Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél"

Átírás

1 Bevezetés Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél Varga Dénes 1 Takáts Péter 2 Tolvaj László 1 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Fizika Intézet 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Fa- és Papírtechnológiai Intézet A fa hidrotermikus kezelése során a fa anyagát különféle eljárásokkal víz illetve gőz segítségével hő hatásának tesszük ki, hogy ezáltal többirányú felhasználásra és feldolgozásra tegyük alkalmassá. A kezelés során a víz vagy gőz által közölt hő hatására a természetes állapotú faanyagok szerkezete és alkotórészei bizonyos mértékű fizikai és kémiai átalakuláson mennek keresztül. Ennek következtében a fa egyes tulajdonságai átmenetileg vagy végleg megváltoznak. Az átmeneti tulajdonságváltozások általában a könnyebb megmunkálhatóságot segítik elő, míg a maradandó változások a faanyag nemesítését szolgálják. A gőzölés mely történhet nagyméretű kamrákban, harangokban (100 o C alatt), és (100 o C fölött) nagynyomású gőzölő hengerekben mint színváltoztató hatás már régóta ismert a faiparban. A gőzölés megvalósítható közvetlen gőzbevitellel, illetve a gőznek fűtő közegként történő felhasználásával. Közvetett gőzölés esetén a gőzt a kamra alján lévő víz felfűtésére használják, zárt csőrendszerben keringtetve. A modern gőzölő kamrák ezt a módszert alkalmazzák. Gőzölésnél fontos, hogy a gőzölő térben telített vízgőz legyen, ellenkező esetben a gőz vizet von el a faanyagból, és a gyors vízvesztés repedéseket okozhat. Kutatómunkánk során eddig még nem alkalmazott megoldásként akác faanyag szárítást követő gőzölését végeztük el. Ismeretes, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) fája járulékos anyagaiban jelentős mennyiségben tartalmaz színképző vegyületeket, melyek gőzölés hatására a színét jelentősen sötétítik, és vörös felé tolják. A trópusi fák felhasználásával szembeni ellenállás megnövelte az akác jelentőségét, szerepét, mivel gőzöléssel e fafajokéhoz hasonló szín érhető el. Természetes állapotában az akác faanyagának színe a sárgás-szürkétől a zöldes-sárgáig tág határok között változik, s ez az inhomogenitás egy mintán belül is megfigyelhető. A gőzölés hatására azonban a faanyag színének homogenizálódása, valamint irányított színárnyalata érhető el. Tudományos eredményként értékelendő, hogy a színváltoztatás szempontjából a legfontosabb paraméter a hőmérséklet, ill. hogy ennek növekedésével a színváltozás sebessége exponenciálisan nő. Ezért fontos, hogy a gőzölés során a hőmérséklet ne változzék. A régi típusú, közvetlen gőzbefúvásos gőzölőknél a hőmérséklet állandósága nem biztosítható, ezért a színváltozás esetenként egymástól eltérő, nem reprodukálható. Legújabb vizsgálataink szerint az a régi állítás, hogy csak az élő akác faanyagot lehet jól gőzölni, nem állja meg a helyét. Megállapítást nyert, hogy kellően magas hőmérsékleten, telített vízgőzben a faanyag is jól gőzölhető. Kutatómunkánk során laboratóriumi körülmények között meghatároztuk a vákuumszárítást követő gőzölés optimális paramétereit. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a gőzölés során mennyi vizet vesz fel a faanyag, és szükség van-e újabb szárítási ciklus beiktatására a gőzölés után. Az akác faanyag felhasználásával, laboratóriumban elvégzett vizsgálatok során megállapított paraméterek kellő alapot nyújtanak egy ipari méretű kísérletsorozathoz, melynek előkészületeit pályázati támogatással megtettük. 218

2 Anyagok és módszerek Az akác gőzölés és a színmérés kapcsolata A színérzet a felületről diffúz módon visszaverődő és a szemünkbe jutó fénysugarak spektrumától (hullámhossz szerinti intenzitás eloszlásától) függ. A fafajra jellemző színt a járulékos anyagokban lévő kromofor szerkezetek alakítják ki, melyek elektronjait a fény energiája gerjeszteni tudja, és ezáltal fény elnyelésére képesek [Németh 1998]. Ezek nagy fokú érzékenysége a felelős a színváltozásért is. Az akác fája járulékos anyagaiban jelentős mennyiségben tartalmaz színképző vegyületeket (robinetin, kvercetin). Gőzölés hatására színe jelentősen sötétedik, és vörös felé tolódik. A trópusi fák felhasználásával kapcsolatos ellenállás megnövelte az akác szerepét, mivel gőzöléssel azokhoz hasonló szín érhető el. Természetes állapotában az akác faanyagának színe a sárgás-szürkétől a zöldes-sárgáig tág határok között változik (1. ábra), s ez az inhomogenitás egy mintán belül is megfigyelhető. A gőzölés további fontos eredménye a faanyag színének homogenizálódása. A korábbi kutatások elsősorban a gőzölés fizikai-mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásával foglalkoztak, a színváltozás vizsgálata csak az utóbbi évek kutató munkájára jellemző, hiszen ehhez megfelelő berendezés, és a faanyag színezetét egzakt módon megjelenítő számítógépes szoftver szükséges. 1.ábra A natúr akác faanyagának színbeli változatossága A gőzölés hatásosságát a gőzölési hőmérséklet és az időtartam határozza meg. A hőmérséklet rendkívül fontos tényező nemcsak a színváltozás, hanem a gőzölőben uralkodó nyomás szempontjából is. A nyomást meghatározó szerepéből kifolyólag határt kell húznunk az atmoszférikus nyomás alatti, és az azt meghaladó hidrotermikus kezelés között. 219

