BUZEA Klaudia, BME egyetemi hallgató GEBHARDT Gábor, BME egyetemi hallgató
|
|
- Emil Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátásának csökkentése szén-dioxid leválasztási és tárolási (CCS) technológiákkal Methods for mitigating the carbon dioxide emission of electricity production using carbon dioxide capture (CCS) BUZEA Klaudia, BME egyetemi hallgató GEBHARDT Gábor, BME egyetemi hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3., Abstract Among the means for mitigating the carbon emissions from electricity production Carbon Capture and Strorage have attracted more and more attention in recent years. In this paper post-combustion, precombustion and oxyfuel sequestration technologies are discussed, including their history, advantages, drawbacks, and their current situation. Összefoglaló A villamosenergia-termelés okozta szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének megoldásai között ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap a szén-dioxid leválasztási és tárolási technológia (CCS- Carbon Capture and Storage). Dolgozatunkban a tüzelés utáni, a tüzelés előtti és az oxyfuel leválasztás technológiáinak rövid történetét, legfontosabb előnyeit és hátrányait és jelenlegi helyzetét mutatjuk be. Kulcsszavak CCS, szén-dioxid leválasztás és tárolás, tüzelés utáni CCS, tüzelés előtti CCS, oxyfuel tüzelés 1. A CO 2 KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A villamosenergia-termelés jelenlegi szerkezete alapján a CO 2 kibocsátás csökkentésének egyik lehetséges iránya a szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS Carbon Capture and Storage) technológiájának alkalmazása. Jelen dolgozatunkban a szén-dioxid leválasztási és tárolási technológia típusait, történetét és jelenlegi helyzetét mutatjuk be. A szén-dioxid megkötés és tárolás (CCS- Carbon Capture and Storage) technológia az erőművi, valamint ipari technológiák esetén azt jelenti, hogy a CO 2 légkörbe jutását az égetés előtt vagy égetés után megakadályozzák. A meglévő szénkészlet hasznosítása, illetve a meglévő jó hatásfokú szénerőművek indokolják a technológia alkalmazását és fejlesztését. Eredendően a szén-dioxid megkötése nem a klímaváltozással hozható összefüggésbe, jelentősége az 1970-es években nőtt meg mikor a fokozott olajkitermelés (EOR) költséghatékony módszereként kezdték alkalmazni. A lesajtolt CO 2 megnövelte a termelő kutak kihozatalát, de az 1980-as évek közepén a csökkenő olajár a technológia alkalmazását drágává tette, így az addig épült leválasztó rendszerek nagy részének működését felfüggesztették. A technológia folyamata három fő részre osztható: CO 2 leválasztás, szállítás és tárolás. A leválasztás lényege, hogy megfelelő technológiával a keletkező üvegházhatású gázt a füstgázból vagy már az égés előtt a tüzelőanyagból kivonják, vízmentesítik és felkomprimálják a szállításnak megfelelő nyomásra. A szállítás során a felkomprimált szén-dioxidot a tároló pontig juttatják csővezetéken, tartálykocsival vagy hajóval. Az utolsó lépés a szén-dioxid besajtolása és hosszútávú, biztonságos tárolása földalatti rezervoárban, esetleg más módon kötött formában. Jelenleg három szén-
