BŐR. Dr Országh Attila

Átírás

1 BŐR Dr Országh Attila

2 Érzékszervek fogalma ingerfelvevő berendezések, a bel- és külvilág ingereit felfogják idegrostok útján a központi idegrendszer felé továbbítandó ingerületté alakítják át

3

4 A külvilágról érzékeléssel kapott információk megoszlása Látás 83% Hallás 11% Szaglás 3,5% Tapintás 1,5% Ízlelés 1%

5 A látószerv a környezetből fényingereket vesz fel, amelyek révén a tárgyak formájáról, színéről kapunk információkat.

6 Működése Működését legszemléletesebben a fényképezőgép működéséhez hasonlíthatjuk. A fényképezőgép lencséje az emberi szemben a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg (törőerő összegződik), a blendét a szivárványhártya alkotja, a blendenyílás a pupillának felel meg, a fényképezőgép lencséje és a film közötti távolság az üvegtesti teret adja, a film pedig az ideghártyát (retina) reprezentálja. Az emberi szem működése itt még nem ér véget, hiszen ily módon csak a fény felvevésére és átalakítására alkalmas érzékszerv (receptor) lenne. A fény fotonenergiáját a retinában lévő idegelemek elektromos és kémiai ingerületté alakítják, majd ezeket az ingerületeket a tényleges idegrendszer vezető elemei (látóideg) az agy nyakszirti lebenyének meghatározott részeihez vezetik, ahol az elektromos információ bonyolult idegi mechanizmusok révén dekódolódik és képi információvá alakul. A szemünk optikai tulajdonságai alapján fordított állású képet készít környezetünkről, ezt az agy visszafordítja, amelyet a csecsemő néhány hónapos korára tanul meg, így tudatunkban egyenes állású kép keletkezik.

7

8 Az orbita A szemüreg (orbita) fasciája (fascia orbitalis; periorbita) a szemüreg csonthártyája (periosteum). Lazán tapad a csontokhoz, azokról könnyen lefejthető. Hátul a szemideg csatornáján canalis opticus és a felső szemgödri hasadékon (fissura orbitalis superior) keresztül haladó nyúlványaival kapcsolódik a kemény agyhártyához (dura mater) és a látóideg burkához. orbita

9 A szemgolyó rétegei: Ínhártya (sclera) - a szemgolyó külső hártyája, fehér rostos állományú, ereket, idegeket nem tartalmaz. Elülső része az átlátszó szaruhártya (cornea), érző idegvégződéseket tartalmaz, vérerei nincsenek. Érhártya (choroidea) a szemgolyó középső burka, erekben gazdag, táplálja az ideghártyát. Külső elülső része a szivárványhártya (iris), festéksejteket és simaizmokat tartalmaz. Közepén található a pupilla nyílása, pupillareflex révén az ideghártyát érő fény mennyiségét szabályozza. Belső elülső része a gyűrű alakú sugártest, lencsefüggesztő rostokkal kapcsolódik a szemlencséhez, szabályozza szemlencse domborúságát és termeli a csarnokvizet.

10 Ideghártya (retina) - a szemgolyó belső burka. Receptorsejtekben és idegsejtekben gazdag. A csapok a sárgafoltban tömörülnek (fovea centralis- a legélesebb látás helye), a nappali és színes látás receptorai (kb. 4 millió). A pálcikák (kb. 75 millió) a sárgafolttól távolodva egyre nagyobb számban vannak jelen, a szürkületi látás receptorai. A pálcika- és csapsejtekkel a kétnyúlványú idegsejtek, ezekkel pedig a dúcsejtek állnak összeköttetésben. A dúcsejtek axonja képezi a látóideget, melynek kilépési helye a vakfolt.

11 kötőhártya Szemmozgató izmok

12

13

14

15 Fénytörő közegek: Szaruhártya- törésmutatója a levegőétől erősen különbözik, fénytörése jelentős, de mértéke nem szabályozható. Csarnokvíz- a nézett tárgy távolságához való alkalmazkodásban nincs szerepe. A sugárizom termeli, színtelen folyadék (víz + albumin). Elülső szemcsarnok (szaruhártya és szivárványhártya között) és hátulsó szemcsarnok (szivárványhártya és lencse között) üregét tölti ki. Szemlencse- szabályozható a domborúsága és ezzel a fénytörése. Átlátszó, bikonvex (kétszeresen domború) lencse. Domborúságának növekedésével a lencse törőképessége fokozódik (közelre nézéskor), domborúságának csökkenésével a lencse törőképessége csökken (távolra nézéskor).

16 Normál szemgolyón, amelyen a szaruhártya retinatávolság 24 mm, a szem optikai rendszere révén a párhuzamosan érkező fénysugarak a törőközegen keresztül mindig a retinára vetülnek. Mivel az 5 m-nél távolabb lévő tárgyakról kizárólag párhuzamos sugarak érkeznek a szembe, ezek minden esetben éles, kicsinyített, fordított képe keletkezik a retinán. Az 5 m-nél közelebb elhelyezkedő tárgyakról széttérő fénysugarak érkeznek a szembe, melyek a szemlencse domborulatának változtatásával a retinán egyesülnek. A szemnek ezt a képességét nevezzük alkalmazkodásnak (akkomodációnak). Üvegtest- fénytörése nem változtatható, a tárgy távolságához nem alkalmazkodik. Biztosítja a szem állandó alakját, kitölti a szemgolyót, átlátszó kocsonyás, 98%- ban víz. (5,0 m-nél nagyobb távolság) érkező párhuzamos sugarak a retinán (sárgafolt) egyesülnek (emmetropiás szem)"> A szemlencse alkalmazkodása távolra és közelre nézéskor

17

18 A látás analizátora 1. Retina 2. Agyalapi mirigy előtti átkereszteződés 3. Átkapcsolódás a talamuszban 4. Látóközpont a nyakszirti lebenyben (pontszerű vetülés= egy receptormezőnek mindig ugyanaz a központi idegsejtje)

19

20

21 Színlátás A fény színét az ingerületet előidéző sugarak hullámhossza határozza meg. A színtelen fény (fehérfény, napfény) -benyomását különböző hullámhosszú sugarak keverékei adják prizmával alkotórészeire bontható. Az így kapott fénysugarak a látható spektrum színeit adják. Ezek az ibolyával (400nm) kezdődnek és a kéken (486nm), zöldön (527nm), sárgán (590nm) és narancsvörösön (650) keresztül a vörösig (687nm) vezetnek.

