Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 2018 Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

2 Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

3 Tartalomjegyzék Az intézmény legfontosabb adatai... 5 I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 6 I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 I.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai I.10. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE II.1. A választott kerettanterv megnevezése II.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei II.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai II.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja II.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása II.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

4 II.7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei II.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei II.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei II.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag II.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek II.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek II.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek III. SZAKMAI PROGRAM III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése: III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2017 szeptemberében induló képzések alapján: A as tanév képzései III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló képzések esetén: III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások: III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként

5 Az intézmény legfontosabb adatai A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 2. Feladatellátási helye: 7622 Pécs, Batthyány utca Székhelye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. (HRSZ:19108) Telephelye(i): 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha, HRSZ:18577) Pécs, Dischka Győző utca (Sportpálya és öltöző, HRSZ: 18603) 3. Fenntartó neve és székhelye: Innovációs és Technológiai Minisztérium Budapest 4. Típusa: szakgimnázium, szakközépiskola, kollégium 5. OM azonosító: Honlap: Az intézmény tevékenységére vonatkozó, a fenntartó által meghatározott további adatokat az alapító okirat tartalmazza. Ezeken az oldalakon összefoglaljuk azokat a legfontosabb információkat, amelyek a Pollack jelenét és középtávú jövőjét, valamint a nevelési elveinket meghatározzák. Az igényes és képzett tantestület közreműködésével, diákjainkkal együttműködve keressük azokat a lehetőségeket, amelyek előre visznek az értékek megismerésének, kialakításának és elsajátításának útján. Törekvésünk, hogy biztosítsuk tanítványaink számára, amit a XXI. század elején egy jó városi szakgimnázium és szakközépiskola adhat. A pedagógiai programunk elolvasásával tájékozódhat az iskola legfontosabb céljairól, a módszerekről, de a pedagógiai program nem adhat teljes képet az intézményről tanterveink és a működést szabályozó egyéb dokumentumaink (házirend, szervezeti és működési szabályzat) ismerete nélkül. 5

6 Amennyiben ezek a dokumentumok érdeklik, kérjük, hogy olvassa el címen elérhető honlapunkról a szóban forgó dokumentumokat. I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Általános pedagógiai alapelveink Iskolánk és kollégiumunk valamennyi alkalmazottja a mindennapi nevelő-oktató munkáját a következő alapelvek szerint végzi: nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanuló áll, a pedagógiai tevékenységünkben a nevelés a meghatározó, mely alapvetően áthatja az oktatási folyamatot, intézményünk nyitott a társadalom, a pedagógia, a gazdaság, a tudomány, a technika, az intézményrendszer változásaira, fejlődésére, ahhoz hagyományaival összhangban tudatosan alkalmazkodik, megbízható, hiteles, tanárai pozitív gondolkodásúak, innovatív készséggel rendelkeznek, amelyet érvényre juttatnak pedagógiai gyakorlatukban, hagyományait, kultúráját, referenciáit ápolja, fejleszti, a teljesítményért kölcsönös felelősséget vállaló tanárok és diákok közössége. A nevelő-oktató munka céljai a közoktatás területén magas színvonalú pedagógiai munka, az érettségi tárgyakból eredményes felkészítés, minél sikeresebb érettségi vizsga közép és emelt szinten, a szakmai tantárgyak tudásterületeinek kompetencia alapú oktatása, eredményes felkészítés az érettségi és a szakmai vizsgákra, olyan közismereti és szakmai alapképzés biztosítása, mely alapján tanulóink sikeresen folytathatják tanulmányaikat a felsőfokú oktatásban, hatékony nyelvoktatás biztosítása az építőipari, vegyész, környezetvédelmi, földmérési és térinformatikai szaknyelvek területén is, 6

