VIZSGÁLATOK CSERTÖLGY VÁLTOZATOK FÁJÁNAK SZILÁRDSÁGÁRA

Átírás

1 Qu. cerris VIZSGÁLATOK CSERTÖLGY VÁLTOZATOK FÁJÁNAK SZILÁRDSÁGÁRA DR. BABOS KÁROLY A csertölgy (Quercus cerris L.) faanyagának tartósságával korábban már foglalkoztak (Igmándy, 1960, 1966). Ezek a vizsgálatok azonban nem vették figyelembe azt, hogy az ország csertölgyállománya két, egymástól elkülöníthető változatból áll: a varietas cerris és varietas austriaca-hól. Az előbbiek figyelembevételével ezért megvizsgáltam a különböző lelőhelyekről származó csertölgyváltozatok faanyagának tartósságát, az évgyűrűszélesség és térfogatsúly, mint jellemzőkkel összefüggésben. Vizsgálati anyag és módszer A Faipari Kutatóintézet 197. évben saját kezdeményezésű kutatást indított a Csertölgy komplex szövettani vizsgálata" címen. A kutatás, az anyaggyűjtés során az anyagokat először még a terepen levélalak alapján botanikailag meghatároztam, és így a továbbiakban pontosan tudtam, hogy a gyűjtött törzsek var. cerris vagy var. austriaca egyedek-e. A meghatározásnál felhasználtam Mátyás Vilmos munkáját (Mátyás, 1970). A lelőhelyek kiválasztásánál a Faipari Kutatóintézet szoros együttműködést alakított ki az Erdészeti Tudományos Intézettel. A vizsgálat céljaira az ország négy helyéről származó, állományt jellemző, 6+6 törzs faanyagának mellmagasságból kivett, m-es szakaszát használtam fel. A törzsek jellemző adatai az 1. táblázatban találhatók. A faanyag gombákkal szembeni ellenállóképességének megállapítását az ún. próbakockás' eljárással végeztük. Ennek az eljárásnak alkalmazását írja elő a MÉMSZ sz. szabvány. A 15X5X50 mm-es szíjács és próbakockák (továbbiakban: próbatestek) úgy lettek kialakítva, hogy a szélesebb oldaluk párhuzamos volt az évgyűrűk futásával, míg a keskenyebb erre merőleges. A próbatestek, törzsenként a béltől a kéregig húzott, nyomott irányokban kerültek kivételre. Kontrollként bükk próbatesteket használtunk fel. A Q. cerris v. cerris faanyagból összesen 106 db és 8 db szíjács, a Q. cerris v. austriaca-bó\ 18 db és 79 db szíjács próbatestet alakítottunk ki. Bükkből 15 db próbatestet használtunk fel. A próbatesteket súlymérésük után (abszolút száraz állapotban) tenyészedényekben (KoZZe-lombik), steril üvegalátétekben, malátás agar-agar táptalajt teljesen beborító gombaszövedékre helyeztük rá. A tenyészeteket a felhasznált gombafajok optimális hőmérsékleti igényének megfelelően három hónapig termosztátban tartottuk. Ezt követően megmértük a próbatestek (abszolút száraz állapotban) korhadás okozta csúlycsökkenését. A súlycsökkenést százalékban fejeztük ki. Kísérleti gombaként a lepketaplót [ (L.) Pilát.] a pincegombát [ (Pers.) Duby.], a házi kéreggombát ( va- 06

2 A vizsgált Q. cerris Tar. austriaca és Q. cerris var. cerris törzsek jellemző A t ö r z s A próbatestek 1. táblázat adatai kora mell- ma- átl. átl. mag. gas- év tér Sor- Gyűjtési helye, Jelzés Fafaj- átm. sága gyűrű- fogat-,. szám erdőterület változat izé? súlya Megjegyzés lesség év cm m «m mn/cm 1. Gyulaj, 68a Gy v. austriaca ,5 11,5 6,/6,75 /szíjács. Gyulaj, 7d 7 Gy v. austriaca 60 1,1 111,6 6,5/5,70 /szijács. Somogyszaló Di v. austriaca 5 1,5 17,5 6,79,6,85 /szíjács Deseda-völgy, 8b. Pilisszentkereszt