22

23 Színérzés akkor keletkezik, ha a retinát a látható fény különböző hullámhosszú összetevői érik. A csapsejtek három alapszínre (vörös, zöld, ibolya) érzékenyek, melyeket a beeső fény bármely hullámhossza ingerli, különböző mértékben. A színbenyomás jellegét a legerősebben ingerelt csap ingerülete határozza meg. Mindhárom színérző elem egyenlő intenzitású ingerlése esetén színtelen fényérzés alakul ki. A normális emberi szem kb. 160 különböző színárnyalatot képes megkülönböztetni. Mivel a csapok száma a sárga folt területén a legnagyobb, a tárgy színét legjobban akkor látjuk, ha annak képe az éleslátás helyére esik. Ha a színérző elemek teljesen hiányoznak totális színvakságról beszélünk. Ha a három színérző elem közül valamelyik hiányzik részleges színvakságról (színtévesztésről) beszélünk.

24

25 A szem védőberendezése kötőhártya laza nyálkahártya, amelynek felső és alsó tasakjait egy a szemhéjat bélelő és egy a szemgolyót elül befedő lemez képezi. A kötőhártya erekben gazdag, de az apró erek normál körülmények között a fehér színű ínhártya előtt alig észrevehetőek. Feltűnővé válik a kötőhártya erezettsége, ha az erek gyulladás miatt kitágulnak. szemhéjak zárt állapotban fedik, és védik a szem elülső felszínét, széleik határolják a szemrést, pislogáskor nedvesítik és tisztítják a kötőhártyatasakokat és a szaruhártyát, elősegítik a könny áramlását. könnykészülék a könnyet termelő könnymirigyből és a könnyet elvezető csatornarendszerből áll. A könny termelődése és elvezetődése alapesetben egymással egyensúlyban van és a könny a kötőhártyatasakokban marad. könnymirigy a szemüreg külső-felső részén, saját csontos gödrében helyezkedik el, több kis kivezetőcsöve a felső kötőhártyatasakba nyílik. könnyelvezető csatornarendszer a felső és alsó szemhéj szélének belső oldalán egy-egy kis szemölcsszerű képződményen lévő kis nyílással kezdődik. Az innen kiinduló két kis csatorna a szemgödörnek saját csontos bemélyedésében lévő könnytömlőbe ömlik. könnytömlőből indul ki a könnyvezeték, amely az alsó orrjáratban végződik. Innen a könny, az orrváladékkal együtt a garatba kerül, ahonnan végül is az emésztőrendszerbe távozik.

26

27 Kóros állapotok Árpa, jégárpa a szemhéjak faggyúmirigyeinek betegsége. Szürkehályog a szemlencse betegsége, az anyagcsere-folyamatok zavara miatt a lencse átlátszatlanná válik. Zöldhályog- a csarnokvízképződés és elfolyás zavara miatt a csarnokvíz mennyisége és emiatt a szem belső nyomása kórosan megemelkedik, fejfájás, látótérkiesés, vakság alakulhat ki. Rövidlátás a lencse domborúsága fokozott vagy a szemtengely hosszabb a normálisnál, az ideghártyán nem keletkezik éles kép. Távollátás a lencse domborúsága csökkent vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál, az ideghártyán nem keletkezik éles kép.

28 normál

29

30 Halló- és egyensúly érzékelő szervünk

31

32 A fül felépítése

33

34

35 Feladataik Fülkagyló: a hangforrás helyének megállapításában segít Külső hallójárat: a hang vezetése Dobhártya és a hozzá kapcsolódó hallócsontocskák: emelőként továbbítják a rezgéseket a belső fül ovális ablakára Fülkürt: nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldalán Labirintusszerv: jelátalakítás (receptorok helye)

36 A dobhártya és a hallócsontocskák erősítő szerepe Általában 17-szer nagyobb nyomáshullám keletkezik a kengyel talpán Izmocskák megfeszülésével (harántcsíkolt!) akár 22-szeres az erősítés

37

38 A labirintusszerv felépítése Hallószerv: Csiga Egyensúlyérzékelő szerv: 3 félkörös ívjárat, tömlőcske, zsákocska

39 A labirintusszerv elhelyezkedése a koponyában

40 A Csiga felépítése

41

42 A Corti-féle szerv működése A kengyel a lökéshullámokat (az ovális ablakon át) a felső járat folyadékának adja át A csiga csúcsán a hullám átterjed az alsó járatba (majd a kerek ablakon nyelődik el) A folyadék nyomásváltozásának hatására az alaphártya és a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el A szőrsejtek nyúlványai így hozzányomódnak a fedőhártyához

43 A Csiga felépítése

44 Hangmagasság érzékelése Helyelv: egy adott frekvenciájú hang, a csigában mindig ugyanazon a ponton kelt ingerületet A magasabb hangokat a csiga alapján A mélyebb hangokat a csiga csúcsán érzékeljük

45 A hangerősség érzékelése Az adott frekvenciát érzékelő külső szőrsejt mellett a környezők is ingerületbe jönnek

46 A hallás analizátora Szőrsejten keletkező ingerületet a kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg) Középagy, talamusz (átkapcsolódás) Agykérgi központ: a halántéklebenyben Ellentétes oldalra is kerül ingerület

47 Az egyensúly érzékelése 1. A fej térbeli helyzetének érzékelése: helye: tömlőcske és zsákocska üregüket folyadék tölti ki Egy-egy sávban receptor szőrsejtek helyezkednek el, melyek hosszú nyúlványai kocsonyába ágyazottak A kocsonyában apró mészkristályok (CaCO3) Ezek a tömegvonzásnak megfelelően ingerlik a szőrsejteket

48 2. A gyorsuló és lassuló mozgás érzékelése: Helye: a 3 félkörös ívjárat térbeli koordinátarendszerhez hasonló elhelyezkedésűek Üregüket folyadék tölti ki (közlekedik a tömlőcske-zsákocska rendszerrel) Kiszélesedő végeiken a receptor szőrsejtek, Rajtuk a cső teljes üregét átérő kocsonya van A folyadék áramlása mozgatja a kocsonyát, ez ingerli a szőrsejteket.

49

50 Az egyensúlyszerv analizátora Szőrsejten keletkező ingert a kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg) Nyúltagy, híd Középagy (átkapcsolódás) Agykérgi központ: a fali lebeny elülső-alsó része A középagyi magvak kapcsolatban vannak a gerincvelői mozgatóidegekkel, a szemmel és a kisaggyal (helyes testtartás beállítása, szemmozgások, fej helyzetének beállítása)

51 A hallószerv betegségei 1. Halláscsökkenés, nagyothallás Lehet: öröklött vagy szerzett Szerzett halláscsökkenést okozhat: A magzati élet során: kémiai anyagok, vírusok Baleset, agyhártyagyulladás, mérgezés stb. Gyógyszer mellékhatások!!! Zajártalom!!!!!