7 az általános informatikai alapoktatás színvonalának folyamatos emelése, a szakmai informatikai képzés területén pedig olyan kompetenciák kialakítása, melyek a jól konvertálhatóak a munkaerőpiacon, szakképzési profilunknak megfelelően természeti és épített környezet, megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása, a tanulók felkészítése, hogy választott szakmájukban majdani munkahelyükön beváljanak, és motiváltak legyenek az élethosszig tartó tanulásra, önképzésre a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, szociális hátránnyal induló, tanulási kudarcoknak kitett tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a tehetség és képesség felismerése és tudatos fejlesztése, a testi és lelki egészség védelme, az egészséges és kulturált életmód igényének kialakítása, A nevelő-oktató munka feladatai a ránk bízott fiatalokban segítsük kialakítani a helyes értékrendet: tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka. Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése együttműködve a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal. Olyan korszerű szakmai kompetenciák elsajátítását biztosítjuk, melyekkel a munkaerőpiacon sikeresen jelenhetnek meg. Folyamatosan fejlesztjük pályázatok segítségével nemzetközi kapcsolatainkat, melyeknek keretén belül kölcsönös szakmai gyakorlatokat szervezünk, és így tanulóink lehetőséget kapnak szakmai ismereteik kipróbálására, bővítésére. A nevelő oktató munka eszközei, eljárásai Intézményünk nevelő-oktató munkájának céljait és a célok elérése érdekében megfogalmazott feladatokat csak tudatosan alkalmazott eljárásmódokkal és ennek megfelelően megválasztott eszközökkel érhetjük el, valósíthatjuk meg. Az alkalmazott pedagógiai eszközöknek, eljárásoknak arra kell összpontosulniuk, hogy elősegítsék, biztosítsák a tanuló önálló tanulását és ezt a tevékenységet segítő szaktanári munkát. Az önálló tanulás legfontosabb eszközei: 7

8 a pozitív motivációk túlsúlyának megjelenése, a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, a tanulói teljesítmény értékelések különböző formáinak használata, a jutalmazások erkölcsi és anyagi eszközeinek széleskörűvé tétele a tanulmányi versenyeken, humán és műszaki hónapok rendezvényein, pályázatain asszertív kommunikáció értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák alkalmazása, a kognitív, nyelvi, szociális és szakmai kompetenciák komplexitásának biztosítása. a tanulók sokoldalú fejlesztése a korosztály számára kiemelten fontos IKT eszközök és internetes kapcsolat segítségével is. I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk profiljából adódóan különböző feladatok hárulnak ránk az oktatás és a nevelés területén egyaránt A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés; mások megbecsülése; alkalmazkodóképesség; felelősségérzet; siker és kudarctűrés; együttműködés; kreativitás; empátia; tolerancia; beszédkészség; nyitottság. Az iskolában folyó személyiségfejlesztés nevelési színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat által szervezett programok adják. A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv alapján készült helyi tanterv nagyrészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek nevelési céljaink elérését - a komplex személyiségfejlesztést - segítik a tanórákon. A kilencedikes tanulóink számára a tanév első tantárgyi óráin beilleszkedést segítő, a pollackos életet bemutató foglalkozásokat tartunk. Ezek az órák sűrítve 8

9 tartalmazzák azokat a módszereket, melyek a tanév során a személyre szabott fejlesztés és a közösségek kialakulásának alapjául szolgálnak. Új módszerek bevezetésével lehetőséget adunk az órákon az önálló és a csoportos munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási formákat kooperatív tanulás -, melyek a diákjaink aktív részvételét igénylik, így színesebbé teszik a tanulás folyamatát. Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyén előrehaladását, motiválni kívánjuk a diákokat az önfejlesztésre. A fejlesztő értékelés célja, hogy ne rombolja a gyengébb képességű tanulók önbecsülését sem és személyre szóló legyen. Ösztönözzük diákjainkat a véleménynyilvánításra ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják tolerálni egymás véleményét, szabadon elmondhassák érzéseiket, gondolataikat. Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. Törekszünk az értékmegőrző magatartás kialakítására, igényesség önmagukkal és környezetükkel szemben. Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani. Az oktató-nevelőtevékenységgel szeretnénk kialakítani a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás, stb.) rendszerét, s azt tudatosítani, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Feladatunknak tartjuk a munka becsületében való hit kialakítását, a munka fontosságának tudatosítását. A munkavégzés az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat. Ennek az elfogadtatása és megerősítése az egyik legfontosabb pedagógiai célunk. Feladatunk a környezettudatos magatartás kialakítása. Az iskolánk kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén tanulóinknak módja van tapasztalatszerzésre, ismereteinek kipróbálására. 9

