A környezetvédelmi vizsgálatról szóló évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt

Átírás

1 A környezetvédelmi vizsgálatról szóló évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT A beruházás térség- és környezetspecifikus megítélése 02. változat Bécs,

2 TERVEZŐ I TEAM RaumUmwelt Planungs-GmbH Mariahilfer Str , 1060 Wien Tel.: 01 / Fax: 01 / office@raumumwelt.at Schwentenwein Baubetreuungs GmbH Marktstraße 3 Technologiezentrum, 7000 Eisenstadt Tel.: / Fax: / office@baubetreuung.at Projekt-összehangolás Műszaki tervezés ImWind Operations GmbH Westbahnstraße 7/25, 1070 Wien Tel.: 01 / Fax: 01 / sp@imwind.at RaumUmwelt Planungs-GmbH Mariahilfer Str , 1060 Wien Tel.: 01 / Fax: 01 / office@raumumwelt.at Österreichisches Institut für Raumplanung (ÖIR) Franz-Josefs-Kai 27, 1010 Wien Tel.: 01 / Fax: 01 / oir@oir.at RaumUmwelt Planungs-GmbH Mariahilfer Str , 1060 Wien Tel.: 01 / Fax: 01 / office@raumumwelt.at AVL - ARGE Vegetationsökologie und Landschaftsplanung GmbH Theobaldgasse 16/4, 1060 Wien Tel.: +43/1/ /15 Fax.: +43/1/ /9 office@a-v-l.at ImWind Operations GmbH Westbahnstraße 7/25, 1070 Wien Tel.: 01 / Fax: 01 / sp@imwind.at Lakóövezetek témakör Tájvédelem és kulturális értékek védelme témakör Mezőgazdaság, erdészet és vadászat témakör Víz- és talajvédelem témakör Ökológia témakör Jégképződés vizsgálata Zajkibocsátás vizsgálata Árnyék helyének vizsgálata Vizualizáció

3 TARTALOMJEGYZÉK 1.1 ÁLLATOK ÉS ÉLŐHELYEIK témakör - MADARAK A tényleges állapot leírása és megítélése A feldolgozás megközelítésének alapjai Felszerelés A költő madarak feltérképezése Pontszerű értékelés Terepbejárás Külső megfigyelések A szélerőmű szempontjából releváns madárfajok A munka terjedelme Megfigyelési intenzitás (pontszerű kiértékelés) A tényleges állapot leírása A legközelebbi Natura 2000 terület a Madárvédelmi Irányelv szerint Összes faj listája A pontszerű értékelések eredményei Madárvonulás A költő madarak feltérképezésének eredményei Szélenergia szempontjából érzékeny fajok a vizsgálati területen Egyéb jelentős faunafajok (madarak) Egyéb jelentős faunafajok (kisemlősök) A tényleges állapot kiértékelése Tényleges állapot, érzékenység, hatásintenzitás, beavatkozási erőssége Az érzékenység megítélése A hatások leírása és megítélése (intézkedések nélkül) A feldolgozás megközelítésének alapjai A hatások erőssége Intézkedések és maradék hatások Feldolgozási megközelítés A megmaradó hatások (maradék terhelés) összefoglalása Összefoglaló bemutatás A nehézségek leírása Kölcsönhatások más témakörökkel Összefoglaló kiértékelés...33 ÁBRÁK JEGYZÉKE...35 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...36 Forrásjegyzék...37 Függelék OLDAL június

4 1 ÖKOLÓGIA TÉMAKÖR 1.1 ÁLLATOK ÉS ÉLŐHELYEIK TÉMAKÖR - MADARAK A tényleges állapot leírása és megítélése A feldolgozás megközelítésének alapjai Ebben a jelentésben a madarakat, mint védendő értéket vizsgáljuk a tavaszi és koranyári helyzetre (áprilistól június elejéig) tekintettel. Ez a szempont a tavaszi költözés részeit valamint a beruházási területen költő madarakat érinti. Ennek a vizsgálatnak a súlypontja a nagymértékben veszélyeztetett madárfajokon van, amelyek potenciálisan előfordulhatnak a beruházási területen (különösen az Európai Madárvédelmi Irányelv I. függelékében szereplő fajok, a SPEC fajok valamint az országos Vörös Lista fajai). A feldolgozás szabadtéri felmérések valamint szakirodalmi és szakértői adatok felhasználásával történt. A munkában először a beruházási területen lévő madárvilág tényleges állapotát mutatjuk be, majd a módszertani előírások alapján (vö pont) a szóban forgó beruházás hatásainak kiértékelését végezzük. A tapasztalt hatások csökkentésére vagy kiegyensúlyozására irányuló intézkedések bevonásával végül az érintett környezet maradék terhelésének kiértékelése következik abból a szempontból, hogy mennyire környezetkímélő a beruházás Felszerelés Optikai felszerelésként távcsöveket (10*42) és teleszkópokat (20-60-szoros zoom objektívvel) használtunk. Az abiotikus paraméterek dokumentálására beépített hőérzékelővel és órával valamint stopperrel ellátott elektromos iránytűt alkalmaztunk. A szélsebességet a Beaufort-skála alapján számítottuk ki A költő madarak feltérképezése A vizsgálati területen a költő madarak fajait leltároztuk, ennek során tavasszal bejártuk a vizsgálati terület minden biotóptípusát (szántóföldek, mezők, kiserdők, anyagárkok, szőlők és szélvédő erdősávok). Továbbá a vizsgálati területen való pontszerű értékelés és terepbejárás során költőmadár-adatokat gyűjtöttünk. A felmérésekre a reggeli órákban valamint napközben is és este került sor. Az egész vizsgálat azonban elsősorban a nagy és a ragadozó madarak felmérésére irányult. Az 1. ábrán láthatók azok a helyek, ahol a költőmadarak feltérképezését végeztük. 2. OLDAL június

5 1. ábra: A tervezett szélerőművek elhelyezkedések a tervezett andaui szélparkban (zöld körök), az andaui vizsgálati terület határai = kék vonal, bejárt területek = piros vonalak, költőmadarak adatainak gyűjtése = barna háromszögek 3. OLDAL június

6 Pontszerű értékelés A nagy- és ragadozó madarakról való adatgyűjtés igen hatásos módszerének bizonyul az olyan pontról való megfigyelés, ahol a lehető legjobban be lehet látni a területet (pontszerű értékelés). Az eredmények más vizsgálatokkal való összehasonlíthatóságának érdekében csak a szélerőmű szempontjából releváns fajokat (nagy- és ragadozó madarak, kacsák, ludak és gázlómadarak valamin denevérek is) jegyeztünk fel a megfigyelési hely körüli 500 m-es sugarú körön belül (2. Ábra). A feljegyzési egység hosszát 15 percben határoztuk meg. Állomáshelyenként egyszer feljegyeztük a pontos elhelyezkedést, a vizsgálat időtartamát, az általános időjárási helyzetet és a látási viszonyokat, valamint az esetleges nagyobb zavaró tényezőket. Megfigyelési egységenként (ME=negyedóra) megállapítottuk a következő abiotikus paramétereket: szélerősség, szélirány, égbolt borultsága (tizedben kifejezve) és hőmérséklet. A biotikus paramétereket (madárfaj előfordulása) a szám, a nemi és életkori jellemzők, repülési magasság és repülési irány, a státus és az additív megjegyzések szerint határoztuk meg megfigyelési egységenként egy 500 méteres sugarú körön belül. A pontszerű értékelések összesen 12 áttekinthető pontról történtek (A-tól L-ig) (2. ábra). Ezeken kívül mindazonáltal minden releváns megfigyelhető madarat feljegyeztünk, a megfigyelési körön kívülieket is, ezeknél mindig megadtuk a megfigyelőtől való távolságot (elszórt adatok). Ezek az adatok nem kerültek be a pontszerű értékelés szabványosított elemzésébe. Mindazonáltal tájékoztattak a ritka (releváns) fajok tartózkodási területéről. 2. ábra: A tervezett szélerőművek helye (kis világoszöld körök); 12 szabványos 500 m-es sugarú megfigyelési kör (kék körök); 4. OLDAL június

