BUY SMART+ Beszerzés és klímavédelem. Útmutató járművek beszerzéséhez. Zöld beszerzés Európában

Átírás

1 BUY SMART+ Zöld beszerzés Európában Beszerzés és klímavédelem Útmutató járművek beszerzéséhez

2 Jelen útmutató az Intelligens Energia Európa program által finanszírozott Buy Smart+ Zöld közbeszerzés Európában EU-s projekt keretében készült. Kiadja: SEVEn, The Energy Efficiency Center Dátum: május Nyilatkozat: Jelen útmutató tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek. Az útmutató nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az EACI, sem az Európai Bizottság nem vállalja a felelősséget a benne tartalmazott információ bármilyen felhasználásáért.

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. Zöld beszerzés 7 3. Termékek és a rájuk vonatkozó szempontok 9 4. Vonatkozó környezeti címkék Európai gépjármű kibocsátási normák Európai tüzelőanyag-fogyasztási címke Gyakorlati útmutatások a zöld beszerzéshez és a járművek használatához Gyakorlati beszerzési útmutató Gyakorlati járműbeszerzési útmutató Gyakorlati tippek a járműhasználathoz Rövidítések listája Hivatkozások 30 3

4 1. Bevezető Picture: AboutPixel.de A közlekedés, a személy- és áruszállítás társadalmunk és életünk nélkülözhetetlen része, gazdasági jólétünk fontos pillére. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közúti közlekedés különösen nagy mértékben járul hozzá a légszennyező anyagok és üvegházhatású gázok kibocsátásához. A folyamatos technológiai fejlődés ellenére továbbra is egyre inkább szükség van környezetbarát termékek bevezetésére az áru- és személyszállítás terén. Az EU-ban körülbelül 230 millió személygépkocsi jut 500 millió lakosra. Ez két lakosra átlagosan egy autót jelent. Továbbá 2006-ban körülbelül 32 millió áruszállító jármű volt az utakon ( ben az EU 27 országok összes motorizált járművel megtett személyszállítási tevékenysége millió utaskilométer (pkm) volt a becslések szerint, azaz átlagosan km személyenként. Ez az érték magába foglalja az EU-n belüli légi és tengeri közlekedést is, de nem számít bele az EU és a világ többi része közötti közlekedés. A személyautók ennek az összértéknek 73,5%-áért voltak felelősek, a motorkerékpárok részesedése 2,4%, a városi és távolsági buszoké 7,8%, a vasutaké 6,2%, a villamosoké és metróké 1,4% volt. Az EU-n belüli légiközlekedés 8,0%-ot, az EU-n belüli tengeri közlekedés 0,6%-ot jelentett az összesből ben az uniós országokban milliárd tonnakilométer (tkm) volt az áruszállítás mértéke becslések szerint. Ez az érték magába foglalja az EU-n belüli légi és tengeri szállítást is, de nem számít bele az EU és a világ többi része közötti szállítás. Ebből a közúti szállítás 46,6%-ot tett ki, a vasúti szállítás 10,0%-ot, a belvízi utakon való vízi szállítás 3,3%-ot, az olajvezetékeken való szállítás pedig 3,3%-ot. Az EU-n belüli tengeri szállítás volt az árumozgatás második legjelentősebb módja, az összes teherszállítás 36,8%-a így történt, míg az EU-n belüli légi szállítás csak 0,1%-ot tett ki ( 1. kihívás: Klímavédelem Az EU közlekedésből és szállításból származó üvegházgáz-kibocsátása az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt (1990 és 2008 között több mint egyharmadával). 1 Az üvegházgáz-kibocsátások 84%-a CO 2, a többi főleg metán és nitrogén-oxidok (pl. dinitrogén-oxid, N 2 O). Jelenleg a személy- és áruszállítás felelős az összes üvegházgáz-kibocsátás 25%-áért az EU 27 országokban. Az egyéb szektorokban sikerrel elért kibocsátás-csökkentést a szállítás szinte semmissé teszi. A közlekedés CO (angolul) 4

5 kibocsátásának körülbelül felét a személygépjárművek, könnyű haszonjárművek és buszok okozzák. Európában minden évben több mint 15 millió újonnan regisztrált jármű jelenik meg az utakon, ezek 92%-a a 15 régebbi EU-tagállamban. Az autóipar energiahatékonyság terén elért fejlesztéseit rendre semlegesítik a növekedő forgalom, a járművek (néha jelentős mennyiségű) kiegészítő felszerelései és a növekvő motorizáció. Rendkívül fontos, hogy a járművek beszerzésekor figyelembe vegyék a piacon elérhető klímabarát technológiákat. 2. kihívás: Légszennyező anyagok A személy- és áruszállítás továbbá központi szerepet játszik a levegőszennyezés megelőzésében is, lévén, hogy ez a szennyezőanyag-kibocsátás (például a levegőben terjedő szilárd részecskék kibocsátásának) legjelentősebb helyi oka. A járművek szennyezőanyag-kibocsátásának értékelése során figyelembe kell venni, hogy ezeket a talaj szintjén bocsátják ki, ezért nem oszlanak el. A forgalom a városokban akár a szilárd részecskék kibocsátásának 50%-áért is felelhet, bár az összes részecske-kibocsátásnak csupán 20%-át teszi ki. Az EU jogszabályi keretei is tükrözik, mekkora szükség van lépésekre: a múltban a szilárd részecskéknek a levegőminőségről szóló 96/62/EK irányelv által meghatározott határértékét több európai város is gyakran átlépte, így a kibocsátások menynyiségét további levegőtisztasági tervek és cselekvési tervek segítségével kell csökkenteni a jövőben. A közlekedési szektorban egy fontos lépés a rendkívül sok szennyezőanyagot kibocsátó járművek kitiltása a városközpontokból. 3. kihívás: Zaj Egészségügyi és környezetvédelmi szempontból a zaj is fontos helyi szintű probléma. A zaj zavaró, és az emberek egészségére is káros lehet. A városokban a forgalom a zaj legfőbb forrása. A német állampolgároknak például 60 százalékát zavarja a közúti forgalom zaja. A közúti forgalom nappal 65 db(a) értéket, éjjel 55 db(a) értéket meghaladó zajának való folyamatos kitettség megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Berlin lakosságának körülbelül 10 százaléka olyan zajszinteknek van kitéve, amelyek folyamatossága egészségügyi kockázatot okozhat. 2 Ezek az adatok bizonyítják a forgalmi zaj csökkentésének szükségességét. A közlekedéstervezés megoldásain pl. a legalább éjszakára bevezetett sebességkorlátozás, tehergépjárművek forgalmának kitiltása stb. kívül a járművek zajkibocsátásának csökkentése pl. alacsonyabb zajt kibocsátó és üzemanyag-takarékos abroncsok használata is hozzájárulhat a környezet védelméhez. A nehéztehergépjárművek egyértelműen több zajt okoznak, ezért érdemes lehet ezeket megcélozni a zajcsökkentés érdekében. BuySmart+ Útmutató A jelen BuySmart+ útmutató összefoglalja a tiszta üzemű járművek kiválasztásának opcióit és eszközeit. 2 (angolul) 5