10 Változó világunkban fontos a problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Így elengedhetetlen az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kulturált eltöltésére. Kiemelt kompetencia fejlesztési területek: anyanyelvi kompetencia idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciák szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia informatikai, technikai kompetenciák esztétikai-művészeti tudatosság A személyiség fejlesztés területei: erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. nemzeti öntudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés önismeret és társas kultúra családi életre nevelés a testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság 10

11 pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés, mind az oktatás sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. I.3. Egészségneveléssel összefüggő elvek, célok és feladatok Diákjaink többsége vidéki tanuló, a környező településekről és az ország egyéb részeiről is járnak iskolánkba. Egy részük kiegyensúlyozott, rendezett családi háttérrel rendelkezik, de sok a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő gyermek is, főképp a szakiskolások között. Sok a csonka családban élő gyermek. A hátrányok sok esetben halmozódnak. A tanulók nagyon eltérő családi környezetből érkeznek az iskolánkba. Többségben tiszta, rendes, tájékozott gyermek, de egyre többször jelentkeznek a magatartásban megnyilvánuló problémák, amelyek sokszor a családi háttérre vezethetők vissza. A munkanélküli és a létminimum alatt élő családok száma is magas. Az egészségfejlesztési programok megvalósításának felelősei: Iskolavezetés Ifjúsági védőnő Ifjúsági orvos 11

12 Testnevelők Természetismereti tárgyakat oktató tanárok Osztályfőnökök Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők Gyermekjóléti Szolgálat, Pécs Nevelési Tanácsadó, Pécs Gyermek Ideggondozó, Pécs Gyermekklinika, Pécs Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények Baranya Megyei Kórház Drogambulancia, Pécs Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete ÁNTSZ Pécsi Regionális Int. Egészségfejlesztési Osztálya Baranya megyei Vöröskereszt B.M. Rendőrfőkapitányság, Bűnmegelőzési Osztálya Intézményen belüli segítők minden pedagógus iskolarendőr Az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programja Alapelv Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Célok 12

13 A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, ennek érdekében kísérjék figyelemmel: viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását az egészségkárosító magatartásformák elkerülését a betegségeket a korai szűrésen való részvétellel megelőzni tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megelőzése érdekében erősítsék a társas- kommunikációs készségeik, és konfliktus kezelési magatartásformák fejlesztését Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Az egészséges életmód, életvitel kialakítása, megtartása szempontjából lényeges területek, az iskolánk pedagógiai rendszerében, az összes tevékenységünkbe beépül. Fontos annak tudatosítása a tanulókban, hogy a testedzés, fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. Ezért fontos a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az új köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két órát a tanuló az iskolai sportkör keretein belül való szervezett sportfoglalkozással vagy külső sportegyesületben történő edzésekkel teljesít. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. Testnevelési csoportbesorolás: 13

14 - Testnevelés óra alól teljesen felmentett - Részlegesen felmentett - Gyógytestnevelésre jár A tanulók fizikai állapotának méréséből adódó tapasztalatok értékelése alapján minden tanévben gyakorlati mozgásprogram készüljön. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy fizikailag aktív és egészségtudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Cél olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként csökkennek az ártó tényezők és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, melyet a diákok az iskola befejezése után a saját életükben alkalmazni tudnak. I.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Biológia és egészségtan tantárgy keretében. Munka-és balesetvédelmi oktatás a szakmai gyakorlatok megkezdése előtt. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy keretében a szakképző évfolyamokon. Minden tanév első tanítási napján a diákoknak, a pedagógusoknak és a pedagógiai munkát segítő dolgozóknak munka- és balesetvédelmi oktatást tartunk. A védőnő elsősegélynyújtó tanfolyamot tart tanórán kívüli foglalkozás keretében a diákoknak. Az éves munkaterv ütemezése szerint a tanévenként megrendezésre kerülő egészségnap keretében elsősegélynyújtó bemutatókon vesznek részt a diákok. 14

