Nukleotid anyagcsere
|
|
- Dávid Halász
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nukleotid anyagcsere
2 Nukleotidok szerepe DNS és RNS prekurzorai Energiaközvetítők () Regulációs molekulák (camp, cgmp, ADP) Szénhidrát és lipidanyagcsre intermedierei (UDP-galaktóz Koenzimkomponensek (NAD, FAD, coa)
3 A nukleotidok általános jellemzői, szerkezetük Laktim-laktám tautomer átalakulás jellemző Fiziológiás körülmények között a laktám forma a gyakoribb Purinbázisokra jellemző a rossz vízoldékonyság (xantin, guanin, urát-húgysav) savas ph-n még kevésbé (!!! köszvény) Szintézis és lebontás más-más az egyes szövetekben terápiás beavatkozás lehetősége (daganatterápia) Szerkezet: heterociklusos bázis + szénhidrát + foszforsav
4 A mononukleotidok eredete de novo szintézis: aminosavakból, C1- töredékekből, CO 2 -ból, ribózból, foszfátból Gastrointestinalis rendszerben felszívódó és degradálódó nukleotidok nem fedezik a nukleotid igényt szövetekben lezajló degradáció szöveti nukleozidázok által
5 Purin nukleotidok Adenin Guanin Purin nukleotidok: adenin, guanin Szintézis: ribóz IMP (PRPP-szintetáz) és GTP képzés Szintézis szabályozása (elegendő végtermék esetén a szintézis szükségtelen): AMP, GMP, IMP feedback hatása, PRPP-szintetáz és PRPP-amidotranszferáz enzimek szabályozása, az IMP-ből AMP és GMP szintézis lépésének regulációja
6 Purin nukleotidok de novo bioszintézise Phosphoribosyl glycinamide formyltransferase P-Ribose PRPP Synthetase PRPP Amidophosphoribosyl transferase Phosphoribosyl amine Phosphoribosyl glycinamide synthetase Glycinamide ribonucleotide N 10 -Formyl THF THF 5-aminoimidazole 4-carboxylate ribonucleotide Phosphoribosyl aminoimidazole carboxylase Phosphoribosyl aminoimidazole succinocarboxamide synthetase 5-aminoimidazole ribonucleotide Phosphoribosyl aminoimidazole synthetase N 10 -Formyl THF Formylglycinamidine ribonucleotide Phosphoribosyl formylglycinamidine synthetase Formylglycinamide ribonucleotide THF 5-aminoimidazole 4-Nsuccinocarboxamide ribonucleotide Adenylosuccinate lyase 5-aminoimidazole 4-carboxamide ribonucleotide Phosphoribosyl aminoimidazole carboxamide formyltransferase 5-Formamidoimidazole 4-carboxamide ribonucleotide IMP cyclohydrolase IMP
7 Az IMP átalakulása adeniláttá és guaniláttá Purine de novo synthesis GDP GTP IMP NAD IMP dehydrogenase Adenylo succinate synthase NADH Adenylo succinate Adenylo succinate lyase AMP +PP AMP Adenylate kinase ADP ADP Adenylate kinase ADP XMP GMP synthase GMP Nucleoside monophosphate kinase GDP Nucleoside diphosphate kinase GTP
8 A purin nukleotidok lebontása
9 Mentési (salvage) reakciók 1. A purinbázisok és nukleozidok közvetlenül átalakulhatnak mononukleotidokká, degradációja során keletkező purinbázisok újra felhasználódhatnak. (Enzimek: adenin-foszforibozil-transzferáz HGPRT.) A polimorfonuklearis sejtekre jellemző. A mentő út működése hatékonyan inaktiválja a de novo nukleotidszintézist. 2. Purin ribonukleozid (adenozin, guanozin) -vel foszforillálódik AMP és GMP keletkezik. (Kinázok katalizálják a lépést.) Eritrociták, agy immunrendszer sejtjei nem képesek de novo purin szintézisre. Szükséglet fedezése exogén purin nukleozidok felvételével.