6 A tiszta üzemű autóflotta beszerzése a következő szempontok melletti elköteleződést jelenti: környezet- és klímavédelem; alacsonyabb függés az üzemanyagáraktól; védettség a belvárosi légszennyezés-ellenőrző területek behajtási korlátozásaival szemben; a környezetbarát céges arculat kialakításának lehetséges lépése; gazdasági hatékonyság. Az útmutató túlnyomó részben, de nem kizárólagosan a tiszta üzemű járművekről szóló irányelvre és az EU zöld közbeszerzési (GPP) eszköztárára épül, amelyek iránymutatást nyújtanak a tagállamok zöld járműbeszerzéseire és a GPP eszköztár járművekre vonatkozó követelményeire nézve. Az útmutató részei: információ a tiszta járműflottára vonatkozó zöld közbeszerzési feltételekről; bevezetés a környezeti védjegyek és címkék beszerzési eszközként való felhasználásába; általános tippek a beszerzéshez és a járművek üzemeltetéséhez. 6

7 2. Zöld beszerzés A zöld közbeszerzés (GPP) olyan folyamat, amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet. A EU-s energiapolitika 2020-ig a következők elérését tűzi ki célul: 20%-kal alacsonyabb CO 2 -kibocsátás, 20%-kal alacsonyabb energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások részesedésének 20%-os növekedése az energiamixben. Az energiahatékonyság növelése az egyetlen nem kötelező cél EU-s szinten, és ennek teljesülése a legkevésbé valószínű 2020-ig. A legújabb becslések szerint a megvalósítás jelenlegi üteme mellett csak a célkitűzés fele érhető el. Az energiahatékonyság céljának eléréséhez hatályba léptették az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelvet, amelynek 5. cikke előírja, hogy a közigazgatási szektor ajánlatkérői energiahatékony termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak. Forrás: 2012, CEPS, A zöld közbeszerzések aránya a 27 EU-tagországban 7

8 Az Európai Bizottság azóta több zöld közbeszerzési kezdeményezést is indított ban kiadott egy zöld közbeszerzésről szóló közleményt, amelyben a zöld közbeszerzés arányának 50%-ra való emelését célozta meg 2010-ig; kiadták a zöld közbeszerzési eszköztárat ( GPP Toolkit ) és több jogszabályi követelményt is meghatároztak: 106/2008/EK rendelet: Energy Star címkézés (2008) 2009/33/EK irányelv: Tiszta és energiahatékony közúti járművek (2009) 2010/30/EU irányelv: Energiahatékonysági címkézés (2010) 2010/31/EU irányelv: Épületek energiahatékonysága (2010) Az Európa 2020 stratégia a közbeszerzést határozta meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésének egyik kulcsfontosságú platformjaként októberében az EU Bizottsága kiadta a Zöld közbeszerzés! című kézikönyvet, amely betekintést nyújt a zöld közbeszerzés kérdéseibe. A közigazgatási szektorban és a magánvállalatokban a pályázati beszerzés lényeges kapocs a beszállítók és vásárlók között, ahol a beszállítók az innováció forrásaiként jelennek meg. A közigazgatási szervek évente körülbelül 2 trillió eurót költenek el, ami az EU GDP-jének 19%-ával egyenlő. A környezetvédelmileg hatékony termékek iránti fix kereslet egyre több olyan termék és szolgáltatás nyújtására ösztönözné a beszállítókat, amely összhangban van a modern minőségi és környezeti feltételekkel. A vállalatok számára az innovációközpontú beszerzés lesz az egyik lényeges ösztönző ahhoz, hogy kellő mértékben lépést tartsanak az innovációval egyre gyorsabban változó világunkban. A zöld beszerzés segít a környezeti problémák megoldásában azzal, hogy csökkenti a mérgező és üvegházhatású gázok kibocsátását. Ha zöld termékeket és szolgáltatásokat választunk, kevesebb veszélyes anyag kerül kibocsátásra, és többet őrzünk meg a természeti erőforrásokból. A környezeti hatás csökkentése általában az egészségre való káros hatásokat is visszaszorítja. A pályázati beszerzés továbbá hatékony eszköz a közigazgatási szervek és a vállalatok számára egyaránt CO 2 - kibocsátásuk visszaszorítására és klímavédelmi céljaik elérésére. A környezetbarát termékek olykor ugyan drágábban szerezhetők be, de hosszú távon gyakran mégis olcsóbbnak bizonyulnak. 8

9 3. Termékek és a rájuk vonatkozó szempontok A főbb szempontok a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelvből és a közlekedésre vonatkozó EU-s zöld közbeszerzési szempontokból származnak. A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv egyik célja a környezetbarát járművek széles körű elterjesztése a piacon. Az irányelv minden közúti gépjárműre kiterjed, beleértve a személygépkocsikat (M 1 ), a könnyű haszongépjárműveket (N 1 ), nehéztehergépjárműveket (N 2, N 3 ) és buszokat (M 2, M 3 ). Az irányelv előírja, hogy a vásárlási döntéseknél figyelembe kell venni az üzemeltetéshez kapcsolódó energetikai és környezeti hatásokat a jármű teljes élettartamára vonatkozóan. Ezeknek a hatásoknak tartalmazniuk kell legalább az energiafelhasználást, a szén-dioxid (CO 2 ), a nitrogénoxidok (NO x ), a nem metán szénhidrogének (NMHC) és a szilárd részecskék kibocsátását. A követelmények teljesítésére két opciót kínálnak: műszaki szempontok meghatározása energetikai és környezeti teljesítményre vagy az energetikai és környezeti hatásokra vonatkozó odaítélési követelmények meghatározása a beszerzési eljárásban. Az irányelv meghatározza a járművek működtetésével kapcsolatos életciklus-költségek kiszámításának közös szabályait, amelyeket a hatások anyagi számszerűsítésekor követni kell. Az externális költségek ilyetén internalizálása az új járműbeszerzések esetében fokozni fogja a közlekedési szektor hozzájárulását az EU környezeti, klíma- és energiapolitikáihoz azzal, hogy csökkenti az energiafogyasztást, valamint a CO 2 - és egyéb szennyezőanyag-kibocsátást. Az irányelv értelmében a járművek teljes élettartamára megállapított energiafelhasználás üzemeltetési költsége a következő módszerrel számítandó ki: A jármű kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztását a kilométerenkénti energiafelhasználás mértékegységeiben kell számolni, függetlenül attól, hogy ezt megadták-e közvetlenül (mint például az elektromos autók esetében) vagy sem. Amennyiben az üzemanyag-fogyasztást különböző mértékegységekben adták meg, azt az 1. táblázatban szereplő átváltási együtthatók segítségével át kell számolni kilométerenkénti energiafelhasználásra; minden energia-mértékegységnek csak egyféle pénzérték felelhet meg. Ez az egyedi pénzérték a benzinhez és a dízelolajhoz rendelt energia-mértékegységek adót nem tartalmazó ára közül az alacsonyabb, amennyiben az üzemanyagot közlekedési céllal használják; a járművek teljes élettartamára megállapított energiafelhasználás üzemeltetési költségét úgy kell kiszámítani, hogy a jármű teljes élettartama alatt megtett távolságot megszorozzuk a kilométerenkénti energiafelhasználással, valamint az energia-mértékegységnek a fent megállapított pénzértékével. 9