15 I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösség fejlesztése A legfontosabb a tanulószemélyiség egészének fejlesztése, melynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Az együttműködési készség, a tolerancia, az önismeret fejlesztése nélkülözhetetlen az iskolai és az iskolán kívüli életben való aktív, és elfogadható részvételhez. Az eredményes kommunikációs folyamat nehezen ugyan, de tanítható ebben a korosztályban is. Egymás igényeinek és szükségleteinek elfogadása csökkentheti az iskolai konfliktusok számát és az agresszivitás mértékét. Az osztályközösség a szociális kompetenciák fejlesztésének és gyakorlásának fő színtere. Itt gyakorolhatja a tanuló az alapvető társadalmi érintkezési formákat, például az alá- fölé rendeltségi viszony elfogadását, a felelősség vállalását, a szolidaritást, az önkéntesség elvének elfogadását. A kellő önismeret és a társas kompetenciák erősítése segíti a tanulással kapcsolatos ismeretek elsajátítását is. Kiemelt feladatnak tekintjük az érzelmi intelligencia körébe tartozó képességek (önismeret, konfliktuskezelés, tolerancia, döntési képesség, szolidaritás) kialakítását és fejlesztését. Ennek a személyiség és közösségfejlesztésnek a nevelési színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat szervezései adják. I.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Napjainkban az iskola és a társadalom kapcsolatrendszere új és összetett feladatokat állít a tanár-diák közösség elé. Az iskolánk legfontosabb feladata, hogy felkészítse tanulóit az iskolán kívüli boldogulásra. Ugyanakkor nem fogadhatjuk tétlenül azokat a negatív irányú értékrendbeli változásokat, melyek eluralják a mindennapokat és megjelennek az iskola életében is. Számukra a közösség olyan elsődleges társadalmi csoport, amelyet a tagok közötti tartós kötődések, az összetartozás tudata, a közös megvalósításában megvalósuló együttműködés vezet. 15

16 A közösségfejlesztés fő területei az iskolában: a tanórák (szaktárgyi órák és osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (osztály és tanulmányi kirándulások, szakkörök), diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul tanuló közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, a véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához. 16

17 Iskolai ünnepségeink, osztályszinten kialakult hagyományaink Tanévnyitó Tanévkezdő gólyatábor Augusztus hónap utolsó napjaiban az osztályfőnökök vezetésével megrendezésre kerülő 2 napos tábor, mely lehetőséget ad a leendő 9.-es tanulóknak az összeismerkedésre, tanáraik megismerésére kötetlen környezetben, igényes programokkal. Október 23-i ünnepély Szecskaavató Szalagavató Március 15-ei ünnepély Ballagás Tanévzáró Tanulmányi kirándulások Őszi 1-2 napos kirándulások a 12. és 13. évfolyam számára: osztályonként meghatározott időben tanítási napokon az osztályfőnökök vezetésével 1-2 napos kirándulások szervezhetők. 1-2 napos tanulmányi kirándulások a évfolyam számára: az éves munkatervben kijelölt időpontokban az osztályfőnökök szervezésében, osztályonként önálló programmal. A kirándulások célja, hogy szorosabbá kovácsolódjon az osztályközösség. Karácsonyvárás Az osztályok az osztályfőnökök segítségével feldíszítik a tantermüket, faliújságot; osztályon belül, tanórai keretek között bensőséges ünnepségeket tartanak. 17

18 I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki nevelő munka feladatai Legfontosabb nevelési feladatunk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink közötti hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekedjünk. A ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka. Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ez nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az osztályfőnök feladata, hogy szervezze/biztosítsa az osztályban tanító tanárok közötti együttműködést a tanulói személyiség komplex fejlesztése csak együttes munkával valósítható meg. I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Cél: A hátrányos helyzetből, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekből és a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése. Kiemelt fontosságú a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. 18

19 Feladatok: A 2017/18-as tanévtől 9.osztályban, majd felmenő rendszerben mindenki számára ingyenes tankönyv biztosítása mellett a hátrányos helyzetű tanulóknak is ingyen tankönyvet biztosítunk. Tanulási nehézségek esetén rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartunk, amelyekhez fejlesztési programot készítünk. A foglalkozást erre szakmailag felkészített szaktanár tartja. A fejlesztés egyénileg vagy kiscsoportban maximum 8 fővel történik. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak tanórán kívüli foglalkozásokat tartunk. Fokozottan ügyelünk a szülőkkel és a szakszolgálattokkal való kapcsolattartásra. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az integrált oktatás mellett utazó gyógypedagógus látja el a további fejlesztő tevékenységet. Segítjük a hátrányos helyzetű tanulók ösztöndíj pályázatokban való részvételét. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Szoros együttműködés a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés felsőfokú tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről. 19