3 Molnár és munkatársai [Molnár S. 1979; Kovács I.-Molnár S. 1980; Molnár S. és munkatársai 1994; Molnár S. és munkatársai 1998] akác gőzöléssel kapcsolatos kísérleteket végeztek, melyek során a faanyag műszaki tulajdonságait vizsgálták. A gőzölés színváltoztató hatásának leírásával először a magyar szakirodalomban találkozunk. Dessewffyné (1964) és kollégái a Faipari Kutató Intézetében a gőzölésnek az akác faanyag fizikai-mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatásával foglalkoztak. Gőzölés hatására bekövetkező színváltozás objektív mérésével először Stubenvoll (1988) munkájában találkozhatunk. Tolvaj (1989, 1992) az akác és a bükk 90 o C-os hőmérsékleten történő gőzölés hatására bekövetkező színváltozást vizsgálta. Tolvaj és Faix (Tolvaj L. 1994; Tolvaj L.-Faix O. 1996) akác, nyár, lucfenyő, erdei fenyő és vörösfenyő 90 o C-os gőzölés során bekövetkező színváltozását vizsgálták a CIELABrendszerben. A gyakorlatban elsősorban élő, vagy ehhez közel álló ségtartalmú faanyagot gőzölnek. A faanyag körüli telített gőztér elsősorban a vízvesztés megakadályozását szolgálja. Az elszíneződés sebességét és mértékét döntően az alkalmazott hőmérséklet határozza meg (Horváth Sz. E. 2000; Horváth Sz. E.-Varga D. 2000). Magasabb hőmérsékleten a termikus folyamatok felgyorsulnak, így intenzívebb lesz a színváltozás. A gőztelítettség kritériuma a megfelelő nyomás meglétét is megköveteli. A CIELAB objektív színmérő rendszer A CIELAB-színingertér minden egyes színingerhez egy pontot rendelt az L*, a*, b* térbeli derékszögű koordinátarendszerben, ezeket színkoordinátáknak nevezzük [Lukács Gy. 1982]. Az a* tengely pozitív irányban a vörös, negatív irányban a zöld színezetet jelenti, a b* tengely pozitív irányban a sárgát, negatív irányban a kéket. Az a*, b* tengelyekre merőlegesen helyezkedik el az L* tengely, amelyen a színinger világosságát ábrázoljuk. Meghatározásukhoz az alapot a méréssel megállapított X, Y, Z színinger-összetevők adják [Lukács 1982], amelyekből a színkoordináták a következő összefüggésekkel számíthatók: a* = 500 [(X/X 0 ) 1/3 - (Y/Y 0 ) 1/3 ] b* = 200 [(Y/Y 0 ) 1/3 - (Z/Z 0 ) 1/3 ] L* = 116 (Y/Y 0 ) 1/3-16 ahol: X,Y, Z a vizsgált anyag színinger-összetevői, X 0, Y 0, Z 0 a fehér etalon színinger-összetevői. 220

4 A 95 C, 105 C, 115 C hőmérsékleteken végzett gőzölési kísérletek eredményei Vizsgálatainkhoz a rosttelítettségi állapothoz közeli, % nettó ségtartalmú, fahibáktól mentes mintákon (a továbbiakban próbatest) kívül szárított, % nettó ségtartalmú próbatesteket (a továbbiakban próbatest) is gőzöltünk. A vizsgálati anyagok kialakított mérete 240x60x30 mm volt. A mintákat középen keresztben elvágtuk, s a megfelelő jellel elláttuk: egyik felét kezeletlenül mértük (etalon darabok), a másik felét gőzöltük. Az atmoszférikus nyomáson végrehajtott gőzöléshez a mintákat zárt exikátorban, vízréteg felett helyeztük el. A túlnyomásos gőzöléshez nyomástartó edényt használtunk, a gőztelítettség kritériumát szintén vízréteg biztosította. A klímakamra hőmérsékletét egy kontakthőmérővel vezérelt automatika segítségével a kívánt értékre beállítottuk. A felfűtés 6 órát vett igénybe, a gőzölési időt a kívánt hőmérséklet elérésétől számítottuk. A gőzölési eljárást három hőmérsékleti értéken, 95, 105, 115 o C-on, 100 %-os relatív légség mellett végeztük el. A gőzölési idő (a mintadarabok gőztérből történő kivétele) gőzölési hőmérsékletenként eltérő volt, mivel magasabb hőmérsékleten a termikus folyamatok felgyorsulnak. 95 o C-on 1; 2; 4; 6; 9; 12; 15; 18; 22 nap, 105 o C-on 0,5; 1; 1,5; 2; 3; 4; 5; 6 nap, 115 o C-on 0,25; 0,5; 1; 1,5; 2; 2,5; 3; 4; 5; 6 nap időpontokban vettünk ki mintákat. A gőzölt faanyagot ezután egy hónapig szobahőmérsékleten tároltuk, majd a színmérés előtt körfűrész géppel hosszában félbevágtuk. Az így kialakított friss felületet használtuk fel a színmérés során. A színmérés eszköze a spektrofotométer, amely a spektrálisan felbontott optikai sugárzás intenzitásának mérésére alkalmas. A faanyag vonatkozásában a fény reflexiós tulajdonságai érdekesek, így a fa színének mérése tekintetében a reflexiós spektrofotometriát alkalmazzuk. Ezzel a módszerrel a fa felületéről visszavert fény intenzitását mértük a hullámhossz függvényében. A méréseket MINOLTA 2002 típusú színmérővel végeztük. A reflektancia spektrumot nm-es tartományban mértük. Az L*, a*, b* színkoordinátákat a gép a D65 fényforrás alapján számolta. Az adatok további feldolgozása számítógépen, az erre a célra szerkesztett program segítségével történt. Vizsgálataink eredményeit az a*-idő, b*-idő, illetve L*-idő diagramok mutatják. Az a*-idő diagramokról leolvasható, hogy a kezdeti gyors színezetváltozás után a vörös tartalom nem változik jelentős mértékben. Minél magasabb a gőzölési hőmérséklet, annál gyorsabban megy végbe a kezdeti változás. A b* koordináta (sárga tartalom) változása már nem ilyen gyorsan megy végbe, inkább egy fokozatos, lassú változás figyelhető meg. Az L*-idő diagramok a világosság eleinte gyors, majd egyenletes csökkenéséről tanúskodnak, fokozatosan közelítve egy állandó értékhez. A diagramokon üres körrel jeleztük a mintákat, teli négyzettel a mintákat ábrázoló színpontokat. A 2.a. ábra a vörös tartalom időbeli változását szemlélteti 95 o C-os gőzölés esetében. Látható, hogy a kezeletlen minták színpontja mind a, mind a próbatest esetében közel azonos helyre esik, tehát a vörös színezet szempontjából nagy különbség nem volt a két faanyag színe között. Ez a tendencia megfigyelhető a folyamat további részében is, hiszen a két pontsorozat szorosan egymás mellett halad. A kisebb ingadozásoktól eltekintve az a* koordináta értéke 4-6 nap alatt állandó értékre áll be, tehát a vörös színezet szerepe ezután háttérbe szorul. 221

