Pedagógiai programjának módosítása

Átírás

1 Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Pedagógiai programjának módosítása Miskolc, december 31. 1

2 A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Pedagógiai programjának módosítása 1. Iskolánk Pedagógiai programjának módosítását az alábbiak indokolják: Az évi LXXIX. törvényt szeptember 1-jei hatállyal módosította a évi LXXI. Törvény Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése március 4.-én II- 21/43./248/2010. sz. határozattal, július 1-jei hatállyal megszüntette a Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola József Attila Tagiskoláját. 2. A törvényi változásokból adódó módosítások évi LXXIX. tv. 8. (3) (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztőszakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik. A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Az évi LXXIX. tv. 8. (3) lehetőséget biztosít az iskolák számára, hogy az alapozó szakaszban (5. és 6. évfolyam) nem szakrendszerű oktatást is folytathat. Intézményünk a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben a törvényi előírásoknak megfelelően bevezette a nem szakrendszerű oktatást. 2008/ /2011 tanévekben a 2008-ban hatályos Kt 52. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott időkeret 20%-át használtuk a nem szakrendszerű oktatás megvalósítására.. Az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 25 %-át fordítottuk nem szakrendszerű oktatásra augusztus 31.-én iskolánk nevelőtestülete a tanévnyitó értekezleten úgy döntött, hogy nem kíván a már működő nem szakrendszerű oktatáson változtatni. 2

3 2.2 A évi LXXI tv. hatályon kívül helyezi a módosított1993. évi LXXIX. tv 128. (19) és (20) bekezdését évi LXXIX tv.128. (19) A 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. (20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az e törvény 17. -a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon. A törvénymódosítás következtében és a fenntartói intézkedés alapján a Pedagógiai Program részét képező Helyi tanterv átdolgozás a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez melléklet az alábbiak szerint módosul. 3. oldal A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a József Attila Tagiskola a Közoktatási törvény előírásainak megfelelően átdolgozta helyi tantervét a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez. A tanterv átdolgozás elkészítésénél figyelembe vettük az anyaintézmény és a tagintézmény képzési sajátosságait, ezért a közösen kiválasztott tantárgyak átdolgozására külön-külön került sor és a József Attila Tagiskola szövegrész hatályát veszíti. az anyaintézmény és a tagintézmény szövegrész helyére intézmény kerül közösen szövegrész hatályát veszti. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. szövegrész helyére- a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb huszonöt százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik - szövegrész kerül. 3

4 A Kt 128 (19) bekezdés alapján intézményünkben a 2008/ /2011 tanévekben a Kt 52. (3) bekezdés b)pontjában meghatározott időkeret 20%-át kívánjuk nem szakrendszerű oktatásra fordítani. Ez az időkeret heti 5 óra. Az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 25 %-át fordítjuk nem szakrendszerű oktatásra. Ez az időkeret heti 7 óra. A Kt 128 (19) bekezdés alapján intézményünkben a 2008/ /2011 tanévekben a Kt 52. (3) bekezdés b)pontjában meghatározott időkeret 20%-át kívánjuk nem szakrendszerű oktatásra fordítani. Ez az időkeret heti 5 óra. Az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben szövegrész hatályát veszti. 4.oldal A Kt 17. -a alapján az igazgató feladata, hogy kijelölje azokat a pedagógusokat, akik rész vesznek a nem szakrendszerű oktatásban. Részt vehetnek a nem szakrendszerű oktatásban azok a pedagógusok, akik a Kt előírásai alapján rendelkeznek a megfelelő iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Tanárképesítéssel rendelkező pedagógusok csak a szükséges továbbképzés elvégzése után kapcsolódhatnak be a nem szakrendszerű oktatásba. Az intézményben emelt szintű oktatás folyik angolból, testnevelésből és művészeti területen. Az itt gyakorlatot szerzett pedagógusok a törvény adta lehetőségen belül szintén bekapcsolódhatnak a nem szakrendszerű oktatásba. Tanárképesítéssel rendelkező pedagógusok csak a szükséges továbbképzés elvégzése után kapcsolódhatnak be a nem szakrendszerű oktatásba. szövegrész hatályát veszti. Tanulásszervezési forma A nem szakrendszerű oktatásban nem kötelező minden tanulónak részt venni. A résztvevőket az év eleji felmérés és a negyedik évfolyamon tanító pedagógus véleménye alapján jelöljük ki. Az anyaintézmény tekintetében a nem szakrendszerű oktatást nívócsoportos forma kialakításával kívánjuk megvalósítani. Az adott évfolyamokon különböző ismeretanyaggal rendelkező csoportok kialakítását tervezzük. A nívócsoporton belül a pedagógus saját belátása szerint választja meg azokat a tanulásszervezési formákat, amelyet az adott csoport előre haladásához sikeresnek tart. A tagintézmény esetében a nem szakrendszerű oktatást osztálykeretben kívánjuk megvalósítani. 4

