Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1
|
|
- Nóra Magyarné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1 Bucher Eszter 2 Hazánkban a rendszerváltozás óta eltelt 15 év alatt a civil szektor jelentős számbeli gyarapodáson és fejlődésen ment keresztül. A szférában lezajlott változások eredményeként a civil szervezetek jelentős társadalmi, gazdasági tényezővé váltak. Az egyre inkább uralkodóvá váló minőségi fejlődés eredményeként a környezetvédelem meghatározó szereplőiként jelentek meg a 90 -es évek közepén. A rendszerváltozás óta a település- és környezetfejlesztés terén a lakópolgároknak lehetőségük van arra, hogy közösségek formájában meghatározó szereplőivé váljanak a településeiket és térségeiket érintő feladatok alakításában. A civil szervezetek az állami, a piaci szektor és a társadalom tagjai között összekötő és artikuláló szerepet töltenek be, emellett a civil szervezetek olyan helyismereti és kapcsolati tőkével rendelkeznek, amely pótolhatatlanná teszi őket a helyi ügyek szervezésében, fejlesztésekben. Az élhető települések kialakításában a cél a társadalmi szereplők közötti együttműködés, melyet, mint külső tényező az Európai Unió is támogat. A decentralizáció és a szubszidiaritás elvek a civil szervezetek bevonását segítik a környezeti problémák megoldásába. A környezetvédelem és a környezetfejlesztés terén az együttműködés időszerű és számtalan érvvel alátámasztott, ennek ellenére a társadalmi összefonódás és munkamegosztás kezdeti szakaszai láthatók csupán. A publikáció Baranya megyében a környezetvédelem, a terület- és településfejlesztés terén tevékenykedő civil szervezetek szerepvállalását vizsgálja települési, kistérségi szintre lebontva. Kiemelten foglalkozik a környezetfejlesztésben fontos szerepet játszó kistérségekkel, önkormányzatokkal, a kiépített együttműködési hálókkal, megvizsgálja a létrejött partnerség eredményeit, bemutatja az együttműködések írásos alapjául szolgáló civil stratégiát, környezetfejlesztési terveket. A kutatás rámutat a nonprofit szférán belüli együttműködések nehézségeire és a megfelelő érdekképviselet, érdekvédelem fontosságára, Civil Fórumok, Kerekasztalalok, működési nehézségeire. A kutatás alapját a megyében található nonprofit szervezetek adják. A civilek mellett az ún. kvázi nem kormányzati szervezetek is a vizsgálat szerves részét képezik, melyek nonprofit szervezetként a civil szektor részét jelentik. A kutatás során alkalmazott módszerek a célzott interjú, a települési dokumentumok, valamint fejlesztési stratégiák kritikai elemzése. A környezetfejlesztés egy olyan összetett folyamat, melyben nem csak a vertikális szintű együttműködésekre van szükség, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a horizontális összefonódások és így a civil szervezetek is. A közösségek megjelenése és szerepvállalása elengedhetetlen, hiszen így a probléma az egyes ember szintjéről indul el és válik a társadalom közös, megoldandó feladatává, ezért válik meghatározóvá a civil szervezetek szerepe: (Kovách 2005) -A civil szervezetek összekötő szerepet és információ-áramlást képesek létrehozni a lakosság, az állami és a piaci szereplők között, képesek a különböző társadalmi szereplők között a társadalmi tőkét és a bizalmat erősíteni. -Társadalmi kontrollként működnek, az intézmények működése így átláthatóbbá és nyilvánosabbá válik, társadalmi elfogadottságuk nő. 1 A tanulmány a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és a Civil Társadalomért Alapítvány Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban doktoranduszi ösztöndíjának támogatásával készült. 2 Bucher Eszter PTE BTK Szociológia Tanszék, Pécs Rókus u. 2., 06/ /3577, fax:06/ /3550, buchereszter@fre .hu 1
