Környezetvédelem. Összeállította : Elek Zoltán

Átírás

1 Környezetvédelem Összeállította : Elek Zoltán

2 Mirıl lesz szó? A környezeti alapprobléma történeti megközelítése A fenntartható fejlıdés alapelvei A környezetvédelem fogalma A környezetvédelem, környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya

3 A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben A föld globális ökológiai válságban van. (Kerényi, 1998) A múlt történései nélkül a jelen eseményei nem érthetıek meg egyértelmően.

4 év kb. 5 millió ember él a földön, többnyire győjtögetı életmód, illetve vadászat, kicsi a környezetre gyakorolt hatás ezer év (1.epipaleolitikum) mozgékony nagy területen vadászó, győjtögetı életmód. Szétszórt népességek kis táborhelyeken, kı- és növényi részekbıl készített eszközök ,5 ezer év (2.epipaleolitikum) vadászás, győjtögetés intenzívebbé válik., kutyák megjelenése gabonafélék és hüvelyesek termesztésének kezdete, növekvı táborhelyek és népesség.

5 10,5-9,6 ezer év (1. óneolitikum) vadon élı szarvasmarhák, disznók, kecskék és gazellák szelektív és hatékony kihasználása volt a jellemzı háziasítás Borsó, lencse, búza és egyéb gabonafélék. Falvak kialakulása, kıeszközök, edények tők, árucsere kezdete, halottak temetése 9,6-8 ezer év (2. óneolitikum) háziasított birka, kecske, szarvasmarha és disznó növekvı mérető települések, fejlıdı építészet, formagazdagság és csonteszközök megjelenése.

6 8-7 ezer év (fejlett neolitikum) nı a mezıgazdaság jelentısége, fazekasság kialakulása mezıgazdaságban használt eszközök széleskörő elterjedése 7-5,75 ezer év (fejlett neolitikum) fokozódó produktivitás, pásztorkodó gazdálkodás, réz használatának megjelenése Legnagyobb hatást a mezıgazdaság váltotta ki. Települések megjelenése, az emberiség egyensúlyban környezetével.

7 Fémek használata Fémmegmunkálás a munkamegosztás igényét veti föl. Réz és bronz (8-4 ezer évvel ezelıtt) Kaukázus, Örményország. A Közel-keletrıl Európába évvel ezelıtt széleskörő vasmegmunkálás Ércek bányászata és a fémkohászat - környezetkárosítás ( erdıirtás, bányászat) Szántás megjelenése kb évvel ezelıtt (Mezopotámia, Asszíría, Egyiptom) humuszképzıdésre kedvezıtlen hatás, illetve biodiverzitás csökkenés szántás természetes vegetációjú területek mővelés alá vonása.

8 Öntözés (5050 ezer év ) Egyiptom öntözıcsatornák használata másodlagos szikesedés Közlekedés - hajóépítés, kerekeskocsik magas faigény- erdıpusztulás Az alábbiakban említett jelenségek mellett fontos tényezı azonban az emberiség létszámának folyamatos emelkedése, ami a mennyiségi viszonyokban is megmutatkozott.

9 A történelmi középkortól a XX. századig a meglévı hatások erısödése figyelhetı meg a növekvı népesség függvényében század vízenergia, vízimalmok használata Kıszén felfedezése (Ruhr-vidék 1302) - Lassuló ütemő erdıírtás. 14. század az építıipar megjelenése, mint önálló iparág sok természetes anyagot használ fel.

10 18. század textilipar, vasipar fejlıdésnek indul, gépgyártás elıtérbe kerülése (ipari forradalom) Közlekedésben radikális változások vasút megjelenése, gızhajók. Ezen tevékenységek erıteljes hatást fejtettek ki a természetes környezet állapotára. Williams (1989) szerint 200 év alatt annyi erdıt pusztítottak ki Észak-Amerikában, mint Európában 2000 év alatt.

