefoglaló 4. oldal Szervezeti felépítés 5. oldal Konzorciumi partnerek 6. oldal 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése 7. oldal 1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése 9. oldal 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem 11. oldal 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése 14. oldal 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése 18. oldal 2. A régió fahasznosításának fejlesztése 21. oldal 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása 23. oldal 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység 25. oldal 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra 26. oldal 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem 28. oldal 2.5. Informatikai támogató tevékenység 30. oldal 3. Tudás- és technológiatranszfer 33. oldal 3.1. Oktatási és képzési program - tudástranszfer 35. oldal A kutatómunkába bevont hallgatók 36. oldal 3.2. Technológiatranszfer 38. oldal Együttműködések 39. oldal Munkatársak 40. oldal Publikációk 41. oldal Marketing kommunikáció 42. oldal Teljesítmény mutatók 44. oldal Összesített pénzügyi mutatók 45. oldal Rövidítések 46. oldal
Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése, hogy a nyugat-magyarországi régió kiemelkedő erdészeti és faipari szellemi központjaként vezető szerepet töltsön be a térség innovációjában. Célunk olyan ipari kapcsolattartó, koordinációs és kooperációs tudás- és technológiatranszfer szolgáltató szervezet működtetése, mely lehetővé teszi, hogy partnereinkkel közösen magas színvonalú kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs tevékenység valósuljon meg, mely hosszútávon biztosítja a nyugat-magyarországi régió fejlődését. Vállaljuk, hogy olyan kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési (K+F) és innovatív hátteret biztosítunk, mellyel az erdészeti és faipari szakmáknak, a régió kis és középvállalkozásainak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatóinak és doktoranduszainak versenyképessége nyugat-európai szintre növekedhet. Hisszük, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem, mint tudományos háttér, hogy a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás, hogy Magyarország természeti, logisztikai és gazdasági adottságai hosszútávon lehetővé teszik, hogy az ERFARET Európa meghatározó erdészeti és faipari tudásközpontjává váljon. Filozófiánk, hogy ahol a tudás, a technológia és egy nagyszerű gondolat találkozik, ott világszínvonalú értékteremtés valósítható meg. Küldetésnyilatkozat 3
Vezetői összefoglaló A 2005. tavaszán alakult Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont első éve során megteremtette működésének feltételeit, elindította tudományos kutatásait, közös munkáját a konzorciumi partnerekkel, megalapozta a 2006-os év tevékenységét. Tekintettel arra, hogy az ERFARET első négy évében állami finanszírozású szervezet, és a későbbi elvárás az, hogy önállóan folytassa munkáját, idén több lépést tettünk annak érdekében, hogy ez a cél megvalósulhasson. Törekszünk arra, hogy a kutatás-fejlesztési munka összehangolása az ERFARET Központon, mint szervezeti egységen keresztül, illetve annak tudtával történjen. A belső információáramlás hatékonyságát növeltük a menedzsment rendszeres heti értekezletével. Igazgatói utasításokkal, saját bizonylati rendszerekkel szabályozzuk a központ és az alprogramok működését, információszolgáltatási kötelezettségét. 2006. áprilisától új állandó munkatársat alkalmaz az ERFRET Központ, aki a marketing és a tudástranszfer feladatokat koordinálja az összes program és alprogram között. Az újonnan kibontakozó egységes arculat, a tudatos marketing-kommunikációs tevékenység eredményeként az erdészeti és faipari szakma érdeklődését sikerült tudásközpontunk iránt felkelteni, és új kapcsolati rendszert építeni. A szervezet hosszú távú működése, valamint a K+F és tudás- és technológiatranszfer folyamatok eredményessége érdekében új partnerekkel és együttműködésekkel erősítettük meg a tudásközpontot. Stratégiai szövetséget kötöttünk a régiót meghatározó szakmai szervezetekkel (Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara). Folyamatos együttműködésünkkel támogatjuk Sopron város vezetésének innovációs elképzeléseit. A 2005. évi tapasztalatok alapján, az idei év elején a szakmai tevékenységet tovább pontosítottuk, és meghatároztuk az erdészet és faipar számára egyaránt fontos leginkább fejlődőképes hangsúlyos területeket. Jelentős eredményeket értünk el valamennyi kutatási területen, de különösen az 1.2. alprogram, Környezetkímélő technológiák fejlesztése részfeladatában, az 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése alprogramban, a 2.1. Minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása alprogram, valamint a 2.5. Informatikai támogató tevékenység alprogram területén. Fontosnak tartjuk, hogy a kezdetben meghatározott programok mellett az ERFARET működéséhez és célkitűzéséhez jól kapcsolódó két új projektet tudtunk elindítani a Baross Gábor Program keretében, Széndioxidos fatárolás és Fahiba adattár címmel, melyeknek nagy szakmai jelentősége lehet a jövőben. Célul tűztük ki, hogy kidolgozzuk az ERFARET minőségirányítási rendszerét, mely tovább erősíti a szervezetet, garanciát jelent munkatársainknak, külső és belső együttműködő partnereinknek az eredményes, és megfelelően koordinált együttműködésre. A jelenlegi spin-off cégekkel tovább kívánjuk erősíteni a kapcsolatot, példájukon keresztül spin-off programot szeretnénk kidolgozni, elősegítve az egyetemi spin-off folyamatok beindítását. Külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, vállalatokkal, valamint multinacionális partnerekkel keressük a közös K+F és innovációs együttműködések lehetőségét, hogy hosszútávon Európa kiemelkedően fontos erdészeti és faipari innovációs motorja lehessen az ERFARET. Prof. Dr. Horváth Béla igazgató
Tudományos Tanács ERFARET Központ Program Tanács Szervezeti felépítés Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus, Tudományos Tanács elnöke Prof. Dr. Dr. h.c. Bariska Mihály nyugalmazott egyetemi tanár Institut für Baustoffe Prof. Dr. Bondor Antal nyugalmazott egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Dr. Führer Ernő főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet Káldy József vezérigazgató Mecseki Erdészeti Zrt. Prof. Dr. Dr. h.c. Kozák Antal nyugalmazott egyetemi tanár University of British Columbia Dr. Kovács Pál kereskedelmi igazgató Bútoripari Vállalkozási Kft. Kurusa László klaszterbizottsági társelnök Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dr. Nyárs József miniszteri vezető főtanácsos, címzetes egy. tanár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztály Prof. Dr. Horváth Béla igazgató Bartha Eszter adminisztrátor Epergyes Katalin pénzügyi koordinátor Farkas Péter marketing menedzser Nyul Zsuzsanna pénzügyi előadó Pásztory Zoltán műszaki menedzser Prof. Dr. Faragó Sándor rektor, Program Tanács elnöke Ajkay Adrián, PP Dr. Jámbor László, TAEG Dr. Jánoska Ferenc, NYME EMK Dr. Magas László, KAEG Dr. Péterfalvi József, NYME EMK Feiszt Ottó, ZEF Fekete Lajos, FALCO Győrffy Gábor, NYDRFÜ Horváth László, BEF Kiss Béla, KEFAG Kronekker József, SZE Mészáros György, NYME FMK Nagy Zsolt, LAJTA Nyull Balázs, DigiTerra Prof. Dr. Horváth Béla, NYME EMK Prof. Dr. Jereb László, NYME FMK Prof. Dr. Lett Béla, NYME EMK Prof. Dr. Mészáros Károly, NYME EMK Prof. Dr. Molnár Sándor, NYME FMK Prof. Dr. Németh József, NYME FMK Prof. Dr. Varga Szabolcs, NYME EMK Prof. Dr. Winkler András, NYME FMK Szabó Vendel, egyéni vállalkozó Kutatási programok Program- és alprogramvezetők: 1. Prof. Dr. Mészáros Károly 1.1. Prof. Dr. Lett Béla 1.2. Prof. Dr. Varga Szabolcs 1.3. Dr. Péterfalvi József 1.4. Dr. Jánoska Ferenc 2. Prof. Dr. Molnár Sándor 2.1. Prof. Dr. Németh József 2.2. Mészáros György 2.3. Prof. Dr. Winkler András 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László 3. Prof. Dr. Horváth Béla Pásztory Zoltán Farkas Péter
Nyugat-Magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., www.nyme.hu Az erdő- és fagazdálkodási ágazat egyedülálló magyarországi egyetemeként, a konzorcium vezetőjeként működik. Fő feladata, hogy háttérintézményként tudásbázisával, infrastrukturális és laboratóriumi felszereltségével biztosítsa a magas színvonalú K+F és innovációs hátteret az ERFARET számára. Szombathelyi Erdészeti Zrt. 9700 Szombathely, Zanati u. 26., www.szherdeszet.hu Erdő- és vadgazdálkodása (47 ezer ha) szubalpin, illetve dombvidéken történik, mely miatt megközelítőleg 50% a fenyő részaránya gazdálkodásában. Hozzátartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Őrségi Nemzeti Park. Különleges elhelyezkedése miatt értékes konzorciumi partnere az ERFARET-nek. 6 Konzorciumi partnerek Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 8500 Pápa, Jókai u. 46., www.bakonyerdo.hu Erdőgazdálkodás (62 ezer ha), iparifa kitermelés és feldolgozás, parketta előállítás, vadgazdálkodás jellemzi tevékenységét. Területének közel 35%-a természetvédelmi terület, mely miatt jelentős közjóléti szerepet vállal. Parkettagyártása és erdei iskola programja miatt jelentős partner lehet a tudás- és technológiatranszferben. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. 1021 Budapest, Széher u. 15. 2/3., www.digiterra.hu Szoftverfejlesztő cég, erdészeti és térképészeti területen kínál megoldásokat és szolgáltatásokat. Az alapító tagok soproni egyetemi éveik alatt kezdték el fejleszteni termékeiket erdőmérnök hallgatóként, megoldást keresve az erdészeti digitális térképkezelésre, és térinformatikai problémákra. Szoftvereit használja az Állami Erdészeti Szolgálat és az erdőgazdaságok is. Stratégiai partner az innovációban. Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 9400 Sopron, Honvéd u. 1., www.taegrt.hu Az erdőgazdaságok között egyedülálló és sajátos a tanulmányi jellege, a felső- és középfokú szakirányú intézmények diákjai részére a szakmai tevékenységek üzemi körülmények között történő bemutatása, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása miatt az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának stratégiai partnere. Erdőgazdálkodása a Sopron környéki erdőkre terjed ki. Zalai Erdészeti és Faipari Zrt. 8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6., www.zalaerdo.hu Erdő- és vadgazdálkodás (56 ezer ha), elsődleges faipar, fakereskedelem a fő tevékenységei. Jellemzően dombvidéki gazdálkodó. Nagy alapanyag kapacitása, jellemző zalai bükkös állományai, és jó minőségű nagyvad állománya miatt, több K+F projektben ideális partner az ERFARET-ben. FALCO Forgácslapgyártó Zrt. 9700 Szombathely, Zanati út 26., www.falco.hu Magyarország legjelentősebb faforgácslap-, felületkezelt faforgácslap-gyártó vállalata. Nagy arányban, termelési volumenének 50%-ban, ipari fahulladékot hasznosít. Az ERFARET stratégiai innovációs partnere. Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 9023 Győr, Corvin u. 9., www.kaeg.hu Erdő- és vadgazdálkodása (35 ezer ha) kiterjed a Duna szigetközi szakászára, a hansági erdőkre, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájra. Fűrészipari alapanyag-feldolgozó tevékenységet is folytat. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös síkvidéki és ártéri erdő- és vadgazdálkodás K+F projektjeinek megvalósítására a Nyugat-dunántúli Régióban. Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 6000 Kecskemét, József Attila u. 2., www.kefag.hu Erdőgazdálkodás (59 ezer ha), fahasználat, vadgazdálkodás, rakodólap, szőlészeti karó- és oszlopgyártás, erdészeti szaporítóanyag termesztés és értékesítés a fő profilja. Duna Tisza közén, homokos alföldi területen gazdálkodik. Jelentős szerepet vállal az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában. Lajta-Hanság Zrt. 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonszentjánosi út 1., www.mezort.hu A MEZORT Zrt. részeként működik, a mosoni és hansági területek meghatározó mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdasági ágazatok területén tevékenykedik a Kisalföldön. Földrajzi adottságai és apróvadállománya miatt fontos konzorciumi partner a vadgazdálkodási K+F projektekben. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új u. 12., www.westpa.hu A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítója. Fő tevékenységei: a régió területfejlesztésében érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárására. A hálózatelvű működés, valamint a feladatok végrehajtásában is gyakorolt nyitott partnerségi gyakorlat lehetővé teszi, hogy munkájában számos régióbéli szervezet támogató közreműködésére támaszkodhat. Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft. 9700 Szombathely, Árpád u. 39., www.pannonprojekt.hu Feladata a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek menedzselése a Nyugat-dunántúli Régióban, melyekben a hangsúly a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti együttműködési lehetőségeken van. Jelentős partnere az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának. Szabó Vendel egyéni vállalkozó 9131 Mórichida, Tekepuszta 2., www.fagosz.hu/szabo_vendel Csemetetermesztés 18 ha-on, talaj-előkészítés, ápolás, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag export-import, erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás jellemzi tevékenységét. Fontos, hogy az ERFARET konzorciumában erdészeti és faipari szakemberként dolgozó egyéni vállalkozó is képviselje a KKV-kat.
1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése Programvezető Prof. Dr. Mészáros Károly 7 1.1. 1.. 1.3. 1.. A program alprogramjai: A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése
1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Alprogramvezető: Prof. Dr. Lett Béla Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Állami Erdészeti Szolgálat, Szombathely Állami Erdészeti Szolgálat, Zalaegerszeg Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron Silvanus Csoport Kft., Budapest 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem Alprogramvezető: Prof. Dr. Varga Szabolcs Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: BASF Hungaria Kft., Budapest Crompton Europe Ltd., Berkshire (UK) Dow Agrosciences Hungary Kft., Budapest HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt., Kaszó HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Veszprém Magyar Kwizda Kft., Budapest Makhteshim AGAN Hungary Zrt., Budapest Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt., Kaposvár Syngenta Kft, Budapest 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Alprogramvezető: Dr. Péterfalvi József Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Carmeuse Hungária Kft., Beremend Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Kútvölgy Bt., Tök MGT-2000 Bt., Perbál Restás Ágoston tűzoltó alezredes, Szendrő Ryno Kft., Nagykanizsa 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése Alprogramvezető: Dr. Jánoska Ferenc Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa
A magán-tulajdonú erdők birtok és tulajdonosi viszonyait újabb kistérségben elemeztük (Csepreg), amely az ÁESZ Szombathelyi Igazgatóságával közös tervező-fejlesztő tevékenység része. A nyert adatokat és mutatókat összevetettük a korábban feldolgozott mintaterületről származó eredményekkel, és ezzel együtt módosítottuk a rendezetlenség jelenségére vonatkozó megállapításainkat is. A rendezetlen erdőgazdálkodójú erdőkben a szakmailag indokolt munkák elvégzése is elmarad, amely az állomány leromlásával jár. Az idős nemes nyár állományokban üzemtervi és helyszíni szerkezeti, egészségi és faminőségi vizsgálatok alapján modelleztük az értékvesztés folyamatát. 2007-ben a vizsgálatot a csíkos égeres -ben folytatjuk, hozzájárulva a természetvédelem és az erdőgazdálkodás konkrét konfliktusának oldásához. A társas erdőgazdálkodás viszonyainak felmérésére az erdőbirtokossági társulatokat és a gazdasági társaságokat vizsgáltuk meg. Ennek keretében elemzést végeztünk kérdőíves felmérések adataira támaszkodva többek között az erdőgazdálkodási tevékenység fő céljára és a gazdálkodásban elfoglalt helyére vonatkozóan. Az erdőbirtokossági társulatot, mint a leginkább tisztán erdőgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó erdőgazdálkodói formát az éves mérlegbeszámolóik alapján statisztikai elemzésnek vetettük alá, amely során az üzemméret és a gazdálkodási típusok között kerestük és tártuk fel az összefüggéseket. Az elméleti megalapozás során nevezetes üzemméreti pontokat határoztunk meg, amelyek számszerűsíthető kritériumok alapján azonosíthatók be, és megbízhatóan jellemeznek egy egy jellemző gazdálkodási típust. Így azonosítottuk a szakaszos gazdálkodás felső, és a kiegyenlíthető gazdálkodás alsó határát, majd nagytájanként számszerűsítettük a határvonalként szolgáló, erdőterületben kifejezett üzemméret értékeket. 1.1.1. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, működési zavarainak elhárítása 1.1. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EVGI, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI Birtok és tulajdonviszony feltárása. Birtok és tulajdonviszony adatok. Birtok és tulajdonviszony javítási javaslat. EVGI, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI Rendezetlen erdőtulajdonok jellemzése. Rendezetlenség okainak feltárása Idős nemesnyár állományok értékvesztése. Rendezetlenség javítása, csíkos égeres vizsgálata, konfliktuskezelési javaslatok. EVGI, SZV, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI Társas erdőgazdálkodás viszonyainak felmérése. Társas erdőgazdálkodás viszonyainak jellemzése. Társas erdőgazdálkodókkal interjúk, társulás szervezés próbája. A 2005. végén elkezdett munka 2006-ban tovább folytatódott. A ERFARET szakértő csoportja folyamatosan részt vett a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program (NYROP) alakításában, véleményezésében, finomításában, az erdészeti jellegű projektjavaslatok megfogalmazásában. A munkának az eredőjeként újra megvitatásra került az erdészet helyzete a NYROP-ban, 2007-től. A végleges megállapításokat eljuttattuk a NYDRFÜ szakértőihez. A Nyugat-dunántúli Régió erdőgazdálkodásáról, térségi bontásban elkészített anyag bemutatásra került (ÁESZ-SZI). Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 2013. időszaki előkészítésekor a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete részt vett azokon az egyeztető fórumokon, amelyeken az erdőgazdálkodást és erdőtelepítéseket érintő, 2007 2013. időszakra vonatkozó támogatások kerültek bemutatásra, illetve továbbfejlesztésre. A szakmai érdekképviseletek és egyéb civil szervezetek véleményét összefoglaló közös beadványt készítettünk, megjelölve az egyes véleményezők javaslatait. Az együttműködés és információ csere közvetlenül hasznosult, közösen kezdeményeztük az erdőgazdálkodás és az erdőtelepítés differenciált megítélését. 1.1.2. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban az erdészeti jellegű projektek szerepeltetése, ezzel az erdészeti szakma adszorpciós képességének erősítése, fejlesztése Vita a magánerdőgazdálkodókkal Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EVGI, NYDRFÜ, KAEG, SZE, TAEG, ZEG NYDROP alakítása, véleményezése. Erdészet az NYDROP-ban javaslat elkészült. A 2007 2013-as időszak tervébe ajánlás. EVGI, NYDRFÜ, PP, KAEG, SZE, TAEG, ZEG ÚMVST alakítása, véleményezése. Erdészet az ÚMVST-ben javaslat elkészült. A 2007 2013-as időszak tervébe ajánlás.