2 - Innovatív és multiplikáló funkcióval bírnak, tevékenységük rugalmas, költségkímélő, egyedi esetkezelésre képesek. - Jelentős szellemi tőkét képesek mozgósítani, pályázatírásban és kapcsolatépítésben, lobby tevékenységben komoly tapasztalattal bírnak. - A környezetvédelem terén működő intézmények teljesítőképessége véges, azonban a civil szervezetek kapacitása részben kihasználatlan, jelentős tartalékokkal rendelkezik. - Tevékenységük kiemelkedően fontos az öko-tudatos életmód, környezet-érzékeny nevelés, közösségfejlesztés és önfejlesztés, valamint az élet-hossziglan tanulás folyamatában. -Problémaérzékenység és rendszer-szemléletű gondolkodás jellemzi tevékenységüket, és hosszú távú jövőképpel rendelkeznek. - Az EU fejlesztésekre szánt támogatásai nem szerezhetők meg a civil szervezetekkel való együttműködés, partnerség hiányában. Az EU alapelvei - szubszidiaritás, decentralizáció, alulról való építkezés - a civil szervezetek bevonását segítik a társadalmi, gazdasági folyamatokba. -A harmadik szektor működése rugalmas, kevésbé bürokratikus. Települési, kistérségi szinten olyan fontos helyismereti tőkével rendelkeznek, melyek elengedhetetlenek a helyzetfeltárás, a stratégiakészítés területén. 1. Környezetvédő civil szervezetek a statisztika tükrében A civil szervezetek elismert társadalmi tényezővé válásához szükség van a társadalmi szereplők egymás közötti ismeretségére és elfogadottságára, ez a partnerség kialakításának kezdő lépése. A civil szférával kapcsolatban azonban a szervezetekről teljes nyilvántartással senki nem rendelkezik. Ezért nagyon fontos a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek nyilvántartásba vétele, számuk, tevékenységük ismerete. A környezetvédő szervezetek feltérképezést nagyban akadályozza az a tény, hogy nincs egységes nyilvántartásuk, sőt a KSH kiadványokban található éves statisztika és a T- STAR adatbázis is sokszor különbözőek. A KSH a 90 -es évek eleje óta gyűjti adatait a nonprofit szektorról, 1999 óta a megyei felbontáson kívül a kistérségi adatok is elérhetők, településre vonatkozó adatok csak a T-STAR nyilvántartásban léteznek. E mellett létezik a bírósági nyilvántartás, a zöld szervezetek honlapjaira önkéntesen bejelentkező civillista, valamint települési, megyei önkormányzatok és Civil Szolgáltató Központok által készített listák. A KSH nyilvántartása alapján, Magyarországon 2003-ban a alapítvány és társas nonprofıt szervezet működött, összesen (1. táblázat) 2000-ben a teljes körű adatfelmérés alapján nonprofit szervezet működött az országban, míg 2001-ben számuk , 2002-ben A nonprofit szektor hazánkban viszonylag rövid idő alatt gyors mennyiségi növekedésen ment keresztül. A szervezetek száma a bíróságok nyilvántartása alapján eléri a hetvenezret. Ez a magas szám az adatszolgáltatás hiányosságából ered, mivel nincs tudomásuk az időközben megszűnt szervezetekről. A Dél- Dunántúli régió területén a hazai nonprofit szervezetek 10,2%-a, azaz 5389 található. Az 1000 lakosra jutó szervezetszám a régióban 5,5, míg Magyarországon ugyan ez az adat 5,2. Megyei felbontásban vizsgálva, az országos adatot jelentősen felülmúlja Somogy, míg Baranya és Tolna megye statisztikai adatai az átlagot hozzák. Baranyában a kistérségek közül kiemelkedik a Pécsi. 2
3 1. táblázat: Nonprofit szervezetek a Dél-Dunántúli régióban, 2003 (Forrás: KSH Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003) Alapítványok Társas nonprofit Összesen szervezetek megye, régió szám (db.) megoszlás (%) szám (db.) megoszlás (%) szám (db.) megoszlás (%) Baranya 778 3, , ,8 Somogy 656 3, , ,8 Tolna 449 2, , ,5 Dél-Dunántúl , , ,2 Magyarország , , ,0 A nonprofit szervezetek 2/3-a alapítványi és egyesületi formában működik, alulról szerveződő társadalmi képződmény formájában. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek szervezeti formáira jellemző megoszlást nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az egyesületi forma a legtöbbet előforduló (57,9%), majd az alapítványi (34,2%), kht. (4,2) és végül a közalapítvány (3,4%) (KSH 2003). A kilencvenes évektől a nonprofit szektorban egy robbanásszerű létszámgyarapodás játszódott le, amely 1997-ig tartott, majd egy lassú számbeli gyarapodás indult el, ma inkább a minőségi fejlődés jellemzi a szférát. A nonprofit szektor egészére jellemző szervezet alapítási láz nem jellemző a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekre, számuk szerényen, de egyenletesen gyarapodott közötti években a szféra alig 2 százalékát tették ki ban, hazánkban 1246 környezetvédő nonprofit szervezet létezett a KSH nyilvántartása alapján, ez a hazai szervezetek 2,4%-a. Baranya esetében a számbeli gyarapodás folyamata hasonló, ahol a szervezetek 2,6%-a környezetvédelemmel foglalkozik. (2. táblázat) 2. táblázat: Környezetvédő nonprofit szervezetek száma a Dél-Dunántúli régióban között (Forrás: KSH, Nonprofit szervezetek Magyarországon, ) Baranya Dél-Dunántúl Magyarország A környezetvédő szervezetek közel fele egy településen tevékenykedik, de erre a tevékenységi formára már jellemző a térben való nyitás, közel 30%-uk térség, regionális szerepkört lát el. (3. táblázat) 3