5 A nem szakrendszerű oktatásban nem kötelező minden tanulónak részt venni. A résztvevőket az év eleji felmérés és a negyedik évfolyamon tanító pedagógus véleménye alapján jelöljük ki. szövegrész helyére a következő lép: A nem szakrendszerű oktatásban minden tanuló részt vesz. Az anyaintézmény tekintetében szövegrész hatályát veszti és a mondat vagy osztály kertben szövegrésszel egészül ki. A tagintézmény esetében a nem szakrendszerű oktatást osztálykeretben kívánjuk megvalósítani. szövegrész hatályát veszti 2.3 Az évi LXXIX. tv. 70. (3) bekezdése és a 71. (1) bekezdése előírja az intézmény Pedagógiai Programjával kapcsolatos teendőket. 70. (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1) (2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését. 5

6 71. (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A fenti rendelkezéseknek megfelelően elkészítettük az intézmény értékelési rendszerének és a tanulók továbbhaladási lehetőségeinek módosítását és azt a fenntartónak benyújtottuk jóváhagyásra. Az iskola az értékelésre és a tanulók továbbhaladási lehetőségeinek módosítására vonatkozó fenntartói jóváhagyással rendelkezik. / Melléklet/ 3. A fenntartói intézkedésből adódó módosítások Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése március 4.-én II-21/43./248/2010. sz. határozattal, júliús 1-jei hatállyal megszüntette a Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola József Attila Tagiskoláját. A tagintézmény megszűnését követően az iskola pedagógiai programjának Nevelési Terv része az alábbiak szerint módosul: 9. oldal A városi intézményi átszervezések eredményeként iskolánkat tanügyigazgatásilag integrálták a József Attila iskolával A több mint 50 éves iskola megnyitása óta, a város peremkerületén élők gyermekeinek nevelését, oktatását végzi, 8 osztályos felmenő rendszerben. Kezdetben a telepen munkásszülők laktak, de az utóbbi időben, az iskola vonzáskörzetében élők jelentős része, a társadalom elesett szegény rétegéhez tartozik. Többségük a cigány etnikumhoz tartozik, akik munkanélküliek, vagy szakképzettségüket hasznosítani nem tudó emberek. A társadalom peremére szorultaknak kevés esélyük van, helyzetük önerőből történő megoldására. szövegrész hatályát veszti. 6

7 10. oldal Az utóbbi években a tagiskolánk tanulóinak létszáma stagnál. Jelenleg diákjainak száma 120 fő. Ilyen környezetben az intézmény, az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön. Az iskola felszereltsége, ellátottsága kívánni valót hagy maga után. Hiányzik a testnevelés oktatásához szükséges tornaterem. A cigányság hagyományainak megőrzésére etnikai program szolgál, melynek vezetését évenként más személy végzi. Tanulóink szép sikerrel szerepeltek a városi és megyei etnikai kisebbségi rendezvényeken. szövegrészek hatályukat vesztik A 2009./2010. tanévtől a fenntartó megszüntette a József Attila Tagintézmény működtetését. A tanulók elhelyezésére az anyaintézményben kerül sor. szövegrésszel egészül ki. 25. oldal József Attila Napok szövegrész hatályát veszti 48. oldal 1.1 Esélyegyenlőségi program Esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban Távlati célkitűzések: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai esélyegyenlőségének biztosítása, ezáltal a társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az oktatásban; a továbbtanulási esélyek kiegyenlítése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása. 7