20 I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat (DÖK) az iskola tagjainak alulról építkező közössége, amely a diákság iskolai életének minden területével foglalkozik. Legfontosabb feladatai: az iskolai közösségi élet szervezése, a diákok érdekképviselete. A diákönkormányzat a közoktatási törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben, és a 20/2012-es EMMI rendeletben leírtak szerint, saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik; döntési-, egyetértési-, véleménynyilvánítási jogkörével élve fontos szerepet játszik saját közösségi életük megszervezésében, alakításában. A diákönkormányzat jogai: a DÖK képviseletére nagykorú személyt, segítőt (diákmunkát segítő pedagógust: DMSP) felkérni, évi rendes közgyűlést összehívni, az éves munkatervben meghatározott időpontban, térítésmentesen használni az iskola termeit és berendezéseit, ha ezzel a tanítástoktatás nem zavarja, jogai gyakorlásához információt kapjon szövetséget létesíteni és szövetséghez csatlakozni A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről (DÖK szervezeti és működési szabályzat, amit a választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá), tisztségviselői, képviselői megválasztásáról, hatáskörei gyakorlásáról (jogokkal való élés, képviselet) anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Pollack-nap) iskolaújság működtetéséről. 20

21 A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. e) a tanulók nagyobb közösségeit érintő ügyekben, f) a tanulói pályázatok, versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez, g) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához Diákönkormányzat feladatai: A tanórán kívüli diákélet szervezése (diákközgyűlés, diák-önkormányzati hétvége, szecskaavató, Pollack-nap, valamint az országos és helyi diákfórumokon való részvétel). I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülői közösség és az iskola, a pedagógusok kapcsolattartásának rendje Az iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége nagymértékben függ attól, hogy az intézmény dolgozói milyen kontaktust tudnak kialakítani a rábízott gyermekekkel és azok szüleivel. Az SZM elnök jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve azokban az ügyekben, melyeket az SZMSZ és a Házirend megjelöl. A szülői közösség összehívását a szülők és az iskola egyaránt kezdeményezhetik. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Iskolánknak folyamatosan karbantartott weblapja van, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak az iskola szervezetéről, programjairól, illetve elérhetik a működésünket szabályozó legfontosabb dokumentumokat. Az elektronikus napló bevezetése a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás és a naprakész információáramlás leghatékonyabb eszköze. Ettől függetlenül a papír alapú ellenőrzőt is használjuk. 21

22 Az év eleji munkaszervezés után a tanárok egyéni fogadóórájának időpontja felkerül a weblapunkra. Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak, melynek időpontját az éves munkaterv rögzíti. Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak. Fogadóórákat évente két alkalommal tartunk. A fogadóórán minden nevelőtestületi tag kötelezően jelen van. A félévi és év végi értékelés előtt legalább egy hónappal értesítjük a szülőket, (enapló, , telefon, levél) ha gyermekük valamely tantárgyból elégtelenre áll. Az osztályfőnök a tanulónyilvántartó segítségével értesíti a szülőt a törvényben meghatározottak szerint az igazolatlan órák számáról. Gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartás formái: Iskolánk tanulói külső gyakorlati képzőhelyekkel is kapcsolatba kerülnek a gyakorlati képzésük miatt. A képzőhelyeken megvalósuló oktatás a következő keretek között történhet: együttműködési megállapodással, tanulószerződéssel. Együttműködési megállapodás keretében megvalósuló gyakorlati képzés: szakgimnáziumi tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlata, felnőttoktatás esti tagozatán tanulók. Tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés: szakközépiskola évfolyamán tanulók, felnőttoktatás nappali és esti tagozatán tanulók. Minden esetben szükséges a kamarákkal történő szoros együttműködés, egyrészt a kamara a szakképzés szakmai felügyeleti szerve, másrészt a megállapodások, szerződések megkötése kamarai regisztrációt, ellenjegyzést követel. Iskolánk minden gyakorlati képzőhelyet tájékoztat a következőkről: az éves ütemterv, az iskola képzési rendje, gyakorlati képzések napjai, 22