7 megnevezés: piros betűk Terepbejárás A vizsgálati terület nagysága (kb. 36 km 2 ) rendszeres terepbejárásokat is végeztünk, amelyeknek köszönhetően az áttekinthetetlen terepen gyakran értékes további megfigyelési adatokat szerezhettünk Külső megfigyelések A terepi vizsgálatok során kapcsolatba léptünk a helyi vadászokkal, gazdákkal és egyéb, a helyi természeti jellegzetességeket ismerő személyekkel. Kiváltképpen a szakirodalmi és saját archívumi adatainkat értékeltük ki. A külső megfigyelések a kiértékelt adatoknak csak kis hányadát alkotják, ezek a szövegben megjelölésre kerültek A szélerőmű szempontjából releváns madárfajok A szélerőmű szempontjából releváns madárfajoknak azokat a fajokat nevezzük, amelyek esetében a szakirodalom alapján (és a vadászati vagy repülési viselkedés analógiái alapján) valamint a saját tapasztalatunk szerint (monitoring-vizsgálatok) általánosságban nem zárható ki a szélerőmű általi zavarás. A potenciálisan érzékeny fajokra gyakorolt hatások tényleges kiértékelését projektspecifikusan kell végezni (berendezések darabszáma, elhelyezkedése, használati gyakoriság és az érintett madárfajok státusa, kitérési lehetőségek stb.) Szélerő szempontjából releváns madaraknak minősítettük a következőket: gólyaalakúak (gémek, gólyák), darvak, vízimadarak (kárókatonák, ludak, récék), ragadozó madarak (sasok, kányák, vörös kányák, ölyvek, sólymok), lilealakúak (pl. bíbicek, pettyes lilék), baglyok és sirályok. A németországi szélerőművek áldozatainak arányát tekintve az érintett madarak közül az első helyen a ragadozó madarak állnak 42,2%-kal (n=865) (DÜRR & LANGGEMACH, július). A szélerőművel szembeni lehetséges érzékenységtől eltekintve megvizsgáltunk minden madárfajt a térségben (lásd a teljes listát), bár a jelentésben szereplő elemzés hangsúlyosan a potenciálisan érzékeny fajokra irányul A munka terjedelme 16 napon keresztül végeztünk avifaunai vizsgálatokat az andaui szélpark vizsgálati területén. A szabadtéri vizsgálatok összességében 66,5 órát tettek ki, ezekre a és közötti időszakban kerül sor. Andau_2010 dátum időpont óraszám terepbejárás, k.m. térk :30-08:30 2,00 pontszerű kiértékelés :00-16:30 7,50 pontszerű kiértékelés :00-15:45 4,75 terepbejárás, k.m. térk :30-17:30 2,00 terepbejárás, k.m. térk :25-13:25 1,00 terepbejárás, k.m. térk :15-13:30 1,25 5. OLDAL június

8 pontszerű kiértékelés :30-16:30 3,00 terepbejárás, k.m. térk :30-18:00 1,50 pontszerű kiértékelés :45-13:45 1,00 pontszerű kiértékelés :45-14:30 0,75 pontszerű kiértékelés :45-16:15 4,50 terepbejárás, k.m. térk :15-18:00 1,75 pontszerű kiértékelés :00-16:30 7,50 terepbejárás, k.m. térk :45-12:00 0,25 pontszerű kiértékelés :00-14:00 2,00 terepbejárás, k.m. térk :00-14:15 0,25 pontszerű kiértékelés :50-18:20 4,50 k. madarak térképezése :30-11:00 0,50 pontszerű kiértékelés :00-17:00 6,00 terepbejárás, k.m. térk :15-18:45 0,50 pontszerű kiértékelés :30-11:15 3,75 terepbejárás, k.m. térk :00-13:45 0,75 terepbejárás, k.m. térk :45-18:30 2,75 terepbejárás, k.m. térk :15-16:15 1,00 terepbejárás, k.m. térk :45-19:00 1,25 pontszerű kiértékelés :30-12:00 0,50 terepbejárás, k.m. térk :00-12:15 0,25 pontszerű kiértékelés :15-12:45 0,50 terepbejárás, k.m. térk :45-13:00 0,25 pontszerű kiértékelés :00-13:30 0,50 terepbejárás, k.m. térk :30-13:45 0,25 terepbejárás, k.m. térk :15-13:30 2,25 összesen (h) től ig 66,50 1. táblázat: A szabadtéri vizsgálatok felsorolása (tartalom, dátum, időszak, időtartam) Megfigyelési intenzitás (pontszerű kiértékelés) Dátum A B C D E F G H I J K L össz. h ,00 0,00 1,00 1,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 6, ,00 1,00 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 1,00 0,00 4, ,00 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3, ,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1, ,00 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 0,00 1,00 0,00 4, ,00 1,00 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 1,00 1,00 0,00 0,00 5, ,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2, ,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,00 2,00 0,00 0,00 4, ,00 1,00 0,00 1,00 1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 5, ,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 0,00 0,00 1,00 0,00 3, ,00 0,50 0,00 0,00 0,50 0,00 0,00 0,50 0,00 0,00 0,00 0,00 1,50 Összeg 3,00 3,50 3,00 3,00 3,50 4,00 3,00 3,50 3,00 3,00 3,00 3,00 38,50 2. táblázat: Pontszerű kiértékelések az andaui vizsgálati területen (dátum, megfigyelési időpontok és időtartam) 6. OLDAL június

9 A tényleges állapot leírása A tervezett Andau szélpark vizsgálati területe Andau (Mosontarcsa, délről) és Halbturn (Féltorony, északról) települések között terül el. A vizsgálati terület keleti szélét a Magyarországgal közös államhatár képezi. A nyugati határ az Andau és Halbturn közötti szövetségi út (3. ábra). 3. ábra: A tervezett szélerőművek elhelyezkedése (kis világoszöld körök) és a vizsgálati terület határa (pirossal vonalkázott terület) A legközelebbi Natura 2000 terület a Madárvédelmi Irányelv szerint Ausztriai Natura 2000 területek Az EU Madárvédelmi Irányelve (MVIE) alapján a legközelebbi Natura 2000 területek a "Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó/Fertőzug) Nemzeti park kb. 7 km-re nyugatra valamint a Hanság- Waasen terület osztrák része kb. 4,5 km-re délre. Továbbá kb. 8 km-re, északra fekszik a Parndorfer Platte-Heideboden (Pándorfalvi-sík, Mosoni-sík) nevű terület. Ezek a területek országos szinten IBA (Important Bird Area) területnek számítanak. 7. OLDAL június

