ÁROP-1.A

Átírás

1 ÁROP-1.A Szervezetfejlesztés Soltvadkert Város Önkormányzatánál Soltvadkert Város köznevelési-, közművelődési-, szociális-, gyermekvédelmi intézményeinek hatékonyság- és erőforrásvizsgálata

2 Dokumentumkontroll Projekt név: Dokumentum: ÁROP-1.A / 4. tevékenység Feladat-ellátási és finanszírozási modell kidolgozása elnevezésű fejlesztési elemhez kapcsolódó tanulmány Verziókövetés Ver. szám Ver. dátum Módosította Leírás Fájl név v május Kollmann Veronika Az önkormányzattól és intézményeitől kapott adatok feldolgozását követően készült AROP_onkormanyzat_Solt vadkert_4es_vegso_anyag_ v1.0 1

3 Tartalom Tartalom Bevezetés, általános elvek Tapasztalatok, megoldási javaslat A feladatfinanszírozás rövid ismertetője A vizsgálat célja és tárgya Munkamódszer, a munka szakaszai Munkamódszer A munka szakaszai Vezetői összefoglaló Részletes elemzés ás átfogó eredmények Óvodai nevelés Bölcsődei nevelés Szociális intézmények: Közművelődési intézmények (szakfeladatonként): Javaslat egy új feladat ellátási és finanszírozási modell (a feladatfinanszírozás) bevezetésér A feladatfinanszírozás célja, elvei, módszerei A feladatfinanszírozás leírása Egy óvoda költségvetésének a tervezése az új finanszírozási modell alapján Összefoglalás Mellékletek számú melléklet

4 1. Bevezetés, általános elvek Jelen tanulmány az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára megnevezésű projekt 4. fejlesztési elemében nevesített Feladat-ellátási és finanszírozási modell kidolgozása megvalósításának eredményeit összegzi. Ahogy az önkormányzatoknál jellemzően, Soltvadkert Város Önkormányzatánál is a köznevelési és egyéb intézmények szakmai, és főleg financiális gondjainak megoldása egyre szerteágazóbb és egyre összetettebb fenntartói feladat lett. A decentralizált irányítás és az ezt kísérő dereguláció egyre átgondoltabb és felelősségteljesebb döntési eljárásokat kíván a döntéshozó testületektől, így leginkább az önkormányzatok képviselőtestületétől. A döntés-előkészítés stádiumában a feladatellátással kapcsolatban tipikusan a következő, illetve az ehhez hasonló kérdéskörök vetődnek fel: Meghatározható-e objektíven az a minimális (optimális) ráfordítás, ami mellett egy intézmény működése még biztosított, de egyúttal meg is felel a törvényi előírásoknak? Egyértelműen meghatározhatóak e azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ? Elkészíthetők e a beszabályozás után néhány perc alatt egy intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit? A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudja e bírni az intézményeket az erőforrások (létszám, eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására? Átfordíthatók e egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatásés költségelemzése megvalósítható e? Adható e objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az intézmény feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat? Választ kaphatunk e arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ezzel elkerülhetők az újra és újra felmerülő kellemetlen viták. Ösztönözhető e az intézményvezető arra, hogy az alkalmazotti közösség szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen? Sok esetben a figyelem középpontjába az eredményesség, illetve a ráfordításokat is figyelembe vevő hatékonyság kérdése kerül leginkább általánosságban. A felmerülő kérdéseket eldöntő konkrét mutatók létrehozása, és ezeknek konszenzuson nyugvó értékelése a feladat bonyolultsága következtében sok nehézséget okoz. 3

5 A demokratikus vezetési stílus elengedhetetlen kelléke az átláthatóság és az elszámoltathatóság is. A bonyolult kapcsolatrendszerek mozgatását nagyon nehéz megoldani rendszerelméleti megközelítés nélkül. 1.1 Tapasztalatok, megoldási javaslat A fent vázolt problémák átfogó megoldásával több, mint egy évtizede foglalkozunk intézményvezetői, települési önkormányzati és megyei oktatásirányítási szinten is. A probléma sokszínűsége ellenére vannak ismétlődő és mindenütt előforduló konkrét részletek. Ilyenek: a jól definiált, koherens adat együttes, a szabványos és kontrollált információgyűjtés, egységes információfeldolgozás, egységes elveken nyugvó intézményi finanszírozási rendszer, értékelő, elemző rendszer. Ezekből a komponensekből összeállításra került egy, a feladatokat értékelő és folyamatirányító rendszer, mellyel szemben az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: tárja fel az ellátott feladatokat megfelelő részletességgel a törvények, a fenntartói törekvések, hajlandóságok alapján a feladatokhoz erőforrásokat rendeljen értelmezni tudja a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat képezhetők legyenek az intézmények, a fenntartói oktatási-, szociális-, gyermekvédelmi-, kulturális rendszerek összehasonlítására alkalmas mutatók a gyors értékelésre álljon rendelkezésre néhány integrált mutató, amely mögött azonban ott van a teljes fedélzeti műszerfal a feladatváltozásnak vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását azonnal számolni lehessen a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen a feladatellátás folyamatszabályozására támogassa a stratégiai tervezést megbízható adatokat szolgáltasson a minőség biztosításához, a folyamatok minőségértékeléséhez a szakmai célkitűzés és tervezés szerves egységbe kerüljön a pénzügyi tervezéssel számítógépes háttér biztosítsa a feladattervezéshez szükséges számolásokat; a tervezés legyen nullbázisú a finanszírozás szempontjából valósítson meg valódi esélyegyenlőséget a decentralizált irányítási filozófia és a deregulációs környezet a finanszírozásban is jelenjen meg (intézményi autonómia, hatáskörök stb.), természetesen az ezzel járó felelősséggel. 4