a Pl v. austriaca ,0 55,7 6,0/6,1 /szíjács 5. Pilisszentkereszt 9a P v. austriaca ,0 55,0 6,60/6,7 /szíjács 6. Somogyszob 66c Sb v. austriaca ,5 1786,0 6,99 7. Gyulaj, 7d Gy v. cerris 57 1,8 1576, 6,1/6. /szíjács 8. Vállus 7d v 5 v. cerris ,0 10,5 6,0/6,17 /szijács 9. Vállus 7d v 6 v. cerris ,0 186, 6,7/6,55 /szijács 10. Sajtoskál 1d Si v. cerris 8 0 6, 160,1 6,65 szíjács 11. Sajtoskál 1d S v. cerris 8 1 5, 1897,5 6,67/5,80 /szijács 1..Somogyszob, 66c Sbi v. cerris ,5 1758,5 6,7/7,8 /szíjács..próbakockás" eljárással végeztük. Ennek az eljárásnak alkalmazását írja elő máztuk. A próbatestek évgyűrűszélességei és térfogatsúly adatainál korrelációszámítást és.regresszióanalízist végeztem (Sváb, 1967). Vizsgálati eredmények Az évgyűrűszélesség és térfogatsúly közötti összefüggést a csertölgy két változatánál eddig még nem vizsgálták. A két változat természetes ellenállóképességének megállapítása során azonban megfelelő számú adat állt rendelkezésemre erre vonatkozóan is. A és szíj ács próbatestek átlagos évgyűrűszélessége és térfogatsúlya között a csertölgy két változatánál is határozott összefüggést lehetett megállapítani. A hat törzs Q. cerris v. cerris-ből készült, összesen 188 db ( + szíjács) próbatestek évgyűrűszélessége és térfogatsúlya közötti korrelációs koefficiens értéke: r = 0,0. Ez az érték összefüggést mutat a két tulajdonság között. A regressziós koefficiens értéke: b = 0, A regressziós egyenes egyenlete: Yg sz= 0,606+0, X ahol: Y = térfogatsúly (mn/cm ) X = évgyűrűszélesség (jum) A hat törzs Q. cerris v. austriaca-ból készült, összesen 17 db ( + szíjács) próbatestek évgyűrűszélessége és térfogatsúlya közötti korrelációs koefficiens értéke: r = 0,. Ez az érték összefüggést mutat a két tulajdonság között. A regressziós koefficiens értéke: b = 0, A regressziós egyenes egyenlete: Yg + 8z=0,68+0, X Az összefüggés magyarázata az, hogy az évgyűrűszélesség növekedésével az évgyűrűn belül megnő a tömöttebb, késői paszta. A késői paszta térfogatsúlya nagyobb, mint a korai pasztáé. A csertölgy gyűrűslikacsú fafaj és az évgyűrűiben a korai paszta túlnyomórészt nagyméretű edényeket tartalmaz, amely így könnyebb térfogatsúlyú. A szélesebb évgyűrűben tehát megváltozik a korai és késői paszta aránya és a szélesebb évgyűrű nagyobb térfogatsúlyú. 07

3 . táblázat Farontó gombák korhasztása által okozott súlysökkenés a Q. cerris v. cerrisnél hónap aiaitt okozott szárazamyag-... Fafaj, változat nróbatotek) veszteség súlyszázalékban jelzés (.prodaxesiek) száma, db ^ ( m i [ n _ a^i. max.) a megfigyelések szórása var. cerris Gy 6 H, V5, Vr>, H, Ny 6 C-on szíj ács var. cerris Gy 6 H, V5, Ve, H, Ny 6 C-on var. cerris cerebeüa V 5, Ve, H, Ny C-on szíj ács var. cerris V& V (i, H, Ny C-on var. cerris vaporaria Sbi, Gyo, VÖ, Ve 6 C-on H. Ny, szíj ács var. cerris vaporaria V5, Vc, H, Ny 6 C-on Memlius var. cerris laerymans Si, V5, Vg, H, Ny 10 C-on szíjács var. cerris laerymans V,-,, SJ. VU, H. Ny 10 C-on 15,17 0, ,11 8,86 0,96 +6, , ,88 8 6, ,1 1 0,08 1, ,11 6, , ,56 0,9 +0, A csertölgy két változata a vizsgált törzsek esetében az átlagos évgyűrűszélesség és térfogatsúly vonatkozásában eltérést mutatott. A vizsgálati adatok szerint a var. austriaca