5 a* (vörös tartalom) a. ábra Az a* (vörös színezet) változása a és a állapotban 95 C-on gőzölt akác faanyag esetében a* (vörös tartalom) b. ábra Az a* (vörös színezet) változása a és a állapotban 105 C-on gőzölt akác faanyag esetében A görbék hullámzása azzal magyarázható, hogy a minták eredeti színe nem volt egyforma, tehát a minták színváltozása nem azonos szintről indult. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a 105 o C-os kezelés során is (2.b. ábra) azzal a különbséggel, hogy az állandó a* értéke már 2 nap alatt elérhető. 222

6 a* (vörös tartalom) c. ábra Az a* (vörös színezet) változása a és a állapotban 115 C-on gőzölt akác faanyag esetében Most figyeljük meg e hőmérsékleten is a és minták pontsorozatának viszonyát! Az etalon minták helyzete itt fordított: a próbatest színpontja valamivel a minta színpontja alatt helyezkedik el. Ez nem túl nagy távolság, de a folyamat gyors szakaszára (az első 2 nap) döntő hatással van. A minták pontsorozata itt is meredekebben fut felfelé csakúgy, mint a 2.a. ábrán, de mivel kiinduláskor a pontok helyzete fordított, ezért itt a két pontsorozat nem keresztezi egymást, hanem egyre távolabb kerül egymástól. A meredek szakasz után a pontok közel kerülnek egymáshoz, és a folyamat további részében szorosan együtt futnak értéküket nem változtatva. Hasonló megállapítások tehetők a 115 o C-os hőmérsékleten végrehajtott gőzölés a*-idő diagramjára is (2.c. ábra). A két etalon minta vörös tartalma megegyezik, de a minták pontsorozata itt is meredekebben fut. A gyorsan növekvő szakasz mindössze 1 napig tart, a folyamat további részében egy enyhén csökkenő tendencia jellemző, de a és pontsorozat együtt fut. A három ábrát összevetve megállapítható, hogy a színezet eltolódása relatív, minél magasabb az etalon vörös tartalma, annál magasabb a maximálisan elérhető érték, illetve az eljárás végén kialakuló színezet. Egyik hőmérsékleten sincs lényeges eltérés a és a minták vörös színezetének változásában. Tekintsük most a b*-idő diagramokat (3.a., 3.b., 3.c. ábrák). A sárga tartalom változása alapvetően három szakaszra bontható. A hőmérséklet emelkedésével ez a három szakasz egyre jobban összeolvad, a határvonalak mindinkább elmosódnak, így a részfolyamatok 95 o C-os hőmérsékleten figyelhetők meg legjobban. A kezdeti egy napos szakaszban a sárga tartalom nem változik döntő mértékben, ezután viszont (ez a második szakasz) egy erőteljes csökkenés jelentkezik, mely a hőmérséklet növekedésével egyre gyorsabban következik be. 95 o C-on ez a tartomány 1-9 napig, 105 o C-on 1-6 napig, 115 o C-on 0,5-3 napig tart. A harmadik szakaszban a sárga tartalom már nem változik döntő mértékben, a pontsorozat futása ellaposodik. 223

7 Mindhárom diagramnál megfigyelhető az az érdekesség, hogy a mintákhoz tartozó pontsorozat keresztezi a minták színpontjait. A hőmérséklet emelkedésével ez a jelenség egyre korábban következik be (95 o C-on a 10. nap körül, 105 o C-on a 3. napnál, 115 o C-on már 1,5 nap után). Ennek azonban gyakorlati jelentősége nincsen, hiszen a két pontsorozat kis különbséggel egymás mellett fut, így a sárga tartalom szempontjából szintén nincs jelentősége a faanyag induló ségtartalmának. b* (sárga tartalom) a. ábra A b*(sárga színezet) változása a és a állapotban 95 C-on gőzölt akác faanyag esetében b* (sárga tartalom) b. ábra A b*(sárga színezet) változása a és a állapotban 105 C-on gőzölt akác faanyag esetében 224

8 b* (sárga tartalom) c. ábra A b*(sárga színezet) változása a és a állapotban 115 C-on gőzölt akác faanyag esetében A hidrotermikus nemesítés során bekövetkező színváltozást legjobban a világosságváltozással lehet jellemezni. Ehhez nyújtanak információt az L*-idő diagramok (4.a., 4.b., 4.c. ábrák). Az ábrák összevetésével megállapítható, hogy a folyamat két részre bontható. A kezdeti stádium egy viszonylag gyors világosságcsökkenés. A változás sebessége a gőzölési hőmérséklettől függ. 95 o C-os hőmérsékletet alkalmazva ez a szakasz nagyjából a 12. napig tart. 105 o C-on 5-6 nap, 115 o C-on pedig mindössze 3-4 nap elegendő. A kezdeti gyors világosságcsökkenés egy állandó érték felé tart, s ez az érték annál kisebb, minél kisebb az induló világosság érték. L* (világosság) a. ábra A világosság változása a és a állapotban 95 C-on gőzölt akác faanyag esetében 225