23 a gyakorlati képzés szakmai tartalmáról a helyi tanterv gyakorlatra vonatkozó kivonatolt változatának segítségével, az adott szakmára vonatkozó Szakmai és vizsgakövetelményről, mivel a szakmai gyakorlati vizsgára történő felkészítés a gyakorlati képzőhely feladata, a tanulók értékelésének, mulasztásainak rögzítéséről, az SNI, vagy BTMN határozattal rendelkező tanulókról és kezelésük formáiról I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatának megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, tanulmányait magántanulóként folytatja, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. Időpontja: a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket megelőző tíz tanítási nap. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, ha iskolánkon belül szakma, vagy szakmacsoport-váltást szeretne, vagy iskolánkba nem kilencedik évfolyamra lépne be, és a helyi tantervünkben szereplő tantárgyat nem tanulta. Abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s 23

24 amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Ideje: október 31-ig ha a tanuló az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott. osztályozó vizsgák megszervezésének idején Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Ideje: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. Szintvizsga Szintvizsgát tesznek a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók a hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint. A szintvizsga megszervezése, lebonyolítása a Pécs-Baranyai kereskedelmi és Iparkamara hatásköre. A képzési idő első évében kerül megszervezésre. 24

25 25

26 A vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek határozzák meg. I.10. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az intézménybe való felvétel módja: Az iskola a felvételi követelményeket (pályaalkalmassági és a szakmai alkalmassági követelményeket) a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai rendes felvételi eljárásban részt vett, és a választott szakmára, szakmacsoportra a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi követelményeknek is megfelel. A szakgimnázium és szakközépiskola 9. osztályába jelentkezőket az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján rangsoroljuk. Szakgimnáziumi osztályokban a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv eredményét figyelembe véve, valamint az ágazatoknak megfelelően az építészeknél a rajz, vegyészeknél kémia, földmérőknél földrajz. A szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, ill. a matematika alapján. A tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor jön létre. A beiratkozás időpontját a tanév rendje ismeretében, az éves munkaterv rögzíti. A beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a felvételről szóló értesítővel együtt postázzuk. OKJ szerinti iskolai rendszerű szakképzésre az iskola által készített jelentkezési lapon (formanyomtatványon) lehet jelentkezni a felvételi tájékoztatóban, vagy az iskola honlapján megadottak szerint. (jelentkezési lap letölthető az iskola weblapjáról.) A jelentkezési lap melléklete az adott szakmára vonatkozó előképzettséget igazoló dokumentum fénymásolata. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzése után, feltételesen akkor is, ha az 26

27 érettségi bizonyítványát még nem szerezte meg. Az érettségi végzettséget igazoló dokumentumot legkésőbb az első szakképzési (13. ill. 14.) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig be kell mutatnia. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Átvétel iskolán belül vagy más iskolából: Az iskola igazgatójának benyújtott írásos kérelemmel kezdeményezheti a diák és gondviselője. Iskolán belül: az egyes szakmák, szakmacsoportok, ágazatok közötti átvételre indokolt esetben, a 9. évfolyamon kerüljön sor, az I. félév, vagy a tanév végén. Egyedi elbírálással, a tanulmányi eredmények, valamint a szakmai elmélet és gyakorlat, szükség esetén a közismereti tantárgyakból előírt különbözeti vizsga teljesítése alapján, amennyiben a jogszabályokban előírt egészségügyi követelményeknek is megfelel a diák. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kérésére, a kötelező érettségi tantárgyak és a korábbi tanulmányok figyelembe vételével bizonyos szakmai tárgyak 9. évfolyamra előírt követelményeiből tett sikeres különbözeti vizsga után a szakgimnázium 10. osztályában folytathatja tanulmányait. Más iskolából történő átjelentkezés, illetve magasabb évfolyamon a fent leírtakon túl, meg kell vizsgálni a korábbi tanulmányok beszámíthatóságát is. Az átvételről az igazgató dönt az igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők véleményének figyelembe vételével. II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE II.1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet mellékleteiben szereplő iskolatípusokra vonatkozó, valamint az ezt módosító 22/2016.(VIII. 25) EMMI rendelet kerettantervei közül készült az iskola helyi tanterve. (óraszámok, foglalkozások megnevezése a mellékletek szerint) 27