11 A XX. Század Egyik legfontosabb alapjelenség a népességnövekedés Urbanizáció vas és beton Beépített területek mérete is növekszik Fajok kihalásának felgyorsulása Kultúr-ökoszisztémák létrejötte

12

13 Új környezeti problémák megjelenése: - Nukleáris energia - mőanyagok tömeges gyártása és elterjedése - közlekedés kapacitásnövekedés repülés őrutazás - Új veszélyforrások: elektromágneses hullámok, hang- és rezgésszennyezés

14

15 Mit tekinthetünk környezeti alapproblémának? Termelés és fogyasztás (nem)egyensúlyi viszonyai aszinkronitás természeti és a társadalmi környezet között A társadalom egy nyílt rendszerként is értelmezhetı, ami csak a rá jellemzı törvények szerint mőködik. Megoldás kulcsa a vezérlés megléte (feed-back) - fenntartható fejlıdés

16 A fenntartható fejlıdés A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk". "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erıforrások jövı generációk számára történı megırzésével egyidejőleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

17 A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS Alapelvek: ALAPELVEI Gondoskodás az életközösségekrıl Az ember életminıségének javítása Diverzitás megırzése, megújuló erıforrások felhasználása Fosszilis erıforrások felhasználásának minimalizálása A Föld eltartó-képességét figyelembe kell venni A környezethez való viszonyt, magatartást tovább kell formálni A közösségeknek kell elsısorban gondoskodniuk saját környezetükrıl Integrált fejlıdés és természetvédelem összehangolása Globális szövetségeket kell létrehozni

18 A Római Klub Globális problémák feltárása, az emberekkel való megismertetése, megoldások kidolgozása a felelısen gondolkodó kormányok részére. A növekedés határai 1972 {Meadows (MIT)-jelentés} Problémák 5 csoportja: -Az emberiség exponenciális szaporodása -Élelmezési problémák -Föld nyersanyagkészleteinek kimerülése -A környezetszennyezés -Ipari termelés

19

20

21 Nemzetközi egyezmények 1972 Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetrıl Az emberi környezet megóvásával foglalkozó elsı világmérető program kidolgozása A konferencián a résztvevık nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveirıl és nemzetközi feladatairól. Az együttmőködés irányítására, a nemzetközi erıfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében elsı ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövı nemzedékek számára.

22 A stockholmi konferencia eredményei A stockholmi konferencián nemzetközi szinten általános elfogadást nyert a gazdasági fejlıdés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett és a fejlıdı országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérı feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlıdı országok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékéhez. A természeti erıforrások csökkenése, ember és természet viszonyában az összhang megbomlása csak globális szinten értelmezhetı. A konferencia legfıbb eredménye az volt, hogy kísérletet tett a fejlett és fejlıdı országok között a környezet védelme és a gazdaság fejlesztési kérdéseiben vallott szemléleti különbségek áthidalására, s általánosan elfogadtatta az ökológiailag "egészséges" fejlıdés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát.

23 A "Brundtland Bizottság" 1984-ben az ENSZ Közgyőlés létrehozta a Környezet és Fejlıdés Világbizottságot, melynek vezetésével a norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg. A bizottság elkészítette a "Közös Jövınk" címő jelentést 1987-ben, mely elıször fogalmazta meg a fenntartható fejlıdés fogalmát. A jelentés fıbb megállapításai egy olyan fejlıdési modellt vázoltak fel, mely a mennyiségi növekedést és a minıségi fejlıdés egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megırzésével növekedhet. Magyar tag: Dr. Láng István MTA fıtitkára A fenntartható fejlıdés három pillére: a környezet - gazdaság - társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni.

24 1992 Rio de Janeiró - Környezet és Fejlıdés Világkonferencia Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlıdés Világkonferenciája elıkészítésekor a Közös Jövınk jelentés megállapításait vették alapul. A riói konferencián a fenntartható fejlıdésre vonatkozó fontos dokumentumokat fogadtak el, mint a "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) dokumentumot, mely a fenntartható fejlıdés átfogó programja, a fenntarthatóság elveit tartalmazó Riói Nyilatkozatot, valamint a tartós erdıgazdálkodás elveit. Megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleségrıl szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melyeket "riói egyezmények"-nek is neveznek. A világkonferenciát követıen 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlıdés Bizottsága az ENSZ program végrehajtásának koordinálására. A riói konferencia eredményeként erısítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF), melynek feladata lett többek között a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének mőködtetése.