4 3. táblázat: A nonprofit szervezetek száma, összevont hatókör és tevékenységcsoportok szerint, 2003 (Forrás: KSH Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003) Tevékenységcsoport Egy intézmény, konkrét cél Település, településrész Térségi, regionális Magyarország Több ország, nemzetközi Összesen Környezetvédelem 7,5 40,6 27,8 20,5 3,6 100,0 2. Jelenlegi együttműködések, civilek lehetőségei a partnerségre 3 Baranya megye területén a környezetvédelem érdekében történő civil- állami partnerség és együttműködés a terület- és településfejlesztés különböző szintjein vagy ritka, vagy nem létezik, vagy látszólagos formában van jelen. A környezetvédő szerveztek annak ellenére, hogy sok esetben komoly tevékenységgel, szakmai múlttal rendelkeznek, nem találnak együttműködő partnerre az önkormányzatokban, kistérségekben, megyei szervezetekben és zöld hivatalokban. A két szféra egymás mellett működik és nem kiegészítve egymást. Ugyanakkor egyes településeken mindkét oldal elmondása alapján megkezdődött egyfajta közeledés egymás felé. Baranyában a megyei szint jár élen a példamutatásban, hiszen létrejött a civil stratégia és a kerekasztalok is működnek. A megye rendelkezik civil koncepcióval, amely révén létrejött a Megyei Civil Fórum és a Civil Kerekasztalok, köztük a Baranya Megyei Civil Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztal. A megnevezett szerveződés tevékenysége közé sorolja a természetvédelmet, állatvédelmet, környezetvédelmet, műemlékvédelmet és a területfejlesztést. Feladataik, közé tartozik, hogy véleményezik a civil szférát érintő kérdéseket, javaslatokat tehetnek a Közgyűlés illetve a bizottságok munkaterveire. Tagjai az egész megye területéről jelentkeztek és közel 40 szervezet tartozik közéjük. A szervezetek kétharmada pécsi bejegyzésű. A megye városai közül Pécsvárad és Sásd nem képviselteti magát civil kezdeményezéssel, a szervezetek 13%-a községi.(baranya Megyei Önkormányzat Civil Stratégiája) A Baranya Megyei Civil Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztallal való együttműködést a megye a következő feladatokban látja: -környezeti, természeti értékek megóvása, környezettudatos megyei arculat kialakítása, -a megyei környezetvédelmi program végrehajtása, a hulladékgazdálkodás, a levegőminőség és a szennyvízkezelés javítása, -Garé-Szalánta-Bosta körzetében tárolt veszélyes hulladékok, valamint az uránérc- és szénbányászat következtében hátrahagyott környezetkárosítások felszámolásának gyors, hatékony és eredményes megoldása, -a Térségfejlesztési Alap fenntartása, a települések sikeres pályázati esélyeinek növelése. Új lehetőséget nyújt a partnerség elmélyítésére a 258/2004. Kormányrendelet, amely elfogadásával megnyílt az alkalom a régióban működő civil szervezetek részére - akik területfejlesztéssel foglalkoznak, nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdenek - hogy részt vegyenek a különböző területi szinteken működő fejlesztési tanácsok munkáiban. A Kormányrendelet annak a lehetőségét teremti meg, hogy a civil érdekképviselet hatékonyabban működjön, azaz a civil érdekek megfogalmazásának és kinyilvánításának, az érdekegyeztetésben való részvételnek, valamint az érdekérvényesítés megvalósításának intézményi keretei legyenek. A fórumok munkájában a bejelentkezett és nyilvántartásba vett szervezetek vesznek részt, és ezek a fórumok egy főt delegálhatnak az adott fejlesztési tanácsba. A Civil Fórum célja, hogy a civilek számára társadalmi részvételt biztosítson a területfejlesztést kérdések megvitatásánál és döntések meghozatalánál. A Civil Fórumokban 3 Az alcímhez tarozó fejezet A terület-és településfejlesztés önkormányzati kérdései társadalom földrajzi megközelítésben című kutatás felhasználásával készült. OTKA nyilvántartási szám