nagyobb átlagos (1878, pm-os) évgyűrűszélességéhez nagyobb térfogatsúly (6,60 mn/cm ) tartozik, míg a var. cerris kisebb (159,1 /ím-os) évgyűrűszélességéhez kisebb térfogatsúly (6,7 mn/cm ) tartozik. A var. austriaca nagyobb átlagos évgyűrűszélessége és nagyobb átlagos térfogatsúlya a korábbi, hasonló vizsgálataimmal és azok eredményeivel megegyezik (Babos, 197). A csertölgyváltozatok négy farontó gombával szembeni ellenállóképességének (természetes tartósság) megállapítására végzett vizsgálati adatokat a. és. táblázat tartalmazza. A kapott eredmények (átlagok) szerint mind a var. cerris, mind a var. austriaca je ellenálló a és a támadásával szemben. A csertölgyváltozatok szijács, és része a és a bontó tevékenységének hatására erőteljes korhadást mutatott. A var. austriaca je. a -val szemben ellenállóbbnak bizonyult, mint a var. cerris-é. A kontrollként használt bükk jét mind a négy farontó gomba nagymértékben bontotta (lásd a. táblázatot). A vizsgált adatok áttekinthetőbb szemléltetésére a háromhónapos bontás 08

4 . táblázat Farontó gombák korhasztása által okozott súlycsökkenés a Q. cerris v. austriaca-nál Fafaj, változat Jelzés Ismétlések (próbatestek) száma, db hónap alatt okozott szárazanyagveszteség súlyszázalékban (min. átl. max.) és a megfigyelések szórása 6 C-on 6 C-on Gy 7, Dg, H, Ny szíj ács Gy 7, P, Gy H, Ny, 5 8,58 1,, +8,1 5,7 1,6 1,09 +6,8 C-on Pl, Gy, H, Ny szíjács 8,89 1,81,11 +,8 C-on vaponaria 6 C-on vaporaria 6 C-on 19 C-on 19 C-on Pl, P, H, Ny Gy, H, Ny szíj ács P, P, Gy Sb, H, Ny Sb, Gy, P H, Ny szíj ács P,, Sb, Gy H, Ny 1,17, ,0 17 7,7 1,9 1,1 +,79 1,67,16 6,11 +1,5 1 1,0,6 7,9 +,6 8 0,1 0,89,98 +0,65. táblázat Farontó gombák korhasztása által okozott súlycsökkenés a bükk (Fagus silvatica L,)-nél Fafaj, változat Jelzés Ismétlések (próbatestek) száma, db hónap alatt okozott szárazanyagveszteség súlyszázalékban (min. átl. max.) és a megfigyelések szórása 6 C-on C-on vaporiara 6 C-on 9,7 5,0,87 +,8 5 8, 16,0 1,90 +,76 6 1, 19,9 9,86 +,91 5,7 1,19 6,7 +5,80 09

5 5. táblázat Findlay-értékekben kifejezett átlagos bontási %-ok a két csertölgyváltozatnál vaporaria Q. cerris v. cerris szíjács (8,86%) (9,76%) (1,6%) 1 (0,56%) 5 (0,5%) (1,81%) ( 8,%) ( 6,69%) Quercus cerris v. austriaca szíj ács (1,6%) (,99%) (,15%) 1 ( 0,89%) 5 (1,%) (1,81%) (1,9%) (,6%) átlagértékét összehasonlítottam Findlay értékskálájával (Findlay, 198), (lásd az 5. táblázatot). Findlay értékskáláját a faanyagoknak a farontó gombákkal szembeni ellenállóképességét, négyhónapos bontás után, a bekövetkezett súlycsökkenés alapján az alábbi fokozatokban állapította meg: 1. nagyon ellenálló, 1%-ot meg nem haladó súlyveszteségig,. ellenálló, 5%-os súly veszteségig,. nem ellenálló, 5 10%-os súlyveszteségig,. korhadó, 10 0%-os súlyveszteségig, 5. gyorsan korhadó, 0%-os súlyveszteségen felül. Az 5. táblázat értékskálaadatai alapján úgy tűnik, hogy a két változat között a négy farontó gomba támadásával szemben nincs lényeges különbség. A -val szemben a var. cerris je ellenállóbb, mint a var. austriaca-é. Megjegyzendő, hogy Findlay fokozatai és a vizsgálatok alapján kapott átlagértékeik nem egyenértékűek, tekintettel arra, hogy egyhónapos bontási