10 A járművek teljes élettartamára megállapított CO 2 -kibocsátás üzemeltetési költségét úgy kell kiszámítani, hogy a jármű teljes élettartama alatt megtett távolságot megszorozzuk a kilométerenkénti szén-dioxid kibocsátás kilogrammban kifejezett értékével, valamint a 2. táblázatban szereplő tartományban megadott kilogrammonkénti költséggel. A járművek teljes élettartamára megállapított szennyezőanyag-kibocsátás üzemeltetési költségét úgy kell kiszámítani, hogy összeadjuk a nitrogén-oxidok, a nem metán szénhidrogének és szilárd részecskék kibocsátásának a jármű teljes élettartamára megállapított költségeit. A járművek teljes élettartamára megállapított, az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó kibocsátások üzemeltetési költségeit úgy kell kiszámítani, hogy a jármű teljes élettartama alatt megtett távolságot megszorozzuk a kilométerenkénti kibocsátás grammban kifejezett értékével, valamint a grammonkénti költséggel. A költségre vonatkozó adat a melléklet 2. táblázatában szereplő átlagos közösségi értéknek felel meg. Az ajánlatkérő szervek, ajánlatkérők és piaci szereplők magasabb költségekkel is számolhatnak, feltéve, hogy ezek a költségek nem haladják meg a 2. táblázatban szereplő idevonatkozó értékek kétszeresét. Az irányelvből vett alábbi táblázatok tükrözik a jármű teljes élettartamára megállapított üzemeltetési és környezeti költségek közös alapjait, a fentiekkel összhangban. A közúti járművek teljes élettartamára vonatkozó üzemeltetési költségek kiszámításához alkalmazandó adatok 1. táblázat: Az üzemanyagok energiatartalma Üzemanyag Energiatartalom Dízelgázolaj Benzin 36 MJ/liter 32 MJ/liter Földgáz/biogáz MJ/Nm 3 Cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) Etanol Biodízel Emulziós üzemanyag 24 MJ/liter 21 MJ/liter 33 MJ/liter 32 MJ/liter Hidrogén 11 MJ/Nm 3 10

11 2. táblázat: A közúti közlekedésből származó kibocsátások költségvonzata (2007-es árak alapján): CO 2 NO x nem metán szénhidrogének (NMHC) szilárd részecskék 0,03 0,04 EUR/kg 0,0044 EUR/g 0,001 EUR/g 0,087 EUR/g 3. táblázat: A közúti járművek teljes élettartam alatti futásteljesítménye Járműkategória (a 2007/46/EK irányelvben meghatározott M és N kategóriák) Személygépkocsik (M 1 ) Könnyű haszongépjárművek (N 1 ) Nehéztehergépjárművek (N 2, N 3 ) Autóbuszok (M 2, M 3 ) Összes futásteljesítmény km km km km Az alábbi táblázat példát kínál az üzemeltetési költségek kiszámítására az irányelv szerint négy különböző, dízelmotorral működő személygépkocsi az Euro 5 szabvány szerint: Dízelmotoros személyautók paraméterei az Euro 5 szabvány szerint Ár Üzemanyag l/100 km 4,8 5,2 5,6 5,9 1,6 EUR/l CO 2 g/km ,03 EUR/kg NO x g/km 0,18 0,18 0,18 0,18 0,0044 EUR/g NMHC g/km ,001 EUR/g szilárd részecske g/km 0,005 0,005 0,005 0,005 0,087 EUR/g Teljes élettartam alatti ezer km futásteljesítmény Üzemanyagok költsége EUR CO 2 -kibocsátások EUR költsége Egyéb kibocsátások EUR költsége Összes költség EUR A táblázat azt mutatja, hogy mintegy 4000 euró takarítható meg a teljes élettartam költségeiből, ha 1 liter/100 km alatti üzemanyag-fogyasztással rendelkező autót vásárolunk. Az eredmény természetesen az üzemanyag árától is függ. 11

12 A közlekedésre vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények konkrét szempontokat kínálnak a zöld járműbeszerzésekhez. A dokumentum kijelenti, hogy a követelmények kiegészítik a 2009/33/EK irányelvet, és azzal egyetértésben kell olvasni azokat. A zöld közbeszerzési (GPP) eszköztár azonban az irányelv meghatározásaitól eltérően kategorizálja a járműveket: személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek, közösségi közlekedési járművek és szolgáltatások, illetve hulladékgyűjtő járművek és szolgáltatások. 3 A dokumentum hivatkozik továbbá az irányelvben és más eszközökben (pl. feltüntetett életciklus-költségszámításokra. A követelmények két fő csoportra oszlanak: az alapkövetelmények a legfőbb környezeti hatásokra vonatkoznak, és csak minimális adminisztratív terheket és pluszköltségeket igényelnek, az átfogó követelmények pedig a piacon elérhető leginkább környezetbarát termékek beszerzését teszik lehetővé. Az alábbiakban bemutatjuk a közlekedésre vonatkozó főbb uniós GPP követelményeket. A teljes szöveg a következő linken tölthető le: (a tartalom angolul érhető el). Személyautók és könnyű haszongépjárművek Az EU tagállamai és az Európai Parlament 1996-ban elfogadta a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO 2 -kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégiát, amelynek célja az újonnan értékesített személygépkocsik átlagos CO 2 -kibocsátásának 120 g/km értékre való lecsökkentése volt 2005-re vagy legkésőbb 2010-re. Ezeket a célértékeket jelenleg csak a kisméretű vagy a legjobb energiahatékonyságú autók teljesítik (lásd pl. a Topten adatbázist). A következő táblázat az EU GPP eszköztárában meghatározott, a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO 2 -kibocsátásának csökkentésére vonatkozó feltételeket mutatja be. Általánosságban véve az átfogó követelmények %-kal szigorúbbak, mint az alapkövetelmények. 3 Olyan esetekben van szó szolgáltatásokról, amikor nem a szervezet a járművek tulajdonosa, hanem az szállítási szolgáltatásokat (közösségi busz, hulladékgyűjtés stb.) vásárol. 4 az átfogó követelmények a környezetvédelmi teljesítmény több aspektusát, illetve magasabb szintjeit veszik számításba az alapkövetleményekhez képest. 12