28 II.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek felelősek. A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt tankönyvek listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközössége, és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek megrendelésével. A tankönyvválasztás elvei: a tankönyvek feleljenek meg a nemzeti kerettantervnek, az ingyenesség feltétele 9. osztálytól felmenő rendszerben a tankönyv feltüntetése a KELLO listán a munkaközösség azonos típusú osztályban azonos tankönyvet használjon, ez megkönnyíti a helyettesítést és az osztályok közötti átmenetet, a választott tankönyv feleljen meg a vizsgakövetelményeknek, az adott korosztálynak, nyelvi szintnek és a képzési típusnak A tankönyvellátás rendje: Az éves munkatervben rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A normatív támogatásból biztosított tankönyvellátás Általános elvek: A tanulók tankönyvellátásának támogatása a hatályos jogszabályok alapján történik. 28

29 Az ingyenes tankönyvellátás rendje: A normatív jogosultság formai követelménye a szabályosan kitöltött igénylő lap leadása, ill. a jogosultságot igazoló dokumentum ésszerű időpontban történő bemutatása. Az ingyenes tankönyvek kezelője összeállítja, kezeli, őrzi a dokumentumokat. 29

30 II.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az iskola hagyományai, a hagyományrendszer továbbfejlesztése Rendezvénysorozatok HUMÁN HÓNAP november - december Célja műszaki beállítottságú diákjaink érdeklődésének felkeltése az irodalom, a történelem és a művészetek iránt. Az iskolai vetélkedőkkel (pl.: versmondó verseny, nyelvhelyességi, irodalmi vetélkedők, vers- és prózaíró pályázat) a humán műveltségre fogékony diákoknak kínálunk tanórán kívüli színes, emlékezetes programot. Figyelemmel kísérjük a városban zajló kulturális eseményeket, ezekhez is igazítva iskolai versenyeink tematikáját. A Humán munkaközösség támogatja, segíti a tanulóknak a tantárgyaihoz kapcsolódó városi és országos versenyeken való részvételét. A versenyeken aktívan szereplő, helyezést elérő diákokat az iskola kirándulással, színházlátogatással jutalmazza. A csoportokban folyó munka segíti a diákokat egymás megismerésében, összeköti a hasonló érdeklődésű tanulókat, hozzájárul az iskolai közösség formálódásához. MŰSZAKI HÓNAP március - április A szakmai munkaközösségek által szervezett előadások, versenyek alkalmat adnak az adott szakmához kapcsolódó, de a tanórán részletesen nem tárgyalt problémákra való kitekintésre. A műszaki versenyek, pályázatok célja a szakmai tudás bővítése a kreativitás felébresztésével. A műszaki feladatok kiírásakor figyelembe vesszük a város, a régió kínálta lehetőségeket ill. problématerületeket. A szakmai munkaközösségek felkészítik a tehetséges diákokat az országos szakmai versenyekre. 30

31 II.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Cél: a tanulók minél szélesebb körű mozgásformákkal való megismertetése, a tanulók heti két délutáni órában való foglalkoztatása a tanórai testnevelésen kívül. A tanulók belső igényének kialakítása a mindennapos testmozgásra és az egészséges életmódra. A megvalósítás formái, lehetőségei: a tanórán kívüli testnevelés lehetőségeit az adott évszakra jellemző időjárási viszonyok figyelembe vételével alakítjuk ki. szeptember illetve május - június szabadban űzhető sportok, szabadidősportok október illetve április labdajátékok, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda november - március labdás ügyesség fejlesztése, sportjátékok (2 csoport), általános fizikai állapot fejlesztése, konditerem (3 csoport), teremben űzhető szabadidősportok pl. íjászat, minigolf (1 csoport), asztalitenisz (1 csoport), természetjárás, turisztika (1 csoport) A tehetséges tanulók versenyeztetése: 1990 óta részt veszünk az Intercisa Kupa kézilabda tornán óta minden évben megrendezzük a Csokonay Kupa kézilabda tornát Részt veszünk az Országos Szakképző Bajnokságon kézilabda, labdarúgás és röplabda sportágakban Részt veszünk az MDSZ által kiírt diákolimpiai versenyeken Részt veszünk más iskolák által hagyományosan évről évre megrendezett versenyeken (pl. György Adrienn Kézilabda Emléktorna Mohács, Kővári Tamás Kézilabda Emléktorna Dombóvár, Radnóti Kupa Röplabda és Kézilabda Torna Pécs, Széchenyi Kupa Labdarúgó Torna Pécs) 31