25 1997 New York - az ENSZ Közgyőlés Rendkívüli Ülésszaka (Rió+5) A riói világkonferencia után öt évvel, 1997-ben az ENSZ Közgyőlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte a program megvalósítását a világkonferencia óta eltelt idıszakban. Az ENSZ és szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlıdési programjukat. Az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlıdési Stratégiáját, melyet a júniusi göteborgi ülésen fogadtak el.

26 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlıdés Világkonferencia 2002 augusztus végén - szeptember elején a dél-afrikai Johannesburgban rendezték meg a következı nagyszabású találkozót Fenntartható Fejlıdési Világkonferencia elnevezéssel. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá, nemzetközileg általánosan elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlıdés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, mégis igen kevés történt a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntés-hozatalban történı integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttmőködés számos területén történt ugyan jelentıs elırelépés, de Földünk általános környezeti állapota összességében mégis erıteljesen romlott. Az ózonréteg elvékonyodásának, a globális éghajlatváltozás növekvı kockázatának és a természeti erıforrásokkal is kapcsolatos más környezeti problémáknak a világmérető nemzetközi összefogás révén történı kezelése egyre sürgetıbbé vált. Ezzel párhuzamosan a társadalmak közötti fejlettségi, átlagos életminıségi különbségek is nagy mértékben nıttek, s ebben is óriási szerepe van az erıforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségeknek.

27 A johannesburgi világkonferencián elfogadott politikai nyilatkozat és a végrehajtási terv fıbb pontjai: VÍZELLÁTÁS/KÖZEGÉSZSÉGÜGY: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. ENERGIA: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (például napés szélenergia) egyre növekvı kihasználásával kapcsolatban.

28 HALÁSZAT: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élıvilágát. A tengeri élıvilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat késıbb. VEGYI ANYAGOK: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elı. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenırzött és biztos módon kell végrehajtani. EGÉSZSÉGÜGY: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból fontos kérdés, mivel a legtöbb fejlıdı ország nem képes például a drága AIDS-gyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételıdik.

29 NİK HELYZETE: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvetı emberi jogokra, de a helyi vallási és kulturális hagyományokra is. SEGÉLYEK: az akcióterv a fejlıdı országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át segélyként számukra. GLOBALIZÁCIÓ: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetıségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgısen bevonandók a profitálók körébe.

30 KERESKEDELEM: a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbigyızelmének fogható fel, hogy az akcióterv ezen kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésével foglalkozó kiotói jegyzıkönyvet. A gazdag országok megerısítették, hogy csökkentik a saját termelıiknek juttatott pénztámogatásokat. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévı állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát.

31 KORMÁNYZAT: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlıdéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvetı fontosságú a felelısségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba volna szabad eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már mőködnek és a korrupció visszaszorulóban van. STRATÉGIÁK: a részt vevı országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az erıforrások megırzésérıl a jövı nemzedékek számára. SZEGÉNYSÉG: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie". A résztvevık megállapodtak a segélyeket kiegészítı szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok.