10 Húgysav alacsony az oldékonysága urátszint emelkedése lerakódáshoz vezet keto-enol tautomer átalakulás előny: antioxidáns (más emlősökben lebomlik urikáz hatására, allantoin keletkezik, amely vízben jól oldódik)
11 Hiperurikémia (magas plazma húgysav Primer: szint), köszvény 1. Idiopathiás 2. Enzimdefektusok: -HGPRTdeficiencia -ribóz-p-difoszfokináz -adenofoszforibozil-transzferáz 3. A húgysav csökkent renalis ürítése Secunder: PURIN FOKOZOTT LEBOMLÁSA ÉS TURNOVERE 1.Myeloproliferatív betegségek 2.Lymphoproliferatív betegségek 3. Carcinoma és sarcoma 4. Chr. Hemolitikus anaemiák 5. Citotoxikus szerek 6. Psoriasis HÚGYSAV CSÖKKENT RENÁLIS ÜRÜLÉSE 1. Intrinsic vesebetegség 2. A tubuláris transzport funkcionális zavara: gyógyszer, fokozott laktát szint, hyperketoacidaemia, diabetes insipidus, Bartter-szindróma
12 lerakódik az urát az ízületekben (tophusképződés köszvény), vesében (vesekő). A tüneteket rontja a purinbangazdag étkezés, sejtszéteséssel járó állapotok. Terápia: allopurinol a xantinoxidáz gátlójaként a húgysavszintézis végső lépését blokkolja, emellett a de novo purinszintézist is gátolja.
13 Pirimidin nukleotidok Citozin Timin Uracil A pirimidinbázis vázatomjai karbamil-foszfátból és aszpartátból származnak. Pirimidin nukleotidok: citozin, timin, uracil. Szintézis: Asp, Gln, CO2 + aktivált ribóz-foszfát dihidro-orotsav mitokondriumban orotsav keletkezik UMP UDP UTP CTP TTP Szintézis szabályozása: UMP, UTP, CTP feedback mechanizmusa, enzimek szabályozása
14 Pirimidin de novo szintézis Carbamoyl phosphate Synthetase II Aspartate transcarbamoylase Dihydroorotase 2 Carbamoyl phosphate Carbamoyl aspartate Dihydroorotate Dihydroorotate Dihydroorotate dehydrogenase PRPP Synthetase Orotate Mitochondrion Phosphoribose PRPP Orotidine 5 -monophosphate decarboxylase Orotidine 5 -monophosphate Orotate phosphoribosyl transferase Orotate UMP
15 Pirimidin nukleozid di- és trifoszfátok képződése ADP UMP ADP UDP ADP UTP H 2 O CTP Nucleoside monophosphate kinase Nucleoside diphosphate kinase CTP synthase Ribonucleotide reductase deoxyudp deoxyump N 5,N 10 -MethyleneTHF DHF TMP Nucleoside diphosphate kinase Nucleoside monophosphate kinase TTP Nucleoside diphosphate phosphohydrolase Thymidylate synthase
16 Pirimidin bázisok lebontása Lebontásuk során CO2, NH3, β-alanin koa képződik UMP, CMP uridin, citidin uracil dihidrouracil N-karbamil- β-alanin (dihidropirimidináz hatására) CO2, NH3, β-alanin koa dihidropiriminidáz defektus: timidin szint megnő a vérben, és megjelenik a vizeletbenm, epilepsiás tünetek jelentkeznek. Köszvényes jellegű tünetek nincsenek, mert a pirimidin bázisok lebomlási intermedierei jól oldódnak vizes fázisban. mentő reakciók
17 Pirimidin bázisok lebontása
18 A dezoxiribonukleotidok Ribonukleotid-reduktáz komplex hozza őket létre Olyan sejtekben aktív, amely a sejtosztódás irányába elkötelezett A ribóz 2. C-atomjának OH-csoprtja redukálódik, és H2O keletkezik Csak nukleozid-difoszfát szubsztrátja az enzimnek Többkomponensű enzimrendszer: ribonukleotid reduktáz (SH tartalmú fehérje), tioredoxin (kofaktor) Az enzim működése közben az SH-csoportok oxidálódnak (S-S) A kofaktor visszaredukálását eukariótákban a glutationreduktáz, prokariótákban a tioredoxin-reduktáz végzi, NADPH-t használva H-donornak
19 Nukleotidok bioszintézisét befolyásoló vegyületek Cél: a nem kedvező proliferációs folyamatokat gátlása (pl.: rosszindulatú daganatok, vírusok, autoimmun betegségek) A hasznos funkciójú, de rendszeresen osztódó sejtekre is hatnak mellékhatások a vérképző- és immunrendszerben ill. ivar- és bélhámsejtekben Folsav-, purin- és pirimidin antagonisták vagy analógok ezek a vegyületek.