5 regisztrált szervezetek jogosultak javaslatokat és kezdeményezéseket tenni, amely az egyes programok, tervek és koncepciók tematikai összeállítására vonatkozik. A szervezetek döntéselőkésztésben és döntésben való részvételi joggal rendelkeznek, amelynek értelmében teljes jogú tagként vesznek részt a fejlesztési tanács döntés-előkészítésben, véleményezhetik a területfejlesztési stratégiákat és programokat, valamint biztosítják a civilek közötti információ áramoltatást is. (Nagy 2005) A MTA Politikai Tudományok Intézetének kutatása alapján elmondható, hogy a szervezetek tisztában vannak az együttműködés lehetőségével, amit a törvény biztosít számukra, azonban nagyon kevesen élnek vele, főleg igaz ez a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekre. (Kovách 2005) A vizsgálat részletesen tárgyalja a Kistérségi Területfejlesztési Tanácsokhoz bejelentkezett szervezetek alakulását. (4.táblázat) A kistérségi tanácsok iránt a baranyai szervezetek érdeklődése nagyon alacsony szintet mutat (1-2%), országosan a regisztrált szervezetek aránya is hasonló, mindössze a kistérségek 17%-ban haladja meg az öt százalékot a bejegyzett szervezetek aránya. Ennek oka abban keresendő, hogy a szervezetek jelentős része szabadidő, sport és oktatási ügyekkel foglalkozik, amely magyarázatot adhat az alacsony regisztrációra. A területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek távolmaradását magyarázhatja az a tény, hogy arányuk a kisfalvas térségekben magasabb, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hozzájuk az információ nehezen ér el, érdekeiket kevésbé képesek érvényesíteni. (Kovách 2005) 4. táblázat: A Kistérségi területfejlesztési tanácsokba regisztrált szervezetek száma Baranya megyében, kistérségi felbontásban, 2005 (Forrás: Kovách I.(2005): A civil szervezetek és a területfejlesztési politika. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest 19.o) Kistérség Regisztráltak száma (db.) A regisztrált civil szervezetek az összes százalékában Komlói 1 1% alatt Mohácsi 4 1-2% Sásdi Nincs adat Sellyei 1 1-2% Siklósi 2 1-2% Szigetvári 1 1% alatt Pécsi 4 1% Pécsváradi 1 1% Szentlőrinci Nincs adat 3. A civil szervezetek megjelenése a környezetfejlesztés terén a kistérségi programokban, stratégiákban Általánosan elmondható, hogy a civilek szerepvállalására támaszkodás nem jellemző, egyes kistérségi stratégiában a környezetfejlesztés terén a célcsoportok között ritkán, de szerepelnek a civil vagy nonprofit szervezetek is. A kistérségi stratégiákban szerepel a partnerségre való törekvés, így globálisan minden téren megjelenhetnek a civil szervezetek, de konkrét feladatokat ritkán kapnak. A megyén belül a környezetvédelmet érintő kistérségi stratégiákban példaértékűek a Pécsi kistérség elképzelései, amelyek a hatékony együttműködés mellett foglalnak állást. A többi kistérség stratégiájában is megjelennek a civil szervezetek, de elsősorban a kultúra és a hagyományőrzés terén. A kistérségekben a környezetfejlesztés terén nem kapnak kimondott feladatot a civilek, csak az érintőleges témákban, mint a helyi identitástudat erősítése, a térségi együttműködések kialakítása, a 5
6 közéleti szerepvállalás, a civil szféra megerősítése, a humánerőforrás fejlesztése, a bűnmegelőzés, az épített környezet védelme, a közösségfejlesztés, a turizmusfejlesztés. A Pécsi kistérség fejlesztési stratégiájában a pécsi fejlesztési pólusra támaszkodva a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása terén a különböző egészségügyi, valamint környezetvédelmi és kulturális tevékenységgel foglalkozó nonprofit, illetve profitorientált szervezetek, intézmények is szerepet kapnak. A feladatuk a rendelkezésre álló erőforrásokhoz mérten egy környezeti szempontból kedvező gazdasági állapot elérése. Az eredmények ilyen tevékenységek folytatása esetén lassabban mutatkoznak, de hosszabb ideig tartanak: egyrészt szemléletváltás következik be a lakosság körében, a környezettudatos nevelés, illetve a környezet állapotához fűződő attitűdök tekintetében. Az Európai Unió szakágazati politikájának megfelelően cél, hogy a környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó szektorok a kistérségben fejlődjenek. Ezen belül a fő cél, hogy Pécs város és a Pécsi kistérség környezeti állapota javuljon, fenntartható legyen. A civil szervezetek így fontos szerepet kapnak a környezettudatos nevelés és a fenntartható fejlődés elveinek terjesztése terén. A kistérség fontosnak tarja a környezetvédelem terén való jobb együttműködés érdekében a civil szervezetek és munkájuk megismerését, valamint a tárgyi infrastruktúrájuk fejlesztését. Stratégiai cél a meglévő környezetvédelemmel kapcsolatos, környezetipari infrastruktúra állapotának megóvása, minőségi fejlesztése. Továbbá a még nem kiépített szolgáltatások (pl. állati hulladék-elhelyezés) fejlesztése. A