Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés 2008.

Átírás

1 Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

2 2 Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3. oldal Vezetői összefoglaló 4. oldal Eredmények oldal Szervezeti felépítés 7. oldal Konzorciumi partnerek 8. oldal 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése 9. oldal 1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése 11. oldal 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem 14. oldal 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése 17. oldal 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése 20. oldal 2. A régió fahasznosításának fejlesztése 23. oldal 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása 25. oldal 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység 28. oldal 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra 32. oldal 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem 32. oldal 2.5. Informatikai támogató tevékenység 33. oldal 3. Tudás- és technológiatranszfer 35. oldal Együttműködések 37. oldal Oktatási és képzési program - tudástranszfer 38. oldal A kutatómunkába bevont hallgatók 39. oldal Technológiatranszfer 41. oldal Publikációk 42. oldal Kommunikáció 45. oldal Munkaidő ráfordítás 47. oldal Teljesítményindikátorok 48. oldal Összesített pénzügyi mutatók 49. oldal Rövidítések 50. oldal

3 Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése, hogy a Nyugat-dunántúli Régió kiemelkedő erdészeti és faipari szellemi központjaként vezető szerepet töltsön be a térség innovációjában. Célunk olyan ipari kapcsolattartó, koordinációs és kooperációs tudás- és technológiatranszfer szol gáltató szervezet működtetése, mely lehetővé teszi, hogy partnereinkkel közösen magas színvona lú kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs tevékenység valósuljon meg, mely hosszútávon biztosítja a Nyugat-dunántúli Régió fejlődését. Vállaljuk, hogy olyan kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési (K+F) és innovatív hátteret biztosítunk, mellyel az erdészeti és faipari szakmáknak, a régió kis és középvállalkozásainak, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak és doktoranduszainak versenyképessége nyugat-európai szintre növekedhet. Hisszük, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint tudományos háttér, hogy a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás, hogy Magyarország természeti, logisztikai és gazdasági adottságai hosszútávon lehetővé teszik, hogy az ERFARET Európa meghatározó erdészeti és faipari tudásközpontjává váljon. Filozófiánk, hogy ahol a tudás, a technológia és egy nagyszerű gondolat találkozik, ott világszínvonalú értékteremtés valósítható meg. Küldetésnyilatkozat 3

4 4 Vezetői összefoglaló A Nyugat-magyarországi Egyetemen létrehozott Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont a tizenkét konzorciumi partnerrel sikeresen zárta négy éves projektjét. A régió erdőhasznosításának fejlesztése programon belül négy, A régió fahasznosításának fejlesztése programon belül pedig öt alprogram keretében az eddigi tevékenység regionalitásának megfelelően a gazdaságfejlesztő hatás elsősorban a térség stratégiai fontosságú erdészeti és faipari ágazataiban érvényesült azáltal, hogy a tudásközpont az ágazat speciális fejlesztési igényeit figyelembe vevő K+F tevékenységet folytatott. A projekt során közel 200 millió forint saját forrás bevonása történt olyan cégekkel együttműködve, mint a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a FALCO Forgácslapgyártó Zrt. vagy a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, a Nyugat-magyarországi Egyetem történetében több területen olyan fejlődést tapasztalhatunk, amely a Pázmány Péter Program keretében megvalósult RET-03/2004 projektnek köszönhető. Legkézzelfoghatóbb az a szintű infrastrukturális fejlesztés, műszerfejlesztés, amely az új, minőségi kutatási eredmények eléréséhez elengedhetetlen volt. Példaként említhető a CG-MS tömegspektrométer, a gázkromatográf, az elektronmikroszkóp, a fertő-tavi vadbiológiai kutatóközpont és a hidegvízvölgyi hidrológiai-monitoring kutatóház. A magas szintű együttműködés, az új partnerhálózat, és a partnereknél hasznosított kutatási eredmények olyan tényezők, melyek összességében megalapozták az ERFARET továbbműködését. Bizonyíték erre, hogy a GOP pályázati konstrukció keretében indítandó 3 éves projekthez szükséges saját forrást meglévő és új partnereink biztosítják. Kutatási eredményeinket az erdész és faiparos szakma jellegzetességeinél fogva leginkább a know-how átadásával bocsátottuk az érdekelt partner rendelkezésére. Ilyen átadott eljárások például a vegyszeres erdővédelmi technológiák, ahol ismert vegyszerekkel környezetvédelmi és gazdasági szempontból is optimális eljárásokat tudtunk fejleszteni, továbbá a vadgazdálkodási technológiák, melyek például az egészségesebb vadtakarmányozást tették lehetővé. Voltak olyan kutatások, melyek az erdész szakma szempontjából stratégiai fontosságúak, de eredményét csak év múlva láthatjuk az új erdőállományok megvalósítása során. Erre legjobb példa az 1.2 alprogramon belül a szálalóerdőkkel foglalkozó kutatás. Hosszú idő után először indította el a NymE első szabadalmi bejelentéseit (VÍZÖNTŐ gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó berendezés, sarangolt faanyag mennyiségi meghatározása fotoanalitikai módszerrel, légmentes faanyag-tárolási eljárás, talaj-injektáló gép, fűrészelést optimalizáló eljárás, új faipari ragasztó, papíripari nanoréteg adszorpciós eljárás), melyeknek hasznosítása, marketingje új feladatot jelent mind az egyetem mind az ERFARET számára. Tevékenységünk eredményeképp létrejött a FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, a Taschner Akusztikai Kft., Szabó Gábor erdőmérnök doktorandusz egyéni vállalkozása és Tari Attila formatervező és terméktervező-mérnök hallgató egyéni vállalkozása. Fontos eredménynek tartjuk azt, hogy az ERFARET lett a NymE technológiatranszfer folyamatainak legjelentősebb egysége, amely felvállalta ezt a nagy szakértelmet kívánó szerepet. A PATLIB-központ létrehozása, az oktatási és disszeminációs tevékenység, a Tudásközpont humánerőforrásának képzése a projektmenedzsment és iparjogvédelem területén megalapozták azt, hogy az ERFARET a jövőben is a NymE technológiatranszfer egysége legyen. A 2008-as év a fokozatos szervezeti átalakulás éve volt. Ennek egyik fontos momentuma, hogy szeptember 24-én megalakult a NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő-és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. Az ERFARET rendelkezésére álló vizsgáló, mérő berendezések, labor eszközök és a meglévő szaktudás együtt kínálják azt a lehetőséget, hogy az ipar számára továbbra is értékes szolgáltatásokat biztosítsunk, további partnerek bevonásával közös K+F feladatokat lássunk el, illetve olyan saját kezdeményezésű részprojekteket indítsunk, melyek eredményeként létrejövő innovatív termékek és technológiák hosszú távú bevételeket biztosítsanak a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Tudásközpont számára. Prof. Dr. Horváth Béla igazgató