8 Nyitott, kirekesztésektől mentes közoktatási megteremtése, befogadó intézményi környezet kialakítása, melynek célja, minden tanuló képességének maximális kibontakoztatása a személyiségközpontú oktatásnevelés által. Olyan folyamatok beindítása, amelyek hatására a tanulócsoportok, társadalmi összetétele közötti különbségek jelentősen csökkennek. A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban. Az összetartó szolidáris társadalom erősítése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdításában az egyenlő hozzáférés biztosításán túl fő szempont olyan támogató szolgáltatások szervezése, megvalósítása, melyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai előmenetelüket, sikerességüket, életútjukat. Minden esetben fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetés ellen. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a fentebb felsorolt bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy osztályban, csoportban, tagozatán, ha ezt az adottságaikban mutatkozó különbség nem teszi indokolttá. Alapfokú oktatás: A képesség kibontakoztató és integrált oktatás elterjesztése. Körzethatárok fokozott figyelemmel kísérése. Inkluzív oktatás erősítése. Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem. Hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között a hátránykompenzáció terén és a prevenciós munkában. Kiemelt feladat a kommunikációs képességek fejlesztése, tehetséggondozás. Motivációs jellegű felzárkóztató foglalkozások. Tankötelezettség teljesítése. osztályos bizonyítvány időbeni megszerzése Továbbtanuláshoz szükséges alapismeretek, készségek megfelelő szintű alkalmazása. Speciális, alternatív programok alkalmazása (Lépésről-lépésre, MAG). Tanodák szerepének erősítése. Hiányzások csökkentése. Mindannyiunk kötelessége az iskolai szegregáció elleni fellépés. Tovább kell fejleszteni az antidiszkriminációs jelzőrendszert. Az oktatási diszkrimináció felszámolása érdekében számítunk a civil társadalom részvételére. Növelni kívánjuk a képesség-kibontakoztató és integrációs programokban részt vevők számát. Biztosítjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók gyermekek, amennyiben állapotuk engedi, kortársaikkal közösen tanulhassanak. Szorgalmazzuk a pedagógusok pedagógiai kultúrájának tartalmi megújulását. A továbbképzéseken a pedagógus szerepkör változásaihoz igazodó 8

9 differenciált metodikák, egyéni fejlesztési technikák fontosságát, valamint az átmeneteket segítő ismeretek megszerzését hangsúlyozzuk. Támogatjuk a befogadó iskolai modell kialakítására való törekvéseket. Körültekintéssel kezeljük a magántanulóvá nyilvánítást. Nem engedhető meg, hogy a leghátrányosabb helyzetű tanulók ellenőrizhetetlenül kiessenek az oktatásból. Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók napköziben, iskolaotthonban, tanulószobában való részvételét a tanulás segítése, a felzárkóztató tehetséggondozás illetve a megfelelő szokások kialakítása céljából. Erősíteni kell a hátrányos helyzetű szülők tájékoztatását lehetőségeikről, a különböző igénybe vehető szolgáltatásokról, ismertetni kell velük az esetleges választásaik lehetséges kimenetelét, melyek befolyásolhatják gyermekei további sorsát. Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető szociális kedvezmények lehetőségeiről, az igénylés módjáról. Ingyenes tankönyvellátás Gyermekétkeztetés normatív kedvezményei Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Iskolakezdési támogatás Hátrányos helyzetű alsó tagozatos tanulók ingyenes utaztatása a helyi közlekedési eszközökön szövegrész hatályát veszti. / Az esélyegyenlőségi programot a Pedagógiai Program Melléklete tartalmazza. / 58. oldal A testnevelési órák speciális szabályait határozza meg a közoktatásról szóló törvény ), amely előírja, hogy a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához, a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül, az 1.-től a 4. évfolyamig heti 3 órát kell beépíteni az iskola helyi tantervébe. Felhasználható a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret. Korlátot jelent, hogy a kerettantervben meghatározott időkereten túl, a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére, további 1 tanítási óra vehető csak figyelembe. Az éves óraszámból szabadon tervezhető óraként 37 órát állapít meg minden egyes évfolyamon. A 3 testnevelési órához leköthető ez a heti 1, szabadon tervezhető óra, továbbá heti 1 óra a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeretből, további 0,5 órát a fenntartónak kell biztosítania az iskola részére. Nehézséget okoz az 1. és 2. évfolyamon, a tanuló részére napi 5 órát meghaladóan nem tartható kötelező és nem kötelező tanítási óra. szövegrész hatályát veszti. 9