2 dioxid leválasztási technológiát különböztetnek meg a tüzelés utáni leválasztást ( post-combustion ), a tüzelés előtti leválasztás ( pre-combustion ), és az oxyfuel tüzelést. 2. A TÜZELÉS UTÁNI LEVÁLASZTÁS 2.1. A technológia rövid ismertetése A tüzelés utáni leválasztás során a szén-dioxidot a kazánból távozó füstgázból távolítják el, földgáztüzelés esetén a CO 2 a füstgáz 4-8 térfogatszázaléka, széntüzelés esetén ez akár térfogatszázalék is lehet. A rendszer általános elrendezését az 1. ábra mutatja. A szén-dioxid szeparálása a tüzelés utáni leválasztás rendszerében történhet abszorpciós eljárással (kémiai, fizikai, fiziko-kémiai oldószerekkel), adszorpciós eljárással, illetve membránokkal vagy kriogén desztillációs eljárással. 1. ábra. A tüzelés utáni leválasztás rendszere 2.2. A technológia rövid története A tüzelés utáni leválasztás technológiája tehát az 1970-es években indult fejlődésnek. Az egyik módszer a Kerr-McGee által fejlesztett, melynél a már több mint 70 éve is bevált, savas gázok leválasztására használt monoetanol-amin (MEA) oldószert alkalmazták 20%-os vizes oldatként. A másik ekkor megjelenő módszer a Dow Chemical 30%-os vizes MEA oldatos leválasztása volt. Ma az első módszer az ABB/Lummus, a második pedig a Fluor ECOAMINE FG licence alatt él. Kutatási programok és teszterőművek világszerte foglalkoznak a tüzelés utáni leválasztás módszereivel. Az egyesült államokbeli University of Texas egyetemen a kálium-karbonát alapú abszorpcióval és a fokozott olajkitermelésre hasznosítható leválasztó rendszerek fejlesztésével foglalkoznak. A kanadai International Test Centre teszterőművében költséghatékony leválasztási módszereket kutatnak, MEA és MDEA oldószereket és ezek keverékeit alkalmazva. Az Európai Unió is több projektet indított ezen a területen, ilyen a CASTOR, a CAPRICE, az icap és a CESAR, melyek több ország, cég és egyetem közös összefogásában a legújabb és leginkább költséghatékony tüzelés utáni leválasztási technológiák fejlesztésével foglalkoznak. Kínában az egyetemek és az ipar dolgozik együtt a technológiák, esettanulmányok és tároló kapacitások kutatásán, de folynak kutatások Ausztráliában és Új-Zélandon is (CO2 CRC) erőművi tesztekkel és tárolási kérdésekkel kapcsolatban. Ezeken kívül ma már számos cég tevékenykedik a technológiák forgalmazásának és ehhez kapcsolódó kutatási és fejlesztési területeken. A japán Mitsubishi KM-CDR néven gáztüzelésű erőművek részére kínál tüzelés utáni leválasztást, KS-1 névre keresztelt szférikusan gátolt aminokat alkalmazva. A HTC Purenergy a kanadai International Test Centre (ITC) kutatási eredményei alapján egy kevert, amin-alapú (MEA bázisú) oldószeres módszert kínál, melynek költséghatékonysága az előre gyártott moduláris egységeken alapul. A norvég Aker Clean Carbon szintén amin bázisú Just Catch néven futó leválasztó rendszerével van jelen a piacon. A Cansolv kanadai cég pedig egy új fejlesztésű, alacsony nyomású füstgáz esetén is hatékonyan alkalmazható, valamint kén-és nitrogénoxid mentesítésre is alkalmas oldószert (Absorbent DC101TM) vizsgál két működő teszterőművében. A kémiai oldószeres leválasztás másik alternatívája az Alstom cég fejlesztése (hűtött ammóniás eljárás), melynél a leválasztás alapja, hogy az ammónia szén-dioxiddal és vízzel reagálva ammónia karbonátot és bikarbonátot képez, a hőmérséklet növelésével pedig a folyamat visszafordítható. A technológiát egy 5 MW-os erőmű keretében tesztelik és fejlesztik.
