Fűtőkazánok, vízmelegítők, melegvíz-tároló tartályok új követelményei

Átírás

1 Fűtőkazánok, vízmelegítők, melegvíz-tároló tartályok új követelményei Az ún. ökotervezési [1] és ökocímkézési [2] irányelvek, továbbá az ezen irányelvekhez kiadott végrehajtási rendeletek között két olyan is található, amelynek követelményei szeptember 26-át követően léptek életbe, és jelentős változásokat eredményeztek a helyiségfűtő berendezések, melegvíz-tároló tartályok, valamint vízmelegítők piacán. A szabályozási környezet A szóban forgó két jogszabály a 813/2013/EU rendelet [3], amely a helyiségfűtő berendezésekre és a kombinált fűtőberendezésekre, illetve a 814/2013/EU rendelet [4], amely a vízmelegítőkre és a melegvíz-tároló tartályokra határoz meg követelményeket. Mindkét rendelet a keretjellegű szabályozást adó 2009/125/EK irányelvhez (ökotervezési irányelv) kapcsolódik, és adott termékcsoportokra vonatkozó konkrét részletszabályokat, végrehajtási intézkedéseket tartalmaz. Mivel rendelettípusú uniós jogszabályokról van szó, ezek külön nemzeti intézkedés nélkül teljes egészében joghatályosak, kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók minden EU-tagországban. Mindkét uniós rendeletet még 2013-ban fogadták el, így valójában már két évvel korábban pontosan tudni lehetett, hogy szeptember 26-át követően lép életbe a jogszabályba foglalt műszaki követelmények nagy része. Ennek ellenére a hazai piacon sokan csak augusztus végén, szeptember elején ébredtek fel, és ekkortól kezdte a témakör élénkebben és szélesebb körben foglalkoztatni a szakmai közvéleményt. A fő vitatéma az volt, hogy a követelményeket csak a forgalomba hozatal tekintetében kell-e érvényesíteni, és a szeptember 26-áig forgalomba hozott, de az új követelményeket nem kielégítő berendezések a továbbiakban beépíthetők-e. A forgalmazást és az üzembe helyezést a 813/2013/EU és a 814/2013/EU rendeletek közvetlenül szabályozzák ugyan, de ennek értelmezésében viták voltak. Végül is az a jogi megoldás született, hogy a 2009/125/EK irányelvet a hazai jogrendbe bevezető 65/2011. (IV. 15.) kormányrendeletet [5] módosították a 276/2015. (IX. 21.) kormányrendelettel [6]. A módosítás a kihirdetését követő napon, szeptember 22-én már hatályba is lépett, nem sokkal az új műszaki követelmények hatályba lépése előtt.

2 2 A módosítással a 65/2011. (IV. 15.) kormányrendeletbe beillesztettek egy új, 8/A. alcímet és egy 10/A. -t: 8/A. A helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok használatbavételére vonatkozó előírások 10/A. (1) szeptember 26-át követően a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül nem vehető használatba nem egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. (2) július 1-ét követően a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül nem vehető használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. (3) szeptember 26-át követően a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül nem helyezhető üzembe olyan melegvíz-tároló tartály, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt hőtárolási veszteségre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. (4) szeptember 26-át követően a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül nem helyezhető üzembe a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogén-oxid-kibocsátásra, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

3 3 Az egyértelmű a 813/2013/EU és 814/2013/EU rendeletek alapján, hogy szeptember 26-át követően már nem lehet forgalomba hozni a követelményeknek nem megfelelő berendezéseket. Az előbbi hazai jogszabály-módosítás a használatbavételt érinti. A 10/A. (1) bekezdése szerint szeptember 26-át követően a nem egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyeken már használatba venni sem lehet a követelményeket nem teljesítő helyiségfűtő berendezéseket és vízmelegítőket. A 10/A. (2) bekezdése szerint az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyeken azonban a használatbavételt még engedélyezik ugyanezen berendezésekre vonatkozóan július 1-jéig. Az egyetemes szolgáltatás fogalmát, a jogosultak körét, a részletszabályokat és az Egyetemes Szolgáltatási Szabályzatokat más a földgázellátásról, illetve a villamos energiáról szóló jogszabályok tartalmazzák [7, 8, 9, 10]. Az egyetemes szolgáltatás olyan energiaértékesítési mód, amelynek keretében a szolgáltatásra jogosultak maximált, hatósági áron juthatnak energiához. Az egyetemes szolgáltatónak szerződéskötési kötelezettsége van a szolgáltatásra jogosult felhasználókkal, akiket számos garanciális jog illet meg (biztonságos szolgáltatás, ügyfélszolgálat, elszámolás, számlakifogás, meghatározott időn belüli hibaelhárítás, tájékoztatás stb.). Villamos energia esetén egyetemes szolgáltatásra jogosult: a lakossági fogyasztó; a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3 63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók. Földgázellátás esetén egyetemes szolgáltatásra jogosult: a lakossági fogyasztó; a 20 m 3 /óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó; az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat. A használatbavételre vonatkozó átmeneti engedmény tehát zömében a lakossági felhasználókat érinti. A 10/A. (3) és (4) bekezdései a 2017-től, illetve 2018-tól életbe lépő további követelményekre vonatkozóan tartalmaznak előírásokat. Ezekben az esetekben már nem