10 A tagintézmény megszűnését követően az iskola pedagógiai programjának Helyi Tanterv része az alábbiak szerint módosul: 32. oldal 4.1. A nem szakrendszerű oktatás intézményünkben A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének célja: az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Pedagógiai Programunk megfogalmazza azt a legfőbb célkitűzést, hogy minden gyermeknek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A NAT-ban előírt kulcskompetenciák biztosítják a gyors és hajlékony alkalmazkodást a változásokkal teli modern világhoz. Így nekünk, pedagógusoknak kell segíteni abban, hogy kialakuljon a tanulók kritikai gondolkodása, fejlődjön kreativitásuk, kezdeményező képességük, problémamegoldó képességük, a kockázat értékelés, a döntéshozatal, az értelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthető mindegyik kompetencia esetében. A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly és ez a tantárgytól független, megfordítva bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a József Attila Tagiskola a Közoktatási törvény előírásainak megfelelően átdolgozta helyi tantervét a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez. A tanterv átdolgozás elkészítésénél figyelembe vettük az anyaintézmény és a tagintézmény képzési sajátosságait. Évfolyam A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény 8. -a határozza meg a nevelőoktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. A Kt (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást. Időkeret 10

11 A Kt 128 (19) bekezdés alapján intézményünkben a 2008/ /2011 tanévekben a Kt 52. (3) bekezdés b)pontjában meghatározott időkeret 20%-át kívánjuk nem szakrendszerű oktatásra fordítani. Ez az időkeret heti 5 óra. Az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 25 %-át fordítjuk nem szakrendszerű oktatásra. Ez az időkeret heti 7 óra. Műveltségi területek, tantárgyak A műveltségi területek és ezen belül a nem szakrendszerű oktatásba bekapcsolt tantárgyak kiválasztásnál figyelembe vettük, hogy melyek azok az alapvető készségek, képességek, amelyeknek az első- negyedik évfolyamon a kiemelt fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása nem fejeződött be. Fentiek alapján intézményünkben a 2008/2009. tanévtől az 5. és 6. évfolyamon felmenő rendszerben az alábbi tantárgyak oktatása történik nem szakrendszerű oktatás keretében: Magyar nyelv és irodalom Matematika Élő idegen nyelv ( angol, német) Vizuális kultúra Osztályfőnöki A nem szakrendszerű oktatás tanítási időkeretét alkotó tantárgyak kiválasztása minden évben az adott évfolyamon tanító pedagógusok ajánlása alapján az iskola vezetés feladata. A tantárgyak kiválasztásánál figyelembe kell venni az 5. osztályok összetételét és az osztályt a negyedik évfolyamon tanító pedagógusok véleményét. Résztvevők A Kt 17. -a alapján az igazgató feladata, hogy kijelölje azokat a pedagógusokat, akik rész vesznek a nem szakrendszerű oktatásban. Részt vehetnek a nem szakrendszerű oktatásban azok a pedagógusok, akik a Kt előírásai alapján rendelkeznek a megfelelő iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Tanárképesítéssel rendelkező pedagógusok csak a szükséges továbbképzés elvégzése után kapcsolódhatnak be a nem szakrendszerű oktatásba. Az intézményben emelt szintű oktatás folyik angolból, testnevelésből és művészeti területen. Az itt gyakorlatot szerzett pedagógusok a törvény adta lehetőségen belül szintén bekapcsolódhatnak a nem szakrendszerű oktatásba. Tanulásszervezési forma A nem szakrendszerű oktatásban kötelező minden tanulónak részt venni. Az anyaintézmény tekintetében a nem szakrendszerű oktatást osztálykeretben vagy nívócsoportos formában kívánjuk megvalósítani. A foglalkozás formájáról az igazgató a szaktanár véleményének kikérése után minden tanévben dönt. A nívócsoporton belül a 11

12 pedagógus saját belátása szerint választja meg azokat a tanulásszervezési formákat, amelyet az adott csoport előre haladásához sikeresnek tart. A tagintézmény esetében a nem szakrendszerű oktatást osztálykeretben kívánjuk megvalósítani. Értékelés A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók értékelését továbbra is érdemjeggyel kívánjuk végezni. Tapasztalataink szerint a szülők jobban megértik és elfogadják az érdemjeggyel történő értékelést. A tanuló magasabb évfolyamra csak akkor léphet, ha a tantárgy ehhez szükséges ismereteit elsajátította. Az átdolgozott tanterveket a Pedagógiai Program melléklete tartalmazza. A 4.1 bekezdés hatályát veszti. A nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos információkat a pedagógiai program melléklete tartalmazza. 12