3 2.3. A technológia jelenlegi helyzete, előnyei és hátrányai Összességében azonban elmondható, hogy a tüzelés utáni leválasztás jelenleg kereskedelmi üzemben, gazdaságilag és technológiailag elérhető szinten amin oldószeres alapon, azon belül legfőképp MEA oldószerrel működik. Egy ilyen MEA bázisú leválasztás általános elrendezését mutatja a 2. ábra: 2. ábra. A kémiai abszorpciós leválasztás elrendezése A leválasztó rendszert 4 nagy részre lehet osztani az érintkeztető hűtőre, az abszorberre, a deszorberre és a CO 2 kompresszorra. A legfontosabb, illetve legnagyobb energiaigénye a regenerálásnak van, ez jelenti az alap hőkörfolyamatból a szén-dioxid megkötésre fordított gőzáram nagyságát. A folyamat ezen kívül hűtési igénnyel is rendelkezik a különböző hőcserélők és a kondenzátor megfelelő működéséhez. Mindezek mellett a technológia igényel villamos energiát is a szivattyúk és a füstgázventilátor működtetéséhez, illetve meghatározó tétel a kompresszorok energiafogyasztása is. A folyamat során a füstgáz hűtése, illetve a CO 2 komprimálása hulladékhő keletkezésével jár, amely visszaforgatható az alap hőkörfolyamatba. Számításaink (és a szakirodalom alapján is) 90%-os és 70%-os leválasztás esetén is több mint 10%-os hatásfokromlást okoz leválasztó rendszer beépítése az eredeti nettó hatásfokhoz képest, a MEA oldószeres leválasztás energiaigényeinek eloszlása pedig a 3. ábra szerint alakul. 3. ábra. MEA oldószeres leválasztás energiaigényeinek eloszlása Eredményeink alapján a deszorber energia-, vagyis gőzigényének csökkentése tud jelentősen változtatni a megkötés és komprimálás összesített energiaigényén. Ez az oldószerek fejlesztésének igényét jelzi, vagyis olyan anyagok fejlesztését, melyek CO 2 abszorpciós képessége magas és viszonylag alacsony kötési energiával kapcsolódnak a megkötött gázhoz. A tüzelés utáni leválasztás a meglévő erőművekhez legkönnyebben integrálható leválasztási forma és ez egyben a legrugalmasabban működő eljárás, hiszen az erőmű maga a leválasztási technológia meghibásodása esetén is üzemképes. Ez a módszer legnagyobb előnye, viszont a folyamat jelentős energia- és helyigénye korlátozza széleskörű elterjedését.
4 3. A TÜZELÉS ELŐTTI LEVÁLASZTÁS 3.1. A technológia ismertetése és rövid története 4. ábra. Az égetés előtti szén-dioxid leválasztás folyamatábrája A tüzelés előtti leválasztás alapelve, hogy valamilyen módszerrel a tüzelőanyagból a széntartalmat szén-dioxid formájában kivonjuk, majd az átalakított tüzelőanyaggal gáz-gőz kombinált ciklusban áramot termelünk. Az égetés előtti karbontartalom-eltávolítás kutatása kizárólagosan a szén és biomassza tüzelőanyaggal működő erőművi technológiákra koncentrál, mert kimutatták, hogy alkalmazása a földgáz esetében csak minimális hatásfok-javulást hozna, cserébe sokkal bonyolultabbá téve a rendszert. Annak az erőművi technológiának, amely alkalmas az ilyen módon történő ÜHG-kibocsátástól mentes energiatermelésre, a neve IGCC az angol Integrated Gasification Combined Cycle szavak kezdőbetűiből. Magyarul ez annyit jelent, hogy integrált elgázosítással működő kombinált ciklus. Alkalmazható lenne bizonyos elemek kihagyásával CCS nélküli energiatermelésre is, de előnyeit igazán CCS-sel együtt alkalmazva lehet kamatoztatni. Alkalmazásának felvetését az motiválta, hogy a kalorikus gépészet által jelenleg ismert és piacilag életképes technológiái közül a gáz gőz kombinált ciklusok adják a legmagasabb erőműhatásfokot, földgázzal elérték a 60% (fűtőértékre vonatkoztatott) hatásfokot is. Az olcsó, szilárd tüzelőanyagokkal, legtöbbször szénnel csak elgázosítással lehet ezt a lehetőséget kiaknázni (a teljes kudarcnak számító PFBC technológiát nem számítva). A másik motiváló erő a károsanyag kibocsátási határértékek szigorodása lett. A leválasztók méretét, és ezzel közvetett módon az árát is, a feldolgozandó térfogatáram, és a térfogatáramban a leválasztandó anyag koncentrációja szabja meg. A füstgázban viszonylag nagy hígításban sok inert, és az energiatermelési folyamat szempontjából irreleváns anyag társaságában fordulnak ezek elő, tehát a leválasztás hajtóereje kicsi, a térfogatáram pedig nagy lesz. A tüzelőanyagban a koncentráció nagyságrenddel nagyobb, és a térfogatáram is kisebb; ezek összességében olcsóbb leválasztási technológiára fordítandó többletköltséget ígértek A technológia elemei és jelenlegi helyzete Az IGCC legfontosabb eleme az elgázosító, amely