13 Jármű típusa Alapvető követelmények CO 2 g/km Átfogó követelmények CO 2 g/km Mini Kicsi Kompakt Közepes Nagy Magas/Exkluzív Terepjáró/Családi autó Kis furgon Egyéb furgon Megjegyzés: Az új személygépkocsik kibocsátási követelményeit meghatározó 443/2009/EK rendelet előírja, hogy az új személygépkocsik 2015-re elérjék a meghatározott CO 2 -kibocsátási célértékeket tól tovább szigorítják ezeket a feltételeket. A határértékeket az adott jármű kilogrammban mért súlyának megfelelően határozzák meg. A határértékekre az alábbi táblázat nyújt példákat (hozzávetőleg a mini, kicsi és magas/exkluzív járműveknek megfelelően): Autó súlya [kg] CO 2 -kibocsátási határ [g/km] Érdekes módon a GPP eszköztár követelményei szigorúbbak a kisméretű autók kategóriájában, de kevésbé korlátozóak a nagyobb/exkluzív modellek terén tól az új autóflották átlagos kibocsátásának a szabályozásban foglalt célértéke 95 g CO 2 /km, ami a kisméretű autókra vonatkozó átfogó követelmények szintje. Az EU GPP eszköztár előírja továbbá, hogy a személygépkocsiknak teljesíteniük kell az Euro 5 szabvány feltételeit (alapkövetelmények) vagy az Euro 6 szabványéit (átfogó követelmények), amelyeket a 692/2008/EK rendelet határoz meg, valamint előírja a környezettudatos vezetésre (eco-driving) vonatkozó tájékoztatást és útmutatást. 13

14 Az átfogó követelmények mindezen felül olyan minőségi tényezőket is felölelnek, mint a keréknyomás-figyelő rendszerek, üzemanyag-fogyasztás figyelő rendszerek, illetve fokozat-visszajelző (GSI); ezek mind hozzájárulnak az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. Az átfogó követelmények a járművek gumiabroncsainak zajkibocsátására és gördülési ellenállására, valamint a légkondicionáló gázokra is kitérnek, amelyek összesített globális felmelegedési potenciálja (GWP) 150. Plusz pontok adhatóak az alternatív üzemanyagok használatáért (beleértve a hibrid rendszereket) vagy az alap- és átfogó követelményekben szabottaknál jobb paraméterekért. Közösségi közlekedési járművek (buszok beszerzése) Az alapkövetelmények értelmében a beszerzett közösségi közlekedési járműveknek (buszoknak) meg kell felelniük a 2005/55/EK irányelvben meghatározott kiemelten környezetbarát jármű (EEV) kritériumoknak, amelyek közé NO x -, CO-, NHMC-, részecske- és egyéb kibocsátások tartoznak. Az átfogó követelmények teljesítéséhez a buszoknak meg kell felelniük az Euro VI szabvány kibocsátásokra vonatkozó feltételeinek (amelyeket az 582/2011/EU rendelet határoz meg), valamint az alábbi egyéb követelményeknek: kipufogócső elhelyezkedése (az utasoldallal ellentétes oldalon); kenőolajak használata (alacsony viszkozitású motorolajok pl. részben biológiailag lebomló anyagokból és megújuló nyersanyagokból származó széntartalommal); valamint maximum gördülési ellenállási érték és (a gördülési zajt feltüntető) gumi címke előírása. További pontok adhatók például alternatív üzemanyagok használatáért (beleértve a hibrid rendszereket), a törvényileg előírt szinteknél alacsonyabb zajkibocsátásért, a keréknyomás-figyelő rendszerekért vagy 100 éves távlatra számolva a 2500-nál alacsonyabb GWP-jű légkondicionáló gázokért. További pontok járnak újrahasznosított vagy megújuló anyagok használatáért a járműben, illetve start-stop rendszerért. 5 Hasonló feltételek vonatkoznak közösségi közlekedési (busz-) szolgáltatások beszerzésére. Az alap- és átfogó követelményeken, valamint az odaítélési feltételeken túl a GPP eszköztár szerződésteljesítési rendelkezéseket is kínál, például kötelezettség lehet a jelentések írása az üzemanyag-fogyasztásról, a járművezetők képzése és a kenőolajok és gumiabroncsok megfelelő ártalmatlanítása/selejtezése. 5 A start-stop rendszerek automatikusan leállítják és újraindítják a belső égésű motort. Ez csökkenti az üzemanyagfogyasztást és a CO 2 -kibocsátásokat, mert csökkenti a motor üresjáratban töltött idejét. 14

15 Hulladékgyűjtő gépjárművek A hulladékgyűjtő gépjárművekre vonatkozó feltételek nagyon hasonlóak a buszok követelményeihez. A legfőbb különbséget az jelenti, hogy kisebb hangsúlyt helyeznek a légkondicionálásra, mivel ezek a járművek jellemzően éjszaka vagy korán reggel üzemelnek, és csak a vezetőfülke lehet légkondicionált, illetve elhagyják a globális felmelegedési potenciálra (GWP) vonatkozó kikötéseket. Továbbá a CO 2 -kibocsátások sincsenek meghatározva, mivel a járművek mérete és használatuk gyakorisága változó. A hulladékgyűjtő gépjárművekre vonatkozó alapkövetelmények a következők: EEV (kiemelten környezetbarát jármű) kibocsátási normák; 102 db (A) alatti zajkibocsátás, beleértve a hulladéktömörítő berendezéseket (mérések a 2000/14/EK irányelv szerint). Az átfogó követelmények a következőkre térnek ki: a kibocsátásokra vonatkozó Euro VI szabvány feltételeinek teljesítése; 102 db (A) alatti zajkibocsátás segédüzemi egységek külön motorjainak szennyezőanyag-kibocsátása (CO, szénhidrogének és NO x, részecskék); gumiabroncsok gördülési ellenállása és gördülési zajkibocsátása. A közösségi közlekedési eszközökhöz hasonlóan a hulladékgyűjtési szolgáltatások teljesítésére is vonatkoznak egyedi szerződéses rendelkezések (ezeket leszámítva az alap- és átfogó követelmények megegyeznek). A rendelkezések előírják például a jelentések írását az üzemanyagfogyasztásról, a járművezetők képzését és a kenőolajok és gumiabroncsok megfelelő ártalmatlanítását/selejtezését. 15

16 Gumiabroncsok osztályozása A gumiabroncsok felelnek a járművek üzemanyag-fogyasztásának 20 30%-áért. Ezért a jó minőségű gumiabroncsok beszerzése lehetővé teszi az üzemanyag-fogyasztás jelentős mértékű csökkentését, ami kevesebb CO 2 -kibocsátást eredményez 6. Ezért 2012 novemberében bevezetik a gumiabroncsok energiacímkézését (az 1222/2009/EK és 1235/2011/EU irányelvek értelmében). Ez a személygépkocsikra, könnyű haszonjárművekre és nehéz tehergépjárművekre jellemzően használt gumiabroncsokra vonatkozik. A címke információt nyújt a gumiabroncsok gördülési ellenállásáról (üzemanyag-hatékonyság), nedves tapadási teljesítményéről és külső gördülési zajáról. A gördülési ellenállást és a nedves tapadási teljesítményt A-tól G-ig osztályozzák, ahol az A a legjobb és G a legrosszabb. Az üzemanyag-hatékonysági címkén például az E és A energiaosztályok közötti különbség majdnem 40%! Számos gumiabroncsról már 2012 novembere előtt is nyújthatnak információt. 6 (angolul) 16