32 Kiadványok a fenntartható fejlıdéshez Magyar nyelvő kiadványok Borsos B. et al., 1998: Ötletek a fenntartható vidékfejlesztési programok tervezéséhez. CEEWEB, Miskolc Brundtland, G. H. et al., 1987: Közös Jövınk. Mezıgazdasági Kiadó, szerk.: Persányi M., 1988 Bulla M., Faragó T., Nathon I. (szerk.), 1992: Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Konferenciája: tények és adatok. ENSZ Környezet és Fejlıdés Konferencia Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest Bulla M., Foltányi Zs., Moser J., Varga É., Varga J. (szerk.), 1993: Feladatok a XXI. századra, az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia dokumentumai. Föld Napja Alapítvány, Budapest Carson R., 1962: Néma tavasz. Katalizátor iroda, 1995, Budapest Csanády R. A., Pomázi I., Szabó T. (szerk.), 1997: A fenntarthatóság felé: az Európai Unió Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramja (az EU-program magyar nyelvő kiadása). KTM, Budapest Faragó T., Gyulai I. (szerk.), 1994: Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Konferenciáján elfogadott 'Feladatok a XXI. századra' címő program áttekintése. Fenntartható Fejlıdés Bizottság, Budapest Faragó T., Nemes Cs. (szerk.), 1997: Az ENSZ Közgyőlés Rendkívüli Ülésszaka: a fenntartható fejlıdés nemzetközi programjának értékelése és a további feladatok. Fenntartható Fejlıdés Bizottság, Budapest Faragó T. et al., 1998: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: Kiotói Jegyzıkönyv az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez és a hazai feladatok. Fenntartható Fejlıdés Bizottság, Budapest Faragó T. (szerk.), 2002: Nemzetközi együttmőködés a fenntartható fejlıdés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlıdési Stratégiája. Fenntartható Fejlıdés Bizottság, Budapest F. Nagy Zs. et al. (szerk.), 1995: A fenntartható fejlıdés programja: a környezetvédı mozgalmak nézıpontja a fenntartható fejlıdés programjáról. Magyar Természetvédık Szövetsége, Budapest Gyulai I., 1999: A fenntartható fejlıdés. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány, Miskolc Hontelez, J.; Molin, K., 2001: Az Európai Unió elkötelezettsége a fenntartható fejlıdésért. Magyar nyelvő kiadása: Magyar Természetvédık Szövetsége, Budapest Kerekes S., Kiss K., 1998: EU csatlakozásunk környezetvédelmi feltételei és következményei. Magyarország az ezredfordulón. MTA Stratégiai kutatások. Zöld belépı, 59. szám, Budapest Kerényi A., 1995: Általános környezetvédelem: globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik, Szeged Láng I. (szerk.), 1998: EU-csatlakozásunk környezeti szempontból. Európai Tükör, 1998, III. 2. szám, Budapest Láng I., 2001: Stockholm - Rió - Johannesburg: Lesz-e új a Nap alatt a környezetvédelemben? Magyar Tudomány, 2001, Magyar Nemzeti Bizottság, 1991: Nemzeti beszámoló az ENSZ évi Környezet és Fejlıdés Világkonferenciájára. ENSZ Környezet és Fejlıdés Konferencia MNB, Budapest Meskó A., 2000: Átmenet a fenntarthatósághoz a 21. században. Magyar Tudomány, 2000, OECD, 1997: Az átmenet irányítása a fenntartható fejlıdés felé. (a magyar kiadás szerk.: Nemes Cs., Pomázi I.), KTM, 1998 Pomázi I., Szabó E. (szerk.), 2001: Környezeti elıretekintés, stratégia és kulcsmutatók az OECD-ben, Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest

33 Megoldási lehetıségek Környezetvédelem: olyan társadalmi tevékenységi rendszer amelynek célja a bioszféra létének (beleértve az embert, mint biológiai lényt) és egészséges fejlıdésének megırzése oly módon, hogy környezetünket megóvjuk a mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyezı és pusztító hatásától, mesterséges környezetünket pedig úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élı rendszerek tőrıképességére és a tőrési határokat tevékenységünk során nem haladjuk meg.

34 A környezetvédelem, környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya Természetvédelem: az élettelen és élı természeti környzetet veszélyeztetı hatások kivédése és/vagy mellızése a természetvédelem fı feladat (biodiverzitás megırzés). Ez kiegészül a természeti tájba illı kultúrtörténeti értékek védelmével és a természetkímélı ısi gazdálkodási formák megırzésével. Környezetvédelem (szőken): az ember és az épített környezetért ért káros hatások megelızése, kivédése, az okozott károk megszüntetése a termelés és a fogyasztás környezetekárosító és veszélyeztetı tevékenységeinek szabályozása révén.

35 Környezetgazdálkodás: a gazdasági tevékenységek olyan megtervezését, megszervezését és végrehajtását jelenti, amelyek során a gazdálkodók ésszerően, környezetkímélı módon, távlatokban gondolkodva gazdálkodnak a természeti erıforrásokkal, ennek érdekében környezetkímélı technológiákat alkalmaznak, tevékenységük során törekednek arra, hogy ne pusztítsanak el élılényeket, ne károsítsanak élı rendszereket és élettelen természeti értékeket és ne károsodjon az ember egészsége sem.