tiszta oxigént igényel az üzeméhez (hogy később a nitrogén haszon nélküli komprimálási energiáját megspórolhassák). A megtermelt szintézisgázt (gyakorlatilag CO és H 2 keveréke) először tisztítják, majd reformálják gőz segítségével, hogy a CO-tartalom átalakuljon CO 2 -vé, és közben hidrogén szabaduljon fel. Eztán következik a CO 2 - leválasztó, majd az innen kikerülő, szinte tiszta hidrogént egy gáz-gőz kombinált ciklusban tüzelik el, és termelnek vele villamos energiát. Távlati tervek léteznek magas hőmérsékletű tüzelőanyag - cella alkalmazására is. A folyamatban hangsúlyozandó a nagy energiaigényű oxigénelőállító-berendezés nagy segédenergia - igénye; itt mindenképpen további fejlesztésre van szükség. Elméletben a probléma nem megoldhatatlan: egyes kutatások szerint a jelenlegi módszerrel átlagos értéknek mondható 210kWh/t O 2 energiaszükségletet 147 kwh/t O 2 re lehet csökkenteni, ami 1-2-százalékpontos javulást hozna az erőmű összhatásfokában. Ezt a javulást gyakorlatilag a jelenleg elérhető, Linde Frankl féle kriogén oxigéngyártás teljes elhagyásával lehet elképzelni, amelynek helyettesítő technológiája gázelválasztó membránok alkalmazása lenne. Az IGCC fontosságát az is mutatja, hogy sok energetikai vállalat fektet be a fejlesztésébe, és állami programok is támogatják (Siemens, GE-power, Futuregen project, COORETEC, stb.). Jelentős versenyképesség-növelő tényezőt jelenthet az IGCC erőművek számára, hogy bennük
5 melléktermékként vagy szintetikus motorbenzin és gázolaj, vagy éppen tiszta hidrogén is termelhető, akár olcsóbban is, mint azt bármilyen más, nukleáris vagy éppen megújuló energiaforrásokból megtehetnénk. Az eddig megépült demonstrációs IGCC erőművek egyikét sem tervezték még CCS alkalmazására (Wabash River, Buggenum, Tampa, Puertollano). Ennek az anyagi motiváció hiánya mellett technikai akadálya is volt, mégpedig egy olyan gázturbina hiánya, ami képes lenne eltüzelni a karbonmentesített gázt, amely szinte kizárólag hidrogénből áll. A régebbi F osztályú gázturbinák maximálisan 45% H 2 -tartalmú gázt tudnak hasznosítani, ennek az aránynak a feljebbvitele fontos feladat volt és leginkább az égésvezérlés és a szerkezeti anyagok területén jelentett kihívást. Ma már elérhetőek a H osztályú ipari gázturbinák is, amelyekben már szó lehet (elfogadható hígítási arány mellett) a karbonmentesített szintézisgáz eltüzeléséről is. Kísérleti erőmű a gazdasági válság hatására nem épült még ilyen turbinával A leválasztó A leválasztók tekintetében egyértelműnek mutatkozik a fizikai abszorpció előnye a kémiai elven működőekkel szemben. A fizikai abszorpció a mosóanyag és a szén-dioxid közt kialakuló gyenge kötésen alapul (oldhatósági szorzat nyomásfüggése). A mosóanyag magas nyomáson megköti a gázt, alacsony nyomáson pedig elválik tőle, így az összes energiaszükséglet a nyomáskülönbség kialakításának fedezete, amely fordítottan arányos a gázáramban levő CO 2 -koncentrációval. Ez azt jelenti, hogy a nagy koncentrációk (~10 v/v %) esetén az energiaigény csökken, míg a kémiai mosókban ez gyakorlatilag független a fent említett koncentrációtól. 1. táblázat. A piacon megvásárolható fizikai elven működő mosóanyagok Működési elv Szer neve Szer összetétele Üzemi paraméterek Rectisol Metanol -10/-70 C, >2 MPa Purisol n-2-metil-2-pirolidon -20/+40 C, >2 MPa Fizikai abszorpció Selexol Fluor solvent Polietilénglikol dimetiléterei Propilén-karbonát -40 C, 2-3 MPa Környezeti hőmérséklet alatt, MPa A fizikai elven működő mosóanyagok egyik legnagyobb hátránya, hogy a termelt gáz hűtését igényelik (vagy maguk hűtik azt le mosás közben). Ez igen jelentős veszteségforrás, főleg akkor, ha meggondoljuk, hogy az elgázosítókból távozó gázáram 1000 C feletti hőmérsékletű. A magas hőmérsékletű gáztisztítást csak membránokkal lehet megvalósítani; a kis leválasztási fokot biztosító, de hőálló kerámia membránokkal, vagy a kis hőállóságú, de jó leválasztási fokú polimer membránokkal. Figyelembe kell venni azt is, hogy a hideg mosóanyagokkal az 1920-as évektől kezdve vannak tapasztalatok, és napjainkban is ez a fajta gáztisztítás dominál a vegyiparban (Rectisolos mosók). 4. OXYFUEL TÜZELÉS 4.1. A technológia ismertetése és rövid története Az oxyfuel tüzelés koncepcióját 1982-ben dolgozták ki, hogy a CO 2 -ben gazdag füstgázt a növelt hatékonyságú kőolaj-kitermelési eljárásban (EOR) hasznosítsák. Az olajipar számára mutatkozó potenciális haszonnak köszönhetően az USA Illoinois államában lévő Argonne Nemzeti Laboratórium (ANL) elkezdett foglalkozni a témával. Ennek során műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányok születtek, illetve a technológia demonstrálására egy pilot berendezés is megépítésre került. Az oxyfuel rendszerben a fosszilis tüzelőanyagot közel tiszta oxigénben égetik el és az oxigén, illetve a szén-dioxid tartalmú füstgázt vízzel vagy vízgőzzel visszakeringetik a kazán elé. A visszakeringetés azért fontos, mert a tiszta oxigénben történő égés 3500 C környékén az eddigi anyagtechnológiai hőmérséklethatárokat átlépi. A kilépő füstgáz főleg szén-dioxidot, oxigént és