5 Alprogram Eredeti célok Eredmények 1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése A társadalmi igényekhez igazodó, a komplex kistérségi tervezési rendszerbe illeszkedő regionális erdőtelepítési tervezés módszertanának kidolgozása. Vagyonérdekeltség megvalósítása, a tulajdonosi szemlélet elmélyítése az erdőgazdálkodásban. Szabályozó rendszer kialakítása a térségi, regionális erdőgazdálkodás fejlesztéshez. Faültetvény-telepítési technológiák fejlesztése mezőgazdasági területek beerdősítéséhez. Faenergetikai és ültetvénygazdálkodási kutatások, dendromassza energetikai hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése érdekében. Az erdők egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére alkalmas monitoring rendszer tervezése és működtetése, mely elengedhetetlenül szükséges a hatékony kármegelőzéshez. Környezetkímélő technológiák kidolgozása az erdőben előforduló károk mérséklésére, melyekkel a faállományok eredményesen megvédhetők. Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése, az erdő-víz kapcsolat összefüggéseinek hosszú távú, intenzív vizsgálata. Erdészeti feltáróhálózatok, az erdőgazdálkodással kapcsolatos szállítási és egyéb logisztikai hálózatok fejlesztése komplex szemléletű tervezéssel. Erdőtűz oltási technilák és technológiák műszaki fejlesztése. Térinformatikai és erdészeti informatikai fejlesztések. Mezei élőhely mozaik-komplexek gerinces állatvilágának vizsgálata, különös tekintettel a fás vegetáció szerepére. Élőhely-fejlesztési, takarmányozási, erdőművelési és egyéb erdő- és vadgazdálkodási módszerek kidolgozása, amelyek segítségével a vadkár, illetve a vadkárelhárítás költsége csökkenthető. A mezőgazdasági tevékenység hatásának elemzése a vadgazdálkodás által hasznosítható fajok körére. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása; Ökológiailag stabil, tartamos zárttéri nagyvadgazdálkodás feltételeinek kutatása vadaskertekben. - Birtokrendezési koncepció. - Erdészet az ÚMVFP-ben és NYDROP-ban javaslat. - Kistérségi és körzeti erdészetfejlesztési tervek. - Fakitermelési jövedelem megoszlás-modell. - Erdő- és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformjának megalakulása. - Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bővítése. - Kistérségi erdőtelepítési tervmeghiúsulásának feltárása. - Energetikai célú ültetvények ökonómiai vonatkozásai (tanulmány). - PEFC erdőtanúsítás hazai rendszerének előkészítése. - Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című könyv megjelentetése. - Környezetünk az erdő továbbképző tanfolyam. - A szálalóvágás technológiai folyamatának kidolgozása a befejező stádiumához érkezett. - Egyszikűirtó szerek és adalékanyagok összehasonlító vizsgálata dóziscsökkentés céljából. A csökkentett permetlé mennyiség alkalmazásával új védekezési technológia. Mellékhatás-vizsgálatok. - Cserebogár pajor elleni talajfertőtlenítés eredményességének és ökológiai hatásának felmérése. - Szúkárosított lucfenyvesek vizsgálata. A károsítás csökkentését szolgáló csalogatóanyagok tesztelése. Kárcsökkentési módszerek, irányelvek kidolgozása. - (+)-katechin nagy mennyiségű preparatív kromatográfiás izolálása tölgy kéregből. Költséghatékony extrakció megvalósítása. Megfelelő tisztaságú anyag izolálása. - A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutató-hely felújítása és működtetése. - Hidrológiai adatbázis. Paraméterezett csapadék-lefolyás modell. - Irányelvek a vadaskertek vízellátásának biztosítására. - Kisebb fajlagos költségű kötött talajon épülő erdészeti utak. - A SZE erdészeti útügyi információs rendszere. Erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételi módszere. - Erdőtűz-oltási kézikönyv öszszeállítása, kiadása. - Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszköz (VÍZÖNTŐ) prototípusainak kivitelezése és szabadalmi bejelentése. - Kísérleti kamerás-műholdas erdőtűz-figyelő rendszer, és hatásosságának bizonyítása. - Korszerű fotogrammetriai alkalmazás eljárásainak kidolgozása: hatékony részben automatizált tájékozási eljárással, korszerű mérési módszerekkel, térképszerkesztéssel, famagasság méréssel, faegyedek és fakoronák műholdas felismerésével. Eljárások beépítése a DigiTerra térinformatikai szoftverébe. - Havonkénti élőhely-térkép elkészítése, tér-idő mintázat elemzése, összhangban az időjárási viszonyokkal. - Fertő tavi vadbiológiai kutató állomás. - Őzek habitat-választásának és habitathasználatának elemzése, kiértékelése. - Kétéltű-hüllő-madár- és emlős-faunisztikai adatok összeállítása és elemzése. Élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása. - Havi szinkronnapok vízivadállományának megállapítása, tér-idő mintázat elemzése. - GPS adatok 21 jelölt gímszarvas mozgásáról. Gímszarvasok terület-használatának feldolgozása és elemzése. - Vadkár-csökkentési javaslatok kidolgozása és átadása a vadászatra jogosultak részére. - Vaddisznó takarmányozás-technológiai és vadföldművelési javaslatok átadása a vadászatra jogosultak részére. 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése Eredmények

6 6 2. A régió fahasznosításának fejlesztése Eredmények Alprogram Eredeti célok Eredmények 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység 2.3. Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem 2.5. Informatikai támogató tevékenység Az újonnan telepített és az ültetvényszerű erdők faanyag-minőségének vizsgálata. A minőségi hengeresfa és a sarangolt faanyag ipari- és energetikai hasznosításának szakmai-tudományos megalapozása. Új módszerek kidolgozása az ültetvényes faanyagok minőségének javítására. Faépítészeti és formatervezési művészeti tevékenység, mely a fahasznosítás minőségi fejlesztését hivatott szolgálni. A rendelkezésre álló fafaj-összetételnek megfelelő rostanyag kutatás. A hazai rostanyag (cellulóz) termelés fejlesztésének megalapozása. A használt papír- és csomagolóanyagújrahasznosítás korszerűsítése. Eljárások kidolgozása az erdőgazdasági, ipari és lakossági fahulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosítására a falemez- és papírgyártásban, valamint a faenergetikában. Az erdészeti és faipari kutatási tevékenységhez tartozó többi munkaszakasz széleskörű támogatása a legújabb információtechnológiai eredmények felhasználásával. Az iparágak gazdálkodási tevékenysége hatékonyságának és a szakterület nemzetközi kutatási versenyképességének növelése. Az erdészeti és faipari informatikai alkalmazási tapasztalatok alapján a regionális információtechnológiai tudástranszfer felerősítése az erdészeten és faiparon kívüli szakterületeken. - Fűrészipari választék kékülés elleni védelmére szolgáló technológia - Fotóanalitikus sarangfelvételi módszer fejlesztése, szabadalmi bejelentés megtétele. - Nagyszilárdságú és időjárásállóságú falemezek kifejlesztése. - LVL gyártástechnológia nyár alapanyagra. - Furnéralapú szerkezetek erősítése szén- és üvegszálak alkalmazásával nyár furnéralapú szerkezetekben. - Farámpa, fakilátó, mely bizonyította a fából készült mérnöki szerkezetek alkalmazhatóságának hipotéziseit. - Összehasonlíthatóvá váltak a különféle faházgyártó cégek szerkezetei, azokat tűzállósági határértékek szerint sorba lehet állítani. - Bizonyítárt nyert, hogy álgesztes bükk alapanyag alkalmas esztétikus tömörfa bútor előállítására. - Badacsonytomaj parti sétány és strandépítmények vázlattervei. Badacsonytomaj művésztelepterve, rekonstrukció. Badacsonytomaj bazársor, étterem, információs rendszer vázlatterv. - Gyorsmodellező eljárások elemzése, és ez alapján gyorsmodellező műhely kialakítása a formatervezési munkák modellezéséhez. - Híd-és épületegyüttes kerékpárutakhoz, kilátóval terv. - Szék, amely karbon-anyag felhasználásával készült. - Aranymetszésen alapuló átalakítható bútor. - Kiállítóhajó komplexum terve és modellje. - Új bölcsődei eszközrendszer. - Új, organikus kialakítású hangsugárzó eszköz. - Breuer Marcel Design Kutató Centrum. - ASA cellulózgyártási eljárás adaptálása több hazai fafajra. - Nanoméretű agyagásványnyal módosított linter rostok. - Papíripari újrahasznosított rostok víztelenedésének növelése molekuláris nanooréteg adszorpcióval. Szabadalmi eljárás indítása. - Nyár klónok hidratációs vizsgálata és használt raklap alapanyagú cementkötésű faforgácslapok gyártása további nyár klónok használatával. - Hulladékudvar és azon belül a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása. Nagymenynyiségű ipari hulladék újrahasznosítása, további bútorlapok gyártásához, valamint energiatermelés céljából. - Kereskedelmi minőségű (MSZ EN 312) P2 típusú faforgácslap ~40 % hulladék és használt faanyag bevitele mellett. - Működő faipari online adatbázis. - Demonstrációs célú ad hoc alkalmazások fejlesztése. A mobil szenzoros projekt demo változatát továbbfejlesztve az eredményeket hasznosítani lehet a faiparban is. - Vállalatirányítási rendszer önköltségszámító modulja.