52 2. Középfül gyulladás Emlékezz!!! Fülkürtön át kapcsolat a garattal 3. Külsőfül gyulladás 4. Öregkori halláscsökkenés

53 Hallásvizsgálat

54 A Békésy-féle audiométer Az audiometria alapjait az 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott Békésy György rakta le. Az eredményeket mindkét fülre külön egy-egy előrenyomtatott űrlapon rögzítjük. Így jön létre az audiogram. Az audiogram dokumentum, s ma már sok vonatkozásban (pl. igazságügyi orvosi esetek) nélkülözhetetlen. Az audiogram-űrlapot úgy szerkesztették meg, hogy a vízszintes tengelyen a különböző frekvenciákat (Hz), a függőleges tengelyen a hangerőt (db) ábrázolják.

55 hallásküszöb Adott frekvenciájú hangra az a legkisebb hangintenzitás, amely a vizsgált személyben még hangérzetet kelt. Értéke a frekvenciával változik Az egészséges ember hallásküszöbe a 2 khz-es frekvenciánál 20 mpa. Az értékek eltolódása, illetve a szintkülönbség decibelben kifejezett értéke a hallásveszteség mértékét is jelenti. Az átlagos hallás -10 db HL és 20 db HL között található.

56 Az intenzitás skála minden hangra nézve 0 db-es értékkel (ún. 0-vonal) kezdődik. A 0 db fiatal, ép hallású egyének átlagos hallásküszöbének felel meg. Amennyiben a vizsgált egyén hallásküszöbe a 0- vonal alatt van, hallásveszteségről beszélünk, s a hallásveszteséget db-ben fejezzük ki. Audiogram

57 Audiogram

58 Hallászavar

59

60 A halláskárosodás két típusa Vezetéses hallászavar A külső fül vagy a középfül betegsége okozza a vezetéses hallászavart. E két rész továbbítja a hangenergiát az érzékszervekig, melyek a belső fülben helyezkednek el. Általánosan jellemző az érzékenység csökkenése valamennyi frekvenciára nézve. Kiváltó tényező lehet a fülzsír felhalmozódása a külső fül járataiban (mely orvosolható a külső hallójárat tisztításával), valamint a fülgyulladás például. A gyulladás folyadékot halmozhat fel a középfülben, ha pedig az Eustach-kürtöt (nyomásszabályozó a középfülben) is érinti, akkor a dobhártya repedését okozó nyomásnövekedést eredményez. Ha gyulladás ráterjed a középfül kamrájára, csontbetegség jöhet létre, mely sebészi beavatkozást igényel. Vezetéses halláskárosodást okoz az otoszklerózis nevű betegség, amely a kengyel fokozatosan kialakuló mozgásképtelenségét okozhatja. Progresszív betegség, gyakran érintheti a csigát is, ilyenkor a kengyel sebészi helyettesítése sem segít.

61 Érzékszervi-idegi halláskárosodás Minden olyan tényező, ami a csiga, vagy a hallóideg roncsolását eredményezi, hallászavarhoz vezethet. Ilyen például az életkor, a környezetünkben mindenképpen előforduló zajhatás, az esetleges narkotikumok, és még számos veszélyforrás. Az életkor előrehaladtával (főként ipari társadalmakban) szinte elkerülhetetlenül romlik hallásunk, csökken érzékenységünk a magas frekvenciákra nézve. A szelektív, magas frekvenciákat érintő halláskárosodás rendkívül hamar elkezdődik sajnos. Egy vizsgálat szerint a 30 éves emberek a Hz-nél magasabb, 50 év felettiek a Hz-nél magasabb frekvenciákat nem képesek hallani, a 70 évesek számára pedig az érzékelt frekvenciák felső határa 6000 Hz-re lecsökken, ami a normál beszéd tartományán belül van. Érdekesség, hogy a férfiak halláskárosodás terén felülmúlják a nőket. Zajhatás következtében az érzékszervek károsodnak a belső fülben. Gyakran erős, hirtelen hangingerek okozhatnak maradandó halláskárosodást, de funkciócsökkenést válthatnak ki a tartósan hangos zajok is. A fiataloknál a halláskárosodás két legfőbb kiváltója a hangos zene, és a fülhallgató. Tartós zajhatás lehet foglalkozási ártalom is, gondoljunk pl az összeszerelő műhelyekben, repülőtereken dolgozókra

62 A halláskárosodás fokozatai A halláskárosodás besorolása a jobbik fül hallásküszöbe szerint történik. Az egyoldali súlyos halláskárosodás azonban jelentős fogyatékosságot jelent. A hallás és különösen a beszédértés ilyenkor nehéz, főleg zajos környezetben.

63 A halláskárosodás fokozata WHO (1991) EU munkacsoport (1996) Enyhe halláskárosodás db 20 db < BEHL 0,5 4 khz < 40 db Mérsékelt halláskárosodás db 40 db <= BEHL 0,5 4 khz < 70 db Súlyos halláskárosodás db 70 db <= BEHL 0,5 4 khz < 95 db Igen súlyos halláskárosodás > 80 db BEHL 0,5 4 khz " >= 95 db

64 halláskárosodás javítása hallókészülékeket alkalmazhatunk. Mivel ilyen károsodásban a hang energiája gyengül, a készülékek a hang erősítésével segítenek a problémán, mégpedig úgy, hogy a hangokat elektromos jelekké konvertálják. E jeleket 60 db-ig erősítik, majd visszaformálják hangenergiává. Ideális eszközök a beszéd frekvenciáit (200 és 8000 Hz között) erősítik fel, melynek hátránya egyéb hangok (zene, egyéb hangok) torzulása, háttérbe szorulása. Persze van egy nagyon egyszerű, de mégis hatásos hallást javító eszköz: a kéz. Ha kezünk tölcsér alakot vesz fel, akkor előzőleg kihagyott hullámok is fülünkbe juthatnak, és 6 dblel emelhetjük a hangintenzitást.

65

66 Szaglás.valami bűzlik Dániában. /Shakespeare/

67 Az ember szaglása Nem jó (szaglóhám csak 5 cm 2 ) Nagyon gyorsan alkalmazkodik a szagokhoz (pár perc múlva már nem érezzük ugyanazt a szagot) A szaglásra számtalan feltételes reflex épül, amelyek befolyásolják a közérzetünket, az étvágyunkat stb.