6 vízgőzt tartalmaz. A széndioxid leválasztása tehát nem más, mint a füstgáz vízgőztartalmának kondenzálása, ami költség és berendezésigény tekintetében is előnyös, leválasztási foka pedig 100%. A CCS technológiába integrált oxyfuel tüzelés beépítésének általános elrendezését az 5. ábra mutatja. 5. ábra. Oxyfuel tüzelés általános sémája 4.2. A technológia előnyei-hátrányai és jelenlegi helyzete Az oxyfuel rendszer fontos előnye a szeparálás egyszerűségén túl, hogy a SO 2 és az NO x kibocsátást is óriási mértékben csökkenti. Az erőművi hatásfokra gyakorolt hatás szempontjából nagy hátrány, hogy az oxyfuel égetés többlet energiaigénye nagyon magas a levegő szeparátor (ASU) energiafelhasználása miatt, így ezen a területen még további fejlesztésekre van szükség. A jelenleg használt levegőszeparátorok kriogén, vagyis mélyfagyasztásos elven alapulnak. A levegőt lehűtik a forráspontja alá, ezután a cseppfolyós oxigént, nitrogént és argont szétválasztják. A technológia energiaigénye nagyon magas, ez indokolja a további fejlesztéseket, például a jobb hatásfokú membrános levegőszeparálást. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatunkban bemutattuk a szén-dioxid leválasztási technológiákat, melyekről összességében elmondható, hogy a elterjedésük és alkalmazásuk legnagyobb akadálya a finanszírozás kérdésköre, hiszen minden fejlesztés és kutatás jelenleg megakadt a demonstrációs projekteknél. Ennek ellenére várható, hogy a CCS technológia a szén-dioxid kibocsátás mentes energetika meghatározó eleme lesz, alkalmazását elkerülni nem lehet, a kérdés talán csak az, hogy mikor jön el a gazdaságos alkalmazhatóság és széleskörű elterjedés ideje. A munka szakmai tartalma kapcsolódik a "Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen" c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR programja támogatja. Forrás: [1] Buzea Klaudia: Szén-dioxid (CO 2 ) leválasztási technológiák műszaki-gazdasági összehasonlítása. Szakdolgozat. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, [2] Gebhardt Gábor: A szén dioxid leválasztás és tárolás komplex elemzése. TDK dolgozat, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, [3] Dr. Gács Iván (szerk.): Szén-dioxid leválasztás és eltárolás (Carbon Capture and Storage). BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. Megjelenés alatt. [4] IEA: Energy Technology Analysis: Prospects for CO 2 Capture and Storage. Párizs, ISBN
A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai
A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom
RészletesebbenERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Sziráky Flóra Zita
ERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL Sziráky Flóra Zita Előadás vázlata CO 2 kibocsátás szabályozása Technológiák áttekintése Saját kutatás
RészletesebbenA szén-dioxid megkötése ipari gázokból
A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet
RészletesebbenOxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison
Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison Gáthy Benjámin Energetikai mérnök MSc hallgató gathy.benjamin@eszk.org 2016.03.24. Tehetséges hallgatók az energetikában
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák Mítosz dr. Kalmár és István valóság ügyvezető igazgató Calamites Kft? BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ENERGETIKAI SZAKKOLlÉGIUM 2014. október 16. 1 Tartalomjegyzék Miért foglalkozzunk
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenSzilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén
TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 20011-2012 II. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenGÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenGÁTHY BENJÁMIN TDK DOLGOZAT