36 Környezetvédelem és környezetgazdálkodás Környezetvédelem (passzív tevékenység) Környezetgazdálkodás (aktív tevékenység)

37

38

39 Megoldás? Környezeti nevelés Tudatos tevékenységek a természet és környezet védelmében környezetvédelem a nevelésben

40 A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez.

41 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megırzése és védelme, minıségének javítása alapfeltétel az élıvilág, az ember egészsége, életminısége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövı generációk létét és számos faj fennmaradását...

42 Állami feladatok Környezet védelmének jogi szabályozása. Környezet védelméhez főzıdı állampolgári jogok érvényesítése. Környezet állapotának felmérése, fenntartása. Gazdasági-pénzügyi alapok biztosítása. Nemzeti Környezetvédelmi Program megalkotása. Környezetvédelmi politika érvényesítése. Környezetvédelmi információs rendszer kiépítése. Környezetvédelem igazgatási rendszerének létrehozása.

43 Állampolgári feladatok Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetıleg tevékenységét a környezetvédelmi elıírások megszegésével végzi, felelıséggel tartozik.

44 Kérdés: Hogyan él a törvény adta lehetıségeivel a ma embere? Mennyire viseli szívén a természet és környezet megóvását? Mit tesz a fenntartható fejlıdésért?

45 Mit hagyunk utódainkra? szennyezett levegı, szennyezett talaj, szennyezett vizek, járványok, háborúk, elherdált természeti kincsek

46 Lehet-e változtatni a jelenlegi helyzeten? Átgondolt, tudatos, lépésrıl lépésre megtervezett tevékenységgel sok mindent helyrehozhatunk!

47 Hol kezdjük? A társadalom legfontosabb egységénél a családban!

48 Hol folytassuk? Az óvodákban az iskolákban, a munkahelyeken és mindenütt, ahol a környezettel kapcsolatba kerülünk!

49 Mit tehetünk? Néha semmiségnek tőnı dolgok is óriási jelentıséggel bírhatnak! Ismerjük meg környezetünket! Sokszor a tudatlanság az oka környezetkárosító cselekedeteinknek

50 Használjuk a környezetkímélı módszereket! falak vályog szigetelés nádfonat Házépítés főtés padló világítás fénycsı vízfogyasztás takarékos csapok

51 Bevásárlás Ne a csomagolásért vásárolj! Válaszd a tartós termékeket! Ne vásárolj mőanyag zacskókban! A karton csomagolást hagyd az áruházban! Ne végy hajtógázas aeroszolokat! Keresd a visszaválthatós csomagolású termékeket! Ne higgy a csábító reklámnak!

52 Hulladékok Szelektív hulladékgyőjtés a háztartásokban is. Hulladékok újrahasznosítása. Újratermékek vásárlása.

53 Tiszítószerek szódabikarbóna ecetsav citromlé általános tisztítás folteltávolítás vízkı eltávolítás színfrissítı folteltávolító illatosít fehérít vízkı eltávolító

54 Nyaral a család Egy nyári hétvégén kb ember fürdızik a Balatonban. 1 ember + 1 gramm napolaj = 1 tonna olajszennyezés A világon a turisták mintegy 60 %-a autós, 20 %-a repül, 15 %-a buszozik, 5 %-a vonaton utazik.

55 Ökoturizmus A védett természeti értékek mindenütt védettek. Az erdı nem hulladéktároló. A gyalogtúra jót tesz az embernek és természeti környezetnek is. Nincs jogunk megbolygatni a természet rendjét.

56 Senki nem vonhatja ki magát a tudatos környezetvédelembıl Hiszen a meggondolatlan pazarló életmód a természeti kincsek elapadásához, a környezeti elemek elszennyezıdéséhez, a biológiai sokféleség lecsökkenéséhez vezet. Az oktalan emberi cselekedetek az ember életterét veszélyeztetik.

57 Irodalom -a fenntartható fejlıdés honlapja Kerényi A., 1995: Általános környezetvédelem: globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik, Szeged. Borda J., Lakatos Gy. & Szász T. 2003: Környezetvédelem: Ipari környezetvédelem, környezetgazdaságtan. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Moser M. & Pálmai Gy. 1999: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest. Moser M. 1997: Körforgások a természetben és a társadalomban: korunk világképének alapjai.ktm. Budapest.