10 1.1.3. Az erdőgazdálkodás jövedelemtermelő képessége 1.1. Az erdőgazdálkodási jövedelem nagyságára vonatkozóan folyamatosan készülnek kalkulációk, azonban a szakirodalom nem foglalkozott ennek a jövedelemnek az érintettek közötti eloszlásának nyomon követésével. Célunk az volt, hogy a fakitermelési jövedelmek erdőtulajdonos, erdőgazdálkodó és kivitelező vállalkozó közötti eloszlási arányát megbecsüljük, és ezáltal tárjuk fel az erdőgazdálkodási résztevékenységek gazdasági jelentőségét. Ez az információ nélkülözhetetlen annak meghatározásában, hogy a vidékfejlesztés területén az erdőgazdálkodás milyen hosszú távú stratégiát kell, hogy kövessen az erdőgazdálkodási jövedelmek minél nagyobb mértékű térségben maradásának érdekében. Az erdővagyon számítás alkalmazása a kistérségi tervezéshez, a birtokszerkezet javításához elengedhetetlen. Az ÁESZ Szombathelyi Igazgatóságával közös tervező-fejlesztő tevékenység részeként a Csepreg kistérség erdőterületeinek erdőföld és faállomány értékelését végeztük el, az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet elméleti és gyakorlati módszerének alkalmazásával. Az erdőföld és a faállomány együttes kistérségi átlagos értéke 1379 ezer Ft/ha, 771 ezer Ft/ha minimum és 1713 ezer Ft/ha maximum mellett. E vagyon megőrzésében és növelésében jelent lehetőséget a kistérségi erdészetfejlesztési terv. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EVGI Erdőgazdálkodási, fakitermelési jövedelem megoszlás. Fakitermelési jövedelem megoszlás-modell és próbaszámítás. Jövedelem adózás vizsgálata, szabályozási ajánlás, magánerdőgazdálkodók tájékoztatása. EVGI, DigiTerra Az erdőföld és faállomány értékelése. Az erdőföld és faállomány értéke. Az erdőföld és faállomány érték felhasználhatósága a birtokszerkezet javításában. 1.1.4. Az erdőtelepítés helyzete és lehetőségei Az erdőtelepítés segítő és akadályozó tényezőinek, az erdőtelepítők motivációinak feltárására az elemzés mellett a kérdőíves megkérdezést, a szakértői véleményezést és az interjúkat is alkalmazzuk. A 2004. évet követő, már az EU tagsági erdőtelepítéseket a nyertes pályázatok feldolgozásával elemeztük, amelyben a térségi erdőtelepítés helyzetét az országos állapotokhoz viszonyítottuk. A pályázók motivációinak megismerésére kérdőívet szerkesztettünk, amelyet a pályázók számára a Nyugat-dunántúli Régióban megküldtünk. A visszaérkező válaszok feldolgozása már 2006. év végéig megkezdődik. A Nyugat-Dunántúl egyes megyéiben, kistérségeiben az országos átlagnál lényegesen kisebb az erdőtelepítés, illetve az erdőtelepítési kedv. Ennek feltárására, az akadályozó tényezők megismerésére összeállított kérdőívet egy erdőtelepítési kiviteli tervvel rendelkező kistérség földtulajdonosai részére állítottunk össze és juttattunk el. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EVGI, DigiTerra SZV, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI Erdőtelepítések jellemzése. Erdőtelepítések értékelése. Erdőtelepítések segítő és akadályozó tényezői (felmérés). EVGI, SZV, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának feltárása. Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának okai. Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulása, interjúk és ajánlás. 1.1.5. Tudástranszfer erdővagyongazdálkodási elemeinek kiterjesztése Páneurópai Erdőtanusítási Rendszer jelképe Pályázat. Az ERFARET tudásbázisára alapulva egy újabb K+F projektet fejlesztettünk ki a Jedlik Ányos Program keretein belül az erdőtelepítés versenyképességi és ökológiai előnyeinek érvényesítésére (A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésével (VTT) érintett termőterületek kiszámítható erdészeti hasznosítása). A projektjavaslat jelenleg elbírálás alatt van. A Nyugat-dunántúli Régió erdő turisztikai szolgáltatásai tájékoztató kiadvány. A Nyugat-dunántúli Régió erdősültsége az országos átlagot jelentősen meghaladja. Az erdőterületek kimagasló naturális mutatókkal rendelkeznek. A fatermékek biztosításán túl az erdők rekreációs és turisztikai szerepköre napjainkban egyre fokozódik. A régió megcélzott turisztikai fejlesztésének fontos eleme az erdészeti tevékenységekkel szorosan összefüggő tájgazdálkodás és a tájkép fenntartás. A konzorciumi tagokkal együtt erdei turizmus kiadvány megszerkesztésével és kiadásával a tudástranszfert kívánja a részfeladat elősegíteni, bemutatva az erdészet szolgáltatási kapacitását. A kiadvány célja a környezettudatosság növelésével együtt a térség turisztikai vonzerejét jelentő erdők rekreációs szolgáltatásaira a figyelem felkeltése.