GÁTHY BENJÁMIN TDK DOLGOZAT 0 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK TDK DOLGOZAT 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008-2009 I. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenTüzelőanyagok fejlődése
1 Mivel fűtsünk? 2 Tüzelőanyagok fejlődése Az emberiség nehezen tud megszabadulni attól a megoldástól, hogy valamilyen tüzelőanyag égetésével melegítse a lakhelyét! ősember a barlangban rőzsét tüzel 3
RészletesebbenElgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenElőadó: Varga Péter Varga Péter
Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008-2009 I. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-hungaria.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenSTS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Kriston Ákos. Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11.
STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11. Kriston Ákos Tartalom Elméleti ismertetők Kriston Ákos Mi az az üzemanyagcella?
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
Részletesebben- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı:
- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: Dr. Kulcsár Sándor Accusealed Kft. Az energiatermelés problémája a tárolás. A hidrogén alkalmazásánál két feladatot kell megoldani:
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák Mítosz és valóság dr. Kalmár István Mítosz ügyvezető igazgató és valóság Calamites Kft Magyar Tudományos Akadémia 2014 június 11 1 Miért foglalkozzunk a szénnel? 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák dr. Kalmár István Mítosz ügyvezető igazgató és valóság Calamites Kft. Herman Ottó Társaság Budapest 2017. szeptember 18. 1 A metanol fogalma A metanol (metil- alkohol), faszesz,
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenKét szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid
Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony
Részletesebben4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.
4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1. Közvetlen energiatermelés (egy termék, egy technológia) hő fűtőmű erőmű Kapcsolt energiatermelés (két termék, egy technológia) fűtőerőmű Kombinált ciklusú
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenSzakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.
Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenÉgéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2
Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban
RészletesebbenA CO 2 LÁNC CO 2 LEVÁLASZTÁSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA THE CO 2 CHAIN CO 2 CAPTURE, TRANSPORT AND STORAGE TIHANYI LÁSZLÓ 1, CSETE JENŐ 2
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 221 235. A CO 2 LÁNC CO 2 LEVÁLASZTÁSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA THE CO 2 CHAIN CO 2 CAPTURE, TRANSPORT AND STORAGE TIHANYI LÁSZLÓ 1, CSETE
RészletesebbenKorszerű szénerőművek helyzete a világban
Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a
RészletesebbenELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD
ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország
RészletesebbenA SZÉNDIOXID BEFOGÁS ÉS TÁROLÁS
A SZÉNDIOXID BEFOGÁS ÉS TÁROLÁS TANULMÁNY Készítette: Deák Gyula Bartha László a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetének Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszéke VESZPRÉM 2009.
RészletesebbenEnergia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók
Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahordozók Energia - energiahordozók 2 Ø Energiának nevezzük valamely anyag, test vagy szerkezet munkavégzésre való képességét.
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1633/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz A MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. Hagyományos és Megújuló Erőműi Igazgatóság Méréstechnikai Laboratórium
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok
RészletesebbenSzénbázisú energiatermelés jövőképe Magyarországon 2008. szeptember 10. Valaska József 1 Előadás 0910 A Mátrai Erőmű lignitbázison a magyarországi villamos energia igények 12%-át elégíti ki. MVM Partner
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenMajor Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.
Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
RészletesebbenHálózati akkumulátoros energiatárolás merre tart a világ?