4 4 adnak meg türelmi időt a használatbavételre vonatkozóan. Cikkünkben a továbbiakban a szeptember 26-át követően érvényes új követelményekkel foglalkozunk röviden. Egyes helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó követelmények A 813/2013/EU rendelet a legfeljebb 400 kw mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezésekre és kombinált fűtőberendezésekre határoz meg környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket. A rendelet hatálya kiterjed azokra az előbbi típusú berendezésekre is, amelyek helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagba vagy kombinált fűtőberendezésből, hőmérsékletszabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagba vannak beépítve. A rendelet több kivételt is felsorol amelyekre nem vonatkozik, például a szilárd tüzelőanyaggal működő berendezéseket. A rendelet II. 1. a) mellékletében felsorolja a hatásfokra és a szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelményeket. Ezen belül külön kategóriákat határoz meg: a 10 kw mért hőteljesítményű B1 típusú kazánokra és a 30 kw mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánokra a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 75%, a 70 kw mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánokra (az előző pont szerinti kivételekkel) a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 86%, a > 70 kw és 400 kw mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánokra és a > 70 kw és 400 kw mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánokra a 100%-os mért hőteljesítményen mért hatásfok legalább 86%, a 30%-os mért hőteljesítményen mért hatásfok pedig legalább 94%, az elektromos helyiségfűtő kazánokra és elektromos kombinált kazánokra a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 30%, kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 86%, hőszivattyús helyiségfűtő berendezésekre és hőszivattyús kombinált fűtőberendezésekre, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 100%,

5 5 alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkra a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 115%. A hatékonysági követelmények a gázkészülékek tekintetében közelítőleg a kondenzációs kazánok hatékonysági szintjének felelnek meg, és ez azt jelenti, hogy a hagyományos kazánok további forgalmazása, illetve bizonyos átmeneti kivételekkel a használatbavétele a továbbiakban már nem lehetséges. A rendelet további követelményeket tartalmaz a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfokára, a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések hangteljesítményszintjére, valamint a termékinformációkra vonatkozóan. A berendezések címkézésére a 811/2013/EU rendelet [11] állapít meg előírásokat. A vízmelegítőkre és melegvíz-tároló tartályokra vonatkozó követelmények A 814/2013/EU rendelet a legfeljebb 400 kw mért hőteljesítményű vízmelegítőkre és a legfeljebb 2000 liter tárolási térfogatú melegvíz-tároló tartályokra határoz meg környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket. A berendezések körébe tartoznak a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló rendszerek is. A rendelet több kivételt is felsorol amelyekre nem vonatkozik, például a szilárd tüzelőanyaggal működő berendezéseket. A vízmelegítőkre és melegvíz-tároló tartályokra vonatkozó követelmények egy jelentős része a névleges terhelési profiltól függ. A különböző terhelési profilokat a III. melléklet 1. táblázata definiálja a következő paraméterek függvényében: hasznos vízáramlási sebesség (f), hasznos vízhőmérséklet (T m ), hasznos energiatartalom (Q tap ) csúcshőmérséklet (T p ), referenciaenergia (Q ref ) A Q ref referenciaenergia a 07:00 21:45 közötti időtartamban meghatározott vízvételek hasznos energiatartalmainak napi összege. E paraméter nagysága szerint növekvő sorrendben

6 6 a névleges terhelési profilok jelölése a következő: 3XS, XXS, XS, S, M, L, XL, XXL, 3XL, 4XL. A legfontosabb követelménytípus a vízmelegítési hatásfok. A vízmelegítők vízmelegítési hatásfoka a követelménynél nem lehet alacsonyabb. Ezek értékei láthatók az 1. táblázatban. Névleges terhelési profil 3XS XXS XS S M L XL XXL 3XL 4XL Vízmelegítési hatásfok 22% 23% 26% 26% 30% 30% 30% 32% 32% 32% Emellett azon vízmelegítők esetében, amelyeknél a smart névleges értéke 1: a névleges terhelési profillal vizsgált, smart = 0 értékre vonatkozóan kiszámított vízmelegítési hatásfok 19% 20% 23% 23% 27% 27% 27% 28% 28% 28% 1. táblázat: A vízmelegítési hatásfokra vonatkozó követelmények [4] Megjegyzés: a smart az I. melléklet 16. pontja szerinti intelligens vezérlési megfelelőség, amelyre vonatkozóan a IV. melléklet 4. pontjában számítási eljárás található. A rendelet további követelményeket tartalmaz bizonyos tárolós vízmelegítők tárolási térfogatára, a 40 C-os kevert víz mennyiségére, a hőszivattyús vízmelegítők hangteljesítményszintjére, valamint a termékinformációkra vonatkozóan. A berendezések címkézésére a 812/2013/EU rendelet [12] állapít meg előírásokat. Hivatkozások [1] Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2009. október 21.) [2] Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. május 19.)

7 7 [3] A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 813/2013/EU bizottsági rendelet (2013. augusztus 2.) [4] A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíztároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 814/2013/EU bizottsági rendelet (2013. augusztus 2.) [5] Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) kormányrendelet [6] Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 276/2015. (IX. 21.) kormányrendelet [7] A földgázellátásról szóló évi XL. törvény [8] A földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) kormányrendelet [9] A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény [10] A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) kormányrendelet [11] A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.) [12] A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíztároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.)