10 4. ábra: A tervezett Andau szélpark és a legközelebbi Natura 2000 területek elhelyezkedése Waasen Hanság Ezen a területen jelenleg rendszeresen 27 madárfaj fordul elő, amelyek a Madárvédelmi Irányelvben az I. függelékben szerepelnek. Az IBA kritériumoknak a védendő területen 4 faj felel meg: a nagy túzok (Otis tarda), a réti fülesbagoly (Asio flammeus), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a kékbegy (Luscinia svecica cyanecula). Országos szinten jelentős költőhelye 5 fajnak van: hamvas rétihéja 10-15% (Circus pygargus) nagy túzok 5-7% (Otis tarda), réti fülesbagoly 20-30% (Asio flammeus), nagy póling 5-8% (Numenius arquata) és fehércsillagos kékbegy 4-6% (Luscinia svecica cyanecula) 1 1 DVORAK, M. Hrsg., 2009 Important Bird Areas 8. OLDAL június

11 A Fertőzug déli része és a Zitzmannsdorfer Wiesen (Zitsmannsdorfi mezők) A Fertőzug Ausztria ornitológiai szempontból legjobban és legrégebben feldolgozott tájegysége. A területről átfogó adatok már a múlt század negyvenes évei óta léteznek. Az IBA kritériumoknak a védendő területen 21 faj felel meg. A fajok nagy része vízimadár vagy gázlómadár, továbbá ezen a területen található az rétisasok (Haliaeetus albicilla) ausztriai költőhelyeinek 25%-a valamint ritka bagolyfajok. Kuvik % (Athene noctua), gyöngybagoly % (Tyto alba) és réti fülesbagoly % (Asio flammeus). 27 faj esetében országos szinten jelentős költőhelyről beszélhetünk, 51 faj pedig az európai Madárvédelmi Irányelv I. függeléke értelmében védett. 1 Pándorfalvi-sík, Mosoni-sík Ezen a területen a mai napig közel 40 madárfaj található a Madárvédelmi Irányelv I. melléklete értelmében. A nagy túzok (Otis tarda) határon átnyúló populációja és a parlagi sas (Aquila heliaca), amely elterjedési területének itt van a nyugati határa, jelentős védendő értéket képvisel. Emellett egy sor további faj tartozik a védendő értékek közé, mivel ausztriai szinten jelentős állománnyal rendelkezik. Az IBA kritériumoknak a védendő területen 7 faj felel meg: nagy túzok (Otis tarda), parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsensólyom (Falco cherrug), réti fülesbagoly (Asio flammeus), kék vércse (Falco vespertinus), réti pityer (Anthus pratensis) és rétihéja (Circus aeruginosus); Országos szinten jelentős költőhelye 16 fajnak van: rétihéja 5 % (Circus aeruginosus), hamvas rétihéja 5-10 % (Circus pygargus), parlagi sas 75 % (Aquila heliaca), kék vércse 100 % (Falco vespertinus), kerecsensólyom 20 % (Falco cherrug), nagy túzok ~ 50 % (Otis tarda), bíbic 3 % (Vanellus vanellus), sárszalonka 1-5 % (Gallinago gallinago), nagy goda 3-5 % (Limosa limosa), nagy póling 5-7 % (Numenius arquata), piroslábú cankó 6-7 % (Tringa totanus), kuvik 8-10 % (Athene noctua), réti fülesbagoly % (Asio flammeus), gyurgyalag % (Merops apiaster), partifecske 6-10 % (Riparia riparia), parlagi pityer 25 % (Anthus campestris) Magyarországi Natura 2000 területek A legközelebbi Natura 2000 terület a Mosoni-sík (HUFH10004), amely közvetlenül határos az osztrák állam területével. Ennek a mérete hektár, és Hegyeshalom, Jánossomorja, Mosonszolnok, Rajka és Várbalog települések területén helyezkedik el. Itt a védendő értékek: nagy túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus), rétisas (Haliaeetus albicilla) és parlagi sas (Aquila heliaca). A területen jelenleg nagytúzokpár költ, időszakosan azonban akár egyed is megtalálható. Az állomány az utóbbi időben növekszik a természetes élőhelyek megnagyobbodása következ- 9. OLDAL június

12 tében, amely a túzokprogramnak köszönhető. Továbbá megtalálható még 1-2 pár kerecsensólyom (Falco cherrug) és 2-5 pár kék vércse (Falco vespertinus) is. Telente rendszeresen megjelenik a rétisas (Haliaeetus albicilla) és újabban a parlagi sas is (Aquila heliaca) Összes faj listája Az ornitológiai vizsgálatokon összesen 71 madárfajt találtunk a vizsgálati területen. Ebből 45 faj költő fajként van jelen a területen. Közülük 10 szerepel az EU Madárvédelmi Irányelve I. függelékének a felsorolásában. 20 faj az Osztrák és a Burgenlandi Vörös Listán legalább veszélyeztetett besorolással rendelkezik. vesz. Au. Madárfaj Species Andau IUCN VSRL SPEC tőkés réce Anas platyrhynchos BV LC fürj Coturnix coturnix BV NT fácán Phasianus colchicus BV fogoly Perdix perdix BV VU szürke gém Ardea cinerea NG NT fehér gólya Ciconia ciconia NG NT I. függelék 2 3 darázsölyv Pernis apivorus DZ NT I. függelék - E 4 parlagi sas Aquila heliaca NG CR I. függelék 1 - hamvas rétihéja Circus pygargus NG/DZ CR I. függelék - E 1 rétihéja Circus aeruginosus NG/DZ NT I. függelék - 4 közönséges karvaly Accipiter nisus NG LC barna kánya Milvus migrans NG/DZ EN I. függelék 3 2 rétisas Haliaeetus albicilla NG CR I. függelék 1 - egerészölyv Buteo buteo BV LC kabasólyom Falco subbuteo NG/DZ NT kerecsensólyom Falco cherrug NG CR vörös vércse Falco tinnunculus BV LC nagy túzok Otis tarda NG* CR I. függelék 1 1 vízityúk Gallinula chloropus BV NT bíbic Vanellus vanellus BV NT kis lile Charadrius dubius BV VU nagy póling Numenius arquata DZ CR dankasirály Larus ridibundus NG/DZ NT - - E - vesz. Burgld viharsirály Larus canus NG/DZ CR - 2 B.2 sárgalábú sirály* Larus cachinnans/michahellis* NG/DZ EN - - E - szirti galamb Columba livia f. domestica NG örvös galamb Columba palumbus BV LC - - E - gerle Streptopelia turtur BV LC kakukk Cuculus canorus BV LC erdei fülesbagoly Asio otus BV LC OLDAL június