szemléletformálás terén a nonprofit szervezetek kiemelt szerepet kapnak. (környezettudatos tevékenységek hangsúlyozása, valamint a környezeti ártalmak csökkentése térségi szinten.) Pécs város fejlesztésének stratégiája - Pécs az életminőség Pólusa - három fejlesztendő szakterületet tart fontosnak: az egészségipart, a kulturális ipart, a környezetipart. A környezetipar terén a stratégia a nonprofit szervezeteknek a civil kontroll szerepét, véleményformáló, szervező, összekötő tevékenységét emeli ki és a partnerséget, mint fontos fejlesztési tényezőt. (Pécs az életminőség Pólusa) Pécs Ökováros - Mecsek-Dráva Ökorégió Programban a civil szervezetek a környezetvédelem területén válnak meghatározóvá, mivel a civil szervezetek rendelkeznek a program megvalósításához szükséges társadalmi bázissal. Civil szervezetek feladatai, lehetőségei lehetnek a társadalmi igények megfogalmazása, az információ közösségek irányába való eljuttatása, a lobbytevékenység elősegítése a célok megvalósítása érdekében. 4. Civil-civil kapcsolati hálók Civil szervezetek közötti együttműködésről sok esetben nem beszélhetünk, nagyon kevés az egymással partneri kapcsolatban álló civil szervezet, inkább ellenfeleknek, versenytársaknak tartják egymást (ennek oka a pályázatokért folytatott harcokban rejlik). A környezetvédő civil szervezetek azonban ennél szervezettebbek, vannak regionális és megyei szinten fórumaik, jó a kapcsolatuk a hasonló zöld szervezetekkel. Az interjúk során minden szervezet tudott társzervezetet felmutatni, de ezek a kapcsolatok esetlegesek, hiányzik a tényleges összefogás, civil együttműködés, amely a szervezetek legitimációját és társadalmi bázisát teremti meg a környezetvédelem és természetvédelem terén. Egyes zöld szervezetek között folyik közös pályázás és együttműködés, de ezt alapvetően nem a szervezeti oldal indította el, hanem a szervezetek vezetőinek kapcsolati tőkéje, illetve egy-egy a helyi társadalmat is lázbahozó környezeti probléma.(zengő, Tubes, Bükkösd) Ezek az összefonódások azonban alkalmiak, de jó példát mutatnak a civileknek, erkölcsi megerősödést hoznak. 6
7 A környezetvédelem jelenségeinek és feladatainak sajátossága azonban, hogy sok az ilyen alkalmi jellegű feladat. Általában a sikeres szervezetek fognak össze, egymás tapasztalatait felhasználva. Jellemző az is, hogy gyakran fordul elő gyors választ igénylő helyzet, (pl. Tubes) és szükség van már meglévő szervezet bázisára, nincs idő egy új csoport szerves fejlődésére. 5. Összegzés Baranya megyében a környezetfejlesztő szervezetek száma a nyolcvanas évek közepétől folyamatos gyarapodást mutat, a szektor egészéhez hasonlóan a minőségi fejlődés szakaszában áll. A hazai nonprofit szférától eltérően azonban jobban szervezett, erős társadalmi és kapcsolati hálózattal rendelkezik, érdekérvényesítő képessége jelentős és az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk révén lobbi tevékenysége csak nőtt. A helyi társadalom környezeti- és települési feltételeinek javításához szükséges feladatok ellátására azonban a szervezetek számára megfelelő keretek szükségesek. Ezek közül kiemelendő az elismertség, hogy a környezetfejlesztés terén tevékenykedő intézmények partnerként fogadják el a civil szervezeteket, és ne eszközként kezeljék őket. Kapjanak információt és lehetőséget a környezeti problémák, az oktatás, szemléletformálás terén. Megfelelő anyagi eszközök szükségesek, melyek megszüntetnék az állandó forráshiányt, a pályázatoktól való függést és az így kialakuló ellenségeskedést, a szakember hiányt, az alkalmazottak magas fluktuációját. Mindezek megvalósulása megnyitja az utat a civil szervezetek előtt, hogy bizonyítsák szerepüket a környezetfejlesztés terén. 6. Irodalomjegyzék A Baranya Megyei Önkormányzat Civil Stratégiája 2004, Pécs A határtalan város Európa Kulturális Fővárosa-Pécs 2010 Európa (2005) Centrum Kht., Direkt Kft. Pécs Gyenes Sz. (1999): Együttműködési és szerződéskötési lehetőségek a környezetvédelem, a természetvédelem és a területfejlesztés terén. In: Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Dem Net könyvek 3., Hálózat a Demokráciáért Program. pp Jelenléti ív a Baranya Megyei Civil Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztal alakuló ülésére 2004 szept. 21 Kovách I.(2005): A civil szervezetek és a területfejlesztési politika. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest KSH-Nonprofit szervezetek Magyarországon 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2003 KSH, Budapest László M. Pirisi G. Bucher E. (2003): Civil szervezetek és településfejlesztés a Dél-Dunántúlon. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Természeti földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Magyar földrajzi Konferencia, Abstract kötete, Szeged, teljes publikáció a CD kiadványban Mészáros G. (1998): Környezetvédelmi célú nonprofit szervezetek. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest Mészáros G. (2002): Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest Nagy I. (2005): A területfejlesztésben működő civil szervezetek jogi működési keretei. In: Kovách I.: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest, pp Pécs, az életminőség Pólusa, Stratégia Pécs Város fejlesztésére 2005 Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Stratégiai Programja, 2005 Pécs Ökováros - Mecsek-Dráva Ökorégió Program,
Bucher Eszter A Dél-dunántúli régió nonprofit szervezetei
Bucher Eszter A Dél-dunántúli régió nonprofit szervezetei Hazánkban a rendszerváltozás óta eltelt két évtized alatt a nonprofit szektor jelentős számbeli gyarapodáson és fejlődésen ment keresztül, de még
RészletesebbenVáltozó civil társadalom
BUCHER ESZTER BUCHER ESZTER Változó civil társadalom Nonprofit az ezredforduló után Napjainkban a kommunikáció, a gazdaság, a technika, a technológia fejlõdésének köszönhetõen felgyorsult, globalizálódott
RészletesebbenA Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban
A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az
RészletesebbenSANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében
SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap
Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenKörnyezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)
Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki
RészletesebbenTáblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005
TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenA projekt folytatási lehetőségei
"Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,
RészletesebbenVárosrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten
Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenCivil szervezetek, helyi szövetségek Komlón. Dr. Glied Viktor
Civil szervezetek, helyi szövetségek Komlón Dr. Glied Viktor Civil szervezetek szerepe Általánosságban elmondható, hogy megfelelő keretek között a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a fejlesztéspolitikában,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 26-26/77-1/2017. TÁRGY: A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE PÉCS VÁROSÁBAN CÍMŰ PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSA (TOP-6.9.2-16) MELLÉKLET: 2 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenOrszágos KID Egyesület
Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenAJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek
AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenK+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser
K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenElőterjesztés. - a Közgyűléshez
NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a
RészletesebbenRegioLine Nonprofit Kft. 7622 Pécs, Siklósi út 1. kozpont@regioline.org.hu www.regioline.org.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA
KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA Tartalomjegyzék 1 A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA CÉLJA... 3 2 A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA CÉLRENDSZERE... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK... 7 4 KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK... 8 5 KOMMUNIKÁCIÓS
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenELNÖKI BESZÁMOLÓ A ÉVI KÖZGYŰLÉSEN
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG ELNÖKI BESZÁMOLÓ A 2012. ÉVI KÖZGYŰLÉSEN Rechnitzer János 2011. évi közgyűlés Révkomárom Évtizedértékelő beszámoló a leköszönő elnöktől (az alapcélok többségének elérése
Részletesebben5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE
5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE A HVK 3. éve működési tervének kialakítása során figyelembe vettük a HVK eddigi működésének tapasztalatait, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1995. évben megalkotott