68 Az orrüreg (cavum nasi) a csontos orrsövénnyel szimmetrikusan elválasztott, felső részében keskeny, lefelé fokozatosan táguló, nyálkahártyával bélelt üreg az arc közepén, az orr mögött. A szaglás szerve

69 Orr anatómiája Az orrüreget középen a hátul csontos, elöl porcos orrsövény két szimmetrikus orrfélre osztja. Az üreg előre nyitott és a két orrnyíláson át a külvilággal közlekedik, hátrafelé két tág járaton az orrgaratban folytatódik. Az orrüreg felületét a három orrkagyló rendkívül nagyra növeli.

70 Az orrkagylók mindkét orrfelet három vízszintes orrjáratra osztják. Az alsó orrjáratba a könnycsatorna nyílik és síráskor a könny az orrba folyik. A középső orrjáratba nyílik az arcés a homloküreg. homloküreg Az orr felépítése

71 Az orr / cavum nasi/ Az orrüreget csillószőrös hengerhám borítja. A csillószőrök seprűszerű mozgása az orr és melléküregei nyálkahártyája által termelt napi több mint 1 liter mennyiségű váladékot az orrgaratba hajtják. Ott lefelé csurog és anélkül, hogy tudatosulna, lenyeljük.

72

73 Szaglás Receptorai: az orrüreg felső részén szaglóhámban Primer érzéksejtek(idegsejt eredetűek) Rövid dendritjeik kötik meg a szaganyagokat Körülöttük nyálkatermelő mirigysejtek és támasztósejtek

74 A szaglás szerve Az orrüreg legfelső területén speciális szaglóhám van. Itt érzékeljük a szaganyagokat és itt szedődnek össze a szaglóideg rostjai. A szaglás csak akkor működhet, ha az orr tiszta, jól szellőzik és a levegő feljut annak legfelső területére. Ezért nem érez szagot a náthás ember. Az orr szűri, felmelegíti és párásítja is a levegőt. A szaglóhám mérete; - Embernél 4-5m2 -kutyáknál130m2

75 A szaglás analizátora A primer érzéksejteken keletkező ingerület az I. agyidegen keresztül Az agykéreg homloklebenyének kérgestest körüli szagló központjába kerül

76 Szaganyagok típusai Illékony anyagok - a levegővel jut el a szaglóreceptorokig Zsírban oldódó anyagok- feloldódik az orr váladékában

77 Szaglás-ízlelés Ha rágcsálunk, iszunk, a szájban feloldódnak illóanyagok is. Ezek eljutnak az orr szaglóhámjáig, s ingert juttatnak az agyba. Az agy összeveti az ízt a szaggal, így az ételt egy ízhez, szaghoz rendeli,s ezt az információt tárolja.

78 Ízlelés

79 nyelv (latinul lingua, görögül (glossa) az szájüregben (cavum oris) található jellegzetes alakú, nyálkahártyával borított, izmos képződmény. Meghatározó szerepe van a rágásban és ízérzékelésben falatképzésben, a beszédben, bizonyos arckifejezések létrehozásában. Az emberi nyelv két részből áll: az elülső részből (pars papillaris linguae), valamint a hátsó részből (pars follicularis linguae). Ez utóbbit nevezzük nyelvmandulának is (tonsilla lingualis). Ennek sajátossága, hogy nyiroktüszőit az alatta, a nyelv állományába beágyazott nyálmirigyek tisztán nyákos (mucinosus) mirigyek kivezető csövei átöblítik. Nyelv

80 Nyelv részei A nyelven - az előbbi két fő részen túl - megkülönböztethető a nyelvcsúcs (apex linguae), a nyelvhát (dorsum linguae), nyelvszél (margo lateralis linguae) és az alsó felszín (facies inferior linguae).

81 Az ízérzékelés és a szaglás. Kémiai receptorokkal történik Szükséges az érzékelt anyagok oldódása Az általuk keltett inger ritkán közömbös Összefüggés a gyomor-bélrendszer működésével Elsődleges feladat: a táplálék megkeresése és azonosítása

82 Az Ízérzékelés Szerepe a helyes táplálék kiválasztása Ízlelőbimbók receptorsejtek+támasztósejtek Helyük: nyelv (itt ízlelőszemölcsöket alkotnak), garat, gégefedő Négy alapízt érzékelnek édes, sós, savanyú, keserű

83 A keserű íz érzésének helye. A sós íz érzésének helye. A savanyú íz érzésének helye. Az édes íz érzésének helye.

84 Az ízlelés analizátora Receptorsejteken keletkező ingerület Kétnyúlványú idegsejtek axonjai (VII., IX., és X. agyidegek) vezetik a nyúltagyba, majd Felszálló pályákon keresztül a thalamusba, ahonnan a nagyagy fali lebenyének elülsőoldalsó területén lévő kérgi központ dolgozza fel az ingerületeket: komplex ízérzet alakul ki( az egyes receptorok ingerületeit összegzi és tanult érzőműködésként rögzíti az agy)

85 A bőr, mint érzékszerv

86 A bőr receptorai Mechanikai (tapintás, nyomás) Hő (hideg, meleg) Fájdalomérzékelő receptorok A bőr beidegzése sávos szerkezetű (ezek a dermatómák) és szelvényezettséget mutat.

87 A bőr érző receptorai Testszőrök: A szőrtüszőt körülvevő idegvégződések az emelő hatás miatt a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5 szögelhajlás ingerületet eredményez Vater-Pacini-test: A bőr alatti zsírszövetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny, vibrációérzékelő Ruffini-végkészülék: a bőrfelszínnel párhuzamos elmozdulást (nyújtást) érzékeli. Meissner-test A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Merkel-korong A bőr felszínéhez közel, nyomás (élek, alakzatok) érzékelését végzi. Szabad idegvégződések Magas ingerküszöbű, nem specifikus ingereket, túl erős - szövetkárosodás veszélyével járó - ingereket fájdalomként érzékelő receptorok.

88 Érzővégződések anatómiája

89 Analizátor A receptorok ingerületeit agyidegek vagy gerincvelői idegek szállítják a központi idegrendszerbe, ahol számos átkapcsolódás után a nagyagy fali lebenyének elülső részén található szomatikus érzőkéregbe kerül az információ.

90 A receptorok vetülése a kérgi központban: A pontszerű (kivéve: a fájdalom) Mindig ellentétes oldali (átkereszteződés a gerincvelőben vagy a nyúltvelőben) Az ingerületet fogadó kérgi részlet nagysága arányos a képviselt testrészben található receptorok számával

91 Kétpontküszöb-térkép Készítésekor azt vizsgálják, hogy melyik az a legkisebb távolság, amelynél az azonos időben ható két ingert a vizsgálati alany még két hatásnak érzi.