9 L* (világosság) b. ábra A világosság változása a és a állapotban 105 C-on gőzölt akác faanyag esetében L* (világosság) c. ábra A világosság változása a és a állapotban 115 C-on gőzölt akác faanyag esetében Ha a diagramokat a minták ségtartalma szempontjából vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a világosság szempontjából nincs szerepe a ségtartalomnak, hiszen a pontsorozatok együtt futnak a gőzölés teljes időtartama alatt. Mindhárom diagram típusnál (a*-t, b*-t, L*-t) megállapítottuk, hogy az egyes színkoordináták az idő előrehaladtával telítődést mutatnak, a változás sebessége csökken. Ez a szubjektív megfigyelő számára azt jelenti, hogy a gőzölt minták színbeli, árnyalati differenciáltsága csökkenő mértékű. 226

10 Megállapítható, hogy a végső árnyalat szempontjából a leggyorsabb eredményt a 115 o C-os gőzölés biztosítja, a folyamat gyorsasága miatt azonban nehezen kontrolálható, a köztes színárnyalatok nehezen biztosíthatók. A ségtartalom változása Kutatómunkánk során feltártuk, hogy a gőzölés folyamán, a telített vízgőzben levő faanyag milyen mértékben vesz fel séget. Megvizsgáltuk azt is, hogy a gőzölés közben felvett ségtartalom hogyan távolítható el anélkül, hogy a faanyagot ismét szárítási ciklusnak vetnénk alá. A vizsgálat során megmértük a próbatestek tömegét a gőzölés előtt és után, majd átlagos laboratóriumi körülmények között (20-22 C és 45% relatív páratartalom) tároltuk őket. A száradás során naponta végeztünk tömegmérést. A mérési eredményeket 95 -on gőzölt akác faanyag esetében az 1. táblázat és az 5. ábra tartalmazza. Az adatokból megállapítható, hogy a gőzölés során a faanyag 4-6 %-nyi séget vesz fel, de azt az egyheti tárolás során mesterséges szárítás nélkül leadja. A gőz formájában a faanyagba kerülő ségtartalomnak a faanyaghoz való kötődésének módja további vizsgálatokat igényel. Ezek elméleti szempontból nagyon fontos vizsgálatok, eredményei jelen téma szempontjából nem lényegesek. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a gőzölés során a akác faanyag vesz fel vizet, de ez a víz nem kötődik erősen a faanyaghoz. Egyhetes tárolás során a faanyag megszabadul a gőzölés során felvett vízmennyiségtől. A szárítás utáni gőzölés tehát nem igényel újabb mesterséges szárítást. Nedvességtartalom (%) Kezelési idő (nap) 5. ábra A ségtartalom változása a gőzölés (1-4. nap) és a száradás során, 95 C-on gőzölt akác faanyag esetében 227

11 1. táblázat A 4 napig 95 C-on gőzölt akác faanyag ségtartalmának meghatározását szolgáló tömegmérés adatai (abszolút állapot, gőzölés előtti állapot és a gőzölést követő állapotok), és a bázison számolt ségtartalmak értékei Minta sorszáma Abszolút tömeg [g] Eredeti tömeg [g] Nedv. tart. % Gőzölés utáni tömeg [g] Nedv. tart. % 1 nap utáni tömeg [g] Nedv. tart. % 2 nap utáni tömeg [g] Nedv. tart. % 4 nap utáni tömeg [g] Nedv. tart. % 7 nap utáni tömeg [g] 1. 45,1 50,57 12,1 52,51 16,4 51,74 14,7 51,47 14,1 50,94 12,9 50,6 12, ,93 48,2 12,3 50,24 17,0 49,36 15,0 49,11 14,4 48,58 13,2 48,24 12, ,5 52,36 12,6 54,14 16,4 53,58 15,2 53,36 14,8 52,86 13,7 52,43 12, ,39 49,59 11,7 51,89 16,9 51,22 15,4 50,98 14,8 50,47 13,7 50,04 12, ,35 52,28 12,8 53,66 15,8 53,07 14,5 52,87 14,1 52,52 13,3 52,12 12, ,75 51,23 12,0 53,19 16,3 52,4 14,5 52,18 14,1 51,82 13,3 51,34 12, ,43 50,31 13,2 51,88 16,8 51,12 15,1 50,91 14,6 50,48 13,6 50,07 12, ,15 50,66 12,2 52,53 16,3 51,85 14,8 51,65 14,4 51,21 13,4 50,81 12, ,77 50,7 13,2 52,89 18,1 51,96 16,1 51,61 15,3 51,03 14,0 50,49 12, ,41 49,78 12,1 52,63 18,5 51,5 16,0 51,08 15,0 50,39 13,5 49,92 12,4 Átlag: 44,97 50,56 12,4 52,56 16,9 51,78 15,1 51,52 14,6 51,03 13,5 50,60 12,5 Nedv. tart. % 228