13 sarlós fecske Apus apus NG LC gyurgyalag Merops apiaster (BV) VU búbos banka Upupa epops NG/DZ EN zöld küllő Picus viridis BV LC nagy fakopáncs Dendrocopos major BV LC aranymálinkó Oriolus oriolus BV LC tövisszúró gébics Lanius collurio BV LC I. függelék 3 - szarka Pica pica BV LC vetési varjú Corvus frugilegus NG NT dolmányos varjú Corvus cornix BV LC holló Corvus corax NG LC kék cinege Parus caeruleus BV LC - - E - széncinege Parus major BV LC búbos pacsirta Galerida cristata BV EN mezei pacsirta Alauda arvensis BV LC partifecske Riparia riparia BV NT füsti fecske Hirundo rustica NG NT molnárfecske Delichon urbicum NG/DZ NT csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita BV LC barátposzáta Sylvia atricapilla BV LC - - E - seregély Sturnus vulgaris BV LC feketerigó Turdus merula BV LC - - E - énekes rigó Turdus philomelos BV LC - - E - rozsdás csaláncsúcs Saxicola rubetra NG/DZ VU - - E 4 cigány csaláncsúcs Saxicola rubicola BV LC fülemüle Luscinia megarhynchos BV LC - - E 4 házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros BV LC hantmadár Oenanthe oenanthe BV NT mezei veréb Passer montanus BV LC parlagi pityer Anthus campestris BV CR I. függelék 3 - réti pityer Anthus pratensis NG/DZ NT - - E - sárga billegető* Motacilla flava* BV NT barázdabillegető Motacilla alba BV LC pinty Fringilla coelebs BV LC - - E - csicsörke Serinus serinus BV LC - - E - zöldike Carduelis chloris BV LC - - E - tengelice Carduelis carduelis BV LC kenderike Carduelis cannabina BV LC sordély Emberiza calandra BV NT citromsármány Emberiza citrinella BV LC - - E - nádisármány Emberiza schoeniclus BV LC táblázat: Az Andau szélpark vizsgálati területen előforduló fajok teljes listája: területi státus (legmagasabb megállapított státus): BV=költő madár, NG=táplálkozó vendég (a környéken költő madár), Dz=átvonuló, üf=átrepülő a vizsgálati területet nem használja költő vagy környéken költő) az adatok a szakirodalomból származnak, a szóbeli közléseket és az archívumi adatokat nem vettük figyelembe. A veszélyeztetettségi kategóriák a függelékben találhatók. 11. OLDAL június

14 A pontszerű értékelések eredményei A 19 megfigyelt, a szélerőmű szempontjából releváns madárfajból négy teszi ki az összes megfigyelés közel 80%-át. A leggyakrabban megfigyelhetők: rétihéja (23 %), bíbic (22 %), majd egerészölyv (18 %) és vörös vércse (17 %). A további 15 faj a megfigyelések fennmaradó 20%-át teszi ki. Feltűnő továbbá a kis liléknek az F megfigyelési körben való koncentrációja, amely az egyedek élőhelytartó viselkedésére vezethető vissza A szélenergia szempontjából releváns fajok térkihasználása Gyurgyalag Bienenfresser 1,7% Holló Kolkrabe 2,7% Szélenergia szempontjából releváns madárfajok gyakorisága az andaui megfigyelési területen Windkraftrelevante Arten im UG WP Andau 2010 Egyéb Sonstige 10,6% Rétihéja Rohrweihe 22,9% Flussregenpfeifer Kis lile 4,7% N=301 Vörösvércse Turmfalke 17,3% Egerészölyv Mäusebussard 18,6% Bíbic Kiebitz 21,6% 5. ábra: A szélenergia szempontjából releváns madárfajok gyakorisága az andaui megfigyelési területen az 500 m-es szabványos megfigyelési körökben (N=301) 38,5 óra megfigyelési idő alatt. Rohrweihe: rétihéja, Kiebitz: bíbic, Mäusebussard: egerészölyv, Turmfalke: vörösvércse, Flussregenpfeifer: kis lile, Kolkrabe: holló, Bienenfresser: gyurgyalag, Sonstige: egyéb 12. OLDAL június

15 Sichtungsverteilung Szélenergia szempontjából windkraftrelevanter releváns madárfajok Arten megfigyelési im UG Andau megoszlása az andaui megfigyelési területen Egyedszám Individuen a megfigyelési in egységekben Beobachtungseinheiten (BE) N=301 A B C D E F G H I J K L Beobachtungspunkte hochsensible Arten Megfigyelési pontok wk relevante Arten 6. ábra: A szélenergiára potenciálisan érzékeny madárfajok találkozási gyakorisága a 12 különböző 500 m-es szabványos megfigyelési körben (N=301), kék jelölés: releváns fajok, piros jelölés a különösen érzékeny fajok, magasabb szintű ragadozó madarak: parlagi sas, rétisas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja. Faj / megf. pont A B C D E F G H I J K L össz. kabasólyom gyurgyalag kis lile nagy póling 3 3 parlagi sas bíbic holló kékes rétihéja dankasirály gázlók 4 4 egerészölyv rétihéja kerecsensólyom 1 1 rétisas 1 1 tőkés réce 1 1 vörös vércse fehér gólya darázsölyv hamvas rétihéja összesen megf.időtart. 3 3, , , ,5 Sz.e. rel. / h 3,00 8,57 16,0 6,00 5,43 7,25 6,33 13,71 6,0 5,33 8,67 7,0 7,82 4. táblázat: A szélenergia szempontjából releváns fajok eloszlása az Andau szélpark megfigyelési területen különböző megfigyelési pontokon, a pontonként megfigyelt egyedek száma összesen, a megfigyelési időtartam pontonként és az összes megfigyelt, szélenergia szempontjából releváns egyedek száma megfigyelési pontonként (Ind / h / megf.p.) 13. OLDAL június

16 A többi megfigyelési ponttal szemben a C és H pontban a megfigyelési időpontban a szélenergia szempontjából releváns fajok nagyobb arányú térhasználata volt észlelhető. Ez arra vezethető vissza, hogy ezen a területen több bíbic-vadászterület található Madárvonulás A nagy és ragadozó madarak vonulása A vizsgálati területen az átvonuló illetve nagyon magasan átrepülő nagy és ragadozó madarak 18 egyede volt észlelhető. faj átvonult magasan átrepült kabasólyom 2 nagy póling 3 bíbic 1 egerészölyv 1 rétihéja 2 rétisas 1 vörösvércse 1 fehér gólya 1 darázsölyv 4 hamvas rétihéja 2 összesen táblázat: A megfigyelt átvonuló nagy és ragadozó madarak felsorolása 38,5 óra alatt a 18 egyed átlagban óránként 0,48 átvonuló nagy és ragadozó madarat jelent. A területen az elmúlt években elvégzett tanulmányokkal összehasonlítva ez az érték átlagosnak tekinthető. Összehasonlításul a BIOME iroda egyetértésével a hasonló vizsgálatok adatait is átvettük. vizsgálat időszak szélpark szélparkon kívül UVP WP Andau x a madarakat és denevéreket érintő, szélenergia szempontjából releváns hatások monitorozása Burgenlandban (Traxler et al. in präp.) Parndorfer Platte madarakkal való ütközés, kikerülési viselkedés és élőhelyhasznosítás a meglévő szélerőműveknél (Traxler et al. 2004) Prellenkirchen - Berg ,35 Ind/h (75h vizsgálati idő) 0,80 Ind/h (56,5h vizsgálati idő) 0,48 Ind/h (38,5h vizsgálati idő) x 0,83 Ind/h (77h vizsgálati idő) 6. táblázat: Az átvonuló nagy és ragadozó madarak átlagértékei április és május hónapban a régióban összehasonlítva Énekesmadár-vonulás Tavasszal a kistestű madarak látható vonulása mindenekelőtt márciusban és április elején történik. Tavasszal a kistestű madarak vonulásának megfigyelésére a legjobb időpont közvetlenül napkeltétől 14. OLDAL június