92 A bőrérzékelés analizátora A bőrérzékelés kétpontküszöb térképe

93 A fájdalom érzékelése Szabad idegvégződések a test minden pontján (kivéve: központi idegrendszer) Kp: elsősorban a homloklebenyben Nincs pontszerű vetülés (ebből következik az ún. fájdalomkisugárzás)

94 Bőr

95 Bőr (anatómia) A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük. Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5-1,8 m², tömege kb. 10 kg (a testtömeg 10-12%-a) [. A bőr felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó. A gerinceseknél (Vertebrata) a bőr három rétegből áll:

96 Maga a bőr A gerinceseknél a bőr három rétegből áll: -A hámréteg feladata a bőr legfelső védő rétegének megújítása. - Az irha feladata a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása. - A bőralja feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.

97

98 Legfőbb bőrszínek Melanin=Festékanyag Az élőhám termeli még a melanin-t is, mely véd a sugárzástól, képes alkalmazkodni a környezeti feltételekhez (napsütés hossza,uv sugárzás).

99 Szerkezete Felhám A bőr hámja többrétegű elszarusodó laphám, melynek rétegei az alapréteg (stratum basale vagy germinativum), a sokszögletű sejtek rétege (stratum polygonale nagy spinosum), a szemcsés réteg (stratum granulosum), a fénylő réteg (stratum lucidum) és a szaruréteg (stratum corneum). Az alapréteg sejtjei állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található ereket tartalmazó, tápláló irharétegtől, ami differenciálódásuk mellett lassú pusztulásukhoz vezet. A hámban a bőr színét meghatározó pigmentszemcsék (melanin) vannak, amelyek védik a bőrt a káros sugárzásoktól. Ezeket a festéksejtek (melanociták) termelik. A hám sejtsorai között szabad idegvégződések találhatóak.

100

101 Irha Az irha (dermis) laza rostos kötőszövet, kollagén és rugalmas rostokból és kötőszöveti sejtekből áll. Két rétege van a hám alapjába kesztyűujjszerűen benyúló finom rostos, szemölcsös rétegből (stratum papillare), és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegből (stratum reticulare). A stratum papillaréban találhatók a hámot tápláló erek, valamint a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes receptorok többsége. A papilláris réteg sajátos rendezettsége a felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is.

102 Bőralja A bőralja (tela subcutanea) a bőr legmélyebb rétege, zsíros kötőszövet alkotja. Fejlettsége testtájanként változó, eloszlásában jellemző eltérések vannak a férfi és női test között.

103 Bőrfüggelékek A szőr:a bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszők felszín közeli részébe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálakat. A szőrtüszőhöz simaizmok szőrszálfeszítő izom kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről megemelni a szőrt (lúdbőrösség). A köröm:az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény és egész életünkön át növekszik A bőr mirigyei: ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az apokrin (illat) mirigyek, és az emlőmirigy. A bőr mirigyei főleg a bőr védelmét, és részben a hőszabályozást szolgálják. A bőr érző végkészülékei:a bőr nagyon fontos érzékszerv. A benne levő nagyszámú és különböző típusú idegvégződés a környezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a hő- és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más típusú receptorok együttes működése révén és a bőr alatti kötőszövet, valamint az ízületek és az izmok mély-érző receptorai útján a tapintott tárgyak minőségéről (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb. is tájékoztat.

104 A bőr funkciói

105 I. Célszerű szerkezete és működése révén védi a szervezetet a környezet károsító behatásaival szemben. II. Egyes szervrendszerekkel való szoros kapcsolata révén részt vesz a: Kiválasztásban Hőszabályozásban Légzésben Idegi tevékenységben

106 I. A bőr védelmi szerepe 1. Mechanikai hatások elleni védelem Erróziós hatások (vakarás) ellen a szaruréteg speciális felépítése, keratin, bazális réteg állandó osztódása nyújt védelmet. Az erróziós hatás nem hatol az irhába, maradandó nyom nélkül gyógyul. Nyújtás, nyomás ellen az irha papilláris rétege és az irha-bőralja rostrendszere nyújt védelmet. Az elasztikus rostoknak köszönhetően a bőr e hatások után visszanyeri eredeti alakját. Védelmi szerepet tölt be a bőralja zsírszövete, a haj és a köröm is.

107 2. Fényvédelem A napfény UV sugarai közül a nm hullámhosszú (UV B) sugarak biológiai hatása a legerősebb. Ezek a sugarak a hámban szóródnak és elnyelődnek, csak kb. 15%-uk érkezik az irhába. Az UV- sugarak hatására a hámban szabad gyökök keletkeznek, melyek az irhába diffundálva gyulladást keltenek. A melanin az UV sugarakat szabad gyökképződés nélkül elnyeli. Tartós fényhatásra a str. corneum megvastagszik, ezért a hámban a szóródás is erősebb. Hisztidin dekarboxilációja során keletkező urokánsav fényvédő, fényelnyelő.

108 3. Hőszigetelés A szaruréteg keratinja és a bőralja zsírszövete rossz hővezető, megakadályozza a mértéktelen hőleadást. A hajmerevítő izmok hidegben összehúzódnak, a bőr felületére több faggyú ürül, ami bőr víztartalmának elpárolgását akadályozva hőszigetelő. A kis verejtékmirigy és a vérerek is szerepet játszanak a hőszigetelésben.

109 4. Kórokozók elleni védelem Autogén sterilizáció (kifelé irányuló védekezés) A kórokozók semleges vagy enyhén lúgos közegben szaporodnak, osztódásukat az enyhén nedves közeg segíti. Szaruréteg alacsony víztartalmú, patogén kórokozók kiszáradnak, elpusztulnak Lipoidköpeny - víztaszító tulajdonságú, patogén baktériumokat és gombákat pusztítja el Savköpeny gátolja a baktériumok szaporodását A savköpeny ph-ja 4,5-6,2 között van, nem szentírás a mindenhol olvasható 5,5 ph. A bőrfelszín baktériumflóráját a corine baktériumok képezik, melyek normál körülmények között némák. Esophylaxia (befelé irányuló védekezés) Lazarostos kötőszövet sejtjei bekebelezik a kórokozókat vagy ellenanyagot képeznek ellenük. A kocsonyás alapállományban lévő hialuronsav is véd a kórokozók ellen.