20 AMINOPTERIN, METOTREXAT: -tetrahidrofolát analógok -dihidrofolát-reduktáz kompetitív gátlása révén nem képződik N5,N10-metilén- THF -nem történik meg a dump metilálása dtmp-vé SZULFONAMIDOK: -a folsavban lévő p-amino-benzoésav (PABA) analógjai -a baktériumok folsav szintézisét (emberben vitamin!), és ezzel nukleotid szintézisét csökkenti/gátolja -első antibakteriális gyógyszerek 6-MERKAPTOPURIN: -a hipoxantin szerkezeti analógja -foszforibizilálódik a hipoxantin-guanin-foszforibozil-transzferáz(hgprt) által, és így inzinsav helyett tioinozinsav keletkezik, amely nem alkul adeniláttá, ill. guaniláttá
21 CITOZIN-ARABINOZID: -citozinnal interferáló antimetabolit -ribóz helyett arabinóz a cukorkomponens -foszforillálódva a dctp analógja ezáltal a DNS szintézis gátlója 5-FLUOROURACIL: -kinázok által F-dUMP-vé alakul -az F-dUMP a timidilát szintázzal kovalensen kapcsolódik (szuicid enzim) NUKLEOZID ANALÓGOK: -leghatásosabb antivirális szerek (Zovirax ) -vírus timidin-kináz szubsztrátjának tekinti -a képződő termék gátolja a DNS-polimerázokat
Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje
Prof.. Sasvári Mária A pirimidin-nukleotidok nukleotidok anyagcseréje 1 A nukleobázisok szerkezete Nitrogéntartalmú, heterociklusos vegyületek; szubsztituált purin- és pirimidin-származékok purin Adenin
RészletesebbenPurin nukleotidok bontása
Dr. Sasvári MáriaM Purin nukleotidok bontása 24 1 Purin nukleotidok bontása AMP B r -p 5 nukleotidáz GMP P i adenozin (6-amino) ADA 2 adenozin deamináz 3 B r guanozin P i inozin (6-oxo) P i PP P i purin
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
Részletesebben4. Előadás. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895), izolálás 1970: FM
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
Részletesebben1. A nitrogén körforgása
1. A nitrogén körforgása 2. Fehérjék lebontása Táplálékfehérjék lebontása aminosavakká Saját fehérjék lebontása Féléletidő szabályozása Ubikvitin konjugáció Proteaszómális lebontás 3. Aminosavak lebontása
Részletesebbenfolsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH
folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenAz AS nitrogénjének eltávolítása
AMINOSAV ANYAGCSERE Az AS nitrogénjének eltávolítása 1. Hidrolízis (NH 3 eltávolítás az Asn és Gln amid csoportjából) 2. Transzamináció (amino és oxo csoport cseréje; AS és ketosav párok, transzamináz
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
Részletesebbena III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja
2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenHiperammonémiák. Támpontok az egyes célkitűzések tárgyalásához
Hiperammonémiák Felnőtt emberi szervezetben átlagos fehérjefogyasztás mellett naponta 20 g ammónia keletkezik az aminosavak lebontása során. Ennek eliminációja a szervezetből főleg urea formájában történik
Részletesebben(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek
TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenA dutpáz kifejeződés hatása a DNS bázisösszetételére és a genom épségére
A dutpáz kifejeződés hatása a DNS bázisösszetételére és a genom épségére Doktori értekezés Horváth András Okleveles biológus Témavezető: Prof. Vértessy G. Beáta Az MTA doktora, egyetemi tanár Eötvös Loránd
RészletesebbenA pillangóktól a folsavon és a metotrexáton át a programozott sejthalálig
A pillangóktól a folsavon és a metotrexáton át a programozott sejthalálig Kezdeti lépések (opkins 1889-95): Lepkék szárnyából sárga és narancsvörös pigmentet izolált: megállapította hogy ezek hidroxipurinokhoz
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenKémiai Intézet Kémiai Laboratórium. F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S
Szalay SzalayPéter Péter egyetemi egyetemi tanár tanár ELTE, ELTE,Kémiai Kémiai Intézet Intézet Elméleti ElméletiKémiai Kémiai Laboratórium Laboratórium F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenAz elemek szintézise. Környezeti kémia. Elemgyakoriságok az univerzumban Elemgyakoriságok az univerzumban: lineáris ábrázolás
Az elemek szintézise Környezeti kémia 2. Előadás A természeti környezet evolúciója Univerzum kialakulása: 13-15 milliárd évvel ezelőtt Ősrobbanás : neutrongáz robbanása neutronok és protonok deutérium-
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenMolekuláris biológiai alapok
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Molekuláris biológiai alapok Sarang Zsolt Dimenziók a biológiában Fehérjék (kb. 50 ezer különböző fehérje a szervezetben 21 féle aminosavból épül fel) Élő szervezetek
RészletesebbenSzénhidrátanyagcsere. net
Szénhidrátanyagcsere net Glukogén prekurzorok belépése a glukoneogenezisbe glikogén glukóz-1p glukóz-6p G6P-áz glukóz F1,6bP-áz fruktóz-1,6biszp fruktóz-6p glicerinaldehid-3p + dioh-aceton-p 1,3-biszfoszfo-glicerát
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenA NUKLEOTID-ANYAGCSERE BETEGSÉGEI
A NUKLEOTID-ANYAGCSERE BETEGSÉGEI Staub Mária és Keszler Gergely A sejtek nukleotid-anyagcseréje rendkívül összetett, folyamatos és jól szabályozott enzimreakciók összessége, amely magában foglalja a purin-
Részletesebbena DNS-hibajavítás és az apoptózis folyamatában
A dezoxicitidin-kináz aktiválódásának lehetséges szerepe a DNS-hibajavítás és az apoptózis folyamatában KESZLER GERGELY Doktori (Ph. D.) értekezés Pathobiokémia Doktori Program Témavezető: Dr. Staub Mária
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenKun Ádám. Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport. Tudomány Ünnepe,
Kun Ádám Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport Tudomány Ünnepe, 2016.11.22. Miskolc Kun Ádám: A víz szerepe az élet keletkezésében. Tudomány
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenDr. Bódi Brigitta. Uzsoki utcai Kórház Nephrológia 2015. október 10.
Dr. Bódi Brigitta Uzsoki utcai Kórház Nephrológia 2015. október 10. Purinanyagcsere endogen nukleinsavak táplálék nukleinsavai purinbázisok hipoxantin, xantin HGPRT de novo bioszintézis xantin-oxidáz HÚGYSAV
Részletesebben1. A nitrogén körforgása
1. A nitrogén körforgása 2. Fehérjék lebontása Táplálékfehérjék lebontása aminosavakká Saját fehérjék lebontása Féléletidő szabályozása Ubikvitin konjugáció Proteaszómális lebontás 3. Aminosavak lebontása
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe
A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe Ásványi anyag Kalcium Legnagyobb mennyiségben ez az ásványi anyag van jelen a szervezetben Kb. egy átlagos felnőttben 1 kg kalcium
RészletesebbenMadarakban. Emlısökben. A fehérje-anyagforgalom zavarai. 27. Uricosis (Köszvény) nucleoproteidekbıl. fehérjékbıl. teljes N-anyagforgalom
A fehérje-anyagforgalom zavarai 28. Köszvény (Uricosis) 29. Hyalinos elfajulás Fibrinoid elfajulás 30. Amyloidos elfajulás 27. Uricosis (Köszvény) A húgysav anyagforgalom zavara Elıfordul madarakban hüllıkben
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenAz anyag- és energiaforgalom alapjai
Az anyag- és energiaforgalom alapjai Anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Szénhidrátok, Zsirok, Fehérjék, Nukleinsavak, Munka+hő+raktározás
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenElődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás
Elődi Pál Biokémia Negyedik kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Tartalom Bevezetés 21 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 23 Mi jellemző az élőre? (23) Biogén elemek (25) Biomolekulák
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenA timidilát bioszintézis és a genomi integritás preventív védelme
Tartalomjegyzék A timidilát bioszintézis és a genomi integritás preventív védelme Doktori értekezés Hirmondó Rita Okleveles biológus Témavezető: Dr. Tóth Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológia Doktori
RészletesebbenA gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,
RészletesebbenValin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH
2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin
Részletesebben13. RNS szintézis és splicing
13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
Részletesebbenelektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
RészletesebbenTerápiás protokoll - Metotrexát
Terápiás protokoll - Metotreát SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Érvényesség kezdete: 2013. július Készítette: Dr. Kui Róbert, Prof. Kemény Lajos Bevezetés/általános információ A metotreátot
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE
ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE A glukóz piruváttá (illetve laktáttá) történő átalakulása során (glikolízis), illetve a glukóz reszintézisben (glukoneogenezis)
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenSzámolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C
Számolási feladatok 1. Egy 200 bázispárt tartalmazó DNS szakaszról megállapították, hogy az egyik szálban 30 db A és 40 db T bázis, a másik szálban pedig 40 db C bázis van. Mekkora az egyes bázisok %-os
RészletesebbenMÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenBIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
RészletesebbenRNS nukleotidok prebiotikus eredete
RNS nukleotidok prebiotikus eredete Szakdolgozat Biológia alapszak, biológus szakirány Készítette: OLASZ FERENC Témavezető: Dr. KUN ÁDÁM, tudományos főmunkatárs Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
RészletesebbenNukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ
Nukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenA TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?
RészletesebbenNukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ
Nukleinsavak SZERKEZET, SZINTÉZIS, FUNKCIÓ Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
Részletesebben