7 Tudományos Tanács ERFARET Központ Program Tanács Szervezeti felépítés 7 Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus, Tudományos Tanács elnöke Prof. Dr. Dr. h.c. Bariska Mihály nyugalmazott egyetemi tanár Institut für Baustoffe Prof. Dr. Bondor Antal nyugalmazott egyetemi tanár Nyugat-magyarországi Egyetem Dr. Führer Ernő főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet Káldy József vezérigazgató Mecseki Erdészeti Zrt. Prof. Dr. Dr. h.c. Kozák Antal nyugalmazott egyetemi tanár University of British Columbia Dr. Kovács Pál kereskedelmi igazgató Bútoripari Vállalkozási Kft. Kurusa László klaszterbizottsági társelnök Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dr. Nyárs József miniszteri vezető főtanácsos, címzetes egyetemi tanár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztály Prof. Dr. Horváth Béla igazgató Bartha Eszter adminisztrátor Epergyes Katalin pénzügyi koordinátor Farkas Péter marketing menedzser Nyul Zsuzsanna pénzügyi előadó Dr. Varga Dénes műszaki menedzser Prof. Dr. Faragó Sándor rektor, Program Tanács elnöke Ajkay Adrián, PP Dr. Jámbor László, TAEG Dr. Jánoska Ferenc, NYME EMK Dr. Magas László, KAEG Dr. Péterfalvi József, NYME EMK Feiszt Ottó, ZEG Fekete Lajos, FALCO Győrffy Gábor, NYDRFÜ Horváth László, BEFAG Kiss Béla, KEFAG Kronekker József, SZE Mészáros György, NYME FMK Nagy Zsolt, LAJTA Nyull Balázs, DigiTerra Prof. Dr. Horváth Béla, NYME EMK Prof. Dr. Jereb László, NYME FMK Prof. Dr. Lett Béla, NYME EMK Prof. Dr. Molnár Sándor, NYME FMK Prof. Dr. Németh József, NYME FMK Prof. Dr. Varga Szabolcs, NYME EMK Prof. Dr. Winkler András, NYME FMK Szabó Vendel, egyéni vállalkozó Kutatási programok Program- és alprogramvezetők: 1. Prof. Dr. Náhlik András 1.1. Prof. Dr. Lett Béla 1.2. Prof. Dr. Varga Szabolcs 1.3. Dr. Péterfalvi József 1.4. Dr. Jánoska Ferenc 2. Prof. Dr. Molnár Sándor 2.1. Prof. Dr. Németh József 2.2. Mészáros György 2.3. Prof. Dr. Winkler András 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László 3. Prof. Dr. Horváth Béla Farkas Péter Dr. Varga Dénes

8 8 Konzorciumi partnerek Nyugat-magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., Az erdő- és fagazdálkodási ágazat egyedülálló magyarországi egyetemeként, a konzorcium vezetőjeként működik. Fő feladata, hogy háttérintézményként tudásbázisával, infrastrukturális és laboratóriumi felszereltségével biztosítsa a magas színvonalú K+F és innovációs hátteret az ERFARET számára. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt Pápa, Jókai u. 46., Erdőgazdálkodás (62 ezer ha), iparifa kitermelés és feldolgozás, parketta előállítás, vadgazdálkodás jellemzi tevékenységét. Területének közel 35 %-a természetvédelmi terület, mely miatt jelentős közjóléti szerepet vállal. Parkettagyártása és erdei iskola programja miatt jelentős partner a tudás- és technológiatranszferben. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft Budapest, Széher u /3., Szoftverfejlesztő cég, erdészeti és térképészeti területen kínál megoldásokat és szolgáltatásokat. Az alapító tagok soproni egyetemi éveik alatt kezdték el fejleszteni termékeiket erdőmérnök hallgatóként, megoldást keresve az erdészeti digitális térképkezelésre, és térinformatikai problémákra. Szoftvereit használja az Állami Erdészeti Szolgálat és az erdőgazdaságok is. Stratégiai partner az innovációban. FALCO Forgácslapgyártó Zrt Szombathely, Zanati út 26., Magyarország legjelentősebb faforgácslap-, felületkezelt faforgácslap-gyártó vállalata. Nagy arányban, termelési volumenének 50 %-ában ipari fahulladékot hasznosít. Az ERFARET stratégiai innovációs partnere. Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt Győr, Corvin u. 9., Erdő- és vadgazdálkodása (35 ezer ha) kiterjed a Duna szigetközi szakászára, a hansági erdőkre, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájra. Fűrészipari alapanyag-feldolgozó tevékenységet is folytat. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös síkvidéki és ártéri erdő- és vadgazdálkodás K+F projektjeinek megvalósítására a Nyugat-dunántúli Régióban. Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt Kecskemét, József Attila u. 2., Erdőgazdálkodás (59 ezer ha), fahasználat, vadgazdálkodás, rakodólap, szőlészeti karó- és oszlopgyártás, erdészeti szaporítóanyag termesztés és értékesítés a fő profilja. A Duna-Tisza közén, homokos alföldi területen gazdálkodik. Jelentős szerepet vállal az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában. Lajta-Hanság Zrt Mosonmagyaróvár, Mosonszentjánosi út 1., A MEZORT Zrt. részeként működik. A Kisalföld mosoni és hansági területein jelentős mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységet folytat. Földrajzi adottságai és apróvadállománya miatt fontos konzorciumi partner a vadgazdálkodási K+F projektekben. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht Sopron, Új u. 12., A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítója. Fő tevékenységei: a régió területfejlesztésében érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárására. A hálózatelvű működés, valamint a feladatok végrehajtásában is gyakorolt nyitott partnerségi gyakorlat lehetővé teszi, hogy munkájában számos régióbéli szervezet támogató közreműködésére támaszkodhat. Pannon Projekt Akkreditált Felnőttképző és Gazdasági Tanácsadó Kft Szombathely, Kőszegi út 2., Feladata a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek menedzselése a Nyugat-dunántúli Régióban, melyekben a hangsúly a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti együttműködési lehetőségeken van. Jelentős partnere az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának. Szabó Vendel egyéni vállalkozó 9131 Mórichida, Tekepuszta 2., Csemetetermesztés 18 ha-on, talaj-előkészítés, ápolás, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag export-import, erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás jellemzi tevékenységét. Fontos, hogy az ERFARET konzorciumában erdészeti és faipari szakemberként dolgozó egyéni vállalkozó is képviselje a KKV-kat. Szombathelyi Erdészeti Zrt Szombathely, Zanati u. 26., Erdő- és vadgazdálkodása (47 ezer ha) szubalpin, illetve dombvidéken történik, mely miatt megközelítőleg 50 % a fenyő részaránya gazdálkodásában. Hozzátartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Őrségi Nemzeti Park. Különleges elhelyezkedése miatt értékes konzorciumi partnere az ERFARET-nek. Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt Sopron, Honvéd u. 1., Az erdőgazdaságok között egyedülálló és sajátos a tanulmányi jellege, a felső- és középfokú szakirányú intézmények diákjai részére a szakmai tevékenységek üzemi körülmények között történő bemutatása, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása miatt az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának stratégiai partnere. Erdőgazdálkodása a Sopron környéki erdőkre terjed ki. Zalai Erdészeti és Faipari Zrt Nagykanizsa, Múzeum tér 6., Erdő- és vadgazdálkodás (56 ezer ha), elsődleges faipar, fakereskedelem a fő tevékenységei. Jellemzően dombvidéki gazdálkodó. Nagy alapanyag kapacitása, jellemző zalai bükkös állományai, és jó minőségű nagyvad állománya miatt, több K+F projektben ideális partner az ERFARET-ben.