110 5. Vegyi hatások elleni védelem Barrier funkció megakadályozza: a víz és az elektrolitok kiáramlását a bőrbe kerülő anyagok felszívódását A barrierfunkció lényeges részei a sejthártyalipidek, kioldásuk után a barrierfunkció megszűnik. Detergensek, organikus oldószerekkel kezelt szaruréteg víztartalma is kevesebb (< 10%). Ilyenkor a szaruréteg elveszti rugalmasságát, törékennyé váli és romlik a barrier tulajdonsága is. A Langerhans - sejtek a bőrfelszínről felszívódó vegyi anyagokat fagocitálják és a felszín felé vándorolva azokat eliminálják. A felszínre vitt anyagok emiatt csak a stratum granulosumig jutnak el. A barrier funkció a bőrrel érintkező anyagok allergizáló hatását, az ún. kontakt szenzibilizáció kialakulását is gátolja.

111 A bőr kiválasztó szerepe A szervezetben lejátszódó lebontó anyagcserefolyamatok során a szervezet számára káros bomlástermékek keletkeznek. A vesék kiválasztó tevékenységét segítik a verejtékmirigyek, elősegítve a salakanyagok gyorsabb távozását. A magas hőmérséklet segíti a verejtékmirigyek működését.

112 A bőr légző szerepe Légzés formái: Szöveti légzés légzőrendszer és vér közötti útján megvalósuló folyamat Bőrlégzés hámsejtek oxigén felvétele Biztosítja az oxigénigényt: A hámréteg biokémiai folyamataiban A mirigyek váladéktermelő folyamataiban

113 A bőr érző szerepe A gerincvelővel kapcsolatban álló érző idegvégződések biztosítják, melyek a felfogott információkat az agykéregbe vezetik ahol kialakul az érzet. A bőr különböző receptoraival sokféle inger felfogására képes. A fájdalomérzés mértéke függ a hőmérséklettől. A vizes borogatásnak nagy szerepe van a gyulladásos folyamatokkal együtt járó fájdalomérzés csökkentésében.

114 A bőr felszívó szerepe A különböző anyagok bőrbe jutását több tényező befolyásolja: A bőrre kerülő anyagok szerkezete, azok fizikai és kémiai tulajdonságai A bőr szarurétegének nedvességtartalma A szaruréteg sejtsorainak barrier funkciója az adott anyaggal szemben A szőrtüsző, faggyúmirigy és kis mértékben a verejtékmirigy áteresztőképessége, ami az egyes anyagokkal szemben különböző.

115 A bőr sajátos területei Bár a bőr rétegződésére, járulékos képződményeire általában érvényes a fenti leírás, sok terület azonban speciális jellemzőkkel bír. Például a tenyér és a talp, ahol a szőrtüszők hiányoznak, viszont sajátos bőrlécrajzolat van. Sajátos szerkezete van az arc bőrének is, ahol a arcizmok (mimikai izmok) közvetlenül a bőr kötőszövetébe sugároznak, és nincs meg a fent leírt rétegeződés.

116 Ártalmak Fizikai Mechanikai károsodások Sugárzás Túlzott lehűlés és felmelegedés Kémiai Kiszáradás ill. túlzott vízbeáramlás Savak, lúgok és más mérgező anyagok behatása Biológiai ártalmak Kórokozó vagy más idegen (mikro)organizmusok

117 Napozás Mindnyájan tudjuk, hogy Nap nélkül nincs élet a Földön. A nap energiát tölt az emberi testbe, ezért kifejezetten szükséges az ember számára. A napozni bőrszíntől függően kell. A világosabb bőrszín hamarabb megég mint a sötétebb. Fontos a védelem! Egyes kutatók ellenzik, mások ajánlják a különböző faktor számú naptejeket. Hátrányok: - Bőrrák kialakulása -UVA sugarak mélyebbre hatolnak mint az UVB sugarak.

118 Napozás,Szolárium,Önbarnító? Szolárium: - Normalizálja a magas vérnyomást Előnyei: -Csökkenti a magas koleszterin-t - Jó közérzetet teremt -D3 vitamin képződik a testben Hátrányai: -UVA,UVB sugarak öregítik a bőrt -A bőr veszít a zsír-és nedvességtartalmából -Idő előtti ráncosodás

119 Önbarnító Az önbarnító krémek ideiglenes barnaságot eredményeznek,de ez a legártalmatlanabb módszere a napozásnak. Előnyei: - Nincs káros hatás - Hidratálják a bőrt Hátrányai: - Nehéz egyenletesen elkenni - Összekenheti a ruhát még meg nem szárad - Csak kölcsönzi a barnaságot.

120

121 Sebtípusok Horzsolt (Abrasio): Vágott és metszett seb (Vulnus scissum et caesum): Szúrt seb (Vulnus Punctum): Repesztett seb (Vulnus Ruptum): Szakított seb (Vulnus Lacerum) Zúzott seb (Vulnus Contusum): Roncsolt seb: Harapott seb (Vulnus Morsum): Lőtt seb (Vulnus Sclopetarium):

122

123

124 sebgyógyulás

125

126

127 A sebgyógyulás folyamata gyulladásos fázis granulációreparáció fázisa epithelizáció, hegképződés fázisa

128 Normál heg jellemzői szakítószilárdsága 70 %-os bőr szintjében, hypopigmentált a bőrfüggelékek hiányoznak a mozgás befolyásolja a heg strukturáját

129 Sebgyógyulást befolyásoló tényezők Tápanyagellátás Vérellátás Immunrendszer állapota Anyagcsere betegségek Mechanikai faktorok Fertőzések Genetikai tényezők

130 Sebgyógyulás folyamatának zavara Krónikus gyulladás Elhúzódó sebgyógyulás Nem gyógyuló seb Hypertrófiás heg Keloid

131 Krónikus gyulladás 1 hónapnál tovább fennálló seb Hipertrófiás heg, keloid Adhéziók, kontraktura Elhúzódó granulációs fázis Folyamatos fibroblast aktiváció Granulóma képződés Öngerjesztő folyamat, szabályozó mechanizmusok megváltoznak

132 Keloid Alibert, 1806 abnormális heg: cheloide chele (görög): crab s claw (rákolló)

133 A keloid és a hipertrófiás heg (HTH) jellemzői HTH ffi, nő is érintett minden bőrtípus év genetikai tényezők Keloid ffi, nő is érintett év genetikai tényezők