6 A gyakorlat megmutatta, hogy a feladatfinanszírozási rendszer mindezt teljesíti. A hátrány(oka)t számba véve kiemelendő, hogy a rendszer pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez. 1.2 A feladatfinanszírozás rövid ismertetője A feladatfinanszírozási terv a feladatból kiindulva, a törvényeket figyelembe véve határozza meg azt a minimális (optimális) költséget, amellyel az adott feladat elvégezhető. A feladatok számbavétele, valamint a ráfordítások meghatározása nyolc EXCEL táblázatban történik. 1. Ellátott feladatok, létszámok, (óraszámok,) bérek. 2. Alkalmazottak létszáma, megoszlása. 3. Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások. 4. Energiafelhasználás (gáz, olaj, szén). 5. A villamos energia felhasználása. 6. A vízfogyasztás 7. A szemétszállítás 8. A működési költségek. Mindegyik táblázat jellemző felépítése úgy került kialakításra, hogy a feladat nagyságát figyelembe véve, normák alapján határozza meg a költségeket. A normák bizonyos esetekben a törvényekből, más esetekben a szabvány ajánlásaiból, illetve tapasztalati tényekből nyerhetők. A feladatfinanszírozási elvek alkalmazása a fenntartónak a feladatok szintjén teljes betekintést biztosít az intézményei feladatellátásába, és az egyes feladatokhoz szükséges erőforrásfelhasználásra. Így a fenntartó felügyeleti jogainak gyakorlásához hatásos támogatást kap. Másfelől egyértelműen megjelennek azok a pontok is, ahol a feladatellátáshoz felhasználható személyi, tárgyi és anyagi erőforrás a fenntartó mérlegelésétől, döntésétől függ. A paraméterek rögzítése után az intézményeknek lehetőségük lesz középtávú működési stratégiát kidolgozni, és a szerint cselekedni. Így az intézmények működésében a stabilitás biztosítható, amely az optimális intézményi működési körülmények előfeltétele. A feladatfinanszírozás egy olyan rugalmas, a mindenkori feladatokhoz igazodó finanszírozási rendszer, amely a törvényi előírások betartása mellett a finanszírozáson keresztül oldja meg a rendszer folyamatszabályozását. A szabályozás a fenntartói hierarchia szintjén történik. A fenntartó biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát; az intézmények belső életének megszervezéséhez, szakmai munkájához, működéséhez az önrendelkezési jogot. A feladatfinanszírozás a működés peremfeltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények a szabályozási paramétereket pontosan ismerik, azt konszenzussal állapították meg. A fenntartó a partnerek számára ellenőrizhető módon minden intézményt a feladatához mérten azonos mértékben lát el erőforrásokkal. Így biztosítja az intézményei és ezen 5

7 belül az intézményekben levő ellátottak számára esélyegyenlőségét. A fenntartó nem uniformizál, hisz minden intézménynél, annak feladatából indul ki. A feladatok sokrétűek, a feladatfinanszírozási rendszer szervesen illeszkedik az állami normatív támogatás rendszeréhez, és konkréttá teszi a törvényekben egyértelműen nem szabályozott feltételeket. 6

8 2. A vizsgálat célja és tárgya Az ajánlati felhívásban leírtak szerint a tevékenység célja az Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi intézményekkel, illetve az önkormányzat által üzemeltetett konyhákkal, diák- és felnőtt étkeztetési feladatokat ellátó intézményekkel - kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása. A települési közszolgáltatások összehangolása az állampolgári szempontok figyelembe vételével a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók bevonásával. A vizsgálat tárgya: Az érintett intézmények, telephelyenként/szakfeladatonként. A vizsgálat célja: Összehasonlítani hasonló tulajdonságokkal rendelkező települések azonos feladatokat ellátó intézményeinek gazdálkodását, működését, melyek alapján következetéseket és javaslatokat tudunk tenni egy hatékonyabb, eredményesebb működésre. Objektív, a tényadatokra épülő elemzés elkészítése, az Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézmények különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi intézmények, illetve az önkormányzat által üzemeltetett konyhák, diák- és felnőtt étkeztetési feladatokat ellátó intézmények esetében a kiadás struktúrájáról, a szükséges finanszírozási igényről. A jogszabályok által meghatározott feladat-ellátási szint, valamint a ténylegesen megvalósuló feladat ellátás eltéréseinek kimutatása, elemzése. Javaslatot tenni az intézmények hatékony működéséhez szükséges szakdolgozói-, egyéb alkalmazotti létszámra, a személyi- és dologi kiadásokra, vagyis a költségvetési előirányzatokra. Célunk elérése érdekében az alábbi, főbb alapelvek kerültek meghatározásra: o A valódiság elve azt jelenti, hogy a költségvetési előirányzatok ténylegesen létező, vagy reálisan várható szükségletekre, illetve bevételekre vonatkoznak. o A pontosság elve azt jelenti, hogy a reálisan felmért szükségletek ellátását biztosító kiadási előirányzatokat, valamint a szolgáltatásokért várható bevételeket a mindenkori árviszonyok, illetve jogszabályi előírások figyelembevételével kell összeállítani. o A takarékosság elvét a költségvetési előirányzatok kimunkálásánál és a költségvetés végrehajtásánál egyaránt érvényesíteni kell. o A költségvetés áttekinthetősége azt jelenti, hogy a kiadásokat és a bevételeket valamennyi költségvetési szervnél egységes elvek szerint csoportosítják, azaz a költségvetés szerkezeti rendje szerint irányozzák elő azokat. 7

9 o A pénzügyi egyensúly elvének jelentése szerint a költségvetési szervek költségvetésüket úgy tervezik, hogy a bevételi előirányzatok főösszege megegyezzen a kiadási előirányzatok főösszegével. 8

10 3. Munkamódszer, a munka szakaszai 3.1 Munkamódszer Az intézmények működésének elemzése a jogszabályokban rögzített köznevelési, közművelődési, szociális és gyermekvédelmi feladatok áttekintéséből kiindulva készült el. Az intézmények működésének elemzése strukturált adatbekérés segítségével, helyszíni vizsgálat és interjúk nélkül történt. A szakdolgozókra, egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatokat, bértáblákat az Önkormányzat szolgáltatta. Az egyéb statisztikai-, illetve ellátottakra vonatkozó adatokat, a költségvetési adatokkal együtt szintén a Hivataltól kaptuk meg. A benchmark intézményi körbe Siófok, Komárom, Balatonfüred, és Jászberény mellett, általában 4-5 pest megyei intézményt vontunk be: Isaszeg; Százhalombatta; Szigetszentmiklós; Vecsés. További bevont városok: Város1: Szolnok, Város2: Veszprém, Város3: Dunaújváros, Város4: Szombathely, Város5: Kecskemét, Város6: Nagykanizsa, Város7: Zalaegerszeg, Város8: Szeged, Város9: Nyíregyháza, Város10: Hódmezővásárhely, Város11: Tatabánya, Város12: Sopron, Város13: Pécs, Város14: Debrecen, Város15: Győr, Város16: Eger, Város17: Kaposvár, Város18: Székesfehérvár, Város19: Szekszárd, Város20: Békéscsaba, Város21: Miskolc, Város22: Érd 9

11 Az adatok elemzése, értékelése során a köznevelési-, közművelődési, szociális és gyermekvédelmi intézmények működését szabályzó jogszabályokat (törvényeket, kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket) vettük figyelembe, amelyek rendelkeznek az intézmények feladatellátásáról, kötelezettségeiről. 1 A feladatok többségében a feladatarányos finanszírozás alkalmazásával végeztük el. Azokban az esetekben, ahol a jogszabály nem határozza meg pontosan a szakdolgozói, - illetve egyéb alkalmazotti létszámot, ott főleg benchmark elemzést végzünk. 1 A részletes jogszabályi lista az 1. sz. mellékletben található 10