17 4. Vonatkozó környezeti címkék A környezeti védjegyek és címkék számos területen nyújtanak támogatást fogyasztóknak vagy beszerzőknek környezettudatos beszerzési döntések meghozásához. Az elv egyszerű: a közzétett, összehasonlítható információ segíti a beszerzőket a beszerzési döntések meghozatalában. Az öszszes beszerző kumulált beszerzési döntései így a beszállítókra is ösztönzőleg hatnak például a környezetbarátabb termékek előállítására vonatkozóan. A járműszektorban az elektromos eszközök bejáratott energiacímkéjéhez (pl. A+ hűtőszekrény) hasonló energiahatékonysági címkét csak nemzeti szinten és önkéntes alapon vezettek be, mert túl nagyok az eltérések a különböző járművek között ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek. 4.1 Európai kipufogógáz-kibocsátási normák gépjárművek esetében Honlap: Cél: Az európai kipufogógáz-kibocsátási normák szigorúan véve nem tekinthetőek környezeti címkének, de az új járművekre vonatkozóan megállapított légszennyező anyagok határértékeinek betartását követeli meg. Termékek / szolgáltatások csoportja: A normák hatáskörébe tartozik minden személygépjármű, nehéz teherszállító gépjármű, busz, motorkerékpár és robogó. Tanúsító intézmény és szempontok: Az európai kibocsátási normáknak megfelelő határértékek a következő légszennyező anyagokra vonatkoznak: szén-monoxid (CO), nitrogén-oxidok (NO x ), szénhidrogének (HC) és szilárd részecskék. A határértékek a motor és a jármű típusától függően változnak, és rendszeresen felülvizsgálják őket január elsejétől egész Európában érvényes az Euro 4 szabvány (98/69/EK irányelv), és minden újonnan vásárolt könnyű haszongépjárműre kötelező. Az Euro 5 szabvány szeptember 1-jétől vonatkozik a járművek tanúsítására, és január 1-jétől az új típusú autók és furgonok regisztrációjára és értékesítésére az uniós piacon. Az Euro 5 fő jelentősége az, hogy a dízel gépjárművek részecske-kibocsátását 25 mg/km-ről 5 mg/km-re csökkenti. Az Euro 6 szabvány január 1-jén lép hatályba, és a dízel autók NO x -kibocsátását csökkenti 180 mg/km-ről 80 mg/km-re. A nehéztehergépjárművekre vonatkozóan 2009 júniusában fogadták el a Bizottság javaslatát az új, Euro VI kibocsátási norma bevezetéséről. Ennek célja a teherautók és buszok nitrogén-oxid és részecske-kibocsátásának csökkentése 2013 januárjától. Az Euro VI javaslat közös uniós szabályokat fektet le a nehéztehergépjárművek és motorjaik szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozóan. A javaslat a nitrogén-oxidok (NO x ) kibocsátásának 80%-os, a részecske-kibocsátások 66%-os csök- 17

18 kentését irányozza elő az Euro V szabvány határértékeihez képest. Az új járműmodellek kibocsátásait egységesített vizsgálati eljárás során mérik meg a kibocsátási szabványoknak való megfelelés igazolására. Piaci jelentőség: Az új járművekre vonatkozóan a törvény szabályozza a jelenlegi kibocsátási szabványokat. Az Euro 6 szabvány határértékei 2014-től vonatkoznak majd a gépjárművekre. 4.2 Európai tüzelőanyag-fogyasztási címke Cél: Az európai tüzelőanyag-fogyasztási címke a személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásáról és CO 2 - kibocsátásáról nyújt tájékoztatást a fogyasztónak. Termékek / szolgáltatások csoportja: A címke az összes személygépkocsira vonatkozik. Címkekiállító szerv és odaítélési szempontok: Az eu rópai tüzelőanyag-fogyasztási címkét a 93/116/EK és 1999/94/EK európai irányelvek határozzák meg. Az irányelvek értelmében a minden személygépkocsi esetében feltüntetendő minimális információ tartalmazza az alapvető specifikációkat (márka, modell, hengerűrtartalom stb.), a városban és városon kívül fellépő üzemanyag-fogyasztást (liter/100 km) és ezek kombinációját, valamint a kombinált vezetés CO 2 -kibocsátását. Az autókereskedők kötelesek a vásárlók rendelkezésére bocsátani ezeket az információkat egy tájékoztató táblázatban, amelyet külön is összeállíthatnak. Ezen felül további információkat is meg kell adni a potenciális vásárlóknak, például a feltüntetett fogyasztási értékek összehasonlító értékeit vagy ajánlásokat a hatékony vezetés gyakorlatára. Piaci jelentőség: Bár az elmúlt 30 évben több mint 25%-kal javult a járművek hatékonysága, az egyes járművek fogyasztásában csak korlátozott mértékű megtakarítást sikerült elérni. A magasabb motorizáció, a kényelmi és biztonsági felszereltség növekedése felé irányuló trendek többé-kevésbé semmissé teszik a hatékonyságban elért fejlődést. Az európai tüzelőanyag-fogyasztási címke célja ezt a trendet kívánja megfékezni, valamint a fogyasztók piaci erején keresztül elérni az átlagosan 120 g/kmes CO 2 -kibocsátást az európai személygépkocsik terén. 18

19 Példa A címke egyelőre nem egységes a tagállamok között, de az országok alkalmazhatnak saját nemzeti energiacímkézési rendszert. Az Egyesült Királyság például 2005 júliusában hozta létre új üzemanyag-fogyasztási címkéjét. Ez olyan univerzális címke, amelyen az energiaosztályok nincsenek tekintettel a jármű típusára, hanem az abszolút kilométerenkénti CO 2 -kibocsátás alapján szabják meg őket. Az energiacímkét a brit Közlekedési Minisztérium támogatja, és az adott autó (számmal és energiaosztállyal kifejezett) CO 2 - kibocsátásán kívül annak becsült üzemanyag-költségéről, üzemanyag-fogyasztásáról és egyéb jellemzőiről is tájékoztatást nyújt. A címkéről további információ található a következő weboldalon: (angolul) 19