17 kb. 8:00 óra közép-európai időig tart. Az átvonuló kistestű madarak napközben mindenekelőtt csapatokban keresnek táplálékot vagy pihennek. Ezért a kistestű madarak vonulását mennyiségileg nem rögzítettük. Az átvonuló kistestű madarak fajainak spektruma az összes faj listáján található (vö.3. táblázat) A költő madarak feltérképezésének eredményei Bíbic (Vanellus vanellus) A bíbic Ausztria-szerte near threatened NT (mérsékelten veszélyeztetett) besorolású a Vörös Listán. A bíbic Burgenlandban nem veszélyeztetett besorolású. Az andaui vizsgálati területen 5 költő bíbicpárt figyelhettünk meg. Május 6-án és 7-én az Albrechtsfelder Hof-tól dél-keleti irányban egy-két hetes madárfiókákat lehetett megfigyelni (ld. 7.ábra). A németországi és hollandiai átvonuló bíbicek pihenőhelyi viselkedésével kapcsolatban több vizsgálat is leírta, hogy a szélerőműveket m-es távolságban biztonságosan elkerülik (Isselbächer & Isselbächer, 2001). A bíbicek a németországi szélerőművek áldozatainak statisztikájában (T. Dürr, Landesumweltanstalt Brandenburg, Juli 2009) rendkívül ritkán fordulnak elő, ami főként a nagymértékű elkerülési viselkedéssel magyarázható. Kis lile (Charadrius dubius) A kis lile Ausztria-szerte vulnerable VU (veszélyeztetett) besorolású a Vörös Listán. A kis lile Burgenlandban szintén veszélyeztetett besorolású. A vizsgálatok során kis liléket figyelhettünk meg mind a pontszerű kiértékeléseknél, mind a sávos kiértékeléseknél a vizsgálati terület déli részén, az F vizsgálati körben. (7. ábra). Parlagi pityer (Anthus campestris) A parlagi pityer Ausztria-szerte a Vörös Listán critical CR (kihalófélben lévő) besorolású. Burgenlandban nincs ilyen jellegű veszélyeztetettségi besorolás. Azonban Burgenlandban rendkívül ritka a parlagi pityer. A sávos kiértékelési terepbejárás során legalább két vadászterületet jelző parlagi pityert figyeltünk meg a vizsgálati terület keleti részén. 15. OLDAL június

18 7. ábra: A ritka költő madarak vadászterületei eloszlásának bemutatása (a bíbicnél 2 költő pár fiókákkal, a Pulli, vagyis pulóveres megjelölés a fiókákra vonatkozik, amelyek tollruházata még nem fejlődött ki teljesen); Kiebitz: bíbic, Flussregenpfeifer: kis lile, Brachpieper: parlagi pityer Szélenergia szempontjából érzékeny fajok a vizsgálati területen Rétisas (Haliaeetus albicilla) Helyi elterjedés: A rétisas csak néhány éve költ a Fertőzugban. Néhány pár található a magyar-osztrák határ mentén. A legközelebbi párok a beruházási területtől kevesebb, mint 10 km-re találhatók. Kelet-Ausztriában az áttelelő rétisasok jelentős állománnyal képviseltetik magukat. Tehát a rétisasok átrepülése minden évszakban várható. Tobias Dürr a madarakkal való ütközési statisztikában (2010. júliusi állapot) írja, hogy a rétisas az öszszesen 365 talált ragadozó madárból 40 ütközési áldozattal van jelen, tehát különösen erősen veszélyeztetett besorolású. Ausztriában is találtak már réti sast, először a weideni szélparkban 2009-ben, azonban az elhullás oka a boncolás ellenére tisztázatlan maradt. A 2010-es tavaszi vizsgálatoknál az andaui vizsgálati területen egyszer, április 8-án figyeltünk meg átvonuló, felnőtt réti sast (8. ábra). 16. OLDAL június

19 2010. május 19-én a környék bejárásakor a gabonaföldön pihenő fiatal (2-3 éves) réti sast figyeltünk meg. Ez a megfigyelés az andaui megfigyelési területtől mintegy 4 kilométerre történt. 8. ábra: Réti sasok megfigyelése az andaui vizsgálati területen án és a beruházási területtől északra én. Értékelés: Az ilyen jellegű, széles akciósugarú átrepülések a tágabb értelemben vett térségben sehol sem zárhatók ki. Jelenleg a Neurisse (Új hasadékok) területei és az Albrechtsfeldi tanyától délre fekvő, nyílt téri jellegű szántók és rétek a leginkább alkalmasak a túzokok és nagyragadozók számára. A meglévő adatok és az élőhely kialakítása alapján azonban az Andau vizsgálati terület sem táplálékszerzési területként, sem áttelelő területként nem játszik jelentős szerepet ennél a fajnál. Nagy túzok (Otis tarda) Helyi elterjedés: A nagy túzok a történelmi időkben elterjedt költő madár volt a Fertőzugban (Seewinkel). A beruházási területen is voltak egyedeik. A pusztító populáció-csökkenés (intenzív mezőgazdasági hasznosítás, szabad villamosvezetékek stb.) után a nagy túzok az országokon átnyúló, intenzív védelmi intézkedéseknek köszönhetően ismét felszálló ágban van a magyar-szlovák-osztrák hármashatár környékén. Ez a pozitív állomány-növekedés a beruházási területre is kifejti a hatását. A őszi előzetes vizsgálatok folyamán több napon keresztül megfigyelhető volt egy nagytúzok-kakas a vizsgálati területen. 17. OLDAL június