12 3.2 A munka szakaszai Adatok meghatározása, adatgyűjtő lapok bekérése A vizsgálat szempontjából releváns adatok, adatgyűjtők meghatározása, begyűjtése, minden intézménytípus, illetve szakfeladat esetén. A beérkezett adatok feldolgozását követően az adatok valódiságának egyeztetése. Benchmarkelemzés: - A hasonló lélekszámmal rendelkező településekkel való összehasonlítás: a férőhelyek/ellátottak és az állandó lakosok aránya, az ellátottak és a szakdolgozók (pedagógusok) aránya, a kihasználtság vizsgálata Az intézményi költségvetések vizsgálata, elemzések: - Személyi kiadások és járulékai - Dologi kiadások Hatékonysági mutatók vizsgálata: - Egy ellátottra jutó személyi kiadás és járulékai - Egy ellátottra jutó dologi kiadások Az intézmények hatékonyság-vizsgálatának elemzése: Létszámok, költségvetési adatok, benchmark elemzés és hatékonysági mutatók, megállapítások, javaslatok 11

13 4. Vezetői összefoglaló Az intézményi rendszer költséghatékonyságának elemzése rendszerszinten, és intézményi szinten is elvégzésre került, az elvégzéséhez szükséges adatok az Önkormányzati adatszolgáltatásból származnak, valamint KSH és Kincstári adatokat is felhasználásra kerültek. A hatékonyság vizsgálata a feladategységekre vonatkoztatott, egységes elvek szerint kialakított mutatókkal került elvégzésre. Az értékeléshez az elvégzett szakmai feladatok és a feladatellátáshoz a 2013-as évben tervezett erőforrások arányát használtuk. A feladatellátáshoz törvényileg szükséges erőforrások meghatározását az általunk fejlesztett, és sok intézménynél alkalmazott feladatfinanszírozási rendszerrel végeztük, valamint alkalmaztuk a benchmark elemzést is. A feladatfinanszírozási rendszer a törvények, szabványok, a fenntartói célkitűzések, határozatok alapján rendel erőforrásokat a fenntartó által elrendelt köznevelési, közművelődési, szociális és gyermekvédelmi feladatokhoz. 12

14 5. Részletes elemzés ás átfogó eredmények 5.1 Óvodai nevelés Benchmark elemzés: Az óvodában közel 200 gyermek neveléséről gondoskodnak; a csoportok feltöltöttsége jó; az egy óvodásra jutó működési kiadás 2013-ban - a vásárolt élelmezés költségei nélkül- 354 ezer Ft/év, amely hatékonyság szempontjából nagyon jó érték, a vizsgált települések közül, a 3. legalacsonyabb, a vizsgált települések átlaga 486 ezer Ft/fő/év.; az óvodapedagógusok statisztikai létszáma megfelel a jogszabályi előírásoknak; a dajkák engedélyezett létszáma megfelel a jogszabályi előírásoknak; a t/p arányt vizsgálva, - amely az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számát mutatja 10,4 fő, vagyis átlagosan egy pedagógusra közel óvodás jut, amely a hatékonyság szempontjából közepesnek mondható. Az intézményi költségvetések vizsgálata, elemzések - Személyi kiadások és járulékai - Dologi kiadások esetén A személyi jellegű kiadásokat vizsgálva ahogy azt az 1. és a 2. ábra is mutatja, hogy rendkívül jó a hatékonysági mutató, a 3. helyen van, 312 ezer Ft/fő/év. 13

15 Dunaújváros Érd Soltvadkert Egy óvodásra jutó éves működési kiadás ( ezer Ft/fő/év) Egy gyerekre jutó működési kiadás 354 Balatonfüred Százhalombatta Átlag Veszprém Monor Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 1. ábra (Forrás: intézményi adatok) 14

16 Egy óvodásra jutó éves személyi kiadás (ezer Ft/fő/év) Egy gyerekre jutó személyi kiadás Balatonfüred 600 Soltvadkert 500 Százhalombatta Átlag Érd Veszprém 200 Dunaújváros Monor Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 2. ábra (Forrás: intézményi adatok) A dologi kiadásokat nézve ahogy az a 3. ábrán látható - a 2. legalacsonyabb a vizsgált fajlagos mutató, azaz nagyon hatékonynak mondható ez is. 15

17 Dunaújváros Érd Soltvadkert Egy óvodásra jutó dologi kiadás ( ezer Ft/fő/év) Egy Balatonfüred Százhalombatta Veszprém Monor gyerekre jutó dologi kiadás Átlag Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 3. ábra (Forrás: intézményi adatok) Hatékonysági mutatók vizsgálata - Egy ellátottra jutó személyi kiadás és járulékai - Egy ellátottra jutó dologi kiadások - t/p arány, a csoportok feltöltöttségének a vizsgálata Megállapítások: Az óvodában közel 200 gyermek neveléséről gondoskodnak; A csoportok feltöltöttsége jó. Az alábbi 4. ábra alapján megállapítható, hogy átlagosan 28 állandó lakos jut egy óvodai férőhelyre, ugyanakkor Soltvadkerten csak minden 34. lakosra jut egy óvodai férőhely, amely magasabb az átlagosnál. Általában ilyen esetekben az óvodai férőhelyek felülvizsgálatát szoktuk javasolni, azonban a kihasználtsági mutató ezt nem támasztja alá, mert ebben az esetben nem önkormányzati fenntartású intézmény csökkenti az önkormányzat terheit az óvodai feladatellátás terén. A 4. ábrán jól látható, hogy egy óvodai férőhelyre hány állandó lakos jut a különböző városokban. 16

18 Egy óvodai férőhelyre jutó lakosok száma Egy férőhelyre jutó lakos Pest megye települések átlaga Átlag Soltvadkert Érd Isaszeg Vecsés 30 Komárom Dunaújváros Monor Kispest Veszprém Szigetszentmiklós 25 Siófok Balatonfüred Százhalombatta 4. ábra (Forrás: KSH) Vizsgáljuk meg az óvodai ellátás fajlagos mutatóit a 2013-as költségvetési tényadatok alapján. Néhány jellemző hatékonysági mutatót vizsgálva, az alábbi megállapításokat tesszük: az egy óvodásra jutó működési kiadás 2013-ban - a vásárolt élelmezés költségei nélkül- 354 ezer Ft/év, amely hatékonyság szempontjából nagyon jó érték, a vizsgált települések közül, a 3. legalacsonyabb, a vizsgált települések átlaga 486 ezer Ft/fő/év.; az óvodapedagógusok statisztikai létszáma megfelel a jogszabályi előírásoknak; a dajkák engedélyezett létszáma megfelel a jogszabályi előírásoknak; a t/p arányt vizsgálva, - amely az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számát mutatja 10,4 fő, vagyis átlagosan egy pedagógusra közel óvodás jut, amely a hatékonyság szempontjából közepesnek mondható. 17