9 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése Programvezető: Prof. Dr. Náhlik András A program alprogramjai: A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

10 1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Alprogramvezető: Prof. Dr. Lett Béla Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Akkreditált Felnőttképző és Gazdasági Tanácsadó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Szombathely Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Zalaegerszeg Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron Országos Erdészeti Egyesület, Budapest Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Budapest Magánerdőgazdálkodók Országos Szövetsége, Budapest Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Magyar Bútor és Faipari Szövetség, Budapest Természetközeli erdő - gazdálkodás, erdővédelem Alprogramvezető: Prof. Dr. Varga Szabolcs Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza Dow Agrosciences Hungary Kft., Budapest Coridalis Bt., Budaörs SM Consulting Kft, Mohács Magyar Kwizda Kft., Budapest Makhteshim AGAN Hungary Zrt., Budapest Syngenta Kft, Budapest Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talajés Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Alprogramvezető: Dr. Péterfalvi József Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Carmeuse Hungária Kft., Beremend Kútvölgy Bt., Tök MGT-2000 Bt., Perbál Naturtech Inc., Dover, USA Restás Ágoston, Szendrő Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése Alprogramvezető: Dr. Jánoska Ferenc Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa Somogyi Erdőgazdaság Zrt., Kaposvár Pilisi Parkerdő Zrt., Visegrád

11 A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésére és működési zavarainak elhárítására elindított témában három témacsoportban összegeztük a kutatási részeredményeket. Az egyes témacsoportok tartalmazzák a korábbi kutatások által alátámasztott megállapításokat, másrészt a bennük foglalt javaslatokkal a megcélzott problémák megoldására is alkalmasak. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésének alapja a birtokrendezési koncepció és modell, amely tartalmazza a birtokviszonyok jelenlegi leírását, a fejlesztéshez szükséges peremfeltételeket, a javításra használható javasolt eszközöket és a hatáselemzésre alkalmas módszert. A kérdőíves felméréssel végzett vizsgálat feltárta a tulajdonosi motivációkat és szándékokat, a tulajdonosi csoportokat tipizálni és több szempont alapján jellemezni tudjuk. A másik érintett terület az erdőgazdálkodói rendezetlenség, amelyre vonatkozóan szintén rendelkezésre áll egy probléma megoldási javaslat, amely épít a birtokrendezésre, és egyúttal kapcsolódik a magán erdőgazdálkodás fejlesztési koncepcióját tartalmazó harmadik csomaghoz is. A bejegyzett erdőgazdálkodó nélküli területek nagysága és aránya indokolja a különleges figyelmet és gondoskodást. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, az előbbi korlátozó tényezők oldásakor, az általános kérdések mellett kiemelt részterületekkel is foglalkozik, például az erdészeti munkák kivitelezését végző szolgáltatók gépellátottságának javítása, az erdészeti szakismeretek bővítése és alkalmazása. A tudástranszferhez kapcsolódóan a tájékoztatási feladatoknak megfelelően olyan ismeretterjesztő kiadványt állítottunk össze, amely a szakismeretekkel nem rendelkező erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat tíz kérdéskörben segíti megalapozottabb döntések meghozatalában. A kutatási program végére a konzorciumi partnerek közreműködésével Győr-Moson-Sopron megyében az erdészeti integrátorok száma a korábbi egyről ötre emelkedett, amivel jelentősen megnőtt a térségben a magán-erdőgazdálkodás szervezettsége. Az EVGI a kutatásokban végzett eredményeket felhasználva véleményezte az erdőtörvény folyamatban lévő módosításait. A jelen alapvető problémája részben a tulajdoni és birtokviszonyok kezelésében rejlik, így annak feloldásában való előrehaladásig az egyéb ösztönző vagy szankcionáló intézkedések hatása kétséges. Magfogalmaztuk, hogy a magyarországi termőhelyi és erdőállományi differenciáltságra a jogi szabályozásnak is tekintettel kell lenni. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, működési zavarainak elhárítása 1.1. Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus előadása az erdőgazdálkodás múltjáról és jövőjéről 11 EVGI, MGSZH EI, SZV EVGI, MGSZH EI, SZV EVGI, MGSZH EI, SZV EVGI, MGSZH EI, SZV Birtok és tulajdonviszony feltárása. Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése. Rendezetlen erdőtulajdonok jellemzése. Az erdőgazdálkodás jogi szabályozásának véleményezése. Birtokrendezési koncepció (tanulmány). Magán-erdőgazdálkodás fejlesztési koncepció (tanulmány). Útmutató magánerdőgazdálkodóknak. Rendezetlenség javítását szolgáló javaslatok. Jogszabály és tervezetek véleményezése (tanulmány). Koncepció átadása az FVM-nek. Koncepció átadása az FVM-nek. Kiadvány kiadása. Javaslatok átadása a MEGOSZ-nak. Javaslatok átadása az FVM-nek. A térségi-regionális tervezés egyre növekvő jelentőségének megfelelően folyamatos kapcsolatot tartottunk az ezen a téren tevékenykedő szervezetekkel, tevékenységünket több tervezési szint felé bővítettük. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a kistérségi terveknek (Csepreg és vonzáskörzete, Őrség, Szigetköz), a körzeti-térségi erdészeti fejlesztéseknek. Az erdőgazdálkodási szektor elemi érdeke, hogy ilyen tervek rendelkezésre álljanak, illetve ezek előkészítésében részt vegyen, hiszen különben esély sincs arra, hogy regionális szinten erdészet-fejlesztési programok induljanak, és fejlesztési források álljanak rendelkezésre erdészeti célokra. Feltártuk az erdei melléktermékek és szolgáltatások piaci helyzetét, a kereslet és a kínálat alakulását, a ható tényezőket Győrben, a Nyugat-dunántúli Régió legnagyobb városában. A termőhelyi adottságokhoz igazodó erdészeti táji erdőállomány-gazdálkodás viszonylag homogén alapegységet képez, így ezek tervezése, egyes körzetekben a fokozottan természetközeli módszerek alkalmazásának kezdeményezése különös szakmai megalapozást kíván (amely a szabályozás változáshoz is kapcsolódik). A tervezés országos szintjén született meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, illetve ennek programozása jelenti a legfontosabb releváns országos szakmai folyamatot, amelyben a korábbiakhoz A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban az erdészeti jellegű projektek szerepeltetése, ezzel az erdészeti szakma adszorpciós képességének erősítése, fejlesztése

12 hasonlóan részt vállaltunk, és a korábbi általános észrevételek mellett most konkrét intézkedéseket véleményeztünk. A időszak első két évében az erdőtelepítési pályázat folytatása volt a legfontosabb, de ennek támogatása évben jelentősen visszaesett. Figyelemmel kísértük az állami tulajdonú erdőket érintő szervezési kezdeményezéseket, az egységes vállalkozói államerdészeti felvetést, a Nemzeti Park Igazgatóságok erdőgazdálkodás szélesítési törekvésit, kiálltunk a multifunkcionális erdőgazdálkodás mellett. Az EU legtöbb országában az erdőre alapozott iparok fejlesztésére platformok alapultak, az ERFARET az EVGI segítségével megszervezte az Erdő- és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformját, amely az országos jelentőségű kutatási és érdekképviseleti szervezetek mellett a szélesebb szakközönség részvételével fogja koordinálni a fagazdaság gyakorlati igényeinek megfelelő kutatásokat. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása EVGI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG Térségi-régiós erdészeti fejlesztések. Kistérségi és körzeti erdészetfejlesztési tervek készítésében részvétel. Erdő és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platform pályázat. Kistérségi tervek átadása a kistérségeknek. ERFIP NTP megalakulása hét taggal; a pályázat elbírálás alatt. EVGI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG Erdészet projektek, pályázatok támogatása. Támogatási pályázati elemek véleményezése. Erdőtelepítési pályázat értékeléséhez felmérési adatok. Javaslatok átadása az FVM-nek. Eredmények átadása MEGOSZ-nak Az erdőgazdálkodás jövedelemtermelő képessége A változó jogi, naturális és gazdasági szabályozás alapvetően befolyásolja rövidtávon az erdőgazdálkodók döntéseit, a tanulmányokkal az aktuális főhatósági és tudományos megközelítéseket mutatjuk be. Az erdőfenntartási járulék január 1-jével megszűnt, amely az erdőgazdálkodók jövedelmi helyzetét, az erdővagyon értékét jelentősen átrendezi, emiatt szükségessé vált az irányelvek, illetve a számítási metódusok módosítása is. Az erdőgazdálkodásban fokozatosan előtérbe kerültek a természetközeli módszerek, amelyek részben a körzeti erdőtervek, részben az erdőtestek esetében jelentek meg. Az erdő- és kárérték számítás iránt továbbra is jelentős az igény, az erdőértékelési gyakorlatot folytató szakértők bevonásával előkészítettük az erdőértékelési irányelvek módosítási tervezetét, illetve különböző szituációkra, elsősorban a természetvédelmi korlátozások gazdasági hatására, készültek tanulmányok, végeztünk számításokat. Az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét és gazdasági helyzetét (az EU csatlakozás előtti és utáni évek tendenciáit) az APEH adatok alapján vizsgáltuk, és meghatároztuk az erdőgazdálkodás tágabb gazdasági környezetben elfoglalt helyét és gazdasági kapcsolatrendszerét. Az erdőrendezés és erdőértékelés korszerűsítése érdekében egy integrált terepi felmérő eszközt szereztünk be (harmonizálunk az igazgatással), amelynek segítségével az erdészeti témájú terepi adatfelvételek lényegesen pontosabbak és gyorsabbak lesznek. Elkészítettük a műszer használati útmutató tervezetét. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása Az ERFIP-NTP megalakítása EVGI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bővítése. Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bővítése (tanulmány). Eredmények felhasználása további kutatásokhoz és oktatáshoz. EVGI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV Természetközeli módszerek hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségre. Természetközeli módszerek hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségre (tanulmányok, számítások). Eredmények átadása az MgSZH-nak és a MEGOSZ-nak, valamint felhasználásuk az oktatásban és kutatásban. EVGI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV A szabályozás hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségére, az erdő értékére. A szabályozás hatása az erdészetre (tanulmányok, számítások). Eredmények átadása a MgSZH-nak és az FVM-nek, valamint a MEGOSZ-nak. Mérés a terepi adatgyűjtő készülékkel