A kiadvány bemutatja az erdő évszakonként eltérő, gyönyörködtető, éltető pompáját, a különböző aktivitási lehetőségeket nyújtó létesítményeket (erdei tornapályák, tanösvények, túraútvonalak, piknikező helyek, kerékpár-utak, lovas-pályák, extrém sportok pályái), a turisztikai cél objektumokat (kilátók, műemlékek, emlékhelyek, kiállítások, arborétumok, források, erdei vasút), a flóra és fauna jellegzetes egyedeit, a környezeti nevelést szolgáló erdei iskolákat. A 16 oldalas tájékoztató, erdei turizmust ösztönző füzet 2 000 példányban készült. PEFC erdőtanúsítási rendszer. Az erdőtanúsítási rendszerek áttekintése, magyarországi alkalmazása témakörben PhD értekezés került megvédésre. A PEFC erdőtanúsítási rendszer magyarországi meghonosítása napirenden van, az előkészületek már megkezdődtek, 2006. évben is folytak. A nemzetközi PEFC szabvány átvétele és a Nyugat-dunántúli Régióban való tesztelése a 2007. év programjába felvételre kerül. Magán-erdészeti ismeretterjesztés és információs szolgáltatás. Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet a magán-erdőgazdálkodók és erdőtelepítők számára multimédiás oktatóközpont kialakítását kezdte meg. Az EVGI személyi állományára (oktatók, kutatók, PhD hallgatók) és infrastruktúrájára alapozva információs irodai szolgáltatást indít meg. 1.2. 11 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EVGI, SCS K+F projekt kifejlesztése a Jedlik Ányos Programban. Pályázat benyújtása. A pályázat eredményétől, elfogadásától függ. EVGI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG Nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai kiadvány készítése Nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai kiadvány. nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai internetes ajánló. EVGI, ERTI PEFC erdőtanúsítás magyarországi rendszerének előkészítése. Előkészítő információk. PEFC erdőtanúsítás magyarországi rendszerének kidolgozása, nyugat-dunántúli tesztelése. EVGI Magánerdészeti és erdőtelepítési információ nyújtás. Magánerdészeti és erdőtelepítési multimédiás tájékoztatás. Magánerdészeti és erdőtelepítési információs irodai szolgáltatás. A társadalomnak az erdővel szemben támasztott igénye módosult; nagyobb az elvárás a közjóléti (védelmi, rekreációs) szolgáltatásokkal szemben. Az ilyen megoldásokat célzó kutatások minden esetben hosszú időtartamúak, az Erdőművelés Tanszék e tekintetben 10 70 éves terepi kísérletekkel alátámasztott kutatásokkal rendelkezik, melyek folytatásával és új kutatások indításával hozzájárulhatnak a konkrét természetszerű erdőtársulásban folytatandó természetközeli erdőművelési módszerekhez. 1.2.1. A természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek továbbfejlesztése Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben. Az 1936- ban elkezdett (Sopron 182 A, B; 1 ha) szálalóvágási kísérlet utolsó fázisában a bontások kijelölését és elvégzését követően évenként vizsgálandó a felújulás erélye, a faállomány-szerkezet szálaló szerkezet irányába történő átmenete, és ennek fatermési vonatkozásai. Magyarország legrégibb ilyen jellegű kísérlete, melynek tapasztalatai nyomán átalakító üzemmód néven újabb erdőterületeken indulhatnak meg, s részben indultak is hasonló munkák. Mesterséges és természetes erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások összehasonlító vizsgálata a sárvári Farkaserdő gyertyános-kocsánytalan tölgyes faállományaiban. A Bejcgyertyános 10C erdőrészlet (8 ha) idős gyertyános-kocsánytalan tölgyes faállományában a 2005-ben indított erdőfelújítási kísérlet három módszert mesterséges erdőfelújítás tarvágást követően, fokozatos felújítóvágás ernyős eljárással és fokozatos felújítóvágás csoportos eljárással kíván összehasonlítani. Az összehasonlítás célja annak meghatározása, hogy a kocsányos tölgyesek fatermelési és természetvédelmi rendeltetése melyik módszerrel egyeztethetők össze leginkább. A kutatás során az erdősítés első éveinek újulat-viszonyai vizsgálandók. Bükk újulat a Soproni szálalóerdőben Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőn. A Szentgyörgyvölgy 12A erdőrészlet 1 ha-os kísérleti parcelláján az erdeifenyvesek szálalási lehetőségeinek vizsgálata 1995-ben kezdődött meg, jelen kutatás keretében 2006-tól a szálaló
12 1.2. szerkezet kialakítása és az erdeifenyő természetes felújulási feltételeinek biztosítása az elsődleges cél. A szentgyörgyvölgyi erdőtömböt az Őrségi Nemzeti Park szálaló üzemmódra kívánja átalakítani, ezért a kísérlet kiemelkedő fontosságú. Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel. A 2005-ben indított kutatás keretében két erdőrészletben (Écs 5 F; 4,6 ha és Rábakecöl 6 G; 8,5 ha) különböző eljárásokkal végrehajtott mesterséges felújítást hivatott vizsgálni. Az écsi területen őshonos magas kőris (csemete), kocsányos tölgy (csemete) és csertölgy (makk) erdősítés történt 2004-ben erdeifenyő-feketefenyves faállomány helyén. Az erdősítés első éveiben a termőhelyhez való alkalmazkodás vizsgálata a legfontosabb cél. A rábakecöli nemes nyáras faállomány felújítása mesterséges úton kocsányos tölgy makkvetéssel, valamint egy és kétéves kocsányos tölgy csemete, illetve alávágott csemete ültetésével tervezett. A kutatás célja részben a különböző erdősítési technológiák összehasonlítása, majd elegyítés révén a termőhelynek megfelelő természetszerű fafaj-összetétel kialakítása. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EMT, TAEG Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben Az újulat és az idős faállomány együttes érdekében további bontás végrehajtása: újulat megmaradásának, a felújult csoportok és foltok megerősödésének, illetve a további felújulás elősegítésének biztosítása az erősen vízhajtásos és oldalágas faegyedek többségét kortól függetlenül kivágásra jelöltük kivágásra kerülnek a területen egyre nagyobb számban lévő beteg, sérült és csúcsszáradt általában túlkoros faegyedek (összesen 400 db fatörzs (19 db/ha) kivágására kerül sor). Olyan állományszerkezet, amelyben: a biodiverzitás fenntartása és növelése érdekében az elegyességet megőriztük a szálaló szerkezet gyorsabb kialakítása érdekében a faegyedek minőségétől és pozíciójától függetlenül figyeltünk a különböző méretek megfelelő eloszlására az utak, közelítő utak mentén, az állományszegélyen az idős fákat megtartottuk megtartottuk a későbbi szálalóvágások során továbbtartandó faegyedeket. A felújult különböző életfázisban levő faállományrészek ápoló-, tisztítóvágásainak, valamint gyérítés jellegű munkáinak elvégzése. EMT, SZE Mesterséges és természetes Felújulási viszonyok vizsgálati jelentés. erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások öszszehasonlító vizsgálata A 2005/2006. telén végrehajtott tar- és bontóvágások, valamint a végrehajtott mesterséges erdőfelújítást követően egy tenyészeti időszak elteltével a felújulási viszonyok vizsgálatára került sor. Felújulás összehasonlító vizsgálata, esetleges ápolások és facsemete pótlások végrehajtása. EMT, ZEF Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőn. Az 1 ha-os parcellán megtörtént a talajfelszín felszaggatása, a faállomány és az újulat felvétele, és a további szerkezetalakító bontás kijelölése. Ideális szálalószerkezet kialakítása, melynél a hektáronkénti törzsszám 724-ről 488 db-ra fog csökkenni. A fahasználat végrehajtása, az erdeifenyő felújulásának számbavétele, szükség esetén magszórás és/vagy csemeteültetés. EMT, KAEG Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel. Az Écs 5 F erdőrészlet magas kőris, kocsányos tölgy és csertölgy csemetésében a vegetációs időszak elején megtörtént a csemeték számbavétele és magassági méreteik rögzítése. Szükséges ápolások elvégzése. A Rábakecöl 6 G anyaállomány végvágása. Mesterséges erdőfelújítás kocsányos tölgy makkvetéssel, valamint egy- és kétéves kocsányos tölgy csemete, illetve alávágott csemete ültetésével. Szükséges ápolások elvégzése. Écs 5 F erdőrészlet fafajokról statisztikai adatok rendelkezésre állnak. mintaterületes vizsgálata. Pótlás, ápolások elvégzése; újulat Rábakecöl 6 G erdőrészlet sikeres felújítása, természetes elegyarány beállítása. 1.2.2. Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése Az erdészeti növényvédelemben a jelenleg használt technológiák nagy része a mezőgazdasági növényvédelemből került átvételre. Az Európai Uniós szabályoknak, engedélyezési folyamatnak köszönhetően a 2005-ig forgalomban lévő hatóanyagok, növényvédő szerek jelentős része kivonásra került, így az egyes technológiák átdolgozására kényszerültünk. Az új hatóanyagok összehasonlító kísérleteit 2005-ben a gyapjaslepke elleni védekezési sorral kezdtük meg, melynek keretében a Magyarországon forgalomban lévő, és várhatóan engedélyezésre kerülő készítményeket vontuk több változós kísérletbe. E munka kiértékelése bizonyította, hogy valamennyi alkalmazott készítmény hatékony, a lombrágó hernyók elleni védekezésre alkalmas. A két hatóanyag-csoport között
a kijuttatás idejének megválasztásában, és a technikai feltételek biztosításában van alapvető különbség. A gyakorlati eredmények megközelítően azonosak, de az ökonómiai elemzés során kiderült, hogy az egységnyi terület szerköltségében jelentős különbségek vannak. 2006-ban az egyszikű gyomok visszaszorítására, és a cserebogár nemző, valamint cserebogár pajor elleni védekezésre állítottunk be kísérleteket. Megkezdtük a fában élő rovarok, valamint ezek szerepének vizsgálatát az erdei életközösségben. Alapvető célja a részfeladatnak, hogy az erdészeti technológiák terén a környezetet legkevésbé károsító hatóanyagokat, a kedvező felhasználási tulajdonságokkal rendelkező növényvédő szereket, és a rendelkezésre álló szerek közül az ökonómiailag legkedvezőbbeket kiválasszuk, azoknak teljes technológiáját kidolgozva, a hatósági engedélyokiratokat az erdészetre is kiterjesztve ajánlhassuk a gyakorlati gazdálkodók számára. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok 1.2. 13 EFI, TAEG, CR, SYN, DOW, MAK, MKW, BASF A Magyarországon forgalomban lévő egyszikűirtó szerek összehasonlító vizsgálata légi technológiákban. A légi kijuttatásra javasolható 5 készítmény a kísérletbe vont 8 közül. További dóziscsökkentő vizsgálatok az 5 javasolható készítménnyel. EFI, VERGA, CR, SYN, DOW, MAK, MKW, BASF A Magyarországon forgalomban lévő egyszikűirtó szerek öszszehasonlító vizsgálata földi technológiákban. Hidraulikus cseppképzésű ellenőrzött cseppméretű (CDA) technológiával kijuttatás során öszszehasonlító kísérlet 8 készítménnyel. A CDA technológia erősen gyomosodó területen nem perspektivikus, a sorcsík kezelés nem ad egész vegetációs időre védelmet. A háti hidraulikus cseppképzésű géppel teljes területen végzett kezelés eredményes lehet a gyomflórától függően. A hidraulikus cseppképzésű kijuttatással a teljes területen végzett kezelések megismétlése, a hatóanyagok kiválasztása. EFI, SEFAG, KASZÓ Légi védekezési kísérlet a cserebogár imágó ellen. Az egyetlen engedélyezett növényvédő szer az engedélyezett dózisban nem ad elegendő védelmet. Dóziskísérlet, más kísérleti hatóanyagokkal végzett kísérletek. EFI, KEFAG,ZEF, KASZÓ Talajinjektálásos kísérlet cserebogárpajor ellen. A jelenleg engedélyezett készítmények nem adnak elegendő védelmet. Új hatóanyagok kipróbálása. EFI, KASZÓ Gyökérpépeléssel kijuttatott kezelések vizsgálata. A több dózisban végzett kísérlet során a kezelési mód alkalmatlannak bizonyult a megfelelő szintű védelemre. EFI, ZEF Beöntözéses technológia vizsgálata. Az évi kétszeri beöntözés nehézkes, erdészeti általános technológiaként nem alkalmas. EFI, ZEF Köztes vetéssel biológiai védekezési technológiai kísérlet. Az eredmények nem egyértelműek, a kísérletet több éven át folytatni kell. A kísérlet folytatása. A Magyarországon őshonos fafajok szövetei értékes járulékos (extrakt) anyagokat tartalmaznak. Célirányos kutatással lehetőség nyílik finom vegyszerként, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, táplálék kiegészítők stb. alkotóiként felhasználható és a kereskedelmi forgalomban értékesíthető termékek kinyerésére. Céljaink között az erdei fák kitermelése és a faanyag ipari felhasználása során keletkező hulladékok és melléktermékek hasznosítása is szerepel. 1.2.3. Továbbhasznosítható anyagok kinyerése lignocellulóz alapanyagokból Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok KI Shimadzu QP 2010 típusú GC-MS (Gázkromatográfiástömegspektrometrométer) készülék beszerzése és beüzemelése. Beszerzés: 2006. június. Beüzemelés megtörtént. További gázkromatográfiás vizsgálatok. KI Fafajok, faszövetek kiválasztása. Bükk (geszt), akác (kéreg, geszt), kocsányos tölgy (kéreg, geszt) kiválasztott anyagok sikeres előkészítése és kísérletbe vonása. KI Extrakció. Oldószeres és szakaszos extrakciók sikeres elvégzése. KI Elválasztás, azonosítás. Rétegkromatográfia, GC-MS sikeres alkalmazása. Kocsánytalan- és csertölgy faszöveteinek vizsgálata. Melléktermékek és hulladékok vizsgálata. Oldószeres és szuperkritikus extrakció. Preparatív HPLC rendszer alkalmazása. KI Járulékos anyagok kinyerése a kiválasztott fafajok esetében. Bükk: (+) katechin, kvercetin és taxifolin glikozidok; Akác: robinetin, fisetin, dihidrorobinetin; Tölgy: kvercetin glikozidok, fenolkarbonsavak (hidrolizálható tanninok, galluszsav-származékok) kinyerése. További fafajok járulékos anyagainak kinyerése.
1.3.1. Erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése 14 1.3. A program fő célja: az erdővel borított kisvízgyűjtők vízháztartási-vízgazdálkodási sajátosságainak jobb megismerése, az erdő-víz kapcsolat összefüggéseinek hosszú távú, intenzív vizsgálata, a vízgazdálkodással kapcsolatos műszaki feladatok végrehajtásának, illetve ökológiai elvárások teljesülésének segítése. A hosszú távú vizsgálatok megkövetelik a folyamatos adatgyűjtést. A NYME kezelésében levő, Sopron közelében elhelyezkedő hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház és a körülötte lévő megfigyelő- és mérőhelyek ideális helyszínt biztosítanak az említett kutatások elvégzésére. Az alprogram keretében felújításra került épület a Hidegvíz-völgyben folyó kutatások központi helyszínévé vált. A felújítási terv 2005. évi elkészítése és engedélyeztetése után ebben az évben a kivitelezés is befejeződött. A kutatási terület állandó vízfolyásán, a Rák-patakon létesített vízhozam mérő műtárgy a vízgyűjtő vízháztartási-vízgazdálkodási viszonyainak megismeréséhez szolgáltat alapadatokat. A létesítmény tervezését és engedélyezési eljárását követően a megépítésre is ebben az évben került sor. A hidegvíz-völgyi kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, az adatok gyűjtése és elsődleges feldolgozása folyamatosan történik. A felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi sajátosságaira és a velük összefüggésben lévő környezeti jellemzőkre vonatkozó méréseket folytatunk egy meteorológiai állomáson, három intercepciós mérő kertben, három állandó és négy ideiglenes vízhozammérő helyen, valamint több mint ötven talajvíz-megfigyelő kútnál. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok GMLI-EVIT Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása. A hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása elkészült. GMLI-EVIT Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház földkábeles villamoshálózati ellátása. A kutatóház mérőműszerei folyamatosan működhetnek. A Hidegvíz-völgy terepmodelljének létrehozása légi és földi adatok, valamint kiegészítő helyszíni felmérések felhasználásával. GMLI-EVIT, ÉDKVI Vízhozammérő műtárgy kivitelezése. A vízhozam mérése lehetővé vált az egész vízgyűjtőre. A hidegvíz-völgyi kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, adatok gyűjtése és elsődleges feldolgozása. GMLI-EVIT, TAEG A hidegvíz-völgyi kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, adatok gyűjtése és elsődleges feldolgozása. A mért adatok folyamatosan rendelkezésre állnak. Vadaskertek vízellátásának elemzése és fejlesztése a ZEF területén. 1.3.2. Erdészeti feltáróhálózatok fejlesztése Kísérleti út Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek. Az erdészeti útépítéseknél környezetvédelmi és közgazdasági szempontból egyaránt fontos a helyi talajok felhasználása a pályaszerkezetek anyagaként. Hazai körülmények között a kötött talajú földművek anyagának felhasználása jelent problémát, különösen erősen csapadékos területeken. A megoldást a meszes talaj stabilizáció jelentheti, amelynek ismételt bevezetését a korszerű talaj marók és kötőanyag adagolók teszik lehetővé. A kísérleti út célja megvizsgálni a meszes talajstabilizáció szerepét a pályaszerkezetben, valamint a ráépített pályaszerkezetek forgalom állóságát. A kísérleti útpályaszerkezetek tervezésével és az építési szakaszok kitűzésével a tervezési folyamat a 2005. évben lezárult. A pályaszerkezet-típusok megépítésére ebben az évben került sor. A szükséges mérések elvégzése, valamint a kapott adatok feldolgozása és elemzése a 2007. és a 2008. évek feladata lesz. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása. A Nyugat-dunántúli Régió erdőgazdálkodással foglalkozó részvénytársaságai közül a SZE feltáróhálózata a feltárt terület és a burkolt utak hossza tekintetében országosan is az egyik legjelentősebb. A hálózat bővítési és fenntartási feladatok tervezését és végrehajtását egy geoinformatikai alapokon nyugvó digitális útnyilvántartás jelentősen megkönnyíti. A digitális útleltár 2005. évi létrehozása után ebben az évben az utak állapotának felmérésére és forgalomelemzésére került sor. Az így létrehozott Erdészeti Útügyi Információs Rendszer adatállományainak teljes körűvé bővítése a következő két év feladata lesz.
Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok GMLI-EFELT, ZEF, CH Kísérleti útszakasz építésének tervezői művezetése a ZEF területén. A kísérleti útszakasz a tervek szerint épült meg. Kísérleti útszakasz állapotértékelése a ZEF területén. GMLI-EFELT, SZE Feltáróutak állapotfelvétele és forgalomelemzése a SZE területén. A feltáróutak forgalmának és állapotának adatbázisa elkészült. A SZE útügyi információs rendszerének kialakítása. A részfeladat célja a hazai erdőtűz-károk felmérése, az erdőtüzek elleni védekezés technikai és technológiai hátterének fejlesztése, különös tekintettel olyan technikai gyorsbeavatkozó berendezések tervezésére, fejlesztésére, hazai adaptálására, alkalmazásba vételére, amelyek eredményesek lehetnek az erdőgazdaságok számára az erdőtüzek oltásában. A 2006. évi kutatás-fejlesztési tevékenység kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések fejlesztésére, illetve az alkalmasnak ítélt változatok felkutatására irányult. A fejlesztőmunka során elkészült egy építőszekrény-elv alapján felépülő erdőtűz-oltó kiskategóriás berendezés (VÍZÖNTŐ) műszaki dokumentációja és egy változatának prototípusa, valamint elindult a berendezés szabadalmaztatási eljárása. A VÍZÖNTŐ gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó berendezés megvalósított prototípusa utánfutóra szerelt, 400 dm 3 térfogatú polietilén tartállyal, 4,2 kw teljesítményű benzinmotoros szivattyúval (folyadékszállítása 40 bar nyomásnál 40 dm3/min), kétkörös, 5 10 m hatótávolságú szóró-oltópisztollyal ellátott berendezés. Oltási teljesítménye 2400 m 3 erdőtérfogat a tartály 400 dm 3 vízével, 10 perc alatt. További vízpótlást jelenthet a vontató Pickup kivitelű terepjáró rakfelületére felszerelt 1000 dm 3 -es tartály, mely csővezetékkel rácsatlakoztatható a VÍZÖNTŐ rendszerére. Az így összeépített Pickup + VÍZÖNTŐ szerelvény teljes oltási teljesítménye kb. 8400 m 3 erdőtérfogat a két tartály 1400 dm 3 vízmennyiségével, 35 min oltási idő alatt. Kutatást folytattunk továbbá annak kiderítésére, hogy hasonló kategóriájú eszközökben milyen a világ kínálata. Megállapítottuk, hogy elég szegényes, a mégis elérhető eszközök közül a következők hazai tesztelését tervezzük: BUSH FIRE Top Line impulzus vízködképzővel és vízágyúval felszerelt pótkocsi; GUN 500 axiálventillátoros permetezőgép légporlasztásos vízképzésre; DONDI DMR 55.B típusú egy oldalra szóró rotációs árokásó; gyorsbeavatkozó kézi eszközök; gyorsbeavatkozó vízbombák. 1.3.3. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése 1.3. VÍZÖNTŐ erdőtűzoltó berendezés 15 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok EMKI-GT, MGT Műszaki fejlesztési tervek erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközökről. VÍZÖNTŐ műszaki dokumentációja. A fejlesztési tervek bővítése az építőszekrény elv alapján. EMKI-GT, KAEG Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszköz (VÍZÖNTŐ) prototípusainak kivitelezése. VÍZÖNTŐ kísérletekre, vizsgálatokra alkalmas prototípusa. A VÍZÖNTŐ prototípusának alkalmazástechnikai próbái. A VÍZÖNTŐ igény szerinti továbbfejlesztése, a vizsgálatok eredményei alapján. EMKI-GT, KV A VÍZÖNTŐ szabadalmaztatási eljárásának elindítása. VÍZÖNTŐ szabadalmaztatási folyamata. EMKI-GT, KV, RÁ Hazai adaptálásra alkalmas kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök felkutatása. Hazai tesztelésre javasolt kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök változatai. Kis- és középkategóriás erdőtűzoltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések tesztelése, vizsgálata. Gyorsbeavatkozó kézi eszközök tesztelése, vizsgálata. Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer tesztelése. A térinformatika lényeges szerepet tölt be nemcsak ebben az alprogramban, hanem szorosan kapcsolódik mindegyik program részfeladatához, így egy nagyon fontos kapcsolódási pontot jelent a program egészében. A főbb fejlesztési irányok a projekt négy éves futamidejének megfelelően a következők: kézi számítógépekre való szoftverfejlesztés a terepi adatgyűjtés megkönnyítésére, terepi adatok számítógépes feldolgozása, digitális erdészeti térképek hatékony előállítása, 1.3.4. Erdészeti térinformatika fejlesztése
felületmodellezés és képfeldolgozás erdészeti alkalmazásának korszerűsítése, új digitális fotogrammetriai technológiák kidolgozása. A fejlesztés során korszerűsítettük az eddig alkalmazott rendszer adatmodelljét, térinformatikai funkcióit, az erdészeti térképek vetületi rendszeréhez szükséges algoritmusokat. Kifejlesztettük a terepi mérések automatikus feldolgozásához (mérési állományból térképi elemek automatikus felépítése), valamint a térképek javításához szükséges eljárásokat. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok 16 1.4. GMLI-FTT, DigiTerra GMLI-FTT, DigiTerra GMLI-FTT, DigiTerra Terepi felmérések feldolgozásához szükséges algoritmusok kidolgozása. Hatékony és automatizált erdészeti térképkészítési technológia leírása. Digitális erdészeti térképek javításához szükséges algoritmusok kidolgozása. Terepi felmérések feldolgozásához szükséges algoritmusok. Automatizált erdészeti térképek készítéséhez szükséges eljárások. Térképek javításához szükséges algoritmusok. Felületmodellező algoritmusok korszerűsítése és kidolgozása erdészeti feladatok megoldásához: famagasságmodell, termőréteg-vastagság térbeli modellezése, hidrológiai számítások, erdészeti úttervezés támogatása. Képfeldolgozó algoritmusok korszerűsítése és kidolgozása erdészeti feladatok megoldásához: erdőterületek változásának detektálása, erdei ökoszisztéma térképezés, erdőtüzek térképezése és előrejelzése, erdőterületekről készült hiperspektrális és nagyfelbontású űrfelvételek osztályozásának vizsgálata, szegmentálás alkalmazása. 1.4.1. Mezei élőhely mozaikkomplexek gerinces állatvilágának vizsgálata Fogoly Kutatásaink helyszíne az első öt részfeladatcsoport vonatkozásában a Mosoni-síkság, az utolsó témacsoport esetében pedig a Fertő-táj. Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázata. A meteorológiai viszonyok vizsgálata: Saját automata mérőállomásunk, illetve két másik állomás adatait elemezve feldolgoztuk az aktuális időjárási viszonyokat. Talajvizsgálatok: A talajvizsgálati térkép digitalizálása megtörtént, illetve megkaptuk a talajvizsgálatok laboratóriumi eredményeit. Ezek birtokában részletes, aktuális, tematikus talajtérképeket készítettünk. Élőhely térképezés, terület kimutatás: Tematikus térképeken ábrázoltuk, továbbá számítottuk területét és hosszát a fás élőhelyeknek, az infrastruktúrális hálónak, illetve a szegély élőhelyek (ökotonok) terület és hosszfelmérése és kimutatása ugyancsak megtörtént. A vetésterület havi változásdinamikáját a minden havi 15-i állapotot felmérve rögzítettük, így havi gyakorisággal készíthettünk tematikus élőhely-térképet. Térképeinken kiemelten ábrázoltuk az ugarokat, továbbá a táblák szegélyében kialakított funkcionális ökotonokat. A termesztéstechnológia rögzítése: A táblatörzskönyvek, illetve gazdálkodási naplók alapján a technológiai folyamatok tér-idő mintázata, illetve a tematikus térképek elkészültek. Megállapítottuk az alkalmazott kemikáliák típusát, hatásmechanizmusaikat értékeltük és veszélyességüket kalibráltuk. Élőhelyfejlesztések tér-idő mintázata: A területen folyó komplex élőhely-fejlesztési beavatkozások (vadgazdálkodási célú, Érzékeny Természeti Terület alapú) mintázatának alakulását a fenti módszerekkel GIS alapon rögzítettük és elemeztük. A Mosoni-síkság mezővédő erdősávjaihoz csatlakozó területek átfogó madártani vizsgálata A fészkelő madárközösségek felmérését 2006. tavaszán két alkalommal (áprilisban és májusban) végeztük a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer által javasolt metodikát alkalmazva (kétszeri pontszámlálás, fix sugárral). A szegélyterületek (gyepes táblaszegélyek) madárközösségeit vonal-transzekt módszerrel mértük fel. A standardizált fajszám és az összdenzitás a szegélyzónákban és a parlagokon volt magasabb értékű. A kiemelten vizsgált fajok, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a sordély (Miliaria calandra) denzitása a felhagyott táblákban és a szegélyterületeken volt a legnagyobb. A túzok (Otis tarda) 2006. évi tavaszi (április 19.) szinkronszámlálása során a Mosoni-sík Hanság területén összesen 51 példányt (25 kakas, 26 tyúk) regisztráltunk. A nappali ragadozómadarak monitoringja a 2006. évben tovább folytatódott. A fokozottan védett fajok közül 1 pár parlagi sas (Aquila heliaca), 1 pár réti sas (Haliaeetus albicilla) és 2 pár kerecsensólyom
(Falco cherrug) költött a területen. Rádió-telemetriai módszerek alkalmazásával vizsgáltuk a fogoly (Perdix perdix) repatriált egyedeinek túlélését, tavaszi és nyárvégi kibcsátások során. Megállapítottuk a túlélési dinamikát, a csapattevékenységet, illetve a kibocsátóhelytől (jelölés) eltávolodás mértékét. Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása a Mosoni-síkság területén A kétéltűek felmérése nászidőszakban akusztikus és vizuális megkeresés módszerével történt. A lárvák kvantitatív mintavételezésével az egyes fajok hozzávetőleges populációnagyságára következtettünk. A területen legnagyobb számban a kecskebékát (Rana kl. Esculenta) találtuk. Kisebb egyedszámban előforduló fajok: tavi béka (Rana ridibnunda), vöröshasú unka (Bombina bombina), erdei béka (Rana dalmatina), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis). A siklófélék (Colubridae) fajai közül egyedül a vízisikló (Natrix natrix) jelenlétét sikerült kimutatni. A nyakörves gyíkfélék (Lacertidae) két faját detektáltuk a területen, ezek a nagy denzitással jelenlévő fürge gyík (Lacerta agilis) és a szórványosan előforduló zöld gyík (Lacerta viridis). Kisemlősfauna csapdázásos vizsgálata A 2006-os év során 4 alkalommal (április, június, augusztus, október) került sor kisemlősök élvefogó csapdákkal történő vizsgálatára. A 2005-ös évben kijelölt transzektek alapján helyeztük el 2006-ban is csapdáinkat, területenként 4 4 - jellegzetes élőhely-típus kisemlős közösségét vizsgálva. A 2006-os év egyedszámai jelentősen alulmaradtak a 2005-ös év populáció méreteihez képest. A Mosoni-síkságon fontos eredmény a kislábú erdeiegér (Apodemus microps) nagyobb számú előkerülése, mely utal a faj állandó jelenlétére a szegélyterületeken. Kisragadozók közül a menyét (Mustela nivalis), görény (Mustela putorius), nyest (Martes foina), nyuszt (Martes martes) előfordulását tapasztaltuk. Értékes faunisztikai adat a Mosonisíkságon a veszélyeztetett, védett faj, a molnárgörény (Mustela eversmanni) előfordulása. Mezei nyúl és őz habitat-használatának vizsgálata A tavaszi vegetációban 2006. március 25-én és 2006. április 21-én végeztünk a mezei nyúl esetében területhasználati vizsgálatokat. A megfigyeléseink szerint a nyulak ott keresték a táplálékukat a leggyakrabban, ahol a területen jelentős volt a zöld növényi takarás. A 2006-os kutatási évben november hónapban tervezünk egy mintavételt, amikor a Mosoni-síkságon mezei nyúlra társas vadászatot rendeznek. Ekkor a reprodukcióval kapcsolatos adatok (méhheg szám, ivarszervek aktivitása stb.) gyűjtése mellett a nyúl állomány állategészségügyi helyzetét is felmérjük. Az őzbefogás hálós módszerrel, 3 alkalommal (2006. 02. 16., 02. 24. és 03. 09) történt. A befogás során a rádióadó felszerelése mellett testsúly és testméretek felvételezése, valamint bélsár minta vételezése és vérvétel történt. Egy héten 4 5 bemérés történik különböző napszakokban (hajnal, délelőtt, délután, éjszaka). A 12 befogott egyedből egy fiatal gida elpusztult, egy suta pedig kibújt a nyakörvből, így jelenleg 10 állat folyamatos bemérése történik. Egyedenként jelenleg átlagosan 100 bemérési ponttal rendelkezünk. Az egyedek meglepően kis területen belül mozognak (eddig tapasztalt legnagyobb elmozdulás megközelítőleg 4 km volt). Vízivad monitoring működtetése Kutatásainkat a Fertő-tó hagyományos monitoring területein kívül 2006-ban kiterjesztettük a Bősárkány községhatárban kialakított Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukcióra is. Augusztus-március időszakában (9 hónap) a megfigyelések köre összesen 51 fajra terjed ki. Az állományfelmérések mellett elemeztük a vadludak húzás dinamikáját és összefüggést kerestünk az időjárási és más környezeti tényezőkkel. A munka eredményeként számszerűsíthető az új vizes élőhely elfoglalása, a vízivad fajok területfelosztása a Fertő-tó és az új, mintegy 400 ha-os vizes élőhely között. 1.4. Őzgida Nyárilúd 17
Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok VGI Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázatának térképezése. Havonkénti élőhely-térkép elkészítése. Elemzés folytatása. VGI, LAJTA Fogoly túlélésének rádió-telemetriai vizsgálata. A repatriált foglyok mortalitási adatai, a kibocsátási módszerek tesztelése. Monitoring folytatása. VGI, LAJTA Mezei élettér gerinces faunájának felmérése. Kétéltű-hüllő-madár- és emlősfaunisztikai és közösségi paraméterek. Monitoring folytatása. VGI, LAJTA Mezei nyúl reflektoros éjszakai állománybecslés, habitat-használat vizsgálata. Populáció-változás nyomon követése, habitat-használati adatok felhasználása a vadföldek tervezésénél Monitoring folytatása. 18 1.4. VGI, LAJTA VGI, KAEG VGI Őzek befogása és rádióadókkal történő megjelölése. Fertő és a Nyirkai-Hany vízivad-monitoringja. Fertő tavi rezervátumi vadbiológiai kutató állomás épületberuházásának elkezdése (1. szakasz). Őzek otthonterületének, élőhelyhasználatának és választásának meghatározása. Havi szinkronnapok vízivad-állományának megállapítása. Szerkezetkész épület. Újabb egyedek befogása, a monitoring folytatása. Monitoring folytatása. Kutató állomás épületberuházásának befejezése (2. szakasz). 1.4.2. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása A hazai erdők állapota, a vad élőhelyére gyakorolt hatása, a vadkár az egyik legellentmondásosabb, rengeteg feszültséget keltő, ökológiai és gazdasági szempontból is súlyos problémaköre vadgazdálkodónak, erdőgazdálkodónak és természetvédőnek egyaránt. Az erdők monokultúrákká alakítása, a cserjeszint, az aljnövényzet eltávolítása, az erdők növekvő zavarása, a vadállomány túlnépesedése hozzájárulnak az adott táj vagy tájrészlet harmonikus ökológiai állapotának megváltozásához. A problémák gyökere, hogy az erdészet, a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdekei gyakran ellentétesek. A vadgazdálkodás hoszszú távú eredményességét csak a vad igényeinek figyelembe vételével történő ökológiai szemléletű gazdálkodás biztosíthatja. Így nem csupán vadgazdálkodási és természetvédelmi, de alapvetően ökonómiai érdek is, hogy megismerjük vadfajaink ökológiáját, és élőhelyükön ezt figyelembe véve folytassunk gazdasági tevékenységeket. Hangzatos nézet az, hogy a vadkárkérdés megoldása a nagyvad létszámának erős csökkentése. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, mert elemző munkák szerint a nagyvad sűrűsége és a vadkár között korántsem lineáris az összefüggés. A gímszarvas által okozott rágáskár mérséklésére elengedhetetlen a faj táplálkozási stratégiájának és élőhely-választásának jobb megismerése. Kevés az ismeretünk arról, hogy mely tényezők okozzák a rágáskár bekövetkeztét, melyek befolyásolják erősségét és, hogy milyen hatással vannak arra a különböző erdőművelési és vadgazdálkodási módszerek. Gímszarvas GPS készülékkel Bár a gímszarvas őszi-téli táplálék összetevői között a fás szárúaknak meghatározó jelentősége van, nem elhanyagolhatóak ebből a szempontból a lágyszárúak, különösen a kétszikűek sem, még hótakaró megléte esetén is. Ismeretes, hogy a patások táplálkozási stratégiáját sokszor olyan fitomassza táplálékkínálat küszöbszintek határozzák meg, amelyek átlépése után a táplálkozás hatékonyságának csökkenése miatt nem éri meg továbbra is azon a helyen táplálkozni. Másrészt, úgy tűnik, hogy az erdősítések rágásával okozott károsítás esetén is van egy olyan nagytestű növényevő sűrűségi küszöb, amelyet túllépve fokozott mértékű kárral számolhatunk. Ha elfogadjuk, hogy a táplálékkínálat mennyisége és minősége alapvetően meghatározza a nagytestű növényevők táplálkozási stratégiáját, ennek vélhetően vonatkoznia kell azokra az esetekre is, amikor a táplálékkínálatot mesterséges úton egészítik ki. A mesterséges takarmányozás hatására vonatkozó szakirodalom azonban meglehetősen gyér, és a közölt eredmények ellentmondóak. Egyes kutatások szerint a mesterséges takarmányozás a vadkárt növeli, mások azon a véleményen vannak, hogy megfelelő takarmányozással a hántáskár jelentősen csökkenthető, vagy megszüntethető. Gímszarvas GPS monitoring Ismeretes, hogy hazai erdősítéseinkben a gímszarvas (Cervus elaphus) és az őz (Capreolus capreolus) okozza a rágáskár túlnyomó részét. A két faj rágásképét nehéz elkülöníteni egymástól, ezért vélhetően a statisztikai adatokban megjelenő számok nagy hibával terheltek. Egyes vélemények szerint az őz nagyobb kárt okoz, mint gondolnánk, mert kisebb lévén az otthonterülete, hosszabb, néhány hetes vagy hónapos
időszakot tekintve, egy-egy erdősítést még úgy is jobban meg tud rágni, ha a gímszarvassal ellentétben szoliter életmódot folytat, vagy csak kis családi közösségben él. A gímszarvas és őz téli élőhely használatának jellemzőit és táplálék-összetételét jó néhány hazai és külföldi közlemény taglalja. Viszonylag kevesebb munka foglalkozik ugyanakkor az erdősítések használatát befolyásoló tényezők feltárásával. Annak ellenére így van ez, hogy az erdei vadkár megelőzési módszereinek kidolgozásához tudnunk kell, hogy az erdősítések területe, fafaji összetétele, csemetemagassága vagy a kísérő növények borítottsága milyen hatással van az erdősítés használatára és rágásintenzitására. A kérdést bonyolítja, hogy az erdősítés használatának nem minden esetben célja a táplálékfelvétel, vagyis nem minden esetben eredményezi a rágáskár nagyságának növekedését. Esetenként, ha az erdőfelújítás búvóhely céljára is alkalmas a használat és rágásintenzitás el is térhet egymástól. E kutatás célja feltárni, hogy a gímszarvas és őz milyen mértékben használja a különböző erdősítéseket, és ennek alapján használható biológiai módszereket adjon az erdősítések vadkár elleni védelmére. Hazánkban eddig ilyen jellegű újszerű módszereket alkalmazó kutatás nem folyt. Általában hagyományos módszerekkel zajlottak vizsgálatok, és csak kevés kérdésre adhattak válaszokat. 1.4. 19 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok VGI, TAEG Újabb gímszarvasok kerültek befogásra és megjelölésre GPS nyakörvekkel. 14 gímszarvasról vannak részletes eredményeink. A GPS-el megjelölt állatok számának növelése. VGI Az adatok számítógépre vitele és feldolgozása digitális térképek segítségével. A gímszarvas nappali és éjszakai élőhely-használatának megismerése, a preferált erdőtípusok és mezőgazdasági kultúrák meghatározása, a vadászati zavarás hatásának becslése, a gímszarvas mozgáskörzetének meghatározása, mozgáskörzet változása évszakonként és a hótakaró függvényében. Élőhely-használati indexek kiszámítása, olyan élőhely-fejlesztési módszerek kidolgozása, amelyek segítségével a vadkár csökkenthető. Hazánkban a szabadterületi nagyvadgazdálkodás mellett az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerep jut a vadaskerti vadgazdálkodásnak. Az utóbbi néhány évben a vaddisznó-teríték mintegy 12 15%-a már a vadaskertekben kerül hasznosításra. Nyilvánvaló, hogy intenzív körülmények között a vaddisznó táplálkozását mesterségesen kell biztosítani, de nem mellékes, hogy milyen természetes táplálékforrások állnak rendelkezésre, illetve ezeket a táplálékforrásokat a sűrű egyedszámban tartott vaddisznóállomány milyen gyorsan, milyen hatékonysággal éli fel, illetve vannak-e lehetőségei a területen lévő flórának és faunának a regenerálódásra. 1.4.3. Zárttéri tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása A kiválasztott zárttéri vadtartásokban, a SZE Csákánydoroszlói, a KAEG Göbösi, illetve a ZEG Zsigárdi vaddisznóskertjében a különböző aspektusokban felvételezésre kerültek azok a mintaterületek, ahol a monitoring-vizsgálatok a vadállomány ökológiai hatásait hivatottak mérni és modellezni. Idei eredményeink alapján megállapítható, hogy a tavalyi évnél kedvezőbb időjárási viszonyok ellenére tovább folytatódott mindhárom vaddisznóskertben a lágyszárúszint, helyenként a cserjeszint degradációja. A vaddisznó által potenciálisan felvehető állati fehérjeforrás (talaj-makrofauna) tekintetében a degradációs folyamatok a változatosabb takarmány-kínálat következtében lassulni látszanak. A takarmányozási technológiai utasításoknak megfelelően folyik a vaddisznó-állomány igényeinek megfelelő változatos táplálási feladatok elvégzése. A téli vaddisznóhajtások (november-január időszakában) a kondíció- és állategészségügyi vizsgálatok, illetve a testméret-vizsgálatok alapján lehet egyértelműen eldönteni, hogy az alkalmazott technológiai változtatások elérik-e a hozzájuk fűzött reményeket, azaz a vaddisznóállomány kívánt tömeg-gyarapodása, megfelelő kondíciója és állat-egészségügyi helyzete megvalósítható-e a kertek ökológiai állapotának jelentős romlása nélkül, a vadföld-gazdálkodás és a takarmányozás átalakításával. Vaddisznóskert
A téli teríték-vizsgálatok során a testméretek felvétele arra is lehetőséget nyújt, hogy a legjellemzőbb különbségek megállapításával a házi disznóra jellemző vérvonal meghatározható legyen. Kidolgozásra került egy teljes állat-egészségügyi vizsgálati protokoll, melyet kísérletképpen már más vadászatra jogosultak területén is alkalmaztunk a vadaskerti vaddisznóállomány egészségügyi helyzetének elemzésére. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2007. évre tervezett feladatok VGI, KAEG, ZEG, SZE Ökológiai állapotfelvételek elvégzése különböző aspektusokban vaddisznóskertekben. Előző évi felvételekhez képest bekövetkezett degradációs folyamatok rögzítése. Monitoring folytatása. 20 1.4. VGI, KAEG, ZEG, SZE Teríték-vizsgálatok. Kondíció, állat-egészségügyi állapot, testméretek felmérése és elemzése. Monitoring folytatása.