19 Az egy óvodásra jutó éves működési kiadás: Dunaújváros Egy óvodásra jutó éves működési kiadás ( ezer Ft/fő/év) Egy gyerekre jutó működési kiadás Érd Soltvadkert 354 Balatonfüred Százhalombatta Átlag Veszprém Monor Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 5. ábra (Forrás: intézményi adatok) Az ábráról (6.) leolvasható, hogy a vizsgált települések közül a soltvadkerti óvoda fajlagos költsége a 3. helyen van, 354 ezer Ft/fő/év, az átlag 486 ezer Ft. Megállapítható, hogy ez a hatékonysági mutató sokkal alacsonyabb, mint a vizsgált települések az átlaga. Tovább bontva a személyi jellegű kiadások és a dologi kiadások értékét, az egy óvodásra jutó éves személyi jellegű (személyi + járulék) kiadás vizsgálata a következőképpen alakul: A személyi jellegű kiadásokat vizsgálva szintén megállapítható, hogy a 3. helyen van ez a fajlagos mutató, 312 ezer Ft/fő/év. A személyi kiadásokat jelentősen befolyásolják: bérek, csoportok feltöltöttsége, alkalmazotti létszámok. A rendelkezésünkre álló béreket vizsgálva megállapítható, hogy a bértáblától eltérés nem tapasztalható. 18

20 Egy óvodásra jutó éves személyi kiadás (ezer Ft/fő/év) Egy gyerekre jutó személyi kiadás Soltvadkert Balatonfüred Százhalombatta Átlag Érd Veszprém 200 Dunaújváros Monor Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 6. ábra (Forrás: intézményi adatok) A csoportok feltöltöttsége átlagosnak mondható, átlagosan 21 fősek a csoportok. Már említettük, hogy az óvodapedagógusok-, valamint a pedagógiai munkát segítők létszáma megfelel a jogszabályi előírásoknak. Fontos hatékonysági mutató a t/p arány, amely az egy óvodapedagógusra jutó óvodás gyermekek számát mutatja meg. A 7. ábra ezt a hatékonysági mutatót szemlélteti a vizsgált városokban. Amennyiben elemezzük az említett mutatót, jól látható, hogy a vizsgált települések közül Soltvadkerten az átlag alatti ez az érték, vagyis a t/p arány. 19

21 Dunaújváros Érd Egy óvodapedagógusra jutó gyerek ( t/p) Balatonfüred 16 Soltvadkert Százhalombatta , Veszprém Monor t/p átlag Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 7. ábra (Forrás: intézményi adatok) Az egy óvodásra jutó éves dologi kiadás vizsgálata: A 8. ábra már a dologi kiadások fajlagos értékét mutatja a vizsgált városok óvodáik esetében. A dologi kiadásokat nézve a 2. legalacsonyabb a vizsgált fajlagos mutató, azaz a 2. leghatékonyabb. 20

22 Dunaújváros Érd Egy óvodásra jutó dologi kiadás ( ezer Ft/fő/év) Egy gyerekre jutó dologi kiadás Átlag Balatonfüred 140 Soltvadkert Százhalombatta Veszprém Monor Kispest Komárom Szigetszentmiklós Vecsés Siófok Isaszeg 8. ábra (Forrás: intézményi adatok) 5.2 Bölcsődei nevelés Benchmark elemzés: A kisgyermek nevelők ( gondozónők ) létszáma a megfelel a jogszabályi előírásnak, hiszen A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében csoportonként 2 gyermeknevelő a jogszabály szerinti előírás, továbbá 5 csoport esetén +2 fő; A bölcsődékben a nem szakdolgozói létszámot a jogszabály nem határozza meg, a vizsgált bölcsődében 2 egyéb dolgozó van, ők takarítók; A bölcsőde esetében a költségvetési adatokat vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők: az egy bölcsődésre jutó éves működési kiadás - az étkeztetés költségei nélkül 726 e Ft/fő/év, amely érték a vizsgált városok közül a harmadik legalacsonyabb; Az intézményi költségvetések vizsgálata, elemzések: - Bevételek vizsgálata (saját bevétel, központi támogatás, önkormányzati kiegészítés) - Személyi kiadások és járulékai - Dologi kiadások esetén Az alább látható 9. ábra ezt szemlélteti, ahol más hasonló városok adataival vetettük össze a bölcsődék összesített adatait: 21

23 Egy bölcsődésre jutó működési kiadás Ft/fő/év Kispest Dunaújváros Monor Szigetszentmiklós Isaszeg Komárom Veszprém Balatonfüred Siófok Soltvadkert Jászberény Vecsés ábra (Forrás: intézményi adatok) A személyi jellegű kiadások elemzése során megállapítható, hogy az egy bölcsődésre jutó összege, 549 ezer Ft/fő/év, amely szintén a legalacsonyabb 3 érték között van, a hatékonyság szempontjából a 3. legjobb érték a 12 vizsgált település közül. 22

24 Egy bölcsődésre jutó személyi kiadások Ft/fő/év ábra (Forrás: intézményi adatok) A dologi kiadások fajlagos mutatóit (11. ábra) vizsgálva, látható, hogy itt már magasabb a soltvadkerti bölcsőde fajlagos mutatója az egy bölcsődésre jutó éves dologi kiadás 177 e Ft/fő/év. 23

25 Egy bölcsődésre jutó dologi kiadás Ft/fő/év ábra (Forrás: intézményi adatok) Hatékonysági mutatók vizsgálata - Egy ellátottra jutó személyi kiadás és járulékai - Egy ellátottra jutó dologi kiadások - A csoportok feltöltöttségének a vizsgálata, egy szakdolgozóra jutó ellátott A hatékonysági mutatók vizsgálata közben az alábbi megállapítások tehetők: A bölcsőde egy 1 telephelyen 3 csoporttal működik. Az engedélyezett férőhelyek száma 36; a beiratkozott gyermekek száma 36, amely 100 %-os kihasználtságnak felel meg; amely nagyon jó mutató. A csoportok átlagos létszáma 12 fő; a jogszabály által meghatározott maximális létszám fő; így megállapítható, hogy a csoportok feltöltöttsége nagyon jó. Általában a településeken a bölcsődei férőhelyek száma kevés, ezért a városok többségében a férőhelyek számának bővítése a cél. Soltvadkerten a bölcsődei férőhelyek száma a vizsgált városok közül középen helyezkedik el, minden 212. lakosra jut egy férőhely, ebből arra lehet következtetni, hogy itt megfelelő a bölcsődei férőhelyek száma. A következő diagram (12. ábra) azt mutatja be, hogy a más hasonló városokban hány állandó lakosra jut egy bölcsődei férőhely: 24