20 A 2010-es tavaszi vizsgálatok során a túzok jelenlétének nem volt nyoma az andaui vizsgálati területen illetve a közvetlen környezetében. Az attól délre fekvő Hanságban a túzokterületeken 2010 tavaszán még 21 túzok is megfigyelhető volt. Értékelés: Az andaui vizsgálati terület csak részeiben alkalmas a túzok élőhelyének, a területen költésre nem kerül sor. Mindenekelőtt ősszel, amikor az állatok jobban szétszélednek, használhatják a túzokok a területet menedékül vagy táplálékszerzésre illetve a vizsgálati terület fölött átrepülésre kerülhet sor. A beruházás a jelenlegi nagytúzok-populáció szempontjából jelentéktelennek sorolható be. Azonban a további pozitív állományfejlődés esetén, amikor fokozott repülési mozgásokra lehet számítani, bizonyos konfliktuspotenciál állhat fenn. Parlagi sas (Aquila heliaca) Helyi elterjedés: A parlagi sas az andaui vizsgálati területen rendszertelen táplálékszerző vendég. A magyar oldalon a parlagi sasnak van költőhelye, az nem ismeretes, hogy az andaui vizsgálati területtől milyen távolságra. Elképzelhető, hogy a magyar oldalon, az E megfigyelő ponttól látható nagy, használaton kívüli sasfészek egy parlagi sasé. Ezen sasok táplálékkereső repülései valószínűsíthetők a vizsgálati területen április 8-án ezen a területen magasan repülő süldő korú parlagi sast észleltünk a magyar oldalon. Az andaui vizsgálati területen április 15-én és 30-án megfigyelt két fiókáról feltételezhető, hogy ezek ugyanazok a madarak, amelyeket a halbturni vizsgálati területen megfigyeltünk. 18. OLDAL június

21 9. ábra: Parlagi sasok megfigyelése az andaui vizsgálati területen 2010 tavaszán Értékelés: A beruházási területet a parlagi sas potenciális élőhelyének, mindenekelőtt azonban táplálékszerzési területének tekinthetjük. A parlagi sasok átrepülése az egész évben valószínűnek tűnik tavaszán az összesen 16 vizsgálati napból csak 3 napon végeztünk ilyen jellegű megfigyeléseket a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a beruházásnak a fokozottan védett parlagi sas fajra gyakorolt befolyása közepesnek sorolható be. Rétihéja (Circus aeruginosus) Helyi elterjedés: A rétihéja a leggyakoribb szélenergia szempontjából releváns faj (n=67) az andaui vizsgálati területen. A költési területek a bányatavaknál, retenciós medencéknél és egyéb vizeknél lévő nádasokra összpontosulnak. A vizsgálatok során nem lehetett vadászterületet jelző vagy dürgő rétihéját észlelni a vizsgálati területen. Értékelés: A rétihéja esetében nem zárható ki a beruházással való konfliktus. Különösen tavasszal vezethetnek ütközéshez a rotorok magasságában végzett dürgési repülések, míg a talajközeli táplálékkereső repülések nem vezetnek konfliktushoz. 19. OLDAL június

22 Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Helyi elterjedés: A kékes rétihéja rendszeres téli vendég, különösen a nyílt és parlagban gazdag területeken. A vizsgálatok csak áprilisban kezdődtek, ebben az időpontban indultak el az áttelelő kékes rétihéják a téli menedékhelyekről. Értékelés: A kékes rétihéjáknál a beruházás alapvetően jelentéktelennek sorolható be, mivel a kékes rétihéja táplálékszerző útjaira szinte kizárólag a talajközelben kerül sor (1-5 m). Ezért nem várható a rotorokkal való ütközés. Hamvas rétihéja (Circus pygargus) Helyi elterjedés: A hamvas rétihéját csak átvonulóként észleltük rendszeresen a vizsgálati területen. A hamvas rétihéják költőterülete a Hanságban van. Az 1990-es években fennállt a költési gyanú a Pándorfalvi-síkon és a Lajta menti lapályon (szakirodalmi adatok). Értékelés: Bár nem zárhatók ki a ritka és rendszertelen költések a vizsgálati területen a szántókon, mindazonáltal a vizsgálati területen az biotóp szerkezete nem jelent vonzó költőterületet a hamvas rétihéjának. Barna kánya (Milvus migrans) Helyi elterjedés: A barna kányát a vizsgálati időszakban négy napon át észleltük az andaui vizsgálati területen. Az észlelések mind a magyar határhoz közel történtek, vagy a madarak a magyar oldalon tartózkodtak (A, C és E megfigyelési körök). Az észlelt egyedek valószínűleg magyarországi táplálékszerző vendégek voltak. Értékelés: A beruházási terület nem számít különösebben potenciális élőhelynek. Mindazonáltal elszórtan lehet számítani táplálékszerző repülésekre. Parlagi pityer (Anthus campestris) Helyi elterjedés: A parlagi pityer mint költő madár jelenléte igazolható a vizsgált területen. A parlagi pityer legalább két, vadászterületet megjelölő hímmel van jelen a vizsgálati területen. A vizsgálati terület óriási kiterjedése miatt azonban nem lehetett elvégezni a vadászterületek feltérképezését. Így lehetséges, hogy a parlagi pityernek további vadászterületei vannak. Értékelés: 20. OLDAL június

23 A meglévő szélparkok megfigyelései alapján a parlagi pityernél csekély a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. Ezért a parlagi pityer számára a beruházást jelentéktelennek lehet besorolni. Búbos pacsirta (Galerida cristata) Helyi elterjedés: A búbos pacsirta a települések környékének ritka költő madara. A vizsgálati területen az egyetlen észlelésre éppen Andau (Mosontarcsa) szélén került sor. Értékelés: A meglévő szélparkok megfigyelései alapján a búbos pacsirtánál csekély a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. A beruházás a búbos pacsirta szempontjából jelentéktelennek sorolható be. Partifecske (Riparia riparia) Helyi elterjedés: A parti fecske másodlagos élőhelyekre van utalva. Meredek falakra van szüksége ahhoz, hogy fészkelésre alkalmas odút vájjon május 24-én a Neurisse (Új hasadékok, K vizsgálati kör) vidékén lévő kavicsbányában legalább 6 használatban lévő költőodút jegyeztünk fel. Ennek a kavicsbányának a környékén mintegy 20 egyed tartózkodott. Értékelés: A beruházás a partifecske szempontjából jelentéktelen besorolású. Cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata) Helyi elterjedés: A cigány csaláncsúcs igen ritka költőmadár az extenzív kultúrtájon. A struktúrákban gazdag parlagot szereti, az elhagyott kavicsbányákat és romtalajt. Az andaui vizsgálati területen észleltünk cigány csaláncsúcsokat a költési időben közvetlenül a magyar határon (E és A megfigyelési pont). Értékelés: A más szélparkokban végzett megfigyelések alapján a beruházás a cigány csaláncsúcs szempontjából jelentéktelen besorolású. Hantmadár (Oenanthe oenanthe) Helyi elterjedés: A hantmadár Kelet-Ausztriában a vegetációszegény területeket népesíti be (kavicsbányák, ipari maradványok, romtalaj, lerakóhelyek). Többször figyeltünk meg hantmadarakat, a vizsgálati területen nagyon valószínű a költés. Értékelés: 21. OLDAL június

