Riskettsiák általános jellemzői. Rickettsia család. Howard Taylor Ricketts. Stanislaus von Prowazek. Rickettsia és Orientia speciesek

Átírás

1 Riskettsiák általános jellemzői Rickettsiák, Coxiellák, Erlichiák, Bartonellák obligát intracelluláris baktériumok Gram-negatívak um pálcák in vitro nem tenyészthetők rezervoárjaik legtöbbször állatok (zoonózis) vektorok terjesztik Rickettsia család A taxonómia az utóbbi években jelentősen megváltozott Rickettsia genus Orientia genus Howard Taylor Ricketts amerikai patológus volt ő állapította meg, hogy a szikláshegységi foltos láz vektora kullancs önkísérleteket végzett 1910-ben Mexikó városban foltos láz járvány tört ki, melyben életét vesztette 1912-ben felesége a Chicagoi egyetemen Howard Taylor Ricketts díjat alapított diákok számára Rickettsia és Orientia speciesek typhus csoport: R. prowazekii, R. typhi foltos láz csoport: R. ricketsii, R. conori, R. sibirica, R. akari bozótláz csoport: O. tsutsugamushi (Rickettsia tsutsugamushi) Stanislaus von Prowazek Cseh zoológus és parazitológus volt 1913-ban Szerbiában, 1914-ben Isztambulban, 1915-ben egy német börtönkórházban tanulmányozta a kiütéses tífuszt, ahol maga is megbetegedett és tífuszban meghalt Ludwig Halberstädterrel együtt a C. trachomatis zárványokat is vizsgálta (innen ered a Halberstädter-Prowazek zárvány elnevezés) 1

2 Pathogenezis Pathogenezis vasculitiseket okoznak a gazdasejt függés oka: coenzim és NAD igény indukált fagocitózissal jutnak be a kapillárisok endotheljébe gazdasejt intracelluláris aktinját polimerizálva mozognak (szomszédos sejteket képesek megfertőzni) foszfolipáz enzim (membránkárosodás) Typhus csoport Kórokozó Betegség Rezervoár Vektor R. prowazekii kiütéses typhus ember tetű R. typhi endémiás typhus rágcsálók bolha Inkubációs idő: 1-2 hét A kiütések a törzsön és az axilláris hajlatban kezdődnek, végtagok felé terjednek, gyakran bevéreznek (az arcot, tenyereket, talpakat nem érinti) Magas láz, elesettség, rossz közérzet, fejfájás, kábultság, delírium, kóma. Magas a halálozási arány Reaktiválódás: Brill-Zinsser kór (évtizedek múlva) Az endémiás typhus enyhébb Foltosláz csoport Kórokozó Betegség Rezervoár Vektor R. ricketsii szikláshegységi láz rágcsálók kullancs R. akari rickettsia himlő egér atka inkubációs idő: 2-14 nap a kiütések először a csuklón, bokán jelentkeznek, végtagokról terjednek a törzs felé láz, fejfájás, izomfájdalom, fokális neurológiai tünetek (meningoencephalitis), vese, tüdő, szív érintettség magas mortalitás a rickettsiahimlő enyhébb Bozótláz csoport Kórokozó Betegség Rezervoár Vektor O. tsutsugamushi bozótláz rágcsálók atkalárva Távol-Keleten fordul elő tsutsuga: veszélyes mushi: atka, rovar inkubációs idő: 6-18 nap változatos tünetek: tünetmentestől encephalitisig terjed magas láz, fejfájás, izomfájdalom, a kiütések a törzsön kezdődnek, a végtagok felé terjednek Rickettsiosiok laboratóriumi diagnosztikája szövetkultúrában, embrionált tojásban tenyésztés (BSL 3. laboratóriumban) szerológiai reakciókkal ellenanyagok kimutatása (Weil-Felix csőagglutináció, mikroimmunfluoreszcencia, ELISA, western blot) biopsziás mintából antigének kimutatása (IFA, PCR) 2

3 Weil-Felix reakció Proteus vulgaris OX19, OX2, OXK törzsek sejtfal antigénjei kereszt reagálnak A z akut szakban nem végezhető ez a reakció, mivel a heterofil antitestek csak a megbetegedés második hetében jelennek meg Mikroimmunfluoreszcencia elsősorban a R. rickettsii fertőzés esetében alkalmazzák az LPS és OMP elleni antitestek kimutatásán alapul A reakció nem elég specifikus és nem elég érzékeny, ma már nem használják Terápia és megelőzés Az antibiotikum terápiát minél előbb meg kell kezdeni! tetracyclin, doxycylin chloramphenicol (Magyarországon nincs forgalomban) Védőoltás: R. prowazekii ellen, elölt kórokozót tartalmazó úgy nevezett Cox vakcina Coxiellák Sir Frank Mcfarlane Burnet ausztrál virológus nevéhez a Q-láz, psittacosis kórokozójának felfedezése és az influenza vakcina tojásban való előállítása fűződik Herald Rea Cox amerikai bakteriológus a rickettsiákkal foglalkozott, ő kísérletezte ki a R. prowazekii elleni vakcinát Coxiella burnetii Gram-negatív típusú sejtfal szerkezet Pathogenezis LPS fázisvariáció (I. és II.) Két forma: small cell variant (SCV) és large cell variant (LCV) SCV: környezetben hosszú ideig túlél, fertőző forma LCV: intracelluláris forma 3

4 A C. burnetii szaporodási ciklusa C. burnetii rezervoárjai: háziállatok (szarvasmarha, juh, kecske), melyek között kullancsok viszik át Q-láz (Query) Ausztráliában, 1935-ben vágóhídi munkások között okozott járványt enyhe nátha, atípusos pneumonia, hepatitis, krónikus fertőzés esetén endocarditis RES betegsége nincs ízeltlábú vektor inhalációval, nyers tejjel terjed Laboratóriumi diagnózis Terápia szerológiai reakciók: indirekt immunfluoreszcencia komplement kötési reakció mikroagglutináció IgM és IgG ELISA (II. fázisú antigén) az akut szakban IgG ELISA (I. fázisú antigén) krónikus folyamat esetén doxycyclin, tetracyclin Krónikus fertőzés esetén kombinációban fluoroquinolonokkal vagy rifampicinnel Kezelés nélkül a krónikus forma halálozása magas (50 %) Megelőzés Ausztráliában elölt I. fázisú baktériumot tartalmazó vakcina és alegység vakcina is rendelkezésre áll, ahol a veszélyeztetetteket oltják (állatorvosok, állatgondozók, farmerek) Az oltás előtt a szeronegativitást vizsgálni kell (szeropozitívak oltása és emlékeztető oltás nem javasolt!) Anaplasmataceae család Ehrlichia genus Anaplasma genus Neorickettsia genus Wolbachia genus (nem humán pathogén) 4

5 Ehrlichiák Morula A sejtfal szerkezete a Gram-negatívokéhoz hasonló, de nincs peptidoglikán, nincs LPS Két forma: elemi test és retikuláris test A fertőzött sejtekben megakadályozzák a phagolysosoma kialakulását és sajátos nyalábokat (zárványokat) képeznek. Ezeket a képleteket morulának nevezik. Rezervoárjaik különböző emlősök, kullancs csípéssel terjednek az emberre. Speciesek Neorickettsia sennetsu Neorickettsia sennetsu Ehrlichia canis Ehrlichia chaffeensis Gazdaszervezet Célsejt Terjedés módja ember monocyták nyers hal fogyasztása Előfordulás Japán, Malaysia Kórkép Sennetsu láz mononucleosis szerű kórkép Ehrlichia ewingii Aanaplasma phagocytophilum Ehrlichia chaffeensis Gazdaszervezet Célsejt Terjedés módja Ember, szarvas, kutya inkubációs idő: 1-3 hét Előfordulás monocyták kullancs Észak és Közép Európa USA náthaszerű tünetek, bőrkiütések (kb 50 %) leukopenia, thrombocytopenia májenzimek megemelkedése jellegzetes hosszú lefolyású, de halálozási ráta alacsony (2-3 % Kórkép humán monocytás ehrlichiosis Species Erlichia ewingii és Anaplasma phagocytophilum Gazda szervezet E. ewingii ember, szarvas kutya A. phagocyt ember rágcsálók, emlősök Célsejt Terjedés módja Előfordulás granulocyták kullancs Észak és Közép Európa USA granulocyták kullancs Észak és Közép Európa USA Kórkép Granulocytás ehrlichiosis Granulocytás anaplasmosis 5

6 Diagnózis Terápia szerológiai reakciók (keresztreakciók gyakoriak) doxycyclinek, tetracyclinek alternatív szer lehet a rifampicin célsejtekben a morulák kimutatása festett kenetben molekuláris módszerek (PCR ) Bartonellák Gram-negatív baktériumok 23 species ismert, ebből 3 species humánpathogén: B. bacilliformis, B. quintana, B. henselae Nem obligát intracelluláris kórokozók, mert tenyészthetők (több hetes inkubációs idő után) Bartonellosisok Species Kórkép Vektor B. bacilliformis verruga peruana Oroya-láz Carrion-betegség B. quintana lövészárok láz bacilláris angiomatosis subacut endocarditis B. henselae bacilláris angiomatosis, macskakarmolási betegség subacut endocarditis homoklégy tetű bolha B. bacilliformis Carrion-betegség (Daniel Alcides Carrion perui orvostanhallgató emlékére) Oroya-láz (hemolyticus anaemia) akut szak Verruga peruana (perui szemölcs) krónikus forma vektora a Lutzomyia verrucarum (homoki légy) Dél-Amerikában (Kolumbia, Equador, Peru) a betegség endémiás és már az őslakosok között (az inka kor előtt) is előfordult Bartonella quintana lövészárok láz, ötödnapos láz rossz higiénés viszonyok között, tetűvel terjed ötödnaponként jelentkezik a láz, rossz közérzet, csontfájdalmak Immunszupprimáltakban endocarditist és bacilláris angiomatosist okoz ( a betegek bőrén, csontjában csomók alakulnak ki) 6

7 Bartonella henselae Bartonella henselae okozta kórképek Macskák karmolásával, váladékaival és bolha csípéssel terjed emberre (macskakarmolási betegség) A bőr felszínén először papula, majd pustula alakul ki, a környéki nyirokcsomók megnagyobbodnak Ép immunrendszer esetén 2-4 hónap alatt magától is gyógyulhat a folyamat Imunhiányos betegekben endocarditis, bacilláris angiomatosis alakulhat ki Laboratóriumi diagnózis biopsziás mintából szövettani kimutatás Warthin-Starry ezüstfestéssel szerológia: mikroimmunfluoreszcencia (MIF), vagy IgM ELISA a tenyésztés nehézkes, nincs gyakorlati jelentősége Terápia tetracyclin, doxycyclin chloramphenicol azithromycin 7