26 Város1 Veszprém Város3 Város4 Szigetszentmiklós Város5 Város6 Komárom Város7 Város8 Város9 Város10 Város11 Város12 Város13 Város14 Monor Siófok Város15 Soltvadkert Város16 Balatonfüred Város17 Város18 Város19 Város20 Vecsés Város21 Érd Isaszeg2013. Egy bölcsődei férőhelyre jutó állandó lakosok száma ábra (Forrás: KSH) A fenti diagramról (12. ábra) jól leolvasható, hogy Soltvadkert az önkormányzat fenntartásában lévő bölcsődei férőhelyek számát tekintve közepes szinten van. Ebben a városban minden 212. állandó lakosra jut egy bölcsődei férőhely, itt a középen elhelyezkedő városok esetében lakosra, a diagram első harmadában lakosra-, a diagram utolsó harmadában pedig már csupán lakosra jut egy bölcsődei férőhely. A kisgyermek nevelők ( gondozónők ) létszáma a megfelel a jogszabályi előírásnak, hiszen A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében csoportonként 2 gyermeknevelő a jogszabály szerinti előírás, továbbá 5 csoport esetén +2 fő. A bölcsődékben a nem szakdolgozói létszámot a jogszabály nem határozza meg, a vizsgált bölcsődében 2 egyéb dolgozó van, ők takarítók. A bölcsőde esetében a költségvetési adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az egy bölcsődésre jutó éves működési kiadás - az étkeztetés költségei nélkül 726 e Ft/fő/év, amely érték a vizsgált városok közül a harmadik legalacsonyabb. Az alább látható 13. ábra ezt szemlélteti, ahol más hasonló városok adataival vetettük össze a bölcsődék összesített adatait: 25

27 Egy bölcsődésre jutó működési kiadás Ft/fő/év Kispest Dunaújváros Monor Szigetszentmiklós Isaszeg Komárom Veszprém Balatonfüred Siófok Soltvadkert Jászberény Vecsés ábra (Forrás: intézményi adatok) A továbbiakban elemzésre került, hogy hogyan alakulnak a személyi jellegű kiadások, illetve a dologi költségek esetén ezek a fajlagos mutatók. Az egy bölcsődésre jutó éves személyi jellegű kiadás (személyi + járulékok) vizsgálata során az alábbi megállapítások tehetők: A 14. ábrát elemezve, megállapítható, hogy a személyi jellegű kiadások egy bölcsődésre jutó összege, 549 ezer Ft/fő/év, amely szintén a legalacsonyabb 3 érték között van, a hatékonyság szempontjából a 3. legjobb érték a 12 vizsgált település közül. 26

28 Egy bölcsődésre jutó személyi kiadások Ft/fő/év ábra (Forrás: intézményi adatok) Az egy gyermekre jutó személyi kiadást jelentősen befolyásolja a gondozottakra jutó ellátott gyermekek száma, amelyet a lenti 15. ábra szemléltet. Megállapítható, hogy Soltvadkerten, nagyon jó értéket láthatunk, amely várható volt, hiszen a bölcsődei csoportok feltöltöttsége nagyon jó, így az átlagos értéknél 4,4-nél sokkal magasabb ez a hatékonysági mutató. 27

29 Egy gondozóra jutó bölcsődés egy gondozóra jutó bölcsődés Jogszabályi maximális ltsz. Átlag 5,3 Siófok Dunaújváros 6,0 5,0 Isaszeg Jászberény 5,4 4,0 3,0 2,0 1,0 3,4 3,7 3,9 4,0 Kispest Vecsés 5,2 0,0 Monor 4,0 Soltvadkert 5,1 Balatonfüred 4,6 Szigetszentmiklós 5,0 4,8 Veszprém Komárom 15. ábra (Forrás: intézményi adatok) Az egy bölcsődésre jutó éves dologi kiadás vizsgálata: A 16. ábrán a dologi kiadások fajlagos mutatóit vizsgáljuk, látható, hogy itt már magasabb a soltvadkerti bölcsőde vizsgált fajlagos mutatója. Megállapítható, hogy az egy bölcsődésre jutó éves dologi kiadás 177 e Ft/fő/év. 28

30 Egy bölcsődésre jutó dologi kiadás Ft/fő/év ábra (Forrás: intézményi adatok) 5.3 Szociális intézmények: Családsegítés: A családsegítés hatékonysági mutatója az átlag közelében van. Az alábbi 17. ábra ezt szemlélteti. 29

31 Egy szakdolgozóra jutó állandó lakos ( családsegítés) Bp.XVIII.) Bp.XVII.) Soltvadkert Isaszeg 7 000, , , , , , ,0 0,0 Vecsés Komárom Monor Siófok Veszprém Balatonfüred Dunaújváros Kispest Egy szakdolgozóra jutó lakos Átlag 17. ábra (Forrás: KSH) Az alábbi 18. ábra az egy szakdolgozóra jutó ellátottat szemlélteti a családsegítés esetén. Az adatszolgáltatás alapján 46 főt láttak el az elmúlt évben, a szakdolgozói létszám pedig 1,5. 30

32 Egy szakdolgozóra jutó ellátott ( családsegítés) Egy szakdolgozóra jutó ellátott Átlag Bp.XVIII.) Bp.XVII.) Soltvadkert Isaszeg 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 Vecsés Komárom Monor Siófok Veszprém Balatonfüred Dunaújváros Kispest 18. ábra (Forrás: KSH) Az alábbi 19. ábra esetén már sokkal jobb a hatékonysági mutató, itt kicsivel az átlag felett van. 31

33 Bp.XVIII.) Bp.XVII.) Soltvadkert Egy szakdolgozóra jutó állandó lakos ( családsegítés) Isaszeg 7 000, , , , , , ,0 0,0 Vecsés Komárom Monor Siófok Veszprém Balatonfüred Kispest Dunaújváros Egy szakdolgozóra jutó lakos Átlag 19. ábra (Forrás: KSH) Házi segítségnyújtás: A 20. ábra a házi segítségnyújtás esetén mutatja be az egy szakdolgozóra jutó ellátottak számát, amely alapján megállapítható, hogy a feladat ellátása nagyon hatékony, a vizsgált mutatók közül a 2. legjobb érték. 32

34 Egy szakdolgozóra jutó ellátott Házi segítségnyújtás Átlag: Komárom 20 Soltvadkert 15 Monor 10 Dunaújváros 5 0 Vecsés Érd Siófok Kispest Ács 20. ábra (Forrás: KSH; intézményi adatok) Az alábbi 21. ábra alapján megállapítható, hogy a feladat ellátása nagyon hatékony, a vizsgált mutatók közül a 2. legjobb érték. 33

35 Egy szakdolgozóra jutó ellátott Házi segítségnyújtás Átlag: Komárom 20 Soltvadkert 15 Monor 10 Dunaújváros 5 0 Vecsés Érd Siófok Kispest Ács 21. ábra (Forrás: KSH) Idősek klubja: Az alábbi (22.) ábrát elemezve jól látható, hogy nagyon magas a vizsgált érték, a 2. legmagasabb, ennek a feladatnak az ellátása is nagyon hatékony. 34