RészletesebbenSzám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből
Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása
SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,
RészletesebbenProjektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása
Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor Térségfejlesztési
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja Tolna megye területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a 2014-20 közötti Európai
RészletesebbenA gazdasági szektor szerepe és lehetősége
A gazdasági szektor szerepe és lehetősége a Jövőnk forrásai Pécs, december 08. DR. KÉRI ISTVÁN Ha még nem csináltál egy dolgot, akkor háromszor kell megcsinálnod Először: hogy legyőzd a félelmed. (Új Dunántúli
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.
RészletesebbenElőadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.
Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
RészletesebbenA regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban
A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
RészletesebbenCélterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok
A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T
RészletesebbenRegionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai
Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi
RészletesebbenA FORTIS ALAPÍTVÁNY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSA Üzleti, vállalkozási tevékenység
FORTIS ALAPÍTVÁNY TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY GINOP-5.1.3-16-2017-00014 A Fortis Alapítvány társadalmi célú vállalkozási tevékenységének kialakítása A FORTIS ALAPÍTVÁNY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSA Üzleti, vállalkozási
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata
RészletesebbenSzükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László
Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság
RészletesebbenMagad uram, ha szolgád nincs
Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési
RészletesebbenA HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.
Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI
RészletesebbenA KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI
A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenA Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010.
I. Megyei szintű feladatok A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója Feladatterv 2005-2010. 5. számú melléklet Az ifjúsági feladatok elsősorban az ágazati intézményrendszer feladatellátása részeként,
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenNONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető
RészletesebbenNagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési
RészletesebbenIII. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum
III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenAz egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján
Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján SITÁNYI LÁSZLÓ Vállalkozói Innováció a Dunántúlon szakmai konferencia
Részletesebben2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.
KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai
Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenVAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve
VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment
RészletesebbenCivil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)
Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás
RészletesebbenPályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám:
Pályázati adatlap Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: (A pályáztató szervezet tölti ki!) Kedvezményezett: Partnerek: 7624 Pécs,
RészletesebbenÖNKÉNTES ÉS GYAKORNOKI PROGRAM
ÖNKÉNTES ÉS GYAKORNOKI PROGRAM FELHÍVÁS AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM HALLGATÓI RÉSZÉRE A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a hallgatók számára a munkatapasztalat-szerzésre,
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenSZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN
SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN CSÁKI BÉLA ügyvezető Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. XXI. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA
Részletesebben