13 A beszámolási időszakban tovább vizsgáltuk az erdőtelepítések alakulását, változását, a befolyásoló tényezőket, a naturális és gazdasági jogi szabályozást. A 2004/2005-ös, illetve a 2006/2007-es időszak nyertes pályázatainál a térségi teljesítés változását, az egyre határozottabban érvényesülő fafajpolitika (fafajpolitika = nemzeti és nemzetközi irányelvek az erdőtelepítések, -felújítások során az ültetendő fafajok megválasztására) miatt a tölgy fafajú telepítések felfutását és az akác fafaj háttérbe szorítását mutattuk ki. Meghatároztuk a as időszakra vonatkozó megváltozott jogszabályi, illetve támogatási környezet hatásait, amelyek a támogatás differenciált csökkentésével a támogatott területre, a támogatási összegekre vonatkoznak. Az erdőtelepítések gazdasági szabályozása mellé állított direkt jogi normával még erősebbé vált a fafajpolitika, mely a természetszerű erdők telepítését támogatja. Az úgynevezett határ-termőhelyek, a Natura 2000 területek és a támogatás utáni hozam nélküli időszakok kritikus zónát jelentenek. A megismert hátráltató tényezők hatásának csökkentésére szakmai ismeretek nyújtásával segítjük az erdőt telepíteni szándékozók tájékozódását (nemes nyár és akác). A szabályozás változás az energetikai célú fás szárú ültetvények létesítése felé tereli a tulajdonosok és gazdálkodók figyelmét, amellyel kapcsolatos reális ismeretek fontosak még a nagyobb volumenű beruházások előtt Az erdőtelepítés helyzete és lehetőségei Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása EVGI, MGSZH EI, SZV Erdőtelepítések jellemzése. Erdőtelepítések változása az EU csatlakozás után. A fafajpolitika alakítása és hatása az erdőtelepítésekre. Eredmények átadása a MgSZH-nak és az FVM-nek, valamint a MEGOSZ-nak. EVGI, MGSZH EI, SZV Erdőtelepítési és fás szárú energetikai ültetvények. Energetikai célú ültetvények ökonómiai vonatkozásai. Eredmények átadása a MgSZH-nak és az FVM-nek, valamint a MEGOSZ-nak. Erdővagyon-gazdálkodási Konferencia és Emlékülés 2008 nyarán az 1.1. alprogram konferenciájának megrendezésére került sor, amellyel Prof. Dr. Mészáros Károly emlékének is tisztelegtünk. A két napos rendezvényen aktívan részt vettek az erdészet neves szakemberei, és a jubileumokhoz kapcsolódva bemutattuk az intézethez tartozó diszciplínák oktatását és kutatását. A Mészáros Károly munkásságát összefoglaló angol nyelvű kiadvánnyal tájékoztattuk a külföldi kollégákat Tudástranszfer erdővagyongazdálkodási elemeinek kiterjesztése Magán-erdészeti ismeretterjesztés és információs szolgáltatás A Magán-erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda (MATI) szolgáltatásai jelenleg három funkción keresztül vehetők igénybe: az NymE-EVGI épületében kialakított folyosórészben internet csatlakozással rendelkező számítógépek állnak az ügyfelek rendelkezésére; a személyes tanácsadást ügyeleti rendszerben látjuk el szintén soproni székhellyel; ismeretterjesztő kiadványokat készítettünk az erdőgazdálkodás fejezeteiről, témaköreiről. A hallgatóság rendelkezésére bocsátottuk az elkészült, a Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című szak- és tankönyvet (Schmithüsen, F. Kaiser, B. Schmidhauser, A. Mellinghoff, S. Kammerhofer, A. W.), amely az erdőgazdálkodás és a faipar területén működő vállalkozásokról és az üzemszervezési ismeretekről szól. Franz Schmithüsen előadása a Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban c. könyvről A PEFC erdőtanúsítási rendszer A szabályozás szemléleti változása, az erdészettel szemben támasztott természetvédelmi igények, a civil szervezetek aktivitása felértékeli az úgynevezett erdőtanúsítási rendszereket. A PEFC erdő- és fatermék tanúsítási rendszer magyarországi meghonosításához a nemzeti szabvány tervezete kidolgozásra került, amelyet a Nyugat-dunántúli Régióban üzemi tesztelésre előkészítettünk. Erdőgazdálkodási ismeretterjesztés Az Európai Erdők Hetéhez kapcsolódóan ez évben is megszerveztük a pedagógusok részére a Környezetünk az erdő akkreditált továbbképző tanfolyamot. Az erdészeti PR fontos eleme az azonos üzenetek küldése, amelyet programunk jelmondatai tartalmaznak. Ennek a szélesebb körű képviseletét szorgalmazzuk, amely az erdészeti erdei iskolák hálózatában megsokszorozódhat. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban könyv

14 Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet saját standdal vett részt az InnoLignum Sopron Szakvásáron, ahol közönségdíjban részesültünk. Az erdő-turisztikai honlapot bővítettük az MGSZH Szombathelyi és Zalai Igazgatóságának közjóléti adatbázisával és kiegészítettük a konzorciumi tagok szakmai anyagával. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása EVGI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV EVGI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV EVGI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV EVGI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV EVGI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV Erdővagyon-alprogram összefoglaló kommunikációja. PEFC erdőtanúsítás rendszerének előkészítése. Magánerdészeti és erdőtelepítési információ nyújtás. Aktívan részvétel az erdőgazdálkodási ismeretterjesztésben. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című könyv terjesztése. Erdővagyon-gazdálkodási Konferencia és Emlékülés, szakember-találkozó megszervezése. PEFC erdőtanúsítás magyarországi kritériumrendszere. Magánerdészeti és erdőtelepítési multimédiás tájékoztatás. Környezetünk az erdő továbbképző tanfolyam, nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai internetes ajánló. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című szak- és tankönyvet a hallgatók rendelkezésére bocsátjuk. 100 fő tájékoztatása a kutatási program eredményeiről. Eredmények átadása PEFC Magyarország Egyesületnek. Tájékoztató anyagok eljuttatása erdőtulajdonosokhoz. 20 fő pedagógus továbbképzése. Jól működő erdészetturisztikai honlap. A könyv kereskedelmi terjesztése A természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek továbbfejlesztése A társadalmi igény egyre nagyobb az erdők közjóléti szolgáltatásaival szemben. Az ilyen megoldásokat célzó kutatások mindig hosszú távúak: a megkezdett kísérletek csak évtizedek múlva szolgáltatnak eredményt. Az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet éve figyelemmel kísért kutatásokkal rendelkezik, amik mellé az elmúlt években újabb kísérleti területek kerültek kijelölésre. Kiemelt kutatási témáink: természetszerű lombos erdők kialakítása (erdőfelújítás, telepítés) és fenntartása bükk, tölgy, erdeifenyő főfafajú állományokban, és ezek erdőművelési technológiáinak kidolgozása. Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben: Hazánk legrégebbi, 1936-ban elkezdett szálalóvágásos kísérletében a bontások elvégzése után évenként vizsgáljuk a felújulás erélyét, a faállomány-szerkezet szálaló-szerkezet irányába történő átmenetét, és ennek fatermési vonatkozásait. Mesterséges és természetes erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások összehasonlító vizsgálata a sárvári Farkaserdőn: A 2005-ben indított kísérletben három felújítási módszert hasonlítunk össze egy gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. Célunk a természetvédelmi és fatermesztési szempontból is a legalkalmasabb felújítási mód meghatározása. Hagyásfák Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben: A szentgyörgyvölgyi erdeifenyveseket a Fertő-Hansági Nemzeti Park szálaló üzemmódra kívánja átalakítani. Kísérletünk célja a szálaló szerkezet lehetőségének kialakítása és az erdeifenyő természetes felújulási feltételeinek biztosítása. Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel: A 2005-ben indított kutatás keretében különböző eljárásokkal végrehajtott, őshonos fajokkal történő mesterséges felújításokat vizsgálunk. A kutatás célja az erdősítési technológiák hatékonyságának összehasonlítása mellett, a termőhelynek leginkább megfelelő természetszerű fafaj-összetétel kialakítása. Bükk makktermés