13 Helyi tanterv (normál tantervű osztály) NAT-2007-nek megfelelően átdolgozott tantárgyi rendszere és óraterve (NAT KERETTANTERV) Évfolyam/ Tantárgy heti éves heti éves heti éves heti éves Sz N éves Sz N éve heti éves heti éves sz sz s Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Tört. és államp. ism. hon és népismeret 2 74 Angol nyelv/ Német ,5 1, ,5 1, Matematika Informatika Környezet/Természetismeret ,5 55, Természetismeret - egészségtan ,5 92, Fizika ,5 55,5 1,5 55,5 Biológia ,5 55,5 1,5 55,5 Biológia és egészségtan Kémia ,5 55,5 1,5 55,5 Földrajz ,5 55,5 1,5 55,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra ,5 1,5 74 0,5 1, Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport ,5 55, Osztályfőnöki Szabadon tervezhető /Angol Modulok Matematika Ember és társ.ismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Kötelező óra ,5 832,5 22,5 832,5 22,5 832, Választható óra / Ének 0,5 18,5 0,5 18,5 Rajz és vizuális kultúra 0,5 18,5 0,5 18,5 Testnevelés 1,5 55, Matematika Magyar Választható óra összesen ,5 166, Összesen ,5 869,5 24,5 906, Sportcsoport Csoportbontás

14 A két tanítási nyelvű osztályok tantárgyi rendszere és óraterve NAT-2007-nek megfelelően átdolgozott kerettanterv alapján Évfolyam/ Tantárgy heti éves heti éves heti éves heti éves Sz N éves Sz N éve heti éves heti éves sz sz s Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek A 74 2A 74 2A 74 Tört. és államp. ism. hon és népismeret 2A 74 Angol nyelv Országismeret 1A 37 1A 37 1A 37 1A 37 Matematika ,5 2, ,5 2, Informatika Környezet/Természetismeret ,5 55, Természetismeret - egészségtan ,5 92, Fizika ,5 55,5 1,5 55,5 Biológia ,5 55,5 - - Biológia és egészségtan ,5 55,5 Kémia ,5 55,5 1,5 55,5 Földrajz ,5 55,5 1,5 55,5 Ének-zene 1A 37 1A 37 1,5A 55,5 1,5A 55, Rajz és vizuális kultúra 1A 37 1A 37 1,5A 55,5 1,5A 55,5 0,5 1,5 74 0,5 1, Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport 3A 111 3A 111 3A 111 3A 111 3A 111 2A 74 2A 111 2A 74 Osztályfőnöki , Szabadon tervezhető / Matematika Modulok Ember és társ.ismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Kötelező óra ,5 980,5 26,5 980, Választható óra / Angol Magyar Testnevelés 1A 37 1A Matematika 1 37 Informatika Választható óra összesen Összesen ,5 980,5 27,5 1017, Sportcsoport Csoportbontás /Angol

15 A sport orientált osztályok tantárgyi rendszere és óraterve NAT-2007-nek megfelelően átdolgozott kerettanterv alapján Évfolyam/ Tantárgy heti éves heti éves heti éves heti éves Sz N éves Sz N éve heti éves heti éves sz sz s Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Tört. és államp. ism. hon és népismeret 2 74 Angol nyelv/ Német ,5 1, ,5 1, Matematika Informatika Környezet/Természetismeret ,5 55, Természetismeret - egészségtan ,5 92, Fizika ,5 55,5 1,5 55,5 Biológia ,5 55,5 1,5 55,5 Biológia és egészségtan Kémia ,5 55,5 1,5 55,5 Földrajz ,5 55,5 1,5 55,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra ,5 1,5 74 0,5 1, Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport ,5 55, Osztályfőnöki Szabadon tervezhető /Angol Modulok Matematika Ember és társ.ismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Kötelező óra ,5 832,5 22,5 832,5 22,5 832, Választható óra / Ének 0,5 18,5 0,5 18,5 Rajz és vizuális kultúra 0,5 18,5 0,5 18,5 Testnevelés ,5 129, Matematika Magyar Választható óra összesen ,5 240, Összesen ,5 943,5 26,5 980, Sportcsoport Csoportbontás

16 A Pedagógiai program módosított szövegét a nevelőtestület augusztus 30-án megismerte és elfogadta. Miskolc, december 28. Harsányi Sándorné igazgató 16