36 Idősek klubja Egy szakdolgozóra jutó ellátott Komárom 20 Átlag Soltvadkert 15 Érd 10 5 Vecsés 0 Dunaújváros Balatonfüred Siófok Kispest 22. ábra (Forrás: intézményi adatok) A 23. ábra az idősek klubja esetén mutatja be a feladat hatékonysági mutatóját. Az ábrát elemezve jól látható, hogy nagyon magas a vizsgált érték, a 2. legmagasabb, ennek a feladatnak az ellátása is nagyon hatékony. 35

37 Idősek klubja Egy szakdolgozóra jutó ellátott Komárom 20 Átlag Soltvadkert 15 Érd 10 5 Vecsés 0 Dunaújváros Balatonfüred Siófok Kispest 23. ábra (Forrás: KSH; intézményi adatok ) Szociális étkeztetés: Megállapítható, hogy ennek a feladatnak az ellátása a többi feladat ellátásával ellentétben, kevésbé hatékonyan történik. 36

38 Szociális étkeztetés Egy szakdolgozóra jutó ellátott Átlag Dunaújváros Soltvadkert Komárom Monor Vecsés Balatonfüred Siófok Kispest Ács 24. ábra (Forrás: intézményi adatok) A 25. ábra a szociális étkeztetés esetén mutatja be az egy szakdolgozóra jutó ellátottakat. Megállapítható, hogy Soltvadkerten sokkal alacsonyabb ez a mutató az átlagnál. Megállapítható, hogy ennek a feladatnak az ellátása a többi feladat ellátásával ellentétben, kevésbé hatékonyan történik. 37

39 Szociális étkeztetés Soltvadkert Komárom Monor Egy szakdol gozóra jutó ellátott 80 Dunaújváros Vecsés Átlag 0 Balatonfüred Siófok Kispest Ács Falugondnoki és tanyagondnoki szolgálat: 25. ábra (Forrás: KSH; intézményi adatok) ellátottak száma: 158 fő a szakdolgozói létszám: 2 fő A feladat ellátása rendkívül hatékonyan valósul meg. Demens személyek nappali intézménye: ellátottak száma: demens 7 fő és idős nappali 65 fő; a szakdolgozói létszám: 1,5 fő A feladat ellátása nagyon hatékonyan történik. 5.4 Közművelődési intézmények (szakfeladatonként): - Könyvtárak - Művelődési házak - Múzeumok; kiállítások - Színházak Benchmark elemzés 38

40 A könyvtári feladat ellátását is kevésbé hatékony mutatók jellemzik. Vecsés Veszprém Egy könyvtári dolgozóra jutó beiratkozott olvasó Balatonfüred Érd 346 Isaszeg Egy könyvtári dolgozóra jutó beiratkozott olvasó Átlag Szigetszentmiklós 210 Komárom Soltvadkert Monor Siófok 26. ábra (Forrás: KSH) A 27. ábra az egy könyvtári dolgozóra jutó beiratkozott olvasók számát mutatja be a vizsgált települések esetében. Amennyiben az átlagtól való eltérést megnézzük, megállapítható, hogy Soltvadkert esetében az egyik legalacsonyabb, az egy dolgozóra jutó beiratkozott olvasók száma. Hasonló a helyzet, ha a 28. ábrát nézzük, ahol az egy könyvtári alkalmazottra jutó kölcsönzött könyvek számát láthatjuk, továbbá a vizsgált települések átlagától való eltérést. Ez az érték szintén a legalacsonyabbak között látható. 39

41 Egy könyvtári dolgozóra jutó beiratkozott olvasó Vecsés Veszprém Balatonfüred Érd 346 Isaszeg Egy könyvtári dolgozóra jutó beiratkozott olvasó Átlag Szigetszentmiklós 210 Komárom Soltvadkert Monor Siófok 27. ábra (Forrás: KSH) Egy könyvtári alkalmazottra jutó kölcsönzött könyvek száma Veszprém Balatonfüred Érd Vecsés Szigetszentmiklós Isaszeg Komárom Soltvadkert Monor Siófok Egy könyvtári alkalmazottra jutó kölcsönzött könyvek Átlag 28. ábra (Forrás: KSH) 40

42 Művelődési Ház: Kulturális rendezvényeken résztvevők száma és az alkotó közösségi tagok száma alapján megállapítható, hogy ez a terület is nagyon hatékonyan működik. A 29. ábra a kulturális rendezvényeken részt vevők egy lakosra vetített arányát mutatja be, a soltvadkerti adatokat elemezve megállapítható, hogy 2011-ben volt a legmagasabb ez az érték, 2012-ben jelentősen lecsökkent. Ez azt jelenti, hogy pl ben minden állandó lakos kicsivel több, mint 1 kulturális rendezvényen vehetett részt. Egy lakosra jutó kultúrális rendezvényen résztvevő 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év 29. ábra (Forrás: KSH) A 30. ábra a kulturális rendezvényeken részt vevők egy lakosra vetített arányát mutatja be, a vizsgált településeken. Látható, hogy Balatonfüreden és Veszprémben és Siófokon a legmagasabbak ezek az értékek. Ezeken a településeken az idegenforgalom jelentősen megemelheti ezeket az értékeket. Amennyiben a soltvadkerti adatokat nézzük az elmúlt 3 évben, látható, hogy 2011-ben volt a legmagasabb ez az érték, 2012-ben jelentősen lecsökkent. Ez azt jelenti, hogy pl ben minden állandó lakos kicsivel több, mint 1 kulturális rendezvényen vehetett részt. 41

43 Egy lakosra jutó kultúrális rendezvényen résztvevő 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év Egy lakosra jutó kulturális rendezvényeken részt vevő (fő) év 30. ábra (Forrás: KSH) A 31. ábra az alkotó művelődési közösségek tagjainak és az állandó lakosságnak az arányát szemlélteti. Megállapítható, hogy a vizsgált települések közül Veszprémben van arányaiban a legtöbb tag, Soltvadkert a 3. legjobb helyen van, hiszen pl ben minden 38. lakosra jutott egy alkotó művelődési közösségi tag ben minden 58.-ra és 2012-ben minden 50. lakosra jutott egy tag. Egy alkotó művelődési közösségi tagra jutó lakos Egy alkotó művelődési közösségi tagra jutó lakos (fő) év Egy alkotó művelődési közösségi tagra jutó lakos (fő) év Egy alkotó művelődési közösségi tagra jutó lakos (fő) év Egy alkotó művelődési közösségi tagra jutó lakos (fő) év 31. ábra (Forrás: KSH) 42