15 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása EMEVI, TAEG EMEVI, SZE EMEVI, ZEG EMEVI, KAEG Bükkösök szálalóvágásos erdőfelújításának vizsgálata: anyaállomány letermelésének tervezése, széltörés hatásainak elemzése. Mesterséges és természetes erdőfelújítás eljárások összehasonlító vizsgálata. Újulat vizsgálata a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben. Természetszerű erdők kialakításának vizsgálata erdőfelújítással és erdőtelepítéssel. A korábban kialakított szélcsatorna bevált. Az anyaállomány kitermelésével kapcsolatos ökonómiai számítások. A szükséges újulat-ápolások gyakorisága a felújítások módjától erősen függ. Megállapítottuk az újulat mennyiségének emelkedését. Az elvégzett ápolással biztosítható a csemeték megfelelő magassági növekedése. A szálalóvágás technológiai folyamatának kidolgozása a befejező stádiumához érkezett. A kutatás eredményei az oktatásban és a szakmai továbbképzéseken használhatók fel. A kutatás eredményei az oktatásban és a szakmai továbbképzéseken használhatók fel. A kutatás eredményei az oktatásban és a szakmai továbbképzéseken használhatók fel. A természetközeli erdőgazdálkodás egyik alapja az erdők természetes úton történő felújítása. A természetes újulattal borított terület azonban nem gépesíthető. Az újulat ápolásának élőmunka-igénye ezért nagy, sokszor a terepi adottságok miatt kivitelezhetetlen. Károsítóktól és kórokozóktól való védelme azonban szükséges, ami sok esetben csak növényvédő szerek alkalmazásával kivitelezhető. Az erdővédelmi technológiák kidolgozása során gyakran csak a mezőgazdasági kultúrákban szerzett tapasztalatokra támaszkodhatunk, pedig az erdő- és a mezőgazdálkodás között jelentős különbségek vannak. Az erdei károsítók elleni védekezés soha nem jelenti azok teljes eltűntetését, csupán egyedszámuk csökkentését, ami mellett a gazdálkodás még folytatható. Az erdővédelem sajátosságai mellett az uniós csatlakozásunk is új technológiák kidolgozását teszik szükségessé, mivel a korábban bevált készítmények jelentős része kivonásra került során a tarrágást okozó gyapjaslepke, majd a gradáció elmúltával a felújítások sikerességét visszavető élőlények, a siskanád és a cserebogár elleni védekezés jelentette kutatásaink fő irányát. A kísérletek során nem csak a különböző készítmények és adalékanyagok eredményességét, szelektivitását vizsgáltuk, hanem ökonómiai elemzéseket is készítettünk. Az adalékanyagok alkalmazásával való kísérleteknek különösen nagy jelentőssége van. Segítségükkel javul a hatóanyagok tapadási és felszívódási képessége, ezáltal csökkenthető a kijuttatási mennyiség. Ez nem csak ökonómiai, hanem ökológiai szempontból is fontos. Kísérletek történtek biopreparátumok alkalmazásával is. Növényvédő szereket erdőben csak a legvégső esetben alkalmazunk: a környezetkímélő erdővédelem az erdők önfenntartó képességére épít. A pályázat keretében folytattuk kutatásainkat az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb erdővédelmi problémája, a lucfenyő szúkárosítása terén. Az erdei ökoszisztéma öszszetettségével kapcsolatos ismereteink bővítése érdekében az elhalt faanyag és a hozzá kötődő gazdag élővilág alapos vizsgálatába is kezdtünk Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése 15 Cserbogár keltető tenyészedények Siskanád Kísérleti vegyszerek szerkísérletekhez

16 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása EMEVI, SM, CHE, DOW, SYN, MKW, BASF EMEVI, SM, COR EMEVI, SM EMEVI, CHE, DOW, SYN, MAK, SAH EMEVI, CHE, DOW, SYN, MAK, SAH, KAEG EMEVI EMEVI Egyszikűirtó szerek és adalékanyagok összehasonlító vizsgálata dóziscsökkentés céljából. Mellékhatás-vizsgálatok. Magról kelő kétszikűek elleni védekezés erdősítésekben. Csemetekerti gyomirtási technológiák vizsgálata. Cserebogár pajor és nemző elleni védekezés lehetőségeinek vizsgálata. Cserebogár pajor elleni talajfertőtlenítés eredményességének és ökológiai hatásának felmérése. Elhalt faanyagban élő rovarvilág tanulmányozása. Szúkárosított lucfenyvesek vizsgálata. A károsítás csökkentését szolgáló csalogatóanyagok tesztelése. Konkrét készítmény és dózisjavaslatok az egyszikűek ellen. Előzetes eredmények alapján a további kísérletek tervezhetők. Előzetes eredmények alapján a további kísérletek tervezhetők. Előzetes eredmények alapján a további kísérletek tervezhetők. A talajfertőtlenítés hatásának dokumentálása nem célzott talajlakó szervezeteken. Az aszálykár és a pajorkár meghatározása kontroll és kezelt területeken. Konkrét eredmények definiálásához további vizsgálatok szükségesek. Kárcsökkentési módszerek, irányelvek kidolgozása. A kidolgozott technológiák alkalmazhatók, a kísérleti eredmények az szerengedélyezési eljárás során felhasználhatók, részben felhasználásra is kerültek. Technológiai javaslat és engedélyezési eljárás folyamatban. Technológiai javaslat és engedélyezési eljárás folyamatban. Technológiai javaslat és engedélyezési eljárás folyamatban. Konzultáció és együttműködés a KAEG Zrt. Győri Erdészetével a környezetkímélő erdővédelmi technológiák alkalmazása terén. A kutatás kezdeti stádiumának eredményei az oktatásban használhatók fel. Kárcsökkentési módszerek, irányelvek alkalmazása Továbbhasznosítható anyagok kinyerése lignocellulóz alapanyagokból (+)-katechin és (-)-epikatechin Büchi preparativ HPLC rendszer 2008-ban megvalósított feladatok: 1. Tölgy kérgek (+)-katechin tartalmának összehasonlító vizsgálata. 2. Extrakciós eljárások összehasonlítása és optimálása tölgy kéreg (+)-katechin tartalmára. 3. Enzim inaktiválási módszerek összehasonlító vizsgálata. 4. (+)-katechin nagy mennyiségű preparatív kromatográfiás izolálása tölgy kéregből. 5. Kivonatok ökotoxikológiai vizsgálata. A pályázati időszak előző éveiben a kocsányos tölgy kéreg mintából (+)-katechint, valamint kvercetint és glikozidjait, az akác gesztjéből robinetint és dihidrorobinetint mutattunk ki nagy mennyiségben. Az extrakciós eljárások hatékonyságát valamint a komponensek egymástól való elválaszthatóságát megnehezíti, hogy a faszövetek sok, hasonló kémiai szerkezettel bíró komponenst tartalmaznak. Az extrakció hatásfoka függ a faforgács szemcseméretétől, a fában jelen lévő enzimek aktivitásától, az extrakciós időtől, a hőmérséklettől, valamint az extrakciós módszertől. A mellékterméknek minősülő tölgyfajok kérge jelentős mennyiségben tartalmaz poifenolokat ( (+)-katechin: ~ 4-8 mg/g fa, quercetin: ~ 1 mg/g fa, quercetin glikozidok: ~ 2 mg/g fa). Ennek alapján a legnagyobb mennyiségben jelen lévő (+)-katechin kivonását és tisztítását végeztük el 2008-ban az alábbiak szerint: Vizsgáltuk kocsányos tölgy, csertölgy, kocsánytalan tölgy (Querqus dalechampii, Q. petraea, Q. polycarpa) és szlavón tölgy törzsek kérgének (+)-katechin tartalmát. A legmagasabb tartalmakat (0,7-1 %) a kocsányos és szlavón törzsek esetében mértünk. A két legmagasabb (+)-katechin tartalmú fafajra extrakciós kísérleteket hajtottunk végre Soxhlet-, szakaszos mikrohullámú, valamint folyamatos extrakciókkal. Megállapítottuk, hogy leghatékonyabb a mikrohullámú extrakció, az egységnyi idő alatt kioldott (+)-katechin mennyiségének tekintetében. Enzim inaktiválási vizsgálatok. A tölgy kéreg magas enzimtartalma miatt a leválasztott és felaprított mintákban a (+)-katechin gyorsan oxidálódik. Ez jelentősen rontja a kivonhatóságot. Ennek megakadályozására módszert dolgoztunk ki a leválasztott kéregben az oxidoreduktáz enzimek inaktiválására. Ennek alkalmazásával a minták jó eltarthatók lettek. Megvalósítottuk a (+)-katechin nagy mennyiségű (preparatív elválasztását), melyre eljárást dolgozunk ki. 70 %-os vizes acetonnal a felaprított és mikrohullámú kezeléssel enzimatikusan inaktivált kéregmintából kivontuk a (+)-katechint. A tölgy kéreg extraktumból elválasztott egyéb polifenol-frakciók antioxidáns és gyökfogó képességének vizsgálata, valamint az extraktelegyek előzetes növényvédelmi-ökotoxikológiai vizsgálata folyamatban van, a kísérletek 2008 végére zárulnak.