24 A meglévő szélparkokban végzett megfigyelések alapján a hantmadárnál csekély a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. Ezért a hantmadár szempontjából a beruházást jelentéktelennek lehet besorolni. Sordély (Miliaria calandra) Helyi elterjedés: A sordély a vizsgálati területen ritka költő madár. Ennek az oka az, hogy ritkák a vertikális struktúrákkal rendelkező parlagi területek. Többnyire nagyobb kavicsbányákat, romtalajokat és elhagyott ipari létesítményeket népesít be. Értékelés: Abból lehet kiindulni, hogy normális esetben, megfelelő élőhely esetén a sordély használja a szélparkokat. Tobias Dürr adatbázisában, amelyben a szélerőművi madárveszteségeket sorolja fel ( i állapot), a sordély 19 egyeddel szerepel. Ez egy énekesmadárnál viszonylag magas érték, és az ellen szól, hogy elkerülné a szélerőműveket. Várhatók tehát balesetek a szélerőműveknél, azonban ez valószínűleg kevés vagy semmilyen hatással nincs a sordély populációjának fejlődésére. A sordély esetében csekély a szélerőművekkel való, ütközés általi konfliktuspotenciál. Amíg nem pusztítják el a sordély élőhelyeit, a beruházás számára jelentéktelen besorolású. Gyurgyalag (Merops apiaster) Helyi elterjedés: A gyurgyalag az andaui vizsgálati területen rendszertelenül eloszló, ritka költő madár. Pontszerűen fordul elő főleg a kavicskitermelő területeken, amelyeken löszös réteg található május 24-én a Neurisse (Új hasadékok, K vizsgálati kör) térségében lévő kavicsbányában legalább 2 költő gyurgyalagpárt figyeltünk meg, amelyek ezen a területen fészkeltek az odúkban. Értékelés: Az andaui vizsgálati területen nem észlelhetők nagyobb gyurgalagkolóniák. Meglévő szélparkoknál (pl. Kittsee [Köpcsény] I) vannak gyurgyalagkolóniák a szélpark területén. A kolónia mérete növekedett az elmúlt években. Ritkán lehetségesek a szélerőművekkel való ütközések. Amennyiben nem károsítják a megfelelő élőhelyeket, úgy a gyurgyalag számára az andaui szélerőművi beruházás csak csekély konfliktuspotenciált jelent. Sárga billegető (Motacilla flava) Helyi elterjedés: A sárga billegető az andaui vizsgálati területen rendszeres, gyakori költő madár. Ausztria számos részén azonban csak átvonuló madárként ismerik a sárga billegetőt. Értékelés: 22. OLDAL június

25 A meglévő szélparkokban a hantmadarak és barázdabillegetők megfigyelései alapján a sárga billegetőnél sem áll fenn a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. Ezért a sárga billegető számára a beruházást jelentéktelennek lehet besorolni Egyéb jelentős faunafajok (madarak) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Helyi elterjedés: A kerecsensólyom Burgenland észak-keleti részén nagyon ritka költő madár. Értékelés: A vizsgálatok során április 8-án figyelhettünk meg egy vadászó kerecsensólymot az E megfigyelési körben. Ez volt az egyetlen megfigyelés 2010 tavaszán az andaui megfigyelési területen. A beruházási terület a kerecsensólyom potenciális táplálékszerzési élőhelye, a beruházás azonban alapvetően jelentéktelennek sorolható be a számára. Fogoly (Perdix perdix) Helyi elterjedés: A fogoly a Fertőzugban rendszeres költő madár. Szereti a kisméretű, tagolt mezőgazdasági területeket, amelyek kielégítő mértékben strukturáltak (parlag, fasorok, bozótos), és elegendő táplálékot biztosítanak. Értékelés: A fogoly mint költő madár kimutatható volt a beruházási területen. A tervezési terület élőhelyi minőségét azonban kimondottan korlátozottnak lehet tekinteni. A beruházás a fogoly szempontjából jelentéktelennek sorolható be Egyéb jelentős faunafajok (kisemlősök) Mezei hörcsög és közönséges ürge A április 8-tól május 31-ig a vegetáció, madárvilág és denevérek tényleges állapotára irányuló terepi vizsgálatok folyamán nem találtunk a mezei hörcsög és a közönséges ürge jelenlétére utaló nyomokat A tényleges állapot kiértékelése A tavaszi madárvonulás a régióra jellemző méreteket ölt. Télen a havi lúdszámlálások során különböző lúdfajokat (nyári lúd, vetési lúd, nagy lilik) lehet rendszeresen észlelni a közeli Sankt Andräer Zicksee (Szik-tó) és a Hanság területén. A tavaszi vizsgálatok során rétisast és parlagi sast lehet rendszertelen vendégként érzékelni a vizsgált területen. 23. OLDAL június

26 Az andaui szélpark projektberuházás megvalósítása a bíbicek esetében a költőterület csökkenését vonhatja maga után, amit kiegyenlítő intézkedésekkel lehet ellensúlyozni. A szélerőmű kis lilére gyakorolt hatása nem ismert. A más szélparkokban tett megfigyelések alapján a strukturális elemek megtartása mellett a sordély, a cigány csaláncsuk, a búbos pacsirta és a parlagi pityer fajoknál nem kell az andaui szélerőmű építési beruházás területén negatív hatásokkal számolni. 24. OLDAL június

27 Tényleges állapot, érzékenység, hatásintenzitás és beavatkozási erősség madárfaj Species vesz. Ö/IUCN VSRL SPEC vesz. Burgld tényállapot fürj Coturnix coturnix NT helyi jelentőségű közepes fogoly Perdix perdix VU helyi jelentőségű közepes fekete gólya Ciconia nigra NT I. függelék 2 4 a területen nem észlelték közepes fehér gólya Ciconia ciconia NT I. függelék 2 3 helyileg jelentéktelen közepes Parlagi sas Aquila heliaca CR érzékenység beavatkozási intenzitás nincs csekély nincs csekély nincs csekély nincs csekély I. függeék 1 - regionális jelentőségű magas közepes beavatkozási erősség csekély csekély csekély csekély közepes Magyarázat: többször lehetett parlagi sasokat észlelni a vizsgált területen. A vizsgált terület a parlagi sas vadászterületének nem képezi részét. Mind a magyar oldalon, mind a vizsgált terület északi részén található parlagisas-vadászterületek a közvetlen szomszédságban. hamvas rétihéja Circus pygargus CR I. függelék E 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély Magyarázat: A hamvas rétihéjákat a vizsgált területen átvonuló madárként figyeltük meg. A táplálékszerzés a talajközelben történik, repülés közben távolságot tart a szélerőműhöz, így nem kell ütközéssel számolni. Nem lehet kizárni a nagyon ritka szántóföldi fészkelést. rétihéja Circus aeruginosus NT I. függelék - 4 helyi jelentőségű nincs csekély vöröskánya Milvus milvus CR I. függelék 2 1 a területen nem észlelték magas barna kánya Milvus migrans EN nincs csekély nincs csekély I. függeék 3 2 regionális jelentőségű magas közepes Magyarázat: A 16 napból négyen figyeltünk meg barna kányát az andaui vizsgált területen. Számolni kell vadászterülettel a határ közelében a magyar oldalon. csekély nincs csekély közepes I. függeék 1 - regionális jelentőségű magas közepes közepes rétisas Haliaeetus albicilla CR Magyarázat: Egész évben számolni kell azzal, hogy rendszertelenül használja a területet. A vizsgálatok során 2 napon figyeltünk meg rétisast a kibővített vizsgálati területen. A vizsgált terület nem ismeretes kedvelt áttelelő területként. 25. OLDAL június