44 43

45 6. Javaslat egy új feladat ellátási és finanszírozási modell (a feladatfinanszírozás) bevezetésér 6.1 A feladatfinanszírozás célja, elvei, módszerei 1. A feladatfinanszírozás alkalmazásával a fenntartó a partnerek számára is áttekinthető rendszerben, ellenőrizhető módon a fenntartásában lévő valamennyi intézményt a feladatához mérten azonos mértékben lát el erőforrásokkal. Így biztosítja az intézményei és ezen belül az intézményekben levő ellátottak számára az esélyegyenlőséget. 2. A feladatfinanszírozás az intézményi működés szakmai, személyi, pénzügyi, gazdálkodási peremfeltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények és az érdekvédelmi szervek a szabályozási paramétereket pontosan ismerik, azt konszenzussal állapítják meg. 3. A feladatfinanszírozási rendszer biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát. Az intézmények a belső életük megszervezéséhez, szakmai munkájukhoz, működésükhöz önrendelkezési joggal rendelkeznek. 4. A feladatfinanszírozási rendszer rugalmasan illeszkedik az állami támogatás rendszeréhez és az intézmények mindenkori feladataihoz. 5. Ha a fenntartó egy adott időszakban a feladatok elvégzéséhez a szükséges erőforrásokkal nem rendelkezik, akkor intézményenként megjelöli azokat a feladatokat a kötelezően ellátandó feladatok kivételével, amelyeket az adott időszakban az intézménynek nem kell elvégeznie. 6. A feladatfinanszírozási modell lehetővé teszi a fenntartói normákon alapuló, minőségelvű többlet-finanszírozást is. 7. Az intézmények költségvetési előirányzatainak meghatározása, tervezése a fenntartó által biztosított számítógépes programcsomaggal történik. 8. A nem önkormányzati döntéstől függő változásokat (törvényi változás, fogyasztói árak stb.) a programok paraméterezésénél évente figyelembe kell venni. 9. A feladatfinanszírozási rendszer működtetéséhez az intézményeknek évente rendesen kell adatokat szolgáltatniuk az aktuális útmutatók alapján: a) a költségvetés tervezési fázisában, legkésőbb november 15-ig. Ezen alkalmon kívül, indokolt esetben (törvényi változás, a feladat jelentős változása, a bérek időközi változása stb.), a fenntartó egyéb időpontban is elrendelhet részleges vagy teljes adatszolgáltatást. 10. A feladatfinanszírozás nem tartalmaz felújítási, fejlesztési előirányzatokat. 44

46 6.2 A feladatfinanszírozás leírása Az intézmények kiadásának több mint 80 %-a a bér és járulékok összege, ezért a költségvetés tervezésekor ez jelentős tételnek számít. A bértömeget az alkalmazottak létszáma és az átlagos bérszínvonal teszi ki. A bértömegre való jelentős hatást az alkalmazottak létszáma, illetve összetétele adja. Lényeges kérdés, hogy az alkalmazottak létszáma és az elvégzendő feladatok nagysága arányban áll-e. Ennek vizsgálata több oldalról lehetséges, az alábbiakban két jelentős módszer kerül bemutatásra. Módszer 1: Megvizsgálva valamennyi dolgozó munkakörét, elemzésre kerül, hogy a munkaidejük feladattal fedett-e. Valószínűleg ilyen módon minden alkalmazott valamilyen feladatot lát el, bérét munka fedi. Ezen kívül vizsgálandó, hogy a feladatellátás mennyire hatékony. Általában a humánerőforráshoz rendelünk (keresünk) feladatot. A fenntartó és az intézmények egyeztetés során határozzák meg a szükséges létszámot. Az elemi költségvetések az egyeztetés során kialakult eredmény alapján készülnek, melyeket fenntartó jóváhagy. Módszer 2: Számba véve az összes ellátandó közfeladatot; világosan feltűntetve, hogy melyik kötelező és melyiket vállalja önként a fenntartó. Megállapítható, hogy természetes egységekben a feladatokhoz szükséges erőforrásokat rendelni, melyet egységes elven szükséges megtenni. Mélyreható ismeretek szükségesek a törvények (KT, KJT, Munka Törvénykönyv, stb.) és egyéb, irányadó jogszabályok által előírt feladat-ellátási normák tekintetében, továbbá egyértelművé tenni a fenntartó által elvárt, biztosított feladat ellátási naturális mutatókat, normákat. Ezekből lehet levezetni a szükséges humánerőforrást, struktúrát, ennek ismeretében ki lehet számolni a szükséges bértömeget. A feladatellátási normákat legalább középtávra szükséges megadni, és helyi jogszabállyal legalizálni. A feladatváltozást a rendszernek rugalmasan követnie kell. Az ilyen elvek szerint szervezett feladatfinanszírozás a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot hosszú távon biztosítja. A fenntartó rendszerszinten szabályozza (ilyen hatékony eszközökkel) a feladatellátás nagyságát, minőségi paramétereit, és ezzel együtt a költségvetéseket is - az egyeztetések, alkuk helyett. A finanszírozási modell lényege, hogy az intézmények belső életébe a fenntartó közvetlenül nem szól bele, de fenntartói jogait érvényesíti. Biztosítja az intézmények autonómiáját (amit a törvény garantál). 6.3 Egy óvoda költségvetésének a tervezése az új finanszírozási modell alapján A költségvetés tervezése egységes elvek alapján történik, így már októberben, illetve novemberben a költségvetési koncepció elfogadásával rögzítésre kerülnek a tervezés szabályai, paraméterei és az ütemterv példaként az alábbi minták szerint. 45

47 A modell alkalmazásával a szereplők előzetesen fel tudnak készülni, képesek tervezni a költségekkel. Megnevezés (adatok Ft-ban értendők) Mértékegység évi normatívák évi javasolt normatívák Betegszabadság Ft/fő/év Távolléti díj Ft/fő/év Védőruha Ft/fő/év Védőruha, védőeszköz karbantartása Ft/fő/év karbantartás Védőeszközök Ft/fő/év Minőségi bérpótlék Ft/fő/hó Pedagógus továbbképzés Ft/fő/év támogatása Rehabilitációs hozzájárulás Ft/fő/év Pótlékalap Ft/fő/hó Adható juttatás Keret Ft/fő/év bruttó bruttó Tervezhető jutalom nettó összege 2 Ft/fő/év táblázat Általános normatívák (minden intézménytípusra vonatkozik) Megnevezés (adatok Ft-ban értendők) Mértékegység évi normatívák évi normatívák Működési kiadások (a beírt létszám alapján) Ft/fő/év Kis értékű eszközök pótlása (a beírt létszám alapján) Szakmai anyagok ( a beírt létszám alapján) Speciális foglalkozási anyagai ( a számított létszám alapján) Speciális foglalkozás anyagai Speciális foglalkozás anyagai (nemzetiségi nevelésben) Ft/fő/év Ft/fő/év Ft/fő/év Ft/fő/év az Nkt. 65. (4) bekezdése alapján, max. 15 % 46