134 A keloid és a hipertrófiás heg (HTH) klinikai jellemzői II. HTH -kiemelkedő (3-4mm), vörös színű -viszketés -az eredeti sérülés határait nem növi túl Keloid -magasan kiemelkedő, barnásvörös -folyamatosan növekedhet -nem regrediál 1 év után sem -túlnövi az eredeti sérülés határait

135 Terápiás lehetőségek Kompressziós kötés, ruha Szilikon Szteroid Cryoterapia Lézerek Citosztatikumok (lokálisan: 5-FU, bleomycin) Imiquimod (lokálisan) Interferon Retinoidok

136

137

138

139

140

141

142

143

144

145

146

147

148

149

150

151 Kezelés

152

153

154

155

156

157

158

159

160

161 Az égés

162 Az égés a testet ért magas hőmérsékletű behatás, amely különböző súlyosságú sérüléseket okoz. Oka: láng, forró folyadék, fémeszköz, gőz, elektromos áram, sugárzó energia (nap, kvarclámpa)

163 Az égés Sokszor szerepet játszik a felelőtlenség: ágyban dohányzás, munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása gyermek- és időskorban forrázásos sérülések A bőrben és a bőr alatti kötőszövetben nagy mennyiségű folyadék és ásványi anyag található, ez súlyos égés esetén elpárolog, a sérülés tehát az egész szervezetet érinti.

164 Az égés Súlyosságot, kimenetelt meghatározó tényezők: a szövetkárosodás mélysége, a megégett testfelület kiterjedése, a sérült egyén kora, a behatás hőfoka, időtartama. Az égési sérülés következményei: nagy fájdalom, folyadékvesztés, fertőzés veszély.

165 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a szövetkárosodás mélysége alapján I. fokú égés: A bőr kipirul, a bőrredők elsimulnak, enyhe duzzanat látható, fájdalmas.pár nap alatt spontán gyógyul, hámlás kísérheti. A túlzásba vitt napozás nagy kiterjedésű, elsőfokú égést okoz, növeli a bőrrákok kialakulási kockázatát.

166 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a szövetkárosodás mélysége alapján II. fokú égés: a bőrfelszín piros, a bőr rétegei között szabálytalan nagyságú, víztiszta folyadékkal (savóval) telt feszülő hólyagok jelennek meg. Némelyik hólyag megrepedezhet, a folyadék kiürül belőle, nyílt seb keletkezik, jelentős a fertőzés veszélye. A fájdalom erős.

167 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a szövetkárosodás mélysége alapján III. fokú égés: A bőrfelület a szövetelhalás miatt piszkosszürke, a hólyagok felszakadtak, a seb folyamatosan váladékozik, általában fájdalommentes. Általános tünetek: shock, fertőzés

168 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a szövetkárosodás mélysége alapján IV. fokú égés: elszenesedés, a mélyebb szövetek (csont, inak) elhalnak, zsugorodnak

169

170 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a megégett testfelület nagysága alapján fej nyak 9% a törzs elülső felszíne 2x9= 18% a törzs hátsófelszíne 2x9 = 18% bal felső végtag 9% jobb felső végtag 9% bal comb 9% bal lábszár 9% jobb comb 9% jobb lábszár 9% gáttájék 1% összesen 100% Az égés kiterjedésének nagyságát becsléssel tudjuk meghatározni a 9-es szabály használatával.

171 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a megégett testfelület nagysága alapján A szabály lényege, hogy a sérült testét gondolatban 11, egyenként 9 %-os részre osztjuk fel. Ha a szabályt nem tudjuk alkalmazni, a sérült tenyerét ujjak nélkül tekintjük 1 %-nak.

172 Az égési sérülés súlyosságának meghatározása a megégett testfelület nagysága alapján Az égési sérülést 5 % megégett testfelület esetén könnyűnek, 20 % -nál közepesnek, 40 %-nál súlyosnak, 60%-ig igen súlyosnak nevezzük. 60 % felett nincsen túlélés.

173 Az égési sérülés ellátása Sérült megnyugtatása, a végtag nyugalomba helyezése. Az égett testfelszínről távolítsuk el a ruhát, a bőrbe beégett textíliát erőszakkal kitépni nem szabad Lehetőleg folyóvízzel percig hűtsük az égési felszínt: ez fájdalomcsillapító hatású, csökkenti a szöveti károsodás mélységét és kiterjedését, javítja a gyógyulás esélyét.

174 Az égési sérülés ellátása Ha a folyóvizes hűtés nem oldható meg, gyakran cserélt hűtőborogatást kell alkalmazni. Jeget, jeges vizet alkalmazni tilos, mert a túl hideg további szövetkárosodást okoz.

175 Az égési sérülés ellátása A hűtést követően az égett felszínre steril gézlapot helyezünk, amelyet laza pólyamenetekkel rögzítünk. Nagy kiterjedésű égés esetén az égett felület fedésére tiszta, vasalt lepedőt használhatunk. Tilos a sebbe kenőcsöt, zsírt, sebhintőport tenni. A szomjúságról panaszkodó sérültet itassuk meg vízzel; egyszerre csak kevés folyadékot adjunk neki, hogy a hányást elkerüljük.

176 Az égési sérülés ellátása Nagyobb kiterjedésű égésnél ájulás, shockos állapot alakulhat ki. Shock-védelem: fájdalomcsillapítás, folyadékpótlás, orvos, mentő Amennyiben a II. fokú égés területe meghaladja az 5 %-ot, a sérültet kórházba kell vigyük.

177 Hőguta Baleseti túlmelegedés A hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. o verejtékezés megszűnik o a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni o testhőmérséklet megemelkedik (40 celsius fok fölé)

178 Baleseti túlmelegedés Veszélyeztettek: o idős, legyengült emberek Tünetek: o testhőmérséklet hirtelen megemelkedik o bőr száraz, forró o pulzus szapora, vérnyomás alacsony o fokozott reflexek, görcsök o tudatzavar o kóma

179 Baleseti túlmelegedés Teendők: o lehűtés minél előbb 39 celsius fok alá o 15 celsius fokos vízpermet és levegő o hideg fürdő o folyadékpótlás o intenzív megfigyelés

180 A fagyás

181 A fagyás Fagyáskor a tartósan fennálló hideghatás következtében helyi keringészavar jön létre, amely szövetkárosodást okoz. Szeles, fagyos és száraz időjárási viszonyok ( hó, jég ) közt főként a test kiemelkedő, fedetlen részei ( fül, orr, áll, kéz-láb ujjak) hűlnek le Mindezt a túl szoros, szűk ruházat (szoros zokni, harisnya, cipő vagy kesztyű) is fokozhatja. A fagyás gyakran az egész test kihűlésével jár együtt (alkoholisták, hajléktalanok)

182 A fagyás súlyosságának meghatározása I. fokú fagyás: a fagyott testrészen zsibbadást, viszketést, tűszúrásérzést, később érzéstelenséget panaszol a beteg. A bőr kezdetben sápadt, márványozott, majd lilás, kékes színű és duzzadt lesz.