28 nincs csekély kék vércse Falco vespertinus CR a területen nem észlelték magas nincs csekély kerecsensólyom Falco cherrug CR I. függelék 1 - helyi jelentőségű magas Magyarázat: kerecsensólymot csupán egyszer figyeltünk meg a vizsgált területen. A vizsgált területen nincs a kerecsensólyomnak vadászterülete. nagy túzok Otis tarda CR I. függeék 1 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs nincs közepes Magyarázat: Az andaui vizsgálati területen a vizsgált időszakban nem észleltünk nagy túzokot. Az előző évben a szélerőműhöz végzett zónázási tanulmányok és egyéb vizsgálatok során megfigyeltünk nagy túzokokat, mégpedig mindenekelőtt ősszel és télen a Neurisse-Pußtaäcker területen és közvetlenül a magyar határ mellett. Továbbá az Albertkázmérpuszta és Kleylehof közötti terület is a túzok ismert menedékhelye. Körülbelül 5 km-re délre fekszik a Hansági Nemzeti Park, közel 20 egyedes túzokpopulációval. madárfaj Species vesz. Ö/IUCN VSRL SPEC vesz. Burgld tényállapot érzékenység beavatkozási intenzitás beavatkozási erősség bíbic Vanellus vanellus NT helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: Legalább 5 bíbicpár fészkel a vizsgálati területen. A szélerőművek megépítése vadászterület-vesztéshez vezethet. kis lile Charadrius dubius VU helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: Költési időben még 10 egyedet is lehetett észlelni az andaui vizsgálati területen és három különböző területen. Eddig nincsenek tapasztalatok arról, hogy milyen hatással vannak a szélerőművek a kis lilére. nagy póling Numenius arquata CR helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs búbos banka Upupa epops EN helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs nyaktekercs Jynx torquilla VU a területen nem észlelték közepes nincs csekély nincs réti fülesbagoly Asio flammeus CR I. függelék 3 1 a területen nem észlelték magas nincs csekély nincs kuvik Athene noctua CR helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs gyöngybagoly Tyto alba CR helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs uhu Bubo bubo NT I. függelék 3 4 a területen nem észlelték közepes nincs csekély nincs gyurgyalag Merops apiaster VU helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: A gyurgyalagok kis számban költenek az andaui vizsgálati területen, a szélerőműveknek a mintavételi területről való kismérvű eltolásával minimalizálni lehet a rotorral való ütközés veszélyét partifecske Riparia riparia NT helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: A partifecskék kis számban költenek az andaui vizsgálati területen, az nem ismeretes, hogy ez a faj mennyire hajlamos a rotorral való ütközésre. hantmadár Oenanthe oenanthe NT helyi jelentőségű nincs csekély nincs csekély nincs 26. OLDAL június

29 tövisszúró gébics Lanius collurio LC I. függelék 3 - helyi jelentőségű parlagi pityer Anthus campestris CR nincs csekély I. függelék 3 - helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs csekély nincs közepes Magyarázat: A parlagi pityerek kis számban költenek az andaui vizsgálati területen, életmódjuk alapján nem kell azzal számolni, hogy az andaui szélpark negatív hatással lenne erre a fajra. nincs csekély közepes sárga billegető* Motacilla flava* NT helyi jelentőségű magas Magyarázat: A sárga billegetők elterjedten költenek az andaui vizsgálati területen, életmódjuk alapján nem kell azzal számolni, hogy az andaui szélpark negatív hatással lenne erre a fajra. sordély Emberiza calandra NT helyi jelentőségű közepes nincs csekély nincs 7. táblázat: A természetvédelmi szempontból releváns fajok értékelése (tényállapot=a vizsgált terület jelentősége a fajra nézve, érzékenység = veszélyeztetettség foka, beavatkozás mértéke = a beruházás várható hatása a fajra, beavatkozási erősség = érzékenység x beavatkozás mértéke), a BaumUmwelt PlanungsGmbH sémája alapján kiértékelve 27. OLDAL június

30 Az érzékenység megítélése A beavatkozás-elemzésben leírjuk a szélerőművek felépítése által az adott fajnál elvárható hatásintenzitást valamint kiértékeljük annak erősségét. Amennyiben erős beavatkozási hatás lett megállapítva, úgy a beavatkozást csökkentő illetve kompenzáló intézkedések leírása következik a beavatkozás kiegyenlítésére. A maradék erősség kiértékelése végül erős vagy gyenge lesz a környezetvédelmi hatásvizsgálatokról szóló törvény értelmében, a beavatkozási erősségből és az intézkedések hatásából levezetve. ÉRTÉKSZINT (közel) jelentéktelen helyi jelentőségű regionális jelentőségű régióközi jelentőségű MEGHATÁROZÁS A vizsgálati területen nincs jelen a védendő érték vagy természetvédelmi szakmai szempontból csak alig jelentős mértékben A vizsgálati területen jelen van a védendő érték a Parndorfer Platte (Pándorfalvi-sík) helyi vonatkoztatási területen átlagos mértékben. A vizsgálati területen jelen van a védendő érték az Alsó-Ausztria pannóniai befolyásoltságú része és Észak-Burgenland vonatkoztatási területen jelentős mértékben A vizsgálati területen jelen van a védendő érték legalább a Kelet- Ausztria vonatkoztatási területen jelentős mértékben Vizsgálati terület 8. táblázat: Az állatok, növények, élőhelyek védendő értékek tényleges állapotának kiértékelésére szolgáló értékszintek A fajok érzékenységi besorolásának kritériumai A BMVIT szerint: Tervezet az RVS Madárvédelem a közlekedési útvonalakon -hoz Kritérium Fölérendelt veszélyeztetettségi állapot Veszélyeztetett Ausztriában (Ö) és Burgenlandban (Bgld) érzékenység nagyon magas magas közepes csekély nincs a teljes területen a teljes területen veszélyben végveszélyben lévő lévő és (endangered) és Ausztriában vagy Ausztriában vagy Burgenlandban veszélyeztetett (EN, Burgenlandban erősen veszélyeztetett VU/2,3) faj; továbbá (EN/2) faj; továbbá itt itt különösen kedvező különösen kedvező védelmi és fejlesz- védelmi és fejlesztési tési lehetőségek lehetőségek Ausztriában vagy Burgenlandban kihalófélben lévő faj (veszélyeztetettségi fok 1/RE) Ausztriában illetve Burgenlandban erősen veszélyeztetett faj (veszélyeztetettségi fok 2/EN) jó állományban vagy Ausztriában illetve Burgenlandban veszélyeztetett faj (3/VU), amelynél kedvező védelmi vagy fejlesztési lehetőségek állnak fenn; vagy Európában veszélyeztetett vendégek Ausztriában illetve Burgenlandban veszélyeztetett faj (3/VU) jó állományban vagy Ausztriában vagy Burgenlandban potenciálisan veszélyeztetett faj (4/NT) csekély állományban, de tipikus kísérőfaunával Ausztriában vagy Burgenlandban potenciálisan veszélyeztetett (4/NT), de elterjedt faj, esetleg VSRL-faj nem veszélyeztetett és nem VSRLfajok 28. OLDAL június