időkülönbség van közöttük. A vizsgált törzseknél a próbatestek a béltől a kéregig húzott és nyomott irányokban lettek kivéve, így lehetőség volt arra, hogy a fatest e két nevezetes irányának, esetleg eltérő ellenállóképességét is megvizsgáljam. Példaként azonos termőhelyen nőtt, két var. cerris-törzs adatait említem meg (lásd a 6. táblázatot). A táblázat adatai (a rendelkezésre álló kevés mérésszám) alapján megállapítható, hogy minél esedettebb a próbatest (tehát minél közelebb lett kivéve a bélhez), általában annál ellenállóbb (kisebb súlycsökkenés) a támadásával szemben. Az adatok szerint a húzott- és nyomottfa részből kivett próbatestek súlycsökkenése között különbség van. Mind a két törzsnél a húzottfa próbatestek súlycsökkenése a nagyobb, a nyomottfa próbatesteké a kisebb. Ez a tény a két farész évgyűrűszélesség-különbségeiből származik. A húzottfa évgyűrűi mindig szélesebbek, mint a nyomottfa évgyűrűi. A vizsgált két törzsnél a húzottfa és nyomottfa átlagos évgyűrűszélessége a következő volt: V 5 húzottfa = 17,7 pm, nyomottfa = 176,0 pm-, V 6 húzottfa = 151, /*m, nyomottfa = 119,7 /mi. Következtetések A vizsgálati eredmények alapján megállapítható: 1 A csertölgy két változata közül - telepítésnél, felújításnál - célszerű a var. austriaca-t előnyben részesíteni a var. cerris-szel szemben, tekintettel arra, 10

6 6. táblázat Egy lelőhelyről származó, két Q. cerris v. cerris törzs béltől a kéregig kivett faanyagának térfogatsúlya és súlycsökkenése hónap után, -on Fafaj, változat Lelőhely Jelzés Irányévek Próbatest száma, db % 11 '<, u Átl. térfog, súly mn/ci Vállus Húzottfa v ,08 10,01 Q. cerris v 5 6 6,19 5,0 v. cerris v , 6,9 szijács Vállus Nyomottfa v s ,67, Q. cerris v 5 6 6,16 6,1 v. cerris v ,1,77 szijács Vállus Húzottfa v 6 6 6,8 1,86 Q. cerris V G ,15 10, v. cerris geszit V ,1 9,51 szíjács Vállus Nyomottfa v ,9 11,65 Q.cerris v 6 6 6,56 16,69 v. cerris V ,60 0, szíj ács hogy a var. austriaca átlagosan szélesebb évgyűrűket, nagyobb fatömeget produkál.. A két csertölgyváltozat nyomottfa anyaga ellenállóbb a farontó gombák támadásával szemben, mint a húzottfa anyaga.. Mind a két változat faanyaga ellenálló a könnyező házigomba és a házi kéreggomba támadásával szemben.. Nem ellenálló a két változat faanyaga a lepketapló és pincegomba támadásával szemben. 5. A.,.,. pont alapján a csertölgy két változatának faanyaga minimális faanyagvédelmi többletköltségekkel felhasználható a tölgy anyagának helyettesítésére. Befejezésül meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati eredmények és a levont következtetések tájékoztató jellegűek, mivel a dolgozat címe is jelzi, hogy a csertölgy két változatánál csupán vizsgálati adatokról van szó. 11

7 IRODALOM Babos Károly (197): Különböző termőhelyekről származó Quercus cerris- varietas cerris Loud. és Quercus cerris varietas austriaca (Willd.) Löud. törzsek anatómiai és fizikai-mechanikai tulajdonságainak vizsgálata. Faipari Kutatások. Budapest, oldal. Findlay, F. (198): The natural Resistance to Decay of somé Empire Timbers. Empire Forest Journal Igmándy Zoltán (1960): A cser fájának ellenállóképessége farontó gombákkal szemben. Erdészettudományi Közlemények. Sopron. 