183 A fagyás súlyosságának meghatározása II. fokú A bőr szürkésbarna, rétegeiben hólyagok jelennek meg, amelyek megnyílhatnak. III. fokú : A bőr minden rétege elhal, a hólyagok összefolynak, a bőr elfeketedik. IV. fokú : Teljes szövetelhalás, lelökődés.

184 A fagyási sérülés ellátása A sérültet vigyük meleg helyre, óvjuk a további lehűléstől. Cipőjét, zokniját, harisnyáját, kesztyűjét el kell távolítsuk, így megszűntetjük a nyomást. A fagyott testrészt nyugalomba kell helyezni és steril kötéssel kell fedni. Tilos a fagyott testrész direkt melegítése (dörzsölése vagy meleg vízbe helyezése) Meleg folyadékot ( teát) kell itatnunk a sérülttel, ha eszméleténél van. Sürgősségi osztályra szállíttatjuk.

185 A kihűlés

186 A hypothermia (kihűlés) Lehűlésről a testhőmérséklet 34,4 C alá csökkenésekor beszélnek (súlyos hypothermia esetén 30 C alatti a testhőmérséklet, ez akut életveszéllyel, kamrafibrillatióval jár) Hideg környezetben való hosszas tartózkodás vagy a hőszabályozás zavara okozza

187 A kihűlés tünetei C : didergés, izgalmi állapot, végtagfájdalmak, szederjes, sápadt bőr, tachycardia C : fokozódó szomnolencia, a fájdalomérzet csökkenése, bradycardia, szabálytalan légzés C : mély eszméletlenség,tág pupillák, gyenge pulzus < 27 C : kóma, légzésleállás, kamrafibrillatio

188 Alapvető beavatkozások lehülés esetén Stabil oldalfekvés, orrszondán oxigén,vénabiztosítás, volumenpótlás, meleg széltől védett környezetbe vitel nedves ruha eltávolítása, szárazra törlés Visszamelegítés: (32 C végbélhőmérséklet felett) alumínium mentőfólia, gyapjútakaró ( 32 C alatt) melegített oldatok infúziója, nedves meleg törlők, intenzív osztály

189 Bőrelváltozások 1. A bőrelváltozások nagyon sok formában megjelenhetnek. Típusuk megállapításához bőrgyógyász, onkológus, és plasztikai sebész szakorvosi segítség szükséges NAEVUS PIGMENTOSUS Hirtelen növekedni kezd színe megváltozik, akár egészében, akár foltos elszíneződések formájában formája változik: a bőr szintjéből kiemelkedő részletek jelennek meg az elváltozáson belül viszket, kisebesedik, esetleg váladékozik ha bármilyen okból megsérül, irritációnak-gyulladásnak kitett környezetben van esztétikai zavartokoz mozgolódni kezd

190 Bőrelváltozások 2. KERATOSIS SEBORRHOICA Általában középkorú vagy idősebb pácienseken jelentkező, lassú növekedést mutató, gyakran pigmentált,, a felszínből kiemelkedő, törékeny, sérülékeny képlet. Önmagában ártalmatlan, de sérülékenysége malignus átalakulás lehetőségét hordozza magában, ezért kimetszése gyakran indokolt

191 Bőrelváltozások 2. KERATOSIS SEBORRHOICA Általában középkorú vagy idősebb pácienseken jelentkező, lassú növekedést mutató, gyakran pigmentált,, a felszínből kiemelkedő, törékeny, sérülékeny képlet. Önmagában ártalmatlan, de sérülékenysége malignus átalakulás lehetőségét hordozza magában, ezért kimetszése gyakran indokolt

192 Bőrelváltozások 3. Basalioma (carcinoma basocellulare) alapi sejtes bőrrák Kiemelkedő, a bőr basalis sejtrétegéből kiinduló, szövettanilag egyértelműen rosszindulatú, progresszív szövetburjánzás. Jellemzője a lassú növekedés. Klinikai megjelenési formái változatosak, különféle típust különböztetünk meg. Leggyakrabban kicsiny, kerek, sáncszerűen kiemelkedő, gyönygyház-fényű széllel körülvett, középen kissé behúzódó, időnként pörkösödő, kifekélyesedő formája. A betegek gyakran pattanásnak vélik. sem környéki, sem távoli áttéteket nem képez, tehát az életet nem veszélyezteti Ez a megbetegedés különösen a világos hajú és bőrű embereket érinti, kialakulásában nagy szerepet tulajdonítanak az ultraibolya-sugárzásnak. Lassan növekszik és áttétet nem szokott adni, de mivel nem kíméli a környező szöveteket, kiemelten nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a műtéti eltávolításnak.

193 Bőrelváltozások 4. Laphámrák (carcinoma planocellulare) Kezdezben a basaliomához hasonló, nem gyógyüló ("elszarusodó" pattanás = képében jelentkező, de gyorsan, hetek - hónapok alatt, carcinoma szemmel láthatóan növekedő, hamar kifekélyesedő bőrdaganat. planocellulare A basaliomától elsősorban a rövid anemnézis, gyakorlott keratoides) szakember ajakrák számára azonban a klinikai kép is jól elkülöníti. A basaliomától eltérően, a nyirokutakon való terjedésre szájüregi hajlamos. nyálkahártya Kezelési alapelve a késlekedés nélküli, széles, legalább közötti 1 cm átmenet ép bőrszegéllyel, illetve ép lágyrész-zónával a mélyben való kimetszés. Kis szarulemezzel fedett ajakpír hámja a bőr- és a

194 MELANOMA MALIGNUM Talán a legközismertebb, rettegetten rosszindulatú bőrdaganat. Nagyon erős áttét-képződési hajlama. Legtöbbször sötéten pigmentált, anyajegyre emlékeztető elváltozásként jelentkezik. Formái változatosak, gyakran nehezen felismerhetők.

195 A sebész feladata, hogy az onkológus szakorvos által diagnosztizált bőrdaganatot messze és mélyen az épben eltávolítsa. A műtét utáni ellenőrzés-gondozás természetesen ismét az onkológus feladata. Könnyen ad áttétet, de a korán felfedezett és megfelelően kimetszett malignus melanoma jó esélyekkel gyógyítható

196 Danke für Watching my muvee! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!