48 Megnevezés (adatok Ft-ban értendők) Mértékegység évi normatívák évi normatívák Általános karbantartási anyagok (a beírt létszám alapján) Ft/fő/év Egyéb karbantartási anyagok (a beírt létszám alapján) Takarításhoz szükséges anyagok Mosáshoz szükséges anyagok Pótreggeli - nettó összeg Tálalókonyhák működtetése - tisztítószer Ft/m²/év Ft/kg Ft/fő/év Ft/adag/év Tálalókonyhák működtetése - tálalási eszközök Ft/adag/év 2. táblázat: Óvodákra vonatkozó nettó normatívák A fenti normatívákat a szereplők fenntartó, annak szervei, intézményvezetők, alkalmazottak - ismerik, a fenntartó egységesen alkalmazza, egyes esetekben az ellátottakra vonatkozik, eltérő esetekben (pl. védőruha, védőeszköz) az alkalmazottakra. Az intézmények töltik ki a szükséges adatgyűjtő lapokat akár webes felületen -, amelyek szintén egységesek és évente ismétlődnek. Szerkezetük, formájuk nem változik, éppen azért, hogy az adatokat évről-évre csak frissíteni kelljen, néhány változást kell átvezetni. (Példának okáért a közüzemi költségek tervezéséhez használt adatgyűjtő lapokon csak az árakat szükséges felülírni, az épület műszaki jellemzői csak ritkán változnak, pl. intézmény bővítése, stb. esetén.) 32. ábra: Költségvetés tervezéséhez szükséges bértábla 47

49 A költségvetés tervezését, az aktualizált bértáblák kitöltésével (32. ábra) kezdik az intézmények, minden költségvetési évben a január 1-i állapotnak megfelelően. Külön bértábla van a szakalkalmazottak és külön az egyéb alkalmazottaknak, amelyek segítséget nyújtanak az intézményeknek a pontos adatszolgáltatásban. A rózsaszín cellák védettek, képleteket tartalmaznak. A pedagógus bértábla (33. ábra) számolja az óradíjakat, hiszen a rendszer óradíjakkal számol a pedagógusok esetében. Korábban megjegyzésre került, hogy az új finanszírozási rendszer alkalmazásakor az ellátandó feladatok a kiindulási pont. Az óvodában az ellátandó feladat egyik legfontosabb mérőszáma a beiratkozott gyermekek létszáma. Fontos továbbá a nyitvatartási idő, illetve a csoportok átlagos létszáma, mert ezen adatokból már ki lehet számolni a csoportok számát. Mivel a jogszabály a csoportok számához köti az óvodapedagógusok létszámát, ezáltal a szükséges humán erőforrás is tervezhető. A bértábla alapján amit az intézmény töltött ki, a tényleges alkalmazottak végzettségét és korát figyelembe véve, - pontosan tervezhető az éves bérköltség. A 33. ábra a beosztott pedagógusok garantált illetményét jeleníti meg, így a vezetőknek csak azokra az órákra tartalmazza a fedezetet, amikor a vezetők is csoportban vannak. Ugyanakkor ezen feladatok ellátására biztosított órakeret bérét nem itt kerül finanszírozásra. 33. ábra: Pedagógus bértábla 48

50 34. ábra: Alkalmazotti bértábla Az alkalmazotti bértábla 3. munkalapja megegyezik az adatgyűjtő lappal (34. ábra), így a bértábla kitöltésével azonnal feltöltődnek a rendszerbe az alkalmazotti létszámok és a garantált illetmények adatai. Ez az összesítő tábla látható lentebb (35. ábra). Így már nem csak a pedagógus bérek tervezhetők, hanem az összes alkalmazott garantált illetménye is. 49

51 35. ábra: Alkalmazotti bértábla Az alábbi táblázat (36. ábra) tartalmazza a nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozók garantált illetményét. Az F oszlop a jelenlegi létszámot mutatja, azonban a rendszer feltünteti az E oszlopban a jogszabályok által előírt minimális létszámot is. Így azonnal látható, hogy 6 dajka helyett 9 dolgozik az intézményben. 50

52 36. ábra: Nem pedagógusi munkakörben alkalmazott dolgozók garantált illetménye Az összes alkalmazott garantált illetményét megterveztük a fenti táblák segítségével. Még a személyi kiadásokból hiányoznak a vezetői órakedvezmények, pótlékok, egyéb juttatások, amelyek tervezését az alábbi ábrák mutatják: A 37. ábra mutatja az intézményvezető és a helyettes órakedvezményekre jutó bérét, az óraszámokat és az óradíjakat szintén a bértábla (37. ábra) segítségével kerül megtervezésre. Az adatokat onnan tölti be a rendszer, nem kell újra beírni, így a tévesztés lehetősége jelentősen lecsökken. Az egyes celláinak kitöltéséhez segédtáblázatokat használunk, a vonatkozó jogszabályok be vannak építve a táblázatok képleteibe, így itt is segíti a kitöltőt a munkában és ezáltal szintén kisebb a hibalehetőség. 37. ábra: Vezetői órakedvezmények 51

53 Amennyiben kitölti az adatokat szolgáltató pl. a jubileumi jutalmak tervezéséhez szükséges táblát (38. ábra), akkor az feltöltésre kerül a programba. A segédtáblán pedig részletesen ellenőrizni lehet a kitöltést. A segédtáblák minden esetben a költségvetési dokumentáció részét képezik. 38. ábra: Jubileumi jutalmak tervezéséhez szükséges tábla Tételesen megterveztük a személyi kiadásokat és a hozzájuk kapcsolódó járulékokat is. Abban az esetben, ahol a jogszabály pontosan nem határozza meg a tervezés paramétereit, ott a fenntartó által megszabott egységes paraméterekkel történik a tervezés. A közüzemi költségek számításakor meg kell vizsgálni az előző év teljesítési adatait is, valamint érdemes az épület műszaki jellemzőinek segítségével, több mint 15 éves tapasztalattal ellenőrző számításokat végezni a reális fogyasztással kapcsolatban. Először a tényleges energiafelhasználás felmérésére szolgáló táblázatot kerül bemutatásra (39. ábra). 52

54 40. ábra: Tényleges energiafelhasználás éves eloszlása Az alábbi táblázat (41. ábra) a műszaki adatok ismeretében történő számításokat tartalmazza. A táblázat kitöltéséhez általában műszaki segítséget vesznek igénybe az intézmények, azonban évente jellemzően csak a fogyasztói árak változnak, így csak azokat kell évente frissíteni. Az egyéb műszaki paramétereket csak az épület jellemzőinek változása esetén kell felülírni. 41. ábra: Energia felhasználás felmérése 53

55 Hasonlóan történik a világítás számítása is (42. ábra). A megvilágított alapterületet is egyszer kell kitölteni, évente csak az új fogyasztói egységárakat kell frissíteni, illetve a berendezések számának változását nyomon követni. 42. ábra: Világítás tervezése Az alábbi táblázat pedig a víz-, és csatornaköltségek tervezését segíti (43. ábra). 43. ábra: Víz és csatornaköltségek tervezése Az alábbi pedig a hulladék elszállításának a költségeit számolja (44. ábra), ahol a tervezés logikája megegyezik az előző tervezésekkel. A feladatot érintő személyek száma magába foglalja a gyermekek és az alkalmazottak létszámát. A fajlagos mutatók hosszú évek tapasztalati adatai, a 54