1. sz. Igmándy Zoltán (1966) : Vizsgálatok a cser (Quercus cerris L.) faanyagának tartósságáról. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, Sopron, 1. sz., oldal. Mátyás Vilmos (1970): A cser alakváltozatossága Magyarországon. Erdészeti Kutatások. Budapest, 67. kötet. MÉMSZ sz. szabvány (197): Fafajok ellenállóképességének vizsgálata bazidiumos gombákkal súly- és szilárdságcsökkenés alapján. Si'áb J. (1967) : Biometriai módszerek a mezőgazdasági kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. A szakma nyilvánosság elé állását elannyira fontos feladatnak tartják Nyugat- Európa egyes erdőgazdaságaiban, hogy az év elején külön e célra szervezett konferencián igyekeztek felhívni a figyelmet rá és feltárni az e téren fennálló lehetőségeket, igénybe vehető eszközöket. A konferenciát a müncheni egyetem erdészeti karának erdőgazdaság-politikai és erdészeti üzemgazdasági tanszékei rendezték, Freiburgban (NSZK). Ugyanitt már 195-ben tartottak szemináriumot a kérdésben és az utóbbi évtizedben számos tanfolyamon foglalkoztak vele. A konferenciát közvetlenül követően az osztrák erdészeti egyesületek is tartottak széles körű megbeszéléseket hasonló témában. A konferenciák több megnyilatkozást váltottak ki mind a nyugatnémet, mind az osztrák szaksajtóban. A szakmának nyilvánosság elé lépését fogalmazta meg egy diplomamunka (J. Bauer) az erdőtulajdonosoknak, erdészeti szerveknek az a folyamatos tevékenysége jelenti, amellyel szóban és írásban, minden egyéb kommunikációs eszköz igénybevételével megértést és bizalmat igyekeznek kelteni vagy fenntartani a szakszerű erdőgazdálkodás iránt annak érdekében, hogy az erdő ennek segítségével mind nagyobb mértékben tehessen eleget multifunkcionális feladatának. Az erdőt gyakran komoly károk érik, olyanok, amelyek kellő ismeretek birtokában elkerülhetők, vagy legalábbis csökkenthetők lettek volna. Erdőterületeket vesznek igénybe lakó- és infrastrukturális célokra, a fákat veszélyeztető mértékben csökkentik a talaj vízkészletet, erdőkárokat okoz az ipari szenny és nem kevés esetben az erdőt látogatók helytelen magatartása. Az erdészet maga nem elég erős ahhoz, hogy az erdőt ezektől megvédje. Segítőket, barátokat kell találnia és mozgósítania. Meg kell nyerni ehhez mind a lakosság, mind a politikusok, az államigazgatási és gazdasági vezetők megértését, támogatását. Különösen fontos ez az utóbbiak esetében, mert ezek részéről érheti legnagyobb baj az erdőt. Réteg- vagy csoportfelvilágosítást kell ezért végezni. A kérdés csupán az. hogy ki, és hogyan tegye? A publicisztikának megvannak a maga szakemberei, de a feladatot teljesen rájuk bízni nem szabad. A hivatásos publicistákra nagy szüksége van az erdészetnek, de kellő tájékoztatás nélkül csak bosszúságot okozhatnak. Magának az erdészetnek a feladata a nyilvánosságot közvetlenül vagy közvetve, de folyamatosan tájékoztatni. A felelősséget senki sem vállalhatja át azért, hogy a szakról végül is milyen kép alakul?! Megfelelő alapanyaggal kell ellátni a különböző hírszerveket, iskolákat, oktatási, nevelési intézményeket és ezt a tevékenységet be kell építeni minden erdészeti szerv munkakörébe, feladattervébe. (AFZt , AFZt , Holz-Kurier, Ref.: Jéróme R.) 1