32 II.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása. A Házirendben szabályozott módon jelentkezhetnek a diákok az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítésre a 11. és 12. évfolyamon. A jelentkezések száma alapján határozza meg az igazgató, hogy mely tantárgyakból, hány csoport indulhat a következő tanévben. Amennyiben valamely tantárgyból a jelentkezők száma nem éri el a nyolc főt, akkor más iskolákkal együttműködve próbáljuk biztosítani az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést. II.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése A szakközépiskolában, szakgimnáziumban minden szakmacsoportban felkészítjük diákjainkat a középszintű és (az adott tanév igényeit figyelembe véve) emelt szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakból, valamint a kötelezően választandó szakmai érettségi vizsgatárgyból. A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül informatika, fizika, földrajz és testnevelés tantárgyakból, továbbá kémia tantárgyból is vállalja az iskola a diákok felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést biztosítunk (megfelelő jelentkezési létszám alapján) A középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező tanórai keretekben, a helyi tantervben megfogalmazottak szerint végezzük. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés a diákok választása szerint a 11. és 12. évfolyamon, a kötelező tanórákon felül, tantárgyanként az alapóraszámon felül heti 2-2 óra időtartamban történik. 32

33 II.7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A közoktatásról szóló - többször módosított évi LXXIX. törvény 94. -a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. -ában foglaltak végrehajtása szerint történik. Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás. Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírását - külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára a törvény tartalmazza. Magyar nyelv és irodalom Témakörök/KépességekKövetelmények Nyomtatott és elektronikus közlések információinak Szövegértés célirányos és kritikus használata. Információk A szövegértési képesség bizonyítása különféle feldolgozása és szakmai, tudományos, publicisztikai, gyakorlati, megítélése szépirodalmi szövegek értelmezésével, Szépirodalmi, összehasonlításával. szakirodalmi és nem Különböző szövegértelmezési eljárások irodalmi szövegek értése, alkalmazása. értelmezése A szövegértés, szövegértelmezés bizonyítása különféle megnyilatkozásokkal. Olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes Szövegalkotás vélemény megfogalmazása különböző elvárások Írásbeli kifejezőképesség szerint. Különböző típusú, műfajú és célú szövegek alkotása 33

34 adott témában. Kiemelten fontos: érvek felsorakoztatása, vélemény, reflektálás megfogalmazása, valamint műalkotások bemutatása, értelmezése. Gyakorlati írásművek normáinak alkalmazása. A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép, az önellenőrzés képességével. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú és nyelvhasználatú, világosan Beszéd, szóbeli szövegalkotás Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat KÖZÉPSZINT Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Kommunikáció 1.2. A magyar nyelv története 1.3. Ember és nyelvhasználat kifejtett közlés. A közszereplés adott célú, műfajú megnyilvánulásainak megfelelő szóbeli előadás, memoriter. Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő, helyénvaló alkalmazása. Fogalmak összefüggései, változó jelentésük, értelmezésük. Követelmények A nyelv mint kommunikáció. Pragmatika. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A kommunikáció működése. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. A nyelv mint történeti képződmény. A magyar nyelv rokonsága. Nyelvtörténeti korszakok. A magyar nyelv szókészletének alakulása. Nyelvművelés. Ember és nyelv. A jel, a jelrendszer. 34

35 Általános nyelvészet. Nyelvváltozatok. Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség. Nyelv és társadalom. Hangtan. A helyesírás A nyelvi szintek Alaktan és szótan. A mondat szintagmatikus szerkezete. Mondattan. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szóban és írásban. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés A szöveg Az intertextualitás. A szövegtípusok. Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában. A nyilvános beszéd A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés Stílus és jelentés Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Művek a Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. magyar irodalomból Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, I. kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű Kötelező szerzők és a korszak között. Memoriterek. 35

36 Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők Művek a világirodalomból Színház és dráma Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző). Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között. Memoriterek. Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából. Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései. Memoriterek. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század. Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma. A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, 36

37 bemutatása. Színház és dráma az adott mű korában. Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges Az irodalom témák egyikéből. határterületei Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom. A korunk kultúráját jellemző jelenségek. Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy Regionális intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges kultúra és határon túli témák egyikéből. irodalom A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma. A határon túli magyar irodalom Értelmezési szintek, megközelítések Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek Témák, összevetése. motívumok Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műfajok, Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. poétika Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különböző stílustörténet korszakokban a középkortól napjainkig. Matematika KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. 37