12 Következtetések Széles hőmérséklet tartományt megvizsgálva megállapítható, hogy a színváltozás erősen függ a hőmérséklettől és a gőzölés idejétől. Ezért a gőzölő berendezés hőmérsékletének konstans értéken tartására nagy figyelmet kell fordítani. A sötétebb árnyalatok eléréséhez a magasabb hőmérséklet javasolt, itt viszont a vörös árnyalatok egy része nem érhető el. 90 o C alatti hőmérsékleten viszont szélesebb színezeti skála valósítható meg mérsékelt színbeli sötétedés mellett. A vizsgált hőmérséklet tartományban 6 napnál tovább nem érdemes az akác faanyagot gőzölni. A hőmérséklet növekedésével ez az időtartam rövidül, 115 o C-on egy napra csökkenthető. A gőzölés során az akác faanyag kedvezőtlen zöldes-sárga színe esztétikus, barnás árnyalatúvá változik, és csökken a színbeli inhomogenitás. Telített vízgőz térben 95 o C fölött nincs különbség a és a akác faanyag színváltozása között, tehát a akác faanyag éppen olyan jól gőzölhető, mint a. További előnyös tapasztalat, hogy az elért, végső szín nem korlátozódik bizonyos helyekre (felszín vagy belső rétegek), hanem a keresztmetszet teljes területére kiterjed. A másodlagos modifikáció veszélye nem áll fenn a további felhasználás során, s az alkalmazott kezelés egészségre egyáltalán nem ártalmas. etalon 1 nap 2 nap 4 nap 6 nap 9 nap 12 nap 15 nap 18 nap 22 nap 90 C 95 C 98 C 6. ábra Az intézet által korábban végzett kísérletsorozat mintái jól szemléltetik a gőzölési idő és a gőzölési hőmérséklet (azaz a két meghatározó gőzölési paraméter) fontosságát A gőzölés képes csökkenteni a fehér akác faanyag színének heterogenitását. Ismerve az akác kiemelkedő mechanikai tulajdonságait, érdemes az esztétikai megjelenés kérdésére több figyelmet fordítani, mivel így jelentősen nőne piaci értékesíthetőségének lehetősége, felhasználási területeinek száma. 229

13 Felhasznált irodalom 1. Dessewffy I-né (1964): Az akác anyagának hidrotermikus kezelése Kutatási jelentés, FAKI, Horváth-Szováti E. (2000): Az akác faanyag gőzölése során bekövetkező színváltozás vizsgálata Doktori (Ph.D.) értekezés, NYME Sopron Horváth-Szováti E., Varga D. (2000): Az akác faanyag gőzölése során bekövetkező színváltozás vizsgálata II. A 105, 110 és 115 C-on történő gőzölés eredményei, javaslat az ipari hasznosításra Faipar (4) (2000) 4. Kovács I.-Molnár S. (1980): A gőzölés hatása az akác műszaki tulajdonságaira Az Erdő, március, Lukács Gy. (1982): Színmérés Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1982, Molnár S. (1979): A természetes állapotú és hőkezelt akác mechanikai megmunkálásának főbb technikai és technológiai jellemzői Műszaki doktori értekezés, Sopron Molnár S. és munkatársai (1994): Az akácfa hidrotermikus nemesítése atmoszférikus könnyűszerkezetes gőzölő kamrában Kutatási jelentés, EFE Faanyagismerettani Tanszék, Molnár S. (1998): Die technischen Eigenschaften und hydrotermische Behandlung des Robinienholzes In:Die Robinie Rohstoff für die Zukunft (Erfahrungen und Forschungergebnisse), Redaktor: Molnár, S. Stiftung für die Holzwissenschaft, Budapest 1998, Németh K. (1998): A faanyag degradációja Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest Stubenvoll A. (1988): A gőzölés hatása a fa színének alakulására Faipar 37 (1988)/1., Takáts P. (2000): Szárítás és gőzölés Egyetemi jegyzet, Sopron

14 12. Tolvaj L. (1989): Az akác gőzölés újabb kísérleti eredményei Faipar 38.(1989)/4., Tolvaj L. (1992): A diffúz reflexiós spektroszkópia alkalmazása a faanyagok felületén fény és termikus hatásokra bekövetkező változások vizsgálatakor Kandidátusi Értekezés, Sopron Tolvaj L. (1994): A faanyag optikai tulajdonságai. (A faipari műveletek elmélete. Szerkesztette: Dr. Sitkei György) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Tolvaj, L.-Faix, O. (1996): Modification of Wood Colour by Steaming ICWSF 96 Conf. (10-12 April, 1996) Sopron,

Fenyő faanyagok színének homogenizálása gőzöléssel. Colour homogenisation of conifers by steam treatment. woodscience.

Fenyő faanyagok színének homogenizálása gőzöléssel. Colour homogenisation of conifers by steam treatment. woodscience. 54 Fenyő faanyagok színének homogenizálása gőzöléssel CSISZÁR Andrea 1, RÉBÉK-NAGY Péter 2 1 NymE SKK, Fizika és Elektrotechnika Intézet, PhD hallgató 2 NymE SKK, Innovációs Központ, PhD hallgató Kivonat

Részletesebben

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly

Részletesebben

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A FAANYAGOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA:

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A FAANYAGOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA: TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A FAANYAGOK TŰZÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA: A BEÉGÉSI MÉLYSÉG MEGHATÁROZÁSA Janik Bernadett Zsuzsanna IV. ofmh Konzulens: Stipta József, okleveles vegyészmérnök Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

LOMBOS FAFAJOK GİZÖLÉSSEL TÖRTÉNİ FAANYAGNEMESÍTÉSE ÉS A FAANYAGOK FOTODEGRADÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA

LOMBOS FAFAJOK GİZÖLÉSSEL TÖRTÉNİ FAANYAGNEMESÍTÉSE ÉS A FAANYAGOK FOTODEGRADÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS LOMBOS FAFAJOK GİZÖLÉSSEL TÖRTÉNİ FAANYAGNEMESÍTÉSE ÉS A FAANYAGOK FOTODEGRADÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA Tolvaj László Sopron 2005 1 Tartalomjegyzék 1.Bevezetı, célkitőzés 2 2.A szakirodalom

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008100T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 846052 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen.

Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen. BEVEZETÉS Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen. Gál Balázs Sándor PhD hallagató Miskolci Egyetem Világ És Regionális Gazdaságtani Intézet reggabas@uni-miskolc.hu Számomra a környezet

Részletesebben

C-J-2011/07-01. SZOLVEGY Kft.