Hálózati akkumulátoros energiatárolás merre tart a világ? Az akkumulátoros hálózati energiatárolás jelene és jövője 2013. április 11., Óbudai Egyetem Hartmann Bálint Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenA szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései
A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései Dr. Kalmár István üzletfejlesztési igazgató Calamites Kft. Máza, 2010. február 25. A szén alkalmazási lehetőségei A klasszikus égetési
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenGyepes Balázs. Thermokémiai elgázosító rendszer
Gyepes Balázs Thermokémiai elgázosító rendszer.05.01. 1 I. Bevezetés Napjainkban egyre elterjedtebb az úgynevezett zöld gondolkodás és a fenntartható energiatermelési szempontok figyelembe vétele. Az energetikában
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenErmvek energetikai folyamatai
Ermvek energetikai folyamatai Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Ermvek 2008/09 I. f.év 2009 október 1. Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 Katona Z, 2008.
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenA JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Kiindulási adatok a szimulációk elvégzéséhez
Szén-dioxid leválasztás aminos és ammóniás abszorpcióval Carbon dioxid capture by amine and ammonia absorption Tóbel Kitti, Hégely László, Láng Péter BME, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1633/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. Műszaki Igazgatóság Méréstechnikai Laboratórium
RészletesebbenA megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
EEA Grants Norway Grants Szurovcsák András, SZURO-TRADE Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2017. április 28. Cégismertető Az 1996-ban alakult Szuro-Trade Kft. mára a régió
RészletesebbenENERGIA. Üzemanyag szénből. Közbenső elgázosítás. Tárgyszavak: szén; szénhidrogén; földgáz; Fischer-Tropsch reakció.
ENERGIA Üzemanyag szénből Tárgyszavak: szén; szénhidrogén; földgáz; Fischer-Tropsch reakció. A szén mint szilárdságánál fogva nagy energiasűrűségű ásvány, értékes fűtőanyag, de szennyező kísérői és égéstermékei
RészletesebbenGázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján Felkészülési tananyag a Tüzeléstan
Részletesebben1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák
egyetemi docens M.Sc. hallgató Ph.D. hallgató Ph.D. hallgató 1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák Téma indokoltsága Klímaváltozás (CO 2 ) Technológiai
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenDepóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban
Szegedi Energiagazdálkodási Konferencia SZENERG 2017 Depóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet
RészletesebbenA VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2)
A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2) KULCSFONTOSSÁGÚ ÜZENETEK A WETO-H2 tanulmány egy referencia-előrejelzésen és két további forgatókönyv-változaton: egy kevesebb szenet felhasználó
RészletesebbenMELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ
MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ 1. számú melléklet A tüzelő berendezésekre vonatkozó legfontosabb adatok 2 1/a, számú táblázat: a tüzelőberendezésekre vonatkozó engedélyezéssel,
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenA nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenHáztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt
Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt László György üzletfejlesztési projekt menedzser Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető 1856. Fővárosi
RészletesebbenÚj biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében
Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
Részletesebben"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)
"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés
RészletesebbenA fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások
A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások Idrányi Zsolt igazgató, PhD. stud. Prof.Dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenMérnöki alapok 8. előadás
Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenPlazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.
Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü
RészletesebbenKörnyezetvédelmi eljárások és berendezések. Gáztisztítási eljárások május 2. dr. Örvös Mária
Környezetvédelmi eljárások és berendezések Gáztisztítási eljárások 2017. május 2. dr. Örvös Mária Gáztisztítás lehetőségei Fizikai Kémiai Biológiai Szilárd Gázok/gőzök Gázok/gőzök bioszűrő biomosó abszorpció
RészletesebbenBiomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel
Biomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel Dr. Szemmelveisz Tamásné Prof. Dr. Palotás Árpád Bence Prof. Dr. Szűcs István XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium
Részletesebben3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.
3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek
Részletesebben23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
RészletesebbenFOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK
FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony
RészletesebbenElektronikus Füstgázanalízis
Elektronikus Füstgázanalízis 1. dia 1 Szövetségi környezetszennyezés elleni védelmi rendelkezések (BImSchV) Teljesítmény MW Tüzelőanyag 0 1 1 5 5 10 10 50 50 100 >100 Szilárd tüzelőanyag Fűtőolaj EL 1.BlmSchV
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
Részletesebben