cremona BEMUTATÓ JELLEGŰ KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET ÉPÍTÉSE Besenyszög, Belterület, Hrsz.: 112. ALAPOZÁS KIVITELI TERV m é r n ö k i r o d a k f t

Átírás

1 BEMUTATÓ JELLEGŰ KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET ÉPÍTÉSE Besenyszög, Belterület, Hrsz.: 112. Megrendelő: Kertbarát Kör Besenyszög Egyesület 5071 Besenyszög, Dózsa Gy. út 4. ALAPOZÁS KIVITELI TERV ff f ee bb r uu áá r hh óó Tervező: Cseresznyés István okl. építőmérnök T-T cremona m é r n ö k i r o d a k f t Cím: 5000 Szolnok, Tófenék utca 7. I/1. Telefon: cremonakft@gmail.com

2 TARTALOMJEGYZÉK Statikus tervezői nyilatkozat Tartószerkezeti műszaki leírás Statikai számítás Tervjegyzék Munkavédelmi tervfejezet 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 2

3 STATIKUS TERVEZŐI NYILATKOZAT A Besenyszög, Belterület Hrsz.: 112. alatti Bemutató Jellegű Közösségi Épület alapozásának statikus kiviteli tervdokumentációjához. Megrendelő: Kertbarát Kör Besenyszög Egyesület 5071 Besenyszög, Dózsa György út 4. Alulírott tervező a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet alapján kijelentem, hogy: a) az általam tervezett műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, b) a tervezés során a vonatkozó nemzeti szabványoktól eltérő műszaki megoldást nem kellett alkalmazni, c) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, d) a kivitelezési dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, e) a betervezett építési termékek a szabványnak megfelelnek, f) az engedélyezési dokumentációtól való eltérés nem vált szükségessé. Szolnok, február 17. Cseresznyés István okl. építőmérnök T-T _2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 3

4 TARTÓSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS 1. ELŐZMÉNYEK A címben szereplő épület alapozási munkáihoz kapcsolódó tartószerkezeti kiviteli tervdokumentáció elkészítésével bízott meg a Megrendelő. A Megrendelő a tárgyi épület engedélyezési terveihez elkészített építészeti rajzokat, valamint a területről készült geotechnikai beszámolót bocsátotta a rendelkezésemre. 2. FELHASZNÁLT SZABVÁ NYO K MSZ EN 1990 EC0 szabványsor MSZ EN 1991 EC1 szabványsor MSZ EN 1992 EC2 szabványsor MSZ EN 1993 EC3 szabványsor MSZ EN 1995 EC5 szabványsor MSZ EN 1997 EC7 szabványsor MSZ EN 1998 EC8 szabványsor A tartószerkezeti tervezés alapjai A tartószerkezeteket érő hatások Betonszerkezetek tervezése Acélszerkezetek tervezése Faszerkezetek tervezése Geotechnikai tervezés Tartószerkezetek tervezése földrengésre 3. A SZE RKEZET EK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A tervezett épület 14,20x12,56m befoglaló méretű, földszintes kialakítású, "L" alaprajzi elrendezésű épület. A tervezett épület felszerkezete fából készül, a tető szerkezete szintén hagyományosan ácsolt fa fedélszék, építész terv szerinti rétegrenddel. A felépítmény szerkezete a terheit vasalt aljzatlemez illetve rövid fúrt cölöpalapok segítségével adja át a teherbíró altalajnak. Az alaptestek tetején monolit vasbeton lábazati gerenda készül, az aljzattal egybevasalva. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 4

5 4. GEOTECHNIKAI ALAPA DATOK A 112. helyrajzi számú ingatlan Besenyszög település északi belterületi részén, a Millér által körbevett részen található. A beépítésre szánt területrész mély fekvésű, közel sík felszínű a terepszintek 59,20-59,50 mrel. között változnak. Jellemző felszín közeli altalajok: réti agyagok, öntésagyagok, erősen kötött kövér agyagok. A Millér csatorna vízszintje szabályozott, a közrefogott területen a talajvízszint ingadozása csekély, de kiemelkedően csapadékos, árvizes időszakokban jelentősen megemelkedhet, ill. a mélyebb lefolyástalan részek belvízveszélyesek. Kiindulási alapadatok: Alapozási sík: Tervezett járdaszint: 58,50 mrel 59,80 mrel Maximális talajvízszint: 58,70 mrel Talajfizikai jellemzők az alapozási síkon lévő szürkéssárga kövér agyagban: Folyási határ: W L =55,7-69,6% Plasztikus index: I p =34,4-42,6% Konzisztencia index: I c =0,92-1,28 Hézagtényező: e=0,85-0,95 Testsűrűség: =1,80-1,96 t/m 3 Súrlódási szög: =10-12 o Kohézió: c=40-60 kn/m 2 Összenyomódási modulus: M=8-12 MN/m 2 Áteresztőképességi együttható: k= cm/sec Határfesz. alapérték: 260kN/m 2 A laboratóriumi vizsgálatok alapján a talajvíz gyengén agresszív (ph=7,3-7,6, SO 4 = mg/l). Műtárgyaknál min. cement és betonminőség előírása az MSZ-EN 206-1:2002 szabvány XA2 osztályra vonatkozóak alapján. A földmunkával kitermelt talajok a IV. fejtési osztályokba sorolhatók, nehezen tömöríthetők, burkolatok alatti feltöltés készítésére nem használhatók. Terhelt ágyazatokat, feltöltéseket könnyen tömöríthető szervetlen talajokból kell készíteni. Előírt 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 5

6 tömörség: Trγ = 90 %. A felső cm-es réteget zúzottkőből, homokos kavicsból, Trγ = 95 %-ra tömörítve kell készíteni. 5. ALAPO ZÁS A tárgyi épület alapozása feltehetően mélyített síkalapként méretezendő rövid fúrt beton cölöpalapozással elkészíthető. A cölöpök összefogására monolit vasbeton lábazati fal készítendő. Az épület helyén a humusz réteget 25-30cm vastagságban el kell távolítani. A feltöltést szemcsés talajból kell elkészíteni. A feltöltés Tr =95%-os tömörségben készítendő. Az alapozás a talajmechanikai szakvéleményben leírt alapozási síkkal történjen, a kiviteli tervek szerint részletezett méretű alaptestekkel. Az előirányzott alapozás mélysége a helyszíni adottságoknak megfelelően változhat. A furatokat addig kell mélyíteni, amíg a cölöp a teherbíró talajba min. 30cm-t bele nem ér. A 2,0m-nél közelebbi tengelytávolságú cölöpök fúrásakor minden második cölöp fúrható egyszerre. A fúrás után közvetlenül meg kell kezdeni a betonozást. A fúrást folytatni az előző ütem betonjának kötése (24 óra) után lehet. Az alapozás során esetlegesen a furatokban talajvíz jelenlétére lehet számítani. Talajvíz esetén a víz alatti betonozás szabályai szerint betonozó cső segítségével kell betonozni. A betonozó cső a furat aljáig érjen. A beton maga előtt emeli ki a furatban lévő vizet, ezért a cölöpfej betonjának kimosódás veszélye nagy. Talajvíz esetén ezért 50kg/m 3 cement túladagolással kell készíteni az alaptest betonját. Anyagminőségek: Cölöp betonminőség: C16/20-X0b(H)-24-F2-CEM III/B-32,5 N-S Szerelőbeton minőség: C8/10-XN(H)-16-F2 Talpgerenda betonminőség: C30/37-XC4-XF1-16-F2 Betonacél minőség: B500B 6. EGYÉB ELŐÍRÁSOK A kivitelezés során az érvényben lévő szabványok, műszaki előírások, balesetelhárítási és biztonságtechnikai szabályzatok előírásai szigorúan betartandók! 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 6

7 A műszaki leírásban nem részletezett, egyéb szerkezeti megoldások és kialakítások tekintetében az alkalmazott anyagokhoz, rendszerhez kialakított műszaki irányelvek a követendők. A KIVITELEZÉSI MUNKÁK CSAK A SZÜKSÉGES KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ BIRTOKÁBAN, FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ IRÁNYÍTÁSA MELLETT VÉGEZHETŐK. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 7

8 ERŐTANI SZÁMÍTÁS 1. T ERHEK FELVÉTELE 1.1. ÁLLANDÓ TERHEK Ö NSÚLY A fa felszerkezet és a vasbeton szerkezeti elemek önsúlyát a tervezett alapanyag fizikai jellemzői alapján az Axis program előállítja METEOROLÓGIAI TERHEK H ÓTEHER Tető hóterhe: s=1,00 kn/m SZÉLTEHER A szélteher számítása: A szélsebesség alapértékéhez tartozó szélnyomás Terepkategória III. Falu, előváros, erdőség z 0 = 0,3 m z min = 5 m z 0,II = 0,05 m Tereptényező k r = 0,215 Érdességi tényező - a referencia magasság függvényében c r (z)= 0,755 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 8

9 A szélsebesség kiindulási értéke a magyar NA szerint v b,0 = 23,6 m/s A szélsebesség alapéréke v b = 23,6 m/s Hegyrajzi tényező c 0 (z)= 1 A szélsebesség átlagos értéke v m (z)= 15,151 m/s A szélsebesség alapértékéhez tartozó szélnyomás q b = 0,143 kn/m 2 A helyszíntényező A turbulencia tényező k I = 1 A turbulencia intenzitása I v (z)= 0,285 A helyszíntényező c e (z)= 2,996 A szélsebesség csúcsértékéhez tartozó szélnyomás q p (z)= 0,430 kn/m 2 2. FELHASZNÁLT SZABVÁ NYO K MSZ EN 1990 EC0 szabványsor MSZ EN 1991 EC1 szabványsor MSZ EN 1992 EC2 szabványsor MSZ EN 1993 EC3 szabványsor MSZ EN 1995 EC5 szabványsor MSZ EN 1997 EC7 szabványsor MSZ EN 1998 EC8 szabványsor A tartószerkezeti tervezés alapjai A tartószerkezeteket érő hatások Betonszerkezetek tervezése Acélszerkezetek tervezése Faszerkezetek tervezése Geotechnikai tervezés Tartószerkezetek tervezése földrengésre 3. A Z ALAPTESTEK MÉRETEI NEK MEGHATÁROZÁSA Az alábbiakban a számítási eredmények kivonata látható táblázatos formában. Ezek alapján megállapíthatók, hogy a tervezett alaptestek megfelelők. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 9

10 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 10

11 TERVJEGYZÉK Tervszám Tervlap megnevezése Méretarány Rev. Dátum S.01 Cölöpkiosztási terv 1:50, február S.02 Talpgerenda terv 1:50, február 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 11

12 EGÉSZSÉGVÉDELMI TERVFEJEZET Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények Általános követelmények 1. Stabilitás és szilárdság 1.1. Az építési munkahelyeket úgy kell kialakítani, illetve berendezni, hogy a) az építési munka sajátosságainak, b) a változó építési körülményeknek és állapotoknak, c) az időjárási követelményeknek, d) a mindenkori építőipari kivitelezési tevékenység szakmai elvárásainak megfelelően folyamatosan megvalósuljanak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei Azokat az anyagokat, berendezéseket és általában minden olyan elemet, amelyek bármilyen módon mozogva vagy elmozdulva hátrányosan befolyásolhatják a munkavállalók biztonságát, illetve egészségét, megfelelő és biztonságos módon stabilizálni kell Az építményeket és azok részeit, a segédszerkezeteket, az állványokat, a feljárókat, a munkaeszközöket és más berendezéseket úgy kell méretezni, felállítani, megtámasztani, aládúcolni, lehorgonyozni, kialakítani, hogy a fellépő terhelés elviselésére, illetve átadására alkalmasak legyenek A segédszerkezetek, állványok, illetve munkagödrök és árkok állékonyságát és teherbíró képességét rendszeresen ellenőrizni kell A nem kellően ellenálló anyagból kialakított felület megközelítése csak akkor megengedett, ha megfelelő felszerelések vagy eszközök lehetővé teszik a munka biztonságos elvégzését. 10. Közlekedő utak veszélyes területek 10.1 A munkahelyekhez vezető utakat, a járműforgalom számára megnyitott közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelő teherbírásúak, a rajtuk lebonyolódó 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 12

13 közlekedési és szállítási feladatok szempontjából elegendő szélességűek, lyukaktól, gödröktől mentesek legyenek, és feleljenek meg a külön jogszabályokban meghatározott egyéb követelményeknek A munkavégzés helyszínének megközelítését úgy kell megoldani amennyiben ez csak szintkülönbség áthidalásával biztosítható, hogy az a biztonságos közlekedés követelményeit kielégítse A munkahelyeknek és a közlekedési utaknak a szeméttől, törmeléktől és építési anyagmaradéktól mentesnek kell lenniük A munkahelyeket és a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól védettek legyenek Anyagot a munkahelyen csak olyan mennyiségben szabad tárolni, hogy az a munkát és a biztonságos közlekedést ne zavarja, a segédszerkezet állóképességét ne veszélyeztesse A közlekedő utakat beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat és a rakodókat úgy kell méretezni, elhelyezni, illetve kialakítani, hogy azok a rendeltetésüknek megfelelően könnyen, biztonságosan használhatóak legyenek, és a környezetükben foglalkoztatottak veszélyeztetése nélkül megfelelő hozzájutást biztosítsanak. 13. Elsősegély A munkáltatónak biztosítania kell az elsősegély nyújtási lehetőséget, és azt, hogy a munkavállalók közül külön előírások szerint kiképzett és vizsgázott, elsősegélynyújtásra kijelölt személy mindig rendelkezésre álljon. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a balesetet szenvedett vagy hirtelen rosszul lett munkavállalókat orvosi kezelésre bármikor el lehessen szállítani Az elsősegélynyújtó helyiségeket el kell látni megfelelő elsősegélynyújtó felszerelésekkel és berendezésekkel A pontban meghatározottakon túl, elsősegélynyújtó felszerelésnek kell rendelkezésre állni minden olyan helyen, ahol a munkakörülmények ezt megkívánják. Az elsősegélynyújtó felszerelések őrzési helyeit a külön jogszabály szerint kell jelölni, és 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 13

14 azokhoz könnyű hozzáférést kell biztosítani. Jól látható helyen és jelöléssel fel kell tüntetni a legközelebbi mentőszolgálat címét és telefonszámát Illemhelyek és kézmosók A munkahelyek, pihenők, öltözők és zuhanyozók vagy mosdók szomszédságában a munkavállalók részére elkülönített helyiségben, szükséges számban kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani Valamennyi építési munkahelyen, illetve annak közvetlen közelében legalább egy belülről zárható illemhelyet kell biztosítani. 18. Egyéb rendelkezések Az építési hely környezetét és határát ki kell jelölni és jelzőtáblákkal kell ellátni, azért hogy az világosan látható és azonosítható legyen. 19. Egyéni védőeszközök biztosítása Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák Amennyiben az ezen melléklet III. fejezetének 5. pontjában meghatározott leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja. II. Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények 1. Stabilitás és szilárdság Az épületeknek a használat jellegének megfelelő szerkezettel és stabilitással kell rendelkezniük. 13. Kőműves munkák 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 14

15 13.5. A legfelső födém feletti kémények, szellőzők, pillérek, oromfalak és tűzfalak bontásánál az állványzatot a szerkezettől függetlenül, önmagában állékonyan kell megépíteni Olyan épületnél, ahol a párkány fedélszélekkel van leterhelve, a fedélszék megbontása esetén a párkány állékonyságáról gondoskodni kell Ha a tűzfal vagy az oromfal a tetőszerkezethez tűzfal kapcsokkal van rögzítve, a tetőszerkezet megbontása esetén a végleges merevítésig gondoskodni kell a fal ideiglenes megtámasztásáról Az anyagcsúszdákat úgy kell kialakítani és használni, hogy az a munkavállalókat ne veszélyeztesse. Az anyagokat csak megfelelő szerszám alkalmazásával szabad a csúszdáról eltávolítani, illetve az összetorlódott anyag szétválasztását elvégezni. A környezetet terhelő mértékű por keletkezését meg kell akadályozni. III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül 1. Stabilitás és szilárdság 1.1. A magasban kialakított, mozgó vagy rögzített munkahelyek szilárdak és stabilak legyenek, figyelembe véve: a) az azokon dolgozók számát; b) maximális teherbírásukat és a teher eloszlását; c) azokat a külső hatásokat, amelyeknek ki lehetnek téve. Amennyiben ezeknek a munkaállásoknak az alátámasztása, vagy más eleme nem megfelelően stabil, ezek stabilitását megfelelő és biztonságos rögzítési módokkal biztosítani kell, elkerülve minden esetben a váratlan vagy akaratlan elmozdulást. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a munkaállás egészére vagy annak egyes részeire Stabilitás és szilárdság ellenőrzése A stabilitást és a szilárdságot megfelelően ellenőrizni kell különös tekintettel azokra az esetekre, amikor az állás magasságát vagy mélységét megváltoztatják. 4. Leeső tárgyak 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 15

16 A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leeső tárgyakkal szemben kollektív műszaki védelemmel kell megvédeni, ott ahol ez műszakilag megoldható. Az anyagokat és a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy összedőlésük vagy felborulásuk elkerülhető legyen. Ahol szükséges, az építési helyen fedett átjárókat kell kialakítani, vagy lehetetlenné kell tenni a veszélyes helyekhez való hozzáférést. 5. Magasból leesés 5.1. A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg. Meghatározott védelmet kell biztosítani: a) azokban az esetekben, amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t; c) födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor vagy építésekor; d) a 2 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon. 6. Állványok és létrák 6.1. Az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne dőljenek össze, vagy ne mozduljanak el. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 16

17 6.2. A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leeső tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak Az állványt az arra felhatalmazott személynek át kell vizsgálni: a) használatba helyezés előtt; b) rendszeresen, meghatározott időközökben; Az állványok használatbavétel előtti vizsgálata Az elkészült állványokat használatbavétel előtt, valamint hosszú megszakítás vagy viharos időjárás után minden alkalommal át kell vizsgálni. A vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban rögzíteni kell. Az állványt használatba venni csak a vizsgálat kedvező eredménye után, megfelelő engedély alapján szabad. Az időszakos vizsgálat során az esetleg károsodott állvány állagának védelmét pótmerevítésekkel, kikötésekkel, illetve a csavarok utánhúzásával kell biztosítani. Csak ezek végrehajtása után lehet az állványt újra használatba venni Állványelemek követelményei Állványpadozatok Az állványpadozatot 48 mm vastag állványpallóból, szabványos deszkatáblából, vagy terhelhetőség és állékonyság szempontjából ezekkel egyenértékű fából vagy fémből kell készíteni. Az állványpadozatul szolgáló 48 mm vastag pallókat, illetve a deszkatáblákat úgy kell alátámasztásra helyezni, hogy a pallók a felfekvés külsı szélén legalább 150 mm-rel, de legfeljebb 300 mm-rel nyúlhatnak túl. Amennyiben konzolos terhelésre van igénybe véve, ez esetben a túlnyúlás legfeljebb 300 mm lehet A járópallók alátámasztását szilárdan, billegés mentesen kell kialakítani. A járópallók egymáshoz való illeszkedését küszöbök és szintkülönbségek nélkül kell biztosítani Az állványpadozat szélességi méretei: a) falétra állvány vakolás, tatarozás céljára legalább 0,5 m; b) csőállvány vakolás, tatarozás céljára legalább 0,6 m; c) anyaglerakás, falazás céljára legalább 1,0 m; d) keretes fémállványok esetében legalább az adott típusú állványkeret térítési szélességét kell biztosítani. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 17

18 Az állványpadozatot úgy kell kialakítani, hogy a tárolt és mozgatott anyagtömegen kívül külön előírás hiányában legalább 2000 N/m2 hasznos terhelésnél a biztonságos munkavégzést lehetővé tegye. Az állványpadozaton szállítható, illetve tárolható anyag legnagyobb mennyiségét, a tárolás módját és a tárolási terület határát az állványzaton jól szemrevételezhető módon (pl. táblán) fel kell tüntetni Állványpallókat csak alátámasztás felett, legalább 0,5 m-es átfedéssel szabad toldani. Konzolosan túlnyúló pallót állványpadozatnál, feljáróknál, közlekedési utaknál alkalmazni nem szabad. Az állványpallóknak az alátámasztásra fel kell feküdniük. Az állványpadozat alátámasztására ereszcsatornát, erkélypárkányt, villámhárítót, illetve kellő szilárdsággal, teherbíró képességgel nem bíró épületszerkezeti elemet igénybe venni nem szabad Az állványpadozat anyaga teljesen egészséges, kifogástalan minőségű, legalább II. minőségi osztályú, a végein vasalattal ellátott főrészelt fenyőáru legyen Az állványpadozat széle és az építmény síkja között legfeljebb 30 milliméter lehet. Amennyiben a munka jellege vagy az építmény homlokzati alakja ezt nem teszi lehetővé, akkor vagy a belső oldalt is el kell látni védőkorláttal, vagy egyéni védőeszközzel kell biztosítani a védelmet Az állványpadozatokat úgy kell egymás fölött megépíteni, hogy alattuk 190 cm szabad magasság legyen a közlekedésre Korlát, közép- és lábdeszka munkavédelmi követelményei A korlátdeszkát, középdeszkát és a lábdeszkát állványelemből kell készíteni, a felerősítésre szolgáló támaszoszlopok távolsága egymástól 3,0 m-nél nagyobb nem lehet A 2,0 m-nél magasabb munkaszinteken, hídszerűen kiképzett átjárókat, feljárókat, lépcsőket a pont szerinti védőkorláttal kell ellátni A feljárók korlátait 1,0 m feljárómagasságtól, a lépcsőket pedig az induló foktól kezdve kell felszerelni. 11. Bontási munka Ott, ahol az épület vagy szerkezet bontása veszélyt jelenthet: 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 18

19 a) megfelelő óvintézkedésekről, módszerekről és eljárásokról kell gondoskodni; b) a munkát csak erre feljogosított személy felügyelete alatt szabad megtervezni és elvégezni A bontási munkákhoz tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a bontás sorrendjét, technológiáját, a szükséges eszközöket és az alkalmazandó segédszerkezetet A bontási munkát csak az érvényes jogszabályok szerinti szakképesítéssel, tapasztalattal és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányításával szabad végezni A bontást végző munkavállalókkal az alkalmazott technológiát, műveletet meg kell ismertetni A bontási munkák megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy az építmény milyen anyagból készült, illetve található-e azbeszttartalmú anyag az épületen. Ez utóbbi esetben a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni A bontási munkák megkezdése előtt, a bontandó épület állapotát meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményét a bontási sorrend kialakításánál figyelembe kell venni. Meg kell állapítani a becsatlakozó vezetékek állapotát, fajtáját és helyzetét, majd meg kell győződni arról, hogy a vezetékeket leválasztották, és tartalmukat leürítették A munka megszakítása esetén a bontás alatt lévő, valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát biztosítani kell A bontási munkaterületet kerítéssel kell körülvenni, és az idegen, illetéktelen személyek bontási területre történő bejutását meg kell akadályozni Épületek összefüggő szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem szabad Meglazult vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt vagy dúcolást helyezni nem szabad. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell Az építményt vagy annak részét aláásással vagy egyéb stabilitást veszélyeztető módszerrel dönteni tilos! A közlekedési és menekülési utakat a törmeléktől tisztán kell tartani. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 19

20 Amennyiben nem akadályozható meg, hogy az arra fel nem jogosított személyek a bontás közelében tartózkodjanak, a veszélyes tér határán figyelő személyt kell felállítani, akinek a feladata e személyeknek a bontás körzetébe történő bejutásának megakadályozása A kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy az se porhatást, se egyéb olyan hatást ne okozzon, amely a környezetre, illetve az építési munkahelyen vagy annak közelében tartózkodókra káros vagy kellemetlen lehet A döntéssel történő épületbontás esetén annak időpontjáról az érintett terület lakóit értesíteni kell A döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot kell veszélyes zónának tekinteni Fallehúzáshoz csak sodronykötél alkalmazható. Kötélvisszacsapás ellen a munkavállalókat védőállással kell megvédeni Bedöntött falrészeket csak az állva maradt falszakaszok stabilitásának ellenőrzése után szabad megközelíteni Markolóval történő bontás esetén a felemelt markoló és a bontandó építmény felső szintje között 0,5 méter szabad távolságnak kell lennie. 14. Munkavégzés tetőszerkezeteken Ahol a veszély elhárítása miatt szükséges, vagy ahol a magasság vagy a lejtés meghaladja az e jogszabályban meghatározott értéket, ott együttes, megelőző intézkedéseket kell tenni a munkavállalók lezuhanásának, valamint a szerszámok vagy más tárgyak és anyagok leesésének megakadályozására Azokon a tetőszerkezeteken, amelyeknek dőlésszöge a 20 fokot meghaladja, de 45 foknál nem nagyobb és magassága a talajszinthez képest eléri a 2 métert, munkát csak akkor szabad végezni, ha az e rendeletben meghatározottak szerinti védőberendezést és a munkát végzők zuhanás elleni védelmét kialakították. 76_2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 20

21 14.8. A biztonsági kötélzetet olyan helyre kell rögzíteni, ahol az megfelelően el tudja viselni az esetleges lezuhanásból adódó terhelést. A kikötési pontokat előzetesen meg kell határozni, és szükség esetén méretezni kell A tetőn végzett munka esetében, ha a munkavállaló különös veszélyeknek van kitéve, legalább két személy együttesen végezheti a munkát. Ilyen tevékenységnek kell tekinteni a 45 fokos hajlásszögnél nagyobb, valamint a havas-jeges tetőn végzett munkát. Kivitelező köteles fentieket az építkezés helyszínén betartani, és betartatni! Szolnok, február 17. Cseresznyés István okl. építőmérnök T-T _2013 Bemutató Jellegű Közösségi Épület építése Kiviteli terv 21