C-J-2011/07-01. SZOLVEGY Kft. Lap/oldal: 1/9 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály Nemzeti Akkreditáló Testület regisztrációs száma: NAT-1-1521/2007 H-9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4. (Pf.:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

Ausztenites acél keményforrasztáskor fellépő szemcsehatármenti repedése

Ausztenites acél keményforrasztáskor fellépő szemcsehatármenti repedése VASKOHÁSZAT ROVATVEZETÕK: dr. Takács István és dr. Tardy Pál MÁJLINGER KORNÉL SZABÓ PÉTER JÁNOS Ausztenites acél keményforrasztáskor fellépő szemcsehatármenti repedése Ausztenites acélok rézalapú forraszanyaggal

Részletesebben

Vitaminliszt előállítása erdei- és feketefenyőtűből DR. LUKÁCS ISTVÁN MILOTA ERIK

Vitaminliszt előállítása erdei- és feketefenyőtűből DR. LUKÁCS ISTVÁN MILOTA ERIK Vitaminliszt előállítása erdei- és feketefenyőtűből DR. LUKÁCS ISTVÁN MILOTA ERIK Országosan mintegy évi 600 vagon erdei-, luc- és feketefenyőtű mennyiség áll rendelkezésre. Ebből a mennyiségből 200 vagont

Részletesebben

A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig.

A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig. Szakmai zárójelentés az Ultrarövid infravörös és távoli infravörös (THz-es) fényimpulzusok előállítása és alkalmazása című, T 38372 számú OTKA projekthez A projekt eredetileg kért időtartama: 22 február

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata TDK Konferencia 2010. Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata Készítette: Zemkó Szonja Konzulens: Kiss Albert (ÁFGT tanszék) A témaválasztás indoklása: az építőiparban széleskörűen

Részletesebben

A tölgyek nagy értékű hasznosítását befolyásoló tényezők vizsgálata és összehasonlító elemzése c.

A tölgyek nagy értékű hasznosítását befolyásoló tényezők vizsgálata és összehasonlító elemzése c. Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Cziráki József Faanyagtudomány- és Technológiák Doktori Iskola Faanyagtudomány program A tölgyek nagy értékű hasznosítását

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN BHG Bevezetés A TV IV. sávi átjátszóprogram kiépítése szükségessé tette egy az ebben a sávban működő antennapanel kifejlesztését, amely úgy adó-, mint vevőantennaként

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Egyrétegű tömörfalapok ragasztási szilárdságának vizsgálata kisméretű próbatesteken

Egyrétegű tömörfalapok ragasztási szilárdságának vizsgálata kisméretű próbatesteken Köszönetnyilvánítás A kutatás részben az OTKA (projekt szám T 025985), részben a NATO Cooperative Research Grant (CRG.LG 973967) anyagi támogatásával folyt. Irodalomjegyzék 1. Molnár S. Szerk. 2000. Faipari

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN Almási Balázs Budapest 2007 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet

Részletesebben

Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése

Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése ERGONÓMIA 5.2 4.2 Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése Tárgyszavak: ergonómia; rezgésvédelem; vibráció; foglalkozási ártalom; egészségvédelem; megelőzés; mérés. A kézre és karra ható vibrációs ártalmak

Részletesebben

Szabó Márk, Takáts Péter! The influence of cutting direction on drying rate

Szabó Márk, Takáts Péter! The influence of cutting direction on drying rate A vágásirány befolyásoló hatása a száradás mértékére Szabó Márk, Takáts Péter! The influence of cutting direction on drying rate The purpose of the research described in the article was to assess the effect

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI ÉS FAIPARI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUMA Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI ÉS FAIPARI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUMA Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály Lap/oldal: 1/5 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDÉSZETI Laboratórium igazgató: Dr. Varga Mihály H-9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4. (Pf.: 132) Tel: +36 (99) 518-100 Fax: +36 (99) 518-103 A megbízó: A megbízás

Részletesebben

Füstmentesítő berendezések állandó üzemképességének fenntartása

Füstmentesítő berendezések állandó üzemképességének fenntartása AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.09 Füstmentesítő berendezések állandó üzemképességének fenntartása Tárgyszavak: tűzvédelem; füstmentesítés; üzemképesség; karbantartás. Általános karbantartási követelmények

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

KÖZPONTI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM

KÖZPONTI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZPONTI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SOPRON 2012 1. Általános rendelkezések Jelen szabályzat a NymE Központi Vizsgálólaboratórium önálló szervezeti

Részletesebben

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK Polikarbonátok a világítástechnikában Az egyik legfontosabb műszaki műanyag, a polikarbonát, a világítástechnikában is egyre fontosabb szerephez jut. Ezt a folyamatot segíti,

Részletesebben

Jelentés. Tóvári Péter. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Jelentés. Tóvári Péter. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Jelentés Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt EnviroVid, HUSK/1101/1.2.1/0358

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 I. Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Faipari

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pálinkás Sándor okleveles anyagmérnök. Tudományos témavezető: Dr. Roósz András egyetemi tanár

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pálinkás Sándor okleveles anyagmérnök. Tudományos témavezető: Dr. Roósz András egyetemi tanár Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Quartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkfekvési hibák csökkentése érdekében

Részletesebben

Hagyományos és új fejlesztésű fűrészszalagok összehasonlító vizsgálata Dr. Gerencsér Kinga, Varga Erzsébet A cikkben a szerzők a különböző szalagfűrészlapok összehasonlítását mutatják be. A vizsgálatok

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

A 2. fejezet (68 oldal) a határfelületek mikroszkopikus tulajdonságaival kapcsolatos eredményeket összegzi. A 4 alfejezet mindegyike szakirodalmi

A 2. fejezet (68 oldal) a határfelületek mikroszkopikus tulajdonságaival kapcsolatos eredményeket összegzi. A 4 alfejezet mindegyike szakirodalmi Bírálat Dr. Nagy Gábor Szilárd/folyadék határfelületek elméleti leírása, kísérleti vizsgálata és gyakorlati szerepe címmel benyújtott doktori értekezéséhez Az elektrokémiai témájú doktori értekezések bírálói

Részletesebben

Az iskolareform és a középfokú erdészeti szakoktatás

Az iskolareform és a középfokú erdészeti szakoktatás A főváros erdőkincsének tehát nem lebecsülendő szerepe van Budapest és környéke levegőjének megjavításában. Ha ezeknek az erdőknek egyéb fontos jótulajdonságait (tájkép-javítás, vízgazdálkodás, csend,

Részletesebben

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! 1 6 ) M u t a s s a b e a s á r g a r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e lh a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Elasztomerek szélsőséges körülmények között Az elasztomereket egyre szigorúbb, szélsőséges körülmények között alkalmazzák. Egyik ilyen alkalmazási terület a gépkocsik motortere,

Részletesebben

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját!