20 5. Gyakorlati útmutatások a zöld beszerzéshez és a járművek használatához 2004-ben a Tanács és az Európai Parlament két irányelvet fogadott el, amelyek célja a közbeszerzésre vonatkozó meglévő európai szabályozások tisztázása, egyszerűsítése és korszerűsítése: A 2004/18/EK irányelv az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekről; A 2004/17/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól. Az irányelvek számos lehetőséget kínálnak a zöld közbeszerzési szempontok alkalmazására a szerződés odaítélésének folyamata során: környezeti feltételek alkalmazása a műszaki specifikációkban (23. cikk, 3/b szakasz); ökocímkék használata (23. cikk 6. szakasz); szociális és környezetvédelmi tárgyú feltételek a szerződés teljesítésére vonatkozóan (26. cikk); a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének igazolására vonatkozó feltételek (27. cikk); a gazdasági szereplő kötelezése arra, hogy igazolja, hogy a szerződést környezetgazdálkodási intézkedések mellett tudja teljesíteni (48. cikk 2/f szakasz és 50. cikk); a szerződés odaítélésének szempontjainak környezeti jellemzőkre való alapozása (53. cikk). Az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgásának alapelveit a Szerződések 7 fektetik le a nemzetiségen alapuló diszkrimináció tiltásával együtt. Ezekből az alapelvekből számos specifikusabb elvet dolgoztak ki a beszerzés területére vonatkozóan, elsősorban az Európai Bíróság eseti jogának segítségével. Ezek az átláthatóság, egyenlő bánásmód, arányosság és kölcsönös elismerés elvei. Fontos megemlíteni, hogy ezek az elvek szélesebb körben alkalmazandóak, mint a vonatkozó irányelvek az irányelvek hatálya alá nem tartozó vagy azokhoz túl kis léptékű eljárásoknak teljesíteniük kell ezen elvek feltételeit. A közigazgatási hatóságoknak be kell tartaniuk ezeket az elveket a zöld közbeszerzés terén ugyanúgy, mint bármilyen közbeszerzés során. A zöld beszerzés megvalósításához számos forrás érhető el az EU zöld közbeszerzési weboldalán: 7 Az EU szerződései, pl. maastrichti szerződés, római szerződés. 20

21 A 2011 októberében megjelent Zöld közbeszerzés! kézikönyv letölthető innen: vagy a BuySmart+ projekt honlapjáról: Gyakorlati beszerzési útmutató 1. lépés: Alapozza meg az eljárást, nyerje el alkalmazottai és mások támogatását! Javasolt az intézményben vagy vállalatban zöld közbeszerzési politikát életbe léptetni még a beszerzési eljárás elindítása előtt. A beszerzési irányelveknek tartalmazniuk kell a leggazdaságosabb pályázat életciklus-költségszámítással való elbírálásának részleteit. Válasszon zöld címet, amivel a politikát kommunikálja alkalmazottai és a külvilág felé. 2. lépés: Mérje fel valódi szükségleteit! Ebben a lépésben a beszerzés szükségességét és komplexitását kell megvizsgálni. A termék megvásárlásának alternatíváit, pl. régi berendezések megjavítását vagy új termék lízingelését is meg kell fontolni, illetve a hatékonyságot és a környezetbarát szempontok szinergiáját javító intézkedéseket is. A szükségletek, igények kritikus és pontos elemzése a környezetbarát beszerzés egyik legfontosabb lépése. 3. lépés: Határozza meg a beszerzés tárgyát! A szerződés tárgya a beszerezni kívánt termék, szolgáltatás vagy munkálat. Az ajánlatkérőknek lehetőségükben áll környezetbarát vagy teljesítményen alapuló termékmeghatározást adni. A funkció szempontjából írja le szükségleteit, hogy ne zárja ki az alternatív megoldásokat. 4. lépés: Határozza meg a műszaki specifikációkat! A műszaki specifikációk leírják a szerződést a piac számára, és megszabják a teljesítés követelményeit. Alkalmazzon környezeti szempontokat, hogy erőforrásokat és energiát takarítson meg, valamint csökkentse a hulladékképződést és a szennyezést. A GPP eszköztár a zöld közbeszerzés alkalmazásának egyik fontos eszköze. ( A GPP eszköztár két kategóriára osztja a követelményeket minden szektor esetében: - Az alapkövetelményeket a tagállamok bármely ajánlatkérő hatósága alkalmazhatja, ezek a legfőbb környezeti hatásokra vonatkoznak, és csak minimális adminisztratív terheket és pluszköltségeket igényelnek. - A magasabb szintű átfogó követelmények a piacon elérhető leginkább környezetbarát termékek beszerzését teszik lehetővé, amelyek megvásárlása az ugyanolyan funkciót betöltő más termékekhez képest több adminisztratív teherrel és költséggel járhat. Minden kategóriában kínálnak minimális követelményeket és opcionális odaítélési feltételeket: a) Minimális követelmények: Ezeket a követelményeket feltüntetik a teljesítményi specifikációk- 21

22 ban, és a szolgáltatás vagy termék szolgáltatójának teljesítenie kell őket (pl. elektromos berendezés maximális kapacitása). Egy kötelező kritérium nem teljesítése kizárja az ajánlatot a pályázatból. A központi környezeti feltételek betartása szigorúan kötelező. b) Opcionális odaítélési követelmények: Ezeket a követelményeket pontok segítségével értékelik, és a pályázat odaítélése során a többi követelményhez viszonyítva kezelik. A választható követelmények összpontszáma (összesen 100% érhető el) jelzi a környezeti jellemzők, például újrahasznosíthatóság vagy energiahatékonyság meglétét. Ezek a követelmények a nekik kijelölt fontosság szerint kerülnek értékelésre. Így a gazdasági és környezeti érdekeket megfelelően lehet súlyozni. A követelményeket az 5. lépésben írjuk le. Alapvetően a környezeti érdekek akkor is jelentős hatással lehetnek anélkül, hogy megfelelnének a kötelező feltételeknek, ha opcionális követelményként magas pontszámot kapnak. Így a bizonyos követelményeket nem teljesítő eszközök is tekintetbe vehetőek, ha környezeti jellemzőik összpontszáma meggyőző. A GPP eszköztár a következő termékcsoportokra vonatkozik: Másoló- és nyomtatópapírok Tisztítási termékek és szolgáltatások Irodai számítástechnikai berendezések Építőipar Közlekedés Bútorok Elektromosság Élelmiszerek és vendéglátás Textilek Ablakok, üvegezett ajtók és felülvilágítók Hőszigetelés Kemény padlóburkolatok Fali panelek Kombinált hő- és energiatermelés (CHP) Útépítés és közúti jelzések Közvilágítás és közlekedési lámpák Mobiltelefonok Beltéri világítás Kertészeti termékek és szolgáltatások Az ökocímkék is hasznos eszközök a követelmények specifikációinak kidolgozásához és a termékek és szolgáltatások megfelelésének igazolásához egyaránt. Számos különböző ökocímke létezik, például olyanok, amelyek egy adott kérdéssel foglalkoznak, mint az Energy Star címke, vagy több követelményt összevonó címkék. Fontos megjegyezni, hogy a beszerzési eljárás során nem lehet a címkéket alkalmazni, de a címkékhez tartozó követelményeket igen (Európai Bíróság, május 10., C 368/10. ügy). 5. lépés: Határozza meg az odaítélési feltételeket! Határozza meg a pályázat odaítélésének feltételeit, pl. jobb környezeti hatékonyság, illetve súlyozásukat a pályázatok értékelésénél. Az elbírálási feltételeknek a szerződés tárgyára kell vonatkozniuk. Írja le, hogyan számítja ki az életciklus-költséget és hogyan súlyozza azt az értékeléskor. 22

23 Életciklus-költség Egy ajánlat költséghatékonyságát nemcsak annak beszerzési ára határozza meg, hanem az üzemeltetési költségek is. Az ajánlatok összehasonlításához a várható hasznos élettartam egészére vonatkozó beszerzési, üzemeltetési és ártalmatlanítási/selejtezési költségeket (életciklus-költségeket) kell kiszámítani. Minden termékhez kínálnak kalkulátort, amellyel összehasonlítható az ajánlatok költséghatékonysága. Az energiával kapcsolatos környezeti szempontok számításba vétele esetén a következő tényezőket kell mérlegelni: - a szolgáltatóknak garantálniuk kell az áram- és energiafogyasztás maximális határát a számításhoz; - az olyan tényezőket, mint a különböző üzemmódokban évente eltöltött időtartam, a valóságnak megfelelően kell felmérni és empirikusan igazolni, amennyiben ez lehetséges; - lehetőség esetén számba kell venni az energiafogyasztást csökkentő műszaki intézkedéseket, pl. számítógépek energiagazdálkodása és automatikus kikapcsolási funkciója. 6. lépés: Határozzon meg szerződésteljesítési feltételeket! Szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával további releváns energiahatékonysági/környezeti követelményeket határozhat meg. 7. lépés: Ítélje oda a szerződést! A műszaki követelményeket teljesítő összes ajánlat közül a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak ítélik oda a szerződést a BuySmart+ életciklus-költségszámítási kalkulátor eredményei és az odaítélési követelményeknek való megfelelés mértéke alapján. 5.2 Gyakorlati járműbeszerzési útmutató Zöld beszerzési eljárás indításakor az első kérdést uniós szinten kell feltenni. A Tiszta Járművek Portálja ( egy új webes adatbázis, amelynek célja a tiszta és energiahatékony közúti járművek iránti kereslet szintjének biztosítása, valamint a gyártók ösztönzése, hogy alacsony energiafelhasználású, alacsony CO 2 - és szennyezőanyag-kibocsátású járművek fejlesztésébe fektessenek be. A 443/2009/EK rendelet (8. cikk) alapján a tagállamok minden naptári évre vonatkozóan nyilvántartást vezetnek a személygépkocsikról, azok típusáról és CO 2 -kibocsátásáról (és egyéb jellemzőikről, pl. a környezettudatos innovációról stb.). 23

24 A járművek beszerzésekor a következő kérdéseket javasolt mérlegelni: 8 1) Szükség van-e az autóra? Autó beszerzése előtt mindenképpen mérlegelni kell, hogy valóban szükség van-e rá. Ha ritkábban utazunk, vagy rövidebb távokat teszünk meg, a közös autóhasználat és a telekocsi rendszer is megoldás lehet szintúgy, mint a közösségi közlekedés használata is. Ahogyan új hűtőszekrény vagy mosógép vásárlásakor is, meg kell fontolni a szükséges autó típusát és méretét. Általánosságban véve a kisebb autók és a kisebb motorral rendelkező autók üzemanyag-fogyasztása hatékonyabb. 2) Tájékozódjon az üzemanyag-hatékonysági és környezeti szempontokról! A kategóriáján belül leginkább üzemanyag-hatékony autó vásárlásával akár háromhavi üzemanyag is megtakarítható évente. A hasonló méretű, ugyanolyan üzemanyaggal működő személygépkocsik üzemanyag-hatékonysága akár 45 százalékos eltérést is mutathat. (Direct.gov.uk) Számítsa ki a járművek teljes élettartama alatt fellépő üzemeltetési költségeket a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv számítási módszereivel, amelyek az üzemanyag-költségekre és a CO 2 -kibocsátással, NO x -, NHMC- és részecske-kibocsátással kapcsolatos külső költségekre épülnek. Az irányelv mellékletei meghatározzák a számításokban használandó átlagos értékeket, lásd a jelen útmutató 3. fejezetében megadott összehasonlító számítási példát. 3) Melyik üzemanyagot válassza? Személyautók terén többféle üzemanyag közül lehet választani. Az alábbiakban bemutatjuk a hagyományos üzemanyaggal (benzinnel és dízellel) működő autók, a földgázüzemű motorok, hibrid autók és elektromos autók jellemzőit a Topten információi alapján. Benzin- vagy dízelmotorok: A dízelmotorok hatékonyabbak a benzinmotoroknál, de jóval több egészségre ártalmas anyagot bocsátanak ki. A benzinmotorokkal összehasonlítva a dízelmotorok rákkeltő koromrészecskéket és akár hatszor annyi káros nitrogén-oxidot bocsátanak ki, így ha dízelmotoros autót választunk, azt részecskeszűrővel kell ellátni. A dízelmotorok több légszennyező-anyagot, nitrogén-oxidokat (NO x ) és részecskéket (kormot) bocsátanak ki. Ezek rontják a levegőminőséget, különösen városokban, és károsak az egészségre. 8 Ez a szakasz a és oldalakra épül. 24

25 Egyes új dízelautók dízel részecskeszűrővel (DPF) vannak felszerelve, ami csökkenti ezeknek a szennyezőanyagoknak a kibocsátását. Ha az ön autójában nincs DPF, kérdezze meg szerelőjét, be lehet-e szerelni. Az Euro 5 és Euro 6 szabványoknak megfelelő dízelmotoros autók kevesebb szennyezőanyagot termelnek (lásd a következő alfejezetet). Ha dízelautót vásárol, olyat válasszon, amely megfelel ezeknek a magasabb követelményeknek. Ha többet vezet városban, ahol a levegőminőség fontos kérdés, érdemes lehet benzinmotoros autót választani. Ha inkább hosszú távokat tesz meg, vagy autópályán vezet, a dízelmotor jó választás lehet üzemanyag-hatékonyság és alacsonyabb CO 2 -kibocsátások szempontjából. Földgázüzemű motorok: A gázüzemű motorok előnye a benzin- vagy dízelmotorokhoz képest alacsonyabb CO 2 -kibocsátás. A földgázüzemű autók káros környezeti hatásai összességében 50%-kal alacsonyabbak a benzines autókéinál, és akár 70%-kal alacsonyabbak a dízel autókéinál. Hibrid motorok: A hibrid motorral üzemelő járművek két motorral rendelkeznek: egy belső égésű és egy elektromos motorral. Üzemanyag-hatékonyak, és kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Alacsony sebességnél a hibrid autókat az elektromos motor hajtja, a belső égésű motor csak akkor kapcsol be, ha nagyobb erőre van szükség. Lejtőn lefelé kikapcsol a belső égésű motor, és az elektromos motor generátorként működik, feltölti az akkumulátorokat és közben lassítja az autót. Elektromos motorok: Az elektromos autók se gázokat, se zajt nem bocsátanak ki használat közben. Ott keletkezik gázés CO 2 -kibocsátás, ahol az elektromosságot megtermelik. Ha az autó akkumulátorait megújuló energiaforrásokból, például víz-, szél- vagy napenergiából származó zöld árammal töltik meg, akkor sokkal környezetbarátabbak, mint a benzin- vagy dízelmotoros járművek. Ha azonban az átlagos európai energiamixet használják, az 130 g/km CO 2 -kibocsátást jelent, ami több, mint a modern belső égésű motorok kibocsátása. 4) Mérlegelje a szennyezőanyag-kibocsátásokat (vizsgálja meg az Euro szabvány számát) Minden új autónak meg kell felelnie az Euro szabványok követelményeinek (lásd pl. a oldalt további információért). Ezek a szabványok megszabják egyebek mellett a NO x (nitrogén-oxidok) vagy a részecskék kibocsátásának határértékeit. Általában minél magasabb számú Euro szabványnak felel meg az autó, annál jobb környezeti tulajdonságok jellemzik től minden új autónak teljesítenie kell az Euro 5 szabvány feltételeit. A szabvány egyebek mellett kötelezővé teszi részecskeszűrők alkalmazását dízelmotoros autókban szeptemberétől az új autókra az Euro 6 szabvány lesz kötelező. Egyes autók azonban már most teljesítik az Euro 6 követelményeit, így ezeket érdemes keresnie beszerzései során. Haszon- és tehergépjár- 25

26 művekre ezzel analóg szabványok (Euro VI) vonatkoznak. 5.3 Gyakorlati tippek a járműhasználathoz A használathoz adott gyakorlati tippek egyszerre műszaki jellegűek és szokásbeli kérdések. Az alábbiak szerint lehet összefoglalni őket: 9 Keréknyomás és gumiabroncs-minőség Gyakran, legalább havonta egyszer, illetve nagy sebességű vezetés előtt rendszeresen ellenőrizze a keréknyomást! Az alacsony nyomású gumik több ellenállást fejtenek ki, ami jobban megdolgoztatja a motort. Ez akár 3%-kal is megnövelheti üzemanyag-felhasználását. A keréknyomás rendszeres beállításával elérheti, hogy autója kevesebb üzemanyagot használjon és megnövelheti a gumiabroncsok élettartamát. Ellenőrizze az energiacímkén a gumik gördülési ellenállását (üzemanyag-hatékonyság), nedves tapadási teljesítményét és külső gördülési zaját. Egyes abroncsok kialakítása csökkenti a gumi és az útfelület közötti ellenállást (ezt nevezzük gördülési ellenállásnak). Az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok segítenek csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást és a CO 2 -kibocsátást. Alacsony viszkozitású olaj (magas kenőképességű olaj) Az alacsony viszkozitású motorolaj legfontosabb funkciója a belső súrlódás csökkentése, vagyis a síkosító hatása. A motorolajokat a SAE (Gépjárműmérnökök Szövetsége) rendszerével sorolják be hidegindítás és meleg üzemmód melletti viszkozitásuk szerint. A 0W30 ls 5W30 SAE viszkozitási osztályba sorolt olajok nyújtják a legjobb kenőhatást, ezért ezeket magas kenőképességű olajoknak nevezzük. A hagyományos motorolajok (15W40, 10W40) nem érik el ezt a viszkozitási szintet ásványi alapú olajaik keveredési tulajdonságai miatt. A magas kenőképességű olajak valamivel drágábbak, de használatukkal körülbelül 3%-kal csökken az üzemanyag-fogyasztás, így a befektetés idővel anyagilag is megtérül. Járművek gyakori szervizelése A jó állapotú, jól karbantartott autók hatékonyabban működnek. Tudja meg, milyen gyakran kell szervizbe vinnie autóját, ehhez használja a használati utasítást vagy keresse meg a jármű gyártóját. 9 A és oldalakról származó információt felhasználva. 26

27 Vezetés közben A jármű üzemanyag-fogyasztását nemcsak műszaki intézkedésekkel lehet csökkenteni, hanem az egyéni használati szokásokkal és vezetési stílussal is. Tehát üzemanyag-takarékos vezetési technikákkal, korai váltással és a forgalom felmérésével járművenként akár 25%-os megtakarítás is elérhető a jelenlegi fogyasztáshoz képest. A környezettudatos vezetés gyakorlati tippjei: Tartson egyenletes tempót, mérje fel előre a forgalom alakulását! Mérje fel előre a forgalmat, és tartson egyenletes tempót alacsony fordulatszám mellett. Az egyenletes sebességű vezetés sok üzemanyagot takarít meg az ugyanolyan sebességű, de gyakori gyorsítással és fékezéssel elegyített vezetéshez képest. A fölösleges gyorsítások és hirtelen fékezések nemcsak üzemanyagot pazarolnak, hanem a vezető stressz-szintjét is emelik, további biztonsági kockázatot okozva. Vezessen az engedélyezett sebességgel a sebességkorlátozás betartása segít takarékoskodni az üzemanyaggal, és hozzájárul a forgalom egyenletes haladásához. A direct.gov.uk becslése szerint akár 25% üzemanyag is megtakarítható, ha 120 km/h helyett 80 km/h sebességgel vezetünk. Váltson korán! A magas vagy közepes fordulatszámon való vezetés mindig több üzemanyagot fogyaszt, mint az alacsony fordulatszámon való vezetés akármilyen sebességgel. Váltson magasabb sebességre körülbelül 2000 rpm-nél (vagy 2500 rpm-nél benzines autók esetében). De ne felejtsen el időben visszaváltani se az autó úgy is több üzemanyagot használ, ha akadozik. Ne pazarolja az üzemanyagot! Ha várhatóan több mint 3 percig állni fog, kapcsolja ki a motort. Ha járatja a motort, azzal üzemanyagot pazarol. Ne használja túlzott mértékben a légkondicionálót! A légkondicionáló és elektromos berendezések, pl. mobiltelefon-töltők használata növeli az üzemanyag-fogyasztást. A gyártók becslése szerint a légkondicionálás miatti plusz fogyasztás 0,6 l/100 km. A városi forgalomban ez az érték jóval magasabb is lehet. Így ha a légkondicionáló berendezés telepítése elengedhetetlen, mértékkel kell használni. Próbálja meg a friss levegőbefúvót használni hűtésre, és parkoljon árnyékban napsütéses napokon. Ez hűvösen tartja az autó belsejét és megakadályozza, hogy üzemanyag párologjon a motorból és a tankból. A környezettudatos vezetés előnyei A környezettudatos vezetés főbb előnyei, az EcoWill projekt összegzésében: 27