17 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása KTI Extrakciós eljárások vizsgálata. Optimális extrakciós eljárás kidolgozása. Költséghatékony extrakció megvalósítása. KTI Preparatív elválasztás. Elválasztási stratégia kidolgozása. Megfelelő tisztaságú anyag izolálása. Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztésének alapvető bázisa a hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely, amely lehetőséget teremt az erdő élettartamához igazodó hosszú távú vizsgálatokra, s azok kapcsán olyan elméleti és gyakorlati kérdések megválaszolására, amelyek a vízviszonyokhoz kötődő különféle műszaki és ökológiai feladatok megoldásához egyaránt szükségesek. A kutatóhely a tudástranszfernek is fontos eleme, konferenciák, tudományos rendezvények terepi programjainak, egyetemi hallgatók terepi mérőgyakorlatainak, valamint tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunkák és doktori disszertációk kimunkálásának színtere. A kutatóhely adatbázisán alapuló eredmények publikálására az egyik legtekintélyesebb nemzetközi tudományos szaklap, a Journal of Hydrology is lehetőséget adott. A tervezett programban szerepelt a zsigárdi vaddisznóskert vízviszonyainak vizsgálata és a fejlesztési lehetőségek feltárása, amelynek azonban az igénye és a szükségessége sem bizonyosodott be. Ezért a témakört általánosabban értelmezve áttekintettük a vadgazdálkodási szakirodalomban megfogalmazódott eddigi vízellátása tapasztalatokat, amelyek összegzése, rendszerezése és általánosítása segítséget adhat azoknak, akik a vadgazdálkodási célú vízgazdálkodás -hoz útmutatást keresnek. A rendelkezésre álló csapadék-lefolyás modellek közül kiválasztottunk a Brook 90 egy-dimenziós vízháztartási modellező programot, amelynek paraméterezését el tudtuk végezni a kutatási területen mért adatok alapján. E modell lehetőséget ad a fás növényzet vízháztartásban betöltött szerepének (intercepció, növényi párologtatás) figyelembevételére is, amelyek az erdősült vízgyűjtők lefolyás vizsgálataiban jelentős szerepet játszanak Erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása GEVI, TAEG GEVI, ZEG A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely működtetése. Ismertető és tájékoztató kiadvány a hidegvíz-völgyi kutatásokról. Csapadék-lefolyás kapcsolat modellezése. Irányelvek a vadaskertek vízellátásának biztosítására. Folytatódtak a hosszú távú kísérletek, s az adatbázis tartalma és értéke nőtt. Egy magyar-angol nyelvű tájékoztató kiadvány anyaga. Paraméterezett csapadék-lefolyás modell. A témakör hazai tapasztalatainak összegzése és általánosítása. Az adatbázis révén lehetséges egyes hidrológiai folyamatok matematikai leírása és modellezése. A sokszorosítható kiadvány szakmai rendezvényeken kerül terjesztésre. A modell futtatás eredményei alapján tervezési alapadatok nyújthatók. Az eredmények útmutatásként használhatók vadaskertek vízellátása tervezése során (pl. Ipolyerdő Zrt.). Erdészeti vízgazdálkodási térkép a zsigárdi vaddisznóskert területéről Éger dominanciájú higrofil intrazonális társulás a Hidegvíz-völgyben Vízhozammérővel történő mérés áradáskor Vízhozamok alapján számolt evapotranspirációs értékek

18 Erdészeti feltáróhálózatok fejlesztése Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek A részfeladat kitűzött céljának megfelelően a kísérleti útszakasz műforgalom alatti változásai jól mutatják a földmű mészstabilizációs rétegének teherbírás növelő hatását. A mész kötött és átmeneti talajokra gyakorolt hatásának vizsgálatára további laboratóriumi kísérletsorozatot végeztünk, amely szintén kimutatta a mész pozitív hatásait a kötött talajból készülő földművek teherbírására. Ennek eredményeként összeállítottuk a kötött és átmeneti talajok felhasználásával épülő erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusát. Az ennek felhasználásával készülő erdészeti utak fajlagos költségei lecsökkennek, ami jelentős megtakarítást jelenthet az erdőgazdálkodók számára, valamint a kevesebb anyagfelhasználás környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása Az erdészeti útügyi információs rendszer eddig létrehozott digitális útleltár és útfenntartás moduljait ebben az évben az egész feltáróhálózat fejlesztési koncepciójával egészítettük ki. Az Erdészeti térinformatika fejlesztése részfeladat eredményeként rendelkezésre álló GIS szoftver felületmodellező eszköze segítségével a domborzatmodellen, az erdőgazdaság szakembereivel egyeztetett feltárandó területek között, az új utak nyomvonalai felkereshetők voltak. A térinformatikai szoftver felhasználásával készített elemzések hozzájárulnak az erdőgazdaság egész úthálózatát érintő megalapozott stratégiai döntések meghozatalához. A mintegy 600 km hosszú úthálózat állapotának felmérése során a korábbi manuális értékelési módszerre alapozva kifejlesztettük az erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételére és kiértékelésére alkalmas eszközöket és technológiát. Az új módszer a közutak állapotának felmérésénél is alkalmazható lenne jól kiegészítve a teherbírásmérés adatait. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása Mérőkocsi az útadatok rögzítéséhez GEVI, ZEG, CH GEVI, SZE Kísérleti útszakasz állapotértékelése és az összegyűjtött adatok elemzése a ZEG területén. Erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusának kidolgozása. A SZE feltáróhálózata fejlesztésének tervezése. Erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételére és kiértékelésére alkalmas eszköz és technológia kifejlesztése. Kísérleti útszakasz állapotának adatbázisa. Erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusa. A SZE erdészeti útügyi információs rendszere. Erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételi módszere. Kisebb fajlagos költségű kötött talajon épülő erdészeti utak. Az erdészeti útügyi információs rendszer felhasználásával készített elemzések hozzájárulnak az erdőgazdaság egész úthálózatát érintő megalapozott stratégiai döntések meghozatalához. Az erdészeti utak digitális állapotfelvétele lehetővé teszi az útfenntartási munkák pontosabb meghatározását Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése Erdőtűzek megelőzése és oltása c. könyv 2008 évben elkészült és kiadásra került az Erdőtűzek megelőzése és oltása c. könyv. A kézikönyv öszszeállítása során különös figyelmet fordítottunk a gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó eszközök és felszerelések alkalmazására. Az eredeti programban ilyen vállalás nem szerepelt, de a négy éves kutatási ciklus befejezéseként úgy gondoltuk, hogy a konferencia-előadások és a tudományos publikációk mellett egy ilyen kiadvány jól szolgálhatja a kutatóhely munkájának és eredményeinek bemutatását, s azon keresztül további kapcsolatok és lehetőségek elnyerését. Az Erdőtűzek megelőzése és oltása c. könyv összefogva a négyéves kutatási program eredményeit, hasznos segédeszköz lesz az erdészeti gyakorlat számára. Az erdőtűz-oltási technológia-fejlesztések keretében kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó eszközökkel megvalósítható oltástechnológiák kidolgozására került sor. Az erdőtűz-oltástechnológiák az eddigiekben fejlesztett, illetve hazai alkalmazásba vételre javasolt kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó eszközökre építhető, különböző külső feltételek mellett megvalósítható műveletek sorát rögzítik, melyek betartásával eredményes védekezés várható az erdőtüzekkel szemben. A tűzoltási technológiák rendszerbe foglalásával ajánlás született komplex erdőtűz-oltási technológiákra. Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszert állítottunk fel és teszteltünk konzorciumi partnerünk, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. területén. A rendszer hazai fejlesztésű, kamerás-műholdas erdőtűz-figyelő rendszer. Megállapítottuk, hogy a rendszer hatásos, mert érzékelési körzetében (kb. 15 km átmérőjű körben) nagy biztonsággal tudja jelezni az éppen induló erdőtüzeket. Szükségesnek tartjuk az ország erdőtüzekkel leginkább veszélyeztetett térségeiben a rendszer kiépítését.

19 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása EMKI, NI Erdőtűzek megelőzése és oltása c. könyv összeállítása, kiadása. Megjelent az Erdőtűzek megelőzése és oltása c. könyv. Az Erdőtűzek megelőzése és oltása c. könyv terítése az erdészeteknél, ahol hasznos segédeszköz az erdészeti gyakorlat számára. EMKI, KV, KAEG Erdőtűz-oltási technológia-fejlesztések, technológiák kidolgozása. Az erdőtűz-oltástechnológiák dokumentációja. Gyakorlati bemutatók, képzések szervezése a rendszerbe foglalt, komplex erdőtűz-oltási technológiákra alapozva. EMKI, RÁ, KAEG Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer felállítása, tesztelése. Kísérleti kamerás-műholdas erdőtűz-figyelő rendszer, és hatásosságának bizonyítása. Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer a KAEG konzorciumi partnernél, továbbá javaslat az ország erdőtüzekkel leginkább veszélyeztetett térségeiben a rendszer kiépítésére Ebben az évben az erdészeti térinformatika fejlesztésén belül a digitális fotogrammetria erdészeti alkalmazásának korszerűsítését, új algoritmusok kidolgozását, új mérési módszerek definiálását végeztük. Korszerűsítettük a digitális légifelvételek tájékozási eljárását. Új algoritmusokat dolgoztunk ki a keretjelek, kapcsolópont és illesztőpontok automatikus felkeresésére, a durva hibák kiszűrésére. Egy kép keretjeleinek megjelölése után az algoritmus képes a többi kép keretjeleit beállítani. A kapcsolópontok felkeresése a képek érdeklődési operátorral kiemelt pontjainak összehasonlításán alapszik. Az illesztőpont felkeresés egy illesztőpont megjelölése után automatizálható. A mérési módszerek fejlesztése a következőket foglalja magában: digitális erdészeti térképek aktualizálása légifelvételek térbeli kiértékelése alapján, faegyedek magasságainak mérése, faegyedek és fakoronák automatikus felismerése és számlálása. A tájékozott felvételeken megjeleníthetők és térbeli mérésekkel szerkeszthetők a digitális erdészeti térkép vonalai. Ha az erdészeti térkép nem rendelkezik térbeli koordinátákkal, akkor azt egy digitális domborzatmodell segítségével tudjuk kiegészíteni. A famagasságmérés történhet félautomatikusan és automatikusan is. Félautomatikus módszer esetén az egyik képen manuálisan megjelölt magassághoz a módszer automatikusan keresi meg a homológ pontot a másik képen. A faegyedek és fakoronák elkülönítése egy textúrális osztályozó segítségével történik Erdészeti térinformatika fejlesztése Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása GEVI, DigiTerra Digitális légifelvételek tájékozásának korszerűsítése, tájékozáshoz képi elemek automatikus felkeresése. Új mérési módszerek kidolgozása: erdészeti térképek aktualizálása, famagasság mérés, faegyedek és fakoronák automatikus felismerése. Korszerű fotogrammetriai alkalmazás eljárásainak kidolgozása: hatékony, részben automatizált tájékozási eljárással, korszerű mérési módszerekkel, térképszerkesztéssel, famagasság méréssel, faegyedek és fakoronák felismerésével. Eljárások beépítése a DigiTerra térinformatikai szoftverébe. Faegyedek, fakoronák elkülönítése Egy digitális légifelvétel és a felvételből érdeklődési operátorokkal előállított két kép Digitális ortofotó készítés két felvétel esetén

20 Mezei élőhely mozaikkomplexek gerinces állat - világának vizsgálata Mezei élőhelyek ökológiai vizsgálata A meteorológiai viszonyok vizsgálata: Megállapítottuk a mezo- és mikroklimatikus jellemzőit a vizsgált területnek. Élőhely térképezés, élőhely-fejlesztések tér-idő mintázata: Havi bontásban elemeztük a mezőgazdasági vetésszerkezet, illetve az élőhely-fejlesztések változásait, mely habitat-kínálati adatokat szolgáltat a vadfajok habitat-használatának elemzéséhez. A területek átfogó madártani vizsgálata Az agrárhabitatok és erdősávok madárközösségeit kétszeri pontszámlálással, valamint vonaltranszekt módszerrel mértük fel. Az agrárhabitatok kulcsfajai közül mind a mezei pacsirta (Alauda arvensis), mind pedig a sordély (Miliaria calandra) összegzett denzitása növekedett. A túzok (Otis tarda) évi, januári szinkronszámlálása során a területen összesen 54 példányt regisztráltunk. Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása A csapadékosabb időjárás a kétéltű összdenzitásban és a produktivitásban is megmutatkozott. Legnagyobb denzitással a Pelophylax komplex fajai ezen belül a kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus) fordultak elő. A Caudata-k rendjét a pettyes gőte (Triturus vulgaris) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus) képviselte. Kisemlős közösségek vizsgálata októbertől szeptemberig terjedő vizsgálati időszakban 3661 csapdaéjszakán 10 faj 37 egyedét fogtuk. A közönséges menyét (Mustela nivalis), a molnárgörény (Mustela evermanni), a nyest (Martes foina), a nyuszt (Martes martes) és a hermelin (Mustela erminea) került megfogásra. Kislábú erdei egér (Apodemus microps) Az őz otthonterületének és élőhely-használatának vizsgálata Az őz habitat-használatát elemeztük a VHF-adóval megjelölt őzek helyzetének folyamatos ellenőrzésével. A habitat-használati és habitat-kínálati adatok összevetésével megállapításra került a preferált habitatok összetétele a mezei környezetben élő őz számára. Vízivad Monitoring működtetése A Fertő-tó 7 monitoring területén és a Nyirkai-Hany területén a vízivad számlálások 51 fajra terjedtek ki, augusztustól-áprilisig tartó időszakban. A vízivad fajok esetében összefüggéseket keresünk a különböző élőhelyi paraméterekkel. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények Eredmények hasznosulása VGI, LAJTA Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázatának térképezése. Havonkénti élőhely-térkép elkészítése, tér-idő mintázat elemzése, összhangban az időjárási viszonyokkal. Eredmények átadva a vadászatra jogosultnak. VGI, LAJTA Őzek befogása és rádióadókkal történő megjelölése. Őzek habitat-választásának és habitat-használatának elemzése, kiértékelése. Publikálás, élőhely-szerkezeti javaslatok átadása a vadászatra jogosultnak. Kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus) VGI, LAJTA Mezei élettér gerinces faunájának felmérése. Kétéltű-hüllő-madár- és emlős-faunisztikai adatok összeállítása és elemzése. Élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása, publikálása. VGI Fertő és a Nyirkai-Hany vízivad-monitoringja. Havi szinkronnapok vízivadállományának megállapítása, tér-idő mintázat elemzése. Publikált adatok. A befogott őz jelölése és kezelése