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját! Csavarkötés egy külső ( orsó ) és egy belső ( anya ) csavarmenet kapcsolódását jelenti. A következő képek a motor forgattyúsházában a főcsapágycsavarokat és a hajtókarcsavarokat mutatják. 1. Kötőcsavarok

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Mennyi az annyi? Mekkora is a valódi modulusa és ütésállósága a műanyagoknak? A műanyagok mechanikai tulajdonságait hosszú idő óta alkalmazott szabványos módszerekkel vizsgálják

Részletesebben

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31.

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. A világ első passzív

Részletesebben

E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között

E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között Nukleon 2013. március VI. évf. (2013) 129 E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között Perezné Feró Erzsébet, Horváth Lászlóné, Hózer Zoltán, Kracz Gergely, Kunstár Mihály, Nagy Imre,

Részletesebben

Cél: természetes csapadék mellett a növényzet igényeinek megfelelő többlet vízmennyiség leggazdaságosabb kijuttatása.

Cél: természetes csapadék mellett a növényzet igényeinek megfelelő többlet vízmennyiség leggazdaságosabb kijuttatása. ÖNTÖZŐRENDSZEREK Cél: természetes csapadék mellett a növényzet igényeinek megfelelő többlet vízmennyiség leggazdaságosabb kijuttatása. Magyarország klimatikus viszonyai miatt az ország legtöbb részén intenzíven

Részletesebben

A termikus faanyngnemesítós az akácfelhasználás szolgálatában

A termikus faanyngnemesítós az akácfelhasználás szolgálatában anyag- és vitamintartalma között? Ennek ismeretére a begyűjtés időpontjának megválasztásánál van szükség. 2. A begyűjtés helyéről a feldolgozás helyére történő fenyőtű szállításának, fel- és leterhelésének,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bukovinszky Márta. Otto motorok felépítése és működési elve I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Bukovinszky Márta. Otto motorok felépítése és működési elve I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Bukovinszky Márta Otto motorok felépítése és működési elve I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-30

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése: Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul

Részletesebben

MUNKAANYAG. Gergely József. Keresztmetszeti megmunkálás kézi gyalulással. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

MUNKAANYAG. Gergely József. Keresztmetszeti megmunkálás kézi gyalulással. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Gergely József Keresztmetszeti megmunkálás kézi gyalulással A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

A FENYŐHELYETTESÍTÉS LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA A FAIPARI KUTATÁS PROGRAMJÁBAN

A FENYŐHELYETTESÍTÉS LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA A FAIPARI KUTATÁS PROGRAMJÁBAN beindulásával megduplázódik. A lombosfáknak hullámlemezzé, ill. hullámdobozzá való feldolgozása a korszerű csomagolás fejlesztését segíti elő és így közvetve is hozzájárul a fenyő gömbfa és fűrészáru helyettesítéséhez.

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás,

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN

MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN Publication date 2011 Table of Contents Fedlap... vii 1. Mezőgazdasági termények jellemzői... 1 1. A termények mérete... 1

Részletesebben

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Juhász Zsolt. A bibliográfiáról és a tudománymetriáról általánosságban

Juhász Zsolt. A bibliográfiáról és a tudománymetriáról általánosságban Juhász Zsolt A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatával foglalkozó forrásmunkákról Az általános kérdésekre kiterjedõ alkalmasság-vizsgálatról a publikációk révén nagyon régrõl vannak ismereteink. A fizikai

Részletesebben

Készítette: niethammer@freemail.hu

Készítette: niethammer@freemail.hu VLogo VRML generáló program Készítette: Niethammer Zoltán niethammer@freemail.hu 2008 Bevezetés A VLogo az általános iskolákban használt Comenius Logo logikájára épülő programozási nyelv. A végeredmény

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Egy- és többkomponensű műanyag görgők előnyei A műanyagok egyik érdekes alkalmazása a görgőalkatrészként való beépítés például mélyhűtött áruk szállítására alkalmas eszközökben. Az

Részletesebben

Méréstechnika 5. Galla Jánosné 2014

Méréstechnika 5. Galla Jánosné 2014 Méréstechnika 5. Galla Jánosné 014 A mérési hiba (error) a mérendő mennyiség értékének és a mérendő mennyiség referencia értékének különbsége: ahol: H i = x i x ref H i - a mérési hiba; x i - a mért érték;

Részletesebben

Szemcseméreteloszlás vizsgálata Barta Emil, Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. IX. MZE konferencia, Eger, 1997

Szemcseméreteloszlás vizsgálata Barta Emil, Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. IX. MZE konferencia, Eger, 1997 Szemcseméreteloszlás vizsgálata Barta Emil, Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. IX. MZE konferencia, Eger, 1997 A zománcfrittek legnagyobbrészt lapkák, vagy granulátumok formájában kerülnek a felhasználókhoz.

Részletesebben

A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban

A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban Készítette: okl. erdőmérnök-tanár I.évf.erdőpedagógia szakos hallgató NymE Roth Gyula Gyakorló SZKI és Kollégium A résztvevők: A természet ébredése című

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET és a KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET által 2002. november 29-én tartandó 309. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES MÉRÉSEK AZ AUDACITY PROGRAMMAL EXPERIMENTS USING THE AUDACITY PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉPES MÉRÉSEK AZ AUDACITY PROGRAMMAL EXPERIMENTS USING THE AUDACITY PROGRAM SZÁMÍTÓGÉPES MÉRÉSEK AZ AUDACITY PROGRAMMAL EXPERIMENTS USING THE AUDACITY PROGRAM Tóthné Juhász Tünde Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest az ELTE Fizika Tanítása doktori program hallgatója ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK MÉRÉSE ALAPJÁN. Mágneses adaptív teszt (MAT) Vértesy Gábor

FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK MÉRÉSE ALAPJÁN. Mágneses adaptív teszt (MAT) Vértesy Gábor FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK Vértesy Gábor MÉRÉSE ALAPJÁN MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Olyan új, gyorsan elvégezhetô, megbízható és

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

A NEMESNYÁR-TERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK

A NEMESNYÁR-TERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A NEMESNYÁR-TERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK ÚJABB EREDMÉNYEI Írta: Bárány Gábor Sopron 2011. Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti

Részletesebben

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai Dr. Kováts László Dezső Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai BME 2008. Írta: Dr. Kováts László Dezső Műszaki szerkesztő: Fritzné Tószeczki Mária A kiadvány teljes terjedelmében megtalálható a www.gmf.bme.hu

Részletesebben

Dr. Németh Gábor. Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága

Dr. Németh Gábor. Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM FAIPARI MÉRNÖKI KAR CZIRÁKI JÓZSEF FAANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIÁK DOKTORI ISKOLA Dr. Németh Gábor Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága Tankönyv a Talentum

Részletesebben

2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata

2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata 2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Ph. Hg.VIII. Ph. Eur. 6.8-1 01/2010:20903 javított 6.8 2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Jelen vizsgálat

Részletesebben

Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078

Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078 Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078 Az ultrarövid, 100 fs hosszú fényimpulzusokat előállító lézerek 90-es évek elején, a 10 fs és rövidebb impulzusú lézerek a 90-es

Részletesebben

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval MÛANYAGFAJTÁK 1.3 1.5 3.18 Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval Tárgyszavak: poliészterszövet; poliuretán; ömledékragasztó; ragasztás; felületkezelés; ragasztási szilárdság.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 842 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 842 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006842T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 842 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 706548 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

Táncoló vízcseppek. Tartalomjegyzék. Bevezető

Táncoló vízcseppek. Tartalomjegyzék. Bevezető TUDEK 2013 Szerző: Veres Kincső Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely Fizika kategória Felkészítő tanár: Szász Ágota Táncoló vízcseppek Tartalomjegyzék Bevezető... 1 1. Leidenfrost jelenség... 2

Részletesebben

MUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel

MUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel Fekete Éva Marási műveletek végzése fogazó marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

FÉNYT KIBOCSÁTÓ DIÓDÁK ALKALMAZÁSA A KÖZÉPISKOLAI FIZIKAOKTATÁSBAN

FÉNYT KIBOCSÁTÓ DIÓDÁK ALKALMAZÁSA A KÖZÉPISKOLAI FIZIKAOKTATÁSBAN Kísérlet a Lenz-ágyúval. A verseny elôkészületei során többször jártam a Csodák Palotájában és azt tapasztaltam, hogy sokan egy óriási játszótérnek tekintik a kiállítást. Nyílván ez célja is a szervezôknek,

Részletesebben

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai Magyar nyelven megjelentek: MSZ EN 61439-1:2012: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész: Általános szabályok (IEC 61439-1:2011)

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

A TERMÉK. A termék marketing szempontból:

A TERMÉK. A termék marketing szempontból: A TERMÉK A termék marketing szempontból: Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás, vagy fogyasztás céljából felkínálható, és amely valamilyen szükségletet vagy igényt elégíthet

Részletesebben

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás 4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:

Részletesebben

Többfejes gyalugépek rezgésvizsgálata

Többfejes gyalugépek rezgésvizsgálata a.) Nedvességtartalom [%] kezdeti állapot közelítés végső állapot lineáris közelítéssel közelítésvégső állapot parabolikus b.) Sajátfeszültség [MPa] 5 7 9 6 4 2 0 2 4 6 8 10 lineáris parabolikus közelítéssel

Részletesebben

MUNKAANYAG. Gergely József. Keretszerkezetek készítése. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

MUNKAANYAG. Gergely József. Keretszerkezetek készítése. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Gergely József Keretszerkezetek készítése A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-022-30

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

ph mérés indikátorokkal

ph mérés indikátorokkal ph mérés indikátorokkal Általános tudnivalók a ph értékéről és méréséről Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion koncentrációval lehet

Részletesebben

FAIPARI SZÁRÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN TAMÁSYNÉ BÁNÓ MARGIT

FAIPARI SZÁRÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN TAMÁSYNÉ BÁNÓ MARGIT Összefoglaló FAIPARI SZÁRÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN TAMÁSYNÉ BÁNÓ MARGIT Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Fa- és Papírtechnológiai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 4.

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása

A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása MEILINGER Ákos Mérnöktanár, Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék, H-3515 Miskolc, Egyetemváros, 36-46- 565-111/1790, metakos@uni-miskolc.hu

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében

2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében OTKA nyilvántartási szám: F 042588 OTKA iktatószám: Szent István Egyetem, Gödöllő IFJÚSÁGI OTKA KUTATÁS 2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés

Részletesebben

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Ph.D. értekezés tézisei A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Sebő Sándor okl. kohómérnök Témavezető: Dr. Voith Márton egyetemi tanár A doktori

Részletesebben

Minimális fluidizációs gázsebesség mérése

Minimális fluidizációs gázsebesség mérése Minimális fluidizációs gázsebesség mérése Készítette: Szücs Botond Észrevételeket szívesen fogadok: szucs.botond.m@gmail.com Utolsó módosítás:2016.03.03. Tartalom I. Mérési